Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-03 / 100. (2321.) szám
6 6 POZSONYI saerkessíőség és kiadóhivatal: Telefon 2787. / Grössling-ucea 36/1. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Rnman-ucca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics-ucca 2. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tőr 3. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget után vételezzük. \ többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská uL 12. III. eszközli + VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rimaszombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol-^ nán, Ipolyságon, NagyszőHősÖn, Poprádon, Kés- [ márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagytapolcsányban, Gálszécsen, Dunaszerdahe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. — A ruszinszkói gyógyszerészek gyűlése Beregszászon. Beregszászi tudósítónk jelenti: A ruszinszkói gyógyszerészek országos egyesülete Beregszászon gyűlést tartott, melyen a ruszinszkói gyógyszerészek, illetve az egyes körzetek kükül = dött-ei teljes számban megjelentek. A lemondott Kareub elnök helyébe egyhangúlag Lám Elemér ungvári gyógyszerészt választották meg, aki a betegsége miatt a gyűlésen nem vehetett részt és igy megbízottja, FeTenczy Gyula gyógyszerész vázolta a gyógyszerészek helyzetét. Ferenczy Gyula, a jelenlevők élénk helyeslése köziben rámutatott a gyógyszerészek nehéz viszonyaira, amit az .általános gazdasági pangás mellett a különböző intézmények részére megállapított alaesony árszabályzat és a különböző megszigorítások idéznek elő. A gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a cseh és szlovák gyógyszerészegyesületekkel egyöntetűen, memorandumban fogja az árszabályzat megfelelő átdolgozását kérni. A memorandum egyik pontjául beveszik azt a kérésüket, hogy az uj jogadományozásoknál az illetékes hatóságok a gyógyszerész-kamara véleményét kéTjék ki. Az egyesület el akarja érni, hogy a gyógyszerész-kamara. ugyanolyan jogokkal legyen felruházva, mint az orvosi kamara. A memorandum kidolgozásával Vaelavek rahói, Rottmamn beregszászi és Sik szolyva-i gyógyszerészeket bízták meg. A gyű* lés az egészségügyi minisztert és Rozsypál országos elnököt táviratilag üdvözölte. — Eljegyzés. Svehla István, a Rím amur ány Salgótarjáni Vasmű R. T. erdő mérnöke, eljegyezte Zatykó Ilonkát. — A Tani tóbank botrányos összeomlása a budapesti törvényszék előtt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: öt évig tartó vizsgálat után a budapesti büntetőtörvényszék ma kezdte meg a Tani lébank bűnügyének tárgyalását. A vádlottak padiján a következők ülnek: Apsay-Vlav János, a vállalat vezér- igazgatója, Vasek Ernő, Kiss István, Vadas E. Márton, Haibl Pál és Walter Géza. A bank 1923-ban alakult, hétíhavi fennállása után összeomlott és óriási károkat okozott a tanítóknak, akiket mindenféle jelszavakkal vettek rá a bank megalapítására. A többszáz millió koronát kitevő alaptőke úgyszólván hetek alatt elúszott, mig a részvényesek és a betétesek feljelentést tettek a vezetők ellen. A vádirat hűtlen kezelésről, sikkasztásról, okirathamisitásról és csalásról szól. A főtárgyalás rendkívül hosszadalmasnak ígérkezik és épp ezért ítéletre valószínűleg csak az ösy, folyamán kerül a sor. — Halálozás. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap reggel meghalt Kassán 46 éves korában Doníbrády Viktor gombospusz- tai földbirtokos, aki néhány év óta Kassán lakik és egy nagy kereskedelmi vállalat beltagja volt. Dormbrády egyike volt Kassa legnépszerűbb embereinek, aki kedves modorával sok barátot szerzett magának. Halálát feleségén és két gyermekén kívül 'nagyszámú rokonsága gyászolja. Ma temették el Dornb- rády Viktort a város osztatlan részvéte mellett. Csak a Prágai Magyar Hírlap olvasóinak!' Olvasóinknak mélyen leszállított áron, 5 K-ért | (szerző kézjegyével 10 K-ért) bérmentesen szál-1 ütjük Darvas János: Elsüllyedt világ című könyvét. 14 napi fogház a „32-os baka vagyok én“ dal elénoklcséórt. Kassai sznrkeívrtfoégünlk teliefonálija: Még 1927 októberében kaitonómtaik vonult be Balksi Mván rostéi legény, aM a rekrutálkriaík egy nagyobb csoportjával részeg állapotban vonult végiig a kassai Fő-uccán és a ,.32-ee baikia vagyok én“ ci- mú dalt. énekelte. Ma tárgyaltja ezt wr. ügyet a hamm törvényszék Móric-tanácsa. A tárgyaláson 1 kétség merüli fel az iránt, hogy vájjon. Beteli ere-) deli szövegében énékeTto-e a dalt, aimire niézve a tanúiként beidézed! csendőrök sem bűitek választ odni Rakd é' kalfonajtámai ogyébkénil a Kassán ál- lomáf.ozó 32-ee gyaliogezred 'kíWk'a.ilon'áfl vattáik, ami a dal szövegéi aiktuáíissá tette. A bíróság Balksi István! t/ÜÍMt dat énekléis-e Tnliaftt 14 napi fogházra vte*. i A legfelső bíróság jóváhagyta a gyilkosság mialt életfogytiglani légy- házra ítélt handlovailegény büntetését Nyüra, májas 2. (Saját tudós bőnktől.) Annak idején beszámoltunk arról a bestiális kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságról, mely Randlova községben történt egy táncmulatság alkalmával s melynek halálos áldozata Klein Antal bányamunkás volt, tettese pedig Dérer József handlovai legény, aki hírhedt verekedő, félelmetes falurossza hírében állott. A nyitrai kerületi bíróság esküdtszéke- a múlt évi ciklusban tárgyalta a gyilkosság ügyét és életfogytiglani í'egyházra ítélte Dérer Józsefet, beigazoltnak vette azt a vádat,, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal bosz- szmágytól fütve követte el régi ellenségén, Klein Antalon* Dérer az eljárás során beismerte, hogy halálra szurkába Kleint, de azzal védekezett, hogy tettét erős felindulásban és alkoholos állapotban követte el és csak meg akarta fényben! Kleint, megölni azonban nem volt szándékában. A tanuk a vádlott legénynek ezt a védekezését megcáfolták. Az esküdtbiróság életfogytiglani fegyházbüntetést kiszabó ítélete ellen a védelem semmiségi panaszt jelentett be. A brümni legfelső bíróság most foglalkozott az üggyel. A semmis égi panaszt teljes egészében elvetette és jóváhagyta a bíróság Ítéletét, mely ennélfogva jogerőssé vált- Dérért rövidesen átszállítják a üpótvári legyint ézetlbe. Bűnös asszonyok celláiban Találkozás a nlegrosszabbsskkata, akik mindig visszakerülnek A fegyencnők ágya és munkája M árián osztra, május, ,,Ó Jézusom, örömmel Letérdelek eléd S köszöntlek téged hévvel, Lelkem eped feléd. Nem nézem én a földet, Nem kérem élveit, Elég nekem szemlélnem Szüd kedvességeit...