Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-17 / 112. (2333.) szám

9 1950 májú? 17, szombat. <prsgaiMActevRHnaiAP __________________ —— —m——■«■—■—■■■■mbmwmwbwe A csendőrség véget vetett a Nagyiapotcsány vidékén garázdálkodó álarcos rablók gaztetteinek Tízévi börtön ártatlanul? — Négy év előtt elkövetett betörések tettesei a csendőrség kezében Andat Ernő Tenger­tánc Andai uj regénye a kisvárosi szinészéletet írja le, amelyet a szer­ző saját tapasztalatai­ból kitünően ismer. Andai ebben a köny­vében is érdekes me- seszövönek és a finom hangulatok mesterének bizonyul. Ara Mi 31.26 vászonkötésben Mi 44.26 Kapható a P. M. H. könyvosztályában Praha II., Panská 12. (*) Dickens népszerűtlen az angol iskolásgyerme­kék közt. Angol Jwipokibau olvassuk, hogy mo&t je­lent meg a Curaegd United KiLngdom Truet (Anglia hivatalos közkönyvtár szövetsége) statisztikája ar­ról. hogy mit olvas az angol iskolai ifjúság. (Jonan Doyile és Waűllace veaetoek a regényírók között, to­vábbá Angola Brazil és Montgontery iskolatörténe­ted. A jelentés megjegyzi: „Elég sajnálatos és külö­nös, de se Dickens, se Scotit. se Thackenay nem nép­szerű a lauulóifjuság közöli.“ (*) Yehudi Menük innak vctélytársa támadt. Ko­runk nemcsak a technika fejlődésében, uj találmá­nyokban, hanem zenei csodáigyenmelcekben is gaz­dag. A 11 éves hegedűművész, Yehudi Menuhin már kiöregedett és helyét — mint newyorki lapok jelentik — a 9 éves olasz-amerikai Ruggiero Ricoi foglalta el, aki igen nagy síikért aratott. A jövő idényben miár Eunépa is hallani fogja. (*) Az angol király udvari költője. Jelenítettük, hogy az angol kiiráliy uij udvari költ ötje John Mas e- fieikl lett John Maeefiieldrői eddig keveset hallot­tunk. A legújabban megjelent angol lapok bő is- mértétést közölnek a poéta laureatusrol. Masefiietd Liverpooliban született és most 5ö éves. Kalandos életet élt, amely sok tekintetben hasonlatos Jaok London életéhez. Fiatal éveiben mint matróz bo­lyongta be a tengereket, amiig Amerikáiba érkezet, ahol a legalacsonyabbrendü munkát :is el kellett vállalnia, hogy kenyere legyen, Mielőtt matróz lett, menekülnie kellett a szülői házból és amikor évekig tartó matrózkodása után Newyorkban már minden munkával megpróbálkozott, végre pincér­nek szegődött egy bárba. A matrózból, a pincérből ma Anglia poéta iaureatuea lett. A király udvari költője. Gyönyörű óim és irigyiésreméltó pozíció. Az angol sajtó csodálatosam egyhangú abban, hogy Müsefield egyike a legbámulatraméltóbbajn termé­keny angol Íróknak és rendkívül sokoldalú. Több minit tizenkét regényt irt, számtalan verse népszerű Angliában és néhány sikeres színdarabja is vau. Az angol tájak, az angol tengerek és az igazi angol sport költője Masefiieíd. Egyetlen iekolásgyerek sincs ma Angliában, akii ne ismerné Masefieldet, miint a tengerek nagy énekesét és egy angol verset sem is­mernek annyira, minit Masefiöld versét, a Sea- Fever-t. Az angol vidéki élet nagyszerű élete kap visszhangot Masefleldnek Reynald the Fox eimrü versében, — híres sportverse a Right Royal, az an­gol kiáltanának épít. őröli emlékművet a GalMpoli oiimü versében, és az angol hazafiasságot sugározza az August 1914 című verse. (*) Hódit a magyar dal. Hágából jelentik: A Budai Dalárda kedd este hangversenyt, adott az amszterd a- imi Konzertgeboubon, amelyet