Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-23 / 92. (2313.) szám

6 ^^<^tMA<SfeaR.-HTRl>ag 1930 Április 23, szerda. Szomorú riport Gacsai Jámas „jubileumi** gyermekének születéséről és haláláról, amely azt példázza, hogy szegény embernek szegény a szerencséje is Beregszász, április 22. Most, hogy a jó Isten ránkiievettette tava­szát., s zi várvány ős-szépen, boltozatos-kéken, tarka-barkában, bárá-ny-csengősen mosolygunk azon. hogy megint kizöldeit ott a réten. Ebben a. kivirágosodott napsugarad időben, talán pa­naszként. is hangzik Gacsai János bácsi esete, a szegény ember szegény szerencséjével, pedig igazán nem zokszó akar lenni, hanem csak olyan kis mosolygás az egész. Ámbár a.z is igaz, hogy az ilyen kis mosolygásban néha nagyon sok a szomorúság ... Gacsai Jánosról tulajdonképpen nincs is va­lami sok mondanivaló. Szegényemberféle. Té­len fát vág, nyáron kőműves keze alá hordja a téglát és hiába, egyszerű napszámos, még sző­lőpermetezéshez is el lehet hívni, ugyanis ak- kurátnsosan elvégzi. Szóval, megcsinál ő min­dent, ha munka akad. azonban pont itt van a hiba, mert. az utóbbi időben nincs munkaalka­lom, ahogyan azt hivatalosam kifejezik és sze­gény embernek csak a viz zsírozza, a krumpli­ját. János bácsi munkája, a télen abban merült ki. hogy a munkanélküliség statisztikáját nö­velte és szegény embernek az ilyen semmitte­vés a legnagyobb dolog. A favágómasina elvet­te Gacsainak nemcsak a kis pakli dohányát, de még kölykeinek a cipőit is és az volt a sze­rencse. hogy Mari nénitől — János bá’ asszo­nyától —• nem vehetett el semmit, mert annak régóta nincs más, csak az anyai magasztos­ság ... Hiába mondta Gacsai János, hogy nem ér a masinavágás semmit, mert. annak még a tüze sem olyan, mint- amit kézzel fűrészelnek, nem használt az semmit, elvette még azt a kis munkát is ... Bizony a télen Mari néni volt a kenyérkere­ső. Mosni járt, meg takarítani, de télutóján az is elmaradt. Az áldottság szent terhe megnehe­zítette Mari néninek a vizhordást és nagyon várható volt, hogy uj leikecske szülessék Isten dicsérésére... Gacsaiéknál nem volt. nagy esemény az egész. Már hat gyereket neveltek fel, azaz, hogy inkább csak a jó Istenke nevelte azokat. Olyanok voltak, mint szegény ember pulyái, kicsit aszottak voltak, de azért mezítláb is ki­szaladtak sikányozni a jégre és nem lett semmi bajuk tőle ... Mari néni majd meghalt mindegyikért, kü- lön-külön, és nagy gyönyörűsége tellett benne, amikor a legutóbbi jégesőnél a kisebbek .,nini, fejér cutoji!-kiáltással kirohantak, persze, a nagyobbak már csak nevettek rajtuk, ők már tudták, hogy a „cutoj“ nem kopog a szegény ember ablakán... Ilyen, meg ehhez hasonló gyönyörűségek vigasztalták Mari néniék keser­ves életét, mig végül, egyszeribe reájuk bibo- rosodott a szerencsés szerencse... Úgy február végefele volt. amikor felkere­sett János bácsi és előadta, hogy nagy dolog­ban jár,.. — Tudja, urfi — mondta —. a komám újság­olvasó ember, ért a’ még a politikához is és ü mondta, hogy ha egy pulya az nap gyün a vi­lágra. améken Masaryk született, hát annak kész a szerencse és még a szülejét is boldoggá teheti... Mondtam neki, megkérdem valami hozzáér­tőtől, jöjjön el másnap. János bácsi azonban, mire eljött, többet tu­dott nálamnál és előadta, hogy havi ötszáz ko- j rónát- fizetnek az ilyen „jubillemi pulya“ után. — Tulajdonképpen, miért érdekli ez úgy kendet? — kérdeztem. —- Hát, hogy rnijér? Hát mit szóna az urfi abó, ha az én pulyám is akkor születne... — Nincs