Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-15 / 110. (2331.) szám

8 liWO iaáfoM 16, qrtMflrtgfc A szivem voítaz iránytű — mondja Mária Ljahíovna — aki két évi bolyongás alán Éalálta meg urát, a volt „pfeni*-f Megható hadifogoly-történet a szív tavaszáról, a szeretemről és a messzeségről — Napóleon és az olasz herceg. Estesen tod- Jik, hogy Romában élnek a világ legrégibb arisztokrata, családjai Hogy csak néhány példát említsünk, itt élnek az Qrsinik óe a Colonnák. A Colonino-cealád már 1100 körül rendkívül tekin­télyes volt, de még ennél is eokkal régebbi erede­tű. A család mai tagjai le tudják vezetni erede­tükéit egészen a Krisztus korabeli római Ősökig, akik Auguetms és Tiberius császárok korában is előkelő embereknek számítottak. De korántsem a Golonna tamillá a legrégibb római család. A Gae- Imm dl Sermooeta család még régebbi és minden rekordot ver a Maseimo hercegi família. Ez a csa­lád Quintue Fabius Maximuetól, Hannibál híres legyőzőjétől származik. Érdekes amekdótát mesél­nek arról a Moseimo hercegről, aki Napóleon kor­társa volt. A herceg találkozott Napóleonnal, aki leereszkedő hangon mondta neki: „Hallom, hogy öm Quintue Fabins Marknnsig vezeti viasza ©sa- ládfáját". „Én neon vezetem vteexa, — mondta szerényen a herceg — de mintán már több mint kétezer éve beszélik ezt az emberek, ugylátszik, mégis csak van benne valami igazság11. — A nyomor gyermekének gyilkosává tett egy cselédleányt. Párkányi tudósátónlk inja: A közeli Kisnjfoilu községben az elmúlt nap egy leányoeecse- mő 'holttestét találták meg a fcutbau. A gyermek háromhónapos voUt és nyilvánvalóan gyilkosságd szándékkal dobták a knlt vizébe. A csendőre ég rö­videsen megtalálta a gyermek anyját Schmitedt Má­ria 22 éves kőbölkuftó cselédleány személyébe®, aki kihallgatásé során beismerte, hogy 5 dobta gyer­mekét a kútba, mert szolgálati helyén ugyanis nem akarták megtörni kiasányét, gondozásba pedig nem adhatta, mert anyagi erejét meghaladó összeget kértek tóle. Nyomora vitte rá csecsemője maggyö- feo&sóra, Scfcrófedt Máriát tetartóaítettálc és a pár­kányi járásbíróságnak adták át Ha a dohányzásról nem tud leszokni, bár érzi n nikotinmérgezés jeleit, úgy fo­gyasszon nikotinmentes dohányt és minél több „Cigelka** jédos vizet g közérzete is- | mét jó lesz! Megrendelhető: „Cigelka** | forrásvállalat, Bardejov. (8.) f — Kinnlevőségeit ruházza az Uránia bank­házra Nové-Zámky. Kérjen ajánlatot — „Bűnvádi feljelentés a Benyovszky-birtok par- cellárá.sa miatt.1. Április 27-áiki számunkba® ily cdim aftaii pozsonyi szerkesztőségünknek rövid tudósítá­sa jelent meg, amellyel kapcsolatiban Benyovszky Mónié és RudoM grófok jogi képviselője, Pásztor Emil dr. pozsonyi ügyvéd következő nyilatkozatá­nak közlésére kénte föl lapunkat: „Ügyféléim felső- eEeü-d birtokot 1020. év folyamán ideiglenes szer­ződéssel a forgalmi ár húsz százalékáért a felső- szeM-i föAdérdeklödőíkinek éladták. Az ideiglenes szerződésben kifejezett utalás történik arra, ho'gy abban az esetiben, ha néhai Benyovszky Lajos vég­rendeletét a báróság hatállyában nem fogja fenm- tertaná, a vevők kötetesek lesznek a többi örökösök hozzájárulását külön megszerezni e ez esetiben ügyfeleim a vételár m yfefteilő részét vdeszaíízetrik. Miután a végrendelet tényleg részben hatálytalanít - tetőit, ügyfeleim a felső&aelli-i vevők megbdzottaával közösen megállapibott összeget a vevőknek