Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-17 / 89. (2310.) szám

JLO TCRA&Ai'i v tAiilÉAR‘^llKJükAfe; 1930 áprilátó 17, csütörtök. Rádióamatőr ES5S motorok HP 2-3 3—4 *10 HP Stabil: Szállítható: Ki 4120*— Ké 4500 — 5100* — 5450* ­6000*— 6650*— 7000*— 7650*— 8550*­9300­12.000­15.000­Praqa traktorok 20-?5 HP ” ÍTaphatok egyedül a vezérképviseletnél Eredeti németországi Ke 42.000 ‘ Bratia Gömöri Flöfher „épie^pek c. Kóficé. Moidavská okr. 30 | fíhnprt - . , StOClC taakrendszerű traktorok ----- — , ..........— LUnilClX cséplőgépek Ke dvező fizetési feltételek! minden nagyságban, _____rlOtner traktorekék Díjmentes oktatás kezelésben! fa- és acélkeretes kivitelben! AZ ÖSSZES GAZDASÁGI GÉPEK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON MEGTEKINTHETŐK! kívánatra Aráján lattal díjmentesen szolgálunk vetelkötelezettseg nélkül KöZtíAZDAiSkÁGf' Milyen készüléket vegyünk? Itrtia: JAMBRIKUS ISTVÁN A fejhallgatós kéezü'lálcekfeel ezzel végetz&ünk. A l árom csöves készülék az adóállomások egyre nö­vekvő adóenergiiiája és a modern uagyteljesittniényü vevőcsövek alkalmazása folytán ma' már kizáróla­gosain hangszóróé készülék. Ezen készüléktipus be­szerzésénél kell riigyázniuink a legjobban. Ha egy készülékre azt mondják, hogy háiromdámpós, ezzel nem mondtak eemimiiit. Itt mái’ rendkívüli íonitos- siigu a készülék felépítésénél használt kapcsolási, illetve elméleti séma. Vannak olyan háromcsöves készülékek, amelyek csak amnyiban különböznek az egycsöves készülékből, hogy sokkal erősebbek, egyébként úgy vételkörzetük, mint szelektivitásuk ugyanaz. Nem állanak egyébből, mint egy kapawi- tiv vagy induktív visszakapcsolt audiomból és két alacsonyunkvencááju erósitőből. Hárcwncsöves ké­szülék vásárlása esetén vessünk számot igényeink-! kel: mit alkarunk venni, vájjon mogelégszünx-e a legközelebbi álomás kilogásaitíliaín, jó, torcitáemenitee vételével, vágj' pedig a külföldi állomásokat is akar­juk-e venni? Ha az előbbi esel áll fenn, ngy ajánlom e típust, de csak abban az esetben, ha az alacsony- IrFíbvenciáj u részben legfeljebb csak egy transzfor­mátor van, unlg a végerősítő iáimipa előtt eldenál'M- sos erősítő pótolja a szokásos második transzfor­mátort-. Két alacsonytrekveneiáju transzformál orral ellátott üáromcsöves készüléket még abban az eset­iben sem ajánlom, ha miég a ..legjobb gyárból1* ifi körülit ki, mert régi tapasztalán, hogy két transzfor­mátor. ha a jobb gyártmányoknál talán kisebb mér­tékben is, de mégis torzítást okoz. Legideálisabb, ha egy transzformátor sincs készülékünkben, ha­nem az audion után két eHenáliijásos erősítő követ­kezik. Az ilyen készülék tiszta élethü hangja messze felülmúlja a legjobb transzformátorokkal felszerelt gépekét is. Az alaceoiiyfrekvenciájú transzfoirmáitor -ugyanis a lámpákon kívül a legkényesebb része a rádiónak. ' dacára a rádió technika nagy fejlettségének, még ma sincs olyan l ramszformátor, amelyet kifogástalan­nak lehetne mondani s teljesen egyemeletesen erő­sítene a legalacsonyabb hallható liamgfrekvenoiától a legmagasabbig. Nézzük meg a legelső gyárak ál- 1 tál készített transzformátorok karakterisztikáját s látná fogjuk, hogy ezek a „legkitűnőbb** transzfor- mátaroik iís csak megközeliitöleg erősitemek egyen­letesen. Képzelhetjük, begy a® olcsóbb gyártmá­nyok milyenek lehetnek. Mindazonáltal, ha készü­lékünkben csak egy transzformátor van, — lehető­ség szerint