Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-01 / 75. (2296.) szám

) ±oo\> x} */OuaL Még egy az billió éve van emberiségnek a íöldön ,9A világegyetem már leélte életének legesemémyteljesehb korszakát s elhagyott színpadhoz hasonlatos, amelyen már vége van a drámának s most már csak a rivalda gyertyái égnek9 míg el nem Sogynak“ Neicyork, március hé. J. H. Jeans, Anglia leghíresebb csillagásza régi munkatársa már Amerika egyik legkomolyabb tudományos társaságának, a Smirhsonóan Iustitution-nák. A tudományos társaság a legújabb évkönyvé­ben nagy értekezést: irt az angol tudós. Igen érdekes dolgokat mond el. Megállapítja töb­bek között, hogy az emberiség ma még csak csecsem ókorát éli, hiszen minden valószínű feltevés szerint az emberiségnek még 1.000.000.000.000 évig lesz módjában, hogy a földön éljen. Különben is az emiberiség élete alig jelent valamit a világ-egyetemben, amely a csillagá­szati számiíások szerint körülbelül 20.000.000.000.000.000.000.000.000 csillagból áll és mai formájában és összetéte­lében körülbelül 10,000.000.000.000 éve áll fenn. Földünk körülbelül kétezerriúliió éves, viszont az emberiség csak 300.000 éve él a földgolyón. Valószínűleg a fentebb említett ideig lesz még a föld alkalmas arra, hogy em­berek éljenek rajta, bár az élet természete­sen nem lesz olyan, mint most, mert a föld forgásának sebességesökkenése miatt az évek egyre hosszabbak lesznek, földünk klímája pedig egyre jobban kihűl. A nap 24 óránként 360 milliárd tonna anyagot bocsát ki magából a világűrbe fény alakjába®. A naip anyaga tehát állandóan csökken. 5,000.000.000.000 évvel ezelőtt kö­rülbelül a naip és azóta már elvesztette anya­gának nagyrészét. — Földünk és a® emberiség körülbelül olyan — írja Jeams professzor — mint azoké a jegesmedvéké, amelyek egyes elszabadult úszó jéghegyen szoronganak. A jéghegy las­san, de biztosain sodródik tovább és kissebbe- dik, hogy végül teljesen elfogyjon. Az anyag állandó megsemmisüléséből ke­letkeznek a legutóbb felfedezett kozmikus su­garak, amelyek állandóan valósággal bom­bázzák a földet. Ezek a sugarak 5 méteres vastag ólomrétegen könnyűszerrel hatolnak át és körülbelül 940 millió Voltos elektromos áramnak felelnék meg. Ezekről a sugarakról est írja a tudós: — Bizonyos fokig ez a sugárzás a világ- egyetemek legalapvetőbb fizikai jelensége. Testünket állandóan átjárják ezek a sugarak mindenütt utolérnék bennünket. A sugarak olyan erősek, hogy minden pillanatban min­den sejtünkben sok millió atomot bontanak fel. Ezután azzal a problémával foglalkozik, hogy 10.000 bolygó rendszer van, mert többnek a születésiére nem volt idő. Átlag minden mil­liárd évben születik egy ilyen bolygó rend­szer. Sok-sok ezerrniillió csillag közül, tehát legfeljebb csak egy akadhat, amely körül ugyanolyan és annyi idős bolygó rendszer volna, mint földünk körül és ahol olyan élet és civilizáció volna lehetséges, mint ezen a földön. — Egyébként — írja Jeans — megállapit­hatjuk, hogy a világegyetem már leélte életé­nek. legesemén yteljesebb korszakát. A világ- egyetem ma már elhagyott színpadhoz hasonlatos, amelyen már vége van a drámá­nak s most már csak a rivalda gyertyái ég­nek, amíg el nem fogynak. Most már nem fog sok uj bolygó születni. Ugyanebben az évkönyvben Vibert Doug- las professzor az Einstein elmélet alapján próbálja kiszámítani a világegyetem összes csillagainak anyagösszegót. Ez aztán emberi­leg szinte el sem képzelhető. 