vissza­fizették és velük elszámoltak. Ügyfeleim és a fefeő- ezeüá-á vevők között eemmditéle differencia nincsen, ügyfeleim és a feteőezeli-d vevők között perek nán- eeeoek ás folyamatban, s aa a kérdés, hogy a többi örökösök és a feteőszeffi-i vevőik között vannak-e és •milyen természetű eUemtetefc, ügyfeleimre nem tar­tozik." xx Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kel­lemetlen szájíz, homlokfájáe, láz, székszorulá«, hányás vagy hasmenés eseténél már egy pohár természetes „Ferenc József* keserüvhf gyorsan, biztosain és kellemesen ihat. Beregszász, májas 14. Már gyakran elképzeltem, hogy egyszerűen benyúlok a mellényem alá, kiveszem a szive­met és megnézem, hogy mi is az, ami úgy szo­kott benne fájni? Megnézem, hogy fáj benne a porba ejtett virág, a mély fekete gyász, sok­szor az öröm is, meg más szomorúság.,. Az­tán magamat nevetve intézem él a furcsa or­vosi vizit elképzelését és keserűen elmosolyo­dom, amit a doktorom mondott: „kicsit roe*~ szak, kérem, az idegek .. .** Talán igazuk is van az életrevaló materia­listáknak, az idegek kérdése a bánat és az egyéb szívfájdalom, amely itt-ott betel opako- dik az ember szivébe ... Néha aztán az ember nem i® tudja, hogy miért, de az öröm is fáj. Nem paradoxon ez, hanem igy is van ... Például esténkint amikor a mennyboiton fötl- sercentik a csillagokat és az uccákon is kígyói­nak a lángok, a szegény ember odaáll a kávé­ház falához — muzsikát hallgatni... Tavaszi illatot lengedez felénk a szellő és a virágszagu tavasszal együtt szívjuk be a kávéházi zenét... Ingyen muzsikálnák nekünk, a szegényeknek, nem is vágyunk bemenni a füst ködösítette CfeáHogásba, szebb kint... Muzelikásabb ... csipkerózsásabb ... gyémántos ... harmatos... itt kintről a zene és mégis fáj... Nem tudom, hogy miért, de nagyon fáj ej a* ingyen muzsi­ka-öröm ... Éppen igy fáj Mária Ljaklovának a története, amelyet, hogy szakszerűen mondjam, „fölri- port.oztam1*... Úgy fáj, mint mikor a mosolygó álomból nappali könnyre ébred az ember ... — Szenvedő nőknél a természetes Ferenc Józseí keserüviz könnyű, erőliköd'és nélküli való bélkiüirü- llést idéz ©lő és ezáltal sok esetben rendkívül jóté­kony hálássá 1 van a 'beteg szervekre. A női beteg­ségekre vonatkozó-tudományos irodalom több meg­alkotója írja, hogy a „Ferenc József*1 víz kitűnő ha­tásáról a saját kásérieteá alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer üzletek­ben kapható. Mária Ljaklovna története tulajdonképpen már akkor kezdődött, amikor ott lent Szerbiá­ban egy revolver csattanába vil árrobbanássá visszhangzott és Gergely Istvánt a 65-ös gya­logezred egyik menet századával neki vitték Muszkaországnak ... Mária Ljaklovna azonban nem tudott erről semmit... Az orosz Gretchen ... Hajnali pirkadatkor, amikor az Ural között kipompázott a napsugár, este, amikor falujára, az Qmsktól sok száz versztnyire fekvő Valod- nára, rábonilt a eötét oroaz éjszaka, egyre ott ült szövőszéke mellett és ha munkájába bele is szőtt, szép meséket, arra igazán nem gondolt, hogy Gergely István is lélegzik a világon és feléje maséroz ... ... és a magyar hadifogoly Gergely István pedig ma-sérozott, ő :sem tud­ta, hogy hová, de ment napsütésben, ember- véres pocsolyában, esőben, szélben és egyszer csak ott volt muszkatfogságban ... Először fér­ge® lágerekben, aztán tevegőnéörOfi szabadfog­ban. ügy tört össze Gergely István lelke, mint a kőre