Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-27 / 120. (2341.) szám

6 dag bizonyos ösztönös eHenszenvet éreztek Körtéimé] szemben. A Fantom ielesége Kürtennek feleségéhez való viszonyáról a szomszédok nem tudnak sokat beszélni. A sze­rencsétlen sorsú asszony talán még tartózko­dóbb volt a szomszédokkal szemben, mint fér­je. Évek óta az egyik düsseldorfi kávéházban voit alkalmazásban, mint mosogatónő és több­nyire este hét órától hajnali három, négy óráig dolgozott. Ezekben az órákban tehát férjével nem törődhetett. A fantom legtöbb gyilkossága, éppen a késő esti és az éjjeli órákban történt. Az eltitkolt múlt Hogy mennyire sikerült Kürtennek titokza­tos lényét és múltját eltitkolnia a ház lakói, szomszédai előtt, az a körülmény is bizonyítja-, •hogy már kétszer súlyos büntetést kellett kiálta­nia. Betörés miatt először ötévi fegyházra ítélték és azután, mint visszaeső bűnösnek, hétévi fegyházat kellett leülnie. A háború előtt ő voií a legvakmerőbb düsseldorfi man- sard-tolvaj. Lakásán egyéb tárgyak és ruhadarabok között egy lapátot is találtak, amelyre azt gon­dolják, hogy a fantom ezzel földelte el Hahn Máriát. Különösen terhelő, hogy nagyon sok ho-sszu- ézáru ollót találtak KüTtenék lakásán s a rend­őrség ugv hiszi, hogy ezek a női áldozatok tu­lajdonában voltak. A Fantomot munkatársai nem szerették Kürtén hivatására nézve épitőmunkáe- Mint ilyennek rajnavidé-ki szokás szerint saját ásó­jának kellett lennie és mint épitőirmmkás igen jól érthetett áldozatainak mesteri elföldelésé- hez is. Hosszabb ideig munkanélküli volt, majd 1929. februárja óta, amikor a gyilkossági széria kezdetét veszi, a Sohiess-Defriess cég alkalma­zottja volt. Formáló homokból öntési formákat készített. Munkatársai előadása szerint a mun­kára mindig pontosan jött. Azonban rest volt. nem csinált semmit, viszont igen sokat beszélt ég különösen sokat- locsogott asszonyokról. Társai notórius szoknyavadásznak tartották. Különösen a 16 év körüli leányok iránt visel­tetett előszeretettel. Megvesztegetően tudott a leányokkal beszélni. Női ismerősei megerősítik az éle tibenm aradt ál­dozatoknak azt. a. vallomását, hogy7 a Fantom­nak sznggesztiv befolyása volt az asszonyokra. Ámbár munkahelyén tudták róla, hogy házasem­ber, több leány szinte esztelenül vetette magát a nős ember után. Munkatársai egyébként ki­számíthatatlan, indulatos és brutális ember­nek jellemzik. 'Amikor egyik kollégája elvette tőle a formáló homokot, azonnal kést rántott és rátámadt. Súlyos indiemmok Különösen érdekesek azok a vallomások, amelyek arról számolnak be, milyen beszélge­téseket folytatott a Fantom munkástársaival a gyilkosságokról. Amikor egyszer arról volt szó, hogy tulajdon­képpen hol temethette el a Fantom a meggyil­kolt Scheer portást. Kürtén kijelentette, hogy egész pontosam meg tudja mondani és amikor egy pár társával elmentek arra, meg is mutatta a helyet. Persze ez már a szerencsétlen rokkant portás hullájának felfedezése után volt és igy társai nem gyanakodtak Kürtenre. Mivel az utóbbi időben Kürtén munkahelyéről többször hiány­zott, és a vállalatnak áprilisban nagyobb mun­káselbocsátásokat kellett eszközölnie, Őt Í6 le­építették. Különben munkahelye s lakása abban a, körzetben fekszik, ahol a gyilkosságok nagy- részét a, Fantom elkövette. Rendkívül érdekes Kürtennek az egyik esete, amelynek hősnője egy K. Zsófia nevű háztartási alkalmazott,, akit Kürtén egy charitativ intéz­ményben, a Pilgenheimbem ismert meg. Ez