Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-26 / 95. (2316.) szám
6 'P^GAI-MACiÍAR-HfKto® 1950 április 26, wxxmbat As államfő, akit saját párthívei keményen bírálnak Hoever elndksisének első éve Dicséret és kritika — Prosperitás, prohibició, tarifa, leszerelés, munkanéikülSség és egyéb bajok — „Amerika iegfontosabb problémái közül még egyet sem tudott megoldani" — Legnagyobb sikereit az iparral és kereskedelemmel szemben érte el — Bomladoznak Amerika régi pártjai Heribert Hoover, Ameráíkia oriaei többséggel megválasztott elnöke márciusban töltötte be négyéves illan dátum a első negyedét. Egy éve ül az elnöki székben. És ez első jubileum alkalmából — és j ellentétben a legtöbb európai ország oly megható; szokásával — az amerikai lapok hosszasan és szabadon kritizálták az államfő' működésének első évet, Hoovert republikánus programmal választották meg és ágy egészen természetesnek látszana, hogy a republikánus lapok kritikája főleg dicséretben nyilvánul ,meg. Lelhet, hogy meglepő, de nem ágy van. Kivéve a párturalom teljes súlya alatt nyögő kisebb és főleg vidéki lapokat, a „G. 0. P.“ (Grand Old Ponty — Nagyszerű Öreg Párt, az amerikai republikánus párt bece és gúnyneve) függetlenebb sajtóorgánumai, különösen az „insuTgens“ szenátorokkal rokonszenvező lapok kemény és keserű bírálatot mondottak Hoover első évéről. így a Newyork Telegram állapította meg, hogy „Hoover ugyan erélyesen nekigyür- kőzütt Amerika legfontosabb problémáinak, de közülök még egyet sem tudott megoldani." Ha a republikánusok panaszkodnak, a demokraták örülnek. Szinte kéjeiegve mutatnak -rá a páratlan tőasd-ekrachra és a prohibkiió egyre jobba-n elmérgesedő bajaira. Hoovert ugyanis a prohibició és a prosperitás kettős hulláma söpörte az elnöki ejékbe, helyesebben az, hogy ellenfele, Smiitih, ,,nedves" volt, a pénzügyi körök, valamint a nagyipar pedig féltek, hogy elnöksége a szent prosperitás végét, jelentené. Persze Smith katolikus volta esett legsúlyosabban a latba. És mi történt? Alig nyolc hónappal azután, hogy Hoover kormányozni kezdetit, az amerikai tőzsdék történelmében eddig példátlan krach következett be ] fenyegetik Hoover egyik legkedvesebb ideáját, a I tarifák revízióját. A MEGMENTETT NAGYIPAR ÉS KERESKEDELEM A farmsegély kérdéséiben erősen Hoover javára billen, a mérleg, bár az elnök kreációja, a Szövetségi Fa-nm Bizottság még neim állotta ki a tüzpróbát. Előzetes gabona-vásárlásokkal pillanatnyilag megadályozta az áreséséket és megnyerte a farmereket, de csak a jövő fogja eldönteni, hogy a tervezett stabilizálást, és jobb árakat vadéban el tudja-e érni. Hoover legnagyobb sikereit a kormányzás olyan pontjain aratta, -amelyek a kereskedelmet és nagyipart érintik. A tőzsdei pánikot közvetlenül követő napokban Hoover erélyes intézkedései egy sokkal nagyobb szerencsétlenségnek vették elejét. Tanácskozásai a pénzügyi világ, az ipar és kereskedelem vezetőivel egész Amerikáiban nagyarányú ipari és kereskedelmi aktivitást vont (maga után, ami a várt na-gy gazdasági depressziót minimumra csökkentette. Természetesen egy bizonyos arányú munkanélküliséget nem lehetett elkerülni, de ez távoliról sem olyan nagy, mint az 1907-es pánik után, bár a kommunisták a legteljesebb mértékben kihasználni igyekeznek. Ez