Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-04 / 101. (2322.) szám

1990 má)w 4, MI jön ez utáni Válaszok egy amerikai lap kérdéseire Irta: Molnár Ferenc (Egyszerűség és rövidség kedvéért a kérdé­seket elhagyom, csupán a feleleteket ködöm. A hmt-gos filmről xxm sző, jelenéről, jövőjé­ről, lehetőségeiről, kilátásairól.) * A hangos filmnek igenis köze van az iroda­lomhoz, de nem több, mint a könyvnyomtatás­nak. Közié van a képzőművésze töbez ia, de nem több, mint kiépreprodukáló fotokémiai iparnak. ♦ Aki olyan lovon lovagéi, mint asninő az elektrotechnika, az ne várja ettől a lótól, hogy örökre megálljon, vagy lassabban járjon, csak azért, mert épp az illető ur nagy pénzréde- keí ezt kívánják. Aki a millióit a fiknbe vagy a hangos filmbe fektette, ne csodálkoz­zék, ha holnap egy mj lépés mindent elsö­pör, úgy, mintha itt se lett volna az egész. És az ne csináljon minden éviben minden aj ta- ládmányho* büszke, nj művészi teóriákat. * A világitó petróleum első urai is azt hit­ték, hogy miután az olajat és a gyertyát meg­ölték, most már majd megáll a világ az ő kedvükért. Aztán elsöpörte őket a gáz. Aztán elsöpörte a gázt az ivlámpa. Aztán jött az izzólámpa, De ezek a technikusok szerényeb­bek, mint a filmesek, mert tudják, hogy 5 utánuk is jön másvalaki. * A hangos film ma tulajdonképpen: képe® gramctfón. Csak azért vannak még h&ugoa- fümszinMz&lc, mert a képi® gramofon na­gyon dirága. Ha a képes gramofón olyan olcsó lesz, mint most a rendes gramofón, éppúgy nem fog senki mozi-színházat nyitná, mint alhogy ma nem jut eszébe senkinek külön ter­mekben, belépődíj mellett gramofómbangvor- senyeket adni. Ez az egyik lépés előre, ezen a téren. '0 A második lépés: a képes rádió. A múlt héten még csak jóslás volt, ezen a héten máir bemutatják Angliáiban. És — hitem szerint — ez fogja agyoovágná a hangos filmet összes győzelmesen trombitáló „művészeivel-** és bankárjaival együtt Ha a lakásomon havi két pengőért hallhatom és láthatom (színesen és plasztikusan) a milánói Soala „Aida** elő­adását Toscanám vezényletével, akkor nem leszek bolond moziba menni. Éb ha este száz elsőrendű európai színház közt válogat­hatok vígjátékot, drámát, operettet, operát, nevűt, kabarét, — akikor fölöslegessé válnak a fiimműterme&fbem és a rádiközpontokban tartott keserves előadások, mert a rádiótech­nika elérte egyik igazi célját: szép mutatvá­nyokat reprodukál potom pénzért. És miután ehez kellenek azok a színházak, amelyek eze­ket az estéket végigjátsszák, ezzel az újítás­sal a rádió csak egy választékosabb, maga­sabb, szebb szin/házi kultúrát fog szolgálni és anyagilag segíteni. A nagyvárosokban pedig mindig lesz olyan közönségük a színházak­nak, amely eleven színházat akar látni. Mint ahogy Süljapuit szörnyű pénzekért tódul hal­lani a közönség, holott a gnamoíónon ingyen és igazán tökéletesen hallja. És Jannings ma a legjobban fizetett színész a világon, ha „elevenen" játszik, (Lásd szenzációs bécsi sikerét. Itt, Berliniben esti négyezer pengőt ki-1 nálnak neki, hogy játsszék, holott minden uccasarkon úgyszólván ingyen játszik a fil­men. (örök és hallhatatlan különbség az iga­zi és a kópia közt. az igazi javára.) 