Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-03 / 77. (2298.) szám

12

1930 április 5, cefitortffk.

ÜIREK-^

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 2787. , Grössling-ucca 36.1

KASSAI szerkesztősig és kiadóhivatal;

Telefon 495. Riimaii-ucca 6,

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Pavlovics-aee* 2,

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Mcthod-tér 3,

*

Nyolc férfi és egy nö rohama a világ második legmagasabb hegycsúcsa ellen

A Prágai Magyar Hírlap cikksorozata Dyhrenfurth Himáiaja-expediciójáról

írja: VECSEY ZOLTÁN dr.

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olas»- országba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, a» összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága fi., Panská tiI. 12. fii eszközli.

*

Gandhi felvonulását utánozzák Angisában a munkanélküliek

London, április 2. Tegnapelőtt indult el Glasgowból az első munkanélküli tüntető oso- porit London felé. A menet naponta tizenöt mérföldet fog megtenni. Egy hetvenéves munkanélküli ajánlkozott az önkéntes szakács- tisztre és teljesen modern felszerelésű tábori konjdaán fog a csapat számára főzni.

— Grafológiai rovatunkat — helyszűke miatt — holnapi számunkban adjuk.

— Baráti vacsora Förster polgármesterhelyettes tiszteletére. Pozsonyból jelentik: A kérész tény.szocialista városi képviselőtestületi tagok klubja tagjának, Förster Viktor dr.-nak polgármesterré választása alkalmával, az ő tisizteletére vasárnap, április 6-án este 8 órakor a Savoyban terítékes vacsorát rendez, amelyre az országos keresztény- szocialista párt tagjait, barátait és Förster dr. tisztelőit meghívom. A vacsorán való részvételt csütörtököm, április 3-án déli 12 óráig kérem Uhor klubtitkárnak (Ehinakőpart 12, telefon 765) bejelen, teni. Jablondczky János dr., nemzetgyűlési képviselő, a- kere&ztényszocialista városatyái klub elnöke.

— A pozsonyi YMCA német irodalmi előadása. Pozsonyból jelentik: Április 8-án,

•kedden este fél 8 órakor tartja meg Platt Alfréd nyug. ezredes, a jól ismert előadó, német irodalmi előadását .,Mit 'tanulhat az ifjúság a német klasszikusok müveiből'1 címen a sáncuti YMCA előadótermében. Belépti díj nincs, de önkéntes adományokat ifjúsági könyvtára javára az YMCA köszönettel elfogad.

— Az utolsó „vadállatfogó**. Pőstyénből jelentik:

A legutolsó vandiéguévöor egy igen érdekes nevet foglal magában. Joseph Deihnonit-nak, az 'ismeirt német regényirónak nevét. Delimont, aki csak 51 éves koráiban ragadta meg a tollat és aki előszeretettel nevezi magát „kalandort-njaik s jelenleg Pös- tyénben keres idegfájdailnrai ellen gyógyulást, 20 évem keresztül a vadállatfogó meeterség'ét folytatta. Egy újságírónak mosolyogva jelentette ki: „8 éves koromban megszöktem a szülői házból, komédiás lettem, trapézmüvész. 18 éves koromban vadállat- fogó, 51 éves koromban iró és 57 éves koromban páciens Pöstyénfürdőn.“ Az utóbbi napokiban a

'Thermia-Palace-Hotelben egy előadást tartott, amely majdnem 2 óráig tartott s amelynek folyamán a hallgatóság létegaetadsszafojtva figyelte Del- inontnak a vadálilatfogó expedíciói alatt átélt kalandjait Előadásából érdekes megállapítaná, hogy a vadálíiatfo'gás mestersége immár a múlté. Vele együtt mindössze 5 ember űzte. ezt a veszedelmes foglalatosságot. Különösen érdekes azonban, hogy egy olyan egyéniség, mlint Delmohit, hihetetlenül kalandos pályafutás után most, mint békés regényíró, hat év alatt több mint húsz kötetet irt össze, amelyeket 15 nyelvre lefordítottak.