“ (A fegyencnők éneke a „Márianosz- trai Ének- és Imafüzér“-ből.) Amíg a főnöknő titkárnőjével együtt elmegy a kulcsokért, egy apáca bevezet a fegy- ház egyik szobájába. Az épületnek ez a legrégibb szárnya. Valamikor kolostor volt. A pálosok építették még Nagy Lajos idejében. Hatszázévesek a falak és ölnyi vastagak. Ezt az épületszárnyat magas, vasrácsos kapu választja el a bűnös asszonyok celláitól. Megrendítő és kegyetlen ez a vasrács, olyan, mint a párisi Conciergerie-é, vagy mint a velencei vasajtó, amely a börtönökbe nyúlik a Doge-palotáiból. Tányérmagyságu két lakat lóg rajta. Kolostori csend A vasrácsoktól jobbra gyorsan kinyílik egy ajtó. Egyedül hagynak az egy7kori kolostor boltíves mennyezetű cellájában. Ugylátszik, valami társalgóféle ez a szoba. Az ablak — nincs rajta rács — tárva-nyitva. De egyetlen hang sem jut idáig. Halotti csend köröskürül. A falon régi óra. A mutató áll. Még az inga ketyegése sem zavarja a mélységes csendet és a mozdulatlan mutatók hirdetik, hogy ellenségei az idő múlásának. Itt úgyis mindegy, hogy forog-e az óramutató. A falon Szent Cecil képe. Vékony ujjai or- gonabillentyüket simogatnak. S a kép alatt egv harmónium áll. S szemközt a falon Mária képe, ölében a kis Jézussal. Olajnyomat Tizian után. Az ajtón kopognak. A főnök nő tér vissza titkárnőjével, aki hatalmas kulcscsomót tart a kezében. — Indulhatunk, — mondja a főnöknő. Ott állunk a nagy, vasrácsos kapu előtt. A rácsokon tűi lépcső látszik. A titkárnő megmozdítja a nehéz lakatokat. Halkan esetten a lakat nyelve. Nyikorogva nyili-k a rá.cskapu, melyen egy foltnyi rozsda sincs. Minden ragyog a tisztaságtól. A folyosók kőpadlója fénylik, mint egy belvárosi ucca, amelynek aszfaltját tükörsimára fényesítették az autókerekek. A magas kőlépcsők is tiszták, de hatszáz év alatt lekoptak a vezeklő apácák és a bűnhődő bűnösök lépései alatt. Egy percig állunk a keskeny lópcsőházban. A fiatal nővér visz- szanyul a rácsok között, helyükre akasztja a nehéz lakatokat. A kapu döngve csapódik mögöttünk, a lakatzárak csattannak. A néma épület visszhangozza a dübörgést. Bezárkóztunk a fegyházba. A vamrácsos kapun túl Lassan haladunk felfelé a lépcsőkön. Csak lépéseink kopogását halljuk. A főnöknő is, a titkárnő is hallgat. Az apáca kezében balkan csörög a .kulcscsomó. Fenn vagyunk az első emeleten. Rajtunk kívül sehol egy lélek. Sem fegyör, sem apáca. Széles folyosón haladunk. Jobbról keskeny vasrácsos ablakok, melyek a kertre és a kék halastóra néznek. A halastavon túl látszik a fegyház veteményeskertje, ahol fehérkendős fegyencnők kapáin ak. — A visszaesők osztályán vagyunk — szólal meg a főnöknő. Balra vastag, keresztpáncélos tölgyfaajtók sorakoznak. Találomra a harmadik előtt megállunk. Nyissa ki! —• mondja a főnöknő az apácának A fiatal, nővér lehajol. Először az alsó acél- Mkűfot nyitja ki. Alig keresgél a kulcsok között. Behunyt szemmel is tudná, hogy melyik kulcs melyik lakatba való. A felső, második lakat is felpattan. A nehéz tölgyfaajtó nyílik. 1— Tessék belépni, — mondja a főnökinő. Benn vagyok egy tágas cellában. Itt is csend. Senki sincs benn. A fejláp Tíz rideg egyformasággal megvetett ágy sorakozik a cellában. Az ágyak egy lépésnyire állnak egymástól. Mindegyik ágy olyan, mint egyszigoruan megrajzolt mértani idom. Egyetlen gyűrődés, a vonalaknak egyetlen szabálytalansága sincs rajtuk. Nem lehet tudni, hol az ágy feje és hol a lába. Szögletesek és merevek, mint egy koporsó. Kékesszürke lószőr- takaró borítja a láthatatlan ágyneműt, oldalt be^vürve. A szürke szabályos tömegből csak kis vaslábak látszanak ki. A takarón összehajtogatott kék ing. Az ing tetején vastag kartonlap. Itt úgy hívják, hogy fejtábla. A két apáca aggódva figyeli, amint a kezembe veszek egy fejtáblát. Nézem a nevet. Jelentéktelen név. Nézem a bűnt. Gyújtogatás. Nézem a fegyencnő számát és korát. Nézem rajta az Ítéletet és alul nagyobb, biztatóbb betűkkel: „Szabadul 1941 május 3-án.