Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-23 / 117. (2338.) szám

4

<p^<SQtMActoR-HnatsB

1090 mágus 26, péntek

Széni Imre történelmi alakja

Berzeviczy megnyitó beszéde a magyar Akadémia ünnepi ülésén

A Magyar Tudományos Akadémia a Színt Imre-jubileum alkalmából ünnepi ülést tartott, amelyet Berzeviczy Albert az alábbi beszéddel nyiifott

meg:

Az az Hiteles lelkesedés, melly-al a Szent Imre emlékének megünnepüéeére a magyar ka'toltitoizni'US vezető köreiből kiiinidult mozgalom úgyszólván az egész nemzetet magával mgadta s a külföldi (katolicizmus részvételei is biztosiban! tudta, élénk vússz- bangol keltett Akadémiánkban ás, mely (készséggel váiiiláilkozoiit rá, ihogy maii ünnepi ülését a M'liomos nemzeti szent emlékének szentelje.

Elnöki megnyitó beszédem feladatát úgy fogom fel, 'hogy abban a Szent. Imre történelmi aiakjániak megrajzolását kell megkísérelnem. Meg akaróim kísérelni mindenekelőtt az nnnyi-r a-menüyire inegbáz- hato történelmi adatok alapján. Szent Imre életto- lyáisának és korának képét adni.

Géza, az erősikezü fejedelem, akinek volt bátorsága a keresztiénvségnek utat. nyitná Magyarországba, keresztül tudta vinni azt is, hogy 997-ben bekövetkezett halálakor utódja a vezérségben sikkor csak 22 éves fia, Vajk legyen, aki a kereszténységben István nevet kapott s ki három — né- hányak megállapdtása szerint négy — évvel később a II. Szilveszter pápától adományozott koronával első magyar királlyá koronáztatott. Istvánnak és Gizellának már házasságuk első óvei tői kezdve több gyermekük született, a fink azonban már kis korukban elhaltak; csak az 1007-ben. Esztergomiban született Imrét sikerült föinevelniök.

Az kétséget nem szenved, hogy a korai érettség jeleit adó fiatal királyfi .legkiválóbb tulajdonai közé tartozott a buzgó vallásosság; főképp ebben erősítette .meg nagyszellemii nevelője, Gellert, a velencei Sagredo -neanzeteégibeid bencés szerzetes, ki nyolcéves korától kezdve 16. életévéig maradt mellette.

Imre neveltetésének második szakában, a Gellért visszavonulása utáni időiben látjuk öt, bár gyakran talán kelletlenül, a világi fogMkozások és gyatkor- feibdkibam is szorgoskodni, fegyvert fogni, vadászatokban résztvenni, sőt látjuk, hogy amint teliserdül, atyja nem csupán szent helyeket látogat már vele, hanem komoly kormányzati, sőt htadá feladatokat is tűz elé. A. legenda beszéli, hogy Imrének része volt Csanád vezér hadáváfla&oaásébain Ajtón tomposví- dóka pogány (lázadása ellen, eöt Ajtón teveróbésé- ben és megötebéeébeo m.

István immár törekvéseknek támaszát látván, föl- serdült fiában, két szorosan összefüggő tervének szentelte főképp gondjait; az egyik az vodft hogy m ellenséges II. Konrád német császár (1024) várható támadása ellenében erős S

8ővertisé|jfdt keressen; a | másik az, hogy Imrét meghásaasitván, asüJeteandő ivadékaiban oly trónutődofcat birtortitfioiL magának, kiktől apostoli munkájának eakerét féltenie nem keik

Ez okból Imrét nagy és fényéé kwérertJbei áffittfltág

már 1026-ban, tehát 19 éves korában Lengyelországba küldte Gmesenbe, ahol akkor II. MAesako

király uralkodott. A lengyel király fényesen fogad ta Imrét, ikn hosszasabban mulatott nála. Ottléte alatt a kiét király között kétszeres megegyezés jött tétre; az egyik a német osáEzár elleni szövetségire vonatkozott, a mászik egy Imre herceg és Mieszko királynak a legendában Jaidvágának nevezett hajadon leánya között kötendő házasságra.

