Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-24 / 118. (2339.) szám

2 Bujanovics: A terményárak katasztrofális zuhanása de a többi gazdasági ágakat is válságba sodorta A keietsziovenszkdi gazdák egyesületének közgyűlése a súlyos gazdasági helyzet problémáival foglalkozott — Az egyesület uj tisztikara Kassa, május 23. A Keletszlovenszkói (volt kassamegyei) Bir­tokosok é.s Bérlők Egyesülete szerdán tartotta- meg Kassán ezévi tisztújító közgyűlését-. A né­pes közgyűlést Bujanovics Gyula nyug. főis­pán. az egyesület- elnöke, a következő beszéd­del nyitotta meg: fiz álfalsü&s helyzet Visszatekintve az elmúlt- 1929-ik évre. saj­nosán kell ismét konstatálnom, hogy ez év sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, súlyos csalódá sokkal járt. melyek annál végzet cseh­ied ezni hivatott mezőgazdasági termények árai 30—40 százalékos árcsökkenést mutatnak. Kiadás és bevétel között tehát egy oly dísz- paritás állott elő, mellyel szemben a gazda­közönség tanácstalanul áll és veszélyeztetve látja jövőjét. Természetes következménye az agrárvál­ságnak a vásár 1 óképességnek és fogyasztás­nak nagymérvű csökkenése, ipari pangás és világszerte mutatkozó munka nélküliség, mely súlyos gondja minden kormányzatnak. A tengerentúli sokkal olcsóbb termelést be­| Remarque: /• 3 olcsó kiadása Ke 23 — Portóköltség 3*— utánvételezésnél 5*— Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praka II, Panská 12/111. bek. mert nem helyi jelenségek, nem pillanat­nyi okok eredményei és nem szorítkoznak egy termelési ágra. Vitágkonstelláció eredményei ezek és helyi f intézkedésekkel alig gyógyíthatók. Örömmel látom, hogy a mi gazdaközönBé­günk, mint minden egyébben, a gazdasági és termelési kérdésekben is alkalmazkodik az adott viszonyokhoz, igényeit csökkentve, is­mereteit kiegészítve, bámulatos szorgalommal és kitartással iparkodik megkisebbedett birto­kán intenziv gazdálkodással, a termelés foko­zásával szerezni meg megélhetésének föltételeit és eleget tenni az állam iránti kötelezettsé­geinek. A katasztrofális árzuhanás A termelés nagymérvű emelését el is érte. A múlt év terméseredményei is kielégitőek vol­tak, de, sajnos, egy előre nem látott tényező, a mezőgazdasági termények árának kataszt­rofális zuhanása, minden számadását halom­ra döntötte, válságba sodorta nemcsak a mezőgazdaságot, de ezzel kapcsolatosan az összes többi gazdasági ágakat is. Nem vigasz, sőt a helyzetet csak súlyos­bítja, hogy ez az értékesítési válság világjelen­ség és helyi intézkedésekkel csak enyhíthető, de meg nem oldható. A gazdaközönség boldo­gulásának egyedüli eszköze gyanánt az intőn* zivitáv lett föltűn tetve. Az intonzivitás azonban kétélű fegyver, mert. a kiadások nagymérvű I emelkedése elkerülhetetlen. munkabérek, a I közterhek, adók, szükséges iparcikkek árai je tentékenyebben nem csökkentek, mig a mindezt • folyásúin i egész Európának nincs módjában * így a mi kormányzatunk is lokális intézkedé­sekkel gondolja a gabonaárakat bizonyos normális nívóra emelni. Ai Őrlési rendelet Erre a cél ra szolgál az őrlési rendelet, mely a rozs árát kívánná normál izálni, az agrár behozatali vámok ideiglenes emelése, az ál­lat- és .húsimport megnehezítése, ámbár a marha és disznó árai a legkielégi többek, de a kormánynak minden ilyen törekvése a köztársaság politikai struktúrájánál fogva a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A termelés és fogyasztás érdekei közölt sú­lyos ellentétek merültek M és bár végered­ményben a gazda,közönség vásárlóképesség,é- nek csökkentése az ipari termelés' csökkené­sét és ezzel a munkanélküliség emelkedését idézi elő, a szocialista és kommunista pártok - már csak a választókra való tekintettel is -- minden kormányzati intézkedést, mely a gazdasági termények árait lenne hivatva emelni, a leghatározottabban ellenzik. Nem áltatom magam azzal a reménnyel, hogy ezen a téren a polgári pártok jelentékenyebb ered­ményeket tudnának elérni!. A gazdasági kiadások csökkentése Miután tehát a gazdasági bevételek