Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-28 / 121. (2342.) szám

lü KdZŰAglDA^ÁfiP . Az adóvégrehajtók munkában Irta: TAStáTS BÉLA Kassa, május 27. Jól sejtettük. Az adóhiva­taloknál elrendelt tisztogató munkában az adóvégrehajtók járnak legelői. A hátralékok feldolgozását az adóbehajtá­son kezdik. Ha a belső hátralékok feldolgo­zásának is ilyen szorgalommal látnak neki, akkor még nem volna különös megjegyezni valónk. Nyitván az iparosokat és kereskedő­ket az utóbbi napokban az a kellemetlen meg­lepetés érte, hogy az adóhvatal egymásután rengeteg áirverést tűzött ki a felsőbb hatósá­goktól kapott utasítás, folytán. Nemcsak Nyit­rán. hanem a többi kerületekben is hasonló módon járnak el. Az árverési hirdetmények a hirdető táblá­kon egymásmellé helyezve nem is fémek el, hanem, csomónként varrnak kifüggesztve. A végrehajtók látogatása ma már nem nagy újság. Hol a bír ósági végrehajtó, hol a városi adóvégrehajtó, vagy a betegsegélyző pénztár végrehajtója kopogtat be, hogy ,a már mind föl sem sorolható címeken kirótt követelése­ket rajtunk bevasalja. Tudjuk, hogy az álla­mi adóvégrehajtóknak is jönniük kell. Az idő ugyan most nem alkalmas erre, de ezen az erőpróbán előíbb-utóbb úgyis át kell esnünk. Most fog eldőlni majd, ki bírja meg­úszni összeroppanás nélkül? A kincstár is meggyőződést nyerhet majd arról, hogy jogosult-e a sok panasz az adó­terhek ellen s meddig mehet el a behajtási eljárásban az adóalanyok megsemmisítése •nélkül. Ha ki fog tűnni, hogy a követelések nagy­része behajthatatlan, úgy minden kétséget kizáróan igazolva lesz az az állítá­sunk, hogy az előirt adóösszegek tájékozat­lan és túlhajtott föltevéseken alapulnak s a számszerűit sok-sok milliós kintlevőségnek te­kintélyes hányada leírásba kerül. Gondolkodás nélkül leirandók nem csak ezek a tételek, hanem azok is, melyek nyil- tán tartva vannak évről-év re, jóllehet az adó­kötelesek időközben vagyontalanul elhaltak, vagy ismeretlen helyre költöztek. Vannak olyan adókövetelések is, ahol da­cára annak, hogy az adóköteles még — mond­juk — 1923-ban vagy 1924-ben az országiból végleg eltávozott s itt semminemű megadóz­tatható üzlete nem maradt — a következő évekre: 1925—1926-ra még adóval megrova­tott. Ezeket s az ehhez hasonló téves kiveté­seket. is hivatalból kell törölni. A végrehajtásokat azonban nem szabad kíméletlenül vezetni. A kíméletes eljárásira a rendkívüli viszonyok miatt számot tarthat az adózóközön6ég. Ha az adóhátralékok! egyszerre és egyösszegűén megfizetni nem képes egyik-másik adózó: úgy a befizetésekre 1 évnél is hosszabb határ­időre kedvezmény adandó olyan részletek­re, miket az adózó meg is fizethet. Nagy részteleteket fizetni nem tud. Az első részletet, hogy az árverést elkerülje, csak ki­izzadja valahogy, de már a további részlete­ket a megszabott méretekben folytatni nincs módjában. A következményeket ismerjük. A kedvezmény érvénytelen. Esedékes az egész hátralék s kezdődik ujiból minden elölről. A bíróság a kisebb követelésekre az újabbi ái-verés kitűzését 6 hónapnál rövideibb időn belül nem engedi meg. Az a dókövei eléseknél is helyénvaló volna legalább ilyen határidő kijelölése az ismét­lődő