Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-18 / 90. (2311.) szám
11 tmjmm «, péMtok. ^OOTOT-MacSSSR-HTRliSft . Köz<iA7,Da <ácT . Gabonapótvámok Irta: MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR dr. A ffakriyn&v&mok pótlékának életbeflépteüését célzó, a kormány által benyújtott éts a képvfcelőház plénumában tárgyalni ■ kezdett törvényjavaslat indokolásában teljesen felületes ée lényegében — valamint gazdasági, úgy gyakorlati szempontból — teljesen indokolatlan, sőt egyenesén hibás. A törvény javaslat abból a hibás feltevésből indul ki és azon a ferde nézeten alapszik, hogy a világ mezőgazdaságának mai súlyos helyzetét az ár- válság okozza. Ez & felületes beállítás könnyen alkalmat adhat a fogalmak teljes összezavarására és a tulajdonképpeni okok eltakarására. Az árválság ugyanis nem önálló gazdasági alakulat, hanem c»ak különböző gazdasági alakulatoknak kísérő jelensége. Az áralakulás nem ok, hanem különböző okok okozata. A® árváléág egyik kifejezője csupán a különböző gazdasági erőik egyenlőtlen alakulásának és elhelyezkedésük oly áteső - portul ásának, melyek következtében a gazdasági élei erői elvesztették egyensúlyi helyzetüket. Á mezőgazdaság válsága nem elszigetelt jelenség, hanean a világ egész gazdasági életében bekövetkezett erőeltolódásoknak csak egyik részleges megnyilvánul áeaAx európai háború hatásai a világtermelést egye* helyekre koncentrálták. A termelés egyensúlya ennek következtében természetszerűleg megbillent és az eltolódás következménye egyrészt a túltermelés, másrészt az egyidejűleg megcsök* kent fogyasztás. A kedvezőtlen áralakulás eme jelenségeiknek folyománya. Nyilvánvaló tehát, hogy egyedül az áralakulásra semmiféle mesterségéé eszi. őzzel közvetlenül hatást gyakorolni anélkül, hogy az áralakulás természetes tényezőit megváltoztatnánk, nem lehet. Helytelen tehát a mezőgazdasági válság okának a kedvezőtlen áralakulást beállítani é6 azt a hitet kelteni, hogy az áralakulásra a válság igazi és lényegbeli okainak megszüntetése nélkül akár vámpótlékkal, akár más mesterséges eszközzel végleges és döntő hatás gyakorolható. A mezőgazdasági válságot jelenleg megoldani nem tudjuk. A legtöbb, amit ma remélnünk lehet, a válság enyhítése az által, hogy a termelés és fogyasztás egyensúlyi helyzetének megteremtésére é6 a termelés egyenletes elosztására törekszünk. A me= zögazdaság és az egész gazdasági élet mai válságának egészen más primaer okai vannak, mint a múlt század partikuláris és átmeneti válságainak, ezért ma a megoldás lehetőségeit is más és hatékonyabb eszközökkel kell keresnünk, mint a múltban. í A vámpótléknak a kormányjavaslat szerint való alkalmazása egyébként sem alkalmas a kívánt cél elérésére. A létesítendő vámpótlék a simuló= kony vámok rendszerének minden hibáját magáénak mondhatja. A simulékony vámoknak az áralakulásra gyakorolt hatása abban jelentkezik, hogy a belföldi termelés árai bizonyos megbatározott nivón stabilizálódnak. Úgy kívánjuk ezt elérni, hogy a törvényben önkényesen megálla-pi* tott ár biztosítása érdekében a természetes áralakulást a differenciának megfelelően, időről-időre, változó vámpótléknak nevezett összeggel paralizálják. Ez igy papiroson, teóriában gyönyörűen hangzik, azonban a gyakorlatban kivihetetlen és a tapasztalat azt mutatja, hogy eredményt, elérni vele nem lehet. A simulékony vám különben