azonban inkább a mewyorki reoídőrffőnökmek, mint az amerikai kormánynak okoz komoly gondokat MÉRLEG Ha tehát a mérleget feláll irtjuk, az nem nagyon kedvez Hoovernek. A legfontosabb problémák, amelyek hivatalbailépésekor várták, még mindig problémák maradtak. Programjának Legnagyobb részéhez — a belföldi hajózás fejlesztése, uj utak és útrendszerek építése, az egyes mánásztériumok köűlteégvetésénék -bővítése stb. — még hozzá sem foghatott. És végül ez ígért folytatólagos prosperitás — legalább is egyelőre — megbukott. Mindez azonban még nem sokat bizonyít. Az első év, a kezdet éve a legtöbb elnöknél nehézségeket és csalódásokat hozott Wilson elnökségének első éve súlyos gazdasági depresszióba mélyed! Hardángnál ugyanez -az eset áíLott fenn — csak súlyosabban. OooMdge első évét az előbbi kormány ofliajpanamái és az igazságügyi minisztérium botrányai áillitottálk kedvezőtlen színbe. A kezdet Hoovemél sem rózsás-, de ez nem zárja ki, hogy a négy év ne érhesse el mindazokat az eredményeket, amelyeket a „bányamérnök: és ipari szakértő elnök" a választások előtt Ígért. A gépember országa Mi történik ma Oroszországban? — Sztálin teljesen kiépítette a taszrendszert — A végcél: A kollektív ember-és hiába volt minden igyekezet, megszakadt a prosperitás féltve őrzött fonállá é6 a milliárdos (dollárokban!) közmunkák dacára is a munka- nélküliség egyre nagyobb arányokat Ölt. SZÁRAZ VAGY NEDVES? A másik égető és tiz év óta napirenden tartott kérdés, a prohibició, egyre mélyebben felkorbácsolja a szenvedélyeket és egyáltalában nem mulatságos az a kijelentés, amely nemrégen a szenátus vizsgáló bizottsága előtt hangzott el és amely polgár- háborúval fenyegetett, ha a pröbibiráós -törvényt nem módosítják, vagy annak szigora keresztülvitelét kierőszakolják. A prohibicióval Hoovernek egyáltalában nincs szerencséje. Hoover meggyőződéses száraz. Több alkalommal és meglopó haitároaotteággal a -törv-ény végrehajtásának szigorítását követelte, ami -részben hozzájárult a jelenlegi konltroverziákhoz, részben saját, pártján belül is elfcedvetlenedést és -forrongást keltett. Az amerikai politika republikánus-demokrata felosztása ugyanis már régen elvesztette értelmét. FőLeg a központi kormányzat és az állama jogok köröi lezajlott ha-reok alapozták meg a két párt elveit, de miután ezek a kérdéseik évtizedek óta szóba sem kerülitek, pusztán a név maradt meg, az értelem elsikkadt. A prohdibiwiő azonban élő ég nagyon ás vitái-is kérdés. Mindkét, pántban vannak szárasak és vannak nedvesek. És így önmagát kínálja a sóikkal természetesebb száraz-nedves csoportosítás. Főben az irányban nemcsak jóslások, de kísérletek is történtek és nem lehetetlen, 'hogy a diraa-mittal töltött prohábiciós kérdés végeredményben szétrobbantja Amerika két n-agy pártját, hogy újabb és természetesebb csoportos' t-ás formájában állítsa szembe őket. A prohibició eredményeit és eredménytelenségeit most a szenátus bizottsága tartja vizsgálat alatt, ami Hoover határozott kívánsága ellenére történik. A Lótera-ry Digeet. ismert amerikai -folyóirat most szavaztatja meg a közönséget, a prohibició fenntartásáról, elöntéséről vagy módosításáról és a Li'te- rary Digest. szavazásai arról híresek, hogy a® elnökválasztások. eredményiét, sőt a beérkező szava - zártok arányált is mindig meglehetős pontossággal előre megmondta. És az eredmény eddig erősen a próhabirió ellen szó). A .70 Vö NEM RÓZSÁS... Különösen a republikánus lapok ás bevallják, hogy Hoorer nem tudja a szenátusban saját pártját ellenőrzés alatt tartani. Hooverre sok szenátor neheztel, mert a® állami -hivatalok betölt-ésénél, kim evezéseknél nem mindig honorálta ez ,./illetékes“ szenátorok kivámságaiit. Az ínsurgenRok, akiknek magva a progresszív republikánus szenátorok csoportja, már edk gondot okoztak az elnöknek és bár a cuk-orta-rilfa kérdésében Hoover álláspontja csak nemrég # aratott győ- zHnv-t. a jövő egy álfa Iában nem rózsás. A győzelmet annak köszönhette, hogy kilenc demokrata szenátor az elnök oldalára állott. Az a vihar, amely Hughes volt külügyminiszternek «tt elnökjelöltnek a legfelsőbb bíróság elnökiévé való kinevezését -követte, jéMiemzőon példázza, begy a republikánus párton belül miiilyen, éleseik m, e&enfcétofc. É» ezek az eüettbétek bukással Nemrégen olvastam egy német teorétíkuis munkát a boisevizmusról, amely tiltakozik: az ellen, mintha a XIX. század nagy orosz irodalma főkién-t Tolistoj, Turgenyev, Doszfcojevsriri, szállásosdn-álói lettek volna a -boleevizmuenak. mert eMienk-ező-l-eg ezek konstruktív írók voltaik. A néanet sokáig elmeditál a probléma fölött, de végül sem tudott meggyőzni. Az orosz initélligenoia Mkiváleágáit, amelyet ezek az ivók reprezentáltak, szerinte nem az irodalom tenyésztette M, mert benne él a szláv lélek -mélységedben. Legfeljebb felszínre -hozta. Az orosz — az iró szerint, — nem ezen az úton jutott el, Marxon -át Leninhez, és végül Sztálinihoz, hanem eljutott azon az utón, amelyen legtöbb szláv fajta többé-ke- vóebé botorkál: az államalkotásra való képtelenség s az álmodozó rajongás sínpárján. ✓ Nehéz a dologról vitatkozni, de aranyi bizonyos, hogy a történelem sok tekintetben megerősíti ezt az elméletet is. A cári uralom bukása felszabadított több mint 130 milliónyi népet, egy v-askezii államrendszer minden pillanatban széthullani -hajlamos erőket összefogó diktatúrája alól. Helyette jött a széthulló erőkét összefogó másik diktatúra, amely a cári uralomnak a hibáit vette át, túlozva erényei nélkül. Mi történik ma Oroszországban ? Bolondok háza. vagy olyan kísérlet, amely stabilizálódik s amiből kialakul valami uj rendszer, a világ boMogítására? Céltudatosan átgondolt terv, ragy megikótyagoso- dott emberek kapkodása a máról-holna-pra átsegítő blöffök után? Állandósított forradalom uralkodik-e, vagy immár rendszer lett a forradalomból, amelyet nem ellenforradalom, hanem torra-dalom taszíthat ile -majd a színjátszás pódiumáról? Banditák, világ- megváltásra tiöiő őrültek, vágj- elméleteiket hideg aggyal végig gondoló emberek országa-e a Szovjei- oroszország? A kérdésre, úgy teszem, azzal kell felelni, hogy mindezeknek a keveréke. Az ember: gép A mai., sztálinii szovjetet, egy lényeges nagy különbség választja el Lenin, és Trodkij szovjetéből. I,órain kacérkodott Európával, teitszelgertll magának abban a szerepében, hogy a svájci száműzetésben részletesen kitervelt kommunista állam, véren ée romokon keresztüli :is egy összhangzatosan működő gépezet pontosságával tárja egyszer majd a világ elé, a marxi államot. A világ önfeledten