Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-06 / 80. (2301.) szám
lfSO ápriBg 6, vasárnap. 9 Lugcmábcm letartóztatták a feleséggyilkos olasz kaíapgyárost Az őrültséggel határos féltékenység adta Cecchini kezébe a gyilkos fegyvert — Egy elhamarkodott és elhibázott házasság tragikus fináléja Locarnó, április 5. (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) Az, askonaá szerelmi dráma óriási izgalomba hozta a Lago Maggio- íre melletti fürdőhelyek közönségét, annál is iníkáibb, mert a fürxiővendógek .között igen sok 'berlini van, akik jól isimenték a tragédia saeremcsétlen áldozatát, Koppéi Évát, Koip- ped dr.-nak, a berlini nagyiparosok szindi- busánaík leányát. Pénteken délután a tragédia hírére megérkezett a meggyilkolt nő édesatyja is Locarnóíba és autón azonnal Askonába sietett. Koppéi Éva, a borzalmas családi dráma áldozata, nem 33 éves volt, m in.taih.ogy az első jelentések hibásan mondták, hanem csupán 23 éves és Így férjével egykorú. Tragédiáját Itália földje ét az olasz nép iránt érzeti rajongó szeretete idézte elé. A rendkívüli szépségű, magastenmetü, karcsú, kitűnő műveltségű uráleány a berlini társaság szemefénye volt. Modem elviek szerint nevelték, erkölcsi élete azonban a lehető legkifogástalanaibb volt, kedélye romlatlan, érzésvilága rendkívül gazdag. A matt én októberében ment férjhez Luslgi Cecchimhez, a florenzi képtár igazgatójának fiáihoz, aki a kereskedői pályát választotta élethivatásának és a család más tagjaival együtt Milánóiban kalapgyánat tartott fenn. Cecchini egészen véleHemU ismerkedett meg Koppéi Évával egy milánói kávéház- bon. Olyan ismerkedés volt ez, aminő a romanti- fcns regényeikben szokott előfordulni. A fiatalok lelkében hamarosan magasan csapott fel a szerelem lángja, úgyhogy a házasság az ismerkedés után nehány hétre már meg is történt. Ceadhini családija ugyan ellenezte Luigi Ihá- aassógét, mert azt szerette volna, ha a gyáros egy gazdag olasz családiból házasodik és a házasság következtében üzleti differenciákra is került a sor, ezeknek azonban semmi vonatkozásuk nincs a tragédiáival. A fiatal pár kezdeti boldogságát hamarosan megzavarta Ceechminek mértéket nem ismerő féltékenysége. Amikor elsőfeíben utaztak Berlinibe a leány szüleinek meglátogatására, már izgatott civó- dásofcra került a sor. A csinos, pazarló, exal- tált, azonban rendkívül szigorú és konzervatív életeivék szerint felnevelt gyáros minden különösebb intelligencia nélküli ember, aki nem tudta megérteni feleségének leákmüá- gát, nem nézte jószemmel a® asszonynak modorát, aki nagyvárosban nőtt fel, okos, végtelenül szellemes nő volt, de hajlamaiban némi ex- centrioitás mutatkozott. A fiatal férj rossznéven vélte feleségétől, ha nagyobb társaságban régi férfüsmerő- seéved barátságos szavakat váltott, ha valakire csak rá is nézett, vagy véletlenül egy férfire rámosol ygott. Ilyenkor a* esti órákban, amikor magukra maradtak, heves szócsatákra került a sor, amelyek odáig fajultak, hogy a férfi egyizben kezet emelt feleségére, és tetlégésén bántalmazta. A férj temperamentumának e kitörései annyira veszedelmesek voltaik, hogy a kétségbeesett fiatalasz- szony végül is elhatározta, hogy férjétől étvám. Vissza is költözött szüleinek lakásába és férjének