István. így terveit minden irányban, diadalmaskodni látván, elszánta magát az utolsó lépésre is: már életében királlyá akarta (koronáztatni (fiát, Imrét; a koronázás napja állítólag már ki is volt tűzve, midőn Imre, egy Vérteshegységben rendezett nagy vadászatnak, m: ' mondják, már huszadik napján, egy váratlanul felbukkant iszonyú erejű vadkan agyarától átdöfve meghalt, 1031 szeptemiber 2-án, még csak 24 éves korában.

Már inast Istvánnak trónutódról kellett gondoskodnia s nejének, a tetterőd Gizeliánaik mándinlíább növekvő 'befolyása mellett meg is találta azt unoka- öocsében, Oreeolo Péterben. Azonban Péter — ez idegen — nem tudta megnyerni a magyarokat, István 'halála után nemzeti, ellenpárt támadt, amely Aba Sámuelt emelte pajzsra. Most Péter íí. Henriik német császár karjaiba vetette magát. Majdnem kilenc éviig tartott a -trón birtoklása körüli villongás, I miközben Aba életét vesztette, Péter pedig végre is megvakitva börtönbe került s a nemzet visszahívta a száműzött árpádiházi herceget, Endrét és Bélát s az idősebb Endrét /királlyá koronázta. A nemzeti ellenhatás, melyet, a Pél ér uralma felidézett, elvegyült a pogányságot visszaállítani akaró Vatta-féle lázadással, amelynek Gellért is egy páez- tóraija alkalmával vértami-áldozatává lett. A magyar katolicizmus mindazonáltal kiállotta az Imre korái halála által ránehezedett válságot s az István elhunyta, utáni harcokból is győzedelmesen emelkedett föl, minek emlékéül Szent László dicső utálni* alatt alig egy félszázaddat később István, Imre és Gellért egyszerre emletettek a szentek sorálba.

Mi előli e szenttéavatás jellegzetes mozzanataival foglalkoznám, meg kell vizsgáinunik azokat az ellentéteket, melyek a Szent Imre, életét illetőleg az elterjedt legenda s a megátlia/piflhiató tényék között fölmerülnek. Ezek az ellentétek az Imre henceg a-zketiKUiusára és szüzességi fogad almára von-ait- kóznak.

A legenda szereti úgy tűntet mi fel Imréi, mint akt szinten egyike volt a középkor aima na-gyezámu vallásos rajongóinak, kik a világtól elfordulva egészen tu[világi üdvök követeiményeinek rendelték ala

földi élőtöket. Szent Benedektől kezdve egészen A-sisil Szí. Ferenoig a XIí. század e'^fij-on, sőt tovább a flage-Tánsokig. a/ égé-/ középkoron k- resz- tíil mér/'-'/ámVt-lha'atlan példáit találjuk a larmda- lom minden osz-ttilyában az. élet ilyen in egyelőinek.

Vem csodá-ifliatj-uk. ha a néphit s a bizonyára ate hó' sár iád zott legenda S/eul Úriról is megkü'önböz- M/.t. nélkül azok közé sorolta. akik földi életüket

egészen teiáidozíák hitük legszigorúbb- pananosai- nak.

Csakhogy ez a felfogás beleütközik oly tényékbe, melyeket a legenda Sem von. tagadásba. Már nagyérdemű elhunyt tagtársuiiik, Karácsonyi János arra íigyeíknezetetett, hogy tévéé Szent Imréitek olyan feltüntetése, milntlia ő csak elmélkedő, ájtaitoskodó remete lett volna. Tehát tévednék azok a költők, dicsőítői Imre hercegnek, akik azt írják róla, hogy bíbor helyett koldusruhát öltött, hogy a rá váró királyi koronára semmit sem adott, hogy betegágyán vágyott a halál után, mert más, nem földi korona után áhítozott.