esett gyöngyös oltásé... A teste is ide-odaütődött, mint amolyan szegény „pieni“- nek a teste, de beleszokott és lassan „továris11 lett belőle... Mikor aztán Valogdában Mária Ljaklovnát meglátta, elfelejtette templomának harangzúgását... búzatáblát... meg a szüre­tet 1 és nem is beszélt arról, hogy őt becsülete­sen Gergely Istvánnak eianyakönyvelték, ée csak azt mondta, hogy Ihnatovice Poüefkinnek hívják ... Mária Ljaklovna megszokta a szövő­szék mellett a hallgatást, most se sokat kérde­zett, szivére rágyőngyözött a szerelem é* Ihna- tovics Poleskinnék az asszonya lett... A gyermek... A Beregszász melletti kis faluban pedig elfe­lejtették Gergely Istvánt, úgy tudták, hogy el­pusztult, hősi halált halt. Csak egy öreg a*z- szony sírt föl sokszor utána ... Ihnatovice Poieskin pedig ásott, kapált, dol­gozott, úgy munkálta a muszka földet, mintha bölcsője ott ringott volna rajta... Aztán rin­gott íé azon. A muszka emberié lett Gergely Istvánnak gyermeke ringatózott benne ... Ami ezután három-négy esztendőre történt, azt Ihnatovics Pofeskfn ma sem tudja megma­gyarázni magának... Feltámad a mait „így kellett ennek lenni*1, — mondja csön­desen. Ihnatovics Poieskin egyszer csak úgy érezte, hogy őt nem is olyan régen Gergely Istvánnak hívták... Nem is az eszébe, a szi­vébe jutott és elkövetett egy lelketlenséget... — Omsíkba, megyek, traktort kérni a ta­nácstól, — mondta Mária Ljaklovnának és ha­za jött... a falujába ... Haza jött, pedig ott messze... mesze Valog- dában már szépen fejlődött a második pulya-.. Itthon is maradt. Dolgozott tovább, keveset beszélt, nősíteni akarták, de utóbb már nem tö­rődtek vele, valami „muszka nyavalyát hozott magával1*, mondogatták és ott hagyták a nagy busuláaban ... A szív iránytűje után .. Már több, mint két éve volt annak, hogv ha-* za jött és most megtörtént a csoda... Gyönyörű szép, csodálatos csoda, amilyet csak egy anya, két gyerekkel az ölében, egy asszony egy férfivel a szivében tud csinálni... Mária Ljaklovna, aki IhnatovioÉ Poleskirmek lett az asszonya, utána jött Gergely István­nak ... Ez semmi, igy leírni, ez semmi, igy beszámol­ni róla és ezt nem is lelhet igy megérteni... A jó Isten akarata csodálatos, amikor a vi­lág nákrnk tavaszba virul, a fecske berepül eresz alatti fészkébe ... Mária Ljaklovna nem is tudta, hol a fészke, hogy ki is a párja... Ihnatovics Poieskin so­ha, de soha nem beszélt Gergely Istvánról, an­nak falujáról és az asszony — kisfia és leánya — kétévi bolyongás után megtalálta... — A szivem volt az iránytű, — mondja Má­ria Ljaklovna és Gergely István csöndes bűn- bánattal tolmácsolja a szegény asszony sza­", ......... ■"■■■Mg va rt, oki sohasem mozdult ki falujából és aki mindig úgy látta, hogy csak az Ural tövében van vuág, elindult ismeretlen helyre, ismeretlen ura után... Fölpakolta két gyermekét, cso­magja nem volt más, mint a terhes bánat és végigjárta a kálváriát... A büvSs happy end Nem beszél átjárói. Talán nem Is tudná meg­mondani, hol járt, hogyan tudta meg, hogy Ib- nátovica Poieskin, az a rossz ember, javulásba' becsötetesedő Gergely István. Soha nem is ál­modta, hogy a világon van Beregszász, s mel­lette egy falu és mégis megtalálta... A szive, meg az a drága jó Isten vezette ... Akkor találtam rájuk, amikor bentjártak a jegyzőnél megbeszélni, hogy mi is a formája az itt érvényes eeketésí áldásiak ... Mária Ljak­lovna még kicsit fáradtan mosolygott és mo­solygásában a sok szenvedés könnye osük>- go«... 