Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-17 / 89. (2310.) szám

TO^GAI-MAfa^ARHIRL«l» 1980 április 17, <*ttittr«fe. A Brüníng-kormány győzelmének kulisszaelötti és mögötti eseményei A német parlamentarizmus nagy ütközete az extrémistákkal Hugenberg, a Reichstag rossz szelleme levitézlett Berlin, április közepe. (A P. M. H. borl'imi munkatársától.) —• Niégy. — Nem. Hait — LTgya® kérem! Legalább tizenkettő. — Hogyan sziámii? A kommunisták közül harmincnyolcán vamunk itt. A szociáldemo­kraták közül bánom hiányzik. — Nőm három, csak kettő. A bammajdtik most érkezett meg repülőgépen. — Igen, de a fajvédők közül egyik beteg. — Itt jön Dernburg, talán ő tudlja. — Három! — Plus vagy miinius? — A kormáiny győz. — Biztos? — A szavazástól tartózkodó négy nemzeti párti képviselő a kormánnyal fog szavazni. Szombat déltől hétfő estig a Reióhstag fo­lyosóin csak ennek a beszélgetésnek külön­böző variációit lehetett hallani. A miniszteri autók sofíörjei épp úgy szá­mokat mormoltak, mint a miniszterek ma­guk, akiknek nem volt türelmük a kényel­mes karos?zékben figyelni az ülést, hanem kint nyüzsögtek a folyosón és maguk is resztvettek abban a keresztrejtvényfejtési lázban, amely megbabonázta az egész né­met parlamentet. Ahányszor csafk bugrva, harsogva megszólalt a szavazásra hivó hangszóró, vad galoppban rohantak a. képviselőik az ülésterembe. Majd eltiporták egymást az ajtóban. Loholva sza­ladtak fel későn jövők a lépcsőn. A parla­menti kibáoek úgy biztatták őket, mint a hosszútáv finiselőit a klubtársak. Gyorsan, gyorsan, képviselő ur! Még lehet! De mindén biztatásnál jobban hatott az a vörös mappa, melyet tapintatosan elrejtve, de mégis elég jól láthatóan helyeztek el Brüning kancellár mellett. Mióta a német Reiöhstag fennáll, ez a vörös mappa zárja magába az állam­fő liázfeloszlatási leiratát. Brüning három napja hordozza magával a vörös mappát. Három niajp óta véletlenektől, ellenzéki képviselők náthájától és kormány­párti képviselők családi ünnepeitől függ, hogy feloszlatják-e a kornmányképes többség öeszeállitósára képtelen Redchstagot. A Brűning-konmány bukása a parlament feloszlatásával járt volna. A pártok csoporto­sulása, a számok aránya szerint ez a bukás valójában elkerülhetetlen volt. Még a kor­mánnyal szavazó német nemzeti pártnak be­leszámításával is az agrár- és adójavaslatok néhány szakasza látszólag a parlament több­ségének ellenállásával találkozott. Már a törvényjavaslat első olvasásánál kü­lönböző váratlan körülmények folytán a Brüning-kabinet csak habtizenegy szavazat­tal tudta kereszitüilhajszolni a tervezet leg­kritikusabb pontjait. Kiderült azonban, hogy az ellenzék tagjai közül egész sereg hiányzik. A szociáldemo­kraták és kommunisták egymást gyanúsítot­ták. A kommunisták váltig állították, hogy huszonöt szocialista képviselő készakarva hiányzott. Szerintük a szociáldemokraták önként gyengítették magukat, hogy igy elkerüljék a parlament feloszlatását és az uj választásokat. A szociáldemokraták sem maradtak sokáig adósak a válasszal. Azt mondták, hogy a kommunisták, akik áillandóian a proletariátus mindjén re kész élőba rmjainak e dijak ki ma­gukat, otthon hagyták azokat az elvtáirs aiikat, akik ellen letartóztatás! végzés van. Tudniillik a páriáimént feloszlatása pillana­tában a letartóztatás foganatosítható. Persze mind a két frakció be akarta bnzo- nyitani harci készségét és igy üzembe lépett a telefon és a távíró, hogy mozgósítsa az öaz- saes épkézláb képviselőket. De még a bete­geket sem felejtették el. Külön betegszál­lító autókon hozták a gyengélkedő honatyá­kat a döntő szavazásra. A kormánypárt nem nézte tétlenül a bekövetkezeudőket és erről, az oldalról is megindult a nagy felhajszoilás. Végeredményben a közel ötszáztagn né­met parlamentből, ami még talán sohasem történt meg, alig tizen hiányoztak. A legáldozatkészebb képviselők magukra vállalták, hogy az üres ülésteremben (a sza­vazásig mindenki a folyosókon tartózkodott) bölcs beszédeket mondanak. Ki kellelt ugyanis huzni az időt, amíg befutnak Berlin­be az utolsó dJéli vonatok is. Különben a kommunisták alaposan gondoskodtak, hogy a várakozás ideje unalmasain teljék eL a legkisebb törvényszakasznál ie névsze­rinti szavazást