a legjobb gyártmány — a torzítás oly kismérvű, hogy észre sem vesszük. Két transzfor­mátor azonban már észrevehető torzítást okoz, mert az efeő transzformátor utáni cső nemcsak a zenét 1 vagy a beszédet erősá/bi meg és adja tovább a má­sodik transzformátor további erősítésével a végerő­sítő csőnek hanem magát a torzítást okozó recé­seket is. Sőt az első transzformátor megerősített ' torzításához hozzáadódik a második transzformátor ; torzítása, majd mindkettőt a végerősítő cső erősíti tovább, hogy végül a hangszóróiból mint kellemet- ' len, éles, sipákoló hang törjön elő. Tehát lehetőleg olyan készüléket vegyünk, amelyben legfeljebb egy, 1 jól méretezett, bőséges vasmagu transzformátor van j beépítve. 1 Az ilyen visszakapcsolt aradiontbóf és kőt alacsony- n frekvenciájú erősitöből álló készülék nagy hibája, hogy nem szelektív. A hufUámbosszban egymáshoz “ köze'lfekvő állomásokat nem lehet velüik el válasz- 1 tani. Igaz hogy ezt a típusi, nem ezánták „vadász- gépnek“, neve is helyi vevő (Ortsemptfanger) vagyis j* a helyi, vagy a legközelebbi állomás vételére alkui- * más* Az itt letárgyal háromcsöves gép a legolcsóbb, 1 legegyszerűbb háromcsöves készülék. Van azonban olyan háromcsöves készülék is, amely úgy szelektó- vitás mint vevőkörzet, mint hangminőség tekintő- tőben a legkényesebb igényeket is kielégíti. Igaz, j hogy asz ára is kétszerese, sőt háromszorosa az előbbi készüléknek. Ezek az uij, modern háramcsö- ^ vesek: az árnyékolt rácsn csöveikkel felszerelt ké- t saülékefc. Szelektivitásukat annalk köezönhetiik, * hogy az aradioncső előtt még egy magaefrekvendáju előerőeitésük is van, mely fokozatban a legmoder- ^ nebb ámyékoilt rácsn cső végzi a régi egyszerű, álig ^ 10-szeres erősitő tényezőjű magasfrekveuciáju cső j munkáját. Ezen csövek erősítő tényezője 150. A , magasfrekvenciáju résznek kííSöa hangolókonden- zátona van, vagyis az audionkör bangoló k»nden- . zátorával együtt két forgó skálával végezzük az ál­lomások fogását, miig a hairmadik skálával a vissza- * kapcsolást szabályozzuk. Alacsonyfrekvoncnáju erő- . fiitőjük mindössze egy fokozatból áll amely azonban j szintién a legmodernebb hár a rácsos csővel ' van ellátva. A háromcsöves végerősítő ^ csövek rendkívüli teljesítményre képesek, hang- . erejük minden eddig használt végerősítő csőnél jobb, hangminőségük pediig utólérhebetlen. Ilyen j ámyéfkoltrácsu magasf rekvenöi'ából. visszakapcsolt j audiionből és három rácsos végerősítő lámpából álló készülék megfelelő anódifeszüllség mellett (150 volt) . a régi ötcsöves készülékek teljesítményét úgy sze- r léktivdtásban, mint hangerőben, felülmúlja, nem is g szólva a reprodukció kvalitásáról, hiszen csak egy fokozat transzformátoros erfeiitőből áll az alamny- ] frekvenciájú részük s igy kevés lehetőség van a { torzításra. I (Folytatjuk.) i * ' ( * PÉNTEK: I PRÁGA: 12.00 Templomi zene a 16. századból, i Gramofon. 16.30 .Játék a stúdióból. Jungbauer: i Pénztár. Húsvéti aktualitás. 17.30 Leadás a Beme- 1 dekrendi templomból: Lamemtatiiones Jeremliae Pro- 1 phetae. 10.05 Leadás a cseh templomból. Orgona- r hangverseny. 20.00 Ilaemdel oratóriuma: Messiás, t 21.00 Wagner: Parsikrl III. felv. — POZSONY: 9.00 t 15v. ifitcriití.sBletol. 10.15 Egyházi zene a studióbál. I 13.30 Hkék magyarul. 15.30 Mogyoróknak. 