Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-11 / 107. (2328.) szám

Amióta Németország második legnagyobb biztosítási koncé rajé, a büszke „Frankfurter" megbukott, a közönség még nagy intézetek biztosítási mérlegét ás rendkívül kritikusam fogadja. Óriási forgalmi számok és nagy összegek biztosítási tökénél még magában véve nem imponálnak, mert ma sokkal inkább, mint régebben a betétek biztonságát és az üzletmenet szolidságát figvelik. Szükségtelen külön kiemelni azt, hogy laikusok, afc”: előtt egy biztosítási mérleg struktúrája idegen, sokszor túllőnek a célon és figyelmem kávül hagyják azt, hogy egy biztosítási intézet számára teljesen elegendő, ha kötelezettségei és garanciális eszközei között helyes viszony áll fenn. Másféléi azonban vita tárgyát nem képezheti az, hogy egy speciális nagy tartalék- alap létezése akvdaiciés szempontból rendkívül vonzóerővel bír.

Az a pillanat: „Jöjjön, aminek jönnie kell, a mi rendes és rendkívüli tartalékalapjaink révén módunkban áll fizetni", ez több, mint a szokásos biztosítási propaganda s ezt az Assicuraziond Generáli hangsúlyozza. Nagyigényü, de nagymértékben kötelező veit az a propaganda, melyet ez az intézet (különösen bent az országban folytatott; ez azonban egyúttal a tisztesség és a konikurrenciaharcban lévő szolidság beismerése volt, amikor az intézet Ed. De lm öntés dr. sza vait magáévá tette, amelyeket az „A biztosítási vihar után" c. cikkével 1069 angusz- tus 24-én a Yoesisohe Zeitungban leírt:

Biztonság

A garanciaeszközök felemelése 2.25 milliárd Ké-ra

Egészen természetes, hogy egy olyan kolosszus, mint amilyen az Assicuraziond Generáli, közel százéves tapasztalata dacára és tradicionális elővigyázatossága mellett nem volt ezen események hatásától mentes.

S hogyan találta n gát szemben ezen előre nem látott eseményekkel? Kurzusves: Ínségeket szenvedett, az üzleti jelentésben csakis a peseta ingadozásáról emlékezett meg, — de abban a helyzetben volt, hogy egy fogással elsimítsa az összes differenciákat, egyszerűen az árfolyam differencia tartalékokból, amelyeket a múlt évben 79-ről 111 millió lírára felemeltek, 37 millió Urát elvettek, úgyhogy valamennyi értékpapírt a tőzsde árfolyam szerint lehetett elkönyvelni. Hogy ebben az esetben milyen .rigorózusan járt el, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy az üzleti jelentés szerint az árfolyamja- vulás következtében már 1930 március 31-én az értékpapírokban szenvedett könyveiésszerü veszteségekre tebb mint, 15 milliót szabaddá tett.

A tartalékokból való elvonás dacára az üzleti jelentés mégis megállapíthatja, hogy a technikai tartalékalapok és a tulaijdontartaléketlapok számadatai továbbra is lényegesen emelkedtek.

GABANCIAESZKÖZŐK

1927 1921 1929

Lira Kft Lir* Ki Iára. Ki

(Átszámítási kurzus 178.425) (Átszámítási kurzus 176.66) (Átszámítási kurzus 176 96) Teljesen befls. alap*«k* . . 60,000.000 107,055.000 60,000.000 105,990.000 60,000.000 106,170.000

Nyereség és va^yonUrtalék 129,856.463 231,964.592 218,031.473 385,152.597 191,160.525 338,258.549

KártArt*Wtaűa.p . . . . . 52,040.686 92,553.594 63,246.664 111,725.232 64,011.405 113,268.182

Práminm tartalék tárgyi biztosításokért ...................... 78,288.814 188,986.816 83,188.560 146,853.650 86,753.699 153,510.670

Prám iu m tartalékok és prft- mittm áthosat életbiztosításokért ........................... 687,941.771 1.227,460.106 804,053.338 1,480,360.221 909,918.705 1.610,101.148

Az éktbktoritottak ozctz.

létalapja ........................... 6,146.110 9,181.947 4,964.327 8,769.484 4,785.710 8,468.314 _