— Csodálatos műkincsek kiállítása. Nevyorikhól írják: Mos^nyílt meg a Graud Central Palackban a nemzetközi rég iségikáál ittas. Csodálatosan szép és rendkívül értékéé műkincsek gyűltek össze a kiállítás vitrin j eliben. Legértékesebb az orosz koronaéikszereknekj azok a darabjai, amelyeket a szövge tkormány j eladott. Van ezek között egy óriási tálca, amelynek középső része egyetlen, hatalmas csiszolt hegyi kristály amelybe a Kreml látképe van bevésve. Ekörül a nagy tálca körül van 8 renesszánsz aranytálca gazdag drága- kőberaikásoikikai). Itt látható ezenkívül Abdul Mamid szultán dászfcardija, amelynek nemcsak hüvelye és markolata, hanem pengéje is drágakövekkel van kirakva. Kiállítottak egy XV. századbeli, olasz asztaldíszt. Olyan pompás műtárgy ez, amilyet eddig még nem igen látott a világ kiállításainak közönsége. Az asztaldísz egy hatalmas aranyozott e/iüsitfób gyümölcsrakás — csupa színes drágakőből, talapzatát 248 smaragd díszíti. A tál közepén Szerepel a kiállításon egy egy méter magas aranyozott ezüst puncsörehely, lapiislazul i talapzattal. Ez Vilmos német excsászár tulajdona volt. Egyik igen értékes darabja a, ki- állitáenaJk Mánia Autóin ette királyné elefánt- csont bordázata legye/.'";-. ;••mentre teste# ak varéi okikéi.

Óriási nehézségekbe! kel! megküzdenie a Himáíafa-expediciónah — A legnagyobb gondol a teherhordók bsszeváiogaíása okozza

(8)

Ha ezután az expedíció eléri már a jég birodalmát, akkor kezdődnek a legifáradságo- gosalib, legveszedelmesebb turisztikai részek’

a gleccsereken való előnyomulás.

Ilyen hatalmas gleccse rútakat csupán a sarki expedícióknak kell megtenni ok. de a sarki utak korántsem olyan nehezek, mert az előnyomulás ott többnyire horizontális irányban történik, míg a Himálaja gleccserein nagy meredekeket kell megmászni és itt csupán a morénák gerince alkotja az egyetlen’ nagyon is fáradságos utat.

Végre eléri az expedíció a vágyvorX ágyait hegyőröm lábai.

A már elvégzett nagyon nehéz túra után most hosszadalmas és nagy gondossággal végzett pionír munkára van szükség. Meg keli állapítani a felkapaszkodás útját, amelynek mentében azután az expedíció előretolja sátortáborát, előreviszi élelmiszereit, felszer] ési tárgyait’ tüzelőjét és végül megkezdi az ostrom tulajdonképpeni főrészét, a főorom megmászását’ amelyet igen gyakran szakit meg, vagy hiúsít meg véglegesen egy-egy váratlanul bekövetkezett heves hóvihar, vagy jeges zivatar. Már több expedíciónak kellett visszatérnie az utolsó ötszáz méteres szakaszról és hány expedíció járt szerencsétlenül éppen ezen a legveszedelmesebb. befejező részen! A jeges területen végzett minden utolsó élőkészületek az expedíciót arra kényszerítik, hogy gyakran verje fel sátortáborát a jégben és hóban. Mindez igen nagy magasságokban, rendkívül zord klíma alatt megy végbe, amelyhez a síksági ember még egyáltalán nem akhliima- tázálódott. Egyszóval elmondhatjuk, hogy a HhrMaja magmba/ti tarái rendkívüli fizikai és morális erőpróbára teszik a leggyakorlottabb he gyónás zókai is.

Igen fontos, nagy gondossággal végrehajtandó, egyúttal

rendkívül nel\éz feladat a teherhordóknak, a kuliknak megfelelő kiválasztása, mert az expedíció jó részben ezen a problémán fordul meg.

Már az előhegységekben, de különösen felsőbb vidékeken nemcsak a vasutak, hanem az utak és ösvények teljesen hiányoznak, vagya hegyi lakók által használt ösvények magaslati átjárók annyira rossz karban vannak, hogy a Igjobb szervezetű öszvérek és jackok is felmondják a szolgálatot. Még inkább vonatkozik ez az eljegesedett résziekre, az eljegesedett magaslati szorosokra, miint például a rendkívül nehéz Khom'bu-szorosra, amely a Csőmo-Jungmát (Mount Everest) a Gaurizan- kar-csoporttól választja el. Ha átolvassuk a különböző Himálaja-expediciók történetét, azok tele vannak a teherhordó állatokra és emberekre vonatkozó panaszokkal. A hiba azonban nem mindig a teherhordókban van,