1. Be- I A fogyasztási szövetkezetek iparjogi helyzete Pozsony április 16. A P. M. H. f. évi március 28-illci számának köz- gazdasági rovatában a gailántiaá ápairtá'rsulaftnak eb­iben a kérdésben elfoglalt álláspontját isriiertető fontos cikk jelent meg, ehhez legyen szabad kiegé­szítés, illetőleg kritika céljából néhány igénytelen megjegyzést fűzni. A kérdéshez kvalitatív és kvan­titatív érdek fűződik, de azt csak az azzal hivatás­szerűen foglalkozó és érdekelt személy értékeli kel­lőképpen. Szorítkozzunk az alábbiakban még in­kább az iparjogi megítélés terére, minit azt az ere­deti ismertető cikk teszi. Helyes volt a kérdéssel foglalkoztatni a napi saj­tót, helyes a kérdésnek beállítása, a kiindulópont is és részben a következtetés ifi. Helyesnek kell te­hát mondani, hogy a cikkíró szerint a fogyasztási szövetkezetek az ipartörvény rendelkezései alá tar­toznak. Nem látszik azonban helyesnek a következ­tetés de lege ferenda. A cikkíró nem azonosítja magát, a pozsonyi zsu- panátus ama rendeletével, amely kimondotta, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az uj ipartörvény életbelépése előtt jelentették be iparukat, nesm kö­telesek képesített üzletvezetőt alkalmazni. A nézet­eltérést kétségkiviil. az ipar-törvénynek a szerzett jogok biztosításáról szóló 252. §-áwak értelmezése idézte elő. A gahintái ipantársuliat a pozsonyi zsu- pámi hivatallal Kzsnrben ngy magyarázza az emlí­tett rendelkezéseket, hogy ezek csupán a régebbi törvény alapján szerzett egyéni képesítésnek káván érvényt szerezni, vagyis csakis az üzletvezető sze­mélyes képeeilését ismeri el szerzett jognak. És itt van a tévedés. Amikor a törvény MmomdobLa, hogy érin­tetlenül maradinak a régi törvény alapján szerzett személyes, ipari, etb. jogok, sőt, hogy a szerzett jo­gok birtokosait megilletik még az eme törvényadta bővebb jogok ás, nem szenved kétséget, hogy esne rendeUkezéeek teljes tágasságukban értelmezendők, hogy ezek vonatkoznak mindenek előtt ipartűlajdo- nosokra. Ez konkrét esetünkben nex’ezetesen azt jelenti, hogy aki o régi törvény alapján gyakorolja jogát, igénye van arra, hogy olyannak tekánttessék, mint aki jogát az uj törvény alapján szerezte. Hogy képesítését igazolta-e, az uj törvény szerint, az melHékes. Jelenti esz azt is, hogy az ilyen iparjog birtokosának igénye van arra, hogy iparát képesí­tett üzletvezető nélkül is űzhesse, mert hiszen ezt számára a régi törvény is biztositotta. Nincs tehát érvényes alapja az dly (megszorító törvénymagya­rázatnak, hogy csak az üzletvező szerzett joga ma­rad érintetlen. Zavarólag hatnak talán a törvény 3. és 72. parag­rafusai. Ezek azonban rendelkezéseket tartalmaz­nak részben a jogi személyek által csali a jövőben létesítendő iparok megkezdéséről. illetőleg arról, hogy az üzletvezetőnek mily tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Miután azonban, ezek a rendelkezé­sek nem alkalmasak arra, hogy a szerzett ipari jogosultságok fettételeire befolyást gyakorolhassa­nak, nem tarthatnak igényt érvényesülésre. Talán kissé érthetőbb lesz a dolog, ha a szer­zett jog tulajdonosán nem fogyasztási szövetkezetei., hanem más jogi személyt, képzelünk. Például kor­látolt felelősségű társaságot, amely alaki képesí­tést igazolni nem tudó üzlet vezetővel mondjuk tíz éve dolgozik. Ettől bizonyára nem fogjuk meg­kívánni, hogy igazolja az üzletvezető képesítésiét. Az üzletvezető személyében beálló változás pedig semmiképpen nem szoríthatja meg a vállalat ipari jogosultságát, nem kényszeríthetij ük azt oly feltéte­lek teljesülésére, amelyeknek nem kellett volna megfelelnie, ha ez a személyi változás be nem kö­vetkezett volna. De indokolit ez gazdaságilag is. Hány fogyasztási szövetkezet nem alakult volna meg, ha azzal kellett volna számolnia, hiogy köte­les lesz oly egyént alkalmazni üzletvezetőnek, aki képesítést tud igazolni. Ez most a jövőben is oka­nyovszky: Érdekes színházi események rí Bach-kor­szakból. 