Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-18 / 113. (2334.) szám
fKU vct&jfiis IP, vasárnap. 9 A szlovenszkói heidelberg, az aranyálmok és a hét csoda városa: Selmecbánya Irta: KOPERNICZKY KORNÉL Sdmecbánya, május 16. Svájcban 5>«m lát szebb tájat az utazó turista, mint Selmecbánya vidékén. A kanyargó pompás szerpentinről régig lehet tekinteni a selmeci hegyláncon. A gylimölcsfavirágos völgyekben kis falvak bújnak meg s fölöttük sötétlenek a sudár fenyőerdők, melyekből kiütközik a luc világoszöldfürtös testével. A fenyőkön apró gyertyákhoz hasonlón bomlik ki most a fa teendő gyümölcse: a toboz. A hegyoldalon a rét a hóharmattól csillog a Ikelő nap fényébe®. Egymásután négy hegyi tó villan föl előttünk. Alig hiszi az ember, hogy viz van a völgyben. Olyan mozdulatlanul áll szélvédetten, mint egy-egy óriási tükör, zöld rámában. Az egyik képben eléggé ki sem gyönyörködheti magát az ember, az autó robog s friss képek uj benyomásokat hoznak. Előttünk áll már a Szitnya is, csúcsán a turisták ázzál. Az 1011 métere* Szitnyát szívesen keresik föl a turisták. Fenséges panoráma nyi- >!k róla 18 vármegyére. Ezt monográfiája mondja a Szitujáról, mert én majd csak a nyáron győződöm meg róla személyesen. * Kora reggel van, de a nép már hullámzik a zeg-zugoe, pittoreszk uccákon. Ma van a mesz- sze földön híre* selmeci búcsú. Mindenfelől precessziók érkeznek « a templomok már telve vannak. Hangos szlovák imát magyar ének követ, vagy német, azon itt nem csodálkozik senki, nem tör ki a botTány, mint szemtanúja voltam egyszer az alsógyőrődi templomban, ahoi egyszerre két nyelven is zengték Isten dicsőségét, mert mindegyik meg akarta adni az Istennek, ami az Istené, csak azt nem tudták megadni egymásnak, ami az emberé. Egyszerre kiürülnek a templomok és amikor az öváron félnyolcat mutatott a napóra, megindult a hatalmas menet a Kálvária felé. Minden község menete élén viszi a keresztet és templomi lobogóit. Némely kereszt, a rajta lévő Krisztussal valóságos népművészeti darab. Kollár József selmeci festőművész meg is jegyzi mellettem: „én ezt lefoglalnám nyomban a muzeum részére”. A Kálváriahegyen a bányászok mozsarakat durrogtatnak és énekszó mellett halad a precesszió. A tarka barka, változatos népviseletben látom a bényvidéki, avar sáncmenti piros- csizmás magyar asszonyokat, a bites börmellen yes, fehórhalinás szlovákokat, mind mess-ze földről A selmeci bánvá^zzenekar kíséri a selmeciek csoportját, élén Szent Katalint-, a bányászok védszentjét és Cirill és Methódot ábrázoló lobogót emelik a pirosnadrágos, arany-vitézsuj- tásos és f éh érkabátos bányászok. Az üstdob kezelője egyik tipikus alakja azoknak a szegény gnómé&nak, akiket nagy tömegben produkál a bányavidék. A Kálváriához vezető gyönyörű háorsfaaílés nt mentén talán egész Szlovenszkó koldusserege adott egymásnak találkát. Mind hangosan énekel, vagy imádkozik. Rengeteg karakterisztikus figura, pompás modellek művész számára. egyik-másik koldus portréjával valóban már képki állításon is találkoztam. Van itt egy ideg- sokkos, borzalmasan rángatózik egész testében. Azt állítják, akik ismerik, hogy szimulál. Amint elhagyja „üzleti helyét”, nyomban nagyszerűen tud menni, im a hatost — én mondom —* megérdemli kiváló utánzó művészetéért, mert még igy koldust játszani