10 után 51 zéró ‘következik. Ennyi tonna a világegyetem öez- szes csillagainak anyaga. Marconi elbeszélése Hogyan gyajfoffa meg Gémtáhó! a sidneyi lámpákat? London, március 31. A „Daily Mail" uj szá­mában Marconi személyesen számol be szen­zációs rádióteljesitményéről, Marconi a je­lentést Génuából telefonon adta le a „Daily Mail“ londoni szerkesztőségébe. A jelentés a következőképpen hangzik: — Ma igen érdekes eredményt értem el: a sidneyi (Ausztrália) rádió- és elektromos- kiállítás villanylámpáit felgyújtottam a gé- nuai kikötőben horgonyzó „Elettra“ nevű jachtom kabinjából. — Röviden összefoglalva a következő tör­tént: — Olyan leadókészüléket használtam, amely nem nagyobb, mint egy kisebbfajta szekrény. Lenyomtam a fogantyút és lead­tam az első jelzést. A jelzést felvette az an­gliai Somersetben levő rádióállomás, amely azt dróton továbbította a londoni rádiópalo­tába, ahonnan ismét rádió utján adták le a grimsbyi állomásra. Grimsbyből a rádiójel­zés Rockbank ausztráliai állomásra ment, ahonnan ismét dróton továbbították a sid­neyi városházára. Ott azután a rádióhullám megmozgatott egy vékony kis tüt — és meg- gyujtotta a lámpát. A hullám legalább 14.000 mérföldnyi utat tett meg és minthogy átlag 186.000 mérföldes másod­percnyi sebességgel haladt, a másodpercnek esek egy töredékét rétté igénybe, hogy Génuából Anglián át Au­sztráliába jusson. — Talán hasonlóan érdekes az a tény is, hogy már napok óta mindennap telefonon beszélek Ausztráliával, a Génuában hor­gonyzó jachtomról. Természetesen rádiótele­fonról van szó. Tökéletesen halljuk e^mnást, a hang egészen tiszta és erős. Ez azt jelenti, hogy ha helyes készüléket használunk, a jövőben mindenki telefonálhat Európá­van-e más égitesteken is a földeihez hason­ló élet? .Vbból az elméiélíbőd indul ki, hogy bolygó- rendszer csak úgy keletkezhet, ha két csili ag- annyira közel kerül egymáshoz, hogy vonzó­erejénél fogva az egyilk letör a másik testé­ből néhány darabot. A számítások azt mutat­ják. hogy 100.000 csillag közül csak egy akad. amelyet ilyenmódon keletkezett bolygó rend­szerek vesznek körül. Napunkat körülbelül egymilliárd csillag veszi körül és ezek között legfeljebb ha lói Au szír áliái a, vagy bármelyik más vi­lágrészbe és minden tengerjáró hajóról ír 1 lehet hívni a világ bánt omá­sát. — Néhány hétig a Földközi tengeren ma­radok jachtommal. Rövidesen újabb kisérle- tekeí teszek, hogy rendszeres rádiótelefon­beszélgetéseket is folytassak az Egyesült Ál­laimmal és Dél-Amerikával. Egész biztos, hogy ezek a beszélgetések éppúgy fognak sikerülni, mint az autsztráliaiak. Milánó, március 31. Az olasz lapok tudósí­tásokat közölnek Marconi csodálatos teljesít­ményéről. Mint a tudósításokból kiderül, az .,Elettra“ fedélzetén nem is volt nagy izga­lom, amikor a nevezetes eset megtörtént. Nyolc órakor Marconi munkatársa, Mathieu mérnök rádió-telefonösszeköttetést létesített Sidneyel. — Halló, Ausztrália? Itt Marconi jachtja I Génuából... Kitünően hallom a hangját. 