zsúfolásig megtöltött a hollandokból és az ott élő magyarokból álló kö­zönség. A hangversenyt az Apoltó-émeíkikar nyitotta meg a magyar Hinmuiastzall. Utána Ripka Ferenc fő­polgármester tartott üdvözlő beszédét „östí. hagyo­mány, — mondotta — hogy hia egy magyar vendég­ségig megy vaiLhová. ajándékot visz magával, ame­lyet emlékül ad. Ezért az Apolló -énekkarnak bosao- rat hozott emiéküi." E szavakkal ezüstkosizorirt nyújtott át a* Apolíló^énekikiaimak. Deodiis, ez Apol­ló-énekkar elnöke mondott köszönetét az üdvözlé­sért, hangsúlyozta, hogy nemcsak * Budai Dalárdát és aa Apollót, hanem Budapestéit és ArnsBterdamot, sőt egész Magyarorseaágot és egész Hollandiát őszinte barátság fűzi osgae. A bét énekkar közötti rofkon- szernv bizonyítékául emlékérmet nyújtott át a Bu­dai Dalárdának. A beszédeik végeztével szűnni nem akaró lelkes ovációkkal ünnepelték a magyar ven­dégekeit. Majd megkezdődött a hangverseny, amely­nek műsorán Huíbay, KáldS, Szeghő. Dernény, Ko­dály és Sztojanoviís dalai szerepellek. A közönség minden egyes dal után egyre fokozódó lelkesedéssel ünnepelte a dalárdát és a közreműködő Heimlich Lajos zongoraművészt. A lapok is a legnagyobb el­ismeréssel emlékeznek meg a magyar dalosok hang­versenyéről. A Telegraaf hangsúlyozza, hogy dicsé­ret illeti az énekkart hangsaméért, amely ragyogó­vá teszi a speciálisan mély basszusokat és a magas tenorokat. Csak dicsérettel emlékezhet meg arról a faji muzikalitásról, amely az élénk ritmus vala­mennyi kómpdiikációját játszva legyőzi, valamint arról a költészetről és szineeségről, amely az egész éneklésen végigvonul. A nemes és gyönyörű nép­művészet lelkes ünneplésre késztette az amszter­dami közönségeit, olyan tomboló ünneplésre, amely­nek mértéke teljesen szokatlan a hoHendeiiináJ. (*) Henri Marteau és a rossz kritika. Henrii Marteau, a neves hegedűművész legutóbb Stock­holmiban hangversenyzett, ahol érdekes átférje támadt egy zenekriitikjussai. A kritikus a Sveeska Dagbladetiben Marteau hangversenyéről többek kö­zött a következőket irta: — ..Sohasem láttam még hegedűművészt, aki Baohot ilyen hibás vonóveze- téssel és ilyen ki'fejeizéste'lenüil játszotta volna". Marteau a kritika megjelenése után levelet írt a stockholmi lapoknak, amelyben kijolentetite, hogy Stockholmban többé nem ad hangversenyt. Máso­dik hangversenyét, amely bárom nappal később lelt volna, csakugyan le is mondotta. Egyik ké­sőbbi levőiében azt inja Marteau, hogy sohasem volt kifogása semmiféle kritika ellem, de tiltakozik az ellen, hogy a kritikus tumitsa meg őt arra, hogy milyen vonóvezetéssel kell Bacihot játszani. Iglófured SpisSká Nova Vés Kúpele Klimatikus magaslati gyógyhely. Viigyógyintézet, szénsavas fürdők stb. Nagy fenyveserdök. Gyógyít: idegeseket, hurutosakat. Főorvos : Dr. Groó Béla. Szoba és ellátás 36.- Kc-tól. Szanatóriumi gyógy­kezeléssel 52.