Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-25 / 119. (2340.) szám
tf30 mőjjrns 25, vasárnap. <PEK©mAŐA<AAim-frUIi2ffi 9 Csehszlováknak könyvelte el a jó gömöri magyart egy buzgó csehszlovák népszámláló biztos — Amerikában Az amerikai kisebbségek dicséretreméltó lajku magatartása a népszámlálás alkalmával — Furcsa nemzetiségi por az amerikai bíróság előtt Prága, május 24. December elsején, mint ismeretes, népszámlálás lesz s eziért a cseh sajtó nagy érdeklődéssel fügyel minden eseményt, mely a népszámlálással kapcsolatban van. A csehszlovákiai népszámlálás kérdéséről folyó hírlapi eszmecserében a kisebbségek képviselői fölvetették azt az eszmecserét, hogy a nép számlálási kérdőívben az anya- nyelv, illetve a nemzetiség külön legyen föltüntetve, hogy ilyefonmáh semmiféle elnetm- zetlenitésd szándék ne érvényesüli!assen a népszámlálás aktusában. Azonban a csehszlovák körök a legridegebben elzárkóztak ez ellen a megoldás ellen és egyedül a tág értelmezésű „nemzetiség" rovat marad meg az iv kérdései között. Ezt a kritériumot azért nevezzük tágnak, mert hiszen a statisztikai hivatal értelmezése szerint a nemzetiség az Umgangssprache alapján határozandó meg s ez az Umgangssprache „rendszerint" az anyanyelvvel azonos. Mi tudjuk, mit jelent ez a „rendszerint". Azt, hogy a magyar vidéken rendszerint, de nem minden esetben a magyar nemzetiséget fogják megállapítani ebben a rovatban, de a vegyes, vagy csehszlovák többségű vidékeken meglesz a tendencia arra nézve, hogy a magyar anyanyelvüeket, ha akár hivataluknál, akár foglalkozásuknál fogva a csehszlovák nyelvvel is élnek, csehszlovák nemzetiségüeknek tüntessék föl. Ezek előrebocsátása után kétszeresen érdekes, hogyan viselkednek a csehszlovákok a népszámláláskor olyan országokban, ahol maguk is kisebbséget képeznek. Nagyon egyszerű a válasz: ugyanazért harcolnak, amiért mi: az anyanyelv főbüntetéséért, és ugyanaz ellen küzdenek, ami ellen mi küzdünk. Rendkívül tanulságos a vonatkozásban a Národná Politika alábbi tudósítása az amerikai csebsztovákság magatartásáról az ottani népszámlálás alkalmából. ~ Az idei amerikai népszámlálásnál az anvanvelv föltüntetését a bevándoroltak szervezeteinek és intézményeinek kívánsága szerint oldották meg — írja a lap. — Számos demonstrációval, petícióval és határozattal sikerült az illetékes fórumokon kiharcolniok, hogy a népszámlálási ivekből ki ne hagyják az anyanyelv kérdését. Az amerikai csehszlovák nemzeti tanács és az amerikai nemzeti szövetség lapjai most rámutatnak arra, mily nagy jelentősége van az amyanyelv szerinti népszámlálásnak úgy a kormányzat tekintélye, mint a tudomány ée zsurnalisztika szempontjából, nemkülönben kulturális és politikai szempontból és fölhívják a csehszlovák nemzetiségű polgárokat és azok Amerikában szülelett; gyermekeit arra, hogy teljesítsék nemzeti kötelességüket avégböl, hogy Amerikában a cseh szlováksággal mint erős és komoly tényezővel számoljanak. A csehszlovákok által lakott vidékek és városok egyesületeit és szervezeteit fölszólítják arra, hogy speciális népszámlálási bizottságokat létesítsenek, melyeknek létesítését a kormány megengedte s amely bizottságoknak az a föladatuk, hogy tájékoztatással és fölvilágosi tások kai lássák el a csehszlovák ajkú lakosságot és ellenőrzést gyakoroljanak járásaikban. Ennyit ir a Národni Politika s ennek a tudósításnak minden mondatából nagyszerű tanulságokat lehetne levonni úgy az amerikai demokrácia tiszteletreméltó szabadelvüségé- ről, mint pedig az amerikai csehszlovákok dicséretes, szívós nemzeti öntudatáról. De amellett párhuzamot lehetne vonni a eseh- szlovákajku amerikai bevándoroltak és