Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-24 / 118. (2339.) szám

1930 május 24, szombat ío , KézciAZDaiSAcr . l szuperfoszfát használata ellen felmerült aggodalmak Szlovenszkün Válasx BifiSsra Siklás dr. magyaróvár! gazdasági akadémiai tanárnak „A szuparfoszfát használata tekintetében teimerüit alaptalan aggodalmak Csehszlovákiában" című füzetére Irta: FODOR JEMft Fel van vetve a kérdés; alaposak vagy alapta­lanok-e azok az aggodalmak, amelyek a 6-zuper- foszfát használata tekintetéiben Csehszlovákiában, illetve Szlovenszkön ni abban felmerültek? Mikor ezek a bizonyos aggodalmak felvetőd­tek, a szupertoszfát kartell hírlapi polémiát kez­dett. Mi a harcot felvettük, de sajnos, cikkeink válasz nélkül maradtak, s az ágyuk nem szólaltak meg a „Foszfacdd" jól kiépített fedezéséből még Kreybig Lajos dr. magyar agrokemikus utolsó lövedékére: „A műtrágyák érvényesülésének föl­tételei" c.. cikkére sem. A harc azonban még -e-m szűnt meg. A hírlapi vita folyamán felsorakoztatott érve­ket a eznperfoszfátkartell most úgy látszik nem egészen a nyilvánosság előtt-, hanem úgy suba alatt azáltal igyekszik ellensúlyozni, hegy meg­küldi és megküldeti a- gazdáknak Bittera dr. tanár fente,miitett füzetét, melynek tartalma előzetesen megjelent a. magyar „Cukorrépa" f. évi áprilisi és az osztrák „Wiener Landwirtschaft1 iche Zei­tung" 1930- április 12-iki számában is. Ezt a fü­zetet én négy különböző helyről négy példányban vettem kézhez, csatolva lett szaklaphoz, terjesztve lett műtrágya kereskedők által, igy valószínűleg sok gazdatársam megkapta, azért a-z eszmék tisz­tázása érdekéből kötelességemnek tartom arra válaszolni. A felszínre került vita a szlovenszkói gazdát három szempontból érdekli: 1. Milyenek a szlovenszkói talajviszonyok? 2. Szükséges és célszerü-e a műtrágyákat a ta­lajviszonyokhoz mérten megválasztani? 3. Miként hat a szuperfoszfát a különböző tala jokon? E három kérdésre megadott felelet véleményem szerint a vitát el Í6 dönti. Bittera dr. tanár azt írja: „Az a körülmény, hogy az említett területek (bizonyára Szlovenszkó- ra céloz) és a mai Magyarország között egy or­szághatárt vontak; az éghajlati és talajviszonyo­kon semmit sem változtatott. Azért azt hiszem, hogy az itteni tapasztalataink ennek a. kérdésnek a tisztázásában nagyban hozzájárulhatnak". Hát hiszen nem az országhatár az, mely az ég­hajlati és talajviszonyokat szabályozza, a csapa­dékot szolgáltató.felhő bizonyára átmegy a hatá­ron útlevél és vizűm nélkül is, ámde maga a ter­mészet még az országhatárok megvonása előtt nagy általánosságban egészen másképp alakította ki Szlovenszkó klimatikus és talajviszonyait, mint a mai Magyarországét. Ma már tudjuk, hogy a talajok összes fizikai és kémiai tulajdonságai a felette uralkodó klíma szerint alakulnak. A száraz, úgynevezett arid kiima alatt lévő ta­lajok egészen más fizikai és kémiai tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, mint a nedves, úgynevezett hiumid klíma alatti talajok. Innen van, hogy az a régi taiajoeztályozás, mely a talajokat összetételük szerint agyag-, vályog- és homok-talajokra osztot­ta be, a mai talajtani ismeretek szerint nem elég­séges, mert óriási különbség van például az arid klíma alatti és a humid kiima alatti agyag- vagy vályogtalaj között. A