Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-14 / 109. (2330.) szám

Áltól) május 14, szerda. \ár±*+%*ju+L'A * nátus alkotmányjog'i bizottsága a mailt héten dicséretes munkához látott akkor, amidőn Grosschmid és Farkas szenátoroknak az ál- ampolgárságii kérdés végleges rendezésére vonatkozó kezdeményező javaslatait munka­rendjébe fölvette. Hogy az állampolgársági fronton mennyire elfajult a helyzet, azt a szudétanémet törvényhozók interpellációiból s a csehországi német sajtóból is láthatjuk: ma már a német kisebbségnek is megvan az állampolgársági kálváriája, vagyis az eddig speciálisan sz-lovenszkói betegség — vissza­fejlődés helyett — elmérgesedik s a tört értel­mi országokra is átterjed. Grossobmid Géza dr. szenátor javaslata tehát soha jobb pilla­natban nem jöhetett s ismétlem, a szenátus bizottsága is csak dicséretet érdemel, hogy a javaslat tárgyalásához látott. De elítélendő már a bizottság ama gyöngesége, amellyel a belügyminiszter határidő-igéretériek fölült s ezzel egyrészt az ügy érdemleges elintézését bizonytalan időre kitolni engedte, másrészt újból azt a látszatot keltheti, mintha a tör­vényhozás akarata is a végrehajtóhatalom akaratának volna alárendelve. Slávik minisz­ter urnák az állampolgársági kérdés nem sür­gős, annak tárgyalását tehát egy decemberre szóló határidő-ígérettel — a naptári ősz de­re miber 23-án végződik — elhalasztotta azzal, hogy ősszel a kormány hivatalos állampolgár- sági javaslata is a nemzetgyűlés elé jut. Egyszerű, becsületes ésszel igazán fel nem fogható, hogy máért kell őszig várnunk arra a hivatalos állampolgársági javaslatra, amely már lombban készen volt s azóta is az uni- fiktác-iós minisztériumban pihen. És a bel­ügyminiszter ur nem tudja azt, hogy ősszel az állami költségvetés, a lakástörvény, a for­galmi adó annyi munkát ad a törvényhozás­nak, hogy az akkor a legjobb akarat mellett is 1931 tavaszára kénytelen halasztani az ál­lampolgárság ügyét? Ellenben most kényel­mesen elintézhette volna azt az alkotmány- jogi bizottság és a plénum, s emellett bő­ven maradt volna idő a gabonavám.pótlék, monopólium és sok más közgazdasági sület­lenség körül a kulisszák mögött vivőit harc­ra is. Aki a prágai parlament őszi üléssza­kának immár tradícióba csontosodó munka- beosztását ismeri, az jól tudja, hogy az állam­polgársági kérdés rendezésének őszre való ha­lasztása valójában egyéves halasztást jelent. A szenátus is jól tenné tehát, ha a belügymi­niszteri határidőigéretét kellő értékére szál­lítva — félretenné s Grosschmid és Farkas szenátorok kezdeményező javaslatai alapján eme fájó seb gyógyítását megkezdené. A másik, ugyancsak nagyon jelentős ígére­tet szeptember elsejei határidőre Dérer is­kolaügyi miniszter tette akkor, amidőn az Érsekújvár i államosított gimnázium tanárai­nak átvételét az uj iskolai óv elejére kilá- fásba helyezte. A szociális igazság elveit valló Dérer miniszter bizonyára nem veszi tőlünk rossz néven, ha ígéretét jogkiterjesztő módon magyarázzuk s ama reményünknek adunk kifejezést, hogy a valóiban pontot?, mert napra szóló Ígéretét a rimaszombati ugyan­csak államosított, de az állam által nem fi­zetett tanárokra, de a lényegileg ex-lex álla­potot jelentő szerződéses tanárok, a Séhere- rék ügyének végleges és jó rendezésére is értelmezhessük. Nem akarjuk az érsek újvári tanárak örömét rontani, de az ígéret számtan tételeivel minden