a leány is azonnal a Fantom varázsa alá került és Kürtén már az első napon elvitte lakására, ebben az esetiben is a grafenbergi erdőn ve­zette keresztül a leányt. A viszony három-négy hétig tartott, ekkor azután Kiirtem szakított a leánnyal!. Zsófiának mint postatisztviselő mu­tatkozott be és tudvalevő, hogy más ismeretsé­geiben is szívesen használta ezt a jelleget. Amikor K. Zsófia Kürtén letartóztatásáról hal­lott, így kiáltott fel: — Egész bizonyos, hogy nagy lump volt a gazember, de seunimesetre sem a düsseldorfi Vámpír. « Két gyilkosságot és egy gyilkostámadást már magára vállalt Kürtén. Nagyon alapos a gyanú, hogy a többinek is ő Tovább pufit a CalmaítMiértra Hamburg, május 26. A Oalmette-féle tuber­kulózis elleni védőszérum alkalmazása nyomán támadt botrány .még mindig nem jutott nyug­vópontra. A rumi.', zelés következtében meg­betegedett gyermekük száma 78-ról 97-re emel­kedett. A halálozási számban nem történt vál­tozás: Az egészségügyi kormány által beveze szigorú vizsgálat eredményéről még nem adtak iá hivatalos közlést. 1950 máfrw 37, k«M | a tettese. Fokozott erővel folyik a bűnügyi munka a düsseldorfi gyilkosság! komplexum tel­jes feMeritéeére. A világlapok fcudóeitói már Pozsony, május 26. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentéi&e.) A pozsonyi katoli­kus vallásai keres z t én yszoc ia listák május 25-én, vasárnap rendezték tizenegyedik fo­gadalmi zarándoklatukat M'áriavölgybe, mely arányait, a résztvevők számát és külső szépségeit tekintve elv fényesem sikerült, hogy hasonló tömegmegmozdulásra ritkán volt még példa. A zarándoklatra már előző nap ontották a vonatok a buosusokat. Nyu- gatszlovenszikó valamennyi községéből ér­keztek hívőik, akiket a körültekintő rende­zőség a vasárnapra virradó éjjel Pozsony vá­ros tanonciskolájában és a harmadrendű ott­honban szállásoltak el. Vasárnap kora hajnalban, a derült ég ra­gyogása mellett gyülekeztek a zarándokok a pozsonyi Kapucinus-templom előtt. Szent- áldozás után festői menetben sorakozott a tömeg és a hadasíyánok seigélyző egyesületé­nek egyenruhás zenekari kíséretével vonult végig a városon. A kora reggeli órákban szokatlan érdeklődést keltett a felvonulás, amelyet a sokezer pozsonyi hivő mellett a különböző vidékekről való népviseletek tar­kítottak. Az áljtatos zarándokok az ország­úton haladtak Lamacs és Beszterce érintésé­vel és 10 órakor érkeztek Máriavölgyibe. A hegyektől körülzárt, tavaszi pompában ra­gyogó völgy akikor már zsibongott a sok em­bertől, akik részben gyalog jöttek a hegye­ken keresztül, részben különféle jármüve­ken érkeztek a híres Inucsujáróíhelyire. Töb­bek között ott láttuk Förster Viktor dr.-t, Pozsony helyettes polgármesteréi és Aixiin- ger László dr.-t, az országos keresztényszo­cialista párt főtitkárát. A sziklába épített louirdes-i Máriabarlangnál Koperndczky Fe­renc dr. nagyprépost mondott szentmisét fé­nyes papi segédlettel. A barlang környékét a hívek sokasága lepte el és a tömeg szá­mát háromezer főre becsülhetjük. A szent­mise befejeztével a zarándoklat vezetője, Gregorovics Lipót jókai plébános, volt nem­zetgyűlési képviselő mondott magasan szár­nyaló szentbeszédet, amely a híveket telikül: mélyéig megindította. A rendezőség gondos­kodott. arról, hogy a szlovák hívek is szent­beszédet hallgassanak saját anya nyelvükön és erre Pollakovitis János szerzetest kérte fel, aki a dicső emlékű Nagy Lajos magyar király által alapított templomban mondotta el beszédét. A déili