tudtára adta, hogy megindítja a válópert. Ez annyira elkeserítette a hisztérikus olaszt, hogy fegyvert emelt magéra és súlyos sebet ejtett magán. Négy hétig feküdt a kórháziban és a betegség ujíból összehozta a fiatalokat. Felesége hűségesen ápolta és március közepére Cecchini teljesen kigyógyult sebesüléséből Életmódjuk azonban attól kezdve sem változott meg, A férj azzal fenyegette feleségét, hogy agyonlövi tsgp őt, mmt, önmagát, ha, valaha hMelen lesz hozzá és elhagyja. Az asszony igy állandóan halálos rettegésben élt, de még mindig szerette urát és remélte, hogy ha Berlint ott hagyják és uj környezetben folytatják házaséietüket, az ex altéit ember megnyugszik. így határozták el, hogy i a férfi utókezeltelése céljából a Logo Mag- giore melletti fürdőhelyeit keresik fel, ahol Koppéi dir.-nak villája van, amelyet a fiatal pár tartózkodása céljára be lehet rendezni. így utazott a fiatal pár az asszonyka édesanyjának üriséretséíben Locamólba. A helyzet azonban nem javult. Cecchini szenvedélye a betegségig fajult és mert Locarnó bon is solc ismerőse volt az asszonynak, alcik elől nem térhetett ki, megujuMak a berlini heves jelenelek A szerencsétlenség előestéjén, szerdán a fiatalasszony kétségbeesetten .panaszkodott édesanyjának, attól tart, hogy férje meg fogja gyilkolni. A tragédia azután másnap déli 12 óra után bekövetkezett a Locarnó és Askona közötti országúton. Alig hagyták el villájukat a fiatalok, amikor egy berlini ismerősükkel találkoztak, aki udvariasam köszöntötte az asszonyt és Ceoöbi- niné nyájasan fogadta a köszöntést. Emiatt a férj annyira felingerlődött, hogy újból heves szóváltást kezdett az asszonnyal. AMg tettek néhány lépést, Cecchini előrán- . tóttá revolverét, a fegyver eldördüli és az asszony halálos sérüléssel a földre esett. Ennek ellenére a szenvedélyében egészén megőrült férfi a földön fetrengő asszonyra még egy lövést adott, amely a már megtölt nőnek jobb szeme alatt fúródott be a koponyába. Cecchini még egy pár másodpercig állva maradt s a revolvert elhajítva üldözői elől menekülni kezdett.. Útközben egy autóra talált, beugrott a kocsiba és azt Lugianó felé irányította, hogy olasz főldlénitkezni. Pénteken reggel sikerüli Lúgoméban letartóztatni Luigi Cecchinit. Azonnal a rendőrségre vitték, ahol részletes vallomásában féltékenységét jelölte meg végzetes tettének okozójául, azonban semmi reális támpontot nem tudott felhozni féltékenységének jogossága mellett. Csupán csak annyit tudott mondani, hogy felesége excentrikus természetű volt és hogy ő előtte egy más férfinak volt jegyese, akivel még akkor is jegyességben volt, amikor vele megismerkedett Ezzel a férfival a társadalmi összeköttetést házassága után sem szakította meg és berlini tartózkodásuk alkalmával édesapjának otthonában a társas összejövetelek alkalmával volt jegyesével is többödben beszélgetett. Emiatt kezdődtek a házastársak között a civődások, amelyek végül is a 'rettenetes tragédiára vezettek. Cecchini ázom vallomásával szemben, hogy gyilkos tettét a vitatkozás köziben hajtotta végre, ellentétben áll Koppéi dr.