Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-04 / 101. (2322.) szám
1t30 máj)w 4, vasáraa*. Túrót kilencvenegy községének tttakuzésa a ruttkai rendezőpályaudvar áthelyezése ellen Turótszenlmárton ismét halott város — Zsolnára akarjál áthelyezni a ruttkai rendezcpályaudvart — A „racionalizálás" megdöbbentő hatása Toréiban 2 Prága, május 2. Véletlenül magánügyek Tu róoszen talár tonba vitték utamat, Tuxóo- szentmártonba, amely a bábon* előtti szlovákok politikai találkozóhelye volt, aihol a deklaráció és a titkos klauzula készült. Turócszontmáríon a prevrat után a fiatal köztársaság dédelgetett szlovák kedvence lett. Rohamos fejlődésnek indult. Zsupaszékhely, pénzügyi kirendeltség, ügyvédi kamara stb. volt a szlovákok Mekkájában, s ha az ember belép Turőcszentmártonba, feltűnnek a gyönyörű paloták, mint a Slovenská Matica, az ügyvédi kamara palotája, uj bérpaloták, tisztviselő telepek. Egész uj városnegyedek létesültek. Turóeszentmártom régebben csendes, halott város volt — ma ismét csendes, halott város. Zsupaszékhelynek rendezkedett be, de a közigazgatási reform következtében elvesztette zsupámd hivatalát 8 ezért a központi fekvésű város ma óriási épületeivel, lakóházaival ismét csak a közvetlen környék központja. Egyedüli reménysége még Ruttka, amely még a prevrat előtt hatalmas vasúti gócponttá fejlődött. Az alig néhány kilométernyire fekvő Ruttka óriási forgalommái rendelkezett. A prevrat előtt a kassa-oderbergi vasút nyugati részének összes tehervonatszeTelvényeit a ruttkai fütőházhoz osztották be, vagon javitómühelye a Turóc völgyének sok száz családja számára kereseti fonást jelentett. Azonkívül Ruttka volt a kassa oderbergi vonalon a legnagyobb reudezőnpá tyaudvar. A prevrat után, amikor a csehszlovák £b laxnvasut átvette a kassa-odeTbergi vasút kezelését, megkezdődött Ruttka „leépítése". A kassa-oderbergi vonal nyugati részének teherkocsijait a maehrisch-ostraui vasúti műhelyhez osztották he. A személyzet már Oderbergből, Tesehenb-ől és .Tablónkéból kerül ki, a műhelyt teljesen leépítették és helyén csak egy úgynevezett fiókmülicJyt hagytak meg. Ugyanerre a sorsra jutóit a Iütőház is. Amit Turóeszentmártonnak a prevrat után adtak, azt elvették tőle az elmúlt években, sőt a Túróé völgyének lakosságát még a ruttkai vasúti gócpont fokozatos leépítésével is megfosztották jövedelmi forrásától. Az utóbbi hetekben elterjedt az a hir, hogy a ruttkai rendezőpályaudvart áthelyezik Zsolnáira és a vasúti műhelyt teljesen le fogják szerelni. Turóc völgyének 91 községe gyűlt össze a miult napokban Turőcszentmártonba, hogy pártállásra való tekintet nélkül tiltakozzék e terv ellen, amely teljesen tönkretenné Rutt- kát és óriási károkat okozna egész Túróénak. Ezen a tiltakozó népgyülésen, amelyre a vasuitugyi minisztérium még csak képviselőt sem küldött ki, elkeseredett beszédek hangzottak el 8 végül memorandumot ásítottak össze, amelyben rámutattak arra, hogy milyen fontos vasúti gócpont volt Ruttka az államfordulat előtt és an államfordulat óta mennyire elsorvadt. Ruttkán és közvetlen környékén több mint nyolcszáz család veszti el kenyerét. A turóci lakosság felkéri a kormányt, hogy az államvasutak tervét akadályozza meg és Ruttkán ismét állítsák fel a vasúti tanonciskolát, amely a magyar rezsim alatt működött és amelyet 1925-bon az áltamvasut beszüntetett. Végül figyelmezteti a kormányt, hogy Turóc központi fekvése a legalkalmasabb .arra, hogy a harmadik szlovénszkói vasutigazgató- ságot ott állítsák fel, mert ezt még a hadvezetőség is alkalmasnak találja stratégiai okokból. A két városban jártam alatt láttáim, hogy a lakosság elkeseredése nagy, de