Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-23 / 117. (2338.) szám

Mai szántunk na oldat |\f zJ**^ Mai szántunk na oldat ^ éTf' l17'<2338) SZám ' PéÍltSk 3 23 w——n—ni—nM^M^^^———————mbhhWMM Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A j ____.„„„LA; Soeikesztöség: Prága II, Panská uíice 12. év re 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ** SZlOTLBTlSZkÓl €S TllSZlTISZkOl €lÍ€T)Z€.\l pO-flOk Jl. emelet — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. nCilifíkflI nflfnilciljifl n , ■■■ . Prága 11- Panská uíice 1 2. 111. emelet. E*,e» „ta, ára l.i® Ki, vasárnap 2.-Kd fofOteaUB: pOtmKCU napilap/d feleiOi petlcaxtó. Telefon = 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki. OZURÁNY) LÁSZLÓ FORGACfl GÉZA SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP. PRHl-lft Heimwehr-világ (sp) Prága, május 22. Szerencsére Ausztriában a Heimw-elirek-en és a Schutzbundon kiviil szállodások is vannak és a szállodások az idegenforgalomra való te­kintettel megtiltják, hogy a nacionalista és a szociáldemokrata formációk egymásra acsar­kodó haragja tragikussá váljék. Ha nem jgy volna, most ijedten kellene a szomszédos Becs­re tekintenünk, aiioi a nemzeti vohamszerveze- tek vezetősége tegnap udvarias hangú levél­ben fölkérte Sehobert, hogy távozzék állásá­ból, vagy legalábbis adja át a belügyminiszt- terséget. a rendőrfőnökséget és miegymást a nyalka Ernst Rüdiger Stahremberg hercegnek, vagy Richard Steidlenek. akit Linztől Bregen- zig Ausztria praesamtiv diktátoraként ünne­pelnek. Így messziről a dolog veszedelmes puccskísérletnek tűnik, mintha Kapp-puces. Budaörs, vagy római mars volna. Közelről az egész ártatlanabb. És ne felejtsük el -— ismét­lem — Ausztriában szerencsére szállodások is vannak. A zö kik alapos, hegymászóbotos nacionalista Heimwehrek tegnap esti levele a bábom utáni Ausztria politizáló szellemének talán utolsó, külsejében ijesztő, belsejében ártatlan föllob* bápása. amely mindenesetre dokumentálni tud­ja a uemzeti szervezetek gyakran kétségbevont egységét, egyenes céljait és elhatározó erejét. A mai Ausztria népe évszázadig neru politi­zálhatott éf> édes letargiában turkált az eléje rakott jóízű eledelben, mint a kanárimadár a kalitkában, s nem csoda, ha 19Í.$ után, Eenne- rék nagy szabadságában, az el-elmaradó zó jó­ízű eledel élvezetét fölcserélte a potitikarszen­vedélyének má-konyávál, valóságos politikái, furor szállotta meg s á hatmillió lakos közül mind a hatmillió eszeveszetten politizálni kez­dett. Nem veszélyes az ügy. Spanyolországban néhány villogóézemü diák és viiipgófogu kato­natiszt nagyobb fölfordulást okozhat, mint az Alpesek tövében a hatmillió osztrák bieder- mann. A politika sport leit, az emberek játsza­ni kezdtek. Legtöbb idejük a tűrhetően nyug­díjazott volt k. u. k. tiszteknek maradt, ők játszhattak leginkább, nem csoda, ha a játék iránya katonasdi lett. A tisztek háromnegyede megszervezte a Heimwehrt, negyede a szociál­demokrata. véd szövetséget és csakhamar ba­rátságos karéi zajtól harsogtak a szelíd grácl erdők, a bájos Wienerwaid tisztásai « a Kara- mánkén hegyei, ahol az önkéntes fegyelemben egymásra talált tiröliak ..hadgyakorlatokat" rendeztek és versenyt ugráltak a szakadékok fölött a csodálkozó zergékkel. Nem baj és nem lett volna baj, ha nem következik be a szeren­csétlen emlékezetű 1927 julius tizenötödike, amikor Becs uceáin. irtózatos tévedés követ­keztében százötven ember elesett, néhány száz megsebesült. A