ös

szesen: 1.013,272.834 1.807,932.054 1,233,428.352 2.178,851.184 1,316,630.044 2,329,776.863

mutat a tőkék elhelyezése is. A Generáli egyike voJt azoknak a társaságoknak, amelyek már a háború előtt azt tették, amit sok más intézet csők a háború után kezdett, vagy akart megkezdeni: házaikat épített, az intézetnek ma már úgyszólván Európa majdnem minden nagyobb városában nagy épületed vannak, amelyek elővigyázatos értékelés mellett a mérlegben összesen 246 mattié lírát, azaz 435 millió Kö-t mutatnak ki, ami a tavalyival szemben 22 millió lírás emelkedést tesz ki. Az emelkedés a Bozen, Cremonában, Turániban, Ro- vigno és a Páros melletti Richehourgban történt uj vásárlásokra vezethető vissza, valamint a Belgrádiban és Milánóban befejezett uj építkezésekre. Emellett az értékesítésnél szándék osan rigorózusan jártak el és habár a multévben az olasz birodalmi ingatlanbirtok értékesítését 130-ról 178 millió liirára vették tel, bizonyára vannak még lényeges csendes tartalékalapok. Különösen a Csehszlovák háztulajdon mérlegszerűeo alacsonyabban van értékesítve, mert a prágai Vencel-térer álló palota, amelynek értéke 30 millióval bizonyára nincsen magasan megállapítva még most is 3 millió lírával azaz 5.25 millió Ké-val van a mérlegben felvéve és Brünnben a ház 500.000 lírával az igazi értéknek csak töredékét jelenti.

KEZESSÉGI ALAPOK

1927 1928 1929

(Átszámítási kurzus 178.425) (Atesámitási kurzus 176.65) (Átszámítási kurzus 176.351 Líra Kft Líra Kft Lira Kft

Ingatlanvagyon éa jelzálogok 198,642.862 354,428.527 248,532.862 430,033.301 269,039.083 476,064.657

Kölcsön saját, életbiztosítási

kötvényekre

... 67,275.070 120.035.544 75,531.961 138,427.209 90,267.642 159,728.593

Ér

ótkpapirok........................... 644,805.725 1.150,494.615 787,568.562 1.391,213.867 844,301.733 1 493,991.917

Pé

nztárkészlet készpénzben és hitelintézeteknél, valamint adósok a hitelezők levonásával ................................ 102,549.177 182,973.368 121,809.976 216,177.307 118,021.586 199,991.696 __

Összesen: 1

.013,272.834 1,807,932.054 i.233,428.351 2.178,851.184 " 1.316,630.044 2.329,776.863

Az értékpapírtárca egy 787 miiiió liláiról 844 'lírára váló emelkedést mutat ki, amely főleg köz- ihaszsaálafti intézmények obligáciöimk 35 millió lira értékű megszerzésére vezethető vissza. Ez évben sajnos az értékpapír kimutatást már nem a különböző valuták szerint csoportosították, hanem kumulatív tételben (az áÜaimpapirofc, obligáoiók, községi és országos kölcsönök, valamint részvények szerint elosztva) imirtatták ki. A 88 i mdttió lírából esik kb. 133 a más biztosító társaságoknál való részvételire. Az Assitcurazioni Generáli koncemjé- hez tartozik Csehszlovákiáiban a MoMiavia-Geme- rali és a Sekurítes, Ausztriában az österredóhische Attgeaaedne Unitell, a Hedmaitvareiriherung A. G. és Magyarországon a Jég- és Viszontbiztosító R- t., Jugoszláviában a „Sava" A. G. Különös jelentőségű a „La Conoordfia" Párásban, a Bonca vitettca Espagna Barcelonában, amelyeknek nagy üzletük van és egész értékpapír készletük a Generálié. Az intézetnek azonkívül Lengyelországban és sok más országban is testvérinftézetei vannak.

Üzletemelkedés

Az életbiztosítási állomány emelkedése több, mint 10 millió Kő-ra

Ennek a rendkívül és közel százéves munka ál/taá teremtett kiterjesztésnek köszönheti a társaság, hogy dacára bizonyos konzervativizmusának még az ezideinél is kedvezőtlenebb évben üzletmenetét Lényegesen ki tudta bővíteni.

Az életbiztosítási osztály, amint ezt az üzleti jelentésben kiemelik, rendkívül gondosságnak a tárgya és a vállalat ennek legnagyobb figyelmet 1 szenteli. Ez egy 1,440.000.000 lírás azaz 2 30 milliárd Ké-produkciót mutat ki- A forgalom 50 millióval volt nagyobb, mint 1928-ban, olyan eredmény, amely szinte meglepetésként könyvelhető el.