1 Kérem inr. Kisk-et a, telefonhoz, Marconi szenátor fel akarja neki olvasni a kiállítás megnyitó beszédét. A hajó kabinjába belép Marconi anyósa. A anyósa. A TÍZ EV a csehszlovákiai magyar költők LÍRAI ANTOLÓGIÁJA 1920 - 1930 1920 A sziovenszkói ma«?srar Scwmeiafi húsvéti szenzációja! Április ((ötepén jelenik meg! csodálatos uj kísérletéről nagy feltaláló ugyanebben a pillanatban át­veszi a telefonkagylót és azt mondja: — Halló, Fisk ur beszél? Kész vagyok. Lovagló pózban leül, monokliját a balsze­mébe nyomja s lassan, nyugodt hangon olvasni kezdi a szöveget, amelyet ugyan­ebben a pillanatban hangszóró hirdet az ausztráliai kiállítás nagytermében. — Nagyon örülök, hogy meggyujthatom az ujdélwalesi rádiókiállitás háromezer lámpá­ját. A sidneyi villanytelep lámpái ki fognak gyulladni egy fogantyunyomásfól, amely a Génuában horgonyzó „Elettra“ rádiókabin­jában történik. Röviden ismertette ezután Marconi a dolog technikáját, majd meleg szavakkal üdvözölte a kiállítást. A beszéd befejezése után rövid magánjellegű beszélgetés követkekett Mar­coni és mr. Fisk között, majd mind a ketten letették a kagylót, mert a lámpák meggyúj­tására csak valamivel később került sor. Hamarosan rádiótávirat érkezik Sidney­ből. A távirat jelenti, hogy néhány pere múlva megadják a jelt a lámpáik meggyújtá­sára. 11 óra 3 perckor megérkezik Ausztrá­liából az O. K. jeladás, ami azt jelenti, hogy kigyulladhatnak a lámpák a sidneyi kiállí­táson. Marconi halkan megszólal: — Most. Ráteszi kezét a fogantyúra és ötször egy­másután megnyomja. Az egyes nyomások kö­zött 3 másodperc szünet. Ugylátszik azonban, hogy a leadás már a második nyomásra sikerült, mert Landini távirász már a második nyo­más után felveszi az ausztráliai üzenetet: Megtörtént! Oda tartja ezt a szót Marconi elé, aki nvu- godtau mosolyog. A jelenlevők tapsolni kez­denek. Újabb távirat Ausztráliából: „A közönség őrjöngve éljenez“. Marconi eltávolodik a készüléktől, kinyitja az ajtót és nyugodtan mondja: — Most pedig felmehetünk a fedélzetre egy kis friss levegőt szívni. Megindult a legnagyobb magyar ügyvédi k&ltségper Károlyi Mihály gróf védőt egymillió pengőt követetnek a magyar kincstártól és Károlyi József gróftól Budapest, március 31. A Károlyi Mihály el­leni vagyonelkobzás! per utolsó fejezetét nyit­ja meg az a per, amelyben a budapesti tör­vényszéken most tűzött ki perfel vételi ha­tárnapot Bagó József törvényszéki biró. A pert Nagy Vince dr. és Ács Jenő dr. (sza­kai) ügyvédek indították Károlyi József gróf és a magyar államkincstár ellen és kere­setükben előadják azt, hogy annakidején a Károlyi Mihály hazaárulási perében ők kép­viselték a volt köztársasági elnököt. Károlyi Mihály vagyonát tudvalevőleg a bíróság el­kobozta, a perbm, valamint a legutóbb megindít ott perújítást eljárásban felmerült ügyvédi költségeket azonban a két ügyvéd javéra 1,020.000 pengőben állapította meg. Károlyi Mihály minden vagyonát elveszítette és a hazaárulási per következtében sem ingó vagyona, sem hitbizoumányi jövedelme töb­bé nincsen, úgyhogy az ügyvédek munkadija vele szemben ezidőszerint behajthatatlan. A