Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-22 / 116. (2337.) szám
wa* **<&****»e«fc H3I a£<£a8 ^ ^ SZ*1TI * €$iltdf*tf^ * 1330 ^nójus 22 ^Jili.úwi ■<■«miii ir-rvix!>ra»MPwiiwiiiiB'.«»»a«**ii ma mii műm jimi«j>jwilv*«i. ■iMHn*~*a.i<f»ai*£ai*-M-1 ■*■! 'rnuiamu ■■ |wnB**B>»BK>aMBiMW**Hc*BBw«i«*»-***•.hbi««p %wwriib^* Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed a » __ i ^ • , « 7 ' iJ 7 • '>7 Saerkesatőség; PráaaH, Panská ulice 12. év re 76. havonta 26 Xfc; külföldre t évente *50, ^ SZiOVenSZkOl CS rUSZUlSZKOl eU€f1Zekl partok H, emelet. — Telefon: 30311, - Kiadóhivatal; félévre 22űf negyedévre 114, havonta 38 Kfc nfllitíJrni nnrtflnn^n r. . Priaa Ü. Panská ulice 12. 115. emelet. Egyes nrAm At» 1.20 Kii, vasárnap 2.— Kt /ŐSjÁCŰteSStiÖ: r tZiClöb S&eckCSgtő- Telefoni 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 K{_ DZURANY1 LÁSZLÓ FORGA Cfí GÉZA SÜRGÖNY CÍM; H i R 1. ft P, P R fl H ft Számok és szavak (—) Benes külügyminiszter, aki eddig csak mint a diplomáciái udvariassági szólamok és békeifrázisök zsopgíőte volt ismeretes, tegnapi beszédében a számvirtuózök pózában múl atkozott be. Arról akarta meggyőzni a parlamentet, hogy Csehszlovákia számára Páriáiban nagyszerű üzletét csinált, mert igaz ugyan, hogy vállalt egy miihárd száznyoiövankilenc milliós hadikárpóiiást, de ezzel szemben „tiszta nyereség'4 címén huszonöt milliárd megtakarítást könyvelhet el! Ez a huszonöt milliárd az átvett államvagyon értéke és azért „tiszta nyereség", mert Csehszlovákia nem köteles érié kárpótlást fizetni Ausztriának, Magyarországnak és Németországnak, illetve ezek számláján keresztül a győzteseknek. De még ezen a tiszta nyereségen kívül itt vannak a tórák? hí , jkoropenzáiciíótk ‘‘, amiket kiharcolt. A hultsdhini államvagyon, az ingyen jött dunai és elhal hajóparik, a német vasúti kocsik értéke 190 millió, nyereség a 8. alapnál 226 millió, a keleti répa rác ló egy százaléka ‘25 millió, döntőbírósági ítéletekből 50 millió várható, a közalapítványok értéke 172 míl- együttv^’c^tehár' 06-1 mMíó korona kompenzációt kap Csehszlovákia a hadi kárpótlás vállalásáért. Ha még ez is kevés, itt van ráadásnak még egy megtakarítás Francia- ób Olaszországgal szemibeai.' Milliárdokra becsüli Benes a nyereséget abból, hogy nem aranyban leéli visszafizetni, amit ezek az államok annak idején aranyban adtaik, de e milliárd okon fölül még ott van a nagy kedvezmény, hogy ezt az összeget 670 millióra csökkentették, pedig az 1924-es megállapodás szerint 1353 millió koronát, vagyis mi dióval többet 'kellett volna fizetni. Tehát újabb 683 milliós nyereség. De még ez ««m minden. Mert még van egy ráadás. Ha ugyanis ezt az adósságot — .mondta Benes —- olyan kritériumok szerint 6 olyan redukció ímellett kellene fizetni, anint ahogy Amerika hajtja he Csehszlovákia háborús adósságát, akkor a nyereség legalább is kétszerese ennek, vagyis egyedül a francia és olasz kompenzációk teljesen takarják az egész 1189 milliós vállalt hadikárpóiiást! Allez, changez, passez — szól a számbüvész — és a reparáció, melyet 37 évig nyögni fog Őséhez továkia államháztartása, ha aem ie tűnik el egészen, de eltörpül a ‘25 milliárdos házszámok mellelit. Egy prágai lap a következő eiimet adta Be- nos számmüvészetéröl