Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-01 / 75. (2296.) szám

6 HI RliAP 1930 április 1, ked/cL POZSONYI saerkesstőség és kiadóhivatal: Telefon 2787 Grössling-ueca 36-'! KASSAI ^aerkesztöség és kiadóhivatal: Teiefoü 495, Karoan-wcca 6. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovieg-aef* 2. YVITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Hethod-íér B. * VÍZUMOT Magyarországba, Roujániába, Olasz­országba, Lengyelországba még ngyanaanap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, GrÖssÜKg-íieea 36. t. \fem szükséges a pénzt előre beküldeni, aa összeget után vételezzük, A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését * prágai kiadóhivatal: Prága i 1., Panská.nl. 12. Hí eszközli­* VASÁRNAP is megkapják a Prága? Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitráu, Lo­soncon, Léván, Komáromban, Ongvárou, Rima­szombatban, Érsekújváron, Iglón, Elpsrjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszgllősöa, Poprádon, Kés márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben, Yágnjhelyen, Nagyíapolcsányban, Gálszóeseii, Dunaszerdahe- íyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. Suszter a cári EURÓPA BETEG hitit Vámoseher Lafas a#* Az elmúlt évek válságokban, küzdelmekben, bajokban gazdag Idejének történetírója mind gyakrabban jegyzi fel naplójában, hogy Európa beteg. Mintha tényleg elaggott aggastyán volna, eífásult, eszmékéit sem tud lelkesülni, mintha csontjai, izmai korhadtak, petyhüdtek volnának, nem tud már felüdülni, nem tudja megrázni ma­gát és újra ifjan, erősen, délcegen magára találni. Hol van az az Európa, amely nem is száz év előtt a technika akkori csodál melleit az emberi ideá lókat tudta adni egy egész világnak, amely meg­tanította az emberiséget civilizációra, kultúrára, gazdaságra? Egy förtelmes kaland, egy végzetes háború, vihara megtépázta, nyomorékká tette és most sebekkel telten éktelenkedik, mint világ csúf ja... AZ OROSZ BOLSEVIZMUS egyik íegesunyább fekély Európa testén. Egy po­litikai irány, amely az emberiség megváltását hir­dette és amely polgárait egészen az emberevésig ■ iilyeszteíte, politikai irány, amely az emberi tel­jes egyenlőségei: célozza és úgy gyilkolja rakás­ra népét, mint ahogy még sohasem történt, A de­mokrácia apoteozisa. amely papokat gyilkol és templomokat, korcsmává varázsol. Állam, amely szórja a pénzt azért, hogy a világon zavar és nyugtalanság legyen. Európa súlyos baja az, amely izgalomban és állandó nyugtalanságban tartja az egész kontinenst, politikai és közigazga­tási hatóságokat leköt és rengeteg pénzbe kerül. Gyengébb jellemű egyéneket demoralizál, mert azt a látszatot kelti, hogy nincs tekintély, nincs jog, nincs magántulajdon, csak erőszak. A bolsevizmus azért élhetett 13 évet, mert Európának egyéb bajai is voltak, A jövő megmutatja, hogy meddig lehet orosz fejel a falba verni. Mennél abszurdabbak lesznek az orosz urak, annál hamarább látjuk meg­A PARLAMENT VÁLSÁGA Newyork, március. Mexikó tudvalévőén fölötte gazdag természeti kincsekben. Jóformán évtizedekre nyúlik vissza az az állandó feszültség, amely Mexikó ób az Egyesült Államok között időnk int ki-Májul és amelynek In­dító oka ugyancsak egy ilyen mexikói földérték és pedig egész sereg naftaforrás, amelyek természe­tesen javarészben tőkeerős jenki-kézben vannak. Mexikónak azonban számos föltáratlan egyéb ér­téke ie van még: gazdasági és kul-turértéke vegye­sen. Ezúttal nem a gazdasági értékekről van szó, de nem is hazai h-istórikus értékekről, az azték-ek. az Inkák bozóttal benőtt és a. természettől gondo­san elrejtett birodalmának a titkairól, melyek többezer éves, elmúlt kultúrának nagyszerűségé­ről regélhetnének, hanem oly leletről, amely vol­taképpen európai eredetű. Az uj lelethez Mexikó­nak épp úgy nincs