Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-27 / 96. (2317.) szám
1980 &pri8» 27, vasárnap, 11 Újabbterhelő momentumok merültek lel a férjgyitkossággat vádolt beregszászi asszony ellen fKomlós Aladár: Irodalmi napló Tíz OJj STTunka körül Bér « tikkel egészéiben w»m értőnk egyed, miím/t IkrivüMihó ember vétetrvé- nyének 'helyei adxmik, mert egyes rész teteiben -fi criiMc érdekes szemszögből név? iirodtilimtinlk toérd'éseni. Losonc, ápriMs. Félek, valami érdekesebb címet kedfett volna e öSkík fölé írnom: „Titkos ttom és a dfüeselidorfi IkéjgyüSkoe", vagy más effélét, mert attól tartok, m. olvasó mór unni találja a sok lam/dtpará.'Bás't, arai a eriovenszkói irodalom körül folyik. Losoncon járva áronban keoemibe került egy cikk, amit Mk esztendővel eaefött irtaim atz azóta megszűnt „Magyar Köz- Iöny“ 1920 karácsonyi számában a szlovonsKkói magyar irodailoon kérdéséről. Mily régmúlt idő szele csapott meg belőle! 1920... Emlékezem, miiint a száműzött, aki a kisvárosi urnán nosztalgiával gondol a Nagy Központra, idézgettem magamban a Nagybég-uocán a verset: „Kük messze tőlem együtt énekelitek — ó boldog verseny, bátor, büszke, boldog 'kiöltök, kik együttéirtökneik daloltok, egy fa levéli mimid., testvéri lelkek! Gondoljatok arra, 'kit messze rejtek rejt tőletek__6 a harctól elmaradva úgy figyelget, mint sebesült fejét a földre hajtva, boltiig figyel a távol ágyúsa jra...“ ' szloveruszkói magyar irodalom frontja nagyon élénk vett akkoriban is, csak nem vottt benne köszönet. Az újságok ankéteket rendeztek, minden hónapban mj költő nevével ismerkedtünk meg s m. úgynevezett kritika nagy melegséggel fogadta valamennyit, mert az volt a jelszó, hogy itt ae alkalom a magyar irodalom régvárt decentralizálására. Én ezeket Írtam: ,bármily kívánatos cél a decentralizálás, e jelszó egyelőre nem igen szolgált egyébre, mint a dilettantizmus fegyveréül az irodalom m egotttrom lására. Az irodalom vódelmezésöből a gyakorlatiban a dilettantizmus védetanezése tett. Megint ..istenti", aki magyarul forgatja a toffllalt, akár Kiazimczy idejében s azómnál hazaárnlénak tartják az embert, ha ki meri mondani valakiről, hogy nem tad Írni. A magyar korom kevesebbet ér, mint, a csehszlovák, de az esztétikai vaintánkkaíl, úgy látszik, fordítva áll a dolog. Szlovén szkó magyar irodalma csak akkor fog felpezsdülni s akkor fog megszűnni a közönség felpanaszolt, de jogos közönye is, ha majd Szkrvenszkó nem lesz többé e dilettantizmus Eldo- rádója, ha a kritika őrt fog állni az irodalom kapujában, hogy csak a tehetség belépőjegyével lehessen oda bejutni s a gomblyukba tűzött nemzetászinü saalagocska nem fog pasee-parbout-tsl szolgáim, amely el®t a tisztelettől sápadtan és ijedten hajé fejet mindenki: ,.ae nyuljedok hozzá! nemzetiazmü szalagja van!** Ezeket a dolgokat, azóta sokan és sokszor rtreg- irtfcáfe, a lapokiban ma is nem egyszer sor ikerül a ,,di’lettáns“-ok irtására, rám azonban úgy hatnák az idézett sorok, mintha egy régmúlt történeti korral találkoztam volna bennük. Dilettánsok, akik el akarják árasztani az irodalmat? De, az istenért, hol vannak ezek a dilettánsok, akik ma magyar írók akarnak lenni? Ha egy gondolat népszerűvé válik, az emberek évtizedekig is hajlandók eUjátszadozni vele s nem jut eszükbe revideálni, megfelel-e még mindig a vaíóságnak. Iroctefömpoilátikai cffikkein- ket olvasva, azt hihetné az olvasó, hogy dilettáns inók rohamo6z!opaá táboroznak a szerkesztőségek előtt s a csehszlovák pénzügyminiszter kétségbeesve döngeti a fejét, mert minden adófizetője ezlo- venszlcói magyar iró alkar lenni Ezzel szemben az az igazság, hogy a sriovensskói magyar irodalom évek óta változatlan késs garnitúrával