pihenő után délután két órakor stáció járás volt, majd litánia a temp­lomban. Délután négy órakor indultak vissza a za­rándokok Pozsonyba, a Vaskútacskán ke­resztiül. A zarándokok fogadására megjelent vasárnap óta. ott vannak Düseeldortfbari és lá­zasam figyelik a vizsgálat folyton fedbukkanó raj és u j részfoteft. Pozsony lakosságának szine-java. A Mély- úti kápolna körül gyülekeztek a pozsonyi vallásos egyesületek. Megjelent a pozsonyi papság élén Kazacsay Árpád dr., városi plé­bános, a párt törvényhozód közül Jablo- niczky János dr. nemzetgyűlési képviselő és a ker észtén yszocí alista párt városi képvise­lőtestületi tagjai teljes számban. Itt ismét menetibe sorakozott a tömeg és a Mély-utón, valamint a Stefánia-uton át tért vissza a Kapucinus-templomhoz. Az esti félhomályt ezer és ezer gyertya- és fálklyaifény és a kö­zépen kivilágított kereszt ragyogta be. A zászlók és vallásos jelvények sokasága emelte az áhítatot a hívők szivében. A már ötezer főre szaporodott tömeg el­vonulása oly sokáig tartott, hogy hosszú ideig szünetelt a forgalom Pozsony ezen részén. Ámenre a menet elvo­nult, az macákon kétoldalt a nézők sorfala kísérte. A felejthetetlenül impozáns zarán­doklat a Kapuci nus-tiemplam előtt áldásosz­tással fejeződött be. A rendezőség, élén Lászlóiéi Ferenc fő­rendezővel, mindent elkövetett, hogy a za­rándoklat minden tekintetben megfeleljem céljának és fáradságot nem ismerő szorga­lommal készítette elő annak sikeres lefolyá­sát. Munkájukat gyönyörű eredmény koszo- ruzta, mert a zarándoklat felejthetetlen nyo­mot hagyott hátra a résztvevők lelkében. Érdekes harc fiz hold városi fűdért Érsekújváron Érsekújvár, május 26. (Saját tudós hónktól.) Kurzweriil Emit érsekujvári téglagyáros néhány hónappal ezelőtt holdanként 10.000 koronáiért ló hóid földöt vásárolt Érsekújvár városától, olyan földeket, amelyek téglagyára köz­vetlen szomszédságában vaunak s ahol téglafonme- lósét folytatni alkarja. A vételhez annakidején a vá­rosi képviselőt estüileit is hozzájárult hosszas vilta után, azonban a 'határozat nem emeikodihetellt jog­erőre, ment iíj. Hlavicska János kisgazda, a ma­gyar nemzeti pánt járási képviselője s László Sán­dor kereskedő, a zsidópárt volt képviselőtestületi tagja, megfellebbezték a határozatot. A járási hivataliban Risűé Dimwitirij dr. szoigaibiiró foglalkozik az üggyel s az aktáik áttanulmányozása után békéreMe az összes érdekelteket hivatalába s meghallgatta érveiket. Hlavicska János és László Sándor azzal érveltek, hogy a. 10.000 koronás ár nem felel meg a.z érsekuj- vári földáraknak, annál kevésbé, mert a Knrz- weil által megvásárolt 10 hold föld Érsekújvár­nak azon a részén van, amely .» város kiépiilési irányának megfelelően már ma építkezési telek­nek számit, úgyhogy értéke többszöröse a meg­állapított vételárnak. A szakértőként kfihajBga&át Gra&k járás roétmflr elasmerte. hogy a ezóbanforgó terül et értéke 2b—50 korona, négy szögelenként. A SBolgabinó megbaügatt® Néder -kkroe h. véroo- bírót te, aiká a város képviseltében mragje.leivee Sd- jetenteífe, hogy smcvMe okokon IrivtM erfcöJasi kö­telessége volt a váróénak mélAányoe árat Rzahcrá Kurawedi száanárri, mert líöl-beo. éppen Kurawe# nobilöitáisa tette tehetővé, hogy Érsekújvár városa mélyen a napiár aliaífft váBároíbaáta ineg aa Uj-Vé- eártérüt szolgáló pniroási föMektet, aíocdyoek egy része & most eladásra kerülő 10 hold is. Aunaikjkte- jéu Kuraweit már megvásárolj, eafc a földét s az akkori polgármester