rosszra felkészült eszünk azt a kérdésit diktálja: ha valóban olyan nagy a miniszteri jóakarat az érsekujvári tanárok­kal szemben és ha az osztályfőnök urak a mi­niszteri rendelkezésre nem reagálnak, — tudjuk, hogy ilyen nehézség is előadódba tik miért nem veszi elő a miniszter ur saját- maga ezeket az ügyeket s miért nem mondja tollba az államosító dekrétumokat egy kis­asszonynak. Az ígéret kiterjesztő magyará­zata mellett is nagyon bőven számítva, a ri­maszombati tanárokkal s a Scherer-tféle szer­ződéses tanárokkal együtt legfeljebb huszon­öt-harminc öt-hatsoros sablon dekrétum kell, mi mindössze egy órai munka. Itt nincs zükség már vizsgálatra, hivatalos eljárásra, mert a politikai megbízhatóságot a csendőr- örmester is igazolta, a többi kelléket maguk a ■/ érdekeltek terjesztették elő, mindössze cgy órát igénybevevő sablonmunka kellene. Ha ezeken a kérdéseken elgondolkodunk, bizony keserű lesz a szájunk ize a mézédes, szeptember elsejére való Ígérettől. És még valami. Az ember halandó, a cseh­szlovák kormányok pedig elég gyakran buk­nak, váltakoznak. Hol, kinél találjuk meg an­nak a biztosítékát, hogy Dérer és Slávik mi­niszter szeptember elsején, illetve december huszonharmadikáu még miniszter lesz? Mind­kettő javakorabeli egészséges férfin s igyenn- ! 'mi számítás szerint valószínű, hogy az adott : -rminasokat megérik s ezt őszintén kíván­juk is nekik. Ellenben a kormány élet-e már íivóiról sem olyan biztos, még a rövidebb ] ,táridőig sem, sőt az is könnyen megtör­ténhetik, hogy a ma miniszteri székben ülő urak ősszel az ellenzék keserű, barna kenyé­rén fognak élni. Bármiképpen is alakuljon a mi életünk s a kormány sorsa, a határ idő-ígéreteket elő- imc-zési naptárunkba piros tintával beírjuk - ha a terminus* lejárt, ezere az ügyekre visz* •zatcrünl;. Addig pedig minden nehézség el­lenére is bátran reménykedünk, hogy egy­szer már beváltott és pedig jól teljesített —- Ígéretről is írhatunk. Mert nagyon szeretnénk már jól teljesített ígéretről jót i-rrvi. A Kafka-Rosche aktivista csoport beismeri kormánypolitikájának eredménytelenségét Az aktivista német polgári pártok nem tudnak eredményeket elérni A nemzetiségi problémákat Spina miniszter szorítja báltérbe Prága, május 13. A Kafka—Rosche „munka- és gazdasági szövetség", amely a legutolsó nemzetgyűlési választásokon paktumot kötött a német- agrárpárttal és ennek alapján a kor­mány politikáját támogatni kénytelen, politikai jelentőségét teljesen elvesztette. Kezdetben az volt a vélemény, hogy ez a csoport, amelynek vezetői kétségen kívül elismert személyiségek, fontos szerepet fog játszani a szudétariémetek belpolitikájában s középpártként arra fog töre­kedni, hogy a szudétanémet tábor jobb- és -bal­oldala között összekötő kapocs legyen. A monstrumtöbbségben azonban Kafkáék úgyszólván szóhoz sem jutottak és már több- izben olyan liirek is elterjedtek, hogy a kor­mánytöbbségből rövidesen kilépnek. Ezt azonban nem tehetik meg, mert a német agráriusokkal kötött egyezményük értelmében mindaddig a többségben maradni kötelesek, amig az állam ügyeit a mostani kormány ve­zeti. Hosszú hallgatás után Kafka és Rosche végTe ki mert jönni a választók elé és a politi­kai helyzetről referált. Kafka a nemzetpo-litikai problémával foglalkozva, azt hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdések rövid időn belül való megoldását nem várja, de reméli, hogy