A legenda Szent Imréje királyi hivatásának kötelességei szempontjából összeütközésbe juthatott atyjával; a történelmi Szent Imre hitem szerint nem jött összeütközésbe az „atyai intelmek*-kel.. .Lehet, hogy Jeruzsálembe akart zarándokolni, de tebeszóltette magát arról; lehet, hogy etedéiért szétosztotta a szegényeknek, azért bizonyára nem maradt éhen. A legenda megható részleteseóggiel beszéli el, miként leste meg atyja az Imre éjjeli lelki gyakorlatait, miképpen távoli tolta el öi [sanyargatásának eszközeit, miket fia újakkal pótolt; emiatt meghasontás nem volt közöttük.

Van azonban egy más pontja az István és Imre. közötti viszonynak, amelyen, ha a legendának hitelt adunk, lehetetlen az atya és fiú közti éles ellentétet föl. nem ismerni, az a szüzességi fogadalom kérdése.

A legenda szerint Imre herceg, ki már zsenge gyermekkorában mondogatta, hogy nősülni, nem fog, 12 éves korában a veszprémi Szénit György-ká- poInában végzett buzgó ájtatossága alkalmával isteni megnyilatkozásért könyörgöít arra nézve, mi lenne az, amit teremtő atyjának legkedvesebb áldozat gyanánt ajánlhatna fel? S ékkor tulviílági fényben megszólalt az Ur és az imádkoeónak testi,

(3)

A Szepesség gazdasági helyzetének kereszt- metszetét, akarván megadni, Nitsch Andor képviselőhöz, a Szépé seég gazdasági és politikai életének vezéregyéniségéhez fordultunk, aki a következő képet rajzolta meg:

—i A Szepesség

sohasem volt kimondott mezőgazdasági terület.

A sajátos khmatikus viszonyok következtében különösen jövedelmező mezőgazdasági termelés alig volt lehetséges. A Szépéé ség egész területén, különösen azonban a Poprádvölgyében a legelőgazdálkodás van túlsúlyban. Innen magyarázható, hogy

a Szepesség népessége már ősidők óta arra törekedett, hogy a mezőgazdaság mellett más megélhetési forrást is teremtsen.

Ezt az a körülmény is bizonyltja, hogy a Szepesség városkáiban a kisiparral foglalkozók csaknem mind mezőgazdálkodást is űztek. De azokban a községekben is, amelyek kimondottan mezőgazda-sági jellegűek, a fuvarozás volt a mellékfoglalkozás. A .mezőgazdálkodásnak és a kisiparnak ez az egymásbatfonódása helyes viszonyt teremtett a város és a falu között.

A Szepességen a város és a falu egymást kiegészíti, érdekeik egymásba fonódnak és a város meg a falu viszonya mindig zavartalan volt.

Ha a legújabb időiben -sokat beszélnek a város és a vidék antagonizárásáról, ha bizonyos politikai megnyilatkozások ellentétet igyekeztek keresni város és falu között, meg kell állapítanom, hogy ez a Szepességre nem vonatkozik, mert itt a város és falu együttes munkával dolgozik a szükebb haza gazdasági, politikai és kulturális érdekeiért.

—- Kereskedelmi életünk virágzásának tetőfokát a középkorban, a 14-ik és 15-ik században érte el, kisiparunk azonban különösen a céhek védelme alatt- a 16—18-ik században fejlődött. A Szepesség kereskedelmének óriási és ma .már el .sem érhető fejlődése nagyrészben annak a körülményinek tulajdonítható, hogy a mi területünkön húzódott át az úgynevezett .só- és borostyánkő-útvonal, amelyen ősidők óta délnek és keletnek áruit északra és nyugatra szállították a zipszerek. A. magyar síkságok terményei, a bor, dohány, búza a Szepesié- gen át jutottak el szepesi fuvarosok tengelyein a Keleti tengerhez, melynek kikötővárosa, Dán- zig, a magyar krónikások Danckája, a szó szoros értelmében az akkori Magyarország terményeinek kikötője volt. Hogy ezt a közlekedési lehetőséget mennyire fölismerték elődeink, mutatja az egykori kakaslomnici föld esti ruak, kora egyik legjelentősebb nemzetgazdájának, Berzeviczy Gergelynek nagyszabású terve, aki Késmárktól kezdődőleg a Poprá-d folyót hajózhatóvá akarta tenni, hogy a Legyelországba irányuló kereskedelmet vizi utón lehessen lebonyolítani. A 18. század kisgazdái élénk részt vettek ebben a gazdasági munkában és legjelentősebb mellékfoglalkozásuk volt a Garam- völgy nyers vasán ak a szop ességi hengerművekbe vaió fuvarozása.

ileliki szüzességiét fciváata áildoaatikónrt'; hősre nyomban megtette a fogad wtami.