még nagyobb a csalódása. Ruttkán még egy évvel ezelőtt a kommunista párt igen erős volt s most május elsején úgyszólván fel eem vonultak, a múlt hetekben megejtett községi választáson a kommunista párt szinte teljesen megbukott s a nemzeti szocialisták és szociáldemokraták erősödtek a rovására. Ha az államvasutak tervükéi megvalósítják és a ruttkai rendesőpályaudrart Zsolnára helyezik, a nagy füiőhásat pedig leszerelik, úgy ezzel a munkanélküliség ismét rohamosan emelkedni fog nemcsak Ruttkán, hanem a Túróé völgyében is, ennek természetes következménye les* a kommunista párt ujahb megerősödése. Az úgynevezett „racionalizálás", amelyet Szlovenszkón már egy évtized óta folytatnak, borzalmas hatással volt erre a jobb sorsra érdemes városra. Turóoszentanárion, mikor megyeszékhely lett, óriási beruházásokat eszközölt Beruházási programját azonban még meg sem valósíthatta « máris elvesztette minden beruházása célját, mert jött a közigazgatás reformja. Ugyanez történik gazdasági téren is az állam avsulakkal s a kereskedelemmel. Turóeszentmártonnak néha „kárpótlást" ígérnék. Azonban bármit is kapna most Turócszeutanártan, az sohasem pótolhatja számára a ruttkai rendeoőpálya- udvar és a fütőbáx gazdasági értékét. Az a 91 turóci község, amelynek lakossága ez néTenisz cikkek szaküzleie Bel- és külföldi ütök nagy raktára Teljes harozáaok és javítások B.S A. motorkerékpárok Bárczy Oszkár áruháza Baftská-Bystrica — Telefon 177. vei tiltakozott az államvasutak legújabb terve ellen, ismét bizonyságot tett arról, hogy a prágai centralista körök nem veszik tekintetbe Szlovén szkó speciális érdekeit. A turócszentmártoni tiltakozó ntépgyülés is a szlovenszkói őslakosfront halaszthatatlan szükségessége mellett szól. Kopper Miksa, Katonasággal irtják Romániában a sáskákat Bukarest, május 3. A sáskajáráe Dobrudzsában veszélyes mérvei öltött, minthogy meleg időjárás lépett fél, and a sáskák elszaporodásának nagyon kedvez. A hadügyminisztérium újabb század utáezkatonát küldött ki a. sáskák pusztítására. Nyilatkozat Felkér ettünk a® alábbi nyilatkozat közlésére: A Slovenská Politika- a Ládové Noviny é° * L idővé Listy és- ezek nyomán egy-két magyar lap is közölte azt a hirt, hogy Komáromban „titkos" nyomdát fedeztek fel, melynek Ajapy Gyula ár. tartományi képviselő az „igazgatója". Hogy egyes elfogult és rossz indulatu «eh ás szlovák lapok a legképtelenebb híreket közük a magyar közélet tényezőiről, ez senkit &em les meg és ezekre nem is szokás reflektálni. De mikor egyes lelkiismeretlen cseh és szlovák újság-: irók a megszokott befeketitést, amivel nem törődünk, bűncselekménnyel való aljas meggya- nusitáe szenzációbajhá«zó köpönyegébe öltöztetik. efelett csendes megvetéssé napirendre térni nem lehet, Kijelentén, hogy e-em Komáromban, sem másutt sem titkos, som nyilvános nyomdával összeköttetésem nincsen és az említett lapokban közölt hir nem egyéb, mint aljas gyanúsítás és a köztiézfességbe ütköző cselekmény. Elvárom, hogy ezek a Lapok nem csak rágalmazni hanem bizonyítani is tudnak és akarnak. Komárom, 1930. áprfflte 30-án, Alapy Gyula dr„ tart képviselő. A szárnyas íó Irta: SZÍNI GyULA Döme, a szobrász épp oly szegény ember volt, min* többi társa, akikkel esténként találkozott a kávéméresben, hol az erősen pótkávéé italhoz foszlós máikoskialácsot, turőebé- lest, vagy kuglófot igein olcsón lehetett kapui. Építő és díszítő eaobárszok, kőfaragók, olasz terrakottámumkások, képzettebb kőművesek alkották ezt a társaságot, amely fiatal, vidám, világot járt emberekből állott, akiket a közös szegénység és a művészet*lék valami titkos imádás hozott össze. A szokásaik tréfáik