Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-20 / 91. (2312.) szám

1980 áptrdFte 20, vasárnap. •PRSGAl-MAGfeRHIRIiaB 29 SzmHÁzKönWKaLTaR \. apBBS&ggsggggi^^atsig^^ 11 11"1 * * "■■■■■imiu .wnwy „Vcsfomlí tenni • ­hogy a szlovenszkói magyar színház meglelhessen kulturális feladatainak“ Iníevju Sván Sándorra! a Diákszerelem próbája közben Kassa, április 17. (Kassai szerk-esztőségütí k tői.) A művészi hivatás teljes átér zésé vei komoly .umnka- ü termőén folyik a próba a kassai magyar szín­ház színpadán. Ott találjuk Irán Sándor szín­igazgatót is/aki komoly megértéssel szemléli müvésztársainaik lelkiismeretes, buzgó mun­káját:. A kassai szezon, sajnos, nem a várt ered­ménnyel járt — legalább eddig... Kérdé­seinkre Iván Sándor, keresi az okokat s be­szól róluk: — Ma már kialakult a helyzet •— mondja Iván — annak megítélésére, hogy milyenek az esélyek a közönség és a Teletsz lovenszkói színház viszonyában, mit várhat a színháztól a közönség és nút kaphat a színház a közön­ségtől. Meg kell talán kissé szomorúan álla­pítani, hogy csak az egészen könnyű fajsúlyú színpadi müveknek van publikuma. Meg kell mondanom, hogy kissé nehezemre esik a megállapítás, de az a vélemény formálódik ki bennem, hogy még a legsikeresebb és a bu­dapesti színházak programján ma szereplő színpadi termék is itt mint szerencsejáték jön figyelembe, mert a közönség még ezek­nek az értékét sem mérlegeli előzékenység­gel. Csak azokat a színpadi müveket hozom erős válogatás után Kassára, melyek kassza- sikerű darabjai a világvárosi színházaknak. — Valami más megoldásra kell jutni, hogy tényleg megfelelhessen a színház azoknak a kulturális várakozásoknak is, melyekre olyan gyakran történik hivatkozás. A leg- i deálisaibb az volna, hogy rövid időközönként alkalma Jegyen a színháznak komoly értékű irodalmi darabokat, Ibsent, Shakespearet, Moliéret játszani, amelyeknek etzidőszerinf nincs közönségük, az érdeklődés irántuk cse­kély és ezért nem is merem ezeket hozni. Ennek megvalósítása kizárólag a színház anyagi függetlenségétől és zajvartalanságútól függ. Megvalósítása tehát pénzen múlik. — Nem akarok hivatkozni rá, mert már közis­mert az az exiszteneiális harc, amelyet foly­tatná keM azért, hogy a színészet fenntartása minél kevesebb veszteséggel járjon. A vidéki öthónapos sziniszezou nagy-nagy ráfizetéssel jár. Ezt csak a kassai jólsikerült szezon ké­pes pótolni. Ha pedig olyan gyönge a szezon, mint eddig volt, akkor a ráfizetés nyilván­való. — A veszteség ellensúlyozására igen cse­kély eszközök állnak rendelkezésünkre. Az országos hivatal 50.000, Kassa városának 60 ezer koronás, Losoncnak 4000 és Rozsnyónak 2000 koronás szubvenciói , továbbá a Saiupár- tolő Egyesületnek erkölcsi támogatása, a 250 ézer koronára rugó szüksóglettöibbletet fedez­ni nem tudja. Ezért valamilyen más megol­dást kellene keresni. Egy szerény prepozí­cióm volna, arai egyelőre csak a magam el­gondolása, de jóakarattal könnyen megoldha­tó. A terv ez: színház programjának rovására történne. Ez már oly végső eszköz, amihez nyúlni egy­általán nem szabadna, éppen ezért keresni kellene a módokat a fedezetek megszerzésé­re és legalább annyi biztosi tótt szubvencióra volna szükség, mint amennyi, a keletszlovcn .szkói