Miikor atyja hartároaortrt ée sürgető kívánsága Imrét belevitte a lengyel házasságiba, ő eltökélte, hogy fogadalmát házasétetebea ie ímeg fogja Ptea- ni s erre ráveszi nejét, ami, ugytMlszik, silkert^c de; atyja előtt azonban ezt gondosam eltitlkolita.

A szüzességi fogadalomról — ugyancsak a legenda szerint — István csak Imre halála után értesült s kétséget nem szenvedhet, hogy ez mélyem elkeserítette őt. Mert hiszen ő, ki ugyan atyai intelmeiben maga is ezeméremire intette fiát e arra, hogy a kéj fertőjét; kerülje, amikor Imrét össze akarta házasítani a lengyel uralkodóházzal, nem látszat házasságra gondolt,, hanem olyanra, amely nemzetiségi ágának biztosit ja a trónörökilést és ezáltal a keresztény hitterjesKités ügyének is biztos védelmet nyújt. Nekünk fájdalmas a gondolat, hogy ebben a kérdésben az atyának apostoli buzgalomból is folyt jogosult Mváráságia kiegyen- Idthetetlen ellentétbe jutott a fiú leültei szabad- sógánalk mély vallásos érzelemibőt fakadó elhatá- iToaásvaJ.

És itt ismét néhai Karácsonyi János tagtársunkra kel hivatkoznom, ki ritka gyengédséggel fogott e kérdéshez és megkisériiette annak oly megfejtését, mely az ellentétet ugyszól ván tárgytailanná teszi, ö megállapititiateí/i vélte, hogy II. Mieszko lengyel kirátyniaik az a történelmiiileg névtelen leánya, ki Imre herceg neje tett, nem születhetett előbb, mint 1015-ben s hogy az ő és Imre egybekelése nem mehetett végbe előbb, mint 1028. évben vagy 1029 elején; e szerint a lengyel 'király- leány nem lelhetett, 13 vagy 14 évesnél idősebb, máikor íérjhezment, s miire tizenhatodik évét elérte, Imre mór meghaitiL A gondváseflés — úgymond Karácsonyi — ^rásegítette Imrét., hogy szüzességi fogadaikná!t szüleinek, hozzátartozóinak szemrehányása nélkül megőrizhette".

A szüzességi fogadalom megtörténte vagy meg nem történte 11 yenképpen nagyobb történelmi jelentőséggel nem bír. Magyarország és Imre herceg sorsa nem a veszprémi kápolnáiban tett fogadalom, hanem az Imre végzeteaerti, korai halála által dőlt el.

Háfoamarad még e szenttéavatás ténye, ntety a

—• A. vasút kiépitósével és föllendülésével as egykori sóut elvesztette gazdasági jelentőségét. A Kassa—oderbergi vasútnak 1873-ban történt megnyitása megvetette alapját a nagyiparnak és a nyugati ipar termékei behatoltak a Szepességre is. A nagyipar rohamosan háttérbe szorította a kisipart, amely nem vehette föl á versenyt a gépi termeléssel. Csaknem egyidejűleg megjelent ax amerikai gabona is az európai piacokon s a Szepesség mezőgazdaságát súlyos krízisbe döntötte. A nyolcvanas években a kisipar hajótöröttjei és a mezőgazdasági krízis által sújtottak nem találtak más utat, mint a kivándorlást, amely mindnagyobb méreteket öltött, úgyhogy ma a szepességieknek több, mint a fele Amerikában és más tengerentúli országokban éL — A tartós kivándorlás, amely a Szepesség értékes munkaerőit vitte el távoli országokba, csupán a kilencvenes években csökkent, amikor a magyar állam nagyszabású idegen- forgalmi programjával a Magas Tátrában és a Szepességen uj munkaalkalmakat és igv uj életlehetőséget teremtett. A már régebben kialakult. és fejlődőben lévő fürdőipar, amelyet a szépéé ségi németség teremtett meg, a poprád— tátralomnici és a poprád—késuiárk—szepeshé- la—podolini vasútvonal kiépítésé vei hatalmas fejlődési lehetőségeket nyert-. Az akkori mar gyár kormányok erős támogatásával az ipar is megvetette a lábát,

