Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-12 / 85. (2306.) szám
rlk-W Nai *a*wiwmfe *18 ®I«S®! ^ ^ ^306> ”*"" * Swnbat *1930 áPrilis 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KE. Egye* szám ára 1.20 Kí, vasárnap 2.—Ki Képes Melléklet ára havonként 2.50 KE, A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok fŐssterícesKXk politikai TUXpllüpfO teáséős r&eiütssmDZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí &É?A Ssearkesztöség:: Prága Ah. Panská ulice 12. % emelet, — Telefon: 30311. ~ Kiadóhivatal; frftfa 9L, Panská nllce 12. ül. emelet, Telefon: 34184. SÖRQŐHYCIM: HÍRLAP, PRflHfl, 1 hontalanok' sztigmafilzálása Szíovenszkó, április 11. A sovinizmus életformái a kegyetlenségig vezetnek és találékonysága nem lephet meg 'berniünket. Hogy a bürokrácia és a hivatalos nacionaiiamms türelmetlensége mire képes, arra érdekes adalékkal szolgái egy híradásunk. Az elsőfokú politikai hatóságok határozatokban fordulnak a lelkész 1 hivata- lokíhoz és a felekezeti anya-könyvekben annak feljegyzését kívánják, hogy az illető, aki a csehszlovák köztársaság területén született, nem csehszlovák állampolgár. Feltétlenül vitatható az a jog, mely forrásául szolgál az elsőfokú politikai hatóságoknak ilyen tartalmú bejegyzések foganatosítására, bér úgy tudjuk, hogy az esztergomi érseki íőegyházmegye őunán inneni részében az ilyen bejegyzések foganatosítására az apostoli adminisztrátora az engedélyt megadta. Ne bocsátkozzunk annak a bírálatába, hogy helyes-e ez az intézkedés vagy nem, lehet-e és szabad-e a sokszor még nem is jogerős határozatokat, amelyeket a közigazgatási bíróság előtt lehet csak végérvényesen befejezni, az anyakönyviben feljegyezni, ahol csak a születésnek és körülményeinek, a származásnak feltüntetése van helyén. De ez az eljárás újabb lavinát zudit imaíjd a közigazgatási hatóságokra, mert a feljegyzések törlése vagy megváltoztatása szintén az ő feladatuk lesz. Ennek a jognak m elismerésével az egyházi autonómia súlyos csorbát szenved, mert a lelkészekkel így rendelkezik az elsőfokú politikai hatóságtól kezdve minden hatóság, mig azelőtt csak az egyházmegyei felettes hatóság rendélikeaett. Mi célja lehet az állampolgárság kálváriáját járók e kegyetlen sztigimatizálásának, amely természetesen a magyar kisebbség területein folyik párhuzamosan az illetőségi és állampolgársági hajtóvadászatokkal, a legjobb adófizetők és a legjobb katonaanyag nemzetének tagjaival szemben a köztársaság fennállásának tizenkettedik évében?! Bizonyára az, hogy ha az illető alkalomadtán a hatósághoz fordul — ott pedig a születési bizonyítványtól kezdve minden ügyiben egy határ mellékletet kérnek — a hatóság már a keresztelő levelekből megállapíthassa azt, hogy az illető tizenkét esztendő alatt sem tudta megszerezni az állampolgárságot. Csehszlovákia kétségtelenül vezet ezen a téren és egyetlen állama sincsen Európának, ahol annyi nehézséggel kellene megküzdeni- ók a kisebbségeknek, különösen a magyar kisebbségeknek az állampolgársági jog terén. Hány ezer és ezer magyar ember érzi ennek keserű és szenvedésekkel telített emlékét. Az uj belügyminiszter által bejelentett liberális állampolgársági kezeléssel mintha szöges ellentétben állna ez az újabb hivatalos ténykedés, a kálvária legújabb szomorú stációja. Talán nem is a tények, a szűkkeblű ség, a kicsinyesség, a zaklatások, a csendőri mindenhatóság sértő módozatai annyira fájdalmasak ebben a szomorú kérdésben, mint a demokratikus felfogás nyíltságát és prominens tárgyilagosságát teljesen nélkülöző mód, ahogyan az egyes ügyeket tárgyalják a hatóságok. A kövérre duzzadt aktacsomagok mélyén bizalmas rendőri és csendőri jelentések húzódnak meg, amelyekről az illető ügyfél- — helyesebben vádlott — sohasem tud meg semmi!. Hogy ezekben a jelentésekben mik varrnak, az néha kiszivárog a hivatalos bürokrácia emberiesebb érzésű tisztviselői révén, akik jóakarata figyelmeztetések alakja-: KI GYŐZÖTT A LONDONI FLOTTAKONFERENCIÁN? Tegnap eredményesen befelezték a londoni Hottakonferenciát Hárombatalflii szerződés. 