emel­kedésére kevés a kilátás, maradna másik es­hetőség és ez a gazdasági kiadások csökken­tése. Ezen téren is azonban a lehetőségek minimálisak. A kiadások főleg három ténye­zőből alakulnak: 1. munkabér, 2. ipari szük­ségletek és 3. közterhek. A munkabér A munkabérek és ezzel a munkásság élet- standiardjának emelése állandó és érthető célja az összes munkásszervezeleknek s ezen törekvésük jogosságát senki kétségbe nem vonja, de ezen szervezeteknek, tehát nálunk a szocia­lista és kommunista pártnak is számolnia kell a lehetőségekkel. Végre be kellene látnia, hogy a gazda, a mai terményáraik mellett, vagyis c-9ak egy példát említve, 150 koronás búzaár mellett nem fi­zethet annyit, mint 240 koronás búzaárnál. A mi gazdiaközöujségünk mindig együtt érzett saját állandó cselédeivel és munkásaival ér bár anyagi helyzete ezt alig indokolja, meg sem kísérelte a jelenlegi cseléd- és munkás- bérek csökkentését. Ezzel szemben egyes munkásszervezetek, még a mai viszonyok mellett iis a munkabérek emeléséről álmodoz­nak. E téren két jogos kívánságunk még mindig nem nyert elintézést. Az állami munkaközvetítő hivatalok mai szervezete nem felel meg céljának. A maga felesleges és céltalan bürokratizmu­sával csak nehezíti a munkás és munkaadó megegyezését és felesleges kiadást okoz mindkét félnek. Ezt a hivatalt a praktikus élet követelményeihez illeszkedve átszervez­ni, úgy a munkáé, mint a munkaadó érdeké­ben állana. Egy, még a tiz év előtti menta­litásnak megfelelő, bár akkor is érthetetlen miniszteri rendelet, még ma is fennáll. A me­zőgazdasági cselédek felmondási jogának kor­látozása Szlovenszkón. Lehetetlen intézkedés, mely a. nélkülözhetetlen fegyelem fenntartá­sát nehezíti. A gazda szükséges cselédséget ugyais tartani 'kénytelen felesleges cseleidét úgysem tart és kinek áll érdekében, hogy a gazda meg nem felelő rossz cselédet tartson akkor, midőn oly eok jó cseléd is munka nél­kül áll. Ez az intézkedés csakis a kommunisták­nak szolgál igen hathatós agitáciős fegyver gyanánt, mely párt minden felmondott cse­léd védője gyanánt tolja fel magát, agitálva úgy a gazda, mint az eljáró hivatalok ellen, ugv tüntetve fel a helyzetet, hogy egyedül a kommunista párt az, mely a szegény mun­kást a kizsákmányoló kapitalizmus és az azt támogató hivatalos hatalom ellen védi. Ki­nek áll érdekében a kommunista agitációt ilytmódon erősíteni ée törvényesen alkalmat nyújtani arra, hogy a gazda és cselédje kö­zötti jőviszony ilyen módon állandóan zavar­tassák? Az ipari szükségletek Az intonzivitás mellőzhetetlen következ­ménye az ipari cikkek (műtrágya, olaj, pe­tróleum, gépek stlb.) nagymérvű igénybe­vétele és sajnálatosan látják, hogy e cikkek árai egész jelentéktelen csökkenést — sőt némelyike emelkedést — mutatnak. E cikk éknél legnagyobbrészt kartelárak érvényesülnek és másrészt abban igazuk van a gyárosok­nak, hogy miután sem az adód?, sem a fuvar- I tételek, sem pedig a munkabérek számba- vohetően nem csökkentek, természetes, hogy az iparcikk ára sem csökkenhet. Pilla­natnyilag tehát a mezőgazdasági termények csökkenése látszólag előnyös az iparra és a munkásságra, és ezen látszólagos előnyöket hangoztatva iparkodnak a raunkásszerveze- tek a mezőgazdasági termények áremelését akadályozni, meg nem gondolva, hogy a mezőgazdaság, ipár, kereskedelem és a munkásság érde­kei oly szoros kapcsolatot képeznek, hogy az egyik megzavarása okvetlenül érezteti káros hatását a többivel és hogy f' gazda vásáriókép&sségének lerom­lása maga után vonja az ipar és kereskede­lem pangását, a munkaalkalmak csökkené­séi, a munkanélküliség emelkedését. A közterheit Az állaim szükségleteit polgárai adóijából fedezi és e téren az lenne az ideális állapot, ha az adó a jövedelemmel arányban állana és miután ima az agrárválság elismert tény, 1930 mdftaa i4. Mombat a mezőgazdaság adója csökkenésének kelle' ne tehát bekövetkeznie. A dolog azonban nem olyan egyszerű. A! ■pénzügyminiszternek is igaza van, hogy az állami szükségletek legtöbb ágában na- gyobbmérvü