meglehetősen nyersek voltak. Valami vidám és bárdoiatlan kőmi- ve&j el 1 emvonást szívesen őriztek meg magukon, mintha a világért sem akarnák elfelejteni, hogy alapjában véve valamennyien vas- gyúrók és kő-zabod ázók. Talán egy kissé tudatosan voltak rusztikusak és arra gondoltak, hogy a quattrooenjfco és a reaiaissan.ee nagy mestered sem voltak finomkodó, ideges legények, amikor a „Vakoló Kanál“-han vagy egyéb azobrász-osztériában találkoztak. Dömének megvolt a maga vesszőparipája, amellyel a pajtásai csúfolták, ugratták. Mert egyszer már nem tudta tovább magában tartani és kikottyaníotta: — Egy Pegazust csinálok most Másfélszeres él etnagyságu ló lesz, de szárny nélkül. A tartás, az izmainak rajza, helyzete, feszültsége fogják kifejezni, hogy a következő pillán atban nekivág a pusztaságnak és meg sem áll addig, mig a felhőkbe nem ér. óriási hahotával fogadták a .kijelentését. Azóta mindig ezzel a pegazussal csipkedték. •— Röpül már? — Vigyázz, mórit egészen él fog repülni! •— Állítod majd csak ki a postemenst és mondd, hogy a ló olyan élothü volt, hogy csakugyan el szaladt a felhőkbe. Döme azonban minden idejét, amit kenyér- kereső munkája után szabadon hagyott, erre a repülő paripára, fordította. Az uccán minden lovat megnézett és igyekezett az emlékezetébe vésni azokat az izom-mozgásokat és helyzeteket, amelyeket pillanat-fényképek rögzítenek meg jól-rosszul. Kijárt a lóvágóbidra, hogy az állatok izmait meztelenül lássa. Még a lóversenyt is látogatta, hogy az angol pari- fák futását tanulmányozza. De minden buzgalma hiábavaló volt', mert valahányszor odahaza munkához fogott, kényB—MBMWHWWBH—■UUUBWHIBIWinWIIISII—|wimmwiHiüUinim télén volt átlátná, hogy eleven modell nélkül nem jut semmire. Almáiban, vagy álmodozásában gyakran megfordult fejében a gondola/t, hogy milyen jó volna, ha saját hátas lova tenne. Lóháton hamarább eljutna mindenhová, több ideje vo&na a mintázásra, amelyhez ezenfelül még eleven lova is volna. A paripának a szüksége már olyan türelmetlenül jelentkezett előtte, hogy alkudozni kezdett egy józsefvárosi tejessel, aikd a maga igavonó kis gebéjét odakiölesönözte volna egy- egy órára egy-egy koronáért. A gebe éppenséggel nem volt szép, de végre is ló volt és Döme már kezdett megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy inkább koplal, csakhogy kibérelhesse. Ekkor történt az a váratlanul szerencsés fordulat, hogy Dömét a lóversenyen elkapta a tömeg láza és életében ■ először kockáztatta meg a pénzét, amely összevissza nem volt sok. Alig hitt a szemének, amikor a tobalizatőr pénztárában öt darab százas bankjegyet fizettek ki neki azéirt a kis kömény papírdarabért, amit előmutatott. Nagy zavarában a mellény- zsebébe gyűrte az egész pénzt és csak egy óra múlva a városiban ocsúdott fel egészen a meglepetésből. Megtapogatta a zsebét, hogy nem álmodik-e. Kivette a bankjegyeket és uj'ra megolvasta őket. ötszáz korona volt az előliről is, hátulról is. Érezte, hogy meg kell becsülni ezt a szerencséjét, amely az élőiben legfel jobb ha egyszer mutatkozik és elkezdett töprenfcedni rajta, mit csináljon a pénzével? Takarékba tegye-e? Részvényeket vásároljon? Mert hallotta, hogy ezekről ollóval szokás lefejteni a papirosszelvényt, aini tömérdek pénzt jelent, sa minden dolog nélkül. GsaMiammr átlátta, hogy a filoszt ereik meggazdagodási módjával sehogy sincs tisztában és legföljebb az történhetnék vele, hogy becsapnák. Művészembernek a művészete körében kell maradnia, ha biztosan akar járni- Igy jutott eszébe a paripa, amelyre már régóta vágyott. És csodálkozva tapasztalta, hogy akiinek pénze van, az előtt a földiből nőnek ki az emberek, akik