különösen kifejlődött a Hernádvölgy és Göl- nicvölgy vasipara,

amely virágzását az által érte el, hogy termékeit megfelelő piacon, a magyar alföldön és a balkáni államokban tudta elhelyezni. így a kivándorlás korlátozódott, uj, békés és nyugodt gazdasági fejlődés hozta meg áldásait a Szepesié gnek.

— Az 1918-ik év állam jogi változása, az uj viszonyok, a dolgok uj rendje a Szepesség abnormális gazdasági visszafejlődését hozták magukkal.

Uj emberek, jöttek, uj viszonyok következtek be, uj pénzügyi, adóügyi, szociálpolitikai és gazdaságpolitikai törvényeket, és reudeleteket hoztak és a centralista gazdasági politika azt eredményezte, hogy Szlovenszkó dezindusztria- lizálása nemcsak Szlovenszkónak, hanem az egész köztársaságnak súlyos kárára valósággá vált. Rendkívül súlyosan érintette az ipari leépítés a Szepességet is, .ma már

közmondásos Koronrpának és környékének tragédiája.

Korornpa vasmüvei hatalmas kapacitással dolgoztak és a háború előtt, inog a háború alatt több. mint öt és félezer munkásnak és tisztviselőnek adtak tisztességes megélhetést. Göinioné k és SzomoJnoknak réz- és ezüstbányái ma már csak árnyai egykori virágzó mi voltuknak, éppen igy a. poprádvölgyi textilipar, amelynek több gyára közül ina- már csupán egy dolgozik kapacitásának egy igen kis hányadával. Csupán a faipar tudta fönntartani természetes adottságainál fogva régi standardjának nagyobb részét.

Minden arra irányuló törekvés, hogy a gazSzeztt Imire ateitfjAr^nk történeten megártó lése saecn- jxmrtjófből ie fontos tényeoő.

Kőrayeueténeik osodiaháte már gyetrunelkíkorálwm tutoüági (fényt látott kororíkteit körülötte feteagyognd. A ceodék egész sora azonban csak a herceg bakájával vette kezdetét; a ravatalon dicsfény környezte a halott fejót, angyal szállott ie és hót csókkal illette a halottal A székesfehérvári sár azután valóságos zarándokhellyé várt, melyhez a csoda- szerű meggyógyul ások egész sorának hőire fűződött. Leghíresebb lett a Konrád német gróf esete YII. Gergely pápa idejében, mely közvetetten okul is szokathatott a szenttéavatásra. Ez a Konrád, bűsn- temhétől szabadultáét keresvén, megjárta a szent sírt Jeruzsálemben — eredménytelenül, vándorlásaiban eljutott Székesfehérvárra is az Irtván király sírjához s ott; kapta azt a sugateiazáet, hogy rajta csak a fiú, Imre herceg segiitlbet. Éte valóban a bűnbánó boldog megnyugvással tért hazájába, onnan bárót virvén a IlüSoanios herceg sárija csodatevő hatásának.

AllibóLag ez eset hatása alatt kérte I. László király VII. Gergely pápától István és Imre aaeni- tóavatásét.