a csehszlovákiai őslakos kisebbségek népszámlálási helyzetének nagy kontrasztjáról. Mert nem ordító kontraszt-e az, hogy amit az amerikai bevándoroltak ki tudtak maguknak harcolni, ugyanazt a csehszlovákiai őslakos kisebbségek a csehszlovák államnemaettől nem kaphatják meg, nem is szólva arról a jogról, hogy külön népszámlálási bizottságokat alakíthatnak, amelyek ellenőrzési jogot is gyakorolhatnak. De hagyjuk a párhuzamot, maradjunk csak Amerikában. Cseh népszámlálási biztos Amerikában Az amerikai Szabadság cirnü magyar lap „Bűnvádi per a népszámlálás miatt" címen érdekes riportban számol be egy amerikai cseh nemzetiségű népszámlálási biztos visz- »zaéléséről, aki egy gömöri száramzásu magyar embert ott künn, az idegenben, a másik világrészben, minden tiltakozása dacára csehszlováknak tüntetett föl. Igazán non plus ultrája a íwwizeti buzgalomnak. — A cseh szármantsu népszámláló mindenáron csehet akart csinálni a magyarból, aki feljelentette a bíróságon — Írja alcímében az amerikai magyar lap. Hagara Endre westnmorristoni magyar farmer bűnvádi feljelentést tett a helyettes népszámlálási biztos ellen, akit a bíróság elé vittek, ahol szigorú megróvásban részesült. Hagara Endre régi amerikás bevándorló, aki amerikai polgárjogait még a háború előtt szerezte meg ée tizennyolc év előtt a környéken levő egyik farmra vonult először bérlőnek, majd később meg is vásárolta a birtokot, amelyen tehenészetet folytai Hagara Gömör megyéből került az Egyesült Államokba, annakidején szabályszerű magyar útlevéllel, amelyet a hatóságok úgy állítottak ki, hogy az útlevél szerint Hagara az osztrák és magyar birodalom alattvalója volt. Az angol nyelvben még járatlan magyar farmer annakidején nem vette észre azt, hogy polgároapirosában is ekként van feltüntetve. A hosszú esztendők során Hagara szivéből nem halt ki a magyar érzés és bár gyermekei már alig tudnak magyarul, mert azon a környéken, ahol laknak, magyar "iskolázásban nem részesülhettek, Ha~"ra mindig nagy súlyt helyezett magyar származására. Azok a gömör megyei községek, ahol Hagara született, a háború után a csehszlovákok kezére kerültek és a mostani népszámlálás alkalmával a véletlen úgy akarta, hogy a magyar származású farmert olyan népszámláló keresse fel, aki cseh származású ember. A cseh származású népszámláló azután erős vitatkozásba bocsátkozott Hagarával, aki nemzetiségi eredetét magyarnak vallotta és végül Hagara tiltakozása dacára úgy irta be, mintha cseh lenne a jóravaló magyar. Hagara ebben nem nyugodott meg, hanem ügyvédet fogadott és bűnvádi feljelentést tett a* erőszakos nép- számláló ellen. Az ügyészség be is idézte a cseh népiszámlálót, de mielőtt a grand jury elé vitte volna az ügyet, előbb a bíró elé állította a rosszakaratú embert. Higgins biró előbb meghallgatta a magyar farmer és a cseh népszámláló biztos közötti vitát, majd átnézte a népszámlálásra vonatkozó utasításokat és alaposan lehordta a népszámláló biztost és utasította, hogy Hagarát magyar származásúnak könyvelje el. A biró egyik kijelentése a következő volt: — Az Egyesült Államok senkitől se akarja elrabolni azt a jogát, hogy azon nemzet fiának tartsa magát, amelyhez szive húzza. A háború után beállott események sok keserűséget okoztak és nagyon különösnek tartanám azt, ha valakit a csehek közé soroznának erőszakkal. Az erőszakos hódítások kora véget ért és Amerika területén senkinek sincs joga arra, hogy hóditó nemzetiségi politikát folytasson. Az érdemes biró úgy látszik, hogy nem nagyon bizhatott a népszámlálőban, mert elrendelte azt is, hogy hivatalos jelentésének másolatát mutassa be utólag a probation offioer hivatalaiban, hogy