nem láttam, mint öt. Ha igaz az, hogy csak játszik! A Kálvária a 727 méter magas Scharfen Berg bazaltkupján épült, 1745-től 1751-ig dolgoztak rajta, de az egész országban párja nincsen. Akkor jezsuiták laktak Selmecbányán, ők építették. A terület a Fritz nevű protestáns családé volt s nem akarták eladni. Midőn a család arról értesült, hogy vallási célra volna rá szükség, a nagy területet ingyen engedte át a Jézus-társaság atyáinak. * A sok templom, kápolna, szobor, mind a középkor alkotása, mikor a híres város dicsősége tetőpontján állott s olyan gazdag volt, hogy Mátyás király felesége, a pazarló és ikönnyelmii olasz asszony: Beatrix is számtalanszor fordult Selmechez kölcsön ért. 1478-ban ugyanis Mátyás király feleségével együtt meglátogatta a bányavárost, ekkor a királyné megismerkedett Stecfc Boldizsár selmeci főjegyzővel, később levelezésben is állott vele s az ő közvetítésével szedte föl a kölcsönöket csengő aranyakban, melyek egyrészét később azután el is felejtette visszatéríteni. A szépségéről híres Steck Boldizsár, úgy látszik, hevesebben megdobogtatta az özvegy Beatrix szivét, a kölcsönök ön kiv ül. Igazán nem csoda, hogy ez a templomos város a jámborság és vallásos ájtatosság központja lett az idők folyamán. Hiszen a bányászok, midőn -leereszkednek az aknákba, mindig előkészülnek a halálra, ki tudja, vájjon meglátják-e még egyezer a ragyogó napsugarat. azután, hogy a „szerencse fel” jelszó után eltűnik velük a lift a föld méhében, hogy fölhozzak onnan minden idők legnagyobb boldogtalanságának okozóját, a lelketlen, fénylő, de hideg aranyat. A másvilág felé minden ember tiszta lélekkel közeledik. A szegény bányászok jámborsága igy csinált iskolát s volt idő, midőn a selmeci városi magisztrátus is tanácskozásai előtt előbb a városház melletti kápolnában ájtatosságo-t végzett, mint a bányászok munkájuk megkezdése előtt. * A kor lelkületére vall, hogy amidőn 1681-ben Grueber Károly bányaibirót az udvari kamara szakértői vélemény beterjesztésére hívta föl az abban az időben rosszul jövedelmező bányák produkálásának kifejtésére, a bányabiró azt a szakvéleményt küldötte föl a kamarának, -hogy a bányákon egyedül csak az Istentől lehet segítséget. remélni! Pár évem keresztül most is stagnálás állott be a eelmeci és a hodmsd bányaüzemekbe®, de újabban ismét nagyobb lendülettel indult meg a munka. Ugyanis 1023-ban itt járt Ma- saryk elnök, beszélők a városban, akkor memorandumot nyújtottak át neki, melyben a bányaüzemek stagnálásából előállott ínséget panaszolták fel. Ugylátszi'k, ennek volt vater- melyes foganatja, mert a múlt éviben német rendszerű modern uj zuzót állítottak fel Hod- rueon, rniodnagyoibb mértékben állítanak munkába bányászokat. Ma már körülbelül 900 bányamunkás dolgoz!k a selmeci kerületben s hir szerint további felvételek is lesznek. Bár a hodrusi üzemben a felállított számítások nem váltak be teljesen. Tonnánkénti anyagiból 45 gram ezüstre számítottak, a valóságban pedig az eredmény 25—45 gram között váltakozik, ami az eziü-st jelenlegi csökkent ára mellett nem jelentős eredmény. A hodrusi kohóban naponta 100—120 tonna anyagot dolgoznak fel. A selmeci aranyprodukálás tonnánkénti anyagból 20—40 gram között ingadozik. Az ősz folyamán itt is uj, modern zuzót helyeznek üzemibe, mely a kiválasztást