két klimarégió alatt elterülő talajok között az a legléneyegesebb különbség, hogy a száraz kiima alatti talajok majdnem kivétel nélkül mészben gazdagok. A kevés csapadék nem lugozza ki a me- ezet, vagy ha a téli nedvesebb időjárás esetén az be is következik, az altalajba levitt mészsók a nyári szárazság idején újra felbuzódnak a feltalaj­ba és ott felhalmozódnak. Azért a száraz kliima- régió alatt kialakult talajok mészben gazdagok és igy semleges vagy lúgos kémhatásnak. A nedves, úgynevezett humidklima öv alatt a talajok a sok csapadék következtében savanyú kémhatásnak. A száraz, úgynevezett arid-klimarégió a nagy fo­lyó medencék legmélyebbb részeit, nálunk a Kis- Alföldet, a Csallóközt, a Vág, Nyitra és Garam legalsó folyását öleli fel. Ezeket mezőségi tala­joknak nevezik. A nedves, úgynevezett huimid klimarégió pedig a medencéket kör ül övező dombvidéket és hegysé­geket foglalja el. Az itt kialakult talajokat erdő­ségi talajoknak hívják. A Treitz Péter által szerke,sztett és a budapesti m. kÍT. földtani intézet által kiadott, a régi Ma­gyarországról felvett kliimarégionális talajtérkép (beszerezhető: Kilián Frigyes utóda könyvkeres­kedésében, Budapest, Váci-ucca 28.) szemléltetően tünteti fel Szlovenszkó talajait is. Egy pillantás elég a térképre és azonnal megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkó talajainak alig 10 százaléka tartozik a száraz vagy arid klimarégióba, tehát a mez őség i talajok osztályába. Szlovenszkó talajainak 90 szá­zaléka a nedves, úgynevezett humid klimarégióba van sorozva, tehát az erdőségi talajok osztályába tartozik. Az erdőség! talajok közül 20 százalékot foglal el a dombvidék, vagyis a füves erdők ré­giója , őO százalékot az alacsony hegyvidék, vagyis a lombos erdők régiója é® 20 százalékot a magas hegyvidék, vagyis a fenyves erdők régiója. A jelenlegi Magyarország talajainak ellenben többb, mint 50 százaléka a mezőségi talajok közé tartozik és csak a kisebb hányadot képviselik az erdőségi talajok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni még azt sem, hogy Szlovenszkön az erdőségi talajoknak egy igen nagy százaléka a teljesen kilugzott, u. n. podzolos talajokhoz sorozandó. Ezeket azért tartottam szükségesnek felemlíte­ni, hogy a mai magyarországi talajviszonyok egészen eltérők a szlovenszkói talajviszonyoktól és éppepn azért nem lehet nagy általánosságban az ottani tapasztalatokat a mi viszonyaink között is teljesen helytállónak elismerni. Abból, hogy Magyarországon túlnyomó részt szuperfoszfátot használnak, s az évi fogyasztás 14.000 vágón, inig a többi foszfortrágyákból (Tlhomassalak, Rhenániafoszfát) csak 1000 vágón, Szlovenszkön nem lehet szabályokat felállítani. Ámde a szuperfoszfátnak ezen nagyarányú fo­gyasztása Magyarországon sem indokolt. Nagyon jól tudjuk, hogy ez ott is a hatalmas szuperfosz- fát-kartell propagandájának a következménye. Mióta azonban Magyarországon is komolyabban kezdenek foglalkozni a talajtani kérdésekkel, s ezek iránt a gazdaközönség is fokozottabb ér­deklődést tanusit, a lúgos kémhatásn foszfortrá­gyák kezdenek a szuperfoszfát rovására elter­jedni, éppen azért nem fogadhatjuk el a t. Tanár urnák azon megállapítását sem, hogy a szuper- poszfát használata körül felmerült vita Magyaror­szágon már befejeződött