kérésére a város javán visszalépett az üzlettől, amely Érsekújvárnak több százezer koronás haasfnrt hozott. Kumvedll Emíii Mjeienteftte, hogy 100 nwmikiáet- családmaík ad extisatenoiát ezezén. id őjén s téglagyá­rának miad földjei csaknem teljesen ki vámsaik ter­melve s ina nem jut uj teruitetefkiheE, kénytelen, be- 6züntetná üzemiét. Az érdekes ügyben még nem történt dötíbéB. Érdekes egyházi szabály* reiidelel a szilák és magyar evaagéüküsok együttéléséről Léva, május 26. (Saját tudósítónktól.) Az államforduiat után, amidőn a földbirtokre­form végrehajtása következtében a protes­táns magyar egyházközségek területére be­vonultak a másnyelvü telepesek, nyomban kiütközött a súlyos probléma: az uj hivek jogviszonyának rendezése a régi magyar egy­házközségek kebelében. Bár a legtöbb he­lyen a szlovák telepesék leikiszükségletie- imek kielégítéséről saját anyanye Ivükön gondoskodtak a magyar egyházközségek, a jogviszony rendezetlensége azonban sok súr­lódásra adott alkalmijait, különösen ama te­kintetben, hogy a régi egyházközségekbe bevonuló uj hi­vők az egyházközségek vezetésének jogát vindikálják maguknak, mig a fehérhez hoz­zájárulni nem akartak. Ilyen módon kezdte meg a dunaszeadahelyi evangélikus egyház a területén heiyetfoglaló telepesek egyházjogi viszonyainak rendezé­sét szabályrendelet keretében. Egyébként a dunaszerdahelyi ev. egyház hiveánek az volt 'a kívánsága, hogy a szlovák telepesek leány­egyház keretében külön egyházá szervezetet alkossanak, ez a terv azonban az egyházme­gye közgyűlésének akaratába ütközött, amely, a szlovák fiókegyház létesítését nem engedte meg. Az uj szabályrendelet, amely első ilynemű intézkedés a szlovenszkói ev. egyház életé­ben, hangsúlyozza, hogy az egyházközség te­rületén a földreform következtében letelepe­dett hívőket az egyházközségnek teljesen egyenjogú, de egyszersmind egyen­lő arányban teherviselésre kötelezett gyüle­kezeti híveinek ismeri el. Megadja nekik azt a jogot, hogy az egyház­község templomát használhassák, a szlovák istentiszteletek azonban nem lehetnek a ma­gyar nvelvü istentiszteletek kátrányára és a magyar istentiszteletek az eddigi méret­ben még akkor i6 megtartandók, ha az egy­házközség magyar tagjainak száma netán a szlovák ajknak száma alá csökkenne. A hivatalos nyelv tekintetében, kimondja a szabályrendelet, hogy az egyházközség hivatalos nyelve a ma­gyar, ezen a nyelven vezetendők az egyháztianácsi ülések, az anyakönyvek, az adminisztráció, a közgyűlések jegyzőkönyvei azonban szlovák fordításban is "vezetiendők, a közgyűlésen a szlovák hívők anyanyelvűkén szólalhatnak fel és a válasz anyamyelvüköm adandó meg. Az egyházközségi tanácsban a szlovák tagok is megfelelő képviselethez jutnak. A teherviselésre vonatkozóan kimondja a szabályrendelet, hogy az egyházközségi adót a szlovák tagok ugyanazon méretben és árny­ban kell hogy fizessék, mint a magyar híveik, de a magyar tannyelvű egyházközségi elemi iskola terheik ez a szlovák gyülekezeti tagok hozzá nem járulnak. Az egyházközség vagyonáról is intézkedik a szabályrendelet a itevetikezőkben: Ha az egyházközség szlovák híveinek száma annyi­ra me gnövekednék, hogy külön szlovák egy­házközséget. akarnának létesíteni, ebben az esetben való különválás szempontjából raeg- állapiittatik, hogy’ az eddigi ingé és ingatlan vagyon r magyar egyházközségé marad, mert azt a magyar egyházközségi hívek szerezték isry felosztó* alá csakis az a vagy on kerülhet, amely 1930 január 