árverések kitűzésére. A kiküldött végrehajtók sok esetben nin­csenek tisztában a végrehajtási törvények­kel. Vannak ingóságok, melyeket foglalni nem le­het s mégis hallunk eseteket, hogy a végre­hajtók erre nincsenek tekintettel. Nincsenek figyelemmel áz idegen, tulaj­dont tevő ingóságokra sem. Adóhátralékokat követelnek olyanoktól, akik fizetésre nem kötelesek, az adófizetésére kötelezettel sem­miféle szavatossági viszonyban nem állanak stb. stb. , Méltányos volna a fellebbezés álalt álló s még elintézetlen ügyekben a behaj fásakat felfüggeszteni. A végrehajtó közegeknek tisztában kell len­niük azzal is, hogy az adózók sorsa szoros összefüggésben vám az állam sorsával., tehát óvatos eljárásra van szükség. Az árverés megtartására kijelölt terminus veszedelmes gyorsasággal közeledik. Pénz pedig még nincs. C-eak sóhajok és kétségbe­esés. A Kom&onsi Képbank mint Szövet­kezet 60. évi rendes közgyűlése Komárom, május 27. A fennállásának hatvanadik évét betöltő Komá­romi Népibank mint Szövetkezet, Komáromnak ezen legrégiibbb szövetkezete, május 25-én tartot­ta évi rendes közgyűlését Jókai-uccai székházé­nak nagytermében a szövetkezet tagjainak élénk érdeklődése mellett. A szövetkezet egyike azok­nak az intézeteknek, amely a város gazdasági életében különösen a háború előtti időkiben jelen­tékeny működést fejtett ki, s amely a háború utá­ni súlyos pénzügyi válságot nagyobb megráz­kódtatás nélkül küzdötte le s ma ujult erővel és a közönség mindinkább fokozódó bizalma ^mellett folytathatja a szövetkezeti eszme szolgálatában fontos tevékenységét. A közgyűlést Bariba János nyug. pénzügy- igazgató, az intézet elnöke nyitotta meg, aki a tör­vényes formaságok elintézése után meleghangú beszédben emlékezett meg a hat évtizeddel ezelőtt megalakult szövetkezet feledhetetlen emlékű meg­alapítóiról, köztük Molnár Ádám akkori városi későbbi királyi főügyészről, Wimmer Rezső­ről, az intézet megalakítása gondolatának felvető­jéről és első könyvelőjéről, Luka Lajos első pénz­tárosról, Heíier Szilárd, Foghtüy Dénes elnökök­ről és Pulay Kornél polgármesterről, valamint az d«ő igazgatóság tagjairól, akik valamennyien a legönzetlenebb módon és az emiberbaráti nemes ügytől áthatva munkálkodtak az intézet megszer­vezésén és megerősítésén. Indítványára a köz­gyűlés az alapítók emlékét jegyzőkönyvileg örö­kítette meg. Majd áttérve a tárgysorozatra, a közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúan tudomásul vette és az 1925—1929. évekről szóló számadáso­kat, mérlegeket és eredményszámlákat megállapí­totta és elfogadta, a felmentvényt az igazgató­nak. igazgatóságnak, tisztikarnak és a felügyelő bizottságnak egyhangúan megadta. A Központi Szövetkezet által megtartott revíziókról fölvett jelentéseket a közgyűlés felolvasása után tudo­másul vette és azokban foglalt utasítások végre­hajtásával az igazgatóságot megbízta. Az 1929. évi 32.315 kor. 45 fill. tiszta nyereségnek alapsza­bályszer ii felosztására előterjesztett igazgatósági javaslatot a közgyűlés elfogadta, a leszámoló év­ámulatok tervezetét jóváhagyta és az esedékessé ált iöi/.iibef/dek é- osztalékainak kifizetését el­rendelte. Az 1930. évi költségvetést 68.300 