köze, mint teszem a szovjetnek. Legfeljebb annyiban, hogy a szovjet amellett, hogy Mexikóban is kommunista- forradalmat akart csi­nálni, ugyancsak szemet vetett erre a leletre. Azon a címen, hogy köze van ehhez a lelethez, mert az oroszországi szovjeturalom nélkül aligha került volna Mexikóba és Mexikóban nap-fényre ez a leletnek mondott nevezetesség. De hogy vilá­gosan beszéljünk, a következő dologról van szó: Mexikó napos ucoáján egy a filmekről ismert gigantikus kalapkarmia a-lá rejtőző ur sétálgatott a minap. Nem forralt, magában semmit. Nem gon­dolt forradalomra sem, arra- gondolt, hogy lelőjje a mexikói köztársaság elnökét, Beán pedig arra, hogy szomszédját talán épp e napos mexikói ucca során pnffantsa le jó mexikói házi szokás szerint. Egyszerűen csak élvezte a finom, jó meleg mexi­kói napocskát. Nézelődött jobbra, nézelődött bal­ra. Egyszerre csak az ©gyiik pince-lejáraton bekuk­kantva-, megdörze ölte a szemeit. Jobban belené­zett. a pincegádorba és ekkor azt látta, hogy eb­ben a pincéiben cipész-műhely van. Ez magában véve nem lett volna meglepő dolog. Ámde ennek a műhelynek a padlóján, helyesebben agyagos földjén pompás szőnyegek élénk szánéi virítottak, a műhely falát gobelinek díszítették és ami a. leg- csodálatqsabb volt, a műhely kellős közepén, egy- munkapad mellett baldachiinoe óriási faragott, dí­szes müvü karosszék állt és ebben a pompázatos karosszékben ült. egy idősebb ember könyökig íeltöirt Ingujjal és kurtaszáru pipából szippan-tga-f- va az illatosított amerikai dohányt, láthatóan elé­gedetten foltozott valami női lábbelit. A mexikói érdeklődve került- beljebb. Megszólította az öreg susztert. S az öreg cipész csöppet sem igyekezett titokzatos színben feltűnni. Kitűnt-, hogy a cipész valóban nem vérbeli susz­ter. még kevésbé mexikói. A szék pedig, amelyik­ben ült éppen nem suszternek való háromlábú ülőke. Az öreg jómódú vendéglős volt Szentpé­tervár ott Alimkor 1917-ben a Kere-nszki-féle forra­dalom kitört., a vendéglőstől, kinek becsületes ne­ve Csertirírin, elvették a vendéglőt, és mint a cár hűséges alattvalójának menekülnie kellett Orosz­országból. Hosszas és kalandos bolyongások után családjával együtt Mexikóban kötött ki. Mire azon­ban partot ért, egy huncut kopekje sem marad. Az volt a szerencséje, hogy valaha mint afféle passzionátus amatőr, kedvtelésből kitanulta- a ci­pész-mesterséget. Igaz ugyan, hogy tudománya nem ért messzebbre, mint- éppen annyira, hogy jól- roeszul meg tudott foltozni egy férfi, vagy női lábbelit. Cs-ertirkin azonban nem azért volt hithü és a jövőben reménykedni tudó fehér érzés ti orosz, hogy elhagyja magát. Nekifóhászkodott és meg­maradt ingóságait eladva az így előteremtett pén­zen foltoz óm ühelyt nyitott Mexikóban. Rövidesen azután rájött arra. hogy nem 6 az egyetlen orosz menekült. A bolsevik ok által ssét- ugrasztott orosz középosztály és főnemesség s®a- naezétszéledt a világ minden tájéka felé. így ve­rődött egy nagy.ran.gu tisztekből álló csoport egye­bek között Mexikóba, Csertmkim és aa orosz tisz­tek csakhamar egymásra találtak. Ezekből az urakból került ki Csertirkim vevökö- zönségének egy része. A kis orosz kolónia azonban egy idő múlva megmozdult. Elutaztak Mexikóból, hogy Európába, tegyék át székhelyüket. Ám a ko­lóniának igen- értékes rekvizit/amok voltaik & bir­tokában. A cári udvarnak különböző drágaságait tudták annakidején átmenteni. Ezek a drágaságok kerek harminc ládát töltöttek meg'. Amikor azután a kolónia búcsút mondott Mexikónak, nem merték ezeket & drágaságokat magukkal vinni. Megbíz­ható embert kerestek, akire ezeket rábízhatnák. Találhattak volna-e erre a célra alkalmasabb em­bert az öreg Csertiirkinnél, aki ma is boldog mo­solyra húzza szét ráncos ábrázatát, ha arra emlé­kezik, amikor a cár fogatja megállt vendéglője