8 én nem is tudom, miért, de sokszor fáj az öröm és én is csöndesen sóhajtom, hogy „igy kellett lenni..Jak Sándor. xx Igen jó kariban levő 4 és 6 üléses „Opel" és „Praga“ személyautók kedvező Áron eladók ax Antóbörzénél, Schanidt Ist­ván, Kasioe, Fő-u. 76. — Borzalmas módon vetett véget életének egy eJecskei leány. Nyiferai tudósBónk jelenti: A Nyü- ra melletti Eleoake községiben tegnap délután bor­zalmas módon vált meg az élettől egy elkeseredett leány. Ssoteeánezky Anna gazdasági muukásnő, aki egyik vagyonos gazdánál állott szolgálatban, szülei lakásán egy nagy csésze tömény higkőol- datot hajtott fel, majd amikor röviddel később érezni kezdte a Ingkő égető hatását, elrohant ha­zulról és a több mint egy kilométernyire fekvő gazdaságba futott, ahol egy kútba vetette magát. Futás közben a leány többször összeesett a fájda­lomtól, majd isanét feltápaszkodott é6 tovább fu­tott, míg a gazdasághoz ért. Ott a kaput zárva ta­lálta, mire felmászott a másfél méter magas kő­falra, ahonnan lezuhant a gazdasági udvarba. Oly szerencsétlenül esett, hogy súlyos zrazódásókat szenvedett. Ismét feltápaszkodott. a közelben levő kúthoz vonszolta magát és mielőtt az udvar másik végén dolgozó munkások közibe vethették- volna magukat, belevetette magát a mély kútba. Gsanala Anna 'mutóká&leány vette észre először, hogy a Szolcsánszky-leány mit követett el, mire segítségért kezdett kiabálni A munkások ekkor odarohantak és egyikük leszállt a kútba, ahonnan sikerült még élve kimentenie az eszméletlen álla­potban levő öngyilkos jel öltét. Azonnal orvost hívtak és hosszas éleeztéái kísérlet után eszméletre térítették az elalélt leányt, aki azonban röviddel később nagy kínok között meghalt. Amikor eszmé­letre tért, kihallgatták, azt azonban nem volt haj­landó elárulni, hogy mi késztette végzetes tettének elkövetésére, » igy titkát magával vitte a sírba.- M A R G IT-GYÓGYVIZ & LEGJOBB. Kovaiöld hőszigetelő anyagok Schulz Goztégl agy árak r.-t. építési osztálya Bratislava, Lorenztorgasse 6. — A koldusasszony halála. Párkányi fcndósifcónk jelenti: Kisujfailu és Köbölkút között a mezőőr az egyúik ezaknakazalban egy női holttestet talált. Kun Istvánná 58 éves köbölkutd asszonyt agnoszkálták a holttestben és megállapították, hogy az asszony évek óta koldulásból tengette életét Halálát szávgyenge- ség okozta, amelyet az elégtelen táplálkozás idé­zett elő. Rádióamatőr A rádió alapfogalmairól Eddigi cikkeómk során megtanultuk, hogyan ke­letkeznek az elektromos hullámok, mik a kereszt- hullámok. Mai cikkünkben az elektromos hullámok terjedési sebességéről fogunk tárgyalni. Tudjuk az előbbi elmondottak alapján, hogy az elektromos hullámok különböző hosszúságúak, méretűek. De legyenek e hullámok bármilyen mé­retűek te. a terjedési sebességük mindig egyforma: egyenlő a fény terjedési sebességével, azaz má­sodpercenként 300.000 kilométer. A kife&zitett húr példájából láttuk, hogyha gyor­sabb rezgésszámot akartunk elérni, akkor a hul­lám hosszát meg kellett rövidítenünk. Ugyanez a tétel helyes fordítva is. Ebből azt láthatjuk, hogy a rezgésszám és hullámhossz között bizonyos ös­szefüggés van: e kettő függ egymástól. De ez a tétel az elektromosságnál is helyes: a rezgésszám növekedi ével kisebbedik a huüámhossz, a csökke­néssel hosszabbodik a hullámhossz. Ennek igazo­lására a napi életből