Látható tehát, hogy a társaság kedvezőtlen kártérítési folyamat dacára és a legmagasabb kárlikvidóiás mellett, a könyveiésszerü jelentős árfolyamveszteségek dacára nemcsak a károkat tadta játertkönnyedséggei kiegyenlíteni, hanem azonfedül még a rendes tartalékok mellett még a rendkívüli alapokat is jelentős hozzáadásokkal meg tudta erőeiteai és amint a grafikai kimutatás is mutatja, teljes álaMuosságban további lényeges növekedést ért el.

A biztosítottak szempontjából meg kell tehát állapítaná, hogy a tartalékok gyűjtésének alapelve, amelyet az Assicurazíoni Generáli mór régéta mondhatni túlzottan követ, jelenleg is fennáll.

Jellemző azonban, hogy a tiszta nyereség ezen lényeges dotációk dacára majdnem ugyanaz, mint a multévi volt (28.9 millió a tavalyi 29.1 millió lírával szemben). Az osztalék 175 lírával a tavalyival szemben változatlan. A. társaság azonkívül még a rendkívüli nyereeégtartalék-alapot, amelyet multévben 30-ról 35 millióra felemelt, ismét dotálta.

Betéti politika

A hói- és értékpanir vagyonkibővitcse

A Generáli igazgatóságának előrelátása azonban nemcsak a biztosítottak számára való biztonság emelésében és a részvényesek körüli gondos- ■ágról Jut kifejezésire. Nagy Hőri'zyá zntn&é rrrt

BIZTOSÍTOTT toké

1927 1928 1929

(A*s*ámiÉÁsi k/urstM 178.485) (ÁtszámitAsi kursue 176.65) (Át«zimitá«i kurzus 176.95)

Lira Kft Lir* Kft Lira Kft

Élelbbtoídláa ...................... 4.253,123.350 7-570,559.563 5.107,043.901 9 037,697.705 5.761,823.688 10.195,547.016

Já

radékbiztosítás .... 1,701.474 3,028.628 1,830-650 3,240.521 2,100.000 3,715.950

PRÉMIUMBEVÉTELEK

1927 1928 1929

(Átszámítási kurzus 178.425) (ÁtsiámitÁ6Í kurzus 176.65) (Atsrámitá-si kurzus 176.951

Lira Kft Líra Kft Lira Kft

Élet ét járadékokért . . . 103,175.591 344,673.548 23S.04S.11S 411,679.495 366,053.412 470,781.518

Az évvégén érvénybe- lévő biztosítások áttomé- nya 5761 miűilió lírás azaz 10.196 millió csehszlovák koronás biztosított tőket mutat ki. A több, minit 10 milliárd Ke összeg több, mint Csehszlovákia egész bankjegyforgalma. Hogy ez szám egy biztosító társaság számára miit jelent, azt a legjobban értékelhetjük azáltal, ha tekintetbe vesszük, hogy valamennyi Csehszlovák biztosító társaságnak tőkeállománya 1028 óv végén csak valamivel több volt 6 milliárd Ké-nál, tehát kb. 60%-a. annak az összegnek, melyet a Generáli egyedül Triesztben (kimutatott s emellett a koncem leányintézeteit számításba sem vették.

Csehszlovákiában amint ezt „a csehszlovák biztosítási évkönyvében megjelent statisztika bizonyítja, az Assicuraziond GeneraM tőkeállománya 1928 év végén kb. 821,000.000 Ke'volt, olyan összeg, amellyel az intézet, ami az üzletmenet nagyságát jelenti, itt is a legnagyobb intézetek közé sorolható. Különösen azért, mert 1929. évben az üzletmenet további kiterjesztésével kerek egy milliárd koronás biztosított tőke végállományt hozott Csehszlovákiának.

A tüzbizbositási osztály, amint ezt a Generáli üzleti jelentéséből következtetni (lehet, dédelgetett gyermek lett. A kártérítési százalékalap egyes országokban a prémiumbe vét eleknek százszá Zalákat is túllépte, úgyhogy a végleges iizletemenet nem mondható kielégítőnek. Ugyanez vonatkozik a szállítási biztosításokra is. amelyeket az álfLam- fordulat után Schwefelberg vezérigazgató erősen forszírozott, anélkül, hogy az intézetnek ezen üzletága örömet hozott volna. A betörési biztosítás és a többi ágak normálisan haladtak előre.