centrifugális erővel fogja végezni, A selmeci üzem kicsi. A Ferene-aknában, a Zrigrnoud -aknában és a József-táróban mintegy 200—250 ember dolgozik. Hegybányám szomorú látvány a sok romba- dőlt bányászház, melyeknek egykori lakói külföldön keresik kenyerüket. Selmeoen egyébként minden szerdán tartanak a külföld részére úgynevezett munkássorozást. A bélabányai bányákat pedig a selmeci bányászat régi ellensége: a vízveszély fenyegeti, * A hajdan virágzó, gazdag Selmecbánya Magyarország harmadik városa volt, még Buda sem tudta túlszárnyalni népesség tekintetében. 24.000 lakosa ma már felére ol vadt le s ezek is erős harcot vívnak a léttel, mert a nép munkalehetőségeinek csökkenésével elvesztette vásárlóképességét. Selmeoen az igények ma már nagyon összezsugorodtak, Tiz év óta most épül az első ház. A kincs tár'* 1 2 3 4 5 6 7 építteti a dohánygyári alkalmazottak részére. Az uccákon már nem csőr dűl meg a bányász-akadémikusok kardja, csak itt-olt lát az ember egy-egy erdészruhás fiatalembert, az erdészeti szakiskola növendékeit., akiket az akadémia épületébe telepítettek. Több mint 150 éven keresztül Selmecbánya volt a magyar Heidelberg karakteriszti- kus, híres diákéletével. 1733-ban állították fel,itt az első bányászati szakiskolát, amelyet 30 év múlva főiskolává szerveztek át. Ez volt Európában az első bányászati főísola. Előbb az volt a terv, hogy Bécsiben vagy Prágában állítják fel, de Mária Terézia akarata szerint Selmeoet jelölték ki a főiskola helyéül. Mivel Selmeoen kívül egész Európában nem volt több hasonló intézet, azért a külföldi bányaszakos hallgatók Európának csaknem minden országából Selmeoen jöttek össze, igy alakult ki a több regényben is megörökített romantikus se! meci diákélet, amely eleven szorgalmasságot, eredeti szint adott a városnak, de adott ezenkívül gazdasági forgalmat ás. 1848-ban a magyar udvari kamara a sel. meoi akdéniián a német tanítási nyelv helyébe a magyar nyelvet emelte, ez azután lecsökkentette a hallgatók számát, a külföldi diákok otthagyták a selmeci akadémiát, mert nem bírták kellő mértében a magyar nyelvet. A magyar szabadságharc alatt a selmeci diákok a városon keresztül vonuló Görgey - hez csatlakozlak s vele mentek a dicsőséges Branyi szkom, uhui Érd Ősi Imre, a hős piarista lelkes-itette a honvédeket. Itt áll még a seLmecd piaristák Tégi rendhása, — ma a Katolikus Kör épülete — falán az emléktábla, azt mondja, hogy Erdősi Imre a branyisz- kói hős innen ment a magyar szabadság védelmére 1840 január 16-án. * Betérek az alsó cukrászdáiba, Müllnerhez, egy csésze kávéra. A kerek márványasztal, melyre a tálcát helyezik, réges-régi diákflör- tök emlékét őrzi. Az egész asztal telisdedteli vésve szivekkel és nevekkel. Ki tudja, hol járnak azóta kackiás tagjai a vidám Burschensohaiftnak, akiknek vulgói itt vannak megörökítve előttem a fehér márványban női nevekkel párosítva. Vájjon ki lehet az a Muki, aki Gizikével kötötte össze magát egy szívben az asztal közepén? Hát a Gsárike —Pattyi? Meg az Idek—Ottfao? Hát a Pa- tzier—Olgica ? Puli—Katóka, Lucifer—Lenke, Tuittyo—Maso. Ki lehetett a Kiskakuk, a Strici meg a More és a sok anás? Ha véletlen nül elolvassák e pár igénytelen sort, viasna- száll-e gondolataik az alsó cukrászdába? * A régi dSákemtékeket it tnagy kegyelettel őrzik. Az