volna, hanem inkább az a helyes megállapítás, begy ez a vita most van ki­alakulóban. A második fontos kérdés: szükséges és eélsze- rii-e a műtrágyákat a talajviszonyokhoz mérten megválasztani? Bittera tanár ur néhány tudósra hivatkozva megállapítja, hogy „a talaj vegyi reakciója és a trágyaszükséglet (a műtrágyák megválasztása) közötti összefüggés ezi-dő szerint még tudományos búvárkodás tárgyát képezi. A gyakorlatnak még türelemmel kell várni, míg eljutunk odáig, hogy laboratóriumi vizsgálatok alapján trágyázás tech­nikai kérdésekben hasznos tanácsot adhassunk". A tudomány mai állása szerint ez nagyon me­rész állítás. Nem tudom, mit szólnak ehhez azok a magyaror­szági kémiai és agrogeológiai intézetek, amelyek azokat a hasznos tanácsokat a gazdák nagy anya­gi előnyére ma. már meglehetős kiterjedt mérték­ben szolgáltatják. A tanár ur a Köztelek 1925. évi 102. számában megjelent cikkel kapcsolatosan Sigmond dr.-ra, a budapesti m. k-ir. kémiai intézet igazgatójára is hivatkozik. Siigmond dívnak ez év elején jelent meg „A mezőgazdasági növények termelési té­nyezői" című kitűnő könyve, amelyben a 87. olda­lon a következőket írja: „A talaj trágyiaszükség- letének felismerése és meghatározása az a fel­adat, mely legrégebb idő óta foglalkoztatja az agrikultur-ehémikusokat, de csak az újabb időben ismertek meg olyan módszereket, melyek a gyakorlat igényeit is kielégíthetik". A tanár ur Gyárfás Józsefre, a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás igazgatójára is hivatkozik, aki 1926-ban megjelent cikkében azon nézetének adott kifejezést, „hogy Magyarországon kevés a-z olyan talaj, mely annyira savanyú, hogy emiatt betegnek volna jelölhető". Hát lehet, hogy Gyárfás olyan talajokat vizsgált, amelyek tényleg nem voltak betegek, Szlovenszkön azonban meg­számlálhatatlan mennyiségben tudnánk ilyenekkel szolgálni. Eresen tusnak 1925. évi és Demschnek 1924. évi megállapításai ma már nem lehetnek helytállók, utóbbi különben is azon kijelentésével, „hogy a talaj olyan fokú elsavanyodása. mely már a növé­nyekre veszedelmes volna, csak rendkívül nagy műtrágya-adagok alkalmazása esetén lenne vár­ható".’ szintén beismeri, hogy a helytelenül meg­választott műtrágya mégis csak elősegítheti a ta­laj savanyodását. Hatos dr. a tanár ur szerint 6 különböző talaj­jal végzett tenyészedényekben kísérletet 2 éven át oly irányban, hogy a- fizológiailag savanyú és lúgos hatású műtrágyák használata következtében beálló reakció változásokat tanulmányozza. Hatos dr. a következő eredményre jutott: „A gyakorlat­ban is használatos műtrágya adagoknak a kísérleti talajon való alkalmazása következtében 2 hér, múlva a különböző talajok aciditáeviszonyaiban kisebb-riagyobb változások mutatkoznak (tehát mutatkoztak!) A bázikus műtrágyák használata esetén nem minden talajon volt a savanyúság csökkenése észlelhető. Tele intettel arra, hogy 1—2 tonyészév alatt a bázikus műtrágyákkal elért sa­vanyúság csökkenés általában véve kicsi,' (senki sem állítja, hogy nagy!), a. bázikus műtrágyák , használata savanyu talajok aciditásának csökken­tése céljából kevéssé látszik célravezetőnek, mert lényeges különbséget csak több évi használatuk­kal lehetne elérni". Én azt hiszem, hogy ezek a mi álláspontunkat igazolják. Hatos dr. ugyanis beismeri, hogy