dolgo*ik, utánpótlásnak ugyszólván nyomát sem látni, s a m a legfigyeáemireméltóbíb: tudtommal Prágától Pozsonyiig és Kassáig egyetlen magyar író sem éJ, aki 1920-ban legalább is nyolcadikos diák ne lett volna már. Másszával: • csehszlovákiai magyar középiskolákból eddig egyetlen magyar író sem jelentkezett, legalább is olyan, aM figyeknet és megbecsülést tudott volna teremteni maga iránt! Ennek bizonyára nem pusztán az iskolák az oka, hanem a magyar művelődés és magyar iró áteilános helyzete is Szlo- vecsrzfcón, azt is elismerem, hogy más szempontból örülni is lehet az ifjúság gyakorlatias törekvéseinek: de eszméljünk fél rá, a szlovensakói magyar irodalotamak ma már nem azért van szüksége aa Uj Munkára, hogy meg- védhesse magát a dilettánsok ellen, hanem Azért, mert olyan helyzetben van, hogy már dilettánsok sem kapaszkodnak feléje. Az Uj Munkának, úgy létezik, a szkrvenszkóí magyar irodalom életfölytomossógát kell már őriznie. S ha végül megengedhetik kérdezettemül bete- ezökL-om a vajúdó uj fotlyóliirat programjaiba, egyet ajánlanék a szerkesztők figyelmébe: Az irodalom az íróké! Kényes dolgokról kellene itt beszélnem, a napilapok nyilvánossága nem alkalmas hely rá s tudom, nem is fog mindenki egyetérteni velem: elég annyi, hogy a eraloveoszkói magyar (irodalom- bam ma mér nem a dilettánsok tengjenek túl, hanem a® írod tilonrpotít iíkusok. Itt minden ilró kész dáplomate! Ez a® oka, hogy a szlovenszkód magyar irodlami életnek .kezdetből fogva van egy nagy baja: hiányzik belőle az önérzet, a szellemi munkás önérzete, aM a maga muhkaferÍMebének rangját és tisztaságát tánibordithaitaitlainnil védi, mint szentélyt a betolakodó profán ok ellen. Ne értsenek, félre: természetesen nem azt akarom, hogy az .irodalmi mfi misztérium legyen, amelybe csak beavatottak te- hinthetnek be, — de a szellemi ólet miéübóságánalk, bő*, tartalmának elárulását jelenti, ha Irányiltását. minit nem egyszer megtört.ént, olyanoknak engedik át, akik türelmetlenséget visznek be az irodalmi életibe vagy legjobb esetiben ökörsütést rendeznék, cfénnadrnttável. Előre tudom, nem fognak igazat adni nek- m pedig, hiába, mliinden iró feszengve a tttega lázcrttan nézi, mikor valamely kollegája lepak Beregszász, április 26. (Saját tudóritónktók) Részletesen beszámoltunk annakidején arról a megdöbbentő vádról, amelyet Szilágyi Istvánná beregszászi lakos ellen, emeltek. A vád szerint Szilágyiné előre megfontolt szándékkal leitatta férjét, majd amikor az teljesen tehetetlen lett, egy előre elkészített raffiafonat- íal fölakasztotta az ajtókilincsre. Szilágyinó a gyilkosságot. — a vád szerint — 1928 augusztus 4-én követte el, azonban az ügyre csak most derítettek fényt a bűnügyi hatóságok. Amint megírtuk, Kupééz detektív egy angyalcsinálási ügyből kifolyólag letartóztatott. asszonynak, Lénert Jánosn-énak börtönből irt levele alapján rekonstruálta a gyilkosságot, mire Szilágyinét letartóztatták. A gyilkossággal vádolt asszony a letartóztatás eliten fölfolyamodással élt, de fogvatartását a felsőbíróság is (helyénvalónak találta. Míg Szilágyi né a. kihallgatásai folyamán egyre ártatlanságát hangoztatja, addig a beregszászi rendŐT&ég bűnügyi nyomozóinak olyan adatok kerültek birtokába, amelyek döntő bizonyítékoknak látszanak. A detektiveknek tudomására jutott, hogy egy Németi Károlyné nevű asszony közelebbit tud az ügyről. Németinét előállították s az asz- szony eleinte tagadta, hogy a. gyilkossággal kapcsolatban bármiről is tudomása volna.. Mikor azonban a detektívek kijelentették, hogy tanuk vannak, akik egyes nyilatkozatait hallották, beszélni kezdett és előadta, hogy eddig félt tanúságot tenni, de most elmondja mindazt, amit a kritikus