koroná­ban ál lapította meg és utalványozta a közgyűlés. I A pozsonyi Központi Szövetkezetnek az intézet, szanálása körül kifejtett, jóindulatú és készséges közreműködéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi hálás köszönetét fejezte ki. Az időközben elhunyt Hor­váth Ferenc és Sebnél! Béla ig. tagoknak emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg, Milch Dezső volt felügyelő biz. elnök évtizedes munkásságáért és Komáromi Ede volt ig. tagnak buzgó működé­seiért pedig köszönetét szavaztak. Az alapszabályok több pontjának módosítását határozta el ezután a közgyűlés, amit a felsőbb ellenőrző hatóság kivánatára kellett az intézet­nek végrehajtania. E módosítások közül fontosabb a szövetkezet címének megváltoztatása, amely a módosítás szerint Komáromi Önsegély-Hitelszö­vetkezet óimét vette föl, ezenkívül bevezetik az üzletrészeket, amelyeknek tulajdonosai tagjai lesznek a szövetkezetnek, az igazgatóság tagjai­nak számát 24-ről 12—18-ra redukálták és a fel­ügyelő bizottság tagjainak számát 6 rendes é6 3 póttagra emelték fel. Majd a választásokat ejtette meg a közgyűlés, amely közfelkiáltással a következő szövetkezeti tagokat választotta meg az igazgatóság tagjaivá: Bartba János nyug. pénzügyigazgató, Berger F. Vilmos füszerkereskedő, Dosztál Jakab nagyipa­ros, kereskedelmi kamarai tanácstag, Fehér József építőmester, Füssy Kálmán kisgazda, szenátor, Galambos Zoltán ref. lelkész, Goldschimid Vilmos kereskedő, Horváth József iparos, Ipovitz Endie vaskereskedő, Kamrás József dr. ügyvéd, Koczor Gyula üvegkereskedő, id. Kollányi Miklós nyug. főjegyző, földbirtokos, ifj. Koczor Gyula kerületi elnök, Király Károly ékszerész, Konkoly Thege -Kálmán nyug. vármegyei főpénztárois, Nagy János kötélgyárofl, Schreilber János iparos, Soós Jenő dr. magánzó. A felügyelő bizottság tagjaiul a kö­vetkezők választattak meg: Elnök Lakatos Ká­roly nyug. igazgató, alelnök Bátyai Mihály nyug. vármegyei árvaszéki helyetteselnök; tagok Czéh István polg. isk. igazgató, Baranyay József dr. városi könyvtáros, szerkesztő, Kovách Tihamér gyógyszerész, Lengyel Jenő városi főipénztáros; póttagok Szunyogliy János vaskereskedő, Fried Artúr posta- és távirdafőtiszt és Balogh Miklós iparos. A megválasztottak nevében Dosztál Jakab igaz­gatósági tag köszönte meg a közgyűlés bizalmát, majd közvetlen szavakkal mutatott reá arra az ön­feláldozó munkásságra, amelyet Fiiíöp Zsigmond igazgató az intézetnek a háború utáni súlyos vi­szonyokból való kivezetése és talpraállítása körül kifejtett, ürömmel állapítja meg, hogy a, szövet­kezet. szanálása a tagoktól semmiféle áldozatot nem követelt s ebben az igazgatónak elévülhetet-1 len érdemei vannak. Fáradozásáért legőszintébb | köszönetét és elismerését fejezi ki. A közgyűlés kitörő éljenzéssel tette magáévá a felszólaló nyi­latkozatát, amelyért Fülöp igazgató köszönetét mondott. Bartba János elnök lelkes szavakkal zárta be a közgyűlést. Mlcsoch miniszter bejelentette a vasúti ta­rifa emelését. Az olmützá kereskedelmi és iparkamarának tegnap tartott közgyűlésén Mlcsoch vasutügyi miniszter is részivett s ott a közgazdasági helyzetről nagyszabású beszédet tartott. Beszéde során