— Ke tói. Prospektust küld az igazgatóság. Nagytapolcsmiy, május 16. Saját tudósi- tónktól.) Annak idején megemlékeztünk ar­ról, hogy a körösi csend őrség újból meginti i- totta a nyomozást Matus, körösi pa raszt rab­lás! ügyében, akit 1927 szeptember 23-án al­vás közben megtámadtak és elrabolták tőle a kb. 14.000 koronát tartalmazó pénztárcáját. A csendőrség annakidején mint tetteseket tar­tóztatta le Csianigia Jánost és Kelement, vala­mint Lucska Rezsőt. Későbben mindhármukat a nyitraii esküdtibiróság 10—40 évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az elítéltek fellebbez­tek, de mindig el lettek utasítva, úgy hogy az ítélet jogerőre emelkedett. A mull hó folyamén a koi'osi csendőr égen megjelent Csaniga Jánosné, az egyik elitéit felesége és tanácsol kért Plechács csendőr- őrs páráncsnoktól arra vonatkocólag, hogy miként tudná férjét a fegy házból kiszaba­di femi, mert ártatlanná lett elitélve. Ezek után a csendőrörrtpanancsnok az í!Lávái fegyíházba utazott, hol Csaniga János a bün­tetését tölti. A csendőrőrsparane&nok kihall­gatta őt és Csaniga János, épp úgy mint a nyUrai es- kiidtbirósdg elüti, újból hangsúlyozta, ho\gy ártatlanul Ítélték el, mert Matus kortosi pa­raszt rablásánál nem volt Csaniga János kihallgatása folyamán újabb gyanú merült fel, melynek tisztázása céljából Plechácsek csendőiőnspiaranicsnok Lipótvárra utazott, ahol Lucska Rezső, a másodrendű el­itéit töltötte büntetését. Lucskát szintén ki­hallgatták. Eközben azonban bebizonyosodott, hogy a Matus-féle rablást az a Hronkavús János és Mmko Aladár követte el, akii egy-kéf. év előtt ítélt el a nyitrai esküdtbiróség hat évi f egyházra Wohlstein, nyitraperésziényi földbirtokos ki­rablása miatt, a további tettelek Gáli&z Re­zső, Gnmisz Frigyes és a már Ma tus-rablás­ért elitéit Lucska Rezső. Ennek következté­ben Gunist és Gálosa Rezsőt letartóztatták. A már többször büntetett Gumis a Matus-féle rablást beismerte, Gálisz azonban tagadott s csak Secky dir. tapolcsányi vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomást. Gálisz mindenkire tudott „valamit", igy aztán letartóztatták Csa- nága Tamást is. Vallani azonbn nem akart, csak akkor, mikor már a nagytapolcsányi já­rásbíróságról a nyitrai ügyészség fogházába kisérték. A vonatban beismerte a csendőrök előtt, hogy résztvett a Tneucsén melletti lián zélfalvi rablásban. Gálisz Rezső a vizsgá- lóbiró előtt beismerte a körösi rablást, töb­bek között azt is bevallotta, hogy 5 vitte el Matus pénzeszacskó'ját, Matusra azonban Blaskó lőtt, míg Lucska Hronkoviccsal kint őrködött. A rabolt pénzt harmadnap elosztották. A vizsgálat folyamán kidé idillt a hanzélfal- vi rablás is, itt a Sehlesinger uradalom inté­zőjét, Gyulait támadták meg s tőle 5902 ko­(•) Rezniesek hetvenéves. Emil Reanioek, az osztrák születésű, Berliniben ólő, jónevü zene­szerző, most ünnepette hetvenedik születésnapjai. Operai közüli a Donna Diana a legöemertebb. Irt négy szimfóniát és egy operettet is. (*) Paul Claudel francia nagykövet és szinimi- iró berlini premierjének botrányáról. Párásból jelenítik: Néhány nappal ezelőtt mutatták he Ber­liniben Milhaud francia zeneszerzőnek Paul Claiudet szövegére ivott Kolumbusz Kristóf oimü operáját. A premiert botrány zavarta meg. A. közönség egy- része tüntetett a dalmű ellen és a sajtó különösen a szöveggel bánt el meglehetősen szigorú hangon. Ez az eset nagy feltűnést kellett, különösen a szö­vegíró személye miatt, akii civilben nem kisebb ur, minit Franciaország amerikai nagyköveite. Jelenleg ezaibadságát tölti Párásban és ott érte a berlini premier is. A bemutató után egy hirtapiirő felke­reste és megkérte, hogy nyilat kozzon a berlini afférról. Paul Cikuidel, nnint jő diplomata, először mindenről beszélt, csak magáról a pvemiévről