óvárban van a pompás városi mu zuem, mely Selmec nagy történeti emlékeit őrzi, itt gyűjtötték össze a régi diákélet kedves rekvizitumait is. A régi Burscheusdhaft tagjainak névaláírásai .között olyan nevet is olvastam, akiről már nekrológot írtam s mint erdő tanácsos hunyta le szemét. A 'bájos reneszánszépületek között sétálva, elbeszélgetek frissen szerzett ismerőseimmel. Elmondják, micsoda csendes város lett Selmec, hogy elmentek innen a „diákok” Este kilenc órakor már mindenki otthon van. Itt nem ismerik az éjjeli életet. De azért van helyi humoruk, mellyel önmagukat figurázzák ki .Azt kérdezik tőlem, ismerem-e a hét selmeci csodát? — és felsorolják. 1. A selmeci városházának az eleje hátul van. (Ugyanis hátul van a bejárat, mert a hepe-hupás terep miatt onnan könnyebb megközelíteni.) 2. Selmeoen nem egyenlően mérik az igazságot, (mert a városház melletti juszticiának a mérlegén az egyik serpenyő lejebb van.) 3. Selmeoen élő óra is van. (A leányvárban egy ember üti ki lemezen az óra által mutatott időt) 4. Selmeoen Péter Pálra havazik. (A német templomon Péter és Pál szobor van, arra havazik télen.) 5. A német templomban fehér az ördög, noha az egész világon feketén ábrázolják. (Itt fehér gipszszobor van.) 6. A város küluocája tiz kilométerre van, Hodruson. 7. Aki Selmecen a III. emeletre akar jutni, annak a kertből lefelé kell menni. (Az emeletes házak a hegyhez vannak ragasztva, a kert a hegyen van, mely az emeleten keresztül közelíthető csak meg.) így mulattatják az idegent, meg önmagái kát is. * Ebben a városban teljesen átalakul az ember. Egy régi kor csodálatos levegője borul a telkére. Ezt a levegőt sehol másutt nem érezni, csak itt, ahol évezredek óta. aranyálmokat. álmodnak az emberek. Az élet itt ösz- szeforrott az arannyal, amely bent búvik el a hegyek szivében s már Krisztus előtt is azon fáradoztak itt, hogy felhozzák a napfényre s megszépítsék vele életüket. De nem mindenkire hoz szerencsét az arany. Nézzük Rössel Borbála történetét Nagy bányatulajdonos leánya. Dúsgazdag örökség maradt rá. A város védelmére 5 építtette a ma is álló Újvárat, vagy amint. Rössel Borbála után nevezik: a Leányvárat. Két kézzel szórta az aranyat, ralg mindenét elprédálta. Végül 1571-ben Selmec tanácsa heti két forint segélyt utalt ki számára, hogy éhen ne vesszen, akinek családja Selmecen egész városrészt mondhatott sajátjának. Rössel. Borbála rongyokba burkolva maga húzta meg önmagának a halál harangot, összeesett és az összefutott nép halva találta a halálharang alatt. így adott témát a regényiróknak, köztük Lövik Károlyinak, a Leányvári boszorkány .megírásához. Boszorkány volt? Nem, csak na,gyón elkápráztatta az arany (villogó fénye... Selmecen uj reményeket ringatnak, uj aranya lmok a I ál módnak. Kívánjuk, hogy ál maik valóra váljanak, de szerencsésebbek leI Nedves falak szárazzá tétele I „áramló levegő* módszerével* Teljes jótállássá! vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: I Sclmlz-féie építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. ** í •Mra»u>»,í ) • I valódi csomózással gyenek, mint a szerencsétlen Röaeel Borbála volt az 6 sok-sok aranyával, melyet mind a selmeci föld ontott ki magából.. . * Elbúcsúzom a várostól, amely magas hegyek közé beágyazva álmodja vissza a múltai s a