4c Bizonyos: nagy ctapás ez a szegény ri- pacs-szicéezetre. Az se volt alapjában véve egyéb, mint primitív reprodukciója jobb és szebb mutatványoknak. Talán nem is kár érte. * Még így lépéssel tovább (bár ez nem tar­tozik a szorosan vett kérdéshez) — dl ju­tunk a képes rádió-újsághoz, amely sokkal közelebb van már hozzánk, mintsem gondolná az ember. Mi ez? Ez az, hogy a rádió műso­rában benne lesz reggeí, hogy délután három­kor farsangi körmenet van Pariéban, a Bou- levard des ítaliens-en. És a rádió előfizetője délután háromkor bekapcsolja Párisi és az illető boulevard-t, és ha akarja, végignézi az egészet. Avagy: jelenti a rádió, hogy ég egy gyár Spanyol országban és az előfizető, ha akarja, odanéz Pestről. Olyan időket élünk, hogy ezen még mosolyogni se szabad, mert mire kimosolyogta magát az ember, már itt is van a találmány. ★ Két példa, egy régi és egy nj. Borimban, a holeiornbín tavaly ujjal mutogattak, és ki­rí evet tők egy embert, oki bement a telefon­éi! kőbe és agy óceán járó hajót akart felhívni a tenger közepén. Egy hónappal később meg­jelent a Whi'te Sfcar Linó hivatfuBej közlése, mely szerint hajóinak minden eísőosatályu fülkéjében telefon áll az utasok rendelkezér; sére. Másik példa (amit a múlt héten olvastam egy német laipfban): Röntgen, annakidején, kifejtette elméletét egy előadáson. Az előadás után vita volt. Valaki ezt kérdezte Röntgen­től: — Vagyis ön azt állítja, hogy le tudja fo­tografálni egy embernek az egész csontvá- ját, anélkül, hogy azt az embert megölné? Röntgen határozottan felelt: — Igen. — Akkor ön egy „Fatzke!" — mondta ál­talános helyeslés közepette az illető. (A „Patzke** szót nem tudom lefordítaná, de legfőbb elemei a szemtelen és a szamár sza­vakba sürithetők össze.) Hogy ki „féljen" a rádiótól és a távolbalá­tástól ? A színház ne féljen. Azaz: a rossz színház féljen a jó televíziótól és a rossz tele­vízió féljen a jó színháztól. Ha „félééről" egy­általán szó lehet, szerény érzésem az, hogy a jövő hirlapirása, Mrtapszolgálata fog olyan nagy változáson keresztüknetiná, amely * mostani hirszogálatba fektetett tőkéket ide­gessé teheti A hírszolgálatnál ugyanis fordít­va áll a dolog a mai hírszolgálat reprodukált eseményeiket ad, a jövő hírszolgálata az igazi eseményt fogja adni. De a hírlapok embereit: kiadókat, újságírókat nem kell félteni Azok­nak több eszük van, mint a filmeseknek. Nem fognak abba a hibába esni, hogy azt hiszik: épp őnáluk áll meg a világ haladása. Igen gyorsan és idejekorán fognak átülni a má­sik paripára. A „Szemíiváni Kúria" elé Itta. EGRI VIKTOR mi folyóirat életképessé tételéihez vannak erőink. Az a panasz, hogy nincs közönségünk, jogosult és helytálló. A lap hivatása: ennek a közönségnek megteremtése. Nevelő munka a közönség és az iró felé. Ez az irás nívójának állandó feljavítása nélkül elképzelhetetlen. A lapszerkesztők kötelessége biztosítani ezt a színvonalat, az iró felé tehát fémjelzést je­lentsen, ha a lapban megszólal, a közönség felé pedig a belevetett bizalomnak igazolását hirdesse. Ennyit röviden a lap céljáról, mely­ről különben már elég vita