Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-16 / 88. (2309.) szám
«pba<^AWAarhiriíhb 9 1#80 április 16, szerda. A Jakubovszky-féte gyilkossági bünper harmadik tárgyalásán a bíróság felmentette önmagát a justicmord vádja alól Jogos volt a halálos Hetet, amelyet Jahubovszhyn végrehajtottak — Egyik bűntársát is halálbüntetéssel sújtotta a bíróság — Neustrehlüz, április 15. Egy héttel ezelőtt az itteni esküidlbiróság immár harmadszor kezdte meg a Németország határain tud is ismertté vált Jakulboivszky-Féle gyilkossági bíimpex tárgyalását. A német földián megtelepedett orosz munkás bimiigy© éveken át foglalboíztiatta a lnöavélaméinyt, amely főleg akkor lett figyelmessé Jakiubovszky sorsára, ami bor az orosz munkást bírói ítélet alapján kivégezték és mind erősebben hangzott el a kétely a kivégzett ember bűnössége iránt. Az vollt elten© a vád, hogy a hatéves Nogens Evaldot, azt a gyermeket, akinek anyjával közös háztartásban élt, meggyilkolta és holttestét elrejtette a kanálisban. A nőimet nyelvet törve beszélő orosz földimi- ves nem tuidiba magái a bírósággal megértetni, hangoztatta ugyan ártat/lanságát, de szavai nem találtak hitelre. A halálos ítélet végrehajtása után Jalku- bovszky Oroszországban lévő családja a védelemmel egy ütt revíziós akciói kezdett, amelynek során másod-, majd harmadÍzben is bíróság elé került az ominózus ügy. A második tárgyaláson már a Nogons-család két tagját, Nogens Ágostont és Frigyest is megvádolta az állam- ügyészség és velük együtt került a vádlottak padjára a harmadik családtag: Kaeh- ler asszony is. A két Norgens-fivér a vizsgálati fogságiban részbeni beismerő vallomást tett, de midőn a főtárgyialáisra került a sor, egymásra tolták a bűnt, ugy- hogy a bíróság nem tudott tiszta képet alkotni a történtekről. így vádit szükségessé a harmadik fötárgyalás is, hogy végre valahaira eldöntsék, bírói tévedés áldozata lett-e a gyeriuekgyilkosságért kivégzett Jakubo'VSizky, vagy pedig az ő lelki ismeretét is terheli a Irts Nogens Evald halála. Egy héten át tartó izgatoas tárgyalás után tegnap este hirdette ki ítéletét az eskiidt- birőság. Nogens Ágostont gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és halálra ítélte, i MHiaJUllllPIIIWIIII—IIWHIIIIiMilHWIIi'ilWHBBB—P——BBK3B—Bi míg öccsét Frigyest bűnsegéd minőségében négyévi fegyházbüntetéssel sújtotta, Kaeh- ler asszonyt pétiig hatévi {egyházra Ítélte. Jakuíbovszky bünösiségéinek Iterdésére osu- pám az ítélet indokolásában tért ki a bíróság, de ott azailtán annál részletesebben. A bíróság ama véleményének adott kifejezést hogy Jakultovszky minden valószínűség szerint a felbujtó szerepét játszotta a sötét bűntettben, az sincs azonban kizárva, hogy nemcsak a gyilkossági terv volt az ő miive, hanem esetleg a bűntett elkövetése is. A peranyagból kétségtelenül megállapítható — mondja a bíróság — hogy Jaknjbovszíky rábeszélte a két Nogems-íávért arra, hogy öccsüket tegyék el láb alóli. Az is bizonyos, hogy a gonosztettet annak elkövetői hidegvérű számítással, gondosan előkészítve hajtották végre. Ez a harmadik bírói ítélet tehát rehabilitálja a bíróságot aiz alól a vád alól, amelyet a közvélemény emelt s amely ugy hangzott, hogy JakuíbovsizJky ártatlanul szenvedte el a halálibüntetésit.-Szir?HÁzK.ömvKaLTnE.