kijelentette azt is, hogy a tisztviselők fizetésemelése csak úgy intézhető el, ha a vasait a személy- tarifákat emeli. A teherárutarifák emelésé­re egyelőre nem gondolnak. A hitel és betéti kamatláb leszállítása. Va­lamennyi pénzintézet^ csoport képviselői a Nemzeti Bank helyiségeiben tegnap értekez­letet tartottak a betétek kamatlábának sza­bályozása kérdéséről. Ez az értekezlet lénye­gében csak vélemén yecseré re adott álltai­mat s az elhangzott szakvélemények a be­téti kamatláb leszállításának lehetőségére vonatkoztak. A helyzet azonban meglehető­sen bonyolult s a megoldás nem egyszerű. A bankok azt hangoztatják, hogy a betéti és kölcsönkamatláb között levő különbség a rossz üzleti viszonyok miatt nem csökkent­hető s a betéti kamatláb leszállítását a ban­kok a takarékpénztárak magatartásától teszi függővé. A takarékpénztárak azonban nem hajlandók a kamatláb leszállítására s emel­lett arra hivatkoznak, hogy a betétekért csak 4 százalékot fizetnek, ügy látszik, hogy még hosszú idő fog eltelni, amíg a helyzet tisz­tulni fog. Nem lesz malá takart el. A eseh szlovákiai gyáriparosok szövetségének malátaipari osz­tálya tegnap tartott közgyűlésén végleg úgy határozott, hogy a malátakartel megszervezé­sét mellőzi. A malátagyárosok e helyett most a behozatali jegyek használatát 'akarják üj alapon megszervezni, szó van egy behozatali jegyközpont fölállításáról, amely a behoza­tali jegyek értékesítését végezné. A pénzügy­minisztériumnak a maláta behozatali jegyek­re vonatkozó irányelveit a közgyűlés tudo­másul vette s ezen. az alapon fog a maláta­ipar tovább dolgozni a behozatali jegyek ér­tékesítésének megszervezése érdekében. Kilencvenegy kényszer egyezség egy hét alatt. A múlt hét folyamán a köztársaság te­rületén kilencvenegy kén y szere gye zségi el­járás indult meg. Ez oly magas szám, ami­lyenre eddig még nem volt eset A belföldi pénzpiac helyzete a Nemzeti Bank május 23-i kimutatása szerint a követ­kezőképpen alakul: a bankjegyforgalom 93 millió koronával G073 millió koronára csök­kent, a zsirokövetelések 184 millió koroná­val emelkedtek s 1126 millió koronát tesz­nek ki. A jegybank hitelügyleteinek méretei jelentéktelenek. A valuták észlet a külföldi1 rövid lejáratú pénzek beáramlásával 98 mil­lió koronával 1987 millió koronáira emelke­dett, miig az aranykészlet 33 millióval 1296 millió koronára emelkedett. Az aranyfedezet 44 százalékos. Uj részvénytársaság. A belügyminiszté­rium most engedélyezte a Bőrgyár r. t. Kör­möcbánya cégnek a kereskedelmi társasá­gok jegyzékébe való bejegyzését. Törökország nemzeti bankot létesít. A tö­rök kormány most hagyta jóvá a nemzeti bank fölállítására vonatkozó tervet. A tör­vényhozás a javaslattal a legközelebbi na­pokban foglalkozni fog. A csehszlovák-román kereJslkedelmi tár­gyalások menete a Nár. Listy értesülése sze­rint elég gyors és normális. A csehszlovák delegáció e bét folyamán visszatér Prágába, hogy a csehszlovák magyar kereskedelmi tárgyalásokra fölkészülhessen. Ha junius má­sodikéig a csehszlovák-romáin kereskedelmi szerződést nem sikerül tető alá hozni, úgy a tárgyalásokat félbeszakítják s a csehszlo­vák-magyar kereskedelmi tárgylaások befe­jezése után