Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-21 / 115. (2336.) szám
JŰÖlil UtajUn 21. aZoJ.'dli, A magyarországi orvosszövetség pöstyéni kirándulása Pöstyén, május 2U. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Országos Orvosszövetség, amely testület' ténylegesen Magyarország egyik legkiválóbban organizált autónőnú-kus szervezete, helyesen választotta meg az időt, hogy régóta tervezett pöstyéni kirándulását megvalósítsa. A kirándulás ténye túlmegy egy egyszerű orvosi exkurzió, egy tanulmányul keretén és éppen ezért minden ok meg van arra, hogy fontos megnyilatkozásként tárgyaljuk- Az a tény, hogy Pöstyén-fürdö szombat és vasárnap a Magyar Országos Orvos- szövetség több mint száz tagját látta vendégül a szövetség elnökével Csilléry András dr. ny. miniszterrel az élén, örvendetes jelenségnek látszik, nemcsak magára a fürdőre, hanem általában a politikai viszonyok javulására vonatkozólag is. A 126 főből álló kiránduló társaság szombaton délután érkezett Pöstyénbe. A pályaudvaron nagy fogadó bizottság várta a budapesti gyorsvonatot, amely két külön kocsiban hozta á vendégeket. A hatóság képviseletében Andrásy szolgabiró jeleni meg, mig a fürdőigazgat óságot Winter Imre, Win tér Pál dr. és" Win tér János képviselték. A pöstyéni orvosszövetségnek mintegy tiz tagja jelent meg, élükön Schmidt László dr.-val és Rei- chart Aladár dr.-ral. Winter Imre igazgató néhány meleg szóval üdvözölte Csilléry dr. elnököt és a vendégeket, akik autókon és autóbuszokon vonultak szállásaikhoz. Előre megállapított program szerint a vendégek a Kurszalón terraszán gyűltek össze uzsonnára, miközben élvezettel hallgatták a fürdőzenekarnak Obrucsa zeneigazgató által kiváló művészi érzékkel összeállított magyar programját. Késő délután a társaság a Rádiumhegyre és a Vöröstoronyba sétált fel. Este 9 órakor a kirándulók, akik között mintegy 30 hölgy is volt, a Royal-nagyszálloda éttermében g\ ültek össze, ahol összeismerkedtek a pöstyéni orvostársadalommal és azok családtagjaival. Innen együttesen vonultak át a Therrma-Palaceba, amelynek nagy éttermében díszesen terített asztal és választékos menü várta őket. A vacsora igen meleg hangulatban folyt le. öt pohárköszöntő hangzott el. Skycsák Béla pöstyéni járási főnök köszöntötte először a hatóság részéről a vendégeket, akikéi biztosított arról, hogy ezen a helyen mindenkit, tartozzék az bármely nemzethez is, szerettei fogadnak és semmiféle bántódásban és megbontásban része nem lehet, ha az állam törvényeivel nem ütközik össze. Azt az óhaját fejezte ki, hogy a vendégek kellemes emlékekkel és a legjobb benyomásokkal hagyják el Pösíyént. — Winter Imre a fürdővállalat nevében szólalt fel. Hivatkozott arra a tényre, hogy a család több mint 40 éve vezeti Pöstyén-fürdőí és a legnagyobb megértésre találtak azon kijelentései, hogy a legnagyobb energia, a legjobb tudás és akarat találkozik össze abban a törekvésben, hogy Pöstyén- íürdő még jobban felvirágozzék. Utalt arra, hogy a múlt, amely annyit köszönhet a magyar orvostársadalom támogatásának, — kell, hogy összetalálkozzék a jelennel és arra kérte a magyar orvosokat, hogy ugyanazzal a régi szeretettel gondoljanak Pöstyénre és ismerjék el annak gyógyerejét, mint amellyel azelőtt gondoskodtak a fürdő látogatottságáról. Schmidt László dr. a pöstyéni orvosszövetség nevében köszöntötte a társaságot. — Egyetemes várakozás előzte meg Csilléry András dr. nv. miniszter felszólalását. Feszült figyelem között állapította meg, hogy túl az országokat szétválasztó határokon, "az orvosok legelső feladata az emberiség egészségének helyreállítása és ezzel kapcsolatban a nemzetek, népek és fajok boldogulásának előmozdítása. Az