Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-03 / 77. (2298.) szám

1931) április 8, csütörtök. 4» ‘jfc'KAüxAÍ'i » 1 RllAJt* A református egyetemes konvent kétnapos gyűlést tartott Pozsonyban Kongnia és állampolgársági kérdések a konvent előtt - A református egyház még egy ideig várakozó álláspontra helyezkedik, mielőtt sérelmei orvoslásáért a népszövetséghez fordul Román-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Bukarestben Bakarest, április 2. Ma kezídödsielk meg Románia és Cseth Szlovákia közt a kereske­delmi szerződés megkötésére irányuló tár­gyalások. A delegátusok első ülésüket a kük ügym ini sztárium-bau tartják. A csehszlovák delegáció vezetője KünzkJusersky bukaresti csehszlovák követ, a román delegációé pedig Éne keresik ed elmi államtitkár. Pozsony, április 2. (Pozsonyi szerkesztősé­günk íeleíonijelentése.) A szlovén szkói és kárpátaljai református egyetemes egyház Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla dr. főgondnok elnökletével kedden és szerdán tartotta rendes évi ülését. A 'bizottsági ülések kedden reggel kilenc órakor kezdődtek és este hét óráig tartottak. Mindenekelőtt az országos nyugdijintézet végrehajtó (bizottsága, majd pedig fél tizen­két órakor a közalapi végrehajtó bizottság ült össze Szilassy szenátor főgondnok elnök­letével. Ez utóbbi alap a külöhnöző egyházi i ntézmények főn tartását szolgál ja, az egyház- községek évi segéllyel járulnak hozzá és fő­rendeltetése a szegény egyházak támogatá­sa, a beimisszió erősítése és az anyagiakkal küzdő református iskolák istápolása. Délután a beknissziói bizottság jelentése került a konvent napirendjére és Sörös Béla losonci lelkész, teológiai igazgató jelentése alapján behatóan tárgyalták meg a hitélet fejlesztéséhez szükséges in tézkedéseket. Este hat órakor bizalmas jellegű konvemti értekezlet volt, amelyen az egyetemes kon­vent mai tárgysorozatát készítették elő. A konventi teljes ülés ma reggel kilenc órakor kezdődött tizennyolc konventi tag részvételével, akik között Korláth Endre dr. szenátort ott láttuk. Az ülést Balogh Elemér dunáninneni püspök konventi elnök magas­röptű, költői imája vezette be, majd Szilassy Béla dr. világi elnök törhetetlen protestáns er'kölcsiséget hirdető beszédében nyitotta meg az egyetemes gyűlést. Ezután Balogh EleméT püspök (fölolvasta terjedelmes püspöki jelen­tését, melyben a főpásztor beszámolt az egyetemes egyház egy évi 'életéről. Foglalko­zik az 1928. évi zsinaton elfogadott s az ál­lam és egyház viszonyát szabályozó egyházi alkotmányiörvény sorsával. Az alkotmány­törvényt a kormány a szlovák fordítás hibás volta miatt visszaszármaztatta és jóváhagyá­sát megtagadta, miért is most egy prágai jogakadémiai tanár for­dítja a* alkotmány szövegét cseh nyelvre. Az 1920-as években egyetlen egy református lelkész sem kapta meg a törvény előírta kongruáját. A konventi elnökség szerveinek közben­járására eddig huszonkilenc kongruát si­került kiutaltatni. A konventi elnökség az illetékes fórumok­nál 46 lelkésznek az állampolgárvSági kérvé­nyét kerestette ki, ezek közül tizenhetet kedvezően intéztek el és az egy­ház Ígéretet kapott arra, hogy a többi kér­vény is kedvező elbírálásban fog része­sülni. A. kongnia végleges megállapítása tárgyá­ban az iskolaügyi minisztérium azt az utasí­tást adta ki a pozsonyi országos hivatalnak, hogy naponta legalább két félkész ügyét in­tézze el. A konventi elnök jelenti, hogy résztvesz a kőnigsbergi, Baseli és edinburghi reformá­tus konferenciákon. Az egyetemes konvent a püspöki jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Miután Péter Mihály volt konventi főjegy­ző püspökké választása következtében le­mondott konventi tisztségéről, a konvent Sörös Bélát .választja meg egyhangúlag erre a tisztségre. Ezután a konvent tudomásul vette, hogy a ti szán inneni egyházkerület zsinati képvise­lőiül Dusza János göimöri esperest