a jo­gos nemzetpolitikai követeléseket fokozato­san teljesíteni fogják. Ebben a tekintetben károsan hat az úgynevezett melléKkormány szabotáló ténykedése. A cseh bürokrácia egyes tényezői, nem csupa alantas tisztvise­lő, hanem nagyobbrészt alantas szellem, folyton-folyvást arra törekszik, hogy a nem­zetiségi kérdés megoldását megnehezítse. A német pártoknak a kormányban való részt- vétele nem jelenti a nemzetiségi követelések kielégítését. Ez nem más — úgymond —, mint kísérlet, amelynek utján a német lakosság jo­gos érdekeit akarjuk védeni. Nem mondunk le jogos nemzetiségi kívánságaink teljesítéséről. Ha azt fogjuk látni, hogy együttműködé­sünkkel eredményt elérni nem tudunk, úgy levonjuk ebből a következtetéseket. Rosche az általános gazdasági válságról beszélt és azt hangsúlyozta, hogy a ma-ga-s vámvédelmi rendszer és az orosz piac elvesz­tése az európai gazdaságra katasztrofálisan hatott. Belpolitikai -szempontból a szudétapár- tok egymáshoz való viszonyát bírálta és ennek során a német polgári pártok együttműködésé­nek szükségességét hangsúlyozta. Kafka és Rosche csoportja tehát ismét azzal fenyegetőzik, hogy követelései nemteljesitése esetén eddigi kormánytámogató politikáját föl­adja. Kafka kísérletnek mondja kormánytámo­gató politikáját, ez a kísérlet azonban már nem az első, mert hiszen egyes német pártok már 1920 óta ,.kísérleteznek" és ma az a helyzet, hogy a kormánytámogató politika kísérlete sem­miféle pozitívumot nem tud fölmutatni. A Kafka—Rosche-csoport- a választások folyamán Szlovén szakán nagy propagandát fej­tett ki és úgy látszik, hogy ezt a propagandá­ját a jövőben is folytatni akarja-, mert a szudéíanémetíakta vidéken politikája egy­általán nem talált kedvező visszhangra s az a veszély áll fönn, hogy a legközelebbi vá­lasztásoknál egyáltalában nem jut mandá­tumhoz. Kafkáéknak a kormánytöbbségből való kilépé­se a koalíció létét nem veszélyeztetné, legföl­jebb a német agráriusok pozíciója rendülne meg, mert Spina egészségügyi miniszter politikája már a szudétanémet mezőgazdák köreiben is elégedetlenséget szül. A német agráriusok a mostani nagy gazdasági válság idején mond­hatni, szóhoz sem jutnak és teljesen a cseh agrárpárt uszályhordozói lettek. Spina miniszter-, a kisebbségi politika érdeké­ben semmit sem tesz, sőt még azt a nézetét sem titkolja, hogy a nemzeti­ségi politikának ellensége és a kisebbségek jogos követeléseit sem a kormánytöbbség­ben, sem pedig a kormányban magában nem támogatja. A német aktivizmus komoly válságba jutott, s a közel négyéves kormánytámogató politika, eddig semmiféle pozitív eredményt sem hozott. Mindaddig, amig a nemzeti kisebbségi pártok össze nem fognak és követeléseik teljesítését rendszeresen és kitartóan nem fogják köve­telni, javulás nem várható, annak ellenére sem. hogy a német kisebbségi pártok a Kormány- többségben és német miniszterek a kormány­ban vannak. Megalakult a nemzetközi fizetések bankja Az igazgatóság a nemzetközi kölcsön kibocsátásáról tárgyal — Angolország nehézségeket támaszt? Prága, május 13. Tegnap jelentettük, hogy a nemzetközi fizetések számára létesített bank igazgatósági tanácsa Baselben tegnap délután alakuló ülést tartott, amelyen a bankot meg­alak ultnak proklamálták. A késő ceti. órákba nyúló ülésről az alábbiakban számolunk be: Basel, május 12. A nemzetközi bank igazga­tósági tanácsának ülését Mc Garrah nyitotta