A szenttéavatás akikor még mean voüt a későbbi szigorú és körülményes formákhoz (kötve; az egyház gyakran csak mintegy szentesítette a kiatekütt katolikus közvéleményt István királyt, mégis Gergely pápa, úgy ílá/tszöc, saját határozatával avatta szentté; ellenben Imrére és a szenttéavatásra valóban méltóvá tett vértanú-püspökre, Gellért- re nézve László felhatalmazást kapott, hogy nemzeti zsinat által hozasson, határozatot. így is történt s 1083 augusztus 15-én, Irtván király batátának évfordulóján Székesfehérvárott nagy nreuuBertJi zsinat tartatott, három napos böjttel; ez aáfealom- mad a pápai levelek fetelviaBóea után megtörtént a megdtesőültek hoMertednek ugyoeveatett „föte- anelése**, s az életük és halálukhoz fűződő csodajelek megállapítása után mindhárman szenteknek nyilváníttattak. Elmondhatjuk tehát, hogy Imiire herceg és Gélilért püwfxik bizonjvis autonóm úton lettek szentekké, őket a magyar katolikus közvélemény ruházta tel a szentek dicsfényével, ők tehát tegnemzetibb szentjeink.

daságilag teremtő erők ismét érvényesülhessenek, meghiúsult a centralista politikán, különösen a közlekedési viszonyokon ée a tarifapolitikán.

—. Északi irányban, Lengyelország fefo, hiányzik a megfelelő közlekedőéi kapcsolat. A termékeny ée iparilag elsősorban produkcióképes Fedsősaepesség közlekedése a Tátra aljában közvetlen szomszédságban fekvő területekkel, azután távolabbi elhelyezési piacokkal, mint pL Zsolnán és Oderbergen keresztül Németországgal, rendkívül körülményes, mert sokszor kell átrakódni. Ehhez járul hogy & poprád—késmárk—szepesbéla—podolini helyi vasúton igen magas a szállítási tarifa. így a modern közlekedési princípium okkal merő ellentétben, az a helyzet állott elő, hogy tömegcikkeket Poprádról Késmárkra tengelyen sokkal olcsóbban lehet szállítani, mint vasúton. A felsőszepességi helyivasut szállítási tarifáinak átszámítására most sincs lehetőség. A vasút üzeme szinte özenvizelőtti jellegű és a régi idők viszonyaihoz képest rendkívül hátramaradott, amit a vasúti kormányzat takarékossági elvekkel indokol.

Az országutak viszont lehetetlen állapotban vannak.

Bár az utak javítására és jókarbantartására. rendelkezésre áll az állami útépítési alap, azonban ebből csgk igen kis rész jut egész Szloven- szkóra, természetes tehát, hogy igen kis hányad a Szepességre, holott a Magas Tátra környékének, mint a köztársaság egyik legnagyobb Idegenforgalmi központjának, kiváló utakkal kellene rendelkeznie.

— A szlovenszkói és ezzel együtt a sze- pességi gazdasági életnek föllendülését csupán az eddigi gazdasági politika gyökeres megváltoztatása idézheti elő, egy olyan radikális változás, amely nagyiparunkat, kisiparunkat, kereskedelmünket és mezőgazdaságunkat újból a fejlődés útjára vezeti és a kivándorlásnak most megint hatalmasan fölfelé törő görbéjét leszorítja. Erről már több- izben beszéltem ugv a parlamentben, mint előadásokon, számtalan cikket írtam a lapokban, igy a Prágai Magyar Hírlap hasábjain is és megjelöltein azokat az utakat-, amelyek elkép zelé-sem szerint egész Szlovenszkónak és igy benne a Szép ességnek is, gazdasági újjáéledését és egészségesedését megteremthetik.

— A Szepesség gazdasági életében az uj viszonyok eziik-ségszerüleg maguk után vonták a gazdasági élet teljes átalakulását.

Miután a távoli keleten, minden országos és közlekedési centrumtól száz és száz kilométernyi távolságban fekszünk, ipari és mezőgazda- sági terményeinknek ezekbe a központokba való szállítása, mégha a kedvezőtlen tarifapolitika- ne is bénította volna meg teljesen, már eleve akadályozva, volt- Nem csoda ilyen körülmények között, hogy az ipari leépítés nálunk rendkívül gyors lépésekben vezetett a bizonyos oldalról kívánt eredményekhez és a/, ipar összeomlásához. Azonban élni akartunk és akarunk, nem akartuk helyűért elhagyni és meg akwW.k t-a-rta-ni

SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR „A Szepesség jövője az idegenforgalomban w

A Szepesség gazdasági életének múltja és jelene — Nitsch Andor képviselő nyilatkozata

(CopyrifM by Prágai Magjai HMaf.)