Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-06 / 102. (2323.) szám

Mai számunk 12 olcia! V ' Mai számunk 12 ©!<£a" ^ (2323) szám » ^Kedd ^ 19M má_jus 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ke. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ke. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNYJ LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÖRGŐNYC1M: HIRLftP, PRflHR, öl feelwzef itjábaiH Gandhit letartóztatták Per nélkül, bizonytalan időre — A pesavari leltegvár a ieiketők kezében? Az máim csapatok megtagadják az engedelmességet? — Anglia sürgősen csapatokat szállít Indiába — A l«iis ililif iarai keli! eldől? Bombay, május 5. Tegnap az indiai kormány parancsára Jalapurban letartóztatták Mahatnia Gandhit, a hindu szabdságmozgalom vezérét, Gandhit Custody-Borivlibe vit­ték, Bombay közelébe, ahol a vonatból kiszállították és katonai fedezet mellett isme­retlen helyen helyezték el. A letartóztatást egy 1827-ból származó törvény alapján haj­tották végre, mely megengedi, hogy a bűnöst elfogják még akkor is, ha nem állítják azonnal a bíróság elé. Gandhi bizonytalan ideig marad fogságban. A letartóztatás Síire Bombay, május 5. Gandhi eMogatását hi­vatalos helyről is megerősítették és külön hirdetményben közölték a nyilvánossággal. A lapok külön kiadásokban emlékeztek meg az India szempontjából óriási ese­ményről és a hír villámgyorsan terjed egész Indiában. Bombay hindu negyedében a smaragdisták tegnap óta házról-házra jár­nak és általános sztrájkra szólítják fel a hindu munkásokat. Jól informált körök tu­domása szerint az indiai kormány a rendel­kezésére álló csapatokat készenlétbe he­lyezte és messzemenő intézkedéseket tett az esetleg kitörő nyugtalanság radikális el­nyomására. A bankok és a kereskedelmi vállalatok európai hivatalnokait fegyverrel látták el és segédszolgálatra osztották be őket. Abban a nyilatkozatban, amelyben a kor­mány bejelenti Gandhi elfogását, szó van Gandhi bűneinek felsorolásánál az enge­delmesség megtagadásáról és a lázadás szi­tásáról. Az angolok szerint a helyzet azt igazolta, hogy Gandhi nincs többé abban a helyzetben, hogy híveinek cselekedeteit el­lenőrizze. A kampány a törvények általános elvetését eredményezte, ami tarthatatlan helyzet. Ámbár a népvezér többször han­goztatta, hogy visszariad az erőszakos cse­lekedetektől, mindenfelé mégis véres ösz- szeütközésékre került a sor. A mozgalom ugyanúgy fejlődött, mint a múltban vala­mennyi hasonló kezdeményezés. Gandhi kezdetben helytelenítette az erő­szakoskodást, de panaszai egyre gyengültek és a végén nem tiltakozott többé híveinek akciója ellen. A lázadók magán személye­ket is boj,kottáitok, ha hűek maradtak a kormányhoz és hadat üzentek a megérint- hetetlenek kasztjának, holott éppen ezek­kel szemben hangsúlyozta Gandhi, hogy védelmükre törekszik. Gandhi letartóztatásának közvetlen oka bizonyára a pesavari benszülött-lázadás ki­törése volt. Az angol /sóidban álló hindu katonák megtagadták az engedelmességet, amit az angolok intő jelként fogtak fel. A. kormánynyilatkozat részletesen beszámol a helyzetről és nem tagadja, hogy az ország több helyén zendülésre került a sor, amit erélyesen el kell nyomni. A passzív elloul- állás küzdelme, amit Gandhi propagált, megtörött és aktív erőszaknak adott helyet. Az erőszakra Anglia csak erőszakkal felel­het, g mig a passzív ellentállást megenged­hette volna, a vérengzések láttára kényte­len az erély fegyveréhez nyúlni. A kormány mozgósította a segédcsapato­kat és lábhoz tett fegyverrel várja az ese­ményeket, Gandhi ma reggel a beravdai fegyliázba érkezett és egyelőre jó egészség­nek örvend. Elismerőleg nyilatkozott az an­golok udvariasságáról és ártól a kényelem­ről, amelyben kényszerű utazása alatt ré­szesítették. Rémhírek Pesavarból Moszkva, május 5. A szovjetunió távirati ügynökségének kabuli jelentése szerint a hindu forradalmárok kezükbe kerítették Pesavar erődjét. A város ugyan még angol kézben van, de az uccákon heves uccai har­cok dúlnak. A benszülött rendőrség és a siky-csapatok megtagadták az engedelmes­séget és a felkelőkhöz csatlakoztak. — Ezt az orosz forrásból származó jelentést fenn­tartással kell fogadni, ámbár tagadhatatlan, az Indiából érkező jelentéseket az angolok szigorú cenzúra alá veszik, s tiszta képet az északindiai helyzetről nem igen alkot­hatunk. Berlin, május 5. Máltából érkezett jelen­tések szerint tegnap négy személyszállító hajó indult csapatokkal Indiába. Málta szi­getén szigorú távirati cenzúrát léptettek életbe és az angliai és az európai közvéle­mény csak szórványosan értesül a nagyará­nyú angol csapatszállitásokról. Naponként egy hajé indul Máltából és Port Saidon és Adenen keresztül csapatokat visz Indiába. Mi