délután tapasztalt. Azon a délutánon meg akarta látogatni SziTáKcmáram, április 96. Miiat rövid héradá- sunik jelenítette: PaMcovich Viktor volt nemzetgyűlési kéipvüsedő, aki a nyugalom nap jiaiit Dyőrött töltötte, 80 éves korában rövid szenvedés után. április 24-én, csütortökíőn este fél nyolc órakor tödJőgyujlladásban meghalt. Tulajdonképpen ezt a todtőgyulladóst, amely a m-ult év nyarán kapott tüddfhuniíüjá- ból támadt. lábon hordta hónapokon keresztül. A lappangó tadőgyulhadás az öregkor legnagyobb veszedelme, ment krízist nem .ismer és mindig újabb gyulladt gócok támad- nafk a régi dk melítetít. Parfcovich Viktor busvét héttőjén lett nagyon rosszul és életét ekkor a gyorsan megjelenít orvosi segély mentette meg. Másnapra könnyebben volt, de a todógyuMadás átterjedi a íjobb tüidőszároyra is és a beteg ereje f ogyott, táplálkozni nem vett képes és igy az agónia csütörtökön délután beállott. A halál megszüntette nagy földi szenvedéseit. A megibodogultet Győrött ravatalozták fel a belvárosi templom kápolnájában és szombaton délután történt beszentel éae után Esztergom- -Szen.tgyörgytm ezöme szállították, ahol első plébániáján, működött és ahol szüleinek porai is pihennék. Ezek mellett ássák meg a sirt, mely vasárnap délután 5 ómkor a legderokaibb irmgyor emberük egyikét, a, példás életű papot és a szegényekkel, együttérző jóiéi" leiket fogadja magába. A komáromi esperes! keriiítet ,papsága gyász- jelentést adott ki megboldogult társáról, az esperesség örökös disztagjának elhunytáról. Pa.Kkovich Viktor végrendeletét az erre feliként végrendeleti végrehajtók, BariMeh Dóriue győri plébános^ Alapi) Gyula dr. tar- tumányi képfvisel.15 és Marczy Józsié? nagy- megyeri pilébános fellboinitván, abból ikide- riílt, hogy a megboldogult egész vagyonát jótékony cdtokm, szegény magyar diákok segítésére és a szegényeknek hagyta. táll nem irodái™ hateílmiaildbat: ha öntudatlanul ír, érd, hogy a szeltem olyau diegiradátá&a w., minihha egy pap fogadna el whaeiMeokat valamely érdek- szövetkezettől. A® irodaíimii müvek' szinvouaMina'k emelése terén, tegyünk tisttólban vele, tehet valami Ikeveset egy jő fotyóirait, die csaöv nagyon keveset, igazi eredaniéaiyt csak m. iirodailtmii éfliert: emelése terén lehet reimióltnn. Ha az Uj Munka a. ezlovexisdkói magyar irodalom életfölyfomiossiágáinak megiteremtc- sén kivü'l meg fogja staümteitnJi. azokat a loailacsoniyii- Itó állapotofkat, armelyokef. eddig olylleor 'lapasztatei Oeheteflt, ha ez irodalom vezetését át fogja adni az írók kezébe p ihelyreáltttija ezellc el-eltompult önérzetét: okkor kikimő munkát fog végezni s móllló tesz a várakozáslíoz, amellyel most feléje tririnilünk. gyinét, de az ajtó zárva volt Erre az ugyancsak a Szilágyiék udvarán lakó Orosz Erzsébethez ment, akinél ott tartózkodott Szilágyiné is. Szilágyiné föltűnően zavartan viselkedett és kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miért, nincs a lakásában Beszélgetés közben Orosz Erzsébet kiment az udvarra és Németiné látta, amint Szilágyiék ablakán benéz és elkiáltja magát: „Még mozog!*, majd kisvártatva: „Már nem mozog...* Szilágyinét Orosz Erzsébet, triíubáílása idegessé tette ée integetett, bogy menjen el az ablaktól. Orosz Erzsébet azonban az intést félreértette és tovább is kukucskált a meggyilkolt ablakán, mire Szilágyiné az érdeklődő Németijének kijelentette, hogy ne törődjék az egésszel, „dilis* az az asszony és azért kiabál olyan bolondokat. Németiné előadta még, hogy a temetés utáni napokon föltűnt neki az özveggyé lett Szilágyiné jókedve s megkérdezte okát. A víg özvegy erre ugyancsak goromba választ adott ób ettől kezdve nem törődött az egész üggyel. Tanúvallomást, azért