a há­zikóé trágya több évi használat után az aeiditá&i viszonyokban lényeges különbséget tudna okozni. De ha a bázikus foszfortrágya lényegesen tudná csökkenteni a .savanyúságot, akkor bizonyára áll az a tétel is, hogy a savas foszt o rrnütrágya mint amilyen a sznperfoeztáft, sok évi használat után szintén lényegesen tudja fokozni a savanyúságot! Ez tényleg úgy is van. Ezt nagyon sok gyakor­lati megfigyelés is igazolja. Magam is láttam 1929. év tavaszán, — amidőn a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás folytán a iái mészszegény tala­jainkon igen nagymérvű talajsavanyodás lépett fel, — a szomszédomban 120 magyar hold búzát kiszánfani, amikor a közvetlen mellette lévő" saját búzám ugyanolyan talajon, m. holdankint 10 q felül fizetett. A szomszédban 30 év óta szuperfosz­fátot használnak, én régóta lugas kémhatása mű­trágyát alkalmazok. De igazolhatják ezt a bel­giumi és németországi gazdák is, akik nagy mér­tékben használják a műtrágyákat, de azok hely­telen megválasztásával jobban is beteggé tették talajaidat. Hatos dr. megállapításai tehát szerintem is helytállók, csak jól kell értelmezni. Annak helyes­ségét nem tompítja le a t. tanár urnák azon meg­jegyzése sem: „ha Hatos dr. a tenyészedényekben ilyen kicsi változásokat észlelt, a különbségek a szabad földben még gyengébbek lesznek". A laikus ezt talán elhiszi, a szakember azonban bizonyára kétkedéssel fogadja. A hatás igy a kü­lönbségek a szabadföklön éppen ellenkezőleg na­gyobbak lesznek, mint a tenyészedény kísérleten. A tenyészedény-kiséi letek tudvalévőén meghatá­rozott vízmennyiséget kapnak naponta. Az egyes talajok víztartóképesiségüknek csak 40—60 száza­lék közötti vízmennyiséget kapják. A szabadföl­dön ez másképp van. Itt hóolvadás után 100 szá­zalékos víz van napokig a földeken, tavasszal esők után viz áll a szántóföldek barázdáiban. Tud­juk azt, hogy a savanyu reakció a sok vizeit tartal­mazó talajban sokkal erősebben nyilvánul meg, mint a tenyészedénvek állandóan csal: nyirkosán tartott talajaiban. A szántóföldi talajok savanyú reakciója tehát a hóolvadás és az őszi-tavaszi esőzések után lesz a legerősebb. Triet Péter megfigyelései szerint ugyanaz a ta­laj, mely tavasszal szuperfoszfátot kapott, nyáron pH 6.2—6.4-et mutatott. Ősszel 2 napos eső után, mikor még viz állott a barázdákban, a talajsa-va- nyuság annyira fokozódott, hogy a reakció pH 5.4-e-t .mutatott. Amint a talaj kiszáradt s a meg­maradt baktériumok újra dolgoztak és ammoniá- kot fejlesztettek, a reakció újra megjavult és pH 6-t mutatott. Azonban az a kevés idő, mig a talaj tele van vízzel s a talajban fellép az erősebb elsa- vanyodás, éppen elég ahhoz, hogy nagy pusztítást végezzen a talaj baktériumai között. Az Azoto- bakteTeket például mind megöli, ami által lénye­gesen csökkenti a- talaj termékenységét. Mind ezek a jelenségek, amelyek végeredmény­ben a gazda zsebét érintik, igenis megkövetelik, hogy a gazda ismerje meg talajainak kémiai reak­cióját és ha kedvezőtlen, gondoskodjon annak megjavításáról, vagy ha. azt nem teheti, legalább is a helytelenül megválasztott műtrágyával ne tegye azt még kedvezőtlenebbé. Ebből a szempont­ból van jelentősége a műtrágyáknak a talajreak­ció mérlegelése alapján történő megválasztá­sának. Itt ismételten hivatkoznom kell Sigmond dr.