szlovák színház által élvezett évi álla­mi szubvenció fele: 300.000 korona. — Amint láthatja — és lassú, széles gesz­tussal mutat a színpadon dolgozó színészek felé — mindent elkövetünk, hogy a legrende­sebb előadásokat hozzuk ki és a most próbált Diákszerelem tánooperettet a fővárosok nivó­ján álló felkészültséggel és rendezéssel hoz­zuk színre, ami nagy költséget jelentő pasz- szió, nem is szólva arról a lelkesedésről, amellyel az én derék, jó szinészgárdám végzi a közönség kiszolgálásának nehéz feladatát.*4 És folyik a próba tovább. Gellert Jenő. A hellóiéi magyar könyvkiadás megteremtése Megalakul a szlovenszkói magyarság könyvkiadó szövetkezete Az utódállamok .magyarsága szellemi té­ren ugyanúgy a saját erejére van utalva, mint a gazdaságii vagy politikai téren. Bár­mennyiké elfogadott álláspont is az a nem­zetközi jogban, hogy az egy fajtához tartozó, de különböző országokba osztott, sőt a kü­lönböző fajú népek között is a kulturális érintkezés terén válasz tófalat neon. lehet ed- isnterni, a gyakorlatban ez magképpen van. Intenziv, felvilágosító, nevelő kulturális munkával érhető él csak az, hogy ez az elvá­lasztás a gyakoirlatiban minél kevésbé érvé­nyesüljön és az egyfaju és a különböző nem­zetiségű népek közötti akadálytalan szellemi forgalom biztosíthassa az európai élet béké­jét. Sokszorosan megbecsülendő minden olyan törekvés, amely ezt a célt igyekszik munkál­ni. A szlovenszkói magyarság, ha szervezet- lenül is, mór edídig is igyekezett ennek a feladatának megfelelni. Elérkezett azonban az idő, amikor nem elégedhetik meg az al­kalomszerű, sokszor ötletszerű kulturális munkáival, hanem erre szolgáló erőit teljes mértékben egyesítenie keli. A könyv, a lapok, a sajtótermékek azok, amelyek a mai mondern életl>en is óriási teret adnak és felbecsülhetetlen lehetősége­ket nyújtanak a szellemi élet szabad folyása szempontjából. A minden korlátozás nélküli szabad forgalom elve azonban itt sem érvé­nyesül a kívánt módon. A kroláfozásokat el­lensúlyozná elsőrendű emberi és alapvető kulturális kötelessége az állam mindenfajta lakóinak, így a magyarságnak is. A mi ollva- sőkiazönségiüník vitatható rendelkezés folytán el van zárva az anyanyelvűn müveit kultú­ra, irodalóm és tudomány sok olyan termé­kétől is, amelyeket pedig .megismernie, ma­gáévá tennie elsőrendű érdeke szellemisége és kiulturnávójia megőrzése végett. Ezt a hiányt pótolni másképpen nem lehet, mint hogy szerényebb eszközökkel, de a .hivatás- érzés nagy lendületével, és összefogó terv- szerűségével magunk alakítjuk meg kultú­ránk kifejezésére szolgáló szerveinket, Nyitnék a keletszlovenszkói Tarosakban va­lamely pénzintézetben állandó folyószámlát a magyar színészetnek szánt adományokra, amelyeket a magyar kultúráért áldozó lel­kes magyarság küldene be azzal a határo­zott célkitűzéssel, hogy ez a szlovenszkói magyar színészet nivójának fenntartására fordítandó. könyv- és lapkiadásunkat. Lendületinek in­duló irodalmi életünk, tengődő és kifejlődni eddig képtelen tudományos birodalmunk, művészeti ereink elemi életérdekei mind azt kívánják, hogy egy erős kiadói vállalkozás vegye kezébe és irányítsa munkájukat. Meg­van az erre vonatkozó érdeklődés ma már közönségünkben is, amely a maga és