a köztársaságban ismeretlen fogalom és alkalmazásának rövid egy éve alatt bebizonyosodott e rendszer tökéletlen* sége. Ugyanilyen tapasztalatokat szerzett e rendszerrel Ausztria. Eme próbálkozásokon kívül a simulékony vámok rendszerével Angliában találkozunk, ott azonban egészen más viszonyok vannak és ott a simulékony vámok hosszú fejlődésen és különféle változáson mentek keresztül. Angliában eredetileg a kikötőikben kialakult ár. vagyis a külföldi gabona ám volt a vám alapja. Idővel, a kereskedelem fejlődése nyomán, az árban nagyobb változások következtek be. mert a keres* kérlelem vagy ringkötésekkel, vagy a szállítások visszatartásával, érdekeinek megfelelően befolyásolta az áralakulást. Semmi gém könnyebb annál, mint hogy a behozatal kivárja azt az időt, mig áruhiány köszönt be, melynek következtében az ár és vele ellentétes viszonyban lévő vám úgy alakul, hogy a kereskedelem a külföldi bevásárlásokkal szemben nagy különbözeti nyereségekre tehet szert- Ezen okulva tértek aztán át a vámtételeknek a belföldi átlagár alapján történő /neg* állapítására. A belföldi árak alapján történő vámmegállapítás azonban — mint ahogy a jelen törvényjavaslatban is történik — stabilizáció szempontjából szintén tökéletlen. A vámpótlék, mint ármeghatározó tényező ugyanis az eredménytől tétetik függővé, tehát a javaslat már előre számol az árstabiliizáeió sikertelenségével. Megelégszik a javaslat azzal, hogy a belföldi ár egv bizonyos időn keresztit! a felállított minimális ár alá süllyed, akkor a vá mot a következő időre megváltoztatja. További hibája, hogy a vámpótlék megállapításának alapjául szolgáló belföldi árnál a reportot nem veszi figyelembe, pociig a report igen változó lehet és nagy mértékben befolyásolja az áralakulást. A ropott mértékét, a kikötött szállítási időben remélt szántott ás fogyasztási viszonyok befolyásolják ós mege&hetik, hogy a későbbi szállításoknál re* port helyett deportot eszközölnek. Mert a javaslatiban a vámpótlék összegének megállapításánál a belföldi árnak ötéves átlaga az alap és a reportot nem veszi figyelembe — máris lehetetlenné van téve az áretabiliizáció. mert senki sem fogja a gabonáját visszatartani, mikor előre tudja, hogy a megállapított vámpótlék kamatmegtérité- sének, költségeinek és veszteségeinek felszámítását lehetetlenné teszi. Ha szorosan követjük ezt a vázolt kialakulást, akkor világosan áll előttünk, hogy az előre meghatározott árak egyrészt a termelés csökkenésére, másrészt' pedig a behozatal emelkedésére keli, hogy vezessenek. Ennek követ* kéziében pedig az árflluktuáció igen erős méreteket fog ölteni, különösen azért, mert kivitelünk lehetősége ninc® biztosítva. Gondoljunk csak például a rozsban mutatkozó nagy feleslegekre és természetesnek kell találnunk, hogy külföldi elhelyezési lehetőség nélkül a rozs belföldi nagy kínálata folytán ez a termény soha sem fogja elérni a megállapítóttt árat, ezen alul maradva pedig a belföldi fogyasztás alakulásához képesít, melyet a feItakarmányozo11 mennyiség mértéke rendkívül befolyásolhat, az ára állandó változásnak lesz kitéve. Ezen kedvezőtlen alakulást akarja a kormány ellensúlyozni, a vámpótlék behozatalával egyidejűleg, a beihoza* tali jegyek rendszerének kibővítése által. De ez is mindaddig írott mai ászt marad. mig a külföldi elhelyezési lehetőségek nincsenek biztosítva. De egyedül