szóló tudó vitásának; .,30 mjilliáTdot takarított meg az államnak, csak senki nem hiszi ezt neki." Valóban naiv jelenség ez az miaginárins számokkal való zsonglőrösködés. Ki hiszi el Benőnek, hogy Csehszlovákia, amely körülbelül ugyanannyit fizet háborús adósság ciánén, mint Magyarország, húszszor többet fizethetett volna és húszszor annyit keltett volna, hogy fizessen? Hát legyőzött állam Csehszlovákia, hogy húszszor több fizetni valója legyen, mint egy igazán legyőzöttnek? Ezt igazán senki serm hi-szi el s Benes számbüivészete inkább bizalmatlanságot, mint bizalmat keltett. Az expozé másik újdonsága az volt, hogy Benes egyrészt Magyarország, másrészt a csehszlovákiai magyar kisebbség felé uj oldalról kíván ltéimiüt atkozni és uj hangot próbál megütni: a konciliáhs diplomata hangját. Beszédének ez a része, sajnos, csupa ködös általánosság és közhely s így hitele iveim sok. Magyarország felé egyetlen konkrétum benne az, hogy mái' most bejelenti, hogy a kisA magyar kérdés dominálta a kásái és párisi egyezmények bizottsági tárgyalását Szfilló szellemes poiéniája Svetlík néppárti képviselővel a tfóficyi bizottság ülésén - A szónokok serre eluiesitiák irtaná PáneBr6pí4«fsét Sziillö föEviiágosHást kért lenestől a utovemzkéi síi Mii lat il inéiig Prága, május’21. A külügyi bizottság mai ciőteiott kezdte meg Tornánek képviselő él-! u ökleiével Benes külügymimszter, valamint! Vozsenilék, az állami földhivatal elnökének jelenlétében a hágai és párisi egyezmények S fölötti vitát, amely ez alkalommal mindégig \ igen érdekes és nívós volt A® ülés elején Steba os-eh nemzeti ssooáaAis- j ta képviselőnek osztották ki referálás végett a kommunisták Szovjétoroszág de jure elismeréséről szóló kezdeményező indítványát. Ezután línidek cseh agrárius képviselő meg- tette előadói jelentéséi. Az előadó szerint csupán a hágai egyezmény jelenti a vdágM- borni katonai tés pénzügyi likvidálását. Hódban először a hátáét,-. majdaz oesfaák, boignr és magyar jóvááfteU kérdéseket rendezték, azonkívül a2ok^j4.il^4Íééetó,..j^Stelyek Cseh- Szlovákiát ie érlnMk, igy például az áltanji. birtokok, a földreformmal kapcsolatos követelések, a felsaabaditáei dij kérdését ?tb. A kormány nem nyújtotta be a parlamentnek valamennyi hágai egyezményt, mert egyesek nem érintik a köztársaságot és nem kívánják meg a parlamenti jóváhagyásiMagyaiwszágnak 1944-ig évi tízmillió aranykoronát’ ké® fisetnie, azonban 13 és félmillió aranykoronát egészen 1966-ig, Csehszlovákia a magyar jóvátételből egy százalékot fog kapni. Ezután Hrasorsky Igor cseh nemzeti szocialista képviselő a párisi ^gyeaményről referált. Rámutatott arra a harcra, amely Csehszlovákia és Magyarország között Myt te, ami érthető is, mert Ausztria és Csehszlovákia, valamint Németország és Csehszlovákia j loözött a békes-aerződésektól kifolyóan a vi-| szony nem volt olyan komplikált, mint Ma- j cyarország és Csehszlovákia közt. Az első [ egyezmény különösen fontos Magyarországra j ité2\~e, mei't ez Magj^rország számára Mkvi- j dálja a háborút. Magyarország felszabadítót? Svetlik kanonok a magyar-olasz szövetségről Ezután megindult a. két egyezmény fölött- az általános vita. Az első szónok Svetlik cseh néppárti képviselő volt. A szónok először rámutatott arra., hogy a