“ Helyére teszem a fejtáblát. De egy vagy két centiméterrel tévedhettem. A titkárnő odébb mozdítja s most csakugyan úgy van ott, mint az előbb. Mint egy sírfelirat. Nézem a másodikat, a harmadikat... Szándékos emberölés, lopás, rablás ... A sarokban függönnyel elkerített rész. Az illemhely. Továbbmegyünk. Még mindig senki. Újabb cellaajtókat nyitnak ki. Ágyak és ágyak, közös cellák, éjszakai titkos beszélgetések, ma- gábaszállások, emlékekkel viaskodó álmok és álmatlanságok komor szobái. A legrosszabbak Akik itt laknak, ezek a legrosszabbak. A visszaesettek, a javíthatatlanok, az örök bűnözök. Legtöbbjük nem először van itt. Őket a legnehezebb fegyelmezni. Túlságosan otthonosak a fegyházban. Sok közöttük a cigány és a nyomorult, aki már úgy rendezte be az éleiét, hogyha szabadul, akkor megint bűnt követ el, csak azért, hogy visszajusson. Megszokta, hogy ez is élet itt. Azért üresek a közös cellák, mert most még tart a munka ideje. Nyílik egy ajtó, amelyen nincs lakat. A visszaesettek egyik munkaterme. A főnöknő lép be először. Most hirtelen viharszerüen belezug a nagy csendbe harminc bűnös asszony kórusa: — Di-csér-iessééék a Jézus-Krisztus!... Csendesen mondja rá a főnöknő: — Mindörökké ... Harminc asszony áll a padokban. Barna, hosszú padokban. Olyan, mint egy iskolai terem. A. padokkal szemben emelvény. Etötte a munkaterem felügyelőnője áll: egy apáca. Reggel hat óra óta néma csendben ő vigyáz a harminc visszaesettre. Mozdulatlanul állnak a .fegyencnők, a legrosszabbak. A felügyelő apáca mellett a falon telefon, amely egyúttal vészjelző. A „di- csértessék“ után megint fülledt csend. A főnöknő súg valamit a felügyelő apácának. Minden szem ránk néz és bennünket figyel. Nézem az arcokat, hogyan árad róluk a bűn. Közönségesek, elmosódok, jelentéktelenek és csúnyák. Főleg csúnyák. De amelyik észreveszi a tekintetemet, mindjárt félrekapja a fejét, vagy lesüti a szeméi. Egy néz csak makacsul szembe. Mellé lépek. Megnézem, mit dolgozik. Valami térítőiéi ét. hímez. A gyűrött vásznon kék Vonalak, iniint a halott leslén az erek. Fiatal asszony. De már másodszor van ifi. Egyszer betört a .szerelőjével, másodszor lopott. — ö a legügyesebb, — mondja a főnöknő. Megkérkedzem a fiatal f^gyencnőtők 1930 máfcrs 8, szombat. — Ho-1 tanulta a hímzést? Nyakig elvörösödik. — A nővéreknél. — Itt? — Nem. Veszprémben a kedves nővéreknél. Azok tanítottak. A főnöknő közbeszól: — Mit szólnának a nővérek, ha tudnák, hogy most itt kell hímeznie... A fegyencnő eltakarja kezével az arcát és nem felel. Kifel émeneí isimét felzug a fegyencnők kórusa: Di-csér-teeeééék a Jézus-Krisztus ... Rab Gusztáv. — Eltűnt a zseniális kutya. Berlinből Írják: A berlini Mercedes Palaet varieté színpadán néhány nap óta fellépett egy zseniális kutya: Meifisztó, a szám-olómüvéez. A ezámolóanüvész 3 éves, szürke törpe pudli. Valóban bravúros dolgokat produkált minden este. Ha valamelyik néző felír egy fekete táblára krétával egy ezámot; Mefisztó vakkantá- sokkal elolvassa. Annyit vakkant, amennyi a táblára irt B-zám. Ha dátumokat kérdeznek tőle, öze-: két iő pontosan, precízen kivakkantja és minden más számtani kérdésre is pontos választ ad. Hus-t vét (hétfőjén szintén nagy eikerrel