kértek és miután kedveske­désük a szélsőjobb részéről riszonítszere- lemre talált, a fajvédők támogatták a kom­munista iniditványt. Ki is erőszakolták minden egyes esetben a névszerinti szavazást. Természetesen a nagy tippelésnek meg­volt a maga humoros oldala is: a ceruzával, papirossal szaladgáló, folyton és folyton újra és újra számolgató politikusok néhány órára felnőttek gyerekszobájává varázsolták a parlamentet. De alapjában véve a parlamentarizmus szempontjából mégis csak egészséges volt ez a láz és izgalom. A német kormányok már évek óta nem nyílt parlamenti csatában buk­tak el, hanem a frakciók bizalmas állásfogla­lása döntötte el a sorsukat. A Reidbstag előtt csak a már előkészített és mindenki által is­mert események zajlottak le. Most a parlament visszanyerte szerepét és ha a szavazásnál mellékszempomitok játszottak is szerepet, mégis a képviselők plénuma szabott a további fejlődésnek irányt. És még valamit megérlelt a kormány győ­zelmével végződő csata: a német parlament rossz szelleme, Alfréd Hugenberg végleg levitézlett. Saiját párthívei fordullak szembe vele és minden ujalbb szavazás az ő személyes vere­sége volt. Kiderüli,. hogy minden mögötte álló anyagi erő ellenére sem képes befolyá­sát pártjában' érvényesiteni. A vezért kato­nái nem követik. A nagy szavazás lezajlott. A Brüniing-kormány ismét győzött pár sza­vazattal. / Egyelőre tehát uralmon marad. A ceruzáikat vissza lehet tenni a zsebbe, hús vét utánig nincs újabb számolgatásra szükség. A soffő- rök megint udvariasabban köszöngetnek mi­niszteri gazdáinknak, a takarító asszonyok pedig érzéketlenül söprik össze a szétszórt cédulákat, melyekre miniszteri és képviselői kezek rótták tippelésük számait. Egy bookimaker sokat kereshetett volna. Ráskay László. Mussolini megépíti a kétezredik év Rómáját Szeretné, ha Csikágóhoz lenne hasonlóvá — Parkokat és tereket az örök város számára Róma, április 16. Mussolini miniszterelnök délelőtt a Kapito- liumon beiktatta hivatalába az uj római vá­rosépítési bizottságot, amelynek az a fel­adata, hogy felülvizsgálat alá vegye az eddigi városépítési terveket. A bizottság Bazzani, Brasini, Piaoentúni és Paribeai építészmér­nökökből, továbbá néhány más közéleti sze­méivé ságiból áll. A beiktató ünnepségen Róma kormányzójá- naik beszéde után Mussolini szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a város építészeti jelle­gét meg kell tartani, mellőzni kell azonban mindent, ami higiénia és esztétika-ellenes. Szükséges, hogy Róma építési jellege a jö­vőben a modern városhoz váljék hasonlóvá, amilyen például Csikigó. Megjegyezte Mussolini, hogy a diadalmi em­lékmű fehér márványfoltja kirí a környező városrész sárgásbarna tónusából, bármennyi­re értékeli is mindenki az emlékmű jelentő­ségét. A római császári emlékműveket fenn kell tartani és megszabadítani ókét minden kör­nyező kicsi és semmitmondó épületből. Ezt a munkát a folyton növekvő városi forgalom fi­gyelembevételével kell végrehajtani, még pedig úgy, hogy nem is az 1930. év Rómáját, hanem az 1950-es Rómát, sőt bizonyos előrelátással a 2000. év Rómáját tartsák szem előtt. Rómának csodálatos termékenységénél fogva 1950Jben már 2 milliónyi lakosa lesz és való­színűleg mintegy 150.000 gépkocsi fog a vá­rosban közlekedni. Szükséges a régi Róma gyönyörű műemlé­keinek megóvása müépitészeti szempontból, de meg azért is, hogy megőrizzék a dicsősé­ges múlt dokumentumait, amelyek egyébként is az idegenek százezreit vonzzák az örök vá­rosba. Fontos tehát, hogy az uj város meg­felelően széles kerettel övezze a műemléke­ket. Mussolini ajánlotta, hogy a városban a tor­nacsarnokok körül létesítsenek uj parkokat és kerteket és másutt is biztosítsanak helyet ezek számára. Számolni kell azzal, hogy Ró­ma növekedésének a dombok és a tenger fekvéséihez kell igazodnia, ha szép Rómát akarnak kifejleszteni. Az uj város épitéri tervet hat hónapon be­lül a miniszterelnök elé terjesztik. Mussolini máris teljes támogatását Ígérte meg a vá­rosépítési terv végrehajtása érdekében. Fölmondják a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést? Prága, április 16. A csehszlovák szociál­demokrata párt elnökségének tegnapi ülé­sén Beehyne közélelmezési miniszter