A biztosítottak számára eszközölt teljesítmények

Nagyon jellemző még az üzleti jelentésben felsorolt. számadatok az intézet 99. évi fennállása óta kifizetett kórokról

A biztoedtotítaknak kifizetett, kártérítéseik végösszege kitesz kb. 8.741 millió lírát, azaz cca. 15-5 milliárd Ké-t, olyan összeget, amely sokkal, rnagar eabb, mint a biztosított tőke jelenlegi áttománya- Ha kii akarjuk számdifcani azt, hogy ezzel az összeggel 20 koronás bankjegyebben az egész földgömr 'bön át három kört lehetne lefektetni, ki lehetne számítani azt is, hogy ez a pénz 5 koronás érempénzekben felhalmozva a párisi Bitel-torony magasságában többszer tornyot tenne ki stb. De még közelről sem lehet megállapítani azt, hogy ezzel az összeggel hányezer családot segítettek ki a nyomorból, hány árvát segített kti a biztosítási összeg a bajból és hány árvának tették lehetővé ezen a módon tanulmányaik folytatását és exieten- oiájuk megteremtését. Ezeket a tételelvet semmiféle üzleti jelentés, vágj- statisztika nem tartataiax- hatja.

,,A frankfurti esetből a lakosság számára a tanulság abban a tanácsban merül ki, hogy azt a

társaságot, amelynél életét, vagy üzletének veszélyét biztosítja, alaposan nézze meg. Itt nem szabad annyira a pramiumok olcsóságának, vagy a könnyedségnek, amellyel rizikót vállalnak, dönteni. A társaságok feltételei majdnem azonosak, de részint szigorúbban, másrészt enyhébben érvényesítik, néha knlánsak, sőt nagyon is ku- lánsak, máskor viszont kevésbé. A biztosítottnak legyen annyi merészsége, előnyben részesíteni a szigorúbb társaságot és ne hagyja magát udvariasságokkal, ígéretekkel, — csak azért, mert azok kellemesek, — a társaság abszolnt biztonságának irányelvétől félrevezettetni."

Bizonyára nagyszerű ezt a beismerést jeligéül * mértegszámla elé rakná, mert az 1929. év, amelyen ez Asedcurazioni Generállá Triesztbe® áprttis 25-d közgyűlésén elszámolását benyújtotta, a bézbo6ábó társaság számára a® utóbbi idő egyik fegkedvezőt- fcenebbje volt. A mezőgazdasági túltermelés ée az ezzel kapcsoOatos árvisezaeeée, úgyszólván vaJsumeny- nyi országban válságot idiéaett élő, amelynek hatása a biztosítási ügyöknél is előtérbe jutott, az amerikai börzebu'káe, amely az intézet képekben gazdag üzleti jelentésében „őrjöngő ciklonhoz hasonló" jelszóval van megnevezve, a kurzusokat csökkentette, az egyre növekvő kártérítési fizetések a tüzbdzfboefflbásoknáíl, amelyek némeűy országban m évi befizetett dijaknak száz ezázaMfcáit is tJUiKiépták: mindezek kedvezőtlen momentumok,

amelyek minden társaság mérlegére árnyékot vetnek. Ezen események következménye nálunk is érvényesültek és az Allgemeiue Assecuranz A. G. Brünniben, amelynek főrészvényese a Mahrásche Landesl ebensvensicheiung és amely ennek követ- kertében osrtalékpolitákájáhae semmire sincs tekintettel, kénytelen volt elhatározni, hogy ez idén osztalékot nem fog kifizetni.

A garauciaeszközök több mint 83 millió Mirával, vagy a mi pénzünkben kifejezve több, mint 146 millió csehszlovák boronával emelkedtek ég elérték az egymáttiándháromszáztizenJhat és félmillió lira óriási összeget, azaz több, minit két és félmil- iiánd Ké.-t. A tiszta vagyontortatókalapnak 218-ról ,191-re való visszaesése a femtemlitett és az árfolyam differenciális tartalékból való elvonásra vezethető vissza.

Assicurazioni Generáli Triestben

Több, mint 2\ milliárd ICi garandeeszköz — 10 milliárd Kt-nál több a biztosított tökök-állománya — Hennyi panaszt és nyomort Sebet 1S% milliárd koronával enyhíteni?

május 11, vasárnap. ^RXGAI-TAActARHl RLAP H |