Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-11 / 84. (2305.) szám

1030 AprtKs 11, péntek, 9 — Betörtek a bécsi katonai múzeumba. Bécsiből Jeflenttáik: Az elmúlt éjszaka i&meret- ülen tetteseik betörtek a nagy lőszerraktár szomszédságában lévő katonai múzeum épü­letébe. ahonnan töíbb értékes relikviát ma­gúikkal vittek. Az ellopott tárgyak között van többek közt Velence egykori erdődifbményi kapu,jiának kőt kulcsa, amelyeket Radeczky marsall zsákmányolt. A rendőrség nyomoz a lettesek után. — Rendezik Magyarország romániai jelzálog­követeléseit. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A napokban érkezett Budapest­re Gregorescu Titusz volt román pénzügymi­niszter, a legfelső számvevőszék osztályfőnöke, hogy a magyar pénzügyminisztériummal s az érdekelt magyar pénzintézetékkel a román jel­zálogkövetelések rendezése ügyében tárgyal­jon. A megállapodást tegnap írták alá. A ma­gyar pénzintézeteknek összesen 100 millió ko­rona összegű jelzálogkövetelésük van Romá­niában. A rendezés módja az, hogy eme köve­telések 70 százalékát a román kormány köz­vetlenül fizeti ki a magyar pénzintézeteknek, a hátralévő 30 százalékért pedig jelzáloglevele­ket ad. A magyar pénzintézeteik összesen 1 mil­lió 300.000 pengőt kapnak. — Rizst termelnek Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A ma­gyar kormány az elmúlt, évben az állami birto­kokon mintegy 150 hold területen rizsterme­léssel tett kísérleteket. Miután ezek a kísérle­tek kitünően beváltak, most a Hortobágyi- sziget talaján mintegy ötvenezer holdon nagy­arányú rizstelepet fognak létesíteni. — Közvetlen telefon Magyarország és Lettország között. Budapesti^ szerkesztősé­günk telefon,jelen lése: A kereskedelemügyi miniszternek ma kiadott hirdetménye sze­rint április 15-től kezdve megindul a közvet­len telefonforgalom Lettországgal. — Dawes békepipát küldött Hermáinak. A kihalásra ítélt indián faj testvéries szép szokása, a békepipa intézménye, ugylátszik tovább fenmarad. Charles Dawes barátságá­nak jeléül Herriotnak egy különösképpen értékes pipát küldött. Hir szerint Herriot vi­szonozni fogja a kedves figyelmet. Ha a dohányzásról nem tud leszokni, bár érzi a nikotin mérgezés jeleit, agy fo­gyasszon nikotinmentes dohányt és minél több „Cigelka“ jódos vizet g közérzete is­mét jó lesz! Megrendelhető: „Cigelka“ forrásvállalat, Bardejov. (8.) — Egy osztrák nagyiparos halála. Bécsből távirat ózzák. Tegnap este Líebig Ottó báró, a őkrivani cukorgyár egykori társtulajdonosa és a reicheabergi textilipar megalapítójának, Lie- big Jánosnak fia, a bécsi főposta épületében ájultan roskadt össze. A 73 éves őregurat agy- szélhüdés érte, amely néhány perc alatt végzett vele. Liebig báró csak nemrégiben vonult visz- sza az üzleti élettől és azóta műgyűjtői szenve­délyének áldozott. — Közel száz lopás a magyarizsépi cigány- negyed bünlistáján. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A magyarizsépi csendőrség ma dél­előtt letartóztatta a község cigány négy ed ének nagy részét. Dandás Ferenc és bandája már hónapok óta abból élt, hogy az izsépi gazdák magtárait, éléskamráit dézsmálta. Hetekig taT- •tó nyomozás után a csendőrség megállapította, hogy a sorozatos betörések elkövetői a cigá­nyok. A letartóztatott cigányok eddig kilenc­venhat betöréses lopást ismertek be. A csend­őrség a cigányokat átadta a kassai állam­ügyészségnek, a nyomozás tovább folyik. SZÍNHAZAK ES MOZIK MŰSORA A Földes-színtársulat műsora Pozsonyban: Hétfőn, április 14-én: „Tűz van.“ Munkáselö- adás. Kedden, április 15-én: „Egy, kettő, három." Molnár-bemutató Makay Margit vendég- szereplésével és „A párisi Rothsohdld", Ma- kay Margit vendégfölléptével. A KASSAI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA: Péntek: Béla, aki 26 éves. Szombat délután: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, este: Szeretem a feleségem. (Operett-újdonság.) A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA FLÓRA: Tengerészek. (K. Dane és K. Arthur.) HVEZDA: Chaplin karriérje. (Charlne Chaplin.) LUCERNA: A szerelem hősdala. (R. Novarro.) KOTVA: Manhattan Cocktail. Nancy Cár roll. METRÓ: Garden György szerelnie és szenvedélye. (Brigitta Hetin, Dita Parlo, I. Mozsuebm.) MACESKA: Fekete szemek, miért könnyeztek? RÁDIÓ: A szerelem s léniája. POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A vörös kard. ÁTLÓN: Ábris róz«áia. Hangosfilm TATRA: Vad orchideák. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Hétfőtől minden nap az első hangos mü6or: „ATLANTIÉ** A Titanic rteüllyedősének borzalmas története fil- >, >> " * 1 ’ " Fnnz t ederer Lueie Mancheim, El»a Wagner.) Dupont A. E. vi- ’,i rfoixü nóuietül-btszálö filrnje. — Kiegészítő mű­sor: Aesopusi Mese. (Hangos tintapocok.) 1 TnwnaMAckARHTTHJtt­A g e rr voloctősanya elherdált kincsei A bronzhorszahbeli ékszerek útja rongyszedőn, borbélyon, ékszerészen át Munkács, április 10. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy7 Voloc község közeliében brouz- korszakbeli ékszerekre bukkantak- Rufízin- szkóban a földtnÍveléssel foglalkozók eliég gyakran bukkannak őskori leletekre, ame­lyek főleg a vas- és bronzkorsziafcból valók, de a falusiak még pénzért sem szolgáltat­ják be. Amit lehet, házi célokra hmznákmk fel, legnagyobb részét azonban babonából vész­szaásák. Az illetékesek legtöbbször csak az esetiben szereznek tudomást a leletről, ha valamelyik falusi ócskavasnak adja el. így történt ez most Volocoo is, hol ezúttal nagy régészeti értékű műkincsekre bukkantak. Vokarevics Mihály volóoi lakos a Kiilice hegy oldalán agyagot ásott. Mintegy fél méterre ásott le, amikor a főid­ből különféle bronztárgyak és sárga színű fémkarikák kerültek elé. Azt gondolván, hogy értéktelen, berozsdáso­dott rézdarabok, az egésszel nem sokat törő­dött, mert már máskor is kerültek ásójára mindenféle „lim-lomok**, amelyek csak rra voltak jók, hogy az ásó nyelét kivessék. Tokárévies Mihályt aznap különösen ül­dözte a „balsors**, mert ásójía délután újabb akadályba ütközött. Furcsa, formájú kőedények kerültek elő, s azok egyike szinte tele volt olyan sárgás karikákkal. A gazdálkodó, miikor munkáját be végezte, a tatáit tárgyakat nagydíüjhö&en tarisznyájába rakta és haza vitte. Ezúttal azonban a sok bosszúságáért meg lett a fizetteége, mert a sárgás karikákat, 15 koronáért eftodáa Ry­bár Mihály, Nyiirára való rongy szedőnek- Sőt úgy látszott, hogy a szerencse végképp mellé szegődött, és alaposan megvigasztalta a kicsorbult ásójáért. A többi lomot eladta, ócskavasnak a falu­ban. Egy részét a kovács vette meg, aki aztán a bromdahabokról a patinát szépen lepucolta. Rybár rongyszediő pedig Munkács felé folytat­ta útját és a városiba érve egy borbély isme­rősének megmutatta azokat. Köréibe lül 25 da­rab volt. A borbély tanultabb ember lévén.. a rongyszedöt eknMe Borostyán Béla archeológushoz, aki megáitapiMta, hogy a sárga karikák aranyból vannak. Mikor ezt a rongszedő megtudta, észrevétle­nül eltűnt. Mint később kiderült, négy karikát egy munkácsi ékszerésznek ajánlott föl, akti nem tudva, eredetükről^ gyanútlanul megvette. Az archeológus aaoiníban értesítette Jaruko- vich dr. muzeumiigazgatót és esettről nyom­ban jelentést tettek a rendőrségit. Az ügy­ben a munkácsi rendőrség és a voloci csend­őrség tüstént megindította a nyomozást. A munkácsi ékszerész értesült a feljelen­tésről, az általa vett karikákat beszolgáltat­ta a rendőrségnek és a detektíveknek sikerült Rybár Mlhólyf, elöMlvkmi. A rongy-szedő kihallgatása alkalmával előad­ta, hogy a többi aranykarikákat egy előtte isme­retlen embernek adta el. A hatóságok most azon igyekeznek, hogy az értékes lelet darabjait összeszedjék. Janko- vich múzeum igazgató Volócra utazott és — érte: üléseink szerint — ahol a műkincsekre bukkantak, az ásatásokat rövidesen meg­kezdik. ■SziUHÁzKörAvKOLTORA Szepességi festőművészek sikere a budapesti atpini tan szép vásznával szerepel. Mednyánezkv László a hegyek misztikumának nagy poétája. Az Újság %y ir: Katona Nándor, & finom szül- és tónu&ér- zékü lőcsei, Köszeghy Elemér és Mednyámszkjr László ebben a hatalmas társaságban i* feltűnnek és jól helyezkednek el. A Nemzeti Újság