és ájulton dől ennek a rendszernek karjai közé. Lenin kiirtotta a burzsuáaiát, de a paraszt kisbirtokbiílajdo- nát nem bántotta. Szocializálta a nagyipart, a nagybirtokot, s azt várta, hogy majd automatikusan, a ezovjettenror és a gépember kicserélése oldja meg -a kollektív mezőgazdasági termelés kérdését. Ha majd átalakul az állam, aktkor a kényszer, a nevelés -hatása alatt átalakul a paraszt is. A várakozás nem vált be. Lenin rendszere embereket, társadalmi osztállyoikat; irtott és terrorizált, de nem nevelt. A paraszt megadta magát a sorsának, de nem alakult át A. mező termel gépembert. A traktor erre nem elég. Staliin egyszerűen leszámoll a helyzettel. Téve d'és azt hinni, hogy I/enin képviseli a szélsőséges bo'lsevízműét Sztálinnal szemben. Leniin a szélsőséges teóriát képviselte, Stal-in a szélsőséges gyakorlatot. A tuszreradszert Staliin építette ki teljesen. A csóka rendszeréből Slaillin csámáll G. P. U.-t, a csekánál sokkal veszedelmesebb, nem nydiM, turnéim alattomos kém- és hőhénszervezetőt, ameíliy hátulról és sőbétiber már és harap. StahdiMaálta a szellemi terrort. Senki sem merészel véleményt mondani, seraki sem merészei a másik szemébe némi. Srtalin megtámadta az orosz parasztot: Nem az intelligenciát' és nem a városi lakosságot akarta lekergetni a t-emplomból — mert ez az inteUiigen- cia, amely ott maradt már nagyrészébeu amúgy is csak a férgese, — hanem a parasztot. A vall-áeüldözés. a hit lerombolása, elsősorban annak a parasztnak szólt, amely még ember tudott maradni a gépember nevelésének szuggieszcdói között. A kollektív farmok létesít érének gondolata, amely a pa-rasztot a gépi termelés áldásaival biztatja, a paraszt megsemmisítésének elhatározó lépése volt. Az ember semmi- A kollektív ember minden. Stalin ezt a teóriát akarja kiépitení a végső konzekvenciákig. A tieoriáböl akar csinálni gyakorlatot. A szervezett bolond,okháza s a feótyagosok viliág- megváltása folyik Szovjetországban, egy olyan sok milliós néptömeggel végrehajtott kásérleibem, amely éppen nagysága, áttekinthetetlen területeinek végtelensége miatt jó magával tehetetlen. A kolhoz A kolhoz a koEektív-darm-ok -rendszerét megjelölő ,neve a termelési renidszemek. Mi a kollektív lanm? A parasztot erőszakkal, vagy agi-tációval rábírták, hogy mondjon le földjéről a közös termelés javára. Az ágy összesített földbirtokon úgynevezett- kollektív termelés folyik. Lényegében szövetkézét! termelés. A valóságban: tudatlan gazdálkodás, korrupt, horácsoláe, a kollektív tormáiban egyeeiitétt emberek rabszolga ,haj- osárkodás eM gömyesztiésr, gazdálkodáshoz nem értő vezetők kísérletezése traktor brigádokkal, ■zeneszóra szántó parasztokkal, et.artusztííkált gyártó agttátorokkai. A paraszt rabszolga lett saját, földjén. Közös házban, közös asztalnál eszük, osztozik a jövedelemben, ami nincs, és osztozik abban a tenorban, amelyet elvisel, aszerint, hogy ,/mint a elv-társként" viselkedik-e, vagy „rossz munkásként" ennek a tömeguyomornak aljára kerül. A falanszter rendszer mezőgazdaságra transzponálva: ez a feolkoz. A gyárban istentagadóvá és gépimádóvá nevelt ipari elvtára szisztémáját akarja a kolkoz a mezőgazdasági termelésbe átvinni. Megszabott munkaidő vél, megszabott kötelességekké], semmi joggal — mert. az egyénnek