-nénak, az áldozat édesanyjának vallomásával, akinek véleménye szerint a tettes előre megfontolt szándékkal követte el bűnét. Cecchinánél megtaláltak egy levelet, amelyet az olasz hatóságokhoz intézed és amelyet véres tettének végrehajtása előtt int. Ebben a gyáros azt Írja, hogy feleségének megölése után olasz területté szökik, mert azt akarja, hogy ne svájci, hanem oaez bíróság itélikezaen felette. re jusson. A milánói rendőrségen akart jeNedves falak szárazzá tétele „áramló levegő44 módszeretek Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és dijtalan költségvetéssel szolgál: Sclralz göztéglagyárak r. t. speciális osztálya, BratisLva, Lorenztorgasse 6. KÉT SZÉPSÉG s., d.u£ Látogatás „Miss Európa 1929“ ~nél és „Miss Hungária 1930“ ~nál Riportnak nagyon eáMónos, de stúdiumnak nem egészen rossz 6 élménynek mindenesetre érdekes meglátogatná két fiatal nőt, akik másfél év óta hiva/taíosan a legszebb magyar nőknek számi tanaik. Az egyik Brammei Pálné Simon Erzsébet, az első Miss Hungária s az első Miss Európa, a másik pedig Pahsz Mária, jelenleg már Tomanovite Isfcvánné úrasszony, aki nyolc héttel ezelőtt lett Miss Hungária, s aki ezalatt a nyolc hét alatt egy szegény óbudai kispolgári család kis prineesszéből boldog, sőt gazdag asszony lett. Érdekes feladat egymás mellé állítani ezt a két szép nőt, jól megnézni őket, kicsit beletekinteni a lelkűikbe, összehasonlítani őket. És amiköziben keressük a hasonlatosságokat és keressük, maik a szépségűk hatásának közös titkai, akkor rá kell jönnünk, hogy merőben különbözik egymástól ez a két asszony. Az egyik szőke, a másik barna. Az egyik lehelletezerüen törékeny, a másik csupa feszülő izom, az egyik lágyan kékszemiü és keresett egyszerűség minden gesztusa, a másiknak mély barna szemei vannak és csupa óvatos póz a mozdulat. Simon Böeke csupa dekadens nyugalom, méltóság, — Pabsz Mária pedig egészséges kónyeskedés. A budai kisláng Először Pabsz Máriát látogattam meg, néhány nappal kissé rejtélyesen tartott házasság- kötése előtt. Ó-Buda, Határ-ucca, háromemeletes kopott bérkaszámya, sötét léposőház, harmadik-emeleti lakás, két szoba-konyha, tipikusan kispolgári és tipikusan budai egyszerűség. Az ebédlőben régi bútorok, az asztalon kopott bársony terítő és tegnapi újság. A falon régi formájú álló óra, persze nem jár. Olcsó münyomatok, Budapest látképe bekeretezve, az egyik széken női kalap és sedyemharienya, a másik támlájára női ruha ráhajtva, az ablakon egy fogason is ruha lóg. Először Stefiké, a híres nővér fogad, csinos, magas, formás, telt leány, 24 évesnek látszik, — aztán feltűnik Bébi-Mária is, a szépségkirály- nő. Hallatlanul fess, nyúlánk, de az arca sápadt és többet vártam, de pár percre eltűnik s miután kicsit beszélgetünk Stefikével, újra. megjelenik, kicsit kendőzve van s most már gyönyörű. Igen, szép és kívánatos fiatal nő, izmos, ruganyos, formás, többnek látszik és érettebbnek, mint egy 17 éves gyermek. Nő. Feltétlenül olyan szép, akit lát az ember, az első pillanatban feltűnik. Nemes vonalak, vonzó érdekessé gü profil, lágy hajlású orr, ami valami különo-. erotikus kifejezést ad az egész arcnak. Annikor beszélgettük, inkább Stefiké beszél. Bébike hallgat és mosolyog. Valami boldog, önelégült s kicsit gúnyos mosolya van, fölényes. A Stefiké értelmesebb, 'l'alán szerepe is van a buga. karrierjében. Csak természetes, hogy a beszélgetés folyamé® nem mondanak semmi érdekességet. Legfeljebb