orvosok, mondotta, — akik papok és írástudók utódai, minden módot és eszközt megragadnak, hogy egészséges nemzedékek fejlődhessenek. A maga részéről Pöstyén-fürdőt, ahol áldásthozó források fakadnak, jó szellemek találkozóhelyének tekinti és a magyar orvosi kar nevében igére- let tesz, hogy azokat a betegeket, akik itt meggyógyulhatnak, általános, magasabbren- d üszempontoktól vezéreltetve, szívesen fogják ideküldeni, s a Magyar Orvos-Szövetség feladatának tekinti, hogy különösen az ifjabb generációt figyelmessé tegye Pöstyén gyógyhatásúira. Temesváry Rezső dr. budapesti egyetemi tanár zárta be a felköszöntők sorát, amely után .cigányzene hangjai mellett a késő éjjeli órákig maradt együtt a társaság. Vasárnap délelőtt a fürdő berendezéseit tekintették meg a budapesti orvosok; délben a Royal-nagyszállóba.n gyűltek össze ebédre, majd pedig a délutáni gyorsvonattal visszautazlak a magyar fővárosba. — ünneprontó kanyaró járvány lépett fel az első lengyel óceánjáró gőzös utasai között. Newyorkíből jelen-tik: Le.ngy elország első óceánjáró gőzösének, a Komwkónak első tengeri útja kedvezőtlen körülmények között ment végbe. A gőzös utasfülké- j/: be i I jár ván ymo r fi Ica n yaróin eghet ege döftek léptek fel. úgyhogy Haliifaxboin óceánjáró gŐaöe 18 ute- . kórházba kellett s/áliit-mi. tu utast pedig v«#z trr/zár alá helyeztek. .Viíiidösszo 129 irta* maradt a Koséiuftko fülkéiben h » kanyarójárványra való \e- kmtolf/el a tmuyorkii ünnepól yoft fogad,tatás is elán a rád. Szélütötten, élőhalottként megkapta végre a meggyilkolt Bősen tanár házvezetőnője az örökséget Öt esztendeig áííi a gyilkosság vádja alatt s a sok szenvedéstől agya megbénult — A hírhedt breszlaui kettősgyilhosság örökre rejtély marad Berlin, május 20. (A P. M. H. berlini szerkesztőségétől.) Fradiéin Neumann átveheti örökségét. Nem sokat. Talán összesen 30—40 ezer márka maradt a rejtelmes életű Rosen professzor után. Fraulem Neumann ennek a pénznek sem veheti hasznát. Szétütötte®, ideg,bajosan került egy szanatóriumba és nagyon valószínűt le®, hogy a hatvannyolcéves asszony még egyszer nekiindulhat az életnek s még egyszer bele tudjon kapcsolódni az emberi társadalomba. Egy közel ötesztendős bűnügyi tragédia vé- 'get ért. Az élet ezúttal rossz drámaírónak bizonyult. Az utolsó felvonás senkit sem elégíthet ki. A berlini hatóságok épp úgy a rosz- szml végzett munka érzésével zárják le a Ro- sen-ügy aktáit, mint a breslauiak. A gyilkossággal vádolt házvezetőnő számára pedig csak idegbontó, lélektiprő esztendők emléke marad. É? Rosen volt miniszter, a meggyilkolt professzor testvérbátyja, aki a háttérből a házvezetőnő ellen indított hadjáratnak uj és uj erőt adott, szintén nem találja meg az 1925 óta kisértő kérdésre a választ. Ki gyilkolta meg a magányos breslaui villában Rosen tanárt? 1925 augusztusában történt, hogy- Rosen professzort villájában agyonlőve találták. Pár perc múlva megállapították, hogy a véres éjszakának még egy áldozata van: a ház föld- zintjén lakó Stouik cipész életének szintén véget vetettek a gyilkos golyók. A kétéletü ember titka A gyanú az első pillanattól Rosen peofesz- | szór barátnője é? házvezetőnője felé irányult. | Közel két évtizede élt együtt az egyetemi tanár ezzel a nővel és az ismerősök, barátok, rokonok között kezdettől fogva a legnagyobb ellenszenvvel fogadták a kiváló tudós törvénytelen mesallianceát. Csak Rosen tragikus vége derítette ki, hogy az együttélés az egyetemi tanár életének még egyik legvilágosabb pontja volt. A két él tüt égnek megdöbbentő esete bontakozott ki a nyomozás során. Nappal jő polgár, a fiatalság nevelője, a tudomány egyik ékessége: este a breslaui le- bujok álruhás csavargója, a