1936-ig építési vakáció, olasz-francia megegyezés férve és az sthataimi biztonsági szerződés előkészítése — Franciaország ggiselsiü mámora - Az angol közvélemény megvárja a hivatalos jelentést - Bizonytalan hangulat Amerikában London, április 11. A londoni flottáiéi egy - verzési konferencia tegnap este befejezte csaknem három hónapig tartó munkáját. Egyelőre nem látni tisztán, vájjon az eredmény csupán a három óceáni hatalom szerződésére vonatkozik-e, vagy pedig magában rejti a később kiépitendő öt hatalmi biztonsági szerződés csiráit is. MacDonald tegnap este ÍÖ ■és 11 óra között bemutatta a konferencia határozati javaslatának tervét, amely magán- értesülések szerint a kővetkező pontokból áll. A megalapítás három részre fagóáödik. A* első szakasz a tuiájáénképem lefegyverzést határozza el és a következő pontokat foglalja magában: 1. Ár. öt hatalom 1936-ig nem épít nj hadihajói. 2. A repülőgép-anyahajakat két kategóriába osztják, a tízezer tonna alatt és a tízezer fölött lévő hajókra. 3. A segéd hajókat külön kategóriákba csoportosítják. 4. Elfogadják a globális ton nás sárii és az egyes kategóriák tonnaszáma kozott lévő tetszés szerinti kombinációt, amely elvet az eljövendő geníi technikai lefegyverzési konferencia alapjának ismernek el. A szerződési terv második része a tengeralattjáró-háborúra vonatkozik. A jövőben tengeralattjáró nem támadhatja meg a bőm fide hajózó kereskedelmi hajókat. A harmadik rész a három hatalmi, acaz m angol—amerikai—japán paktumról szól. A három hatalom megbízottai megállapodtak a flották közt lévő viszony kérdésében, de a szabályozás két feltétel betartásához van kötve. Megváltozott világpolitikai helyzet esetén a három szerződő hatalom bármelyike ajánlatot tehet a szerződés megváltoztatására. Ezt a szakaszt azért kellett a szerződésbe illeszteni, mert a bárom hatalom nem kapott garanciát a többi flotta- hatalomtól, hogy flottáikat nem fogjók növelni. A második kikötést Japán tette s orra j vonatkozik, hogy 1936. után a jelen szerződés elveszíti érvényét. Franciaország és Olaszország egyelőre nem egyezett meg és nem szabályozta kölcsönösen flottáját. Angol résnél tegnap este bejelentették, hogy m európai zóna flottatechnikai problémáit a közeljövőben ismét diskussrió tárgyává teszik, vaíósri- niileg szeptemberben, Géniben, A londoni szerződés politikán követke®menyeit a következő négy pontban fwibad öwee- fogiaím: 1, Amerika. Anglia és JapM kőriJtí Mse- \ •tétlenné óéit á tenged r-^vw'erkézésí- verseny \ ée a washingtoni kiesben teremtett1; 15:15:9-<es paritás n ■ : . iéven belül megva-1 lÓSRtl. 2, Franciaország, amely eddig Olaszországgal való versenyfegyverkezési versenyében l állandóan tempót diktált, a tegnapi megegye-1 zés után 1936-ig nem épit uj hadihajót s ez-1 által megszünteti a többi európai nép fegy-1 ''érkezési versenyét is. 3, A biztonsági probléma megoldásét a jő-! vőben magán tárgyalásokon fogják előmozdi- \ tani. nyolult, hogy ezt a kérdést a londoni konf erencián nem oldották meg, de megvan a remény arra, hogy a jövőben meg fogják oldani. Olaszország, Franciaország és Anglia bizonyára nem mond le a további munkáról, hogy az európai zóma harmóniáját is szerződésbe cikkelyezhes- se. Az uj szerződés ki fogja egészíteni a Japán, Anglia és az Egyesült Államok között tegnap megkötött szerződést. A miniszterelnök bejelentése után Baldwiti, •a konzervatív párt vezére, emelkedett szólásra, aki főleg a háromliatalmi szerződésre vonatkozólag kért fölvilágositást. Sir Herbert Sámuel liberális képviselő sajnálattal állapította meg, hogy az eredmény nem teljes é« a konferencia nem ért e! annyit, mint amennyit el akart érni. MacDonald válaszában egy-két technikai problémára terjeszkedett ki. Véleménye szerint egyelőre nem tudni, hogy mikor és milyen körülmények között lép életbe az uj szerződés, mert az a dolgok mai állása mellett elsősorban a japán alkotmánytól függ. Az Egyesült Államokban a szerződést a szenátusnak mutatják be, Ha a parlamentek elfogadják a londoni megállapodást, akkor azt nemzetközi szerződésnek jelentik ki« ugyanúgy ratifikálják, mint általában a nemzetközi szerződéseket. Az alár- irá-s és ratifikálás közötti időben az angol alsóháznak is alkalma lesz, hogy állást foglaljon a londoni egyezményhez. 