folyt és melynek szerepe éle* körvonalakat kapott megindítá­sa előtt A kérdés elintézésének lényegéhez tartozik a lap megjelenésének helye. Számba jöhet: Kassa, Pozsony és Prága. Az előbbi kettő a vidékiesség bélyegét nyomná iá a lapra és igy már a megindításkor elgáncsolná. Prágá­ban élő íróink vitalitása, kulturáltsága bizal­mat ébreszt, hogy nem sáíárkodnák el a lap sorsát. A kor tempóját, urj eszmeáramlatait, sokszínűségét csak a mozgás figyelésében, a fővárosi életben megpróbáltatott kritikus szem tudja átfogni oly teljességgel, hogy vég­re kimeneküljünk a decentralizáció kötöttsé­geiből és levethessük a vidékiesség és a di­lettantizmus fojtó koloncait. Prágában kultur- centrumot kell teremteni, mely hivatva le­gyen az egész szlovenszkói kulturális munka menetét és tempóját megszabni. A lap helye Prágáiban van, Prága töltse be egy szloven­szkói Kolozsvár szerepét. (Az az ellenvetés, hogy Erdély nem törekszik Bukarestben kul­túráé nt rumot teremteni, a helyzet félreisme­réséből ered. Erdélynek az államfordulat előtt megvolt a maga önálló irodalmi élete, Kolozsvár Kolozsvárt jelentett már a háború előtti évek idejében, egy bukaresti centrum tehát ma természetszerűleg felesleges.) A másik égető probléma: a kiadói szerve­zet kiépítése. Barta Lajosnak az IKVA érdekében foly­tatott tragilcus küzdelme, heroikus munkájá­nak sikertelensége igazolja, hogy ennek a kérdésnek helyes és életképes megoldása szinte a lehetetlenséggel határos. De ugyan­ezt állíthatják Sziklay Ferenc és Darkó Ist­ván is, akik évek idegőrlő munkájával tart­hatták csak fenn a szlovenszkói közönyten­gerben a Kazinczy Könyvbarátok Társaságá- nek szervezetét. Szükségesnek tartom ezt ennyire kihangsúlyozni, hogy annál nagyabb nyoma Lékkai utalhassak rá: megbocsá thatat­lan bűn volna a meglevővel nem számolni, az eddig verejtékes munkával kiverekedett szervezetet a negligálással a pusztulás veszé­lyének kitenni. Ellenkezőleg: a Szentiváni Kúria tartsa eminens feladatnak a megterem­tett szervezetnek teljes bekapcsolását kezde­ményezésébe és munkaprogramjába. Természetes, hogy úgy a lap, mint a könyv­kiadó csak akikor töltheti be hivatását, ha megalakulásának percétől megóvja függet­lenségét, cselekvési szabadságát, ha pártér­dekeken felül áll, ha csak a tiszta irodalom ügyét szolgálja és tudatosan meri hirdetni: az irás fegyver, mely a haladás, a humaniz­mus és az uj ember igazáért verekszik. III. Az anyagi segélyezések ügye. Elég panasz hallatszott az anyagi nyomorúságok dolgá­ban, nem akarom újabbal tetézni a hosszú sort. A Szentiváni Kúria az orvoslás módjait lesz hivatva megvitatni: az ivói, ujsághonará r hunok, ösztön- ée pálya díjak kérdését L Az írás fegyver. Ma százszor inkább, mint tegnap volt. Fegyver, melyet nem védelmi, hanem támadó harcban kell erőssé edzeni, hogy a kor rohanó tempója ártatlan játékszer­ként ki ne üsse a gyenge kézből. Az élet két téroppantja és a sarokba löki azt a tollat, mely nem több a lassú, érlelő munka aakn- bol urnánál. Prágában élő Íróink megmozdulása az irás fegyvererejónek felismerése mellett szól. Az eddigi eredmény, az erdélyi Helikon mintá­jára összehívásra