gyer­mekei tízéves sorsán keresztül érzi a nagy és egyre növekvő kulturális hiányokat. Szi­gorúan gyakorolt kritikai kiválogatással ma már a belföldi termésből és a gondosan vá­logatott másországokibeli magyar kultúrá­ból, valami pt foiriditásók retten a fejlett ide­gen kulin rákiól is olyan szellemi táplálékot kell adni közönségünknek, amely megtartja magyarsága és a haladás nehezülő utjain. Az adományok’ az egykoronás adakozástól kezdve bármilyen összegre rúghatnának és lia ébren lehetne tartani a kulturális kérdé­sek iránt a falu népének érdeklődését is, egész könnyen egybegyülhetne az az összeg, mellyel fedezhető lenne az állandóan előtér­ben álló deficit terhe és nem kellene félni attól egy magas nívójú kutturprogram betar­tása esetén, hogy a színház súlyos anyagi vál­ságba jusson. — A fennálló viszonyok mellett bizonyos alternatíva meggondolására kényszerül az ember, vagy megvalósítható ez a fenti terv, vagy / < ­azon teli töprengenem, hogy nem volua-e anyagi szempontból ajánlatos a színpadi személyzet leépítése, mely azonban már a A sokirányú céltudatos kulturális munká­nak egyik igen jelentős fázisáról adhatunk hirt: a belföldi magyar könyvkiadás meg­teremtéséről. A Kazinczy Társaság elnöksége határozta el, hogy a Kazinczy Kiadóvállalat név alatt mii­Érá~»’f¥á ~sgss # orvos kapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női I bajok, légző szervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinel INHALATÓEÍUft® pneumatikus gépekkel Fenyveserdöjktok Övezett ®tirsind~fürűat \ modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld I a Kürdóiqazgatóság, BftRDEJOVSKÉ K Cl P E L E (5lovensko) ködő és a Könyvharátok Társaságával együtt 'keletkezett kiadói vállalkozását a srfoveiniszkói összm agyara ág rendelkezé­sére bocsátja. Evégböl elhatározta, hogy erősem megalapozott könyvlriaAái szövet- keíceit megjalapitására hívja fel a srioven- szkóí magyar ságot, amely szövetkezet megalakítását maga av­val teszi lehetővé, hogy eiddigi egész üzlet­körével, követeléseivel és könyvállományá- val belép az alakítandó szövetkezetbe, mely­től az elkészült alapítási terv szerint ezért a tekintélyes vagyonért hatvanezer korona ér­tékű részjegyet fog kapni. A Kazinczy Társaság ezzel a kezdeménye­zésével a szloi ven szkói magyarság rendelke­zésére bocsátotta négy évi munkája alatt megalapozol t válüialk ozását. A* ttj sző veik özet ala pitási tervezetét az alapítók pár napon belül nyilvánosságra hozzák és felhívással fordulnák közönsé­günkhöz. hogy a 200 korona névértékű részjegyeket minél nagyobb számban jé­gre*^ Terv szerint a szövetkezet aztán jtmiiias hó végén tartandó közgyűlésen megaMcöl. Az előjelek után. ítélve ezt a nagyszabású kezdeményezést Szlovensakó és RuszinsZkó magyarsága telkesen fogja magáénak tekin­teni, s a szövetkezét megal. akitásával a most már üzleti szempontiból is tekintélyesen megalapozott kiadói vállalkozást a magáé­nak tekintve u(j korszakot nyit kulturális életünkben. Az uj szövetkezet munka terve­zetében a kisebbségi, magyar irodalmak ter­mékeinek foikozottább mértékű kiadása, gyűjteményes munkáik megjelentetése, a Könyvibarátiok Társaságának kiépítése, nép­szerű olvasmányok stlb. megjelentetése sze­repel. A szíöivetikezetet