nem akart tenni, mert félt az asszony bosszújától, akivel különben nem volt rossz vwwonybm. Németiné voUomása alapján most tovább folytatják a nyomozást abba® *z irányban, hogy Orosz Erzsébet részese-e a sötét tragédiának Ai ha igen, milyen mértékbe®. SskxvertRzfoő magyarságának nagy hatottja életrajzi adatait az ailtáihbiaSsibaín káséírelfük meg összefogilalrai. Pai&ovfcti Viktor életrajza PaLkotvicb Viktor Bsztecrgotabau sraSÜetett 1850. óv október 17-ón előfeeflő magyar családiból, hói goodoa nevelésiben részesült Iskoláit és pápá taoulntónyaáit is Efeetergoan- ban végezte, ngyaatott szentelte 1878 augusztus 24-ém Sncitovsaíky János esztergomi érsek áldozó pappá. Ez éviben. Egedbe (Hont- megye) ikerül kisegiitő káplánnak, majd 1875-ben Vadkerten, 1877-iben Balassagyarmaton káplánkodik. 1881-fben az esztergomi szenítgyörgyarttözei plébániát kapja meg és 188B-iban kerül. ^Gutáira pióbéncénrik, Négy év mutea mér kerületi esperes és e tisztjét is több miaut negyedszázadon ét viselte. A gutái plébános! áíilást nem akarta Mesierél- m a nyugaüimasaíblb ífeauonoki áffléesal. Néhány évre ezután lemondott espemesá állásáról. EJeősodban és mündeniek telett pap woft. egyházának 'hűséges és harcos 'katonája a jő papnak minden erényével, ötveu hosszú évnek fáradtsága, küzdelmei érték ei bebető- zésűlket és megérdemelt kozmájukat 1028 augusztus 28-én, amikor aaanymiséjét tartotta a gutái templomban, abrfl .közel négy évtizedet munkálkodott. A gutái templomiban csak öt-hialtszáz emlber fér el, de vasáraponkéuit ez a templom a szorongásig m eg van tömve és a templom előtt is a hívek nagy tömege áll, akik oda nem férnek be. A templom az 1900-as évek elején megsülyed't, de az ő fáradhatatlan energiája nyomán megujhodik a templom és a templom főoltárát dászátő gyönyörű ottárkép: Muri,Hó: Assuptiójának művészi másolatát is ő ajándékozta a templomnak. A templom feldíszítése, kegyszereikkel történt ellátása, az elnémult' hairangok .helyett az ajak beszerzése, mind az ő lellkészi erényeit dtosé- nük. Kiváló paptitiajdonságait legjobll>au méltányolják .paiptársai, akiknek éveik hosszú során át volt vezetője, mint .keriti-eti esperes- Tíz évvel aranymiséje előtt fiatalaibib vállaikra ruházta át az esporességnek nagy gondjait. De ez nem jelenítette azt, hogy ra'egvált volna vezető szerepétől, meri minden papi értekezleten döntő súlya volt bölcs és megfontolt szavának. Nevéhez fűződik az iskoláknalk magasabb színvonalára emelése és általában az oktatásügynek minden téren és erővel való elő- mozd'itáea. Mint pedagógiai kó alapos dolgozatoíteat ős irt. (RésíjLetes t»n és óratervek,. Esztergom, 1883. Résdtetes tanterviek u. ott 1888.) Katoáakins bStetemaések, Pozsony 1826. Szűz Mária nagyasw jouytsnfk (beszédek) Pöasony 1828. Hervadhatetlari órdtemeá vanmak a senörpé- kezeti ügy előmozditáfw (körűt; Gután fee®- deanényecséeére létesült a Hangya acövetke- zet, hitelszöveitikezete pedig a háború előtt egyike veit az ország I egtekintél yeeébíb ilyen intézményednek. Mhndkettőtnék aiLapttéja iés lelke Palkovidh volt. Hogy mát jekemtedit a te- gosoftást nélkülöző, tetekkőnyví jogbimortybae- lanságban lévő községre a hitelszöverfkeaeit, azt azok a tokosok tudnák raegmoniAaiiM. akik akkor bank és takarékpénztári hálbelheE jutod nem ttwíbak. Az <"> szemében a saáövet kezet nem nyerészkedési vázlatot wnüit, honom a nép gyáflnolitxSjla. Szintén az ő alapítása a gutád gőaanatom, amely Komárom vármegye e legnépesebb községében igazán Mányzott és régóta érzett szükséget képezett. A malom feJjvirágzott és a község kitűnő liszthez jutott ennek révén. A vdJághábomveii ránkszakadt nyomor és szenvedés idején tett csak Guta szegény