folytatni fogják. Simulékony vámok az uj amerikai vámta­rifában. Az amerikai Egyesült Államok uj vámtarifájára vonatkozó belföldi tárgyalások befejeződtek. A külföldi államok tiltakozá­sai annyiban érvényesültek, hogy a radiká­lis vámtarifatervezet ellen Hoover elnök is föllépett s annak mérséklését követelte. En­nek a követelésnek a szenátusi bizottság annyiban tett eleget, hogy a javaslatiba föl­vette azt a rendelkezést, hogy az elnök a vámokat 50 százalékkal emelheti vagy csök­kentheti, ha azt a vámtarifa bizottság java­solni fogja. A politikai körök arra számíta­nak, hogy Hoover elnök ezzel a kiegészités- sel megelégszik, noha a külföld kifogásai ez­zel távolról sincsenek elintézve. Az uj vám­tarifa junius második felében lépne hatály­ba. Szabadkereskedelmi konferencia London­ban. A londoni lapok jelentik, hogy szerdán kezdődik a Snowden, Lloyd George s a sza- badkereskedelem többi hívének kezdemé­nyezésére összehívott konferencia, amely a szabadkereskedelem lehetőségeinek kérdé­seivel fog foglalkozni. A konferencián az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szak­érdekeltségek kiküldöttei vesznek részt; ez a konferencia tulajdonképpen ellenakció Be- averbrook lordnak a britt birodalmi vám- egyesület megszervezésére irányuló akciójá­val szemben. 1930 május 28. szerda. A kereslted e3m i szervezetek centralizá­ciójára irányuló s évek óta meglevő törekvé­sek és munkálatok végül teljes eredményre vezettek. Május 28-án, szerdán délelőtt, az Autóklub prágai helyiségeiben ünnepi köz­gyűlést fog tartani a Csehszlovákiai kereske­dők központi tanáicsa, mely közgyűlésen a csehszlovákiai kereskedők központi szövet­ségével való egyesülést alakilag is kimond­ják. Az angol kereskedelmi kamarák szövetsé­gének közgyűlését tegnap nyitotta meg a wallesi herceg. A közgyűlésen a birodalom minden részéből összesen 300 kereskedelmi kamara kiküldötte jelent meg. Napirenden számos, az angol kereskedelmet érdeklő ke­reskedelmi politikai és szállítási forgalmi kérdés szerepel. Erős árfolyamesések a prágai értéktőzsdén Prága, május 27. A hanyatló tendencia a mai tőzsdenapon az eddiginél is erősebb for­mában érvényesült. Bár az árhanyatlást indo­koló különösebb okok még mindig nem mu­tatkoztak, az értékek leromlása tovább tartott. A kuliszban. erősen aittakirozták a Skoda pa­pírokat, amelyeknek árfolyamát 1740-re nyomták le. Beavataott körök a kedvezőtlen hangulatot bizonyos kulissza mögötti jelen­ségekre vezették vissza. Tudni vélték, hogy a legutóbbi bankfúzió során a két belföldi ér­dekcsoport közötti ellentét újból aktuálissá, lett. Ezzel kapcsolatban utaltak a Zivnosten- ská Banka vezérigazgatójának, Preis dr.-nak legutóbbi párisi tartózkodására is. Az érték­tőzsdén uralkodó depresszió az" árutőzsdén te visszatükröződött s az áresés ott is általános volt. Az ipari részvények piacán esett: Berg és Hütten 130, Cesko-Moravska 120, Apolló, Königslioffer és Sohamotte 40, Skoda 39, Nordbabn 35, Righoffer 30, Aussigi Vegyi 13, Prágai Vas és PoLdi 12. A többi értékek 3—10 koronával. A bankpiacon Sporo 2 ko­ronával javult, míg a Prágai Hitel 2, a Cseh Union és a Zivno 1 koronával hanyatlott.