vehetünk egy egyszerű pél­dát. Két kocsi halad egymás mellett: az egyik­nek kis, a másiknak nagy kerekei vannak. Ahhoz, hogy a kisebb kerekű kocsi egy bizonyos idő alatt ugyanakkora utat fusson be, kell, hogy a kerekek gyorsabban forogjanak. Most, hogy megtanultuk, milyen a hullám terje­dési sebessége, milyen viszony van a rezgésszám és hullámhossz között, a rádiózás egy fontos szá­mításához ériünk el: a hullámhossz és a rezgés­szám kiszámításához. Azt tudjuk, hogy a terje­dési sebesség mindég ugyanaz, 300.000 km. Ha most öwmerjűlk a hullámhosszat, ebből a két isméim- tetősből kiszámíthatjuk a harmadik ismeretlent: rezgésszám --- 300.000.000átüliámfliosszál. (A ter- jedórf sebességet méterekben adjuk meg, miután a rádíöhuMmök irwndég Méretekben vonnak kife­jezve). Ha pedig a rezgésszámot ismerjük óe ki akarjuk a hullámhosszat számítani, akkor a kö­vetkező képlet szolgál számításunk alapjául: hullámhossz = 8000.000.000 : rezgésszám. Mikor a szikrainduktömal elektromos hullámo­kat állítottunk elő, e ezeket a hullámokat lemér­tük, azt vettük észre, hogy ezeknek a hullámok­nak amplitúdója (a maximális és minimális pont közötti kilengése) nem egyendő, hanem folyton kisebbednek, majd egy pillanatnyi gztímet után nagyok lesznek, hogy azután megint kisebbedje- nek. Az ilyen, bizonyos időközökben kisebbedő hullámokat csillapodó hullámoknak nevezzük. Az amplitúdók nagysága függ a rezgéseket létrehozó erő nagyságától. Hogy a szikrainduktor ilyen csil­lapodó hullámokat kelt, az azt mutatja, hogy az induktorban a rezgéseket létrehozó erő bizonyos rezgéscsoportok keltése közben bizonyos maxi­mális érték és nulla között folytonosan váltako­zik. Az ilyen csillapodó hullámokat azonban a rá­diótelefonnál nem alkalmazhatjuk. Ezeket csak a rádiótelegrafiában, ahol a. hang modulációja nem fontos lehet eredményesen alkalmazni. A rádió- telefon megvalósításához egy olyan készüléket kellett megszerkeszteni, amely állandó, nem csilla­podó amplitúdójú hullámokat képes előállítani Sok kísérletezés után sikerült ilyen szerkezetet- összeállítani: az elektroncsövet, vagy ahogy mi nevezzük, a rádiólámpát, ezzel a csillapít a tlan rezgések előállításának kérdése megoldást nyert. Jövő cikkünkben az elektroncső szerkezetével, alkalmazásával fogunk foglalkozni. — Folytatjuk. — * PÉNTEK PRÁUA: 11.lő .Verdi müvei gramiokmou. 12.85 Zenekari liasiigv©me.ny Rriiiuínböl. 16.30 Kamara­zene Beethoven és .larnacb, müveiből. 17J26 Hírek 'és előadás némeMiU 1.9.00 A kwjuiffieaiuí pos<táiilo®. Ad«m operája. 22.16 Ilangvenseny a Praha toárvé­iháiaból. — POZSONY: 11.30 Dvofák müved gramo­fonom. 12.35 Hangverseny Britemből. 13.30 Hírek mö gyárul. 16.40 SzóJ'ÍBta hangverseny. San© tana, Rimekij -Konsakov és Dávid Popper müvedből. Émeklbefét: N. Baíkeo szlovák dalokat énekel. 17.20 Magyar óra. Ujfoázy Loflia és Mészáros dr. chanso­nokat és dalokat énekelnek. 18.&0 Prága. — KASSA: 12.05 Gramofon. Vegyes lemezek. 17.10 Szaltómzeme. Műsoron Bodto ás Pucolná müved. 18.15 Szlovák nyelvlecke magyaroknak. 18.50—22.55-ig Prága. 22.55 Hírek magyarul. — BERLIN: 18.20 Manmnrdii cselló művész játéka Sándor Árpád zomigorakiiséretével. — BERN: 20.30 Saivatd Salva­doré miiilánód énekes vendégjátéka. — KATTO WITZ: 20.15 A FiKhannonikusok hangversenye. — MILÁNÓ: 20.40 Szimfóndkius hangverseny Ber- ilto®, Bach, Debussy, Saánt Saems Samum art imi Foromá müvedbŐL — MÜNCHEN: 20.40 Rokoko- iinnepély a bayreuthd Eremálageben. — RÓMA: 17.30 Ének és zenekari hangverseny. 