sziléziai alvilág cimborája, bizalmasa, düledezö sikátorok vándora, alkohol rabja _ ez volt Rosen évtizedeken keresztül folytatott különös élete. És minderről csak egy ember tudott: az a«z- szony, akit maga mellé vett, akire a pénzét hagyta, aki előtt nem voltak titkai. A gyilkosság Breslau nagy szenzációja volt. Szinte az első pillanattól kezdve csak egy irányban folyt a nyomozás: a házvezetőnő gyilkolta meg barátjáig kinek leánya egy mérnöknél volt férjnél. Bizonyíték nélkül Ekkor a nagy bűn örök vádlottja ötvennyolcé vés volt és így valószínűnek látszott, hogy az idős nő a rendkívüli testi erőt követelő kettős gyilkosságot egyedül nem követhette el. Hamar megtalálták a verziót: cinkosai voltak. Ekkor tartóztatták le először Neumann Gertradot. Hat hónapig keresték az ellene szóló indiciumokat. Teljesen megbízhatót, százszázalékosan ellene szólót nem találtak. De a gyanú élt tovább. És mikor hat hónap után a hatóságok kénytelenek voltak őt elbocsátani a vizsgálati fogságból, szabadságában nem telt öröme. Negyedévről-negyed- évro újból börtönbe vetették Néha a terminus eltolódott, hat hónapig vagy tizenkettőig élhetett a házvezetőnő a börtönfalakon kívül, mig a nyomozók uj buzgalma ismét indokot talált letartóztatására. A professzor örökségül a villát és örülbelül harminc-negyvenezer márkányi készpénzét hagyta rá. öt évig nem juthatott ennek az összegnek a birtokába a gyilkosság gyanúja alatt álló Neumann Ger- trud. Rosen volt miniszter a törvény betűjére hivatkozva megtagadta a végrendelet végrehajtását. és a rendőrségi nyomozásnak folyton tápot adott. Jelentkezik a hamis koronatanú Egy szer m ár nagyon össze szorult a hurok a házvezetőnő nyaka körül. Rosen második életének egy volt osztályosa, a breslaui f egy ház egyik foglya feltűnési viszketegségböl, vagy ki tudja mi okból, vallomást tett, hogy a professzor barátnőjének segíts egével és annak fplbujtására ö ölte meg a magányos villa különös lakóját. Ismét Félévi fogság .következeli, inig a félév után kiderült, hogy a vallomásból egy szó sem igaz: a ház vezetőnő ismét elhagyhatta a börtön épületét. De szervezete, idegei már nem állták a megpróbál tatást. Egyre betegebb, egyre lehetetlenebb leli. Üldözés után agyszélhüdés És három esztendő után a breslauiak átadták az ügyet a •berlini hatóságoknak. K41 berlini detektív, akiknek másféléves breslaui tartózkodását állítólag Rosen volt miniszter fizette, ismét megindította a nyomozást a titokzatos ügyben és a berliniek követték a breslaui példát, megint a régi nyomon indultak el. Az eredmény az volt, mint eddig minden esetben: Fraulein Neumann vizsgálati fogságba került és az ügyészség idővel kénytelen volt megállapitaini, hogy a vád emelésére nincs elegendő adat. Ezt az újabb megpróbáltatást az immár hatvauhároméves teremtés nem tudta elviselni. Súlyos betegen a városi kórház idegosztályára került. Négy hónapig figyelték itt meg. Megfigyelés és kezelés közben ezután bekövetkezett az, ami annakidején a német sajtóban a legnagyobb felháborodást váltotta ki: az öt esztendeje üldözött nő agyszélhüdést kapott, hetekig feküdt élet és halál között, aztán örök bénaságra kárhoztatva tovább nyomta a kórházi ágyat. Még ma is ott van. Ezt a tragikus összeomlást a közvélemény a hatóságok bűnéül rótta fel. De még mindig nem lehetett napirendre térni a Rosen-ügy fölött, mely két halottat év egy élőhalottat követelt. Végre megtalálták az utat, hogy lezárják az aktákat; egy orvosi bizonyít vány igazolta, hogy ja, Rosen házvezetőnője már öt esztendővel ezelőtt is súlyos idegbajos és beszámíthatatlan volt. Neumann Gertrud védői, akik kezdettől fogva védencük teljes ártatlanságát hirdették, nem akarták elfogadni