meg. Az igazgatósági tanács elsősorban egy előre elkészített határozati javaslatot fogadott el, amellyel a bankot megalakulnak jelentik ki. Ezzel a nemzetőzi fizetések -számára létesitett bank hivatalosan is megalakulónak tekintendő. A következőkben a különféle garanciaintézke­déseket dolgozták át és ujraszerkesztették. Basel, május 12. A nemzetközi bank igaz­gatósági tanácsának tegnap este tartott ülé­sén a nemzetközi kölcsön mozgósítása kér­désének mai állapotáról és az első rész piac- rabocsátásának tervéről szóló jelentések hangzottak el. A bank vezetőségét megbízták azzal, hogy ebből a célból az érdekelt államok kormányai­nak megbizottaival, nevezetesen a pénzügymi­nisztériumok meghatalmazottaival és a magán­bankárokkal a tárgyalásokat vegye föl. A pénzügyminisztériumok megbízottai és a magánbankárok Baselba meghívást kaptak. Ezeken a megbeszéléseken a kibocsátási árfo­lyamot és a mozgósított kölcsön első részleté­nek a kamatlábát fogják megállapítani s így ezek a tárgyalások a brüsszeli konferenciának folytatásaként tekinthetők. Az igazgatósági ta­nács legközelebbi ülése pünkösd hétfőjére esik s ezért minden valószínűség szerint el fogják halasztani. A tanácskozás helye a legközelebbi alkalommal a bank székhelye lesz. Az értekezleten végül a bank belső szerve­zetét is tárgyalták. Ismeretes, hogy az eredeti elgondolás szerint a banknak három főosztálya lesz: a vezértitkári, a központi banko-sztály és az általános Bankkérdések osztálya. A bank vezetősége által kidolgozott s nagy vonások­ban ennek a beosztásnak megfelelő munkabe­osztást az igazgatósági tanács jóváhagyta. A továbbiakban a személyi kérdéseket- rendez­ték Stepman angol delegátus kivételével, mi­után ehhez még az Angol Nemzeti Bank hozzá- járí11Asa szükséges. Az igazgatósági tanács tagjai számának emelése kérdésében a svájci hivatalos táv­irati iroda értesülése szerint valószinüleg csak szeptemberben fognak dönteni, amikor az alaptőke emelésének ügye is tárgyalásra kerül. A/ igazgatósági tanács az éppen ismertetett határozatainak’ megszövegezésével nyil.vános tevékenységét ez alkalomami befejezte. Angoiország rossz szemmel nézi a bankos Paris, május 13. A nemzetközi bank igazga­tóság i tanácsának tegnap tartott ülése kapcsán a Matin kiküldött tudósitója a következőket jelenti: A Baseli Bank egyre növekvő hatalmának emelkedését London meg akarja akadályoz­ni Angolország arra törekszik, hogy a nem­zetközi bank, ha már teljesen nem akadá­lyozható meg, agy legalább a működése je­lentősen korlátoztassék. Sauenvein, a Matin kiküldött tudósítója, a to- vábiakban azt adja elő, hogy a legutóbbi angol­országi tartózkodása idején a mértékadó angol politikai és pénzügyi tényezőknek a jövőbeli európai szövetség tervét adta elő s azt a sze­repet vázolta, amely ebben a nagy tervben az angolországi kereskedőkre várna. Ezek azon­ban a fejüket rázták s ezt mondották: Igen, igen, ez szép dolgo, de ne felejtse el, hogy Angolország és Európa az két különálló do­log. Nekünk megvan a magunk saját brit birodalmunk, amelyen napról-napra élénkebb és jobb kapcsolatokat építünk. Európa a mi elhelyezési piaci államainknak csupán egyike. Az orosz piac számunkra még hosszú ideig marad zárva s Középeurópában a német és csehszlovák ipar az uralkodó. Egyszóval — irja Sauerwein —, az angolok Baselben az elégedetlenek szerepét játszák. A többi érdekelt azzal