hanem az expedíció tagjaiban is, akik gyakran nem tudják megérteni ezeknek a primitív embereknek lelki világát, gondolkodás- módját és gyakran annyira naivak’ hogy azt hiszik, hogy az egyszerű kuli ugyanolyan lelkesedéssel és önfeládozással szenteli magát a nagy feladatnak, mint a tudományos lelkesedéstől fütött, vagy turisziikai bravúrt végrehajtani akaró expediciós-tag. Elvárják, hogy a gyakran nyomorúságosán megfizetett, hitvány rongyokba burkolt kuli minden erejét az expedíció szolgálatába állítsa. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgokat, meg kell állapítanunk, hogy ezek a kulik gyakran jobb munkát végeznek és nehezebb feladatokat hajtanak végre, mint az alpesi teherhordók. Túlfizetést nem is követe Írnek, szerények és ha megfizetik őket, becsülettel is igyekeznek munkájukat elvégezni. A Himálaja hegyi lakói, akikből a teherhordók kikerülnek, különben is siralmas viszonyok között élnek. Éppen úgy, miint a svájci és a tiroli parasztok, állandóan a természettel folytatott kemény küzdelemre kényszerülnek, a silány termési viszonyok miatt gyakran szenvednek súlyos Ínséget’ a legnyorrjoruságosabbain ru- házíkodnak és egyáltalán nincsen felszerelve a havas és jeges vidékeken gyakran hetekig tartó fáradságos kapaszkodásra. Nem csoda, ha egyáltalán nem vonza őket a hegyi túra, felkapaszkodás az irdatlan magasságokba, a hegycsúcsokra, ahová naiv képzeletük a rossz szellemeket helyezi. Szolgai munkát is kell végezniök és ez sem nagyon fokozza buzgiősá- gulkat.

Ha azonban jól bánnak velük, megfelelő felszereléssel látják el és jól meg is fizetik őket, akkor nagyszerű kísérőket szerezhet az expedíció,

amint ez Sven Eeddinnek és Ke Has dr.nak útleírásaiból kitűnik’ amelyekből látjuk, hogy gyakran baráti, sőt pajtási viszony is kialakul az expedíció tagjai és a kulik között.

Egyes hegyvidéket már gyakran kerestek fel expedíciók, úgyhogy a felvonulási ut mentán fekvő hegyi falvak lakossága már ismeri őket, hiszen közülük verbuválták újból és újból a kulikat. Nem igen Szereztek kielégítő tapasztalatokat, úgy hogy egyes falvakban igen nagy ellenszenv mutatkozik meg az utazókkal szemben. így van ez például a Cso- go Rínék, az angol térképeken 2-nek jelzett csúcs vidékén. Ott, ahol a Biafo és Baltoro hatalmas gleccsertől y ói Bal tisztán magaslati völgyeiből letörnek, vagy Askoley hegyi fáim amelyet csaknem szabályszerűen kizsákmányoltak az expedíciók a kulik irányában. Kén ysz&ritették őket a hegyi túrákra. Egy utazó, aki 1903—1904-ben kereste fel ezt a vidéket, Brace tábornokhoz’ a híres Himálaja kutatóhoz irott levelében szemléletesen Írja le a hegyi falu lakosságának viselkedését az utazókkal szeniben. Alig mutatkozik egy „fehér ördög" a falu közelében’ az egész lakosság

vad menekülésiben szalad ki a faluból, fefka- panaszkodik a lejtőkre és nincs, aki leszállásra bírja őket a legkecsegtetőbb ajánlatokkal sem. Sőt szidalmazzák az utazót és tolmácsai, köveket is dobinak rájuk és igy kiáltoznak: >,Ime itt van egy pokoli utazó a jégre való útjában 1“

Ha azonban egyszer megtörtént az alku, akkor bü kísérők. Egészen hihetetlen, hogy milyen kevéssel beérik. így például Gülar- maud dir. és más utazóik is azt Írják, hogy a kulik

először mezítláb mentek amikor pedig megérkeztek a jegesek birodalmába, nyers átlatbőrből készítettek maguknak primitív

lábbelit,

amelyekben rendkívül biztonsággal mozogtak. Egészen bámulatos a hideggel és az éhséggel szemben való ellenálló erejük. Siralmas a ruházatuk, csak egy vékonyka pokrócuk van és igy töltenek napot és éjszakát szélben és vi harban sokszor beteken keresztül. Szinte megmagyarázhatatlan* hogyan bírja el szervezetük a hó és jég birodalmának fagyos éjszakáit. Bruce tábornok pompás Himálaja- könyvének egyik részlete ezeket mondja: „Legjobb felszerelésünk volt* legjobb rabi nk hálózsákjaink, thermoszedényemk- csizmánk és könnyű sátraink és mégis rendkívül sokat szenvedtünk a borzalmas hidegben. Milyen hideget érezhet az az ember, aki sátron ki'ül alszik 5486 méter magasságiban, május húszadikának éjjelén és másnap mégis nagyszerűen megállja a helyét. Sok alkalom- ni,ii láttam benszülött kísérőinket a hóban aludni. Résztvettem olyan expedícióiban is* amelyben az összes teherhordókat egy sátorban altatták, minden takaró és minden védelem nélkül, még táplálkozásuk is a legköny- nyebb volt és mégis bámulatosan kitartottak. Azt hiszem nem jogosult az európai utazóknak a szemrehányása, akik leírásaikban arról panaszkodnak, hogy a benszülöttek néhány heti szolgálat után ■ bűt!énül cserben hagyták őket, habár még bátrakkal is el voltak látva." Valóban, amikor nyugalomra tértem műin ery-s át ramban> csizmáimat felhúztam, hosz- szu hálóharisnyámat ráhúztam száraz lábbelimre. száraz ingbe burkoltam felső testeméi és balaclarasipkámat ráhúztam fülemre, azután bebújtam dunnalud pelyhével bélelt hálózsákomba és végül forró kortyot hörp in tettem thormosomból, nem csodálkoztam másnap miért panaszkodnak a kulik, hogy nem egészen jól érzik magukat."