-ra, aki szerint „általános elvként az legyen az irányadó, hogy savanyu talajra közömbös vagy lúgos trágyákat, lúgos talajokon inkább savanyu trágyákat al­kalmazzunk". A gazdáknak a műtrágyák helyes megválasztásá­nál nagy segítségére lenne egy' helyesen lefekte­tett mésztérkép, amilyent újabban a nyugati ál­lamokban: Dániában és Bajorországban készítet­tek, bizonyára nem azért, hogy a műtrágyákat ennek ismerete mellett továbbra is helytelenül alkal­mazzák. — Vége következik. — Amerika ismét csökkenti a bevándorlást Prága, május 28. A csehszlovákiai külügyi intézet hivatalos közlése szerint a washingtoni szenátus a múlt napokban fogadta el ama törvényjavas­latot, amellyel az Egyesült Államok területé­re valló bevándorlást az 1.930 július 1-től 1931 junius 30-ig terjedő időre szabályozzák. Az uj törvény az egyes országok számára megálla­pított bevándorlási kvótát ötven százalékkal csökkenti, ezenkívül az amerikai államokból az Egyesült Államok területére való beözen­iéit is megszigorítja. — A Csehszlovákia ré­szére megállapított kvóta eddig 14.000 volt; a jövő bevándorlási évben tehál mindössze hétezer csehszlovákiai személy vándorolhat ki az Egyesült Államokba. A prágai kereskedők a diszk ok (kamatláb leszállítását követelik. A prágai kereskedők grémiumának tanácsa tegnap tartott ülésén azt a határozatot hozta, hogy a grémium me­morandummal fordul a Nemzeti Bank igazga­tóságához a bankkamat láb leszállítása iránt. Csak a diszkón lka mát láb csökkentésétől re­mélhető, hogy a pénzintézetek is leszállítsák a tartozik éis követel kamatlábat is. A csehszlovák—osztrák kereskedelmi szer­ződés. A csehszlovák—osztrák kereskedelmi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalások junius elején kezdődnek meg- Osztrák részen a ma érvényes szerződéssel sem az ipar, sem a mezőgazdaság nincs megelégedve. Az osz­trák közgazdasági tényezők állásfoglalása azonban nem egyöntetű. A mezőgazdák s a textiliparosak a szerződés felmondását köve­telik, mig a többi termelési ág annak revíziód jával is megelégednék. A csehszlovák—osz­trák kereskedelmi, tárgyaláeokikal egyidejű­leg a csehszlovák—magyar kereskedelmi1 szerződés revíziós tárgyalásai is megkezdőd­nék. Az osztrák—-jugoszláv kereskedelmi tár­gyalások befejeződtek. A Reichspost jelen­tése szerint az osztrák—jugoszláv kereske­delmi szerződésre vonatkozó tárgyalások be­fejeződtek. A tárgyalások eredménye a gat- bonavámok emelése: a gabona vámját méter- mázsániként 4 aranykoronában állapították meg; ehhez alapvámhoz további 6 aranykoro­na pótlékvám járul, ami sknuilékony vám leste és aszerint fogják bevezetni, ahogyan a gabo­na világpiaci árai alakulnak. Jugoszlávia to­vábbá a burgonyánál és bornál is engedmé­nyeket tett, viszont Ausztria arra kötelezte magát, hogy a szerződés hatályossága idején, tehát 1933-ig, gabonamonapóliumot nem fog bevezetni. A Szlovák Általános és a Légióbank fúzió­ja kérdéséről a Nár. Politika a következőket közli; A Szlovák Általános Hitelbank részvé­nyeinek nagy többsége a prágai Cseh Hitel­bank kezében van. A Légióbank most folytat tárgyalásokat eme részvények megvételéről; a tárgyalások a legközelebbi napokban befe­jeződnek és pedig pozitiv eredménnyel. A Légióbanfcnak az Amerikai Szlovák Bankkal való fúziójáról