még a külföldi elhelyezési lehetőség esetén sem lesz biztosítva a belföldi termelés árának stabilizációja, mert a gabona árát mindenkor a nemzetközi pénzpiac diszkont kamatlába befolyásolja. A simulékony vámok a belföldi áralakulást olyan mértékben, hogy a belföldi árnívó állandóan a vám összegével a külföldi árnivó fölött legyen, csak abban az esetben befolyásolhatják, ha a külföldi elhelyezési lehetőség mellett biztosítva van a behozatal lehetősége is. Ha azonban a belföldi árak csökkenése után a vámot vámpótlék alakjában felemelik, akkor a vám prohi- bitiv hatása érvényesül. A valóságban tehát a- belföldi ár alapján utó iagosan megái lapított vámpótlék nem hogy néni stabilizálja egy nívón a gabona árát, hanem megakadályozza a természetes áralakulást és erősen elhatárolt ár periódusokat teremt. Fokozza az egyeö árperiódusok közötti különbözetet a kiviteli és behozatali lehetőségekre gyakorolt erős kihatásával, melynek következtében az egyenletesen megoszlott kivitel és behozatal helyett, pe- riódusonkint egyszer nagy mennyiségű kivitelt, máskor pedig nagy mennyiségű behozatalt tesz lehetővé. Ilyenformán az árstabiliizáeió helyett szélsőséges árfluktuációt idéz elő és nemcsak a kereskedelemben, hanem a termelésiben is nyo* masztó bizonytalanságot teremt. A vámpótlékok alkalmazása ellenkező hatást fog elérni a behozatalt illetőleg is és a termelésnek szánt segítség helyett annak kerékkötőjévé lesz. A vámpótlékok változása, illetőleg egy minimális ár megállapítása következtében alkalom nyílik ugyanis arra, hogy kedvező pillanatban a behozatal például nagy mennyiségű búzát hozzon be és tekintve, hogy búza szükségletünket a belföldi termelés nem tudja fedezni, a készletek fogytával beálló magasabb árat a külföld a maga javára használja ki. Végeredményben a kereskedelmi forgalom időszakonkint történő lebonyo* litása a szükséglet ellátását bizonytalanná és a változó készletek, összeköttetésben az árak alakulásának mesterséges meggátlásával a termelést tartózkodóvá fogják tenni. Ezek a beavatkozások tehát a gazdasági élet egyensúlyi helyzetének kialakulását és a mezőgazdasági válság enyhítését, avagy a kedvező áralakulást korántsem mozdítanák elő, ellenkezőleg:, egyenesen meg fogják akadályozni a gazdasági élet normálig alakulásit és a mezőgazdaság helyzetének javulását. A faira banka közgyűlése Pozsony, április 15. A Tatra banka XLVI. közgyűlése folyó hó 14-én folyt le az intézet pozsonyi székhazában, ahol 56 részvényes jelent meg, akik 130.507 részvényt helyeztek letétbe. Az elnöklő Stodola Kornél szenátor megnyitójában foglalkozott a világ- gazdasági helyzettel a mezőgazdasági válságai s.a Tatra-bankának gazdasági életünkben kifejtett eredményes tevékenységével- Rámutatott arra, hogy az intézet vagyona 730,303.105 csehszlovák korona, ami az előző évvel szemben 55 és fél milliós gyarapodást jelent. 