népének pótoJhatettasnuI1 értékes szolgálatod. Közéleti tevékenysége évtizedeken át a vármegyéhez kapcsolja. Thg- ja volt a törvényhatósági bizottságnak, 1907 tői kezdve pedig a közigazgatási bizottságnak és mindem kénrdésibetn haltetíba tafctoSéiyea szavát. A* ő lelkes ^Stációjának wredmóitye a g*. taa yágbid létesitéee, mely a helyi mezőgazdae^nák és kűztoÉe- désnek vélt nélküüözh etetlen hasznáira. A gátad helyiérdekű vasat megválóéi tásában és megépítésében is sok fáradsággal és mánkéval vette ki részét és ezzel a fejl5détrt>en megakasztott, törekvő köaség jövő fejlődésének alapját rakta te. Mint a Megyei Gazdasági lE^yeaCBetejefe tagja, vezető SÖCÖXJpot vált annak gazdasági szakosztáHyéBjan. A politikai étetben a iséppáirt megatekátása idején pályatársával, Mohár János komáromi apátptébánoesa 1 jót nagyobb sTjerephez, Nemcsak Gittán, de Csallóköz igen sok (helyén megszervezi a pártot, amely 1889-ben képviselőijévé léptette fel Hogy kisebbségben maradt, az a vétettenuek volt előre nem láthatott játí^a, mert a siker minden jegyével indult a küzedetemibé. Ellenzéki áitásporrtja meített mindvégig hűséggel tartott ki. Nagy tekintélynek örvendett nemcsak a jáTás, hanem az egész, megye területén, akivel minden tényezőnek számolnia keltett. Az államffortfalat után Palkoviich volt egyike azoknak, «fc£k a ma gyanságnak. egységes politikai kenetben való tömörülését hirdették. Az 1920-as választás alkalmával a kenesztényszocialista párt ér- sekutjváiri kerületében az ötödik helyen sze» repelt és TóMer Jánosnak mandátumától való megfosztása után behívták a nemzetgyűlés képviselői testületébe, ahol a parlamenti étetben jelentős szerepet vitt A névtelen adakozó Palkovkh Viktor minden csepp vérével magyar volt, a fajtáját minden bűnével és hibájával is szerette, azért élt és azért küzdötte át egész munkás életét. De nem a hangos n»crvarok közé tartozott. Névtelenül tett le községe szegény team- lói részére 100.000 koronás alapítványt- A nehéz gondokkal küzdött komáromi Diák- menzának 20.000 koronás alapítványt tett, A komáromi irgalmas nővérek, csak az • hőkén támogatásával tudták iskolájukat fenntartani, mig róluk a komáromi kai, egyházközség nem gondoskodott. Nem riadt vissza, a hatalom elöl sem. Broté ke zzunk Medveczky minisztériumi osztályfőnökkel vívott kemény küzdelmére, aki argumentumaiból kifogyva személyét és beeső- letét támadta meg, s kivel szemben a bíróságnál keresett védelmet és azt meg is kapta. 1926-ban, amikor mandátuma már tejári. a közigazgatási hatóság káutasttási végzést küldőit neki, mely ellen jogtanácsosa, JaMonfez- ky János dr. utján teHeJbtbezéssei és panasz- szál élt a közigazgatási Mróságboz. Azonban ekkor már idegei a nyugalomra vágytak és a hatóságok zaklatásai elől a nyugatomba kívánkozott. A következő 1927. évben a bakon ybéli apátságiba költözött, azonban a magány sem felelt meg kedélyének és Győrben talált kellemes otthont, afaol néha barátai és tisztelői is jobban meglátogathatták- Rendkívül érdeklődött a szlovenszkói viszonyok felől. A küzdő magyar kisebbségé volt sok gondolata. A hatalmas szál ember a mtdt év nyarán roppant, össze és a betegséget hónapokig a lábán viselte. Mikor ágynak dőlt, már csak három napig élt. Benne Szlovenszkó nagy magyarját méltán gyászoljuk, az igaz, jó, bölcs és tudós ember példaképe gyanánt. (agy.) ■xrn--^-»o^J^»».i|ITTOTrrrirTrrT11Tr^^|Tri1inBBTimiBrnlnrnnyrr|TT-t| iinrnnnrmrT miiiiiiiiiiiiii nini n iw i mi ■mii————i— Vasárnap temetik Magyarországon szüleinek sírja mellé Palkovich Viktor volt szlovenszkói magyar képviselőt A nyolcvan esztendőt élt igazlelkü pap példaképe volt hosszú pályája alatt az igazságáért küzdő harcos magyarnak