párisi egyezmény a csehszlovák közvéleményben már nem idézett elő olyan nyugtalanságot, mint a hágai, ami főleg azzal magyarázható, hogy összefüggő é* fészere* jelentéseit sdtek tel *• • jíár.i®-'lávf A páriái" egyezmény megoldja & keleti jóvátétel gordiasri' csomóját. Polemizál Loncheurrel, aki azt hangoztatta, hogy & kőrépenrópai gazdasági közeledés érdekében a népszövetségnek be kellene avatkoznia. A s-zónok azon a véleményen van; hogy Nyugateurópa né avatkozzék bele a középeurópai államok ügyeibe, hanem bízza rájuk a saját problémáik rendezését. Majd Csehszlovákia és Magyarország viszonyával foglalkozik s többok közt ezeket mondja: Azt a magyar programot, hogy „Nem nem szoba"... Sar-üllo Géza dr. (kíkorrigélja): „Nem. nem. sóba." Svetlik; ... amely abban a pi-Manatban született meg, amikor a trianoni békeszerződést aláírták, nem lehet bagatellizálni. A magyarokat- nem szabad lebecsülni. Föl kell tenni azt a kérdést, vau .e a magyar nemzetnek érkötési joga, hogy Sztovenszkónak .Magyarországhoz való visszacsatolására törekedjék és erre a kérdésre csakis tagadó választ lehet adni. Magyarországnak nincs erkölcsi igénye a történelmi Magyarország föl- újításához, amely történelmi érteimét is elvesztette abban a pillanatban, amikor a balkáni nemzetek fölszabadultak. A magyar nemzetnek nincs természetes joga ahhoz, hogy a többség fölött uralkodjék, mert állandóan elnyomta a más nemzetiségiieket. Magyarországnak tehát nem lehet expanzív politikát folytatnia. Ez a magyar politika már régen csődbejgtott .volna, ha nem volna n.eg ■az olasz—francia antagonizmus és ha a fasiszta Olaszország nem állott volna Magyar- ország mellé. SzuHö Géza dr.: És a Vatikán is. Svetlik; A fasiszta Olaszország imperialista külpolitikát folytat különösen Északatriká- haoj ahol érdekellentétek támadtak az olaszok é- a franciák között. A francia közvélemény állandóan panaszkodik az olaszokra, hogy azok ellenségei az európai békének, nem kívánják a végleges békét és a határok végleges állandósítását, sőt állandóan fegyverkeznek, hogy leszámoljanak a franciákkal. Nem fér kétség ahhoz, hogy a francia közvéleménynek nagyban igaza is van. A hágai és párisi egyezményekkel kapcsolatban a közvélemény tudatára ébredhetett, hogy a csehszlovák delegációval szemben nemcsak a magyarok álltak, hanem az olaszok is, akik szövetséget keresnek Franciaország és Jugoszlávia ellen. A magyar—olasz revíziós mozgalom az európai államok egyenetlenségéből ment: erőt. Briand Páneurópa-tervét a- csehszlovák közantant jüiükisi koufereínciáijáiban nem tesz „demonstráció". Ez alatt a „demonstráció" alatt a diplomácia ewfémisztifcus nyelvén kardoeörtetéé értendő. Ez igen örvendetes bejelentés, de sajnos igen csekély „vívmány". Mi nem találauik abban semmi szenzációt, ha most, amikor a legkényesebb középen rápai kérdések tisztázódtak, a kisan- taut szokott kardosörteiéee elmarad. Ez igazán a minimum, amit a kisantgut oly sokszor kompromittált békeszeretefcének doku- aneaitáMsául épp a saját ióne\-e érdekében megtéhet. Ezenkívül Benes csak a realizmusát hangoztatja erősen. Ezt a realizmust mi már jól ismerjük, tizenkét év óta ismerjük s ezért kétellyel kell fogadnunk. Nem a leg- abszurdabb déÜ'báfbfkergetés-e például a gazdasági kisantant