be­számolt a belpolitikai helyzetről s beszé­dében azon reményének adott kifejezést, hogy hasvét után a koalíciónak sikerülni fog megegyezni az állatvámok kérdésében és a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés revíziójában. A megegyezésnek egyetlen feltétele, hogy a kormánytöbbség­ben egy párt se kívánjon előnyöket a má­sik párt rovására. A Slovák válasza Hrusovsky nyilatkozatára Prága, április 16. A Slovák mai számában, amelyt&ek három cikke is erősen cenzúrázva vau, egyik cenzúrázott cikkében Hrusovsky Igor nyílt levelével, foglalkozik, amelyben a nemzeti szocialista képviselő fölszólította Slávik belügyminisztert, hogy távolítsa el a pozsonyi országos hivatal éltéről Drobny or­szágos elnököt. A Slovák a cenzúráitól meg­hagyott soraiban annak a reményének ad ■kifejezést, hogy Slávik miniszter bizonyára (megköszöni Hrusovsky képviselő dicséretét, a nyílt levelet azonban ad adta fogja tenni. Nem vagyunk az ellen — írja a Slovák —, hogy a politikai konstelláció szerint cserél­jék az elnököt, de ha a kormány már az el­nöki funkcióiból is politikumot akar csinálni, ne feledkezzék meg magáról a hivatalról, amely a folytonos változtatások révén kárt szenvedne. Az elnöki állás még nem minisz­teri állás, mert hiszen akkor az elnöknek nagyobb hatáskörrel kellene rendelkeznie. Hogy azonban egy ember, áld kitűnik poli­tikai szűk látókörével, bármikor megrághas­son egy magasrangu tisztviselőt és tönktre- tegye tekintélyét alárendeltjei előtt, ez már nem is lelkiismereti kérdés, hanem patoló­giai jelenség, amely a belpolitikában külö­nösen Benes pártembereméi jut kifejezésre. A cikk további részét elkobozta az ügyész­ség. Egy bécsi tudás kitenyésztette a lepra bacillusát Bécs, április 16. Dosíal Hermann dr. bécsi bakteriológus többévi munka után kitenyésztette a lepra bacillusát, az úgy­nevezett Hans eu-bacillust. Amint a bécsi orvosi folyóirat írja, DostaJ szérumát a barid egyetem nagy sikerrel használja a leprás betegeknél. A tavaszi könyvpiac szenzációja ■MBMHHMOHnBHaaMMHBBHBHBBHHniigMHBBBnBBMBBIBHaE: NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső könyveiből s legújabb verseiből Dzurányi László előszavával Nagy alakban husvétkor jelenik meg Rázus újból alániía az összes szlovák törvény­hozók közös frontját Prága, április 16. Ráaus Márton szlovák nemzeti párti képviselő a Národnie Novinv- ben ismét felveti a szlovák törvényhozók együttműködésiének gondolatát. Rázus a cikkben hangsúlyozza, hogy Sziovenszkó kul­turális és gazdiasági érdekelt a költségvetés­ben nem vették tekintetbe s az egyes szlo­vák törvényhozók eairányu intervenciói sem vezettek eredményre. Az első két nemzet­gyűlésben a szlovák frakció felállítása nem sikerűit, de ennek dacára szükségesnek tart­ja ezt az összefogást, mert a szlovák képvise­lők és szenátorok együttműködésének ko­moly politikai következményei volnának Szlovén szkon is. Egy pártközi parlamenti bi­zottság tanulmányozhatná a szlovénszkói fá­jós problémákat és az egész állam érdeké­nek szemmeltartásával oldhatná meg azokat. A szlovák törvényhozók csak kötelességüket teljesítenék, ha egyesült erővel törekedné­nek saját országuk viszonyainak a rendezé­sére. Rázus Márton már a költségvetési vita fo­lyamán is felvetette ezt a kérdést, azonban szavai a centralista pártok szlovák törvény­hozóinál nem találtak visszhangra. Legyelország tiltakozik a német agrárvámok felemelése ellen Berlin, április 16. A berlini lengyel követ ma a német külügyminisztériumnak átnyúj­totta kormányának jegyzékét, amelyben Lengyelország tiltakozik a német agrárvá­mok felemelése ellen. A jegyzék kijelenti, hogy a vámemelés a német-lengyel kereske­delmi szerződés bázisát megsérti s ezemiki- rii] ellentmond a Genfiben kötött vámegyez- ségmek is. A birodalmi kormány a lengyel jegyzékre csak hús vét után válaszol. — A romániai vasúton meglopták a prágai bolgár követségi tanácsost. Bukarestből jelen­tik: Stemkov, a. prágai bolgár követség taná­csosa, szófiai útjában Bukaresten át utazott. A bukaresti pályaudvaron észrevette, hogy útköz ben ellopták bárom és félmillió lőj értékű Stra- diváriuy hegedűjét. Jelentést tett. v rendőrségen, amely megindította a nyomozási* 2

Next

/
Thumbnails
Contents