lovat szeretnének eladni neki. Kiválasztott a sok paripa közül egy gyönyörű, hó tiszta lovait, amely délceg, karcsú termetű repülő lábú volt, csupa tűz és csupa ideg. Fehér szőre, mint a legritkább és legdrágább prém, nemes, előkelő fényű volt és a nyugtalan izmok mindem játékát visszatűkröztette. Nagy, merengő őzszeme, rózsaszín, gyöngéd orra, lobogó kócsagfarfca méltóvá tették rá, hogy a költők szárnyas paripájához szolgáljon mintául. És a kereskedő, mintha csak megszimatatta volna, hogy mennyi pénz van a Döme zsebében, igy szólt: — ötszáz korona az ára. Döirne titokban gondolta magában, hogy nem is sok olyan táltosért, amely előtte áll, de azért megpróbált alkudozni. — Ilyen lóra nem lehet alkudozni — mondta komolyan és felsőbbséggel a kereskedő — de hogy ne azt mondja, hogy én közönséges kupac vagyok, leengedek magának, de csakis magának, húsz koronát. Döme boldog volt, hogy legalább húsz koronát megmenthetett a pénzéből és vitte haza a lovat Haza? . . . Egy pillanat alatt tisztában volt vele, hogy ha még fel is tudná sétállaliwg«i«wii»igj»üwuj,ju^aiati ma paripát a harmadik emeletire, hogy tudna neki helyet szorítaná egy szűk hónaposszobá- ban, ahol ő maga is alig fér el? Gondolkodva vitte tovább a mént. Érezte, hogy le kell számol ma eddigi életmódjával. Ki keffl köOtöos- ködnie a városiból a falura, hol olcsóbb n* istálló, a lakás, az ételem. Hiszen most már kettem voltak, akikről gondoskodnia kellett A legjobban sajnálta, hogy nem járhat többé a kávém eresbe a barátai közé. De igyekezett magát megvigasztalni azzal, hogy azért még nem szakadt el egészen a várostól. Osak felül a lovára és egykettőre a barátai, kört von újra. Mégis szorongó érzésekkel mondott búcsút a városnak és indult az ismeretlen falu felé, ahol ezentúl élni akart. Ettől fogva Döme valóságos áldozata lett a pegazusnak. Miatta falun kellett, laknia, holott a városban volt dolga- Még hátas lónak sem használhatta, mert a többi szegény ember Mnvette és különben is a városban hová állíthatta volna a paripát? Néha vasúton, de nagyon sokszor gyalog tette meg az utat oda- vissza. Korán ment el, későn jött meg, fáradtan törődötten és csak eppen annyi kedve maradt, hogy a pegazust megcirógassa, megetesse. A ló tartása is rengeteg nagy gond volt, mert sok pénz keltett zabra, azonkívül azt az embert js kellett fizetnie, akii néha sétálni vitte a paripát, hogy el ne pusztuljon tétlenségében Félév óta tartott már ez az, állapot és a ká- vémérésibeli barátai szomorúan vagy vígan kostatálták Döméről, hogy rosszabbul járt a paripával, mintha költekező feleséget vitt volna haza. Döme azonban körömszakadtáig ragaszkodott a pegazushoz. Már nem is a modellt látta benne, amelynek semmi hasznát nem vehette, hanem a jó barátot, aki minden este barátságosan, örömmel fogadta, akinek elpanaszolhatta minden buját-baját anélkül, hogy a® valami ügyetlen, vagy osafondtíjros megjegyzést tett volna iá. Ab ilyen barnát olyan ritka, hogy csak táltos tud ilyen termi. Döme szívesen áldozott erre a barátságra, bármennyire fogyott és öregedett ezalatt ő maga. De már azt nem tudta látná, hogy a pegazus is napról-napra soványodott, vénült, kedvetlemedieft. Hiába, az ilyen ftootn ló anra született, hogy tejíbe-vajiba fttröeszék, hogy pompázzék, hogy di«z. legyen és ne teher. Maga a pegzius is érat-e ezt és néha akarata ellenére is bús, szemrehányó szemmel, nézett Dömére. Végre elkövetkezett a katasztrófa: a pegazus beteg lett. Döme érzete, hogy a parti* onipa hanitaágA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegö Napfény Fürdő Diéta ketardvii, Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.