a közeljövőben tar­tandó .megbeszélésükön a .szlovenszkói ma­gyar írók is a magukénak fogják kijelenteni s annak megerősödése érdekében komoly részvételűkre tehet számítani. Első kulturá­lis célú szövetkezetünk további dolgairól részletesem fogjuk informálni közlőnségün- ket. (d. i.) Barkó István: Szép ötvös legény Kétségkívül Darkó István volt a szloven- szkói próza legerősebb ígérete. Székelyül ir, székely a levegője, székely volta az ereje. Voltak, akik azt mondották, hogy ez az erő gyengült. A ,.Szép ötvöslegény11, bár histó­riai regény, az ellenkezőjét mulatja: a fejlő­dést, a felfelé ívelést. Azt mondom, ,.bár“ — ment a históriai regény már maga is erő- veszteséget jelent a legtöbb esetben. Az író mintegy az el'őremegrajzollság kér evetén he­ver, amikor megírja az élet már megírt tör­téneteit. Darkónál örömurel állapi íh a tóm meg az ellenkezőt. Ő nem húzza utána a ko- pirozópapir-on előirt vonalaikat: önmagát ad­ja a történelmi levegőben. Az egyéniség pró­bája ez, araiéiy Barkónak sikerült. Eleven imairadt. érzéki és érzékeltető, bár magyon szer élném, hogy papirmentesen élettel jes tehetségét arra használná fel, hogy a jelen ezer pillanatfelvételét prózába átkonnponál­ja. Mozgalom egy ötvöscéh keretén belül; a ,,hős“ az igazságért feláldozza szerelmiét, el­bukik. de társait hozzá segíti a barr.ikádgyő- z:vtemhez. A témaválasztás nem szerencsés. Ma fontosabb túrna vár Darkó tollára és cso­dálom, hogy tehetséges szive nem irányítot­ta a Ma felé. Mindegy! Ahogyan ekvávjxtk tő­le a mi világunk rajzait, úgy meg is fogja őket rajzolni. Ezt tudva, a fenti bírálati meg­jegyzés jogos eliminálásával erről a két kis történelmi regényéről elmondhatjuk, hogy még mindig a legjobb próza termés Szlovén- szikén. Realitások iránti érzéke, biztos em­beri megmarkolása minden, emberinek meg- és átmenti Diánkét a metafizikán, és mindto)' kon. a generalizált bölcse sségeken, amelyek csak arra jók, hogy az élő alatt papírrá me- revüljön. Jól ad elő, jól sejtet, jól tud élbaill - gaittni, jól tud a sorok közt gondolkozni: tud inni, tud alkotni. Nem naJturalista, nem szimbolista, nem töri a fejét formákon és mondanivalója implicite magában foglalja a formát. Mondanivalója fejlődni fog és vele a forma, a stílus, amely egyébként — és ez Darkó egyik főerőssége — mindig világos és egyszerű. Jól esik, hogy neon vált meg, nem apoistoloskodik, nem fedezi fel elkéset­ten a lövészár ok borzalmait és a „jövő gene­rációját.**, hanem Tar t pont Tart önmagából merítve az írás, az alkotás kedvéért ir. Te­hetséges, munkabíró ember. Uj könyve bi­zonyítja, hogy még mindig 5 az első az itteni prózáiban és egyelőre az is fog maradni! Na­gyon érdemes ezzel a könyvvel foglalkozni. Neubau&r Pál. (*) A sziliház olyan olcsó legyen, mint a mozi. Londonból jelentik: Paul Murray londoni színigaz­gató érdekes kísérletet fog most tenni azzal az el­vével, hogy a színház éppen olyan olcsó legyen, mint a mozi. Tapasztalatból arra a meggyőződésre jutott, hogy a közönség tekintélyes része a jegyek árának drágasága miatt nem megy színházba, hanem inkább olcsó mozijegyet vesz. Pedig jobbam szerel­ne színházba menni. Murray igazgató előbb a revn- szimházában tett kísérletet elvének kipróbálására éB