4. A hajóépilésben beálló szünet megköny- - nyiti azt, hogy a csatahajók ha jó nemét a Mi-; szöbön álló világiefegyvérzés! konferencián, j vagy 1936-ban, teljesen eltűntessék a lenge-1 rek világából. Macltoitaíá bejelentései Loudon, április 11. MacDonald este féltizkor i nyilatkozott az akóház ülésén a flottakonfe-1 r énei a tárgyalásainak eredményéről. Az angol { premier örömmel tudatta az akóház tagjaival, i hogy délelőtt sikerült az Egyesült Államok.; Japán és Nagybritarmia között megkötni a: t flott-aezerződést és kidolgozni azt a közös ten-; i gerészeti programot, amely valamennyi hajó-, ’ kategóriát felöleli. Számos olyan vitás kérdést.' amely hónapokkal ezelőtt áthidalhatatlannak • látszott, sikerült megoldani. Franciaország és j Olaszország tengerészeti ellentéte annyira bo- i A konzervatív párt és a liberális párt vezérei szerencsét kívántak MacDonaldnak a sikerhez, miközben a munkáspárt képviselői percekig éltették vezérüket. & visszhang London, április 11. MacDonald tegnapi bejelentése után Briand is nyilatkozott a flottakonferencia eredményéről. A francia külügyminiszter véleménye szerint a konferencia a leszerelésre vonatkozóan a párisi politika alapelveit fogadta el és ugyanúgy járt el, mint ahogy Franciaország annakidején a népszövetségi lefegyverzési konferencián kívánta. Briand véleménye szerint Franciaországot nem szabad felelősségre vonni azért, mert Londonban nem született meg a teljes érvényű öthatalmi szerződés. Az Anglia, Olaszország és Franciaország közötti megbeszéléseket Genfijén diplomáciai utón folytaiban adnak a folyamodók tudomására elképesztő dolgokat. Az állampolgársági ügyekben valóságos c-ábinet noir dolgozik a folyamodó tél tudomásán kívül. Vádakat emelnek ellene, amelyekre nézve sem őt, sern pedig tanukat nem kérdeznek meg, hogy azokat tisztázni módjában lehetne. Bizony ez sehogy sem illik bele a demokrácia napfényébe, mely a világosságon tárgyalja le azokat a dolgokat, amelyek a nagyobb nyilvánosság érdeklődésére tarthatnak számot. Az állampolgárság ténye is ezek közé az ügyek közé tartozik. A hatóságnak tehát kötelessége lenne minden kifogást a fél tudomására hozni, hogy az a kontradik- tórius eljárás fegyvereivel v.édhetné a maga igazát, mert mégis szégyenletes dolognak kel] !.;r':ain.'nk, hogy a legnagyobb polgári közjog egy eseti ege.-: rosszindulata jelentés megtévesztő narancshéján csúszik el és magáival rántja sok esettben egy családnak uyu- galmát, egzisztenciáját és jövőjét. Nemi arra van szükség, hogy az anya könyvekbe a jegyzet rovatot megtöltsék bejegyzésekkel, hanem arra, hogy az esztendőkig szándékosan huzott-vonzott ügyeket a tizenkettedik esztendőben végre intézzék el. Végre aki jogerős bűnvádi eljárás folyamán kapott Ítélettel kapott sziligmát, annak, elismerjük, nincsen joga állampolgársági kedvezményekre, de az, aki itt becsületesen teljesítette minden polgári kötelességét az ál-1 lammal és hatóságokkal szemben, megérdemli azt, hogy ne legyen számkivetettje az életnek. A csehszlovák köztársaság kormánya nem akarja észrevenni azt., hogy egyetlen állam sem követi ezt az eljárást és nem azonosítja magát azzal, amit itt követ a gyakorlat. Még a legjobb szövetkezést viszony bán levő Románia és Jugoszlávia is szögesen ellentétes joggyakorlatot folytat és nem hajlandó állampolgárokul elismerni azokat, akiket ettől a jog-tói Csehszlovákia megfosztott, Magyarországról neon is beszélve. Egyszer szakadjon már vége ezeknek a zaklatásoknak, amelyek nem a konszolidációt munkálják, hanem a nyugtalanságot szítják és az elégedetlenségnek a szülő okai. Ez a politika megbosszulja magát, mert lehetetlen észre nem venni, hogy éle egy nemzet ellen irányul és a magyar nemzeti kisebbség panaszainak vált kiapadhatatlan forrásává. Rí zunk a belátásban, amely késik, de talán még is elkövetkezik és a sovinizmus pob tikjának el következik a lucidum intervalluma, ahol rá fog eszmélni, hogy egv nemzet leiké’ mégsem lenne szabad megsérteni. »