nem. —- Tulajdonképpen Reiinhairdtnak köszönhetem, — kezdte — hogy ea a darab megszületett. A nagy' német rendező felükért, hogy ívjak számára egy vallásos tárgyú darabot. Meg is írtam aztán a Kolumbusz Kristófot vallásos szollemben és nem­régen részesültem abban a megtiszteltetésben, hogy Németország első operaháza bemutatta Mil­haud barátom nagyszerű muzsikájával. — Mit hal­lott a berlini premierről? — A hozzám érkezett jelentések szerint a közönség legnagyobb része melegen fogadta a darabot. Voltak ugyan némi eillentilntetések, igy többen fütyültek és kiabáltak, de ezeknek nem művészi jellege volt, hanem po­litikai iránya. Az előadás második feliében a kö­zönség egységesen állást foglalt a darab melleit. Meg vagyok róla győződve, hogy a mii tetszeni fog a berlini közönségnek. rónát elraboltak. Az eddigi vizsgálat azt iga­zolja, hogy Gyulait Gálisz Dezső és a Matus- raiblásért elitéit Csanigáék csoportja támadta meg. Gyulai intézőt a vizsgálat folyamán a li- pótvári fegyházban lévő Csanigáék'kal, majd a múlt hónapban letartóztatott Gálisz Dezső­vel szem'besitették. Gyulái támadóit felis­merte. Csaniga János és Gálisz Dezső ennek foly­tán a rablótámadást beismerte. Csaniga Kelemen azonban tovább is tagadott. A körösi csemdőrséig a most letartóztatott rablók között keresi azoknak a rablásoknak is a tetteseit, amelyeket régebben követtek el Koros környékén. Valószínű, hogy ezek közt vannak azok a rablók is, akik 1920 szeptember 10-én éjjel Reichenthal Jakab nadányi föl dbirt okosnál betörtek. Először felébresztették a cselédet, ettél lámpát kértek. Ez azonban kiabálni kezdett, úgy hogy az ál­arcos rablók a következő szobába nyitottak, ahol Reidhent'hal házvezetőnője aludt. A ban­da másik része eközben be akart hatolni Reichenthal földbirtokos 70 éves Adolf nevű bátyjának szobájába, aki azonban a rablókat nem engedte be. Erre a vakmerő rablók há­romszor Reiohentfhal Adolf ajtajába lőttek. A revolvergolyók keresztittfurták az ajtót és Reichenthal (•) Reinhardt sziniiskolája jubilál. A bérűim Deu'techee Theoter erimiölcoiáia, melyet Max Rein- ihairdt alapított Bertáid Hőiddel együtt, most ün­nepli húszon öl éves jubileumát. ^ (*) Kurt Götz, Metternich és én. Horn Sassmann, a neves bécsi színházi iiró érdekes nyilaitíkoizatot adott ki Becsben. Minden kommentár mellőz ősével itt közöljük a nyiilatikoizatot. „— Bécsi srinházköjrök- ben egy-két nap óta az a Mr járja, hogy Barnov- szky igazgató Me' '^rn.ioh clirmü eaindarabomat meg­szerezte Berlin számára és azt akarta, hogy a cím­szerepet Kurt Götiz ur játssza. Götiz ur azonban nem vállalta a szerepet, ment én az ő darabjáról, amelynek elme: Dér Lüguer und diie Nonne, lesújtó kritikát Írtam. Egy' másik híresztelés sze­rint a dolog épen ellenkezőleg áll. Eszerint a má­sik híresztelés szerint én csak azért írtam Kurt Gölz űrről, illetve da1 rabjáról rosszat, mert ő nem akarta eljátszani az én Mebteiraichemet. Ezekkel a híresztelésekikei szemben az iigazsáig a — középen van. — Napok óta tudtam, hogy Barnovszky igaz­gató Bécsibe fog jönni, hogy megszerezze darabom előadási jogát és tudtam az is, hogy Baraovszky Kurt Götz-cel akarja edjátszatmi darabom címsze­repét. Amikor azonban én felfedeztem Kurt Götz darabjában, a Deir Lügner und die Nonne-ban, hogy Kurt Götéinek egész más a világnézete, mint az