5 Az 1929-iki üzlctgyet a Tatra banka 3,159 841 1< tiszta nyereséggel zárta le, az intézet megerősödése érdekében azonban az igazgatóság nem javasolta osztalék fizetéséi, hanem azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a bank tartalékalapjait egészítsék ki 18 millió koronára, 1.757.755 K-t pedig az idei számlára vigyék át. A mérleget és záró- számadásokat ezután Turzó István tette alapos és objektív kritika tárgyává és az intézet likviditásának emelkedését emelte ki felszólalásában. A magyar és német részvényesek neveiben Stern Adolf igazgató szólalt fel. A közgyűlés a zárószám adásokat és igazgatósági jelentést tudomásul vette és a felmeri tvényt az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak megadta.4 Az igazgatóság azon tagjait, akiknek mandátuma lejárt, újra megválasztották. Az alapszabályok egyes paragrafusainak módosítása után az elnök berekesztette a közgyűlést és azt a reményét fejezte ki, hogy az intézet alapítóinak szellemében fog tovább működni a szlovák nép érdekében. Parlagon hever egy árvamegyei kőszénbánya. Trencséni tudósítónk jelenti: Az árva-# megyei Ustie község határában még a háborút megelőző években hatalmas kiterjedésű kőszéntelepet fedeztek fel, majd a szakbizottságok felülvizsgálása után megkezdték a szén kiaknázását. A háború kitörésével azonban a szén bányászása abbamaradt és a szénteleppel azóta sem törődik senki, aminek oka valószínűleg aoban rejlik, hosrv a széntelep messze esik a vasútállomástól. A község most akciót indított, mely azt célozza, hogy a széntelepek közelében marvállalatok létesüljenek, melyek még a mai romlott gazdasági viszonyok között is jól prosperálhatnának, amennyiben a kazánfütésre alkalmas barnaszén rendkívül ow- ár0n len'rá kitermelhető, a környék munkanélküli lakossága viszont olcsó bérért vállalna munkát. A község elöljárósága ez ügyben memorandummal fog fordulni az illetékes tényezőkhöz és remélik, hogy a felmerült terv megvalósulása jelentékenyen javítani fogja Árva gazdasági helyzetét. Mennyi cukrot termel a világ? Washingtoniból távír atozzák: Az amerikai föMlmive- lésügyi minisztérium az 1929—30. esztendő cukor termelésé t 27,088.364 tonnába n adja meg, míg az előző év termése 27,495.800* tonna volt. Csépiési szén.'Első osztályú minőségű nyitrabá- nyai (ihandJovai) szén, azonkívül első osztályú porosz szén logkedvezményesebb áron való ■’záüi- tására a* jelentkezés kezdetét vette. Ajánlatot, és bővebb felvilágosítást a magyar nemzeti párt érseki! j vári gazda ti tik ars ága ad (Nővé Zárnék y, Je= szenszky u. 7.) Áprilisi vásár Rimaszombatban. Rimaszombat városának elöljárósága közli, hogy a legközelebbi havi vásárt április 23-án, szerdán tartják meg. A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. (A® összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltéinek. Ré rde zősieddéseknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás ■ a kereskedelmi és iparkóimáránál nyerhető, Kassán). —1 Pályázatot hirdetnek:’ Ungvári orsz. hivatal: a Tiszán keresztül vezető Rachovo melletti híd vas- konstrukciójának szállítására s fölállítására. Határidő április 23 (74=U); Praha—Juh-i vasutigazga- tóság: kt>. 140 vágón homok szállítására. Határidő' májúé’ 5’ (86-U); ■ A'1 kassái"7' vatfutigazgafóBág: vegyi anyagokra, zsiradékra, szappanra és homokra. Határidő május 5 (80*U); Két uj kassai lakóháznál fölmerült összes ipari munkálatokra. Ha* táridő április 24 (81-U); A közmunkaügyd minisztérium: vasfelvonó konstrukcióra s villanyos felvonógépre a slatinské doly-i sóbánya Számára. Határidő májú® 15 (80-U); A kassai posta- és távir- daigazgatóság: az ungvári uj posta- és távirda- hivatalnál felmerült asztalos, lakatos, üvege®, vízvezeték és csatornázási munkálatokra, ’ továbbá vasablakok és ajtók szállítására. Határidő április 24 (77-N); A kassai orsz. katonai építkezési igaz* gatóság: kocsiszín fölépítésére Kassán, minél is tekintetbe jönnek az összes kőműves & ipari munkák Határidő április 23 (7t-U);■ A posta- és távir- daügyi minisztérium: kb. 10.000 m3 telegráfpózna szállítására. Határidő április 30 (75=U); Síanec község vízvezeték építési munkálataira. Határidő május 8 (87-U); A vasutügyi minisztérium eiad a kassai vasutigazgatóságnái egy használt gőz- mozdonyt. Ajánlatok beadandók április 30-ig (88-U); A ruszinszkói villamos müvek r.