tévedések forradalma elmérge- si tette a helyzetet, a két játszadozó szervezet gyftlöletittasan kezdett egymásra nézni, & el­következett az az idő — 1928 és 1929 —, ami­kor dióban csak az osztrák nép akaratánál is erősebb jó szán d ék óságán múlott, hogy a-z or­szág fölött dam oklesz karóként lebegő polgár­háború nem tört ki. Gueíf és guibeHin tusa kez­dődött az elméletben s a helyzet pontosan a katasztrófa határán állt, mikor a pártok közös elhatározásából Schober. a centrális hatalom, átvette az ügyek vezetését. Gyakran elmondottuk, hogy Schober cso­dákat müveit. Megfékezett, kibékített és re- velájciőszerü Miipolitikájával alapvetően meg­javította a kis állam helyzetét. Legújabb ut­ján azt a kölcsönt is megszerezte, amelyet a guelf-Heámwehrek és guibellin-Sdiutzbiindle- rék torzsalkodásai következtéiben az antant évekig nem akart folyósítani. A mindent .megjavító kölcsönnek egy feltétele volt: a belső osztrák játékhadseregek lefegyverzése, mert bármily ártatlan is a játék, a bűzzel ve­szedelmes játszani. Schober vállalta a te ládá­kat, beígérte a lefegyverzést — és ez volt az a pillanat, amikor a Heimwehr fölszisszent. Elvenni a fegyvereket? Megtiltani a szép pus­kás felvonulásokat, a „Eeldausrnstungbain" végzett ..krakszlpartifeat ?“ Soha! Val a meny­nyi osztrákban bent él a lövészszellem, a fegy­verviselés ártatlan, gyermekes öröme és a kövér stájer polgár szereti va .sárnapdé lu tán i Benes államftiilafclonnak tekinti a ssiovenszkői egyházi vagyont Benes küiligyminlsster válásra SiilSi Gézának - I vaíikin elutasít* magatartása az egyházi birtokok kérdésében - Seetiik kanonok megtoldotta tegnapi magyarellenes támadását Prága, mágus 22. A képviselőház külügyi bizottsága nia délben befejezte a jóvátétteli vitát. A mai ülés .elején Benes külügyminisz­ter válaszolt a tegnapi vita folyamán elhang- i zott beszédekre és többek közt Sziillő Géza dr. országos feeres»tényszo«»a- Iista párti képviselő kérdésein' i> vála­szolt. Benes beszéde Benes beszédének elején, kiemelte a vita ma­gas nívóját, majd részletesen fejtegette, hogy a kormány az egyezmények ratifikálásánál, az al­kotmányt örvénynek megfelelően járt el. A kül­ügyminiszter ezután részleteden foglalkozott a páneurópai 'kérdéssel. A csehszlovák politika j mindig figyelemmel kísérte ezt. a kérdést, j BriatKÍ, jelenlegi, terve párhuzamosan halad az- zai a páneurópai mozgalommal, amit Couden- j köve Kalergi konkretizált. Ezek a mozgalmak j meg akarjak akadályozni az 1914-os politikai megismótl-'vd^.ét, hogy. újból h© ne követhez-1- hessék íu a katasztrófa, amely 1914-ben a vi­lágháborúra vezetett- A csehszlovák külpolitika maiidig elismerte ennek a mozg;ai<Mrwiák á? ét- . tőkét. Nemcsak emberi, szempontból, • hanem politikai, gazdasági, erkölcsi,'sőt vallási szene pontból is 'rövidlátás lenne egy. felelős politi­kus, vagy miniszter részéről, ha ezt az ügyet- figyelemmel nem kísérte volna az állam szem- ! szögéből, amennyiben ebből az államra nézve] hasznot lehet huzni. A páneurópai és különö- j sen a Coudenhove-féle páneurópai mozgalom- j mai kapcsolatban hangsúlyozza, hogy Európa és az egész világ politikája élő or-; ganizmus, amely folyton változik és éppen ezért Csehszlovákiának is mindig előrelátó­nak kell lennie, hogy tudja, mi válik majd ] előnyére és mely mozgalom jelent számára veszedelmet, vagy hasznot. A páneurópai mozgalomnak vannak egyes pontjai, amelyeket az állam kritikusan foghat föl és ezt a szempontot már több