a:t, hogy ránc képződött Mária homlokán, meg is mutatja, de össze kell ráncolnia a homlokát, hogy látsszék a ránc. Most ezzel a ránccal a kozmetikushoz jár, aki felajánlotta neki, hogy tejesen ingyen elsimítja a ráncokat a homlokáról. Ezt elégedetten beszélik, hogy mindenütt kedvesek az emberek, színházban, moziban potyajegy, az Elkám-oég már a második bundát adja — kölcsön, de ez is nagyon szép tőlük, mert nem is csak Bébikének, hanem Stefikének is ugyanolyan bundát kölcsönöznek. De azért sok pénzbe kerül a reprezen- tálás s bizony mindössze 1000 pengő volt az egész „üzleti“ haszna, azt is a Filtex-Sevilla adta, mert az egyik selyem-mintát a Miss Hungária nevéről nevezték el. A sxépségfáráfynő édesanyja Közbén özvegy Paibszné lépett a szobába, a szépségkirálynő édesanyja. Egyszerű ruhába öltözött szerény külsejű asszony, őszülő fekete haj, közepén elválasztva, teljesen lesimitva, nagyon fáradt arc, sok ránccal körülágyazott mé- lyemfekvő szemek (kozmetika nélkül), kék házikötény, puritán egyszerűség. A boldog szépségkirálynő édesanyja — látszik rajta — vegyes érzelmekkel tekinti leánya karrierjét. Beszél is róla, hogy sok a gondja a büszkesége mellett s félti a leányát. S ekkor szóba kerül a házasság is, amiről akkor még némi titokzatossággal beszéltek, mint. kényelmetlen témáról. A Stefiké azt mondta, hogy ki tudja, nem megy-e férjhez a Bébike hamarosan ... Az édesanya azt mondta, hegy a Bébike hamarosan férjhez fog menni, mert ez a legjobb az ő számára és ő igy akarja . Amikor pedig a Bébikét, kérdeztem meg. hogy igaz-e az, hogy férjhez fog menni, azt mondotta, hogy szeretne Rio de Jameiroba menni s megküzdeni a Miss Umivenee címéért. Öt lég jobban ez érdekelte. — Bízik abban, hogy Maga nyeri meg? — k érdeztem. — Igen — mondta elbizakodottan. — Úgy érzi. hogy Maga a legszebb leány Magyarországon?-— Azt én nem tudom megmondani, arról mást tessék megkérdezni, — mondta büszke kitéréssel. — Hogy tetszik Magának Simon Böske? Kiesét fölényesem, nem minden ajiköiggyeaatée nélkül mondotta: — Ha ráfwj a szél, etöujja... De azért szép. Simot. Bőskénél Aztán hozzámentem, Brammerné Simon Erzsébetihez, aki egy évig európai szépségideál volt. A Belvárosban, régi, kacskaringéé öreg uccáhan, ápolt ódon házban lakik férjével, u ismert pesti nagykereskedővel. Telefónon jelentettem be magam. A hangja tel efónon kicsit mély volt, csodálkoztam a szőke hang mélysége felett. De kedves volt é® feketére hívott meg, fél négyre. Pesten fél négykor feketézmek. A lakás jómódot áraszt. Brammerné elém jött, kezet fog és nyugodtan megszorít ja a kezemet. Nagyon nyugodt. Én nyugtalanabb vagyok 6 nézem, mint ahogy szépséget szokás nézni kereső szemekkel. Megállapítom, hogy Pabsz Mária feltűnőbb szépség. Valóban hallatlanul törékeny. Egyszerű, közvetlenül beszél, a hangja kicsit alt-tónusban, kellemesen rezooál. Nem feltűnő szépség. De ha ránéz az ember, ha nézni kezdi, nem tudja levenni róla a szemét. Nincsen semmi hóditó rajta, valami egészen de- finiáilhatatllain báj ömlik szét a lényén, intelligencia, egészen párisias charme. Olyan, mint egy klasszikus kép. Sokáig lehet nézni s minél többet látja őt az ember, annál több szépséget lehet rajta felfedezni. Ahogy most nézem, látom, hogy valamennyi