Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-24 / 118. (2339.) szám
2 Bujanovics: A terményárak katasztrofális zuhanása de a többi gazdasági ágakat is válságba sodorta A keietsziovenszkdi gazdák egyesületének közgyűlése a súlyos gazdasági helyzet problémáival foglalkozott — Az egyesület uj tisztikara Kassa, május 23. A Keletszlovenszkói (volt kassamegyei) Birtokosok é.s Bérlők Egyesülete szerdán tartotta- meg Kassán ezévi tisztújító közgyűlését-. A népes közgyűlést Bujanovics Gyula nyug. főispán. az egyesület- elnöke, a következő beszéddel nyitotta meg: fiz álfalsü&s helyzet Visszatekintve az elmúlt- 1929-ik évre. sajnosán kell ismét konstatálnom, hogy ez év sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, súlyos csalódá sokkal járt. melyek annál végzet csehied ezni hivatott mezőgazdasági termények árai 30—40 százalékos árcsökkenést mutatnak. Kiadás és bevétel között tehát egy oly dísz- paritás állott elő, mellyel szemben a gazdaközönség tanácstalanul áll és veszélyeztetve látja jövőjét. Természetes következménye az agrárválságnak a vásár 1 óképességnek és fogyasztásnak nagymérvű csökkenése, ipari pangás és világszerte mutatkozó munka nélküliség, mely súlyos gondja minden kormányzatnak. A tengerentúli sokkal olcsóbb termelést be| Remarque: /• 3 olcsó kiadása Ke 23 — Portóköltség 3*— utánvételezésnél 5*— Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praka II, Panská 12/111. bek. mert nem helyi jelenségek, nem pillanatnyi okok eredményei és nem szorítkoznak egy termelési ágra. Vitágkonstelláció eredményei ezek és helyi f intézkedésekkel alig gyógyíthatók. Örömmel látom, hogy a mi gazdaközönBégünk, mint minden egyébben, a gazdasági és termelési kérdésekben is alkalmazkodik az adott viszonyokhoz, igényeit csökkentve, ismereteit kiegészítve, bámulatos szorgalommal és kitartással iparkodik megkisebbedett birtokán intenziv gazdálkodással, a termelés fokozásával szerezni meg megélhetésének föltételeit és eleget tenni az állam iránti kötelezettségeinek. A katasztrofális árzuhanás A termelés nagymérvű emelését el is érte. A múlt év terméseredményei is kielégitőek voltak, de, sajnos, egy előre nem látott tényező, a mezőgazdasági termények árának katasztrofális zuhanása, minden számadását halomra döntötte, válságba sodorta nemcsak a mezőgazdaságot, de ezzel kapcsolatosan az összes többi gazdasági ágakat is. Nem vigasz, sőt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy ez az értékesítési válság világjelenség és helyi intézkedésekkel csak enyhíthető, de meg nem oldható. A gazdaközönség boldogulásának egyedüli eszköze gyanánt az intőn* zivitáv lett föltűn tetve. Az intonzivitás azonban kétélű fegyver, mert. a kiadások nagymérvű I emelkedése elkerülhetetlen. munkabérek, a I közterhek, adók, szükséges iparcikkek árai je tentékenyebben nem csökkentek, mig a mindezt • folyásúin i egész Európának nincs módjában * így a mi kormányzatunk is lokális intézkedésekkel gondolja a gabonaárakat bizonyos normális nívóra emelni. Ai Őrlési rendelet Erre a cél ra szolgál az őrlési rendelet, mely a rozs árát kívánná normál izálni, az agrár behozatali vámok ideiglenes emelése, az állat- és .húsimport megnehezítése, ámbár a marha és disznó árai a legkielégi többek, de a kormánynak minden ilyen törekvése a köztársaság politikai struktúrájánál fogva a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A termelés és fogyasztás érdekei közölt súlyos ellentétek merültek M és bár végeredményben a gazda,közönség vásárlóképesség,é- nek csökkentése az ipari termelés' csökkenését és ezzel a munkanélküliség emelkedését idézi elő, a szocialista és kommunista pártok - már csak a választókra való tekintettel is -- minden kormányzati intézkedést, mely a gazdasági termények árait lenne hivatva emelni, a leghatározottabban ellenzik. Nem áltatom magam azzal a reménnyel, hogy ezen a téren a polgári pártok jelentékenyebb eredményeket tudnának elérni!. A gazdasági kiadások csökkentése Miután tehát