ezt a kompromisszumot. A szakértői véleményt ellenvéleménnyel viszonozták. A teljes testi és szellemi épségben levő asszonyt csak az ötesztendei meghurcoltatás roncsolta össze. A hagyaték birtokában É? most az Oberlandesgericlit, melynek természetesen csak a nagy per polgári részét volt módja elbírálni, a meggyilkolt tanár rokonságát kötelezte az örökség kifizetésére. Ez a döntés az üldözött asszonynak nagy elégtétele volna, talán még pár gondtalan, békés év várna rá. De ő minderről már nem vesz tudomást Megbomlott idegekkel, bénán fekszik a breslaui kórházban. És még ma sem tudják, hogy gyilkos-e, avagy áldozat. Áldozata-e annak az éjszakai rémnek, aki előlopózott a kétlelkű Rosen tanár második életéből és néhány jól- iránvzott lövéssel útnak indította az utóbbi évek legmirztikusabb; legkülönösebb tragédiáját. Ráskay László. a gyilkosság állítólagos tettese es felbujtóCorvin-kódexés a British Museum könyvtárában Beszélgetés a British Museum magyar részének igazgatójával London, május hó. Munkám végeztével egyszer, ugv szórakozásképpen, végignéztem a Biűdtíh Museum óriási katalógusát, hogy hát milyen magyar könyvek is vannak a világ egyik legnagyobb könyvtárába®. Azoknak a könyveknek, amelyek itt Magyarországot jelentik, a le-gnagyob része tudományos munka s néhány klasszikus, aikiik valahogy egészen beleillenek ezekbe a sötétbarna fairek eszekbe, a többi arany-vágású könyv mellé és ezek, így együtt, a nyolcvanas évek .kissé elavult „modernsség“-ét és kényelmét reprezentálják. Aztán bemutattak annak az urnák, akit a muzeum vezetősége megbízott, hogy a könyvtár magyar részéit igazgassa. Amikor magamramaradofc vele, vö- röshábu könyveik, tintatartók ée II. György herme- linköpenyes arcképe társaságában, halkan és óvatosan, mintha attól félne, hogy ki találom nevetni, magyarul kezd beszélni. — Hát ön tud magyarul? — kérdem egy kis csodálkozással. — Egy kicsit — mondja — és a kiejtése egészen jó. Aztán kiderül, hogy évekkel ezelőtt Pesten volt, hosszabb tanulmányúton — magyar nyelvvel ée irodalommal foglalkozott — és megismerkedett egynéhány egyetemi tanárral is. többek között Yollland és Császár professzorokkal. Miu’án megkér arra, hogy ne Írjam ki a nevét, hiszen ő augol államhivatalnok és ez tradíció, satöbbi, elmondja, hogy igen gyakran olvas magyar könyveket és azonkívül még ért valamit a szláv nyelvekhez is. Magyar ősnyomtatvány kellene — Hogy kerülnek a magyar könyvek a múzeumba? — A legnagyobb részüket vesszük, egyrósze pedig ajándék. De ez, sajnos, a kisebbik, rész. Nagyon szép ajándékot kap tünk néhány évvel ezelőtt a Könyvbarátok Szövetségéből. A baj oíifc vau, hogy nagyon kis összeg áll rendelkezésünkre könyv vásárlására és így leginkább tudományos könyvekre szorítkozunk. Amint láthatta, a szépirodalma részben inkább csak a magyar klasszikusok vaunak képviselve, azok se teljesen. Petőfi, Jókai szépen megvannak ée a ráju!:vonatkozó irodalom is kielégítő, de, sajnos, igen sok klasszikus hüuyziik. ősnyomtatványunk alig van, például végtelen, örülnék, ha a Hesz András nyomtatványaiból sikerülnie szereznünk néhányat.... Magyarország „istentelen távolságban" van Angliától... — Ami a modemeket illeti, sajnos, itt ndncseu nagy választék. Ady van néhány kötetnyi, de én, annakidején Positeo, szerettem volna néhány efeő kiadóst kapni. Ez azonban, remélem, még elérhető vágyakozás. A folyóiratokkal is baj van. Az Akadémiai Értesítő és a Budapesti Szemle állandóatn jár nekünk, de én szeretném, ha a Nyugat és a Napkelet is meglepne, mert ezek fontosak az uj irodalom szempontjából. A folyóiratokkal, azonban, az a baj, hogy amiig egy könyv megszerzésénél az ár kiűző lésé vei a dolog (gyszcraimiiodetikonna