2. Vigh Jolán: Andráékám. 3. Nagypénteki egyházi énekek- 16.30-tól 19.05-ig Prága. 1.9.05 Poppea. Drámai játék. 20.30 Húsvéti, dalok gramo­fonon. — KASSA: 11.30 Ev. istentisztelet. 12.00 Harangjáték a Dómból. 12.05 Gramofon. Műsor be­mondás szerint. 17.10 Hangverseny Gotterinann, | GoommxI, Massenet, Kodály müveiből 18.30 Irodal­mi óra. 22.15 Hírek magyarul MILÁNÓ: 20.80 Nagypénteki hangverseny. Carísstoni-Toni • Salamon Ítélete. Utána ifeliolviasás, majd Tomi Dies irae c. müve. Végül Tóni Sábát mater müve. —• RÓMA: 17.30 Egyházi ének és zenekar. 21.02 Nagy egyházi hangverseny. 1. Poros!: Téma változatokká'!. 2. Wag­ner: Pa rsifal-részletek. 3. Régi szokások és szer- tajiíások Róma nagy hét"'ben. -1. Rr-sini: Slabal m;- ter. — TÚR IN: 20.30 Nagypóntolai hangvem-miy. 1. Fino: Kereeztul. 2. Suibata: Ge'.fiemiani. 8. DTndy: l>*udatc Domine. 4. Wagner: Nagypénteki varázs. A pozsonyi zsupáni hivatal rendeletét tehát helytállónak kelll momdanií. Helyes azután a cikk ama panasza, hogy a kö­zönséges versenytársként fellépő fogyasztási szö­vetkezetek a kiváltságok egész sorát élvezik, ami csak megkönnyíti versenyüket oly váliallatoikkal. szemben, amelyek garasaiból végeredményben azu tán a rosszul gazdálko dó szövetkezel eket szanál­ják százmiiliőnjyi állami szubvenciókkal. Be ipar­jogi szempontból, amint megkívánom, hogy a fogyasztási szövetkezetre, illetőleg azok megalapí­tására nézve ugyanazok a reudllefcezések legyenek irányadók, miint más vállalatokra nézve, úgy el is kel ismernem, hogy azok bírnak ugyanazokkal a jogokkal is, vagyis, hogy a szerzett, jogokat nem értelmezzük máink szigorúbban, mint más vállala­toknál Még ha iparpoliitíkaii érdek ezt talán indo- kotttá tenné is, a tételes törvényes rendelkezések ezt lehetővé ruem teszik. Legaliábbis iparjogi keretben de lege laia oeakiis paritásos megítélés lehetséges. B. B. Óriási érdeklődés a Jubiláns budapesti nemzetközi vásár iránt Budapest, április 15. Május 3-án nyílik meg az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár. Nagy- ünnepe ez nemcsak a fenn­állásának 25-ik évfordulóját ünneplő magyar vá­sárnak, hanem a magyar iparnak is, mely ezen a vásáron készül a 10 éves önálló vámterület védel­me alatt ölért fejlődését demonstratív módon be­mutatni. Igénybe veszi a vásár propagandáját ezúttal számos külföldi ország is. Hatalmas önálló pavilionifc álMt Olaszország, Lengyelország, Jugo­szlávia és Görögország, és nemzeti csoportokban vesz részt a francia ipar, valamint Svájc is. Óriási érdeklődés mutatkozik ennek megfelelően a belföldi és külföldi kereskedő- és iparos társa­dalomiban is. Európa számtalan országából csopor­tos utázáera készülnek a gazdasági ólet legkimagas­lóbb személyiséged. A nyilvántartás lehetőségeit is meghaladja szinte már az a sok kongresszus, közgyűlés, a színházi-, zened-, társadalmi- és a sportélet minden ágazatára kiterjedő esemény, amelyet mind a vásár alkalmára rendeznek Buda­pesten. Az érkező közönség kényelméről, megfelelő