a gazdasági bevételek emelkedésére kevés a kilátás, maradna másik eshetőség és ez a gazdasági kiadások csökkentése. Ezen téren is azonban a lehetőségek minimálisak. A kiadások főleg három tényezőből alakulnak: 1. munkabér, 2. ipari szükségletek és 3. közterhek. A munkabér A munkabérek és ezzel a munkásság élet- standiardjának emelése állandó és érthető célja az összes munkásszervezeleknek s ezen törekvésük jogosságát senki kétségbe nem vonja, de ezen szervezeteknek, tehát nálunk a szocialista és kommunista pártnak is számolnia kell a lehetőségekkel. Végre be kellene látnia, hogy a gazda, a mai terményáraik mellett, vagyis c-9ak egy példát említve, 150 koronás búzaár mellett nem fizethet annyit, mint 240 koronás búzaárnál. A mi gazdiaközöujségünk mindig együtt érzett saját állandó cselédeivel és munkásaival ér bár anyagi helyzete ezt alig indokolja, meg sem kísérelte a jelenlegi cseléd- és munkás- bérek csökkentését. Ezzel szemben egyes munkásszervezetek, még a mai viszonyok mellett iis a munkabérek emeléséről álmodoznak. E téren két jogos kívánságunk még mindig nem nyert elintézést. Az állami munkaközvetítő hivatalok mai szervezete nem felel meg céljának. A maga felesleges és céltalan bürokratizmusával csak nehezíti a munkás és munkaadó megegyezését és felesleges kiadást okoz mindkét félnek. Ezt a hivatalt a praktikus élet követelményeihez illeszkedve átszervezni, úgy a munkáé, mint a munkaadó érdekében állana. Egy, még a tiz év előtti mentalitásnak megfelelő, bár akkor is érthetetlen miniszteri rendelet, még ma is fennáll. A mezőgazdasági cselédek felmondási jogának korlátozása Szlovenszkón. Lehetetlen intézkedés, mely a. nélkülözhetetlen fegyelem fenntartását nehezíti. A gazda szükséges cselédséget ugyais tartani 'kénytelen felesleges cseleidét úgysem tart és kinek áll érdekében, hogy a gazda meg nem felelő rossz cselédet tartson akkor, midőn oly eok jó cseléd is munka nélkül áll. Ez az intézkedés csakis a kommunistáknak szolgál igen hathatós agitáciős fegyver gyanánt, mely párt minden felmondott cseléd védője gyanánt tolja fel magát, agitálva úgy a gazda, mint az eljáró hivatalok ellen, ugv tüntetve fel a helyzetet, hogy egyedül a kommunista párt az, mely a szegény munkást a kizsákmányoló kapitalizmus és az azt támogató hivatalos hatalom ellen védi. Kinek áll érdekében a kommunista agitációt ilytmódon erősíteni ée törvényesen alkalmat nyújtani arra, hogy a gazda és cselédje közötti jőviszony ilyen módon állandóan zavartassák? Az ipari szükségletek Az intonzivitás mellőzhetetlen következménye az ipari cikkek (műtrágya, olaj, petróleum, gépek stlb.) nagymérvű igénybevétele és sajnálatosan látják, hogy e cikkek árai egész jelentéktelen csökkenést — sőt némelyike emelkedést — mutatnak. E cikk éknél legnagyobbrészt kartelárak érvényesülnek és másrészt abban igazuk van a gyárosoknak, hogy miután sem az adód?, sem a fuvar- I tételek, sem pedig a munkabérek számba- vohetően nem csökkentek, természetes, hogy az iparcikk ára sem csökkenhet. Pillanatnyilag tehát a mezőgazdasági termények csökkenése látszólag előnyös az iparra és a munkásságra, és ezen látszólagos előnyöket hangoztatva iparkodnak a raunkásszerveze- tek a mezőgazdasági termények áremelését akadályozni, meg nem gondolva, hogy a mezőgazdaság, ipár, kereskedelem és a munkásság érdekei oly szoros kapcsolatot képeznek, hogy az egyik megzavarása okvetlenül érezteti káros hatását a többivel és hogy f' gazda vásáriókép&sségének leromlása maga után vonja az ipar és kereskedelem pangását, a munkaalkalmak csökkenéséi, a munkanélküliség emelkedését. A közterheit Az állaim szükségleteit polgárai adóijából fedezi és e téren az lenne az ideális állapot, ha az adó a jövedelemmel arányban állana és miután ima az agrárválság elismert tény, 1930 mdftaa i4. Mombat a mezőgazdaság adója csökkenésének kelle' ne tehát bekövetkeznie. A dolog azonban nem olyan egyszerű. A! ■pénzügyminiszternek is igaza van, hogy az állami szükségletek legtöbb