előtt, hogy villásreggelit költsön el Csertirkin nobilis appartmentjében, amelynek jó hírét köz­vetlen környezetétől ismerte. ái udvari drágaságokat rábiz-ták tehát Cer- tirkin őrizetére, akit- megeshettek, hogy nem adja ki őket senkinek, csak magának az: uj cárnak. Csertirkim sokáig rejtegette a drágaságokat pin­celakásában, amelyek között nagyértékü. képek, gobelinek, ékszerek, egyebek között állítólag egy még I. Pál cártól származó nyaklánc is volt. Tíz évig őrizte Ceertinkin hűségesen a cári relikviákat, anélkül, hogy csak. egy szóval is elárulta volna, és maga i» tudta volna: mit- őriz. Végre azután megunta a csendes őrzést b úgy gondolta, hogy kissé elevenné és. meleggé varázsolja a cári hol­mikkal a maga kopár és barátságtalan műhelyét, remélve, hogy ezzel is nagyobb bizalmat önt ren­delőibe. Nem is csalódott, mert valósággal csodá­jára jártak műhelyének attól a naptól ahogy agyagpadlóját és szurtos falait színes szőnyegek, képek, gobelinek és néhány remek bútordarab mö­gé rejtette. A berendezésnek a gyöngye volt azon­ban az a monumentális karosszék, amelyet műhe­lye közepére állított. Nagy titokban megsúgta Csert kik in, az érdeklődőknek, hogy ez a koros- szék nem más, mint a cári trón, amely a- napon sé­táló mexikóinak, tehát méltán szúrt szemet. És Csertirkim igazat mondott. Mindössze egy baj történt. A cári drágaságokról csakhamar tudomást szerzett a mexikói szovjet- követség is. A szovjet, — idegenben lévén — nem erőszakoskodhatott, hanem előzékeny formá­ban környékezte meg Csertirkint és tekintélyes összeget- kínált neki a cári relikviákért. Ám C&etr- tirfcin karakter, akiivel nem lehet efféle üzleteket kötni. Amikor a szovjet-követség látta, hogy igy nem ér célt, a mexikói kormányhoz fordult. De a mexikói kormány minden szovjet-szimpátiája el­lenére, elhárította magától a- beavatkozást. Ebben a pillanatban tehát az a helyzet, hogy Csertirkin továbbra is a monarchiota orosz büszke és elége­dett mosolyával, biztonságban ül a cári trónon és kezeli az árt, a laposfejii kalapácsot és a oser- keszkardra emlékeztető dikiceet. Mindenesetre kis­sé különös látvány ez a cári trón Mexikó kellős közepén, ölében egy suszterré vedlett korcsmáros- sal. Jellegzetes szimbóluma a páratlan világren- gésnek, mely mindenesetre kimozdította helyük­ből az öreg bútorokat. És velük minden egyebet. Pető Pneuvulkania Ultra SzIoveDSzkón még nem létező uj berendezés Elvállal uj futófelület (protektor) készítést ia anyagból, garanciával — Kérjen árajánlatot emlékű anyja szive falé. Magyar teoaetéi* Prágáiban.... — Magyar evangélikus munka Prágában* Vasárnap délelőtt a prágai német evangélikus egyház templomában Smid István rozsnyós evangélikus lelkész a &zloven&zkói magyar evangélikus szövetség megbízásából istentisz­teletet tartott. Az istentiszteleten a prágai ma­gyar sziget -szép számmal képviseltette magát s úgyszólván valláskülönbségnélküli érdeklő­déssel hallgatta meg a jeles prédikátor meg­rázó erejű szónoklatát. Ünnepi szónoklatába® a magyar ifjúsághoz fordult, rámutatott arra a különlegesen keresztényi misszióra, mely az uj történelemi helyzetben reá hárul, s mig máa nemzetek ifjúsága a végletekben hol Lenin-ar culatát ölti. föl, hol a Mussolini-arcot, addig a magyar ifjúságnak Krisztus arcát kell magára öltenie. A szónoklat mély hatást keltett a je­lenlevőkben. —- Smid lelkész prágai tartózko­dását az ifjúság életének tanulmányozására ss fölhasználta. Tudományo-s színvonalú előadást tartott az evangélikus egyetemi hallgatóik Luther-körében: „Pótolhatja a vallást a tudo­mány. vagy a művészet?" címen. Az egész prágai főiskolai ifjúságot magábaölelő főisko­lás egyesület, a Magyar Akadémikusok Kőre, ugyancsak óriási látogatottság mellett hallgat­ta meg Smid lelkész „Az Árpádház politikája** cimü történelmi