\ „Késő van már, — nem tudok örülni.. Tkeodor Dreiser, az 58 éves »fiatal amerikai iró“ mérlegre teszi életét és elmondja a jó európai hitvallását Berlin, április. — Késő mn már. Már nem tudok örülni. Siker? Mit ér ae az ötvennyolc év esnek? Öo fiatalember, körülbelül ugyanolyan idős, mint én voltam, amikor elkezdtem az írást. És három évtizedig kellett várnom, mindig csak várnom ... Önök itt Európában még benne élnek a bohém romantikában. A művész szegénysége bizonyos tekintetben magától értetődően szépnek hiat. Nem tudhatja, mit jelent az Amerikában, deresedé halántékkal, öt évtized súlyától tér tel ve odaállni a háziasszony elé és dadogni: Bocsánatot kérek, nem tudom kifizetni a számlát. És ugyanakkor már ott tornyoeodtak az Íróasztalon azok a kéziratok, amelyek, mint ön mondja, világhírűvé tetteik. Az elégtétel, a teljesülés jött, az idegek már szétmorzsolódtak, nem tudtak az örömre reagálni. Tudomásul vettem, hogy egyszerre mindem megváltozott — de én már nem tudtam megváltozni. írok tovább, mert írnom kellett a rossz napokban is, de nem várok semmit. Theodor Dreiser, „a fiatal amerikai iró“ monoton tengőn, páthoez nélkül mondja ezt, miközben fáradtan végigsimitja homlokát és szórakozottan nyúl az üres kávéscsésze után, szájához emeli, az orva üres keserű, mint a berlini kávé. melyből kifelejtette a cukrot... Németországi sikerek emelték a modern iró- generáció-élére. A nagyszerű regényekre felfigyelő közönség kíváncsian fordult az ismeretlen ifjú zseni felé, aki a többi amerikai modern iróvai, Sherwood Aridéra ónnal, Sinclair Lewisszel. 0‘Neii- lel együtt alig néhány esztendeje jutott az európai nyilvánosság elé és csakhamar százezres példányszámúk viharos sikerű színházi esték jelezték Európa hódolatát az uj amerikai irógeneráció előtt. A ,diaiak' Dreiser, amikor az „Amoricaiin tra- gedy" meghódította Európát, ötvenhároraéves volt. Ma, mint ö maga mondja, ötvennyolc. Azóta megírta nagy regénytrilógiáját, melynek utolsó kötetével most készült el. A .,Ton in des Töpfers Eand" Berlin múlt szezonjának egyik legnagyobb színházi élménye volt, a. „Titán" sikere pedig — ez a trilógia első regényének címe — az Amerikai Tragédia sikerével vetélkedik. Dreiser mindezt tudja és konstatálja. Hálás Európának, mert érzi. hogy csak Európának köszönheti a mégis csak elérkezett elismertetést, de örülni már nem tud. Európa önmagát teszi tönkre — Az iró számára a nyomor, a meddő munka nemcsak emésztő gazdasági gondokat- jelent, ezt még el lehetne viselni, de a kétely öl — az önmagunkba veted bit megingása. Hátha nem a világ téved, hanem én, csak én, aki azt hiszem, hogy olyasmit alkotok, ami meghallgatásra, megértésre érdemes. De mindig újra erőt vettem kétségbeesésemet, mindig megpróbáltam: hátha most! Újra és újra- Aztán fogytán volt a-z erőm. Még csak egy célt tűztem magam elé: megírni az Amerikai Tragédiát. Ha ez is ugyanarra a sorsra lett volna kárhoztatva, mint a többi munkám, nem vettem volna többé tollat a kezembe. A sors másképp akarta. Európán keresztül megismert Amerika is és igy tovább írok. De a gyötrő évek nyomát nem tudja kitörölni semmi sem. Az agyam, az értelmem, a fantáziám dolgozik, * motor hajt tovább, de a lelkem kifáradt. Amikor Theodor Dreiser, aki most végre megvalósította tervét és kér észt ül kasul bolyongja Európát, önmagáról beemel, nyomasztóan csüggedt és szomorú. De felfrissül és optimizmusa némi iróniával keveredik, amikor Európáról beszélget, az óvilág bajairól, jövendő sorsáról. — Önök irigyelnek bennünket, amerikaiakat. Ugy tekintenek a tengerentúlra, mint az ígéret földje felé. Tudósaik könyveket bújnak, rendszereket tanulmányoznak, keresik ax amerikai siker