ágában na- gyobbmérvü megtakarításokat nem eszközölhet és igy számbaivehető adóleszáUilásók s-em lehetségesek, bár a maa adórendszer egyenesen a* adóalanyok romlását idézi élő. Az állami költségvetés egy területén lenne csak lehetséges o4y jelentékeny megtakarítás, mely, számibavehető könnyebbülést okozhatna és ez: a katonai leadások jelentékeny csökkentése. Sajnos ma, amidőn az európai kormánynyilatkozatok tele vaunak hangzatos frázisokkal a tartós békéről, minden háború lehetetlenné tételéről, a milttarizmus a győző államoknál annyira túlteng, hogy bár mindegyik kívánatosnak tartja, hogy a másik leszereljen, önmagára nézve ezt a konzekvenciát levonni egyik sem hajlandó és a közös leszerelésben sem tudnak megegyezni. Az államháztartás és vele együtt az adózó polgárok helyzetének ezen majdnem egyedül. lehetséges könnyebbilésére ma alig van remény. Marad minden a régiben. A kilátástalan A gazdagabb országok 6* népek ezt |s kiállják, de hogy a mi szlovénekéi, nemcsak mezőgazdaságunk, de egész közgazdaságunk, mely különben is különleges nehézségekkel küzdött, prosperitását már eddig is elvesztette, hogy fog ezzel a krízissel megküzdeni, arra nézve még csak jövendölésekbe sem bocsátkozom. Gyönge vigasz, hogy o<em állunk egyedid, osztozik sorsunkban legalább is Szlovenszkó egész közgazdasága és hogy valahogy csak lesz, mert sohasem yolt úgy, hogy valahogy ne lett volna. Ezután a közgyűlés az egyesület nevét az alapszabály módosításnak megfelelően Keleb szlovenszkói birtokosok és bérlők egyesülete névre változtatta. A tárgysorozat másik pontja a táezrtujitóB volt Megvá 1 ásztották elnöknek: Bujamovies Gyulát. Társelnökök: Sztáray Sándor, Schell Gyula, Wieland Ákos, Alelnöíkök: Lauer Alfréd, Ghillány Sándor, Ardő Alfréd. Ellenőr: Magyar Jenő. Titkár és pénztáros: Singer Mátyás. Ügyész: Aranyossy Arisztid dr. Igazgató-választmányi tagok: Alexander Simon, Bicsanics László, Báró János, Berkovács Bernét, Gsáky Mihály, Főrster Lajos dr., Fried- mann Leó, Glüok Lajos, Hedry Aladár, Ilko- vios Ottó dr. Kováts Géza, Kdrchmayer Vilmos Landsrmanm Miksa, Lefkovics Mór, Lupkovits Pál, Péchy Elek, Péchy Imre, Pillér Dezső, Poliacsek Nándor, Schell Péter, Szameth Zsdgmond, Sztáray Antal, Szél Gyula, Sctíwarz Izsó, Szántó Mihály, Sennyey Pál, Melierisz Kálmán, Ujházy László, Bittér Gyula és Weiner Béla. Both Tamás dr. indítványozta, hogy kérjék fel a Fosfacidot, hogy a kelet szlovenszk ő i gazdáknak a szuperfoszfát fuvardiját ne zsolnai, hanem a közelben levő szentistváni fu- v árpáiét ássál számolja, mert a mái nehéz helyzetben a mezőgazda nem képes a ténylegesen felmerülő költségeken felül még nagyobb költségeket vállalni. Az indítványt egyh0ngulag elfogadták. SSS'SJI Beoes vitája Ngdingerrel a szenátus külügyi bizottságában Prága, május 23. A képviselőház költségvetési bizottsága tegnap este elfogadta a hágai és a párisi egyezményt. A képviselőhóz, mint már jelentettük, hétfőn délután kezdi meg a nagy külügyi vitát. Benes miniszter a szenátus külügyi, bizottságában válaszolt az elhangzott beszédekre és részletesen foglalkozott Medinger dr. német keresztényszocialista párti szenátor felszólalásával. A miniszter kijelentette, hogy nem helyes az a nézet, hogy Csehszlovákia nem lett volna kénytelen Hágáiban oly óriási kötelezettségeket vállalni, ha a földreformot enyhébb módon hajtotta volna végre. A fizetés mérvét máT 1929 októberében megoldották a párísi tárgyalások folyamén, mig a földreform csak 1930 januárjában került Hágában felszínre. Nem igaz az sem, hogy a földreformmal kapcsolatban a jövőben i« lesznek nehézségek, mert a most létesített alapoknál más államok is képviselve lesznek. A csehszlovák földreform megítélése tekintetében Franciaországban és Angliában eltérők a nézetek; vannak körök, amelyek nek tetszik és vannak olyan óik is amelyeknek neim tetszik ez a földreform: Azonban úgy a francia, mint az angol kormány mindenkor elismerte a középeurópai földreformok szükségességét. - v