nincs joga, — dte a kollektivizmusban való kétes öröm s az éhezéeiben való eigyenl-ős-óg szabadsá-gával és már nem is kétes örömével. ötmillió parasztot akar Staliin megseminwsiieni három év alatt vagyis kollektív gazdálkodásra kenyszeriterai. A paraszt megsemmisül, megszűnik a k-is-b ír tok-tulajdon, a kutak elmerül a kolliekt.iv ember tengerében. Elvtiáirseá .idomul. Ezt oz át- irie-vel-ést Rzolgálija a muilt emlékeinek megsemmn - si-t-ése, a vallásos érzés gyökeres ki-irtása, az Isten nélküli ember beiktatása a .légi, egyéni ember helyébe, akinek már « múlthoz fűző egyetlen érzelmi | szál sincs a s-zivében. A megriasztott, leterrorizált egyénnek a szovjetpii'-opa-ganida a szuggeszciói Mr- dőlik, hogy szaunára nincs -más menekülés, mint heolva-d-ás -a kolleikltáiv együttesbe. Kezembe akadlt a Párisban megjelenő Díj Harcos ci-mü koimminiiel-a magyar nyelvű újság. Ebben a förtelmes és tíeztán nz oflivas-ók megbibbamil agv- veteiőre spekuláló nyomtatványban ágy bfodetá • kolkoz boddogeágáit e moszkvai pénzen kitartott lőLekimiérgező: — Érdekes tervvel togilalkozifc Larin e Irtára, Szovj-etoroszorezág egyik Legiefeira bélyee-ebb ökono- mákuBa. A terv készítésére az adott okot, hogy a rohamlépésben haladó ipari fejlődés a közeli kőt évben ötmillió ujj munkást igények S tekintettel ónra, hogy a kollektív mezőgazdaság kifejlődése következtében az eddfigti töraegáramiLat az ipari centrumok felé meg fog álloni, amennyiben a kollektív mezőgazdaság a mezőgazdaság iparoedtá- eát is jelenti, azaz a felesleges munka-erő a helyi javító és egyéb üzemekben nyer elhelyezést, be fog következni tehát az az állapot, hogy SzovjetoraBB- országban, igen közeli jövőben, munkáshiány lesz, amely szükségeséé teszi a nőmunkások bevonásét az iparba, amelyet csak úgy lehet elérni, hogy a millió részekre osztott apró háztartásokat nemcsak az uj szoöi-a-liista ídpusu városokban, hanem a mér meglövő ipari centrumokban is, kolMítírtaálrai kell. Lenin ellvtára tervezete értelmében kollektív háztartások lesznek felállítva, ahol a táplálkozást, a gyermeknevelés kérdését, kollektív intézetekben fogják ellátná. A tervezet szerint ezek a kollektív háztartások az állami támogatás különféle kedvezményeiben fognak részesülni. Ezzel, immár a közel jövőben, valóra válik nagy szocialista gondolat, a nő felszabadítása a háztartás rabsága a&SL Ebben a néhány sorban összekeveredik a téboly a teóriával, az utópia a tudatos hazugsággal. De ■éppen így keveredik összse a saovjetperadiasomibeai is. Mert a valóság az, hogy a teória utópistái hiába ábrándoznak arról, hogy a roham-lépésiben fejlődő ipar ötmillió uj munkást igényel, mert ebből egy szó sem igaz. Az ipar raem fejlődik rohamlépéssel, sőt semmiféle lépéssel sem, — kivéve tatán a muníció- és a szédelgésipant. Nem, hogy xmmkás- hiányira, de a munkanélküliség óriási növekedésére van kilátás, mert eddig csak a rohamosan gyarapodó munkanélküliségről tud a szovjetnek óriási aggodalmakat okozó statisztika. Már, üstöt az a statisztika, amelyet nem az emberek eüáani- -tására tárnak a nyilvánosság elé, kollektív háztartások lesznek, vannak is itt-ott, de abban azért szabadni fel a nő a háztartás gondjai alól, mert ott boBefctíve éheznek. A kolkoz mindenütt deficittel dolgozik, hiszen & paraszt nem bolond, hogy éhezés ellenében törje magát, azért a termelésért, amelynek minden eredményét elrefcvirálják ée mások élük. fel, néki pedig a kollektív igaivonáson kivül még egy rubel -értékű tulajdonra sincs joga s ha akárcsak egy csizmára van szüksége, ahhoz akkor juthat, ha a kollektív farm összmunkáesága megszavazza. A koliboz a csalások és öncsalások olyan szédületes rendszere, amelynek eredménye matematikai bizonyossággal csak az éhségkaiaertrofák pusztítása Lehet. S meg kell gondolni, hogy a paraszt, — szerte a nagy szovjet egész területién — siet felélni éleim iszerkészletedit, lemészárolni barmait hogy ne jusson semmi a „kollektív paradicsom" urainak kezébe. Valóiban a szovjet igazi természetére vtilágitott rá az a pénzügyi kapacitás^ aki nemrégen Londonban a szovjet elháriíhaita-tianul bekövetkező éhségkatasztnofáját 6 ennek nyomán, a végső összeomlást hirdette. E pillanatban a helyzet az, hogy még a hivatalos adatok szerint is 1,200.000 munkanélkülit ismernek be, csupán az ipari munkásság osztályában. S a ,/mezőgazdaság torraidalmaBátáeáva'l" a parasztok tízezrei válnak fölöslegesekké a falvakban, az úgynevezett „félm-unkan-élkütíiek" száma több, mint hárommillió, a 'természetes szaporodás folytán felnőtt generáció pedig teljesen a munkanélküliség -tömegeinek gyarapítója, K. T. M — Meggyilkolta házigazdáját, majd a vonat elé vetette magát egy budapesti aranyműves- segéd. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Tegnapi számunkban .megírtuk, hogy Düirner Vilmos 49 éves sza-bósegédet Hunyadi téri lakásán meggyilkolva találták. A gyanú az áldozat egyik albérlőjére, Nagy Endre 25 éves aranymüvessegédre irányult, aki állandó veszekedésben élt házigazdájával és aki a gyilkosság elkövetése után eltűnt. Ma reggel a kőbányai állomás közelében a töltésen egy szétroncsalt férfi holttestre bukkantak, amelyben Nagy Endrére ismertek. A rendőr orvos véleménye szerint a gyilkos aranymiivessegéd még tegnap éjszaka a győri gyorsvonat elé vetette magát, amely testét darabokra vágta, — Föltételesen 15 napra ítélték másodfokon is Szemere Miklós debreceni gazdászt Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Másfélévvel ezrei ezelőtt Szemere Miklós, a debreceni gazdasági akadémia hallgatója, szabadságra jött -haza a zempl-énmegyei Nagyazar községbe. Amikor a vonat a sátoraljaújhelyi csehszlovák —magyar határra érkezett, a magyar határőr megkérdezte Szemerétől, hogy hová utazik, aki erre azt válaszolta, hogy ,^Megyek, a megszállott területre*4. Ezt meghallotta a csehszlovák határőr és rendtörvényes izgatás miatt, följelentést tett Szemere Miklós ellen. Mintegy hat hónappal ezelőtt tárgyalta az ügyet a kassai kerületi bíróság és Szemere Miklóst, izgatás miatt föltételesen tizenötnapi fogházra Ítélte. Ma tárgyalta az ügyet a kassai felsőbíróság és rövid tárgyalás után helybenhagyta a. törvényszék ítéletét, A bíróság az Ítélet indokolásában kimondotta, hogy Szemere elkövette ugyan a rendtörvényes izgatást, de mivel a raagyaror szági határőrség szinte megkívánja, hogy az utasok Szíovdiszkóról, mint megszállott területről beszéljenek, amit a két csehszlovák határőr .is igazolt, ezért. a. legalacsonyabb bünte test., tizenötnapi fogházat szabta ki, amit agy úvro fölfüggesztett.