=t. Ung'vá- ron több épület fölépítésére és 9 transzformációs állomás fölállítására, továbbá Munkácson transzformációs épület fölépítésére (88-Ü); A kereskedelemügyi minisztérium: Mintegy 1000 pár tehénbőr- ből való félmagas barna cipőre fi 70' pár fekete tehiénbőrből való magasszáru cipőre, 140 drb. fc= kete bőrkabátra, 577 drb. téli bőrsapkára s 70 darab sötétkék szolgálati sapkára Határidő május 2 (7733). — Mintavásárok: Á budapesti jubileumi mintává sár folyó évi május 2 - 12-én lesz megtartva- A kedvezményes igazolványok már megérkeztek és egyes példányként 24 koronáért a kamaránál kaphatók. Ki legitimációt, kivan, mellé* keljen ezenkívül postaköltségre ifi- Április 28-tól május 12-ig ezen igazolvánnyá': és szabályszerű utlenv él lel .vízum nélkül is lehet Magyarországra utazni. A min táv ás ár résztvevőinek igényük van a csehszlovák állam vasutakon 33*/» százalékos, és ■a magyar államvasutakop 7>Q százálékoe vasoji díjkedvezményre (5900) — Külföldi csődök és kényszeregyezségek: JBclgrád (5578), bukaresti (6050. 6054, 6017), éernovici (6222. 6056), ■ belez inki 4.950). je rúzs átérni (5438. 6920). kolozsvári (5620 4951) I. juhi jani (5185). magyar uszági (5615 4851. 4854), portugáliai (5665. 5664. 5440. 5441 5860. 5859)' szarajevói (6295. 6296). -vájd (4886, -1887), szófiai (6044, 5623. 4885), ruserukai (5622 5621), stockholmi (5101. 4766) és bécsi (5852. 5504. 5013. 4767) csődbe jutott és kéuyszeregyezség alatt áló cégek elmei megtudhatók, a kamarán (6056) 1930. szám alatt. Csehszlovákia korpakiviiele Németországba. A csehszlovákiai molnárok szövetsége a hatóságok részvételével a -b-uz-akorpának Németország felé irányuló kivitele' kérdésével foglalkozik e napokban megtartott tárgyalásain. Németország ugyanis csak a tisztaságii tanúsítvánnyal ellátott buzakorpa bevitelét engedélyezi vámmentesen. A múlt évben Csehszlovákia összesen 19734 métermázsa buzakorpát szállított Németországba. A most folyamatban levő tárgyalásokon a tisztasági tanúsítványok bevezetésének módját beszélik meg, hogy ezek bevezetésével előmozdítsák a csehszlovákiai korpakivitelt. Angolországban nem változtatják meg a cukorvámot. Snowdeo kincstári kancellár folyó hó 14,-én terjesztette be a költségvetést, ámely a cukorvámot változatlanul meghagyta. Áz 1928. április 25-én bevezetett differenciáról a cukorvámokat nem szüntetik meg s ezért Angolország továbbra is fog importálni nyerscukrot, különösen a tengeren tűi fekvő államokból, mig finomított cukrot minimális mennyiségben fognak Angolországba engedni. A. tej árát mégis fölemelték Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A főjegyzői hivatal április 16-tól májúé 16dg a következőképp állapította meg a tej árát Pozsonyban: Pasztörizált tej •literje" kannában, kor. 2-10, üvegben kor. 2.30. Gyermektej üvegben 2.60. Május 16-án újból a régi tejárak lépnek érvénybe, vagyis tíz fillérrel olcsóbb lesz a tej ettől az időtől kezdve. Aki a tej- rendeletet megszegi és drágábban ad el tejet a fenti áraknál, azt egy héttől hat hétig terjedhető elzárással és 25.000 koronáig terjedhető pénz birsaggal büntetik. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, április 17. A tőzsde ma tartózkodó volt, a részvények szilárduló irányzatot mutattak, mig a beruházási piac újra ellanyhult. Az előbbiek piacán Nordbahm Bonnok 15, Skoda 11, Solo 8, Nordbahn, Cseh Cukor, Cseh Kerekedelmi, Prágai Vas, Poldi 5, Pozsonyi Kábel 2 koronával javult, néhány érték 2—40 koronával gyengült, A bankpiacon Nemzeti Bank 40, Cseh Eszkompl. 2, Cseh Unió, Prágai Hitel 1 koronával gyengült, Zsiviio 1 koronával javult, A beruházási piacon Hadiszállítás 75, a 4.2 százalékos pót- járadék és az 5 százalékos államkölcsön 25, Prémiumkölcsön és a 3.5 százalékos negyedik 15, az 5.5 százalékos negyedik 10, a két beruházási és Lásztkölcsön 5 fillérrel gyengült. A 6 százalékos és a 4.5 százalékos negyedik 15 fillérrel javult. Prága, április 17. Valuták: Holt and 1352.50, jugoszláv 59.25, német 808.25, belga 469.50, magyar 588, román 19.80, svájci 658, dán 900. angol 163.75, spanyol 433.50, olasz 177.65, észaikamerlkai 33.57%, norvég 890, francia 132.20, bolgár 23.40, svéd 90360, lengyel 37é.62%, osztrák 47460.-j- A prágai devizapiacon Athén 0-25, Berlin 0.20, Brüsszel 0.22.5, Bukarest 0.0075, London 0.035, Madrid 0.50, Milánó 0.005, New- york 0.0025, Paris 0.05, Becs 0.15 koronával gyengült, Amsterdam 0.125, Budapest 0.10, Zürich 0.025, Varsó 0-10 koronával javult.-f- Barátságos a budapesti értéktőzsde. A barátságos hangulat végig tartotta magát, de az árfolyamjavulások lényegtelenek voltak. A zárlat szintén a szilárdulás jegyében játszódott le. — Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Pestszentlőrinci 14.3, Féltén 210 pengő árfolyamot értek el.-f Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Az ünnepekre való tekintettel csak a fennforgó üzleteket bonyolították le és némi javulást csak fedezetek idéztek elő. A záróforgalom nem volt egységes. A beruházási piacon egyes értékek fedezetre javultak.-f- Nem egységes a berlini értéktőzsde. Nyitás előtt az alaphangulat barátságos volt. Nyitáskor egyes értékek szilárd irányzatot mutattak. Káliértékek és más papírok körülbelül két százalékos nyereségre tettek szert. Egyes értékek több százalékos javulást is mutattak, de később nyugodtabb lett a hangulat, úgyhogy az általános javulás a favorizált értékekben 1—2 százalékot tett ki. ÁRUTŐZSDE 4- A nrágai szarvasmarhapiacra 72 darabot hajtottak fel. Ebből 9 belföldi, 49 román és 14 magyar eredetű. A.román ökör 6.70—7, bika 5.75—6, tehén 5.50, borjú 5-75—6.75. A vásár kicsi volt.-f- A prágai sertésvásárra 292 darabot hajtottak fel. Ebből 31 belföldi 55 jugoszláv 50 román és 156 bizó in a "var. A belföldi sertés 11.10. A vásár kicsi Volt -j- Gyengébb a prágai cukorpiac. Nyers- árujegyzés Aussig loko 99.5—100.-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 28.75— 23.90, felsőtiszai 22—22.25, egyéb 21.20— 21.60, rozs 11.20—11.35, tengeri, tiszántúli 11.95—12.15, egyéb 12.05—12.40 pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok maradtak. 4- A inai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok: magyar búza májusra 2Ó.46, 20.50, 2052, tengeri júliusra 12.55 pengő.