kendnek olyan szerencséje, — mo­solyogtam le az egészet-. — Ne tessék mán olyat mondani, mer ha egy Isten van ott a magasságos égben, az a pulya akkor fog a világra jönni... Ettől az időtől kezdve Gacsaiék viskójába beköltözött a nagy reménység és Muri néninek ágyba kellett feküdni, nehogy a mozgás a szü­lést elősegítse... — Ne bolondozzék kedmed. — mondta az urának, mert eszébe jutott, hogy két évvel ez­előtt krumplikapálás közben szülte meg Jan­csit és nem lett semmi baja, sőt nem volt szive az utolsó két sort kapálatlan hagyni, hát befe­jezte utána a munkát. Most meg ágyba került, mintha „naccrsága** volna. Gacsai pedig nap-nap után eljött hozzám jelenteni, hogy „hál’ Istennek, még nem jött meg a gyerek*1. Az öreg valami tisztességfélét érzett és nem azt mondta, hogy a pulya, ha­nem a gyerek. — Közben János bácsi megis­merte Masaryk egész élete történetét és min­den érdekelte, ami az Elnökre vonatkozott. —- Derék egy ember — volt a véleménye — és már csak ezért sem bánnám, ha a. fin akkor születne... — Fin? — csodálkoztam. —> A’ hát, annak kell lennie ... S március hetedikén, a pirkadó hajnaliban, amikor zenével ébresztették fel a népet, a nagy ünnepségek, között a jó isten ke világra küldte Gacsaiék hetedik gyermekét... János bácsi nagy lelkendezve szaladt értem, meg a többi tanukért és Mari néni az anyaság magasztos mosolyával kérdezte: . Na, mit tetőzik flziWné » kis Tamáshoz!? Nem szóltam én csak annyit, hogy „ez tény­leg szerencse**. —- Tamás, a jubileumi gyermek .pedig sirt, nyöszörgőit és abban a gerendás kis szobában ez szebb muzsika volt, mint a. piacon a nagy parádés zene... Hát. még az a nagy gyönyörűség, amikor a síró jószág ócska rásza­badult édesanyja emlőjére, olyan megelégedett­ség sugárzott a szegény szobában, hogy az angyalok röpködését- lehetett látni... — Na, jól van, anyjuk, — mondta János bácsi és pipájának füstjét ráfujta a kis féreg­re, mert „hadd szokjék, a.z éh ugatták*. Gacsaiék szerencséjének pedig egy-kettőre híre szaladt. A szomszédok, meg egyéb isme­rősök egymás után. jöttek örvendezni és egyik sem üres kézzel. Látod, anyjuk — bölcseskedett az ember —mindég amondó vóta-m, hogy hun kerek, hun talp .. . Megindult a szerencse ... — Csak. el ne kiálcsa kend, — rosszallótt-a Mari néni emberének bölcsességeit. Amire Ga- osai egy pillanatra meghökkent, de aztán el- mosolyogta, hogy „hát ne féj semmit, rendben van már minden**. Másnap János bácsival végigjártam az ille­tékeseket. Kivettük a születési bizonyítványt és bejelentettük, még ott is, ahol nem kellett. Gacsainak meg mindjárt akadt munkája, mert tudták, hogy neki van az a „jubileumi pulyája** és a boldog apának mindenütt el kel­lett mondani a szerencsét dicsőséget... Közben, hogy János bácsinak egyenesbe jött a dolga, nekem meg a járásom másfele terelő­dött, jó ideig nem találkoztunk egymással. A minap aztán, amikor keresztülvágok a piacon, a munkavárók között meglátom Gaesait és nyomban észrevettem, hogy baj van, mert hi­degen rágódott a pipa a szájában ... —- Na, mi a’, János bácsi? —■ Hát mi legyen, nem teccik tudni? —* Nem én. — Meghótt a jubillemi pulya, — mondta nagykeservesen, és megtudtam, hogy .szegény­ke még a négy hetet sem várta be, amikor az első ötszáz korona esedékes lett volna., nem törődött, a nagy szerencsével, három hét után meghótt. Pedig nem volt annak semmi baja, csak jó volt a dolga-, sokat etették, az Isten nyugosztalja. — Teccik látni — panaszkodta tovább Já­nos bá’ —, itt van a. többi