titkát. Mindez fölösleges. Nincsen titok. Mindenre egy válasz van csupán: Amerika egységes, Európa széttagolt, szét tépett, egymásra agyarkodó. Százhuszmillió ember él Amerikában egy egységes vámterületen — ez mindent megmagyaráz. És itt Európában néhány tízezer, néhány százezer, vagy legjobb esetben' néhány millió ember elzárja magát a többi milliók elöl, vámsorompókkal veszi körül magát, külön országot alkot. Minden ország á-llamhivatalnokok tízezreit alkalmazza és fizeti, hadsereget és diplomáciát tart fenn. Európa önmagát teszi tönkre. Egyesülni — A háború után lehetett volna ezen segíteniA még jobban szétdaraboló, igazságtalanságokat teremtő békekonferenciák helyett meg kellett volna teremteni az Európai Egyesült Államokat. Nem tagadom, elsősorban Wilson a hibás, aki mindezt legalább oly jól tudta, mint én. De elmulasztotta megragadni az iniciativát. Persze nem képzelem, hogy máról-holnapra, huszonnégy óra alatt min= dent el lehetett volna érni. De a fejlődésnek megszabhatta volna irányát. A nagy cbanoeot Európa elmulasztotta, még jobban szétzilálódott, szétda- rabolódott. De talán ez a fejlődés törvényszerű menete, a nagy összevisszaságban erjed az összetartozás gondolata. Előbb vagy utóbb Európa összes nemzeteinek be kell látniok: ez az ut nem vezet tovább. Amerika világtörténelmi szerepe lett volna, hegy uj irányba terelje Európa fejlődését. Máské-pp történt. Tehát Európának önmagán keli segítenie. Gazdasági, kulturális és politikai okok egyaránt arra kényszerítik, hogy megteremtse az Európai Egyesült Államokat. — „Nem lehet!" — válaszolják minderre az európaiak; — <,fajl, nemzeti és nyelvi ellentétek vonják meg a határokat". Mi amerikaiak ezt nem tudjuk megérteni. Hát nálunk másképp van? Az Egyesült Államokban együtt élnek, ugy mondhatjuk, a világ összes fajai. Egyes területeken sokmilliós kisebbségek alkotnak külön szigetet. Az amerikai társadalom minden rétege más és más mentalitású, más és más temperamentuma, más és más világnézetű. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a különbségek sokkal nagyobbak, mint Európában. Ezek a divergáló elemek azonban mégis összekovácsolódtak egy nagy, alkotóereje világot irányító egységbe. Hát' éppen a nyelvi különbség lemre az akadály? — A bölcs teóriákat szövögető Népszövetség helyett az Európai Egyesült Államok gondolatát kell az élőtökbe helyezni. A nagy gondolat megvalósulása pedig természetszerűen megszüntetné a háború utáni évek sok igazságtalanságait. A csiiggedésnek, a fáradtságnak, a reménytelenségnek most már nyoma sincs. Dreiser arca csupa elevenség, friss energia. Talán éppen azért, mert személyes ambíciói, egyéni, céljai, egyéni vágyai már nincsenek, tud milliókért gondolkozni és magának tudja érezni milliók sorsát. És valahogy ugy érezzük, hegy bár az amerikai szemével néz és fog fel mindent, tulajdonképpen közelebb érzi magát Európához. Sőt: Ez a nagy amerikai-író Jelke mélyén százszázalékosan európai. De nem a ma., hanem a holnap európaija. Ráskay László. A Jazz-énekes A „Jazz Singer" — a „Jazz énekes" főszereplője A1 Jolson, neve összeforrott a talfcie sikerévei. Első darabja, a „Singing Fool" — „Éneklő bolond" alakításával megszerezte a világhírt. A „Singing Fool" a világ minden nagy városában óriási sikert ért el — addig, inig A1 Jolson második nagy beszélő filmje, a „Jazz Singer" nem került vetítésre. A „Jazz Singer" lehengerelte a „Singing Fool" eddigi elérhetetlen rekordját. A „Jazz Simger“4 ma is