páneurópai kongresszushoz intézett, üdvözlő táviratába!) kifejezésre is juttatta. Ami a párltó egyezményt illeti, a földreform tekintetében egyesék azt hangsúlyozták, hogy az egyezmény megszegte az állam szuveréni- tását. A miniszter figyelmezteti az érdekelte­ket, hogy ezzel a szóval nem szabad játszani és nem szabad hiábavalóan használni, mert hi­szen. ha a nemzetközi intézményeket vesszük tekintetbe, ügy például a népszövetséget, úgy azt lehet -mondani, hogy ma állami szuveréni­— Ami a boiseviki károkat illeti. Szlovén­okon az áMami birtokokat a boiseviki betö­rés után vette át Csehszlovákia. Amikor ér­téküket megállapították, beleszámították a károkat is. Hágában Csehszlovákia egyes fi­zetési kötelezettségek elengedése ellenében belement abba, hogy ez ügyben további kár- megtéritést nem kér Magyarországtól, mert hiszen kétszeresen nem lehet fölszámítani a károkat. Majd részletesen válaszolt Szüliő Géza dr. kérdésére « az egyházi birtokok ügyében a kö­vetkezőket mondta: Az egyházi birtokok kérdése a módiis ri- v eiiái számára van fenntartva és az illeté­kes tényezők megállapításai alapján fog­nak ebben dönteni. Csehszlovákia azt az ál- lásimntnt kéwviseli. hosrv tás nem is létezik, viszont- ezzel ellentétben, ai népszövetség az állami szuverenitást azzal ki-1 vauja dokumentál tatni, hogy minden döntést ! egyhangúlag kivan elfogadtatni. Benes ezután válaszol Hajn képviselő fölszó- laiására. akine-k köszönetét mondott, hogy véle i szemben oly éles kritikát gyakorolt, mert Így • legalább alkalma nyiíik neki is nyiltan meg-; mondani a maga véleményét. A miniszter ezután isrv folytatta: Ry már bossa;!, többéves viszály a Viati kánnal, amit Cséh'.%b>Tá.kiá még Aiiszfrii- tói örökök. a■ vitás kérdés eddig még nincs rendezve. Rendezést nyerne az esetben, ha Csehszlovákia konkordátumot kötne, avagy pedig az államot az egyháztól e!választa­nák. Mivel sem az egyik, sem a másik nem történt meg, fenntartottuk magunknak az előbb említett jogi álláspontot. A módúé viveudi erre vonatkozó szakasza alapján a tulajdon elosztásáról és az egyházak <1 Ol­gáiról szóló tárgyalások most vannak fo­lyamatban. Hágában nem akartuk ezt a kérdést érinteni, mivel most folvik ezekről a tárgyalás. A hadikiilcsőnök kérdését aj hágai tárgyalásokon semmiféle formában nem érintették, mert ezt a •kérdést mór a békeszerződésekkel elintézték. Hnidek válasza Katiiéinak Benes felszólalása után H nidek előadó vé­delmébe vette a kormányt Pergler támadó- sóval üzemiben é>s kijelentette, hogy egyálta­lában nem történt alíkoímánysértés, mivel az alkotmánytör vény egész világosan állapit ja meg, milyen egyezményeket ratifikálhat a köztársaság elnöke a páriáimént nélkül és ■milyeneket a parlament előzetes beleegye-1 zéséveh Cáfolja Hain képviselő azon állítá­sát is, hogy külön lörvéiinyel váló felihat al­ma »ás kell a kormánynak, hogy a jóval ételi adósságokat fizethesse. • A kormány erre az 192ü-*s 9. számú tör­vénnyel kapott felhőtalmazást. Kalliina képviselőnek válaszolva azt hangoz­tatja, hogy ma minden ország arra törők- szik. hogy rend és béke legy.