csakugyan magyarnak számolta-e Hagara Endrét. Eddig szél az amerikai magyar lap tudóei- táea. Mindez Amerikában történt. Egy beregszászi kereskedő Svédországban felkereste az elhunyt magyar katonák tömegsírját és a névsort elhozta a Prágai Magyar Hírlapnak A svédek gyönyörű gránitoszlopot állítottak a tömegsírban nyugvó száztizenkilenc katona hamvai felé — Trelleborg evangélikus lelkésze közadakozásból áltittatta fel az egyik legkifejezőbb hadi siremléket Prága, május 23. Ma délelőtt egy Beregszásziba visszatérő kereskedőember, Valálik Károly kereste fel szerkesztőségünket, aki hosszabb ideig volt Oslóban alkalmazásban, | SALVATOR I I FORRÁS I miután azonban Norvégiában is érvényben van az idegen munkaerőik alkalmaztatására vonatkozó tilalom, el kellett hagynia Norvégiát és Svédországon, Németországon keresztül most utazik vissza illetőségi helyére. Vá- látik Károly a svédországi Trelléborg városkáiban, a városka nevezetességeinek szemlélése köziben kijutott a tenger partján fekvő gyönyörűséges temetőbe, amelynél szebbet még nem látott. Amint a temetőnek egyik sarkálba jutott, egy külön dombon emelkedő hatalmas gránitoszlop ütötte meg szemét. A dombocska vasráccsal van elkerítve és azonnal látszik, hogy tömegsírt rejt magában. — Négy hatalmas gránit sarokkő között szökik nyolc méter magasságba a sudár gránitoszlop, amelynek a nézővel szemben fekvő oldalára svéd nyelven ez van bevésve: „Ez a fizetségtek." Valálik megkerülte az oszlopot és annak hátán egy emléktáblát talált, amelyen 119 név volt felsorolva. Száztizenkilenc hősi halott neve, akik közül százkilenc az egykori osztrák-magyar hadsereg kötelékébe tartozott, mintegy húsz volt közöttük a cseh, vagy tiz a szlovenszkói, a többi pedig a monarchia egyéb részeiből került a messze svéd város sirhantja alá. Legtöbb közöttük a magyar. A közős sírban nyugszik még hat németbiro- dalimi, két török és két orosz katona. Rokkant hősök voltak ezek, akik a Vörös- kereszt akciója révén az orosz hadifogságból voltak hazatérőben, de már nem láthatták viszont a szülőföldet, az utazás fáradalmait nem bírták el és útközben vagy Svédország területén elhunytak. Ezeknek nagy részét a svéd kormány rendeletére itt földelték el Trelleborgban. Valálik Károly, minit igaz magyar ember, azonnal felkereste a 13.000 lakosú kikötőváros evangélikus lelkészét, nagytiszte le tü Ljungdal János urat, akinél érdeklődött a tömegsír iránt. Megtudta, hogy a halottakat 1916-tól kezdve ő temette el a közös sírba. Nemes szivére vall az a cselekedet, hogy az egészen ismereteién, idegen harcosok ügyét magáévá tette és Trelleborgban meg környékén egy méltó síremlék létesítése céljából gyűjtést indított. Hamarosan együtt is volt a szükséges alap, amelyből 1926-ban elkészült a remek síremlék. A nyolc méter magas gránitoszlop tetején hatalmas bronz sas emeli égnek a fejét, mig az oszlop lábánál, a sarokkövek között, törtszámyu bronz sas Lecsüggő fejjel pihen. A tömegsír kiemelkedő dombját koszorúk borítják, a derék treUeiborgiak szeretettel és kegyelettel ápolják az idegen hősök emlékét. Ljungdal lelkész megmutatta Valálifcnak a halálozási bejegyzéseket is, mivel azonban csak kevés idő állott rendelkezésére, Valá- liilk csupán a magyar neveket jegyezte ki. Sok katonáinál nem volt pontos adat, sok helység- és tulajdonnevet a svéd pap olyan hibásan irt be, hogy Valálik nem tudta kibetüznd, hovávalóak lehettek a hősi halottak. Elhozta megakadályozza a gyakori rosszullétet, fejleszti a magzat csontképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. a tömegsírban ettemetettekről hazájukban nem igen tudhatnak és idáig irántuk nem is érdeklődtek. Úgy