kerülő Szentiváai Kúria már a meghívás tényében újabb pozitívumot mutat feL A kisebbségi sorban élő magyar­ság életének folyását intéző és figyelő vezér­alakjai a® irodaimat, mint a jövő építő mun­kájának hatékony eszközéit, a haladás fegyve­rét méltányolják. Ez a tény a® eddigi negá- eiánák felszámolásával egyértelmű. Nem akarom Üt az eddigi nemtörődömségnek mi­értjét és mikéntjét boncolgatni, a szlovén- ezkói magyar irodalom árvagyerek voltát új­ból felpanaszolni, — a mi feladatunk a jövő- betekintés és ez az előrefigyel és, a vártán ál­lás nem tűri többé a múlt hibáinak és pana­szainak hánytorgatását. Leszögezzük: a Szentiváni Kúria az egészséges vérkeringés megindulását jelképezi, az irás harcos voltá­nak és jövőt építő munkájának felismerését. A néhány év előtti t nemesén tépi ici irói ösz- szejövetel gyakorlati tekintetben nem vál­totta be a hozzáfűzött remény eltet, de ered­ménytelenül mégsem végződött. Trencsémlep- lic seregszemlét jelentett, dokumentálta, hogy a szlovenszkói magyar irodaiam élő va­lami, melynek létjogosultsága elvitathatatlan. A későbbi tátraszéplaki találkozás csökken­tett vitalitásával, megnyirbált terveivel és bá­tortalanabb munkaprogramjával bár, de ugyanezt az életkészséget juttatta kifejezésre. Hogy gyakorlati jelentőségük később az évek folyamán nem mutatkozott, azt szerintem nem utolsó sorban az előkészítő munka hiányossá­ga és rendszertelensége okozta. A P. M. H. hasábjain mostanában folytatott polémiák azt a hitet keltik bennem, hogy a Szentiváni Kúria gyakorlati tekinteben is igazolni fogja a várakozást, ha az összehívók az előkészítés­re szánt idő alatt kidolgozzák az összejövetel teljes munkaprogramját. Az alábbiakban ehhez a munkaprogram­hoz, a megvitatásra kerülő tervekhez kívánok hozzászólni. n. A Szentiváni Kúriának végre dűlőre kell juttatnia a megalapítandó lap ügyét és tisz­táznia kell a könyvkiadás helyzetét. Ezek oly eminens problémák, hogy mellettük a többi eltörpül. A két kérdésnek végleges megoldá­sa nélkül irodalmi életünk további vegetá­lásra volna kárhoztatva, — tehát lap és ki­adó, lap ós kiadó, ez legyen a májusi talál­kozó devizája. FuIgor a Kommentárjában felelevenítette az Uj Munka ügyét és helyes szimattal rá­mutatott a megindítás időszerűségére. Márai Sándor a lap életképességének, fennmaradá­sának nehézségeire utalt, ha a megindítandó lap csak ugyan irodalmi hivatást akar ilt be­tölteni. Ismerjük a nehézségeket és tudatá­ban vagyunk képességeinknek. Nem akarunk és nem is tudunk itt uj Nyugatot vagy uj Helikont megteremtem, de egv mindentől függetlent, erős kritikai érzékkel szerkesztett, kisebb terjediekniü reprezentatív havi írodai­A nemrég hirdetett K*xtacxy-áóte pélyadi- jat biztató jelnek:, az orvoslás kezdetének: te­kinthetjük, de mór ebben a kezdetben aka­ratlanul is a pályázatot kiírók részéről hiba történt. A Kazinczy Társaság augusztusig Szloveuszkó íróitól sztevenazkói élettel taglal- kozó, itteni railjőbeu lejátszódó regényt vár. Ez a dátum korai. Tudjuk, hogy egy jó re­gény, akár a hó alatt is mogazülieithetik, de hol van az a szlovenszkói Író, aki egész ere­jét, minden idejét