el­szállásolásáról természetesen az idén is kellő gon­dolkodás történt. De rendelkezésre állnak mind­azok az utazási és vizumkedvezmények is, ame­lyik a kereskedefam, az dpairositársaidaíliom és a fogyasztóközönség széles rétegei számára lehet­ségessé teszik a Budapesti Nemzetközi Vásár fel­keresését. A vásár a kedvezmények biztosítására ez évben is vásárigazolványt bocsátott ki. Ennek alapján a közönség Magyarország összes vasu'tí-, hajózási- és autóbuszjáratán 50%-os utazási ked­vezményt vehet igénybe. A szomszédos országok, összesen pedig 16 európai állam vasúttársasága ugyancsak ezen vásárigazolvány alapján 25—50%- ig terjedő jegykedvezményt nyújtanak. A vásár igazolványa pótolja a magyar vízumot is. Felsmutaitója vizűm nélkül lépheti ált a magyar határi és a vízumot utólag 66%-os kedvezménnyel szerezheti be a vásár területén. A vásá'riigazolványhoz fűzött bejelentőlap segít­ségével mindenki előre gondotskodbatík megfelelő budapesti szállásról Budapest száliliodái penziói, éttermei és, szórakozóhelyei pedig kedvezményes ármegállapítások utján törekszenek a forgalom emelésére. De neniceak a vásár vezetősége és Bu­dapest idegenforgalmi iparai, a magyar vasutak is jóelőre gondoskodnak az Á.rumintavásárí látogató közöusiég kényelméről Máris intézkedés történt arra, hogy a személyszállító vonatok május 1-től 15-ig megerősített szerelvényekkel bonyoliitsák le az előjelek szerint óriási méretűnek ígérkező, Bu­dapestre irányuló forgalmat. A szomszédos orszá­gok vasútijai és idegenforgalmi vűlliaiiaitiai is nagy­részt készülődnek már a felfokozott forgalomra. fonmáltus istentisztelet a kálvintéri templomból Prédikál Ravasz László dr. püspök. 10.00 Egyházi ének a Szent István Bazilikából Vavrioeez Mór: V ex illa Regős, G aillus Jacobus: Ecce quotmo do m'O- ritur őmsitus. Szentbeszédiet mond Rangba Béla jé- zustáröaeági tartomány főnök. 11.15 Evangélikus is- teu'tiisztélét a deáktérí temiplomból. Prédikál Rat'fay Sándor püspök. Énekszámok az uj Dunántúli Éne- ikefikönyv szerint: 200, 201 és 204. Énekel a Luthe- ránia énekkar. 18.00 Húsvéti passiio. (.Jézus kinsz'eaa- vedése «'s halála.) Albérlő Coliamtuoni eredeti olasz scenáriuma nyomán két részben tíz képben, elő- (és u!é>játékkal. Kiséi‘ői:.en'vie Lorensö Porosi, a Vati­kán karnagya és mú« liilurriikus UH'siterak nyomán. Rendező Odrv Árpád, a Nenizeti Színház örökös tagja, a Stúdió főrendezője. Karnagy Lavotita Rezső. Az Estey Organ számokat Weigerth Aladár játssza. Nagyszöllgsrbl és Beregszászról feladott bor vasúti tarifáját 30 százalékkal leszállították Beregszász, április 16. (Saját tudósítónktól) A P. M- H. több izíben Beszámoilt a ruszinszkói bortermelés válságáról, amely a bortermő vi­dékek lakosságát úgyszólván koiLdiuslbotra juttatta, A valamikor viilágbirü beregszászi, muásialyi, beaiei, szeredoyei, skb. borok — bár évek óta rossz termés következtéiben mejiy- nyiségfbeai jelentékenyein csökkentek —. ei- adatlanuil fekszenek. Oikkeinkíben rámotat- lujnk arra. hogy a válságot, a küMöldröL be­özönlő borok kankurrenciáiáfi kivttM a magas vasuitütarifia, a csaknem 40 százalékos adó, stb. okozza. A válság megoldásának érdekében egymás­után inditoiták az akciókat és a borkeres­kedők országos szövetsége állal óhajtott vias- uti tarifakedvezményt, amelyet a ruszin&zkói szőlllőte rm el ők szövetsége is erősen támoga­tott, a vasutügyi minisztérium engedélyezitje. Az