el van intézve, a folyóiratra állandóan elő kell fizetni és minit ilyent kell felvenni a költségvetésbe. Én mindazonáltal remélem, hogy ez majd csak rendbe jön. — Ami a magyar könyveket iWlelí, a múzeumban üt az a baj, hogy a költségvetésben aránylag igen ívifi összeg van előirányozva, ami annak a következménye, hogy a magyar nyelv, irodalom és maga az ország istentelen távolságban van Angliától. Még a keleti nyelvek és liirodaJÍimiuk is közelebb ólHanak 1 hozzánk, mint a magyar, mert ezek a népek velünk állandó összeköttetésiben állottak, még 'akkor is, ha nem politikai kapcsolat volt a dologban. Indiáról nem is beszélek. Az indiai irodalomnak külön iskolái vannak és százával jelennek meg a könyvek Indiáról angol nyelven. A perzsa nyelvnek külön professzora van. (Sír E. Danison Roes, aiki Kőröst : Csorna Sándorról irt értékes tanulmányt.) És hozzá ! szép könyvtár. Aztán a magyajrvonalkozámi ritkaságokra terelődik a szó. — Corvinánk egy van és ezt maodijáírt meg is fogom mutatni, de van egy igen érdekes kéziratunk, amely nemrégiben került a múzeumba: Jókainak a „Gazdag szegények" kéziratÉL Mátyás király könyve Egy pillanat múlva már ott ülök a ritka JoézLrajfok termében és előttem az asztalon, nagy MJiaibáiisony- béiésü üvegtokban ragyog. Horatius epistoláinjak egy szép példánya. Nem meghatódó* nélkül nyitom ki a barna bőrkötést és lapozom a könyvet, amelyet talán maga a nagy király olvasgat ott, vagy a tudósai, talán Béniink Az első oldalon kép. Négyszázötven esztendő nem ifekitotta meg a vizfeetéet a finom miniatűrön, a háttér halványkékjét és az arcképet, amely h ennie- irány aiku arany palástban, egy kicsit az olasz festők stílusában, fialtad férfit ábrázol. Még mindig tiszta és világos a eárgásszőke baj és a bölgyiakoszoni. Mintha már látom volna ezt az arcképet... Egyszer, régen, évekkel ezelőtt. De hol? Aztán egyszerre, hirtelen felp atan előttem egy viseltes, régi iskolás - könyv behajtottfülü lapja. És megjelenik ez a kép, ahogy most itt van előttem és alatta a felírás: Mátyás Király Arcképe (A British M líceum bam levő Corvűt-kódex után). A másik oldaton a Hunyadi-család kissé már elmosódott hollós oráiere. Két primitív angyal a koszorúval és vörös betűkkel a nagyon fehér pergamenlapon a cián. A „Gazdag szegények" kézirata Régi könyvekről gyakran odvas az ember, „sárgult, fakó lapokról". Ennek a szinte ötszázéves könyvnek azonban a pergamenlapjai majdnem vakító fehérek, mintha néhány órával előbb kelt volna fel mellőle a másoló paip és letette volna a tollat, meg a kalamárist, amivel mostanáig dolgozott., egy ódonikeretü ablak előtt. Aki a pergament szállította a cégnek, becsületes mester volt, az bizonyos. Vezetőm elmondta, hogy a kódex a Koostanitráá- ipolyba kerültek közül veié, aztán egy Bridges nevezetű angol ügyvéd vette meg, vagy százötven évvel ezelőtt, aki a Lincoln’s Ilimben Iáikéit ée rá- ragiasztotta az exilibrisét. Aztán Lanedowne tord, a híres műgyűjtő szerezte meg egy árverésen, akinek a könyveivel együtt került Ibe a British Museum Landed owue-gyü jtemiényébe. Aztán a Jókai-kézirat. Egy nagy doboz és benne egy raikás kis négyszögletű toézirahpapir. A Jókaira annyim jol'lcgeő nriitiiszterpapiir, a kis bamgyamagy- ságu belük, igen tisztán cs igen jól kivehetően s a lila tinta. Alig van javítás a szövegben, valószínű- lég mór utolsó példány. A papír szélén kézzel behajtatva a mangó. A papírok hálta azonban sebhelyen piszkos, olajos a nyomdász kézfogásától és az én számomra merőben érthet etilen megjegyzt'sek vaunak ráírva. Aztán egy pillanat múlva már vissza leseik a két kincset az üvegszekrényekbe, ahol Shakespeare kézirata van és a Luther levelei. Hegedűs Adómr