hisszük, hogy az utódállamok külügyi hatóságainak a feladata az idegenben pihenő hősi halottak eltemetésd helyét felkutatni és nyilvántartani és nem végeztünk felesleges munkát, ha Valálik Károly ügybuzgalmából felhívjuk az illetékes tényezők figyelmét a trelleborgi tömegsárra. Amint a hajó elhagyja TreHeborg kikötőjét, még órákon át lehet látni a magasba szökő gránitoszlopot, s a tetőn vijjogó saskeselyüt. A Képes Hót egyik legközelebbi számában bemutatjuk a trelleborgi síremlékről készült felvételt, amelyet Valálik Károly magával hozott és rendelkezésünkre bocsátott. magával azokat az adatokat, miket kijegyzett és ezeket mi most közre adjuk, hátha sok magyar család megtudja, hol alussza örök álmát a világháborúban elpusztult gyermeke: Valálik adatai a következők: Boncaik Kálmán, budapesti születésű, 27-ik közös gyalogezredben. Kuth Károly, budapesti születésű 23. közös gyalogezredbeli, meghalt 1917. szeptember 13-án, Balbics Elemér, a toront átmegy ei ombódi születésű, született 1887-ben, meghalt 1917. november 13- án. Márfi Pál, született 1880-ban meghalt 1916. április 20-án. Szabó János, Wirth János, Tubái Domonkos, született 1889-ben, meghalt 1916. április 10-én. Német Imre, született 1892-ben, meghalt 1916. április 5-én. Bankola János, Takács Mihály, 29. honvéd gyalogezredben, meghalt 1916. augusztus 5-én. Blau Ádám, Borzsova(?), Deák Gáspár 60-ik gyalogezredben, született Mezőkörösön. Katona József 1-es honvéd, Bodnár György, meghalt Trelleborgban 1916. október 7-én. Német István, meghalt 1916.októ<ber 13-án, Varga András, Pilgér Lajos, született Tőkeforráson, János Ferenc, meghalt 1917. május 27-ón. Simon Iván, Lantai József, Koresics János, Mo- sács András, Babka János, Péter István, Veres Flórián, Ruszin László, orinódi születésű 32 éves, 11-es munkácsi gyalogezredbeli katona, meghalt 1917, október 15-én, Babics Elemér, született Kisszabadlkán. Szabó Mihály Waldmann Éliás, Medvik Miklós, szabadkai honvéd. Dobrovszky József, Szolnok. Húsz cseh nemzetiségű katona is van a tömegsírban eltemetve. A lelkész szavai szerint szöoqU. ^lUiruáar^ jobb szabóságban- iapKaéa, fi ^Lgy<at){Lí\, a baszőlb oáajagyrvf A csehszlovák Nemzeti Bank leszállította a kamatlábat Prága, májius 24. A Nemzeti Bank mai ülésén, mint előre várható volt, lesz Ali tóttá az escompte-kamatlábot 5 százalékról 4.5 százalékra, a lombardot állami értékpapírokra 6-ról 5.5 százaléksa és a többi értékpapírokra 6.5 százalékról 6 százalékra. A Nemzeti Bankkal egyidejűleg a ba/nkkartell is ülésezett, hogy a Nemzeti Bank diszkontjának csökkenésével egyidejűleg a baokkoodiciók mérsékléséről tanácskozzék. A kartell azonban végleges döntést nem hozott, mivel be akarja várni a pénzintézetek döntését, miután ezek a pénzintézetek a közeljövőben kamatlábaik leszállításáról ugyancsak tárgyalni fognak. Veszedelmesen terjed a trachoma a Csallóközben? Komárom, május 24. Csallóközben egyre jobban terjed a trachoma. Délszolvensákó egyes községeiben oly veszedelmesen terjed ez a járvány, hogy ellene a legsürgősebb óvintézkedéseket kell a hatóságoknak élet beléptetni. Egyes községekben a járvány any- nyira elterjedt, hogy az istkolásgyermekek 70 százaléka trachomás. Értesüléseink szerint Csallóköz küldöttséget meneszt a napokban az országos hivatalihoz, ahol követelni fogják a szükséges egészségügyi övi n tézkedéseik azonnali életbeléptetését. — Iglói diákok tízéves találkozója. Felkérjük mindazon volt osztály társakat, akik 1920. júniusában az iglói ev. főgimnáziumban érettségiztek, hogy címüket pünkösdre megtartandó találkozó megrendezése végett Eífenbein László dr.-raP (Igló-ÖpiSská Nóvá Vés) azonnal tudassák.