engedély, mely f. hó 15-én már életibe is lépett, lehetővé teszi Nagyszőltősről és Be- íregszászrót 500 km. túlra küldött bor vasúti 'tarifájának harminc százaléklcal való leszállí­tását. A kedvezmény körülbelül tizenöt koro­nát jelent hektőliiterenként- e Értesüléseink szerint, ezt az engedélyt azonban későfblb nemcsak erről a két. állo­másról, hanem minden szőllőtermő vidék fel­adási helyéről megadják. Erinek a kedvez­ménynek szükségét a Jegjöbban bizonyítja, hogy a kereskedők szövetsége által kidolgo­zott memorandum egyik pontja szerint, ha Beregszászról Prágáiba akartak bort kiöld eni, úgy jóval olcsóbb volt azt Budapestre vas­úton, onnan Pozsonyig hajón s ismét vas­úton továbbítani, mint közvetlen Prágába fel­adni. Osehszlovák-román kereskedelmi tárgyalá­sok. Ezekben a napokban érkezett Prágáiba a bukaresti csehszlovák követség kereskedel­mi attaehéja, hogy a bukaresti csehszlovák­román tárgyalásokról jelentést tegyen. Ezek ■az előzetes* jellegű tárgyalások a két állam kormányának írásbeli jegyzékeit kívánta összeegyeztetni. A kereskedelmi tárgyalások során a vasúti tarifák kérdését is tárgyalják s a tarifaegyezmény fog majd szolgálni a' tu­lajdonképpeni végleges kereskedelmi szerző­dés alapjául. Az érdemleges tárgyalásokat Prágáiban, liusvét után kezdik meg. A március havi külkereskedelmi mérleg 136 millió koronával aktív. A behozatali ér­ték 1348 millió, a kiviteli érték 1483 millió koronát képvisel. A múlt év márciusának külkereskedelmi mérlege 96 millióval pasz- sziv volt; a behozatal értéke a múlt év már­ciusával szemben 288 millió koronával csök­kent, különösen hanyatlott a nyersanyagbo- liozatal (281 millióval); a kivitel 55 millió­val csökkent, amiből 33 millió jut a nyers­anyagokra, különösen a szénre s 20 millió a gabona és malátakivitelre. Az 1930. év első negyedének külkereskedelmi mérlege a kö­vetkezőképpen alakul: a behozatali érték 3 milliárd 942 millió korona, 632 millió koro­nával kisebb, mint a múlt év első negyedé­ben. Az importnál a nyersanyagbehozatal 529 millió koronával csökkent. — Ki­zárólag a liusállat behozatal emelkedett 66 millió koronával. Ugyanabban az időben a kivitel értéke 4 milliárd 304 millió korona volt, tehát 139 millióval több, mint a múlt év első negyedében. Az idei első évnegyed külkereskedelmi mérlege 361 és fél millió koronával aktív, míg a múlt év első negye­dében 463 millió passzíva volt. A készáru kivitel 3 milliárd 217 millió korona értéket képviselt, 229 millióval többet, mint a mull év első negyedében. Az idei első évnegyed külkereskedelmi mérlege 361 és fél millió koronával aktív, mig a múlt év dső negye­dében 463 millió passzíva volt. A készáru ki­vitel 3 milliárd 217 millió korona értéket képviselt, 229 millióval többet, mint a múlt év első negyedében (szénkivitel 26, fa 18 mil­lióval kevesebb, mint a múlt évben, mig az élelmiszerek kivitele ugyanolyan, mint a nmU év első negyedében volt. Olasz érdeklődés csehszlovákiai konyhaedény iránt. Több milánói, géimai és nápolyi, sőt tri- poliszi cég is az utóbbi időben nagy érdeklő­dési; tanúsít csehszlovákiai eredetű ahun in in m- és zománcedény iránt. Ezek az olasz cégek ál­lamié összeköttetéseket szeretnének létrehozni exportképes csehszlovákiai cégekkel dálya lesz nem egy szövetkezet 'megalakulásának. Utána könnyű zene. — BÉCS: Nagypéntek alkal­mából az állomás szünetel. — BUDAPEST: 9.00 Re­r

Next

/
Thumbnails
Contents