szerepelt a csodálatos Mefisztó. Javában folyt már az előadás e egyszerre csak az egyik néző azt kérdezte Mefiss* tótól: „Mennyi 10 meg 6?;< A nehéz kérdés úgy látszik zavarba ejtette Mefisztót. Idegesen szaladgált a siznpadon, morogni kezdett, majd kirohan,t a színpadról. A gazdája utána szaladt, de már nem érte utói. A tudós kutya pillanatok alatt elhagyta az épületet. A ez ám o 1 ómüvé szt most * rendőrség utján keresteti kétségbeesett gazdája. A szürke törpe pudli különös ismertetője az, hogy nincs farka. A kutyának május elsejétől kezdve szerződése van a londoni Savoy-ezálló varietéjében, ahol hetenkint 60 font fellépti dijat kapna. A kutya úgy látszik azonban, nagyon szerény, nem fontos neki a ezt-árgázsi és inkább visszavonult a magánéletibe. Vidám rovat ms2BS»3sa838»B^!S3»iia:.3ssa.'3aHsaa X-né, a* ismert bankár kedves és mosott góa felesége arról nevezetes, hogy nála lehet a legrosszabb feketekávét kapni. A napokban nagyobb társaság gyűlt nála össze vacsorára és étkezés után felszolgálták a feketét. A háziasszony ambiciózusan siirgötí-forgott a vendégek között és odalépett a kitűnő íróhoz is: — ízlik? — Köszönöm, igen, — válaszolta az író — de kérek még egy cukrot, mert csak egy cukor van benne, — Honnan tudja? Áss irő ránézett a feketére és igy szólt: — Látni a csésze fenekén. * Az ismert filadelfiai pilóta feleségét meglátogatja az egyik jóbarátja és sugárzó arccal gratulál: — Üdvözöllek édesem, a férjed már harminc órája kering a levegőben. Világrekordot akar javítani? A pilótáné vészijosló arccal válaszolta: — Nem, csak nem mer lejönni az a csirkefogót * Két kereskedő beszélget: — A maga ügynöke, Braun, valószínű íe£ sokat fáradozott, hogy eladja az árut. — Fáradozott? Az nem szó. Én mondom önnek, a zegyik karját majdnem kibeszélte. — Leányszöktetés repülőgépen. A modern technika mindent megváltoztat — még a mexikói romantikát is. Ebben a temperamentumos országban mindig divatban volt a leány- szökteté?. Festői öltözetű, tüzesszemü mexikói fiatalemberek sötét capa-jtikba burkolózva, álarccal az arcukon, éjszakánként oda osontak imádottjaik házának falához, bemásztak a nyitott ablakon, az imádottat több-kevesebb fáradsággal kiemelték, aztán lóra. pattantak vele és elrobogtak. Mire a ház ura reggel felébredt, csak bottal üthette leányának nyomát. Ma már azonban a leányszök- tetés stílusa lényegesen megváltozott Mexikóban. Most történt Mexikóban az első re pülőgépes leányszöktetés. A megszöktetett leány Senorba Ester Soto de Perez, egy dúsgazdag özvegyasszony egyetlen, 16 éve? leánya. A fiatal leány unokabátyjával, Senor Alexander Priete Soto-val szökött meg. A kosszunevü unokabátya hosszú időn át udvarolt a hosszunevü unokabugnak (a mexikóiaknak általában mind hosszú nevük van s mind hosszú ideig szoktak udvarolni), végül aztán megunta a hosszas udvarlást az anya és kiadta a senor útját. A szerelmes unokabátya távozott és éjszaka visszatért a házhoz — repülőgéppel. Nagy síkság van a ház mellett, itt akadálytalanul leszállt a gép. A senorba tökéletes sportruhában várta már a bőr sapkás,, pilóta szemüveges szerelmest. Gyorsan beugrott hozzá a gépbe, amely nagy berregéssel felszállt és elrepült az Egyesült Mlainok felé. Mire az anya felébredi,'a fia lalok már rég házasságot kötöttek Texasban. A felháborodott anya most feljelentést tett a fiatalok ellen és kéri az amerikai rondőrsé- jjet, hogy adja tű őket.