jellemezhető, hogy -hagyja-e magát elriasztani az angolok által, vagy nem. Ha a többi, érdekelt is tartózkodó Csizi jód-bróm gyógyfürdő. | A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól Csizffirdőn. | álláspontot foglal el, úgy nemcsak a baseli fö­deráció, hanem az az európai szövetség is meg­hiúsul, amelynek tervét Briand éppen szomba­ton vázolta. Esetleg az is lehetséges, hogy a nemzetközi bank egy olyan torzszülött marad, amely az európai kontinens szolidaritásának érdeké­ben komoly munkát nem tud majd kifejteni. Ez az eset különösen akkor fog bekövetkezni, ha az európai államok, sőt az egész világ nem­zetei egyetlenegy nemzet akaratának kénytele­nek magukat alávetni. Anglia egyelőre hetöMenüi hagyja a vatikáni követének posztját London, május 18. A Daily Telegraph diplo­máciai levelezője jelenti, hogy Ghilto-n, Anglia vatikáni köv-ete, rövidoson elhagyja Rómát és Anglia chilei követe lesz. Kétséges, hogy a múl­tai nehézségek elsimítása, előtt. Anglia, uj köve­tet nevez-e ki a- Vatikánhoz. .A követség ügyeit ideiglenesen az első követség! titkár fogja in­tézni. Sétovszky Tibor a magyar kőksiüügy kedvező kilátásairól Budapest, május 13. Wekerle pénzügymi­niszter tegnap (léiben a felsőházban magához kérette tanácskozásra Scitovszky Tibort, & Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatóját, aki tudvalévőén az elmúlt napokban érkezett haza Londonból, ahol az állami kölcsönre vo­natkozó tárgyalásokat eredménnyel befejezte. A tanácskozáson résztvett Weisz Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, va­lamint Harkányi János báró is. Az értekezlet után Scitovszky a következő nyilatkozatot tette: — A magyar kölcsön felvételéire irányuló tö­rekvések a piacokon és elsősorban London­ban a legkedvezőbb fogadtatásra találtak. Ez á kedvező hangulat már praktikus formában is kifejezésre juthatott volna, ha a kölcsön felvételének nemzetközi jogi vonatkozású elő­feltételei, vagyis a párisi és hágai megegye­zések ratifikálása már megtörtént volna. Minthogy ezek a ratifikációk még nem állna,g rendelkezésre, igy az én tárgyalásaim tisztán előkészítő természetű tárgyalások lehettek, amely tárgyalások azonban lehetővé teszik azt, hogy amint a nemzetközi jogi természe­tű előfeltételek megvannak és ebben az idő­ben a nemzetközi piacok helyzete is megfelelő lesz, a magyar kölcsönnel procedálni lehessen. Scitovszky Tibor ezután külföldi tárgyalá­sain szerzett impresszióival kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Nagy megelégedéssel és örömmel tölt­het cl minden magyar embert az a körülmény, hogy L 'jyarország külföldön a legmesszebbme­nő bizalmat élvezi és ha általánosságban azt lehet mondani, hog üzleti kérdésekben szénti,menta 1 izmusnak helye nincs, mégis áll az, hogy a magyar köl­csön iránt mutatkozó kedvező hangulatnak egyik magyarázata a Magyaxaoi'szág iránt ér­zett- rokonszenv. Megindultak a csehszlovák-romáu keres­kedelmi tárgyalások Bukarest, május 13. Vasárnap Friedmann dr. vezetésével Bukarestbe érlcezet-t. a- csehszlovák —román kereskedelmi tárgyalásokra- kiküldött csehszlovák delegáció, amely hétfőn a román k iilügyminiszfrériumban megkezdte munkáját. A delegációt. Mi roncsén miniszter fogadta ós üdvözölte, ama reményének adva kifejezési, hogy a, két ország barátságos viszonya a mén kötendő kereskedelmi szerződésben kellőkép­pen érvén yrorju*

Next

/
Thumbnails
Contents