elterjedt hírek teljesen alap­talanok. Az export-importíilalmak megszüntetése és a csehszlovákiai automobilipar. A csehszlovák kormánynak a legközelebbi napokban döntenie kell arról, hogy a behozatali és kiviteli korlá-. tozásokróí szóló egyezményhez csatlakozik-e, vagy nem. ValóiSzinü, hogy ez az elhatározás pozitív lesz. Ez okból a- csehszlovákiai automo- bilipar az illetékes kormánytényezőknél annak érdekében interveniált, hogy az egyezmény el­fogadása esetén a csehszlovák kormány az egyezménynek a katasztrofális állapotokról szóló kikötéseit érvényesítse, mert ebben az esetben az automobil behozatala továbbra, is engedélytől volna függővé tehető. Ha ugyanis az automobilbehozatalt teljesen szabaddá te­szik, ugv a belföldi autógyárak az amerikai autóimport folytán tényleg katasztrofális hely­zetbe jutnak. Franciaország sulyvámmal véde­kezik az automobilimport ellen, mig Csehszlo­vákiának értékvámja teljesen elégtelen a bei- földi automobilgyárak érdekeinek védelmére. Csehszlovákia résztvétele az idei nemzetközi munkakonferencián. A munkaadók nemzetközi szövetségének csehszlovákiai csoportja a múlt napokban tartott bizottsági ülése a folyó éy junius 10-én Genfben tartandó nemzetközi munkakonferencia kérdéseivel foglalkozott. A konferencián két főkérdést fognak tárgyalni éspedig a szénbányák, üzletek és irodák mun- ! kaidejémek kérdését, továbbá a Csehszlovákia számára kevésbé fontos másik ügyet, a benn­szülötteknek a gyarmatokon való foglalkozta­tásának a kérdését is. A csehszlovákiai munka­adókat Hodács professzor, Vanek szakértő, Peters dr., a munkaidőkérdések szakértője, fog­ja képviselni. A kereskedelmi utazók a vastitügyi minisz­tériumban. A kereskedelmi utazók és bizomá­nyosok országos szervezetének egy küldöttsé­ge a múlt napokban a vasutügyi minisztérium­ban interveniált annak érdekében, hogy a vas­úti tarifák emelésének kapcsán a kereskedel­mi utazók éves jegyeinek árát no emeljék, mert az ily intézkedés a kereskedelem mai sú­lyos válsága idején a helyzetet csak elmérgesi- tené. Ezenkívül a küldöttség azt is kérte, hogy a kereskedelmi utazók 500 K-nál nagyobb ér­tékű kézipoggyásza a vasúti ruhatárakban, mentesítessék a kötelező biztosítás alól, azért, mert a kereskedelmi utazók legnagyobb része magánbiztosítónál úgyis biztosítva van. ÉRTÉKTÜHSWE Gyengült a prágai értéktőzsde Prága, május 23. A tőzsde ma sem élén­kült és realizációk következtében az árfolya­mok nem nagy üzlet mellett gyengültek. Az ipari részvények piacán gyengült: Nyugat cseh Szén 64, Nordbabn Boáin ok 60, Berg és Hűt­len 30, Cseh Morva 25, Pozsonyi Kábel 17, Cseh Kereskedelmi 15, Schöller, Aussigi Ve­gyi, .Prágai Vas 10, Skoda és Alpine 9, Kri­záik és Cseh Cukor 7, Ringhoffer és PokLi 5 koronával. A beruházási piacon gyengült: Had ikö 1 csonka rta 1 ani I á s 30, Hadiiszállités 25, a 4.5 százalékos 15, az 5 százalékos államköl­csön, az 5.5 százalékos negyedik és Népszö­vetség 10, Liszt kölcsön és Forgalmi-beruhá­zási 2.5 fillérrel.-j- A prágai devizapiacon Amsterdam 0.175, Belgrád 0.0175. Bgrlíiin 0.05, Brüsszel 0.05, Zürich 0.225, London 0.015, Madrid 0.25, Milánó 0.02 koronával gyengüli, Budapest 0.075. Bukarest 0.0025, Newyork 0.000625, Pa­ris 0.025, Szófia 0.005, Varsó 0.025 koronával javult.

Next

/
Thumbnails
Contents