21.02 Schu­bert— Beirthé Három a kislány c. operettje. — BÉCS: 12.00 Gedger zenekar. 16.30 Hangverseny. 17.15 K iérni Költői utazás c. zongorára irt hangú- látképei Womg-Timgl Stella előad áeában. 18.00 Hu­mor a ikuldsezáik kötzött. 18.90 Papp Dezső elő­adása : Fönitoszliiikus utazás a csililagok világába. 20.00 Emberek a fénykévében. Utána a Komgold jazz hangverftenye. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házi'kvartótijének hangvereenye. 1. Lehár: Vízió, nyitány. 2. Mdcheld: Angelus. 3. Delmas: Tavasai iddll. 4. Gábriel-Marié: Menüett. 5. Sulldvam: A mdk'ádó, nydJtány. 6. Csenmák: Lassú verbunkos. 7. Rózsavölgyi: Lassul magyar és friss. 8. Cette- ldoa: Leányállmok, keringő. 9. Van Herak: Oh, oh, oh, oraeetep. 10. Thomson-'-Percy: Csak egyszer, tangó. 11. Kalmár: Mennék magi után, slow-fox. 12.00 Déli bairaugszió az Egyetemi teniplomből. •idöjár-itejeleftiés. 12.05 A M. Mr. Óiszágos Tiszti Kaszinó sZaló ti zenekarának hangversenye. Voaó*. nyel Berihia István kwiagy. 1. Stráüss: Orosz in­duló. 2. Lehár: A kék mazur, egyveleg. 3. Padiba: Sd Fon savait, tangó. 4. Oflfenbach: HoflPmawn tne- aéá, egyveleg. 6. Roeedni: T«H Vátex»iMayttiány. ft. Ddenzá: LiMomszál. 15.45 B. Caeke Vikua mesél a gyermekeknek. 17.00 Aa Első Budapesti CáterakÍT hangversenye. Vezényel Bumdsehuh István karnagy 1. Fuss: Üdvözlés, induló (Begrüs&ungsmars-,: ' Együttes). 2. Kastenedu: Hanghullámok (Tonv.e’ len), keringő (kvartett;). 3. Ghnumak: Teniplent­szentelés (Wolfstahler Kdrtog), Landler (kvartett). 4. Fuss: Alkonyatikor (lm Dammeretumde), idill (Bundschuh István, Hertl Henriíknié, Auchter Ber­nét). 5. Wensky: Maienromber (Bundschuh). 6. Chrunaik: Táncoló koiboldok (Tazende Köböddé . polka. 7. Sehaechek Csendes este (Um dde stíl ■■ Abendzeá't, Bundschuh István, Hertl Henrikné). í Chrunak: Induló (együttes). 17.50 Császár Eleme dr. egyetemi ny. r. tanár előadása: „Képek a ma gyár irodalom multijából." Közreműködik báró Szentkereszthyné Nyegre Rózsi. 18^5 Zongorané­gyesek. Előadíják Zsolt Nándor (hegedű), Holló.; Zoltán mélyhegedű), Csukia Béla (gordonka) és Fleisoher Antal (zongora). 1. Louds Feccd'inána Op. 6., F-moll zongoranégyese. 2. Mozart: VI ez. D-Dur zongoranégyes. 16.70 Hiickl Ernst dr. német­nyelvű humoros előadása.. 20.00 Farkas Jenő és Gigányzenekarának hangversenye. 20.50 Részletek Szilágyi—ESsemann: ^lvánci huszárok11 c. operett­jéből. Bevezetőt mond és a® egyes számokat kon ferálja Szilágyi László. A kdeóretet a Mándits- szalónzenekar adja, a szerző vezénylésével. Köz- működik Tóth Erzsi, Ziilahy Iréai, Laurisin Lajos és Sebő Miklós. 1. Flórián, foxtirott (Zilahy. Sebő). 2. Ott maradt Budán a szivén (Tóth). 3. Márt van mindig magával a mamája, foxirott (Ziilahv, Sebő). 4. Szabad-e még magát imádni, slowfox (Tóth Löurdsrin). 5. Van, alká bevallja... foxtrott (Tóth. Zilahy, Laurtsdn, Sebő). 6. Jnj de tudnám szeretni, ifoxt.rott. (Ziilahy, Sebő). 7. Édes Tamás, foxtrott (Ziiwhy, Sebő). 8. Neked vau, angyalkáim, a lég szebb szád, slowfox (Tóth, Laurlsin). 1).. BeAVol; rózsám katonának, induló (Ziilahy. Sebő). 10. Híg\ je öl, tangó (Tóth, Laurisin). 11. Al vinci has'.á rok. Induló (Laairisin. Sebő). 22.10 A Fejes-szalón'^’ne- kiar, mk (“Vtende-jam és Horváth Gyula cigányzene tarának hangvwaeoye w

Next

/
Thumbnails
Contents