tizenegy newyorki óriási mozi játssza, már két év óta, reggel 10-tőI éjfélig egyfolytában. Az amerikai városokban a „Jazz Singer" volt a legnagyobb filmsiker. A konzervatív apát állítja szembe modern gondolkozásul fiával. A1 Jolson mesteri játéka ebben a beszélő fiimiben nagy művészet. Ma Amerikáiban A1 Jolson a legnépszerűbb és legjobban fizetett filmsztár. Heti keresete 18.000 dollár, akár dolgozik, akár nem. * A prímás Veress Károly a neve, hét év óta játszik a budapesti hotel Astoriában 1929. szeptembertől azonban neon hallottuk nagyszerű muzsikáját. Elment, Londonba. A Regent Street-i Magyar hotelban kapott szerződést. Magyar zsinóros ruhában játszott 8 tagú bandájával, a terem közepén felállított emelvényen. Zenéjét hallgatták Rothermere a walesi herceg, Vecsey hegedűművész, az angol társaság előkelőségeiből, orosz emigrált nagyhercegek, az Angliába származott magyar színésznő Petrás Sári. Máska Rimán világhírű hegedűművész, aki meghívta Veress Károly cigányprímást egy koncertjére. Sok meghívást kapott angol lordok palotáiba, hol estélyeken játszott. Londonban is szeretik cs megbecsülik a magyar cigány zenéjét. Kiváltképpen tetszett és nagyon sokat játszották: „Csak egy kislány van a világon" és a régi kuruc nótákból. Pazar fényt és pompát láttak. — egyszer elkezdte a jó magyar cigányprímást a honvágy gyötörni. Addig-addig kívánkozott haza, hogy egy szép napon felbontotta szerződését és visszajöttek Budapestre — az Astoria-hotelbe. Elutazása előtt Londonban a hotel igagatóságn pompás bucsuestét rendezett a cigányprímás tiszteletére. A terem falait háromszinü nemzeti szalagokkal diszitették. A hoteldirekció csak nehezen egyezett bele a válásba, a londoniak annyira megszerették a magyar cigány szivhezszóló muzsikáját. Emlékül Veress Károly egy gyönyörű arany cigarettatárcát kapott a heteitől belevésett szöveggel. így szerzett hazájának külföldön dicsőséget muzsikájával egy magyar cigány. PelleJrné Feszty Étibb. 3QBHBBÜB8DHHHBHIHDEIESBS2SISBHBHHHH&ÍUKUŰABBI KM RT POLOSKÁT és MINDE.N EGYÉBB ROVART HATÁSA GARANTÁLT í (•) A „Szeretem a feleségem" bemutatása Kassám Kassai szerkesztőségünk jelenti: Az idei tavaszi sziniszeaón második operett-bemutat ójának margójára — sajnos — megint csali a mérsékelt sikert jegyezhetjük. Ugyan a,,Szeretem a feleségem" okim. Miimbeaiu-Doliley darabol zenés vígjátéknak jelezte a számlap. Bizonyos, hogy < „Szeretem a feleségem" szerzői Írtak miár jobb darabot, de valószínű az is, hogy tempóeabb, gördülékenyebb előadással többet is ki lehetett volna hozni a darabból. — Elek Ica a címszereplő fíimdiivát kissé inidiszponállain hozta színpadra, pédiig az egész darab láthatóan erre a szerepre van felépítve. Partnere, Várady Pál már sokkal elfogadhat óbban mozgott a férj szerepében, bár az előadás hangulatniélkiülisége őt is erősen befolyásolta. Kacagtató, kedves figurákat formáltak Szigethy Irén az anyós és Farkas Pali egy hetven - fcétesztendős boy szerepéből. A többi szerepben Fidöp Sándor, Szánthő 'Tenő. Fenyő Klári, Tamika Dóra, Keiner Vera, Ütő Endre, Némethy Zoltán és Ungvári Ferenc igyekeztek elfogadhatót produkálni. Az egész előadásból egyébként két produkciói tartunk igazán elismerésre méltónak, két. nagy szőrű láncszámot, amiket Várady Pál állított be. Az egyiket ugyancsak ő táncolta a második felvonásban Elek Icával s pompás virtuozitásuk szinte felvillanyozta a premier közönségét. A másik számot Fenyő Klári és Némethy Zoltán táncolták meglepően