-|- Üzletfelén volt a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsdenapot nagyfokú üzlettelenség jellemezte, az a rbit r á z/stevékenység teljesen stagnált és a spekuláció is rendkívül tartóz­kodóan viselkedelt A nap folyamán a hely­zet nem változott és záráskor az üzlet nyu­godt volt. Az árupiacon csekély üzletkötés volt. A devizapiac a nagy kínálat ellenére is változatlan maradt. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81, Részvénykor 109.5 pengő árfolyamot értek el.-f- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A csü­törtöki ünnepnapra való tekintettel a speku­láció rezervált volt és csupán kisebb köté­sekre szorítkozott. Az Alpine és a Skoda pa­pírok kisebb mértékben lemorzsolódtak, a Telten, Rima, Salgó és Magyar - Általános Szén megszilárdultak. Némely villamossági érték, Ringhoffer, Berg és Hütten gyengült.-f- Lanyha irányzatú volt a berlini érték­tőzsde. A mai tőzsdenap nagy óbb ár a emő- ciómeníes volt. Nyitás után az árfolyamok nagyjában a tegnapi nívón mozogtak, lénye­ges eltolódások nem voltak. A speciális érté­kek közül a német ásványolaj és a Rütgers müvek iránt mutatkozott érdeklődés.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfo­lyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 23.30— 23.60, felsőtiszai 22.35—23.05, egyéb 22.10— 22.55, rozs 11.63—11.85, tengeri, tiszántúli 11.50—11.65, egyéb 11.55—11.85 pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok voltak.-j- A mai budapesti terménytőzsde halfár- időpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos, a forga­lom közepes. Nyitási árfolyamok: magyar bú­za októberre 20.55, 20.54, 20.52, 20.51, magyar rozs októberre 12.55, tengeri júliusra 12.08 pengő. A prágai fóssde devizajegyiései: május 27 május 26 Hív. pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1364.25 1358.25 1354.37*4 1S58.37*/, S Berlin . . 808.05 805.65 803.24 805.74 4% Zürich . „ 651.45 653.45 651.22*/, 653.22 V, 3 Oslo , . . 900.62 v, 903.62Vj £00.75 £03.75 4*A Kopenh. . 900.70 903.70 900.60 903.60 4 Danzig« . 654.— 657.— 654.— 657.—1 5 Stockholm 903.— 906.— 903.15 906.15 3% Mailand . 176.28 177.08 176.31 177.111 5% Paris . . 132.— 132.40 132.— 132.40 2*£ London . 168.48'/, 164.08 */, 163.54 1644 4 3 New York 33.66 33.76 33.66'A 38.76 «/* 3 Brosséi . 469.77'/, 470.97*/. 469.85 471.05 3 Madrid . 410.50 412.50 410.50 412.60* 5*/, Belgrad . 59.40*/, 59.65 */s 59.39 59.64 5*/, Pollii . . 24.38 24.46 24.38 24.48‘ 10 Wien . . 474.82*/, *76.32*/, '-74.97*/, 476.47‘A 5 Warscliau 377.— 379— 577.02*/, 379.02*/, 7 Budapest 588.25 590.25 588.27*/, 590.27*/, 6 Bnen.Aires 1292— 1298— 1292— 1298.—* ca 7 fielsingf. . 84.72*/, 86.12*/, 84.72*/, 85.12*/,* 6% Riga . . £48.50 651.50 £48.50 651.50* 6 Rio . . . 404— 406— 404— 406.—* ca 7 Montevideo 31.90 32.10 31.90 32.10* — Alexandria 167.8) 168.65 167.85 168.65* ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.81) 44.15’ 8 Bukarest 19.93 20.13 19.93'/, .0.13*/,’ 9 Slanabnl . 19.07*/, 1 S.l7 */, ——.— — líowno . o34.— .*36.— c34.50 j36.50* Liasaloii . 152.60 153.40 152.60 153.40* 7*A Kovái . . 898— 902— 898.— 902.— ’ 8 Montreal 38.68 33.76 38162 38.74* * aa 4%

Next

/
Thumbnails
Contents