lesz most! Egyelőre nein lehet tudni, hogy Gandhi letartóztatása milyen következményekkel jár. Jól informált körök szerint az angolok az elmúlt hónapokat felhasználták arra, hogy kellőképpen felkészüljenek a forra­dalomra és amint kitör, csirájában elfojt­sák. A legkényelmetlenebb lett volna, ha Gandhi megmaradt passzív resszoszteneiája mellett és erőszak nélkül diszkreditálni tud­ja az indiai angol uralmat. Az angolok állí­tólag maguk erőszakolták ki a vérengzése­ket és a zendülést, hogy jogcímük legyen a beavatkozásra és végre alkalmazni tudják az erőt. Három hónap alatt felkészültek a biztos sikerre. Angol provokátorok buito- gaíták fel a tömeget, amely megtagadta Gandhi elveit és a célra vezető passzivitás helyett aktivitásba kezdett, amellyel Anglia könnyen leszámolhat. Trwin lord tudta, hogy Gandhi fegyvere veszedelmes, ha ke­resztülviszi. Célja tehát az volt, hogy ke- resztülvihetetlenné tegye és a passzivitást aktivitássá változtassa. Amit akart, elérte s most kíváncsian várjuk, vájjon jól szá­molt-e, felkészült-e minden eshetőségre és az angol tomyk puskatusa és gépfegyvere jobb belátásra birja-e a hindukat. Veszede­lem Angliát főleg északon fenyegeti, a har­cias és egészséges hegyvidéken, mig a déli törzsek évezredes passzivitásukkal és gyen­geségükkel aligha állhatnak elk;‘ az ango­laknák. Gyásznap Indiában Sírnia, május 5. Az aíkirály az indiai törvényhozó gyülekezetét rendkívüli rende­lettel bizonytalan időre elnapolta. Jól in­formált körök szerint az indiai árnyékpar- lameníet csak közvetlenül az általános vá­lasztások kiírása előtt hívják össze. A vá­lasztásokat, ha az általános politikai hely­zet megengedi, 1930 végén tartják meg. A Daily Telegraph munkatársának jelen­tése szerint az indiai helyzet nagy aggoda­lomra ad okot. Különösen az ország északi része forrong, ahol a határtörzs eket a kül­földről jött hegylakóbandák erősítik. Pesa- varban a tömeg lefegyvrezett egy teljes gya­logezredet. Az angolok erélyesen viselked­tek és a páncélntomobilik elgázolták mind­azokat, akik hindu szokás szerint az uccára feküdtek, hogy megállítsák az autókat. Az angol kormány rendelete következtében ed­dig több száz hindu lap beszüntette megje­lenését. Bombay, május 5. A hatóságok Gandhit a punai börtönbe szállították, anélkül, hogy a tömeg a pályaudvaron felismerte volna a népvezért és tüntetést rendezett volna mel­lette. Gandhit két tiszt kisérte a vonaton Bombay közeiéig. A kiiiönvonat egyetlen kocsiból állt és Bolivliban, körülbelül 300 méterre az állomástól állt meg, ahol Gandhit és kísérőit magánautomobil várta. A polgári ruhás soffőrre! az értékes fogoly észrevétlenül haladhatott át a vámson. A pályaudvaron lévő rendőrök is polgári ru­hát öltöttek, úgyhogy a lakosságnak sejtel­me sem volt az esemény fontosságáról. Gandhi délelőtt 11 óraokr megérkezett a punai Yeroda-hörtönbe. A bonibayi tarto­mány nacionalista vezetői a letartóztatás hírének kiszivárgása után azonnal ülést tartottak és elhatározták, hogy holnap álta­lános gyásznapot tartanak. Bethlen kedden nyújtja be a magyar képviselőháznak a párisi egyezményt Korányi Frigyes báró, a párisi magyar delegáció vezetője Budapestre érkezett Budapest, mágus 5. (Budapesti szerkesz- j tőségünk telefon jelent ése.) Korányi Fri­gyes báró, a párisi magyar delegáció veze­tője, tegnap éjfélkor érkezett haza Paris­ból az orientexpresszel. Az állomáson vá­rakozó újságírók előtt kijelentette, hogy a tárgyalások immár véglegesen befejeződ­tek. a szövegezés pontos összehasonlítása megtörtént és a mellékletek is alá vannak irva. A tanácskozások általában minden fél megelégedésével értek véget. Kettes­nek azért kellett Parisból egy nappal előbb hazautaznia, mert a népszövetség biztonsági bizottságának összeillése előtt a minisztertanács hozzájárulását kérte a pá-j risi megegyezés ratifikálásához. Kernéibe-; (meg három hét alatt valamennyi állam , ratifikálni fogja a szerződést. A kölcsön \ ügyében Korányi Frigyes báró Párásban] nem tárgyalt, e kérdésben Londonban, folynak döntő tanácskozások. A párisi egyezmény jelentőségét — mondotta Ko­rányi — csak akkor érthetjük meg, ha megvizsgáljuk a békeszerződések ama szakaszait, amelyek terheket jelentettek Magyarországra és amely terhek az egyez­ménnyel véglegesen megszűntek. Budapest, május 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése-.) Bethlen István gróf miniszterelnök kedden nyújtja he a párisi egyezményt a képviselőliáznak rati­fikálás végett. A törvényjavaslat előadója Lakatos Gyula le^z. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a hét folyamán külön törvényjavaslatot terjeszt he amelyben a kormány felhatalmazást kér nagyobb kül­földi kölcsön felvételére.

Next

/
Thumbnails
Contents