és Sutka István dr. nagykaposi ügyvédet választotta. Sörös Béla jelentése kapcsán a konvent be­hatóan foglalkozott a Tiszán inneni kerület és a református biztositó intézet között fönnálló ügyekkel. Bizottságot küldöttek ki, melynek tagjai a püspökök’ ' a főgondonokok. és Sebmidt Imre vezérigazgató. Egyúttal fe1 ol­vasták a református biztosító előterjesztését a lelkészeknek halál esetre való biztosításá­ról. Egyik kiemelkedő pontja volt a tárgya­lásnak a tárgysorozat 30—34. pontja, mely az egyház és az állom viszonyának kérdéseire terjed ki. ----­A konvent ennek kapcsán leszögezte, hogy az egyház alkotmányt örvény ét, az 1928-as pozsonyi zsinat magyar szöveggel hozta mecb a szlovák szöveget csak udvariassági és célszerűségi szempontok figyelembe vé­[ ÁTLÓN MEGNYITÁS Pa Villon g K á vé ház Bratislava-Pozsony, Köztársaság tár S. Családi szórakozóhely B Megnyílt április 1-én Megnyílt április 1-én || Összes bel- és külföldi lapok Zene, tánc és szigorú családi műsor S Szolid kiszolgálás Hermann jazz zenekara (Karisbadból) S Polgári árak Este* 9-tSI francia konyha polgári árak mellett |jg Zene nlllCS telével csatolta, mivel a magyar nyelv hasz­nálatának jogát úgy a nemzetközi kisebb­ségvédelmi szerződés, mint pedig a cseh­szlovák tételes törvények is biztosítják. A konvent elhatározta, hogy a hontalan taní­tók ügyében Balogh Elemér püspök jelenté­s-ének szellemében feliratot intéz a belügymi­niszterhez. Régi sérelme a református egy­háznak hogy az állami költségvetésben az egyházi közigazgatási adócsökkentési közalap és a nyugdijintézet! járulék összegét a kor­mány nem folyósítja teljes összegében, Így 1929-ben 700.000 korona előirányzott összeg­ből csak 270.000 korona folyósittatott. A konvent ebben a kérdésben is szorgalmazó feliratot intéz a kormányhoz. .4 konvent követeli a magijar tanítóképző felállítását, mert különösen, magyar refor­mátus tanít ókban érezhető katasztráfádis hiány. Mivel a református egyház az állaim érdeké­ben konszolidációs munkát végez, a konvent kérni fogja a kormánytól’ hogy. a külföldi érettségi bizonyítványokkal báró segédjeiké- szék érettségi bizonyítványát nosztriíikálják. Ezután, a ref. ácvaház fentartásának kérdése került szőnyegre. A beretkei árvaháziban jelenig tizennyolc árvát gondoznak. Az árvaház Bocsi Gyula lel­kész és neje igazgatása alatt áll s négy dia­konissza gondozza a gyermekeket. Az árva­ház évi kiadása 167.000 koronában van elő­irányozva. mely önkéntes adományokból folyik be. A konvent évi 20.000 korona szuib* véneié*- szavaz meg erre a célra. Péter Mihály Tiszán-in néni püspök nagy beszédben foglalkozik az egyetemes reformá­tus egyház sérelmeivel. Azt javasolja, hogy a konvent memoradumban Írjon föl a nép- szövetség genfi titkárságához és a nemzet­közi egyezmények értelmében kérjen a népszövetségtől erkölcsi támogatást a sérelmek orvoslása ér­dekében. Péter püspök beszédét lapunk hol­napi számában fogjuk ismertetni A konvent tudomásul veszi a püspök előterjesztését de elhatározza, hogy egyelőre a várakozás álláspontjára helyez­kedik, illetve kísérletet tesz arra, hogy a belföldi tényezőknél eszközölje ki az egy­ház több éves sérelmeinek orvoslását. Ebédszünet után a konvent folytatta üléséit, mely lapunk zártakor még tart. f Ecinhardí és ás állami arinháaak együttmű­ködése Berlinben, A jövő ezezőuitól kezdve a Reio- hardt színpadok és az áttanít szinházalk gazdasági érdekközösségbe lépnek. Az érdefcközösBég első­sorban a bérletre vonatkozik, a bérletterveket együtt komponálják meg, ágy egységes bérlő- közöoségük les®. A gazdasági együttműködése® kívül művészi együttműködésről is folynak tárgya­lások. Arról van szó, hogy Redmhardt a Staats- theaterben és a berlini operaMaban, mint vendég rendezzen előadásokat. Véres rózsaszál írta: Jztfiej Gyula ni. — Nemes Thar Miklós vagyok, Kereszthury vi- cepalatinus ur szalakuezi ispánja! A kisasszony nagyon ípóruljárt ezen a valóban póri fogaton. Most nem tudok mást ajánlani, minthogy sétáljon be Nyitrára, szívesen elkísérem. Onnan majd küldök ennek a bácsinak uj tengelyt, legalább hazafelé biztosan mehetnek. Er/sike irult-pirult. de az ajánlatot szép köszö­nettel fogadta. Lae&asn belemelegedtek a beszédbe e mire a Nyitra hidjához értek, Erzsiké bevallot­ta, utazásának célját, melynek csúcspontja a gyó­nás. a lélek megüs®titá6a. — Ugyan .mi bűne lehet magának? — kérdezi kacagva a gavallér. Nekem ellenben volna veze­kelni vadóm elég és tudja,, hogy tolvaj is va­gyok . , loptam... elloptam tegnap a maga ken­dőjét, ezt itten ni! Jó lett volna, ha megtarthatom, de mivel már templomba megy, nem visz rá a lelkiismeret. Ezennel visszaadom. Erzsiké átvette a kendőt, hófehér ujjal között re­megett a selyem, pár pillanatig valóban nem tud­ta, hogy mit csináljon. A kis lányok őrangyala válságos pillanatokban mellettük áll, hogy jó gon­dola-tért ne kelljen, kölcsönző boltokba járni, azért hamarosan fején találta a szeget. — Tolvaj csak az lehet, aki más holmiját an­nak beleegyezése nélkül viszi el. A kendő valóban az enyém és azzal szabadon rendelkezem, ha tehát fájna tőle megválnia, ezennel emlékül adom. Mit is tudnék adni mást azért, hogy uj tengelyt küld a szegény Ilorvát Péternek? — Kezét csókolom Erzsiké! Ha már igy van a dolog, engedje meg, hogy jobb tanácsot adjak ma­guknak, mint páter Januáriul fog nyújtani. Be­csülettel szolgálom Kereszthury uramat, de az ele- fántbi birtok háborgatás valóban nem igazságos dolog. Ugye, hogy csipognak a fecskefiókok, mi­kor szülőiknek faradsággal épített lakásából ki akarja őket telepíteni a tolakodó nagyfejü veréb. | És én a szegény Thar Miklós, kinek már ez fiiéi sin­csenek és kinek jó egészségen kivül nem adott mást a Teremtő, nem ismerek kegyetlenebb dolgot, mint az ilyen tolakodást. — A magúik őse II. Andrással ott harcolt a Jor­dán szentelt vize mellett, igy unokájukat illeti a jog, hogy annak kastélyában békén meghaljanak. A Kereszthury féle nádori adományt egy grádus- sal feljebb kell megnyomorítani, jó lesz tehát, ha más jó lelkű ember királyi donatiót szerez a ja­vakra. Ajánlom index curiae Ceáky László ura­mat, minden özvegy és árva pártfogóját, aki ő fel­ségénél kijárja az ügyet, biztosítva a maguk bé­kéjét, így nyugodtan várhatják be, mig az Ele- fánthy-esalád hajdúi kinyitják egyszer a hideg kripta faragott köfedelét. Csak arra kérem, hogy ez a mi titkunk maradjon... most közeledünk a templomhoz, kezét csókolom, áldja meg az Isten! Erzsiké pirulva nyújtja búcsúra kis kezét. Paj­kosan csillogó szemmel néz gavallérjára: célzatom szavakkal távozik: — Tsten vele!... vasárnap ismét eljövök, ha, nem törik el a tengely ... A mise végére Horvát Péter már rendbehozta a szekeret, melyen nyugodtan gördültek hazafelé. Odahaza boldogan meséli Erzsi az anyjának, hogy valóban jó volt templomba mennie, mert megsegí­tette az Isten, Helyes gondolata támadt; vannak Kereszt,íiurynál nagyobb uraik a világon, ilyen pél­dául Ceáky László ö kegyelme. Az ő befolyásával meg lehet csinálni, hogy ő felsége inkább neki ad­ja Elefáruthot, legalább jót koppan Kereszthury álla. Csá'ky unom sohasem fog minket itten zak­latni ... A. végén még hozzáfűzi: — Igaz anyám, majd elfeledtem mondani, hogy megismerkedtem a buzogányos fiatal emberrel, óh én bolond, féltem tőle, pedig micsoda udvarias fi­nom legény az. Kát ugyan, hogy Ke rés zt hunynak az ispánja, de mit tehet róla a boldogtalan? Neve nemes Thar Miklós. — Óvakodjál mindenféle Kereszthury retye- rutyától; nem lehet ártatlan ennek az embernek még a lova se ... Azután magadra is kell adni va­lamit, fütyülj az ilyen ispánokra, akiknek még praedikátuana sincsen... Az ördög gyakran an­gyalbőrbe bújik, hogy elveszítse & kiszemelt áldo­zatot. — Nyugodjék meg anyám, higyje el. csendben alhatunk, meg fog segíteni az Isten. — Remélem is. Csáky László iga-zán kiránthat a bajhói, ha akar, mert valódi ur. Fiskálisunk megírja neki a tényállást, esetleg személyesen lé pék a trón zsámolya elé. Azt mondják, hogy a fiskálist meg az ördögöt nem jó a falra festeni, mert mindakettő sokba rkeriil, ha megjelenik, de a jelen esetben mégis alkalomszerű volt. Nyitrán hire ment már az ele- fánthi csatának, mint hűséges uradalmi sáfár ki­robogott ide Páruczai Fóris András uram, a para­grafusok tekervényes útjainak alapos ismerője. Vigasztalja az asszonyt: Többet ésszel, mint erő­vel! Az bizony bölcs dolog, hogy Csáky László urunk felkéri a koronára szállott birtokot, a levél még holnap elmegy, Kereezthury László pedig oda­fordulhat, ahol a part szakad. Sok viz folyt le Nyitrán, mig végre csakugyan minden nyélbe ütődött és megjött Csáky László gróf részére a pecsétes iráe Nos Ferdinadue tertiúe Dei gratia eloctu-s Romanorum Imperator stb. A felsőelefánthi kastély kapuját fenyőgalyakkau dí­szítették, mert illik a jószág uj gazdáját teljes fénnyel fogadni. A nyitrai káptalan beiktatta a grófot, nem is mondott annak ellent senkisem. Az aratók énekszóval vonultak az udvarra, kiket csodák csodájára Miska bácsi lóháton vezetett. Erzsiké nevetve szőri tóttá meg a nagykalapé lo­vag kezét. — Miska bácsi, mi ütött kegyelmedbe, hiszen mindig azt mondotta, hogy inkább lenne egy gya­logjáró regimentben közlegény, mint huszárok­nál ezredes. A ló rúg meg harap, azután nagyot pottyan arról a tanulatlan emberfia. — Nem tudtam, hogy van becsületes paripa is! - feleli Miska bácsi — ez a deres már tizenhat esztendős komoly állal, a kenyeret kihúzza a zse­beimből, minden reggel nyerít, ha meglát és meg­nyalja a kabátomat. Megtanultam lovagolni, mert sohasem tudja m ember, mikor veszi használ bár­miféle tudománynak. IV. Az idő kereke ezután csendesen őrölte a napo­kat, mindössze annyi változás történt, hogy ne­mes Thar Miklós gyakran járt Nyitrára. ahol vé­letlenül rendesen ott volt Elefánthy Erzsiké is. Tréfáltak, mulattak együtt, mint fiatalokhoz illik, de mindig olyan módon, hogy senkinek nem tűnt fel a dolog. A szép leánynak akadt volna kérője elég, de elütötte a dolgot: — még ráérek! 1652 augusztus 25-én patkócsattogás zaja verte fel az elefánthi kastély udvarának falusias csönd­jét. Hosszufarku fekete lovon, sárgazsinóros kék mentében, oldalán fényes karddal vágtat be egy lovas. Csak akkor ismerik meg, mikor leugrik a paripáról — Nemes Thar Miklós! Erzsiké futva-fut eléje, kezét szivére szorítva üdvözli: — Isten hozta Miklós! így láttam én kegyelmedet először álmomban ezen a lovon, ebben a ruhában! Mondja az égre, mi történt? — Betört a tőrök, már tizenegy falu ég, most votl nálam két tót ember, akik könyörögtek, hogj segítsek, mert családjukat száz számra fűzi rab szíjra a pogány. Megbízható bátor férfire van szükségem, kivel lemegyek Újvárba és nyakukra hozzuk az őrséget, kiszabadítjuk a rabokat. El jöttem Miska bácsiért!... meg azután azért ü jöttem, hogy búcsúzzam innen, kezét csókolom! Lehajolt, hogy megcsókolja a leány kezét, de az eTŐsen megszorítva a keblére vonta, miknek foly tán önkéntelenül összeért az arcuk s Miklós csók ja Erzsiké ajkára került. A Hajrá nevű derék har ci paripa teste eltakarta a jelenetet, nem látta azt senkisem. Gyönyörű piros rózsa lógott a mente zsinórján, Miklós kezébe vette, hogy átadja art nak kitől búcsúzik, de a lovat, megcsípte egy légy, íélreugTott, vége a természetes spanyol fai­nak, a kastély egész háznépe feléjük vonult. A ró /,sa eltűnt a dolmány nebében. Előhívatták Miska bácsit, aki felöltözött egyik hajdú zelnóroe ruhájába, mert. látni kel . hogy u vitézi rendhez tartozik. Dohát mindez Idő vesz igénybe, a vendég nem maradhat, az udvaron, behívták a fo-gadéterembe. Így vált az egykori ellenfél, a szidalmazott Kereszt hu ry-ispán a ház nők szívesen látott tagjává

Next

/
Thumbnails
Contents