hat, tarcsa meg a Teremtő őket, hiába alig esznek, egyikéjűknek .sincs betegsége. E’ meg nagyon is jó élt, de hát úgy van a’, hogy szegény embernek nem sza­bad, hogy sokat egyen a pulyája, mert. bele­hal. Aztán meg, szegény embernek szegény a szerencséje is... De azért, mikor elváltunk, János bácsi meg­kérdezte csendesen: —• Urfi, neon tudja, mikor lesz megint olyas ünnepség, amikor szerencsét tehet az ember ju­bileumi pulyával?... Jak Sándor. Korcsmái gyilkosság Nagybocshón melyei véres összeütközés köttetett a csend- őrség és a ímcseiésre készülő tömeg között N agybocskő, április 22. Hamvét vasá.rampjáit) a mszimszkói Nagybocskő tragikus kimenete­lű események sainhelye volt Az állomás ven­déglőjében Hilbert állami erdész Prutze nevű erdőőr társaságában ült, aki már illáim inál t állapotban volt A két férfi összeveszett s a vitatkozás folyamán Prutze öklével Ilii­be rtre támadt. Hilíbeirt erre felragadott egy széket s Prutze fejéhez vágta. Az ütés oly erős volt, hogy Prutze szétzúzott koponyával bukott a föld­re s kevéssel rá ki szenvedett. A tragikus esemény híre hamarosan elterjedt a faluban s pillanatok alatt hatalmas tömeg gyiUi össze a vendéglő előtt. Megérkezett a csenidőrség is. amely hozzáfo­gott az ügy kivizsgálásához. A megölt Prutze hozzátartozói is a helyezi n őn termettek s a csendőröktől követették Hilbert kiadatásét, akit meg akartak Uuesélni, azovMviU kérték halott­juk tetemének a kiszolgáltatását. A csendőrség mindkét kérelmet arra való hivatkozással utasította el, hogy amíg a bí­rósági bizottság, amelyet már értesítettek az esetről, nueg nem érkezik, mindeinnek úgy kell maradnia, ahogy az a bűntény időpontjában volt. Az erdőkerülő hozzátartozói azonban nem o'égedtek meg a válasszal s az összegyűl;, tö- üjeg is bátorította őket. A helyzet egy m fmye- getöbbé vált s Prutze hozzátartozói a többiek helyeslése köziben egyre fenyegetőbben han­goztatták, hogy erőszakhoz nyúlnak és ..Oroszországból hoznak majd pus kit, azokkal segítenek magukon." A csendőrjárőr parancsnoka mindsüi'űbben in telte csendre és szólította fel szétosztásra a tömeget- Mivel mindez eredménytelen ma­radt, a csendőrség kénytelen volt gummibotjá-t igénybevenni, hogy a tömeget szétszórja. Mialatt a tömeg szétoszlatása folyt, kövekkel kezdték dobálni a csendőröket s hangos kiáltások hallatszottak, amelyek a tömegeit ellenálásra és a csendőrök elleni tá­madásira bátorították. A támadásra valóban sor került és néhány csendőr már erősen vérzett. A legkri­tikusabb pillanatban a csendőrök a táma­dókra sütötték fegyvereiket• A golyók egyi­ke a KloÜld-vegyigyár Vocskanjuk nevű munkánál érte, áld szervezett kommunista volt. Vonckmjuk holtan zuhant a földre, egy asszony pedig, aki szintén részveti a táma­dásban, comblövést kapóit. Friss krónika „az isteni iatua-bót Mit kell tudni egy hollywoodi görlnek, mit nem kell tudni egy hollywoodi fércnek? — A furfangos Glória Swanson, a merev Erich von Stroheim és a szerencsétlen Lew Cody Hollywood, április. A nagy filmgyáraik igazgatói között LegneL ezeibb dolga a „oasting düreoterí'-nialk. a szereposató igaz­gatónak van. Ezek az igazgatók nem bírják sokáig a munkájukat, ha idegeik nincsenek acélból. Az egyik szerepoezló igazgató nemrégiben gyö­nyörű helyen ezé]) házat épített és elihozatta New- yorikhól édesanyját és nővérét, hogy a házat vezes­sék. A hölgyek eleinte máét sem csináltak, minit a szerepre vágyé íilmsaiméezeikikie'l foglalkoztak. A filmszínésznek minden lehető és