letüut kor dicsőségében fürdeti bánatos arcát, mig a templáriusok által épített, övár udvarának falában levő cd merek a hajdani Waldburgenek és Ringiburgerek egykori hatalmáról regélnek, a Szttnyai-ház bolthajtásos termeiből mintha csintalan őzeinek gyanánt törnének ki a hajdani Burschenschaft vidám nótái, melyek nappal ott rejtőznek az épület hűvös, ócska falaiban s csak a selmeciek át- mában csendül fel néha még a régi eelmeci diáknóta: Gaudeamas igifoiT ... Augusztus 1-től emelik a vasúti tarifákat? Furcsa idegenforgalom-támogatás Prága, május 17. Az egyik németnyelvű kőnyomatos jelentése szerint a vasutügyi minisztérium igazgatósági választmánya a 20 százalékos tarifaemelés technikai előkészítésén dolgozik. A tarifaemeléssel kapcsolatos teendőket azért keü idejében elvégez ni, hogy a külföldi államok vastigazgatósá- gal te kellő időben értesítést kaphassanak. A vasúti tarifa emelésének előkészítése nem készülhet ef úgy, hogy az juhos 1-én hatályba lépjen, ezért a vasúti tarifa emelésének hatálybalépése julius 15-én, vagy augusztus 1-én várható. A vasút most azért sietteti a tarifaemelést, hogy a nyári idegenforgalom is megfelelő haszon többletet hozzon. Egy minisztert végigkergettek Bukarest főutcáján Bukarest, május 17. Az ügyészség tegnap somra. elfeoboatajbta a butoareetá lapokat, amelyek során több [incidens történt. A Vdiitorrui környékét rendőrség szállotta meg. A rendőrök és a rnikíkainosok között eudyos verekedés keletkezett, m®allatt a vök Onlberális miniszterek aa egyik mellékajtón kasaiban- tak, kicsempészték a lap példányait és a váróé főbb pontjain ingyen osztogatták. A 'liberális vezetők elhatározták, hogy amennyibe® a lapélfooíbzás meg ismétlődik, hangszórón adják W 4 # közönségnek lapjuk tártaira át. J^yiets Bfiberálls pértiemterek a. Galéria Viktórián megpillantották Costaoescu minisztert, akiit üldözőbe fogták. A miniszter a. királyi palotáig szaladt s ott a csendőrség védelmébe vette. A Kbreállisok elvertek eg ydetektiivet, aki útközben meg akarta védem a minisztert. Vasúti összeütközés Székesfehérváron Székesfehérvár, május 17. Tegnap este fi székesfehérvári pályaudvaron a trieszti gyorsvonat beleszaladt a gTáci gyorsvonat lekapcsolt két kocsijába. A mozdony és a két kocsi erősen megrongálódott. A trieszti gyors több utasa, akik a folyosón állottak, könnyebben megsérültek. A vasúti balesetet hibás váltóállítás okozta. Véres éjszakai harcuk Berlinben Berlin, május 17. Az ólmait éjszaka a német főváros több részén véres összeütközésre került a sor a readőrök, a kommunisták 8 a nemzeti szocialisták között. Az éjszakai csetepatékban három embert agyonlőttek. A Naugardi utón a nemzett, szocialisták megtámadták a kommunistákat. Csakhamar heves lövöldözés verte fel a csendet e a nemzeti szocialisták egy kommunistáit agyonlőttek, egy másikat súlyosan megsebesítettek, úgy- hogy ma reggel a kórházban meghalt. Amikor a rendőrök a helyszínére érkeztek, » nemzeti szocialisták az éj leple alatt elmenekültek. Sikerült nyolc olyan embert letartóztatni, aki részt vett a kommunistáknak állított csapda megszervezésében. — Schönébe rgben egy 25 éves munkást, amikor munkájából haza akart menni, több tordöféssel agyon szúrták. A halott valószínűleg tévedés áldozata volt. A rendőrség erélyesen nyomoz a tettes után.