előadását. Az izzó fajszeretet tői áthatott előadásban Smid a magyarságnak a németséggel és szlávsággal való viszonyára világított rá, melynek tanulságai oly élénk ho- tározottsággaí domborodnak ki a dunamenfcí magyar történelem első századaiból. Az ifjúság hálásan fogadta a törhetetlen hitíi magyar lel­kipásztor előadását. — Meghalt Magyarország egyetlen cigány­származása plébánosa-, Budapesti szerkeszti ségűnk 'telefonálja: Az újpesti Károlyi-kór­házban meghalt Magyarország, de talán a?; egész világ egyetlen cigáuyszáranazásu. plé­bánosa, Pozsár Endre, aki sokáig volt Ujpee-- tea plébános, majd nyugdíjba vonul! Pozsár Endre váci cigánynrazsikuscsaIádból szárma* zik* Annakidején Jókai róla mintázta egyik regényének alakját. xs SZÉKELY HENRIK MÜBUTGRGYÁ* HA, POZSONY, GRÖSSLING U. 50. — Az idei Miss Hungária esküvője. Budapest szeikeszít'őségünk telefonálja: Papé Mária, az ez évi Müss Hungária vasárnap tartotta esküvőjét. Az es­küvőt xigy hirdettóík, hogy a VI. kerületi elöljáró­ságon vasárnap délelőtt 11 óraikor tartják meg. Á jelzett időpontban a VI. kerületi, elöljáróság ópű léte előtt óriási tömeg gyűlt össze, fotóriportereik és újságírók serege, atkák asak hosszabb várakozás után tudták meg, hogy a vőlegény, Tome.novice István földbirtokos félrevezette a sajtót és az eskü­vő már reggel 9 órakor az V. kerületi elöljárósá­gon folyt. le. úgyhogy az eeketésnél az anyakönyv- vezetőn, valamint Vojmicih István bárón és Ineae Sándoron, a Színházi Elet főszerkesztőjén kívül nem volt jelen senki A fiatal pár az esküvő után tíz órakor már a bécsi vonattal tovább utazott a Ri­viéra felé. Egyházi esküvőt nem tartottak, mivel Tomanováos elvált ember már krónikusás lett. Különös, hogy Európa leg- demokratikusabban berendezett államaiban a parlamentek munkaképtelenek. Németországban, Franciaországban, ahol egységes a nemzet, a poli­tikai viszonyok a legziláltabbak. Sokan már a par- lamentárizmus válságáról beszélnek, holott nem a rendszerben, az emberekben van a hiba. Sok a vezér, minden vezérnek egy-egy pártra van szük­sége és igy a személyi kérdések, egyéni ambíciók fontosabbakká válnak az államérdekeknél. Most olvasom, hogy egy német képviselő letette mandá­tumát, mert. rájött, hogy a politikában nem lehet többé ideálokért küzdeni... Szegény emberis g. amelynek nincsenek többé ideáljai... AMERIKA és az amerikai gondolkodásmód a legsulyosabb betegségünk. Ma már mindenki látja, hogy a hábo­rúból csak Amerikának volt haszna és Amerika az, aki elszedi könyörtelenül minden pénzünket! Évek óta konferenciázik Európa és keresi azt a megoldást, amely a gazdasági krízisen segíthetne. Kereskedelmi szerződéseket kötünk, vámot eme­lünk. vámbékát hirdetünk, hatalmas erőfeszítése­ket teszünk, hogy exportterületeinket növeljük, csak azt nem tesszük, ami az egyedül helyes vol­Gyárkéményeh Schulz Goztéglagyárak r.-t. építési osztálya Bratislava, Lorenztorgasse 6. na. Amerika elvette a pénzünket és még elviszi- azt is, ami emberöltő múlva lesz. Szegények let-1 tünk, nem tudunk vásárolni, nem tudunk fogyasz­tani. Pedig az iparnak, mezőgazdaságnak erős konzumensekre van szüksége, hogy megállhasson. Nem jók a vámok, mert azt is a szegény fogyasz­tónak kell megfizetni, nem elég a vámbéke, mert az semmit sem hoz. A fogyasztókon kell segíteni, azokat kell feltámasztani, akkor lesz adó. lesz forgalom, munkaalkalom és nem lesz krízis. HOL A SEGÍTSÉG? Európa népeinek egymásra kell találniuk. El kell felejteniük a múltat, annak minden borzalmá­val. minden gyűlöletével együtt és egymásban csak az embert, a keresztet hordó, golgotás embert szabad látni, az embert, aki élni, dolgozni akar, aki élni jogosult és akit szeretni kell •.. Egymás válláról le tudnók venni a keresztet és a Golgo­tán megváltás lenne. Ha Páneurópa még utópiának tetszik, kezdjük