jól. hasonló sikerrel. A zenekar öllén Físoher Károly követett el minden lehetőit, hogy Ábraibám Pál helyenként színtelen muzsikájából kihozza a lehető legtöbbet. — Vasárnap délután Erdélyi Mihály és Vértes Henrik „Feketeszem éjszakája" című operettjét mutatta be az operett-együbes. A hangulatos darabot melynek zsúfolt ház tapsolt, Eleik Ica, Vé- osey Ilona, Fenyő Klári, Reiner Vera, Jeney János, Várady Pál, Fülöp Sándor, Némethy Zoltán, Tauika Dóra és Juhász László vitték sikerre. (—béri.) (*) Passziójáték a kassai színházban. Kassai szerkesztős égünk jelenti: A kassai rom. kát. egyházközség április 17-én, nagycsütörtökön a kassai Városi Színházban passzióját ék ot rendez, melyen á Kát. Leányklub, Kát. Legényegylet, a Székesegyházi énekkar és a keresztényszodalista szakszervezeti zenekar működik közre. A passziójáték melyet Pusch Ödön ár. irt, 8 részből és 5 képből áll. A nagyszabású darab próbál lázasan folynak s a darab minden, szereplője időt. és fáradságot nem kiméivé, dolgozik azon, hogy a PassZiójátékot a mag} hét komoly és ünnepélyes hangulatába, méltóképpen beillessze. A szerepek mind a legjobb (kezekben vannak. A női szereplők közül Poilámszky Kató, Tarczal Mária, Ébrey Ancsa, Berecz Gizi, Libay Ica, a férfiak közül Hajaer István, Sehmotzer Alajoy Hopák Béla, Pechár IAszló, Koliler Lajos előre biz tosátják a sikert Rajtuk kívül még körülbelül 42 szereplő játszik. A szereplők száma a némaezerep- lőkkel több mint' hatvan s bátran állíthatjuk, hogy ily nagyszabású előadást műkedvelők Kassán még nem rendezték. A precizitásáról ismert székesegyházi énekkar és a közszeretetnek örvendő kér. szo<\ zenekar nagyban hozzájárul majd a sikerhez. A megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyet minél előbb megváltaná: Pocsáikú cégnél, Fő-ucca 48 és a Legényegyesüiet gondnokánál, Rákóczi-körút 68. (*) Lehár jubileuma. Lehár Ferenc a magyar származású világhírű komponista, ebben az évben tölti be hatvanadik esztendejét. Ezt az alkalmat Európa minden nagy városában megünneplik valamilyen formában. Első lesz az ünneplők sorában a berlini Theater des Westens, amely felújítja Lehár nagysikerű vigop éráját, a Paganimi-t. Főszerepeiben operaénekesek lépnek fel: Vera Schwarez és Richard Tauiber. Az első előadásokat Lehár maga fogja vezényelni. (*) Arnlay Piroska a londoni Covent Gardenban. Megállapították a Coven Gairden ezezónjának pontos programját. Április 24—május 28-ig játszik majd egy német stagglone Brúnó Walter és Róbert He- ger vezetésével. Wagner- és Stirrnss-műveket adnak elő. Az előadások egyik főszereplője a magyar származású Amday Piroska lesz. A KASSAI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA: Szerda: Földnélkülv János. Csütörtök: Passió-játék. Pénteken nincs előadás. Szombat: Diákszerelein. Operett-újdonság. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Április 15—17-ig: ÁTLÓN: Ábris rózsája. TÁTRA: A repülő flotta. PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Rio Rita. FLÓRA: Cheyneyné végzete. HVEZDA: Nő nralkodik a férfiakon. LUCERNA: A szerelem hősdala. KOTVA: Manhattan Cocktail. METRÓ: Házasság hármasban. RÁDIÓ: Mézeshetekben. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Hétfőtől minden nap az első hangC6 műsor: „ATLANTIÉ" A Titanic elsüllyedésének borzalmas története fií,v r'-~ ..... Fnnz bederoT, Lu cie Mannhcim, E!sa Wagner.) Dupont A. E. világhírű németül-beszélő-filmje. — Kiegészítő mü- «or: Acsopusi Mese. (Hangos tintapocek.)