1-től szereztetett Az egyházközség közgyűlése a szabályrende­let ot elfogadta a szlovák hivek hozzájárulá­sával is, de később a szabályrendelet ellen szlovák részről fellebbezést, jelentettek be, nizzai a kéteserejü meg okol ássál, hogy a sza­bályrendelet nem elég figyelmet szentel a szlovák hívők érdekeinek. A szabályrendelet sorsa ezek után az eeperességi közgyűlés ke izében van. “lagynr leányok! Vásároljátok Péchyné Bartóky Mária Élethajók utasai c. kitűnő oo- velláskönyvét. Ára 16 korona. „Csak az a szándékom volt, hogy öljek* A Fantom egyik, felépült áldozatát, Meurer Ida asszonyt legújabban bevonták a nyomozás­ba. és szembesítették Kör tenne!. A szembesités a legnagyobb elővígyázatossággal történt. Kürtent húsz más letartóztatott férfi közé ál­lították és igy kérdezték meg Meurer Idát, hogy felismeri-e. Amikor az első két férfi elvonult előtte, az assszony tagaciólag intell, amikor azonban Kürtén, a sorban a harmadik, j lépett e! az asszony előtt, az asszony teljes j határozottsággal áll! rótta, hogy ez az a férfi, j aki 1929. október 26-ának éjjelén megtámad­ta őt. Ráismer hangjára, alakjára és megisme­ri arról, hogy alsó álkapcsán hiányzik egy fog. Meurer Idának megengedték, hogy néhány kér­dést intézzen Kürtőnk ez. A dialógus a. követ­kezőképpen ment végbe: Kürtén: Nem tudom biztosan, de azt hi­szem, meg akartam önt gyilkolni. Medremé: Milyen oka volt erre? Kürtén: Igen, a motívum — ezt ő nem 'ért­heti meg — ezt a tisztviselő urak sem fogják megérteni. Csak az a szándékom volt, hogy öljek, hogy őt megöljem. Meurerné: Ugv ment végbe a tett, amint ón azt leírtam és amint azt a lapok nyilvános­ságra hozták? Kürtén: Egy pontban tévedett. Nem köz­vetlenül a hid előtt ütöttem le önt, hanem 20 méternyire a hídtól. Kürtén a Meurer asszonnyal való szembe­sítése alkalmával megőrizte teljes nyugalmát és semmiféle idegesség nem volt rajta ész­lelhető. Azt is megemlítette, hogy Meurer asszonyt felépülése után még látta egyizben, amikor kerékpárján hajtott el sason a vidé­ken, ahol áldozata latoik. A hivatalos jelentés A düsseldorfi rendőrség vasárnap este a következő hivatalos jelentést adta ki: Kürtén 1883-ban született Pöln-Mülheim- ban. A bűnügyi hatóságok előtt nem isme­retlen személy. Tizenhét ízben volt büntet­ve, részben hosszú fegyházbüntetéssel, be­törések és erkölcs elleni vétségek miatt. Ebből látható, hogy egy minden erkölcsi fék nélküli emberről van szó, aki semmiféle erőszakos cselekedettől sem riad vissza. Jellemző, hogy már 19 éves korában egy volt iskolatársnőjét erőszakosan akarta a magáévá tenni s amikor szándéka nem si­került, a konyhaablakon át fejszét hajított, majd másnap este ökölnyi követ dobott be a hálószobája ablakán és öt nappal később a leány atyjára revolveréből három lövést adott, két nappal később pedig újból belőtt a lakásukba. A leányt egyik levelében ha­lállal fenyegette meg. Hasonló erőszakos­sággal lépett fel 1925-ben és 1926-ban el­követett bűntetteiben is. Cselédekkel kez­dett ki és házasságot Ígért nekik. Erősza­kos fellépésével a legtöbbször sikerült cél­hoz jutnia. Később áldozatait súlyos sérté­sekkel üldözte, úgy hogy az egyik esetben nyolc hónapi börtönre ítélték. Kürtén pénzt is zsarolt ki a hálójába ke­rüli leányoktól. A házkutatás alkalmával ágyának matracában egy ötezer márkára szóló takarékkönyvet találtak. Sokezer ember részvéteiével, fényes sikerrel zajlott le a pozsonyi keresztényszocialisták zarándoklata

Next

/
Thumbnails
Contents