-en év Így öröm­mel üdvözlendők ezek az .egyezmények, mert most minden ország tudja, hányadán van. Anni a revíziót illeti, rámánál arra, hogy ezekben az egyezményekben nincsen szó a béke szerződések revíziójáról, ha nem csakis a békeszerződ és ékből eredő i ntéz­kedések revíziójáról, amelyeket a béke- szerző désekbem nem szövegeitek meg elég világosan. Bevizió ő« revízió között tehát óriási különbség van. Ezután a bizottság áttért a párisi egyezmény ré-ddes tárgyalására. A kisebbségek „garancsolgatRek** ÍTajn cseh nemzeti demokrata ismét erő­sen polémiái Benes külügyminiszterrel és Hnidek előadóval. Fenntartja abbeli állítását, kaiáberparliíját fegj'verra] a hátán lejátszani sóba el nem hagyja s olyan ez nála, mint a francia akadémikusok oldalán a kard, a ve- terán-egyesii 1 etek tagjainak hátán az öreg Wrendl-puska. Nem veszedelmes Annakidején a szent szövetség rénrnapjaiban Metternich mosolyogva engetlíe meg, hogy a tiröliak és a stájerek továbbra is fegyvert hordjanak egyesületeikben, jól tudta, hogy a gráci pol­gár hátán a puska, oldalán a kard, mellén a Vért, fején a csákó kevesebb veszedelmet je­lent, mint a kis tőr a nápolyi zsebben, vagy a bicska a somogyi legény kezében. Schober Páriában tett ígérete folytán most kénytelen leíegyverezm a ló vé szegye sü lete - két," a tiroliak-at, a stájerokat. Kénytelen meg­fosztani népét a.vasárnap délutáni polgári szórakozások legszebb örömétől, a fegyveres, dobpergés ss, büszke fel vonulások tói. Nehéz beleiül'ni a nemzetet. Mint ahogy Bajoror­szágban a söradó fölemelése kormányokat brtiök polgárai nem tudják elképzelni, hogy immár elmaradnak saép éjjeli felvonulásaik, amelyek jelenetei oly' frappánsan hasonlítot­tak Rembrandt -Éjjeli őrségéinek képére. Az elkeseredés komoly bajokat szülhet s bi­zonyos. hogy a békés lövészéletet komolyan komplikálja a háború után beleveti lett politi­kai szellem és a túl sok idővel rendelkező nyugdíjas tisztek tevékenysége. Szerencsére közbeszóltak a szállodások és talán megmentik Sehobert. A szálloda Ausztriában, mely ina nagyrészt idegenforgalomból él, lassan-lassan ugyan­olyan nagyhatalmi pozícióba kerül, mint Svaiéban. A szálloda metafizikai fogalommá no, a szállodás szava tabu, és a szállodás- szövetség diktátumára mély reverendával kapják le kalapjaikat a bécsi szövetségi taná­csosok. A Heioiwehrek és Schutzbimdok vi­téz osztrák népe nyilván ugyanolyan átérték- lődésá folyamatba került, mint a svájciak a tizennyolcadik században, amikor a hírhedt, vad, harciasságukért keresett svájci zsoldo­sokból békés és nagytekintélyű szállodások és mailre d' hotel-lek lettek, kik immár csu­pán az apróinaa’ha nyáj közt rendeztek ször­nyű Ítéleteket. — Az osztrák szállodások ki­nyilvánították. hogy Heimwebr és Scbutzr bund-fölvonulásokat nem tűrnek többé, mert a nagy csindadrattára a vendég megszökik és a legnagyobb jövedelmi forrás, az idegenfor­galom kiapad, különösen most nyár idején, kollmarm badeni polgármester, aki maga is beim web rember, fürdőjében máris megtiltott minden felvonulást. A lövészek és vadászok fájijó szivwel belátták, hogy igaza van, s elha­tározták, hogy nyáron a fürdőhelyeken nem játszanak. Ha Schober ügyes, — és bizonyára az — a szállodások vétójával eredményesein operál és végrehajtja a kényes lefegyverződ. A Heimwehrek tegnapi levelének ereje megtört a szállodások akaratán. és sörét irowlíölszeielésében kiiami. Elvégre ízlés dolga, nem veszedelme®, még ha iköz- j ben nagy szólamok dörögnek is a kiivott sö­röshordók tetejéről. Tirol és Voralberg népe évszázados tradíciók alapján hord fegy vert, döntött, Sdhoberl is elsöpörheti a békés, de nagyhangú lövészek lefegyverzésének akció­ja. A játszadozó tisztek haragja nagy és Inns­az eSFházi birtokok az’^ilatR fulaldonát képesife, melveket az állam csak haszonélvezetre sűát az egyháznak.

Next

/
Thumbnails
Contents