a gazdasági együttműködés alsó fokán. Ha egész Európa területe a kezdetnek sok, akkor az Utódállamoknak kell az első lépést meg­tenni. De a megoldás csakis itt van, össze kell fognunk, hogy leküzdhessük a bolsevizmust, erő­seknek. egészségeseknek kell lennünk, hogy lehes­senek ideáljaink és hatalmasakká kell válnunk, hogy megbirkózhassunk Amerika gazdasági ere­jével. És ha elértünk idáig, akkor elérkezik majd az az alap, amelyen állva segíthetünk a szegény­ségünkön is, hogy pauperizáltságunkból ismét fo­gyasztók lehessünk és megadhassuk őstermelés­nek, Iparnak az egyetlen bázist: a magunk erejét. — Magyar temetés Prágába,n. Uj magyar sir vau a prágai temetőben: a kis magyar kolónia hétfőn kísérte ki utolsó útjára özv. Jászay Józsefaé született inagyargyerőmonos- tori Fodor Katalint, néhai Jászay József diós­győri vasgyári főfelügyelő özvegyét, aiki pén­teken hunyt el Prágában 65 éves korában. A neimeslelkü uiria&szonyiban Véc&ey Zoltán dr.- nak, a Prágai Magyar Hírlap belső munka­társának felesége és Jászay Ferenc diósgyőri vasgyári mérnök édesanyját vesztette el. A prágai magyar sziget megilletődiött szívvel és nagy részvéttel búcsúzott el az áildottemlékü nagyasszonytól. A koporsó fölött Smid István rozsnyói evangélikus lelkész mondott protes­táns leiekből és magyar szívből fakadó gyász- beszédet. Egyetlen szem nem maradt szára­zon, amikor a nagyasszony nemes, önfeláldo­zó alakjának poétikus erejű föl idézésekor megemlítette, hogy aki egykor mint tani tónő volt munkása a magyar telkeknek, még halá­los ágyán is magyar betűvetésre tanította és a magyar kultúra megtartására intetté a prá­gai elszigeteltségben másnyelvü iskolába járó kis unokáit. A gyászbeszéd, után a gyászlház- ból a liibeni sirkertbe vonult a temetési me­net, ahol Smid lelkész rövid imát mondott s megáldotta a koporsót, majd az egyetemi if­júság gyászéneke mellett leeresztették a sír­ba a koporsót. A gyászolók mindegyike kis ibolyacsokrot dobott, búcsúzóul a le bocsa tolt koporsóra. Az első hant, mely ráesett, a nagy­asszony szülőföldjének röge volt., melyet gyá­szoló fia hozott el idegenben elhunyt áldott­Kérjük azon T. Megrendelőinket, akik a Wells: Világtörténet c. müvet 75.— koronás árban rendel­ték meg, a harmadik részlet befizeté­séhez kérjük az 5.— Ke portóköltséget is kiadóhivatalunkhoz beküldeni. Akik még eddig a teljes összeget be nem fizették, azok részére a köny­vet az elmaradt részlet és portó után­vételezésével küldjük. — A világ legostobább rekordja. Newyersey- ből írják: A különböző értelmetlen rekordok újabb és újabb furcsaságokat szülnek. Táncre­korderek, távzongorázó rekorderek már tö­megével akadnak. Rajtuk nem is csodálko­zunk. De most- egy egészen különös rekordot állított föl egy newyerseyi fiatalember. Százöt­ven óra alatt egyfolytában rádióelőadásokat, koncerteket, gramofonmuz-sikát, fölolva-sásokat, szónoklatokat, időjóslatokat hallgatott végig. Mindezt egy szuszra! Sőt a végén még az atyai intelmeket is végighallgatta a rekorddal kap­csolatban. A nem mindennapi „rekordról” ter­mészetesen hasábokat írnak az amerikai lapok, Nekik tetszik az ilyen játék... L-------------~ ....— ------- " • -r-mii-in mini iniT-mn i un tt—i—n—r~rr—tttt-ttti r ■r-niF-m—iwimirMnnr 111iririiiiiiiiiifimiiirriirfriiiriiiiiwriiiwiTOTmi unniri iiiiwniiiii inin rn mmi iimiiiummiiiiiwhimiiuihiiiiwiiiiiiii iiii .................min mi— iiiiwii'iii 11111“ 7 Í J& SHBeSlUfilt „NUSIKAH zongorakészitö és hangoló S@3IS@ra l Bratlslawa, Grftssling utca M. Raktárom csak viSágmárkás zongorák és pianínók. Eladás eredeti gyári áron. kis TTtT | havi részletre is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás. Javítás — vidéken is — jutányosén, garanciával. nmmmmmiMMm ............ m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents