Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-20 / 91. (2312.) szám

f§8© Április 20. vasárnap. 31 KöZCÍAZPMÁfiP . A meiőgazdisági válság irta: SMSBST SMR£ Búr nemaetgazdászainík a bábom befejezé­se előtt megjósolták á bekövetkezendő gazda­sági válságot, a legtöbb állam csak a leg­utóbbi időben eszmélt arra, hogy e kérdéssel foglalkozni kell. Mimik a mezőgazdasági vál­ság úgy van beállítva, mint egy speciálisan a köztársaság keleti részét, Szloveoiszkót fe­nyő..., kő veszedelem. Mindenesetre itt szem- bötónőíbíbeik ennek jelenségei, ahol a lakosság kétharmad része él a mezőgazdaságból. Ez magában még neon volna baj, de sokkal na­gyobb veszélyt látok abban, hogy beható vizs­gálat helyett itt is a csodadoktorok felületes­ségével a baj mibenlétének felkutatása he­lyett csak az orvosszerekről tanácskoznak. A háború előtt a budapesti malmok láttáik el a mai csehszlovák köztársaság .lisztszükség­letének zömét. A háború óta a megnöveke­dőit igényekkel növekedett a mi kenyérfo­gyasztásunk is. A bábom elölt több mint 100 000 mezőgazdasági munkás ment tőlünk Mezőhegyesre és a többi alföldi birtokokra, honnan természetben hozta haza ősszel egész kcnyérmagszükségletéb míg ma ez az ember- tömeg kizárólag a mi tenmékeink fogyasztá­sára van utalva. S bár így a kínálat helyett csak a kereslet növekedett, mégis egyszerűen a gabona áresésének tulajdonítják az egész válságot. Pedig az egész válság a fejlődésnek egy természetes tünete. Épp ugv, minit a somórjai csizmadiai pár válsága a cipőgyáripar konikuf- renciája folytán. A háború alatt és az ezt kö­vető forradalmi időkben teljesen elhanyagol­tuk a mezőgazdasági termelést és pusztulni, engedtük értékes mezőgazdasági felszerelő- sünket is. Európát Amerika élelmezte, mely az odaömtő aranyakat a termelési képesség fokozására fordította, hogy az állandóan nö­vekedő keresletet kielégíthesse. Ezzel oly tö­kélyre fejlesztette mezőgazdasági üzemét, hogy a mi mezőgazdaságunk in ég a soniorjai csizmadiához sem hasonlítható. Ennek leg­alább megvan a maga jól felszerelt műhelye, melyben kifogástalanul elő tudja állítaná a diyattíja múlt csizmát, de a mi mezőgazdasá­gunknak sokszor a legszükségesebb termelé­si étezfcözök sem állnak rendelkezésére, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs pénz.' Midőn a bocs korvar rókát a csizmadiák ki­szorították. ezt bizonyára nemcsak azért te­hették, mert volt pénzük tökéletesebb eszkö­zök beszerzésére, hanem azért is, mert megfe­lelő szellemi tőkét is vittek az uj iparág meghonosításába. S ez a szellemi tőke igen nagy segítségére lenne a" somorjai csizma­diáknak is, hogy a gyáripar konikurrenciáját leverjék, ha azok a milliók nem is állnak ren­delkezésükre- így van ez a mi mezőgazdasá- gunkkal is, mely görcsösen ragaszkodik az ő kínai copfjához és a termelvén vek megyálo- ga tás álban nem a talaj, nem a gazdasági vi­szonyok és nem a kereslet az irányadó, hanem az, amit a gazda apja, ngyapja és dédapja termelt. Ha ez nekik jó volt, akkor nekünk is jó és ha ők vegyelemzés és műtrágya nélkül boldogultak, akkor csakis a kormány helyte­len vámpolitikája lehet a válság okozója. A háborúiban sokat tanultunk. De legna­gyobb tökélyt igényeink, növekedéséiben ér- tünik el. S ez különösen szembeötlő azok előtt, akik a mai Szloveauszkó népét a háború előtt is ismerték. Ez a plusz oly aránytalanul nagy, hogy az emberben önkéntelenül feléb­red az a gondolat, vájjon ezen fokozott igé­nyekhez rendelkezünk-e mi megfelelő esz­közökkel ? Nem azért súlyosabb nálunk a mezőgazda- sági válság, Mert itt a lakosság kétharmad ré­sze él a mezőgazdaságból, hanem főleg az­ért, mert a kereseti lehetőség nincs arányban a szükségleteinkkel. A termeléshez elsősor­ban tőke kéll s ez az, amiből teljesen kifogy­tunk. A mi mezőgazdasági válságunk sem más, mint egy tünete a hitelválságnak, melyben egész Középeurópa szenved. S ez oly baj, me­lyet csakis együttesen, egyetértve a szomszé­dainkkal küzdhetünk le. A szomszédos államok hitelszervezetőiben megvan a készség arra, hogy közös konferen­ciákon megvitatás tárgyává tegyék hiteléi fe­lünk felújítását és főleg a hosszabblejáratú ol­csó invesztíciós kölcsönök lehetővé tételét, mert csakis,ez szüntetheti meg a mezőgazda- sági vájságot és azt a nyoniont, amit ma a munkanélküliség mindenütt előidéz- Csakis rajtunk múlik, vájjon csatlakozunk-e ezen közös kofenenoiáklhoz, avagy folytatjuk to­vább azt a káros politikát, mely mindenkiben ellenséget lát és mindenkit ellenséggé tesz. Bizalmiak közreműködése az adókivetéseknél Irga: TUKÁTS BÉLA Kassa, április 17. Az adózó közönség régi panasza, hogy a pénzügyi hatóságok az adókivetési eljárások folyamán bizalmi emberek nyilatkozatai és véleményezései, többnyire csak egyszerű fel­jegyzések, vagy bemondások alapján dönte­nek olyan, fontos kérdésekben, melyek az adó­alap megállapításánál az adózókra hátrányos következményekkel járnak­Ezekről a véleményekről és nyilatkozatok­ról szabályszerű jegyzőkönyvek sincsenek föl­vevő s Így az érdekelt adózóknak nem áll módjukban megtudni, hogy kik voltak ilyen minőségben meghallgatva s milyen indokok azok, mélyek véleményeik támasztékait képe­zik? Ebből kifolyólag nincs módjuk a kellő védekezésre sem. Ezeket a panaszokat tette szóvá a kereske­delmi és iparkamarák központja a pénzügy­in íüásztéri uniban. A pór izügym intéz tórium nemrégiben válaszolt ezekre a panaszokra az­zal, hogy az adázőfelekneJe joguk van megkövetelni azt, hogy a tanuk, szakértők és bizalmi em­berek vallomásai jegyzőkönyvbe foglaltas­sanak s a vaiíomástevők által aláírassanak, ha ezek az aláírást meg nem tagadják. Az uj adótörvények értelmében az adófize­tőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy az adókivetési eljárás folyamán, segéd­kezzék és a hatóságokat az igazságos adóalap megáilapitásábau támogassa. A helyes adó­alap kinyom ozása érdekében bárkit meg le­hel hallgatni. Ha az adóköteles fél által adóvállomásaiban előadott adatok nem elég­ségesek, vagy azok helyességével szemben ké­telyek merülnek föl, úgy az adók ive töbizo' t- ság, és csakis az adók ivelőbizottság, nem pé­tiig a pénzügyi referensek, van jogosítva ar­ra. 1 így az adózót a rendes szokástól'•elté­rően személyes tárgyalásra beidézze. A bizottság fölszólíthatja az adózót arra, hogy bevételeiről és kiadásairól részletes ki­mutatást terjesszen elő. Ha szükségesnek lát­ja az adókivető-bizottság elrendelheti a ren­des kereskedelmi és gazdasági könyvek be- mutalázát. Sőt helyszíni szemlét is tarthat. Az a dó k i vetőb i zollság tehát ilyen széles­körű jogosultsága mellett elég jól megtudja közelíteni azt a kivetési alapot, mely a való­ságaink megfelel- Mi szükség van', a bizalmiak véleményeire? Bizalmiak is, meg bizottság is? Az már sok. Vagy az egyik vagy .a másik. Inkább a-z utóbbi, mivel a bizottság kevésbé vádolható elfogultsággal. De meg több szem többet is lát. A bizalmi egyének igénybevétele csak ki­vételes esetekben volna megengedheti). De úgy látjuk, hogy ez az eljárás az álta­lános. Ebből arra kell következtetnünk, hogy az adóalap megállapítás ónál legfőbb döntő- faktor a pénzügyi referens az ő bizalmijával és nem az adókivetésére hivatott bizottság. A bizottság csak arra jó, hogy a fizetési meg­hagyásokban reá hivatkozzanak. Kik leg­több esetben a kihallgatott bizalmiak? A ha­sonló foglalkozásnak közül meghívottak. Ta­lán üzleti komkurronse, vagy haragosa az adózónak- '• Várható ezektől elfogulatlan, tárgyilagos vélemény? Miért akarnak ezek a bizalmiak ismeret- leniek maradni? Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaplelte Ke 70,900.000.— Távirati cím Legiobanka Tartalékok Ki tt.7M.M0.-~ 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban. Szlovenszkón és Podkarpatska Kasban Fiókok: Berrbovo Bratislava, Koiice, Nővé Mesrto a. V., PieStany, Paprad, Zvaloa. Affiliált intézetoki Bsrdiov, Chust, C tynorany, Cop, Dobsina, Holic, Hronsky Sv. Krií, Hnmenné, írsava, Jasina, Keímarok, KomárOo Kosino, Krompachy, Lucenec, Malacky, Michalovee, Modrv Kamen Moldava, Mukacevo, Nitra. Nővé Zámky, Oslany, Parkén, Plesivec, Poprad, Presov, Raehov. Kim. Sobota, Roznava, Sahy, Saitín, Sccovc«, Sevlus, Sniaa, Spisská Nova Ve», Spisské Podhradie, Spisské Vlahv, Svaljava, Tacovo, Topolcany, Tornala. Tiebisov Torna, Uh, Skalica, Uyhorod, Vclké_Kapusany, Velkc Leváre, Veiké MecTer, Vráble, Vranor, Zlaté Moravce, Zelierovce és Zilina. IdényboU váltófizletek: Poprád-állomás, Sliac fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleao, Tatr. Lomaica. Külföldi affiliált intézetek: Jugoszláviában: Komereijalna Banka d. d. Zagrefc és fiókja Ljublana. A balti államokban: Lavijas Privatbanka, Riga. Mindennemű bankQzlet gyors és pontos lebonyolítása. Miért vonakodnak a leadott vallomásukról felvett jegyzőkönyvet aláírni? Ők tudják miért? Mi is tudjuk. Ezek s az ehhez hasonló panaszok azok, melyeik a leggyorsabb és legelső segélyre szo­rulnak. Mert orvoslás nélkül nem fog gyógyulni a seb és nem is tudunk hinni sorsunk jobbra- foirdul ásóban. Az uj csehszlovák—lengyel szén tarifa. Má­jus 1-én lép hatályba az uj vasúti tarifa II. kötetének első füzete, amely a csehszlovák- lengyel viszonylatban a szén-, koksz- és bri- ketszáilitusra közvetlen díjtételeket állapit meg. A prágai sonka Magyarországra, való szál­lításának nehézségei. A csehországi husi üs­tül ő üzemek arról, panaszkodnak, hogy a prágai sonkának Magyarországra való szállí­tása egyre több nehézségbe ütközik. Magyar­Taíranshé Matliary a Ma vas Tátra hegy-láncolat árnak keleti fésném, 920 m. magasságban a tenger száné felett, hastatanaw fenyveseik közepette eiliterüliö havasi réten fekezak. A Tátra hegyönlásai köivet alkotnak itt amelynek nyugat-délnyugattól éezak-éeza'kikeleiig terjedő ha- itahnas gránit fala védi a telepet a nyugata ás érmtAm szelektől. TátránsKé Matliary két részből áll'. Három régi, összesen 120 szobás, üzemi-Leg egységes ée külön-- álilő épületiből és az újonnan épült, üaemáileg telje­sen külön egységet alkotó épülMkomplexumlből, amely -kiét, összesen 130 szobás hatalmas ikukóháaat és a keltő között fekvő központi épületet foglalja magába. A szobák tiszták barátságosak: és napo­sak, minden egyes szobában van központtá fűtés, folyó hideg és meleg váz, villany világi tás és rádió, legtöbbjének van külön erkéllyé, beépibeít saekré- nye, villany jelző csengője. Ezen fő ép öleiben vannak a központi oivosi helyiségek: a váróterem, az orvo­si rendelők, kezelő szobák, röntgent erem, labora­tórium, műtőterem, keli-oterápiás szoba fqoBro, országon a belföldi sonka 4—5 csehszlovák koronáival olcsóbb, miint a prágai sonka, mely­nek vámja igen magas és még a forgalmiadó is terheli azt. Határidő változások a budapesti gabona- tőzsdén. A budapesti gabonatőzsde tanácsa legújabb határozata szerint, a búza, rozs és kukorica piacán a felmondási határidőt bá­rom napról, öt napra emelték. A tranzitó ku­koricánál megmarad az egy heti felmondási határidő. Gabonaraktárak Jugoszláviában. A jugo­szláv kormány nagyméretű gabonaraktárak felállításának tervével foglalkozik; a raktá­rakban bő termések idején helyeznék el a gabonát. Az építések iránt egy francia pénz­ügyi csoport érdeklődik. A sodronyhengerlők nemzetközi kartele május elsején fog tartani gyűlést, amelyen egy értékesítő iroda megszervezéséről fog tárgyalni. Enyhült a belföldi pénzpiac. A csehszlovák nem­zeti bank félhavi kimutatása arról tanúskodik, hogy a belföldi pénzpiacon újabb enyhülés ál­lott be. A bankjegyforgalom 351 millió koronával csökkent s összegen 6301 millió koronát tett ki. A zsirószámla követelések 229 millió koronával 873 millióra emelkedtek. A pénzigények csekély volta kitűnik a hitelügyletekből, amelyeknél a váltóeszkont 27, az értékpapireszkont 38 millió koronával csökkent, míg az értékpapír fedezetre nyújtott kölcsönök 13 millió koronával estek. A va!utakészlet 25.7 millió koronával csökkent s összesen 1864 millió koronát tett ki. az arantfccez- ict változatlanul 1262 millió korona. A papírpénz nemesfémfedezete 42.5 százalék. A galántai járási ipartársulat április 23-án d. u. 1 órakor tartja meg Galántán a Koüsch-féle ven* déglő nagytermében ötödik rendes közgyűlését. Magyarországon a nagykereskedelmi árak elérték a háború előtti nívót. Budapestről je­lentik: A Statisztikai Hivatal megállapítása szerint, a nagykereskedelmi árak átlagos in­dexszáma március végéig 100 volt, vagyis az előző hónaphoz képest 4 ponttal csökkent. A nagykereskedelmi, árszínvonal ily,mód ou — 1923 óta december óta elsőidben — elérte az 1913. évi nívót. Az index ilyen nagymértékű visszaesését a mezőgazdaság és állattenyész­tés termékeinek az elmúlt év közepe óta tar­tó szakadatlan árlemorzsolódása idézte elő. Miután az ipari termékek ára csupán lényeg­telenül változott, a mezőgazdasági és ipari főcsoport indexei közti eltérés 46.6 százalék­ra emelkedett. A létfentairtási költségek in­dexszáma március folyamán — lakbérrel együtt számítva — 111.2-ről 111.4-re emelke­dett, a lakbér nélküli index pedig 119.3 volt az előző havi 119.0-val szemben. A csekély növekedés a fűtés-világítási, kisebb részben pedig az élelmezési költségek némi emelke- 1 désének tulajdonítható. Bútort - Szőnyeget a Novotnf Adolf és Tsa. «*gi SKálIBt. Gyár: Rafeftári 1 1#nisf é P r a Is a in. Orl. MiMtavásám»alota sollux) és az ánhaiMóirmm. A központi épüWtfoen van. a pazar ízléssel berendezett, tágas étterem, a kedélyes kávéház, az olvasótereim, egy nagy já*#r- szoba. a fényes klub- társasszobák, a közpowW ha'10. és végül a modern technika minden vívmányá­val felszerelt központi konyha. Tatranské Matliary éghajlata ailhavasi (szubalpin) jellegű. Ajz átlagos baraniéteráítás 685—695 mm. Hg. A hőmérsékleti, ingadozások jóval kisebbek, inrimt: a szepesi fensikooi és a levegő relaitiwr nedvepMége áitalúban igen csekély. A száraz téli levegő csak kevés napsugarait nyel el, úgyhogy a ssabadhan való fekvés még —10, —15 főik Ceisiusnál is lehet­séges. A napsugarak limtenaitása éppolyan erőe mint Davóéban. (1.5 gramim kaíoria percenfcétft cme-re.) A napsütés időtartalmának évi közép ér béke tuihailiad'j.a a davosn értékeket. A tátrai kiima gyógy- eredményei eg^donm án jók télen és nyár cm. Gyógy javallatok: áitalános testi gyengeség, refeoti- valeszceuda, vérszegénység, anyagosereihetogséigeik niíint cukocrbaj, köszv^énv. pajaBmirigymegbetegedé eek, basedovkőr, ezenkívül neuraszténia, a tefflső légutak és a tüdő nem specifikus (nem tuberkuíó- tikus) akut és krónikus megbetegedései, asalaw, m eilhártyagyuill a dás / n jiiroikmirigym e gbeteged éöek. Az ellátás bőséges. ízletes, tápláló és 5 étkezésből áll. Nap' penzdóárak személyemként kélágj'as szo­bában 60.— Kií.-tói feljebb egyágas szobában 70.— Ive.-tói feljebb. A számla végösszegéhez 10 százalék tesz kalknlálva kiszolgálás és forgalmi adó megvál­tás óimén. Az orvosi kezelést a szanatórium főorvosai: dr. Holiczmanu Gyula és dr. Eciksteán Ernő alorvosok - kai és iskolázo'tt ápolószeinélyzetüel látják el. A ke­zelés minden esetben a háziorvosnak a betegen észlelt korábbi tapasztaltait is figyelembe veszi és ezt a kontaktust az egész kúra lefolyása alatt rend­szeresen fenntartja. Tatranské Matliary Poprád-Velkán keresztül ér­hető el. vagy közvetlen vicinális vonaton, vagy Ö- tát rafüreden keresztül - villanyos vas úton, melyeik­nek végállomásuk Tátralonímc. ahol a fővonatok­nál autónk vagy kocsink vár. Tatranské Maflinvv 2 km. távolságra feleszi1' Tátratomuiictói. Tatranské Matliary reggel 8 órától este 9 óráig megszakítás nélkül be van kapcsolva a nemzetközi távbeszélő hálózatba. 10 illetve 5 napos ittartózkodás után vendégeink 50 százalékos kedvezményt élveznek a vonatokon visszautazásnál. A vendégek szórakoztatására jőíkarban tartott sétautak egy házi könyvtár, olvasóterem, biliárd és ping-pong játék, hetenként válogatott műsorai mozi- előadások, nemkülönben a közkedvelt házi zene­kar és a tenniszpálya szolgál. Rádió minden szo­bába be van vezetve. Felvilágosiláet készségesen ryyujf az igazgatósáfc. ‘ Feketehegyfürdő, posta Vondrisel, megnyílt. Elö-utóidényben szobákból 3&e kedvezmény. DEMJÉN JENŐ, votl iglófüredi vendéglős, személyes ve­zetése alatt. Prospektust küld a Fűr- dögondnokság, PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrziink mes és nem adnnk rissaa SzIoTenszkói szerkesztő: Teüéry Gyula. — Rnszinszkéi azcrkcsztő: Rác* Pál. - Irodalmi fő- munkafárs: Szikla? Ferenc dr, Kassa, tSder-a- 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. I, DöbreHteB tér 9. Telefon: Ank SBOrOa.

Next

/
Thumbnails
Contents