vagyonelkobzás után a hitibizomány 40 százaléka Károlyi Jőzeí grófnak jutott, tőle ezt a hatalmas birtokot az állam 10 millió pengő készpénzzel megváltotta, ehhez a megegyezés­hez az Országos Földbirtakrendező Bíróság is hozzájárult és az egész hltbizomáuyi vagyont a magyar államkincstárnak adta át. Ugyanek­kor kimondta azonban az 0. F. B. azt is, hogy ezzel szemben az államkincstárra szállnak át mindazok a terhiek és kötelezettségek, ame­lyek a Ilit bizományi vagyonnal szemben 1928 január 1-ug kel étkezitek. A két ügyvéd ezen megegyezés és az 0. F. B. határozata alapján érvényesíti igényét a kincstárral szemben és hivatkoznak számos kúriai döntésre, amelyek már kimondották azt, hogy Károlyi Mihály tartozásaiért az államkincs­tár felelős. A kincstár mellett azonban Károlyi Józseffel szemben is érvényesítik munkád íjukat az ügyvédek, mert szerintük mindazok a lépé­sek. amelyeket annakidején Károlyi Mihály képviseletében a vagyoniétkobzási perben tel­lek, a liilbizomány érdekét L# szolgálták és igy Károlyi Mihály nemcsak saját személyé- I boú, hanem mint a hitibizounány birtokosa, a, hitbizomány jövőbeli várományosai érdieké­ben is igénybevette az ő munkájukat. A védelem fáradozásai tehát tulajdonkép­pen a Károlyi-nemzetség, elsősorban Ká­rolyi József gróf érdekében valók is voltak, már pedig mindenki köteles a javára fordított hasznos munkát megfelelő módon díjazni. Ee Károlyi Józsefre annál is inkább áll, mert ha a perben Káro1v' - "vm védekezett vol­na, ugy a bíróságnak képviseletére ügygond­nokot kellett volna kirendelni, akinek a di­jait a bíróság ugyancsak megállapította volna és azt végeredményben a Károlyi-vagyoniból vonlak volna le. Ha tehát Károlyi gróf a va- gyone’ikobzási per költségét nem fizetné meg, az esetben ezzel az összeggel jogtalanul gaz­dálkodnék. Előadják az ügyvédek, hogy Károlyi Jó­zseffel békés uiton is tárgyalásokat folytattak, amelyek során megbízottai utján kijelentette, hogy ámbár jogi kötelezettséget nem érez, méltányosságból mégis illendően fogja az ügyvédeket honorálni. Ezek a tárgyalások azonban meghiúsultak azért, mert az ügyvé­dek szerint a Károlyi József által felajánlott összeg som az ő munkásságukhoz képest, sem pedig a 40.000 holdat kitevő vagyonhoz, il­letőleg a Károlyi József részéire kifizetett 10 millió pengőhöz képest megfelelő nem volt. .4 két ügyvéd honoráriivmpere a legna­gyobb mindazok között, amelyek valaha nmgyar bíróság előtt feküdtek, mert eddig még nem fordult elő az, hogy egy ügyben a bíróság több, mint egymillió pengő perköltséget állapítson meg. Éppen ezért a jogi szempontból is érdekes per széles körök­ben fog feltűnést kelteni. —- Bar és dohány zóterem lesz az Imperial Airways uj repülőgépein. Londonból jelen­tik: Az Imperial Airways légiforgalmi társa­ság a közelmúltban megbízást adott egy re­pülőgépgyárnak nyolc nagy repülőgép építé­sére. A gépek rövidesen elkészülnek és már a nyár folyamán résztvesznek a kontinentá­lis személyforgalom lebonyolításában. Egy- egy repülőgép negyven utast, fog befogadni, doiián y záheíy i sége és bar ja lesz. Négy motor hajtja, átlagos sebessége óránkénti száz mér­föld.

Next

/
Thumbnails
Contents