Bruce azt is kijelenti, hogy a kulikkal általában jó tapasztalataik voltai'

bármelyik részében utazott a Himalájának, vagy a Hindukusnak, de legjobbak a tibetiek a hunza nagarik és a serrák. Az ő véleménye szerint a Himálaja minden részében megfelelő hordár-osztagot lehet, összeállítani.

(Folytatjuk.)

\ Chyzer dr, miniszteri tanácsos, a hires ! ; orvos, szőszerint ezt mondja: Édes atyám- i nak gyötrő fájdalmakkal járó gyomorfekélye volt éveken keresztül és csak a Cigelka viz folytonos használata mellett lábbadott föl. Megrendelhető: CIGELKA s forrásrállalai Rardejov. 2 ;

A belföldi állatállomány gyűjtésének és értékesítésének szervezése. A csehszlovákiai állattenyésztők már hosszú idő óta érzik az az állattenyésztés és elosztás megszervezésének a hiányát. Ez a hiány eredményezte a legutóbbi hónapokban a kontingensen felüli állatbehozatalt, noha a statisztikai adatok szerint a belföldi állattenyésztés is elláthatná a szükségletet. A mezőgazdasági szövetkezetek prágai központja elhatározta, hogy az állattenyésztés előmozdítása, s az értékesítés megszervezése céljából külön osztályt fog szervezni. Ez az osztály a bel és külföldi vá- gó marii a piacok viszonyait is különös figyelemmel fogja kísérni. A vidéken vágóállat, gyűjtő állomásokat fognak felállítani s ezzel [ egyidejűleg a nagy fogyasztőközpontokban, a I városok vágóhíd jain áll.atértékosilő kirendelt-1 ségeket szerveznek. A nagyszabású terv kereskedelmi részét a legközelebbi napokban fogják megtárgyalni az állattenyésztők szervezeteinek s a bankoknak bevonásával. A kereskedelmi rész megoldására egy korlátolt felelősségű kereskedelmi társaságot fognak létesíteni, melynek neve valószínűleg „.mezőgazdasági állatértékesitő szövetség lesz.

S séi.-á 5 a %

‘.2 « 04 •§ “ .s § 5 #-n N O ^ C* ra

.w |s

... g/ls&sS

b § .a g .« Ld

Jt W K u- o >o ,g ha . rf fctí

«®fg.sfsö

•R « 95 6 S áS -3 ^ DfjíH g . : 9 .a •» 1: 3 S -O « | -a* < ^ ^ s 2 Í5'| 4C « s « - 3,l 5 'S „ . . B te s " 1 " 3 ?• " “ I? o ”'■§ 3^ Ig.ll f * I bs.s-esfes

bn c/j q ^ n jtr, *5 J qj ej aj z: rr\ ^

4 '~ ,2J a. tu ’ca y cs oa - ex <u ^ « " •—• ' ^3 M -u p <u * ts . ^ <0

« ’-O • ■ • u "»í JQ Pa - ■ l/i , ; <1 ’O-J Q IS tp tv: «o ex . c/ " .vi 9 .o o o c A1 w 1 « fcc! X-»Sá ÉJI ali.'lgS all Eii Is e

Isliüsroerelí farradaímra

Berlin, április 20 Neu Köllnben- Berlin egyik külvárosában a kommunisták a sző szoros értelmében vett isikolá^yerek-forradalmat rendeztek, amely annyira komoly fór mákat öltött, hogy a hatóságok két iskolái kénytelenek voltak hosszabb időre bezám. Kommunista kamaszok erőszakkal meggátoi tak iiskolásgyerekekeft abban, hogy ay épületbe tegyék lábukat.. Csakhamar verekedésre került a. sor a kommunista kamaszok és a gyermekeket az iskolába kísérő asszonyod között. A vörös ifuság is beavatkozott és u kommunista kamaszok és fiatal lányok fél óra hosszat verekedtek az anyákkal és a gyér makekkel. A kommunisták röpirattal fordul t ak a szülőkhöz és a gye remek akh ez s tllta koznak két kommunista érzelmű tanítónő el bocsalása ellen. A röpirat téved, mert a krt.

I au i tőn öl nem IxxNístoltá.k el. csupán iskola le Imi aki okokból más iskolába helyezték ,o