szakadatlanul a regény­írásnak szentelheti, akinek nem kellene mér­nöki, orvosi, újságírói, tanári, kiadói vagy egyéb elfoglaltságban, a kenyér utáni hajszá­ban feláldoznia rmmkaonergiájáiiak javát Avagy talán csak az Íróasztal fiókjában heve­rő kész munkákkal számol * pályázat? És miért korlátozódik a pályázat tisztára „szlo­venszkói" regényre? Nem, erőszakkal három- négy hónap alatt nem lelhet est a saíovaaszkdi regényt megteremteni. Mindenaek megjön a maga ideje. Az erdélyi regény jobbára tör­ténelmi visszapillantás és benne is az egye­temes magyar irás kimagasló alakja, a Pes­ten élő Móricz Zsigmond alkotta a legna­gyobbat. (Tündérkert, A nagy fejedelem.) Miért tehát ez a korlátozás? Nem elég egy szlovenszkói iró jó regénye? Muszáj annak idő hiányában és a szlovenszkói életkérdé­sek, mQjőproblémák igazi mély ismerete, szlovenszkói mrult nélkül rossz szlovenszkói regénynek lennie? A pályadijak összegét társadalmi akciók­kal jelentékenyebbé kell tenni! Egyesületetek áldozatkészségéhez apellálunk! A mai stagnáoió oka elsősorban az Írók kö­töttségében, mozgási lehetőségük minimumra való csökkentésében rejlik. Mozgás nélkül nincs étet, a vidéki mii jő állandó figyelésé­ben megszűrkül a szem, az élet igazi problé­mái elsikkadnak, a por gyilkol, ki keU tehát menteni értékeinket a fojtó keretekből, ösz­töndíjak kellenek és itt a magyar írók kal- lektivumának részt kell kérnie azokból az ezrekből, melyekből az állam bőven juttat az államnyelven íróknak, A húsvéti cikk jelezte, hogy a Szentiváni Kúria összehívói előadásokkal, termékeny vi­ták elindításával akarják az egyes kérdések tisztázását elősegíteni. Ez a terv életrevaló és mindenképpen helyeselhető. Elég volt a rögtönzésből, a programnélküli meddő szó- csatározásból. Uj munka kell, hogy életerős igaz irodalom sarjadjon belőle! WODERNHIRDETÉSEK A eotk újféle hirdetés között is meglepő az aláb­bi, amelyet most — mint a közeljövőben esetleg már megvalósuló érdekességet — sorra közölnek a ! külföldi lopok: Figyelem! Ha még van vakbeled gyere hozzám —! Veszé­lyes vakbelet legújabb, szabadalmazott eljárás alap­ján és kedvező részletfizetési fettételek mellett tá­volit el F. G. dr. Több családtag egyidejű kezelésénél jelentős ár­mérséklés! óvakodjunk alacsonyabbrendü konkiur- renciától és rendszerem jogosulatlan utánzásától! Ha az operációval meg vagy-, elégedve, közöld megelégedésedet másokkal! Ha belehaltál, nekem mondd meg! Rosszulsikeriilt házasságok** már 1000 koronáért is tökéletesen megszüntet ki­tűnő hírnévnek örvendő irodánk. Minden házas em­ber évenként legalább egyszer megengedhetné ma­gának az olcsó elválás üdítő luxusát. KftRmös nyo- iinatfcékikail fellhivjuk ügyfeleink figveknét előfizetési jegyffltciftnkre, amely öt válás elintézése redukált árak. mottetf jo­gosítja fel a füzet tulajdonosát. AIM3&NY YAYrABAM TRWGERSsm y. «?o M.gss A KUM&YSSWS OYÖCIYMBS.V SPORT: tóS&íU f MbWNYKNMüSXS? 1 YMRIMVSB.ÍI / Y&í SPORT E 0 VA OAMEflT / NAUSIáT 55 E ú FOSTA: LIPYOVSr. L S. R. 9 Alapifcr* IS**. A& \J S > V A ftw«ar, porce&fas ^ I aagjfwwkadéiu q ! KOSiCE, PS-ntea Kagy választék. L&tfp&s

Next

/
Thumbnails
Contents