képe rossz. Egészen más az éleiben. Nincsen festve, kicsit puderozva mindössze. Nagy nő. Leginkább abban, hogy egyszerű és szerény. Tőle is megkérdeztem, amit utódjától: — Amikor Miss Európának választották meg odakünn Párisban, az ünneplés ragyogásában úgy érezte, hogy Maga a legszebb nő Európában? Annak tartotta magát?.... Kicsit félreejtette a fejét. — Nem, nem képzeltem be magamnak túlsókat. Legfeljebb azt éreztem, hogy én vagyok a legszebb aa ott felvonult szépeégkirályinők között. — Egy pillanatig sem volt azon a ponton, hogy elfogad egy szerződést s színpadra, lép vagy filmezni megy? — Egy pillanatig sem. Tudtam magamról, hogy csinos vagyok s ha az Isten megáldott csinossággal, az még nem jelentette azt, hogy művésznek is való vagyok. — Szépnek tartotta magát a szépségkirálynő- választás előtt is? — Azt hiszem, egyetlen nőt sem lehet megelőzni a saját szépsége felfedezésében. — Hogy tetszik Magának Pabsz Mária? — Nagyon csinos. És mindenesetre nagyon jóit tett neki ez a siker. A győzelme óta — amikor mt. w aiemréi együtt vendégül láttám öt magamnál — azóta csak a napokban találkoztam vele az uccám. Nagyon sokat javult a modora. — Mi a véleménye, van értelme, jelentősége ezeknek a gz-éps é gkirályn <5 - v ál asz tás oknak ? Az eddigi kérdésekre gyorsan, könnyen, szabatosan felelt. Most egyszerre elgondolkozva nyitotta ki nagy kékes szemeit s tanácstalanul nézett maga elé. — Ezt én igazán nem vagyok illetékes megválaszolni. Tulajdonképpen mást nem illik nekem válaszolni, mint azt, hogy igenis van. értelme. S talán van is. Azonban nem vagyok róla szentül meggyőződve. — Boldoggá tette nagyságos asszonyt? — kérdezem hirtelen. — Ex is az interjúihoz tartozik ? — válaszolt kérdéssel. — Ez is. — Hát akkor igen... igen, boldoggá tett. Ekkor már a férje is bennült a szobában. Elegáns, sima modorú, csendes szavú úriember. Simon Böske most a feleség kacéré ágával férjére mosolygott, széles gesztust csinált, s rámutatott az urára: — ő a Miss Európaság első dija. — Ennek köszönhetik az öemeret®ágiikéit? — Azt hiszem, majdnem csakis ennek, — mondotta óvatosam. Brammer ur közbeszólt: — Pardón, én nem Miss Európát vettem feleségül, hanem Simon Erzsébet urleányt Keszthelyről. — Maga, kedvesem, — mondotta őmagyeága nyugodtan, — engem soha. nem ismert volna meg, ha nem vagyok Miss Európa..» — Ezt nem merném ilyen határozottan áffi- tani, — vitatkozottt bátortalanul a férj. Ekkor hosszabb vita indult meg a házastársak között, visszaidézték & megismerkedés ösz- szes részleteit s én a végén örömömet fejeztem ki afelett, hogy egy családi perpatvarnál jelen lehettem. Mosolyogtak s megcsókolták egymást, mert- Brammer ur elbúcsúzott, ment az üzletibe. Befejezésül én a szépség filozófiájával kapcsolatban tettem néhány megjegyzést s szerettem volna valamit kivé unni a Miss Európából. Idegenkedett a nehéz témától s kicsit megerőltette magát, amikor emlékeztetett néhány okos olvasmányára. Miközben beszélt, az egyik lábat feldobta a másikra. Meglehetősen hosszú szoknyája kissé fennakadt s vaJlószinütlenül formás bokája szabadon maradt. ö a szépség filozófiájáról beszélt s én egyszerre azon szégyenkeztem magamban, hogyha bokáját néztem. Különben, ez is a szépség filozófiájához tartó zhatik.,.