enyém, megkíséreltem kmiitikámibán azt, hogy az én viiláigfelfogásomhoz hozzaim közelebb Kurt Götz urat, aki csak ezáltal volna képes arra, hogy meg­felelően játssza el Metternich szerepét. Úgy 'látszik, hogy az a törekvéseim hajótörést szenvedeti. — Van azonban egy indiiitványoim Kunt Götz ur szá­mára. Ez az indítványom a következő: Írjon ő egy berlini lapban jó kritikát az én Metlen■nidhcin­ről és akkor én •kötelezem magamat, hogy ólját- szóm a Dór Lügnor und djp Nonne férfi l'ő- szoropéit." Adolfot halálosmi megs eb esitelték, úgy­hogy azonnal meghalt. Ezután a három felfegyverkezett rabló Rei- dienthal Jakab földbirtokost támadta meg * tőle pénzt kértek. A megtámadott földbirto­kos Fanny nevű felesége erre oly hangosan kezdett segítségért kiáltani, hogy a rablók ke­reket oldottak. Újból nyomoznak ama támadás ügyében is, amelyet annakidején a nagybossányi csend­őrjárőr ellen ismeretlen tettesek követtek el' s amelynél Louda és Siávieeek csendőrök re­volverlövésektől súlyosan megsebesültek. Va­lószínű továbbá az is, hogy fényt derítenek arra a rablótámadásra is, amelyet lQ'Sö-ban Weiss Dezső sissói kereskedő ellen követtek el. A most letartóztatottak egyike már akkor vizsgálati fogságban volt, azonban a bíróság az illetőt bizonyítékok hiányában felmentette. Ezenkívül most derült fény több, ezen a vi­déken történt betöréses lopásra is, igy többek között Salzlberger prázmóci és Greguss nádlá- nyi földbirtokosok kárára elkövetett betöré­ses lopások ügyét is föl derítik. Eme és még más különböző tettek miatt a csendőrség kö­rülbelüli 16 letartóztatást eszközölt. A vizsgálat tovább folyik és valószínű, hogy most még több dolog fog kiderülni, mert a letartóztatottak egymást kölcsönösen vádol­ják. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Szombat délután: Agglegény-apa. este: Csnnya leány. Operetit-premiér. Vasárnap délelőtt gyermekelőadás: Baletanese „Mózsa az elnémult kis harang". Vasárnap délután: Csúnya leány. (Rendes helyárak.) este: Csúnya leány. Hétfő: Csnnya leány. Kedd: Csúnya leány. Szerda: Csúnya leány. Csütörtök: Molnár-preaniér: Lear király és Egy, ket­tő, három. Vígjáték-újdonság. A FÖLDES-SZINTÁRSULAT MŰSORA GALÁNTÁN Szombat: Eltörött a hegedűm. Vasárnap: Diákszerelem. Hétfő: Sznpécsárdás. Kedd: Egy. kettő, három. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A szivek szimfóniája. (A legfÖbéMeeébb fiilmoperebt) VIGADÓ: Noé bárkája. (Hangoefiiim.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA AVION: Szerelmi keringő. (Németnyelvű fiimopo- rei'L) Liáné Haid, W. Frttsch és H. Junkerra asm. FLÓRA: A holtak vára. (Romold Oolmam.) KOTV.A: Kvrango. (L. Ohamey-beszélőfilm.) 3. hét. LUCERNA: A szemérmetlen asszony. (Gr. Garbó.) METRÓ: Sodorna és Gomorrha. (Kertész Mihály tiagyifilnije. főszerepben Vánkoiivi. Lucy Dóráimé és W. Slezák.) PASSAGE: Hai Taug. (Neuict beszólöfilm-) A. M. Wong. ^ Földközi - tengeri utazások* ffifi . . , M áfáik márkától felfelé, IÉÍ t\z utazás ® teljes ellátással íjíM Wk: ára együtt, jpff Spanyolország, Marokkó, Portugália Pfinkfisdkor a mőrmüvéazet helyein Wgfil'.: (Alkaxar-Sevülo, Alhatnbra-Granada, Tatuán a marokkói nép Barcelonában a világki állítás megtekintése Hamburg-Siidstmerikanische DampfschiffahriS'Gesellscltaft, ^í> <cr>,• r.^lb|rt^kovo^nám. 2/6.

Next

/
Thumbnails
Contents