keresése, amikor itt van a szomszédiban az a Magyarország, amely a csehszlovák behozatalban minden rosszindulatú akadály építés dacára is az első helyeken szerepel és az egész csehszlovák kereskedelempolitika mégis magyarellenes célzatú? Épp ima közli a statisztikái hivatal, hogy áprilisban a búza 1 iszkbehozata 1 45 százaléka Magyarországból jött, míg Románia é« Jugoszlávia csak 2 százalékkal van képviselve a legfontosabb éleimi cikk behozatalában! Ennyit ér a gazdasági kis antant Magyarországgal szemben. Osaík üdvözölnünk lehetne, ba Benes hirdetett realizmusa \teg- revalabára több lenne üres frázisnál, de Befest ismerve, sajnos, nagy a gyanúnk, hogy a most megütött uj hang Jákob hangja ugyan, de a kéz továbbra is — Ézsaué. Aranyba tehetne véseini azt tételt, hogy kifelé az igazságosság, a béke és a konstruktív munka pöütikája. belül a nemzeti igazságosság, a gazdasági konszolidáció s valamennyi párt és osztály józan ogyütlmüködédesének politikája a legerősebb államienntartó fegyver. Ezt a tételt hirdeti a magyar kisebbség két politikai pártja kisebbségi életünk első napjától. A nemzeti igazságosságot követel- j-üik épp az állam érdekében. A nemzeti igazságosság az előfeltétele a kisebbség kívánatos lojalitásának és a kívánt konszolidációnak s aki a nemzeti igazságosság érvényesülése elé akadályokat gördít, az ellensége a konszolidációnak ás rosszul szolgálja az állam érdekeit. És tizenkét esztendő alatt egész kisebbségi politikánk nem volt más, mint szakadatlan harc a kisebbségi igazságosság ellensége ível, akit; között legelső, vezőri helyen tisztelhetjük azt a Benőit, aki tizenkét esztendei kisebbségi clétünket, nemcsak az igazságosság megtestesülésének hirdette, hanem állandóan azt hangoztatta, hogy Csehszlovákia kisebbségei az igazságosságon túlmenően sokkal több jogot kaptak az állarmiemzettöl,- mmt amennyi őket a kisebbségvédelmi szerződés alapján betűhíven megilleti. Sőt nemcsak Benes, hanem az összes centralista pártok is ezen a eimen utasítják vissza a parlamenti kisebbségi bizottság létesítésének tervét, melynek célja az volna, hogy a kisebbségi kérdés helyes megoldásának módozatait vitassa meg az állam békéje és konszolidációja érdekében. Ha Benes szájában nem frázis a nemzeti igazságosság, akkor tizenkét év után tessék végre megkeresni a magyar kisebbség felé vezető utat és a szavak helyett tettekkel ténykedni. A mi álláspontunk ismert, szándékunk tiszta. Mindent megtettünk, amit kisebbségi önérzetünk és * becsületünk megtagadása nélkül a megértés érdekében megtehettünk, az eredmény nem rajtunk múlott. A kisebbségi magyarság lojalitást előlegezett. ezzel szemben sohasem kapta meg a többségi lojalitást. Pedig mi csak ezt kívántuk és kívánjuk, de nem csengő és csillogó szavakban, hanem igaz. becsületes államférfi hoz méltóan bölcs tettekben. íírusovsky referátuma után fölszólalt Benes külügyminiszter is, aki expozéjához kiegészítő felvilágosításokat adott. A parlamenti sajtóiroda a külügyiminiszber beszédét e sorok írásáig még nem tette közzé. mindazon megkötésektől, amelyek a trianoni békeszerződésből kifolyólag terhelték. Az általa 1944 után'fizetendő 13 és félmillió aranykoronából 6,100.00 koronát az A. alap, 7 millió 400.000 koronát pedig a B. alap kap.