megtakarításokat nem eszközöl­het és igy számbaivehető adóleszáUilásók s-em lehetségesek, bár a maa adórendszer egyenesen a* adóala­nyok romlását idézi élő. Az állami költ­ségvetés egy területén lenne csak lehetsé­ges o4y jelentékeny megtakarítás, mely, számibavehető könnyebbülést okozhatna és ez: a katonai leadások jelentékeny csök­kentése. Sajnos ma, amidőn az európai kormánynyi­latkozatok tele vaunak hangzatos frázisok­kal a tartós békéről, minden háború lehetet­lenné tételéről, a milttarizmus a győző álla­moknál annyira túlteng, hogy bár mind­egyik kívánatosnak tartja, hogy a másik le­szereljen, önmagára nézve ezt a konzekven­ciát levonni egyik sem hajlandó és a közös leszerelésben sem tudnak megegyezni. Az államháztartás és vele együtt az adózó polgárok helyzetének ezen majdnem egye­dül. lehetséges könnyebbilésére ma alig van remény. Marad minden a régiben. A kilátástalan A gazdagabb országok 6* népek ezt |s ki­állják, de hogy a mi szlovénekéi, nem­csak mezőgazdaságunk, de egész közgaz­daságunk, mely különben is különleges nehézségekkel küzdött, prosperitását már eddig is elvesztette, hogy fog ezzel a krí­zissel megküzdeni, arra nézve még csak jövendölésekbe sem bocsátkozom. Gyönge vigasz, hogy o<em állunk egyedid, osztozik sorsunkban legalább is Szlovenszkó egész közgazdasága és hogy valahogy csak lesz, mert sohasem yolt úgy, hogy valahogy ne lett volna. Ezután a közgyűlés az egyesület nevét az alapszabály módosításnak megfelelően Keleb szlovenszkói birtokosok és bérlők egyesülete névre változtatta. A tárgysorozat másik pontja a táezrtujitóB volt Megvá 1 ásztották elnöknek: Bujamovies Gyulát. Társelnökök: Sztáray Sándor, Schell Gyula, Wieland Ákos, Alelnöíkök: Lauer Al­fréd, Ghillány Sándor, Ardő Alfréd. Ellenőr: Magyar Jenő. Titkár és pénztáros: Singer Má­tyás. Ügyész: Aranyossy Arisztid dr. Igaz­gató-választmányi tagok: Alexander Simon, Bicsanics László, Báró János, Berkovács Ber­nét, Gsáky Mihály, Főrster Lajos dr., Fried- mann Leó, Glüok Lajos, Hedry Aladár, Ilko- vios Ottó dr. Kováts Géza, Kdrchmayer Vilmos Landsrmanm Miksa, Lefkovics Mór, Lupkovits Pál, Péchy Elek, Péchy Imre, Pillér Dezső, Poliacsek Nándor, Schell Péter, Szameth Zsdgmond, Sztáray Antal, Szél Gyula, Sctíwarz Izsó, Szántó Mihály, Sennyey Pál, Melierisz Kálmán, Ujházy László, Bittér Gyula és Weiner Béla. Both Tamás dr. indítványozta, hogy kér­jék fel a Fosfacidot, hogy a kelet szlovenszk ő i gazdáknak a szuperfoszfát fuvardiját ne zsol­nai, hanem a közelben levő szentistváni fu- v árpáiét ássál számolja, mert a mái nehéz helyzetben a mezőgazda nem képes a tény­legesen felmerülő költségeken felül még na­gyobb költségeket vállalni. Az indítványt egyh0ngulag elfogadták. SSS'SJI Beoes vitája Ngdingerrel a szenátus külügyi bizottságában Prága, május 23. A képviselőház költség­vetési bizottsága tegnap este elfogadta a há­gai és a párisi egyezményt. A képviselőhóz, mint már jelentettük, hétfőn délután kezdi meg a nagy külügyi vitát. Benes miniszter a szenátus külügyi, bizott­ságában válaszolt az elhangzott beszédekre és részletesen foglalkozott Medinger dr. né­met keresztényszocialista párti szenátor fel­szólalásával. A miniszter kijelentette, hogy nem helyes az a nézet, hogy Csehszlovákia nem lett volna kénytelen Hágáiban oly óriási kötelezettségeket vállalni, ha a földreformot enyhébb módon hajtotta volna végre. A fize­tés mérvét máT 1929 októberében megoldot­ták a párísi tárgyalások folyamén, mig a földreform csak 1930 januárjában került Há­gában felszínre. Nem igaz az sem, hogy a földreformmal kapcsolatban a jövőben i« lesznek nehézségek, mert a most létesített alapoknál más államok is képviselve lesz­nek. A csehszlovák földreform megítélése tekintetében Franciaországban és Angliában eltérők a nézetek; vannak körök, amelyek nek tetszik és vannak olyan óik is amelyek­nek neim tetszik ez a földreform: Azonban úgy a francia, mint az angol kormány min­denkor elismerte a középeurópai földrefor­mok szükségességét. - v

Next

/
Thumbnails
Contents