leheletlen kifogás­sal hívták az igazgatót a telefonihoz és jóképű fiatal­emberek a legkülönfélébb küMelásekibeii és üzene­tekkel próbáltak az igazgató szine elé jutná. Egyszer megtörtént, hogy az igazgató megbetege­dett Nemsokára megérkezett egy tekintélyes Miü- sejii, rokonszenves fiatal orvos. Akárki láthatta róla, hogy belgyógyász. A fiatal orvos elmondta, hogy a etmclióbó! küldték, ahol megtudták, hogy az igazgató beteg. Amikor a betegszobába ért, derült csak ka, hogy a fiatal orvos — fnlmszimész, aki atz egyik következő filmben egy orvos szerepét sze­retné eljátszani. Úgy gondolta, legjobb lesz, ha ezt a szerepet az életben, megjátsza az igazgató előtt. Az igazgató édesanyja és nővére majd ímegőszül- tek nagy igyekezüikiben, mert sohasem tudták, hogy- bárányt vagy farkast eresztenek-e be az igazgató szentélyébe. Sokszor megtörtént, hogy az igazgató régi barátijait nem bocsátották be • - ajtón, mert azt jh/itték róluk, hogy eaerepvógyó színészeik. Végre megállnporttalk egy titkos jelszóban. Az igazgató ba­rátai és ismerősei ezt. a jelszót használták, ha te­lefonáltak, vagy ha felkeresték. Egy szép napon az igazgató édesanya kát. fiába! hölgyet talált hálószobája szekrényeiben. Kát csinos, fiatal, ambiciózus, feüfediezésre váró fiatal lányt. A mama annyira megrémült, hogy rögtön visszautazott Newyorkba. Azt mondta, hogy neki ©lég volt Hollywoodból. Ezentúl miég hallani sem akar a fillmekröL * Glória Swanson megtette az előkészületeket legújabb filmjére. Azt hliszem, ez emberek jobban érdeklődnek Glória iránt, mint bármilyen má6 sztár iránit. Imádói olyan lelkesedéssel ünnepük minden uj filmjét, mintha Glória Swanson egy nemrégiben feltűnt csodngyermek lenne. Owen Moore és Ion Keiifh a férifipairtnerei a legújabb filmjében. Az isteni Glória nagyon Okos nő. De a legokosabb cselekedete talán mégis az, hogy minden filmjében csak idősebb férfiakat szerepeltet: magánál idősebb férfiakat. Némelyik elkeres fiimosáltag szép fiatalembereket vállasat ki partnerül és nem veszi ésare, hogy ezzel szinte aláhúzza a saját __hogy is mondjam.... borát. De Glória okos. A filmen ő mindig fiatalabb a szerelmesénél. Legújabb filmjében a nagyszerű Glória énekelni fog. A film oime: A pompás özvegy. * Mik azok a követelmények, amelyeke! holly­woodi rendezők megkövetelnek a beszélő filmek köruegöríjeiitől ? Álljon itt néhány újabb követelmény: Korhatár: 20 óv. Maigasságlrailár: f> láb és Inc*?. (1(30 eentdnneiter.) Súlyhatár: 110 font (tó kiló). Alak: Tökéletes. A kórusgiörlöknek tudni is belli egyehmásb Pél­dául: énekelni, spiccelni, hulla-bírtál táncotok tan­gózna, orosz és cigány tómookot járná és vseerifcet mesétmá. * Giíbert Rókusi, Norma Tahnadge híres partnere egyre népszerűbb a hollywoodi filmemberek köré­ben. Ez a fiatal latin-amerikai az utóbbi időben olyan remekül dolgozott, hogy a stúdiók versen­genek érte. Valószínű’te hát, hogy a Giibert Roland. —Norma Tallmadge páros fel fog bemlani egy idő­re. Norma Táimadge Mijefenitette, hogy nem bánja, ha egyidőre eLszakitják a partneriétól. Ez csak mind a kettőjüknek használ- Az „egyidőre szón** sok a hangsúly... * Lew Cody, az ismert szerelmes fHmkamákos különös válópörös botrány középpontjába került. Walla.ee Ayer kapitány, ismert hollywoodi urlovae ugyanis bepörölte feleséget házaeségtörés óimén. Á kapitány rögtön bizonyi'bélükal is hajlandó veit szolgálni. Meghívta a bíróságot Lew Cody öltözőjé­be, amelynek a falán ott volt Mae Ayer aláírása. A bíróság nem adott helyt a lépj keresetének, mert kiderült, hogy Lew Cody öltözőjének: falán még több mint hét száz más hölgy alfái nása ír sze­repelt. A jó kapitány ugyanis nem tudta, hogy' Höiify- woodban az autogramgyüjté ite-en módja nagyon divatos. Ha valakinél házi hál, asur, 5 órai tea, vagy brid.ge van., akkor a házigazda feltétfenüt megkéri a vendégeiket, hogy valamelyik szobája falára, vagy ajtófélfára kanyairiitsák oda a nevűket így például Mary Prévost házában, van egy szoba, amelynek a falát közel kétezer autogram diazitó. * A7. isteni falu legmerevebb embere kétségkívül Erich von Stroheim. Ez a kitűnő rendező ugyan­úgy mozog a magánéletében, mint a filmen. Ami­kor délelőttönként a Passadema boulevardon végzi szokott sétáját, úgy lépked, mint a Nászmduáó okmi filmjében tette, amikor a bécsi Stephane- kiLrohe 'hajójában defüirozott ei a film-Féresne József előtt. Von Stroheim állandóan villegőra borotvái* koponyával, monoklival jár. A frakkja és a szinó­fcingja állítólag három magánmémök, két anatéma- tlkufí és több szobrászművész bevonásával készül* a legelőkelőbb hollywoodi fórfidívafemlónhan. Hiába, von Stroheim még a saját frakkját is német pontossággal rendezi. M. BL POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 2787. Grössling-ucca 36/L KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Román-ucca 8. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovies-ucca 3L NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Methoá-tér 3. * VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Otas»- országba. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget után vételezzük. 4 többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12. Ili. eszközli * VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírla­pot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nvitrán, Lo­soncon, Léván, Komáromban, TJngváron, Rima­szombatban, Érsekújváron, Iglőn, Eperjesen, Be­regszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsol­nán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Kés­márkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zsclizen, Párkányban, Pöstyénben, Vágujhelyen, Nagytapolcsónyban, Gáiszécseo, Dunaszerdahe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. Környei Elekg NEURASZTÉNIA Bús, bolopd kis fiam, szivem szólt, hogy' fáj. éreztem ijedt lüktetését bennem. Hajnaliéit és a szekérhez borjút kötöttek — Heródes elöl remegtek igy anyák gyermekükért, mint ez a bárgyú borjú nézett hóhérjai, az emberek szemébe. Kérdeztem ma* (gamtól: Szívem, bús bolond kis fiam. mit bánt most téged a borjú reszketős lába, sorsát sötétnek miért látod szelíd szemében? — és idegesen fejemhez nyúltam. Persze neuraszténia, csak neuraszténia. Szivem, bús bolond kis Ham nevetve mesélte, ép­[pen előbb th: millió ember gyilkolta le egymást, mielőtt ez a bárgyú borjú min reggel halotton hull (vérére. — Eljegyzés. Forgách Klára tornaijai taní­tónőt, néhai Forgóéit István kassai építész leá­nyát .eljegyezte Koliárcsik Géza sajógőanöri polgári iskolai tanár. M. k. é. h. —- Zsidó hitközségi választások Ntigymihály- ban. Nagymihályból jelentük: Most zajlottak le a nagymühályi zsidó hitközségi választások; as eredmény a következő: A hitközség elnöke H erek ovi te Dávid földbirtokos lett. ezúttal ötöd- izibem, akinek megválasztása- közmegelégedést kelt. mert eddigi önzetlen fáradlmtatlan mun kájával nagy érdemeket, szerzett. Alel nőkké Klein vaetkoresikodőt választották.

Next

/
Thumbnails
Contents