a meglepőéin olcsó jegyeik csakugyan mindig nagy közönséget gyűjtöttek ott össze. Az előbbi drága helyárak idején mindig üres volt a revü-szin- ház. Most másik színházába is átviszi ezt az nj rendszert az igazgató. A Winter Garden Theatsre- ben is a mozijegyek olcsóságához fog allkalraazkod- ni a helyárok megállapitárámál. A legdrágább jegy ára 8 shilling 6 pence lesz a legoloeófebé pedig 1 shilling. Nem lehetetten, hogy ez az uj elv nagy reformot fog meginditara a londoni színházi vi­lágban. (*) A Liliom rcprizc Sarlay Imre első fellépésével Kassán. Kassai, szerkesztőségünk jelenti: Tegnap este Molnár Ferenc Liliomát elevenítette fel a kas­sai magyar színház. Az előadásnak eseménye volt Sarlay tinire a budapesti Uj-Színházból most Kas­sára szerződött művésznek első fellépése. A Liliom szerepében mély emberi érzéseket szólaltatott meg közvetlen hangon. Sarlay Imire akiinek budapesti szereplésed is nagy sikerrel jártak, a legelső pilla­natokban- megnyerte már a közönség tetszését. Póz­mentes, egyszerű emberi esztközökketl dolgozó szí­nész, aki az érzelmek skáláján át fegyelmezettség­gel ős a lelkié'lTO'étayelcet plasztikus felkiészülteég- gel reprodukálja. Kétségtelenül tehetséges színészt nyert benne a kassai magyar* színház. Mellette Fe­kete Klári a jóságos Juli finoman átérzett alakját testesítette meg és az előadás sikerének jórésze az ő érdeme. Szántó Jenő Ficsur alakjában kabinéit - alakot produkált ugyancsak Bán Klári Fiiiöp Sán­dor, V'écsey Ilona, Tamás Mária, Tnróczy Gyula, Seres Gyula, Juhász László végeztek derckas mun­kát és szerepeiket stílusosan játszották meg. (*) 5000 kilométert utazott Doíores dél Rio egy filmfelvétel alatt. Doroles dél Rio, a világhárü mexikói filmsztárt egy Alaszkában játszódó film főszerepére szerződtették le, miközben a művésznő Mezatlan-ban, Mexikóban, a tengerparton üdült. A sÜT'gönyi szerződés nagy sürgésdorgást okozott, míg végre Dolores dél Rio útnakI indulhatod Alaszkába, az örök jég és hó hazájába. Ettől függetlenül a stúdió már hónapokkal előbb készü­lődött egy nagy-arányú cxpedició-utoak indítá­sára és felszerelésére, mely méreteinél fogva ©gye- dülálló a film történetében. Ezer és ezer statisz­tát kellett alkalmazni, akiket hetekkel előbb in« ditoltak útnak a hómezők felé. hogy az uj terep­pel és környezettel megbarátkozzanak és hogy a külső tömegjeleneteket idejében elkészíthessék éis hogy nymodon megkíméljék a film főszereplőit attól, hogy a kegyetlen időjárásnak és óriási ha­vazásoknak és hóviharoknak ne legyenek tulso- káig kitéve. A filmezés alatt ugyanaolyan óv in tűz kedéseket kellett alkalmazni, akárcsak egy po­láris expedíció alkalmával. A. kamarák és mikro­fonok fölé védőburkolatokat kellett építeni, ne­hogy azokat is magával ragadja a folyton tombo­ló havas orkán. A rendezők, operatőrök és sze­mélyzet fókabőrrel készült ruhákba bújva dol­goztak, de igy sein bírták ki tovább a munkát, mint cgy félóráig, amikor is le kellett váltani őket. nem egyszer megfagyott kezekkel és orrok kaí. Ez a. film az arany után sóvárgó emburisvg- nck az eposza. A főszerepeket Dolores iT! Rio i k-ivfii Ralph Forbcs, Harry Ca-rev, Kar! Daim, T'U'lív Marséba! játsszák. valódi csomdkassal §

Next

/
Thumbnails
Contents