szerint: Mednyámszky László tájképe ma ie bámulatosain friss, egyéni hangú, nem alkalmi líra, hanem örök poézifi. Katona Nándor a nyári alkony, az őszi borongás, a komorrá felhőzett egek, a vihar előtti légköri feszültség dramatikuB előadásával, me­leg és egyéni izü színskálájává] a tárlat egyik leg­nagyobb értéke. A magyarok közűi » külön ki kell emelni Kős-zeghy Elemért, hat tátrai képe mély perspektívájával, párás, fátyollal borított világos színeivel, artiszti-kus előadásával erősen felhívja magára a figyelmei;. A Pester Lloyd így ir a három szepességi fertőről: Elemér Kős-zeghy, ein neuer jn dicsen Hatlen, ein Kűnstler auif gutem Wege. Vöm Hoöhgebirgzau'ber umfangen, mali er Stimmungsl andeehaften aue dér Hohen Tatra. Den Lukaeteig, die Gerlaohfalver Spitze, das Nagytar- pataker Tál, die Kupferbánike mit dem Lomnite. Die Sonne ie söine Mi-tarbeiterin, gie mali mit an seinen Billdem. Sie maién mit groiseer de'korativer Wirkung. Dann sieben köetliche, trotz ilhree tief- grünen und tiefblauen Dunkels fairbe nf 1 immernde Karpatihenlandechaften von Ferdinaud Katona, so- wie geheimuisvollle Stimmungsbilder von Ladie- Iaue Mednyánszky. — Végül áljon itt a Magyar ság műk ritikuigá nak véleménye: Mednyánezky László kárpáti temetése a kőduszta zöld mező­ben felejthetetlen. Katona- Nándor tátrai képei nagyon szépek. Köszeghy Elemér tátrai tájképei szebbnélns-zebb álmokat varázsolnak vissza a ger» ladhfalvi csúcsról, a nagy tarpataki völgyről, vagy a lomnici pihenőről. A budapesti siker egy újabb jelentős határkő a szepességi tájfestészet lendületes és magasba!vélő fejlődési utján. Nekünk, szlovenszkóiaknak külön büszdeeségünk, mert itteni föld termelte ki magá­ból ezeket a művészeket, itteni levegő érlelte meg bennük az alkotás vágyát és a mi gyönyörű Ma­gas Tátránk, ősi Zipserföldünk szépségeit hirde­tik mestenmüveik'kel a nagyvilágban. N. V. ár. Az alpesek havas világa mindig vonzotta az embereket. Nemcsak a teetet, de a lelket ie föl- viezi a magas régiókba. Ezért van annyi híve az örökhavasoknak, az égbenyuló hegycsúcsoknak és annyi vértanúja a turiehaezenvedélynek. És ott, ahol az egetverő hegyek világa van, szinte meg­számlálhatatlan ama feetők száma, akik a hegyek meseszerü álomvilágát, a hegyviliág elragadó és lebilincselő természeti szépségeit, a völgyek kü­lönböző hangulatait, a tavaszi, nyári, őszi és téli, a napsugara® és ködös hegyvilágot művészi alko­tásaikban megörökítik. Aki valaha járt az örök hó szikrázó hegyi birodalmában, a völgyek örökzöld fenyveseiben, aki valaha is látta azt a sokszínű álomvilágot, amelyet a magasbatörő hegyek mu­tatnak, annak egy-egy ilyen művészi munka láttá­ra ezer emlék fog a szivében felzsongiand. Csak természetes, hogy a Magas Tátrának is meg vannak a maga művészrajongói, akik arra tö­rekszenek, hogy ennek a pazar természeti szép­ségekkel megáldott hegyvilágnak a csodáit a fes­tő vásznán adják vissza. Több mint kétszáz éves már a szepességi tájfestészet és c&ak természe­tes, hogy ebben a tájfestészetben (amely a Zipser- föld minden történelmileg és természeti szépsé-- gekkel kimagasdó részét, a Dunajec áttörését, a Hemádvölgye természeti kincseit, a dobsinai jég­barlangot, Lőcse, Késmárk, Igló és Szepesvár- alja patinásán ódon emlékeit örökítette már meg), a Magas Tátrának a legnagyobb szerep jut. Nem akarjuk azt állítani, mintha, a Szepességnek a fes­tőművészet történelmében valamilyen különösebb szerepe jutott volna, de az a tény hogy van külön szepességi tájfestészet, amely több mint kétszáz éves eredetre és fejlődésre tekinthet vtóeza (és amelyet nemrégiben, mint emlékezetes, a Kar- patlheuvéréin a poprádi kárpátegyesületi múzeum­ban külön nagy kiállítás keretében mutathatott be), azt igazolja, hogy a Szepe&ség a festőművé­szet terén ie rendkívül jelentős és figyelemreméltó teret foglal el, azt bizonyítja, hogy a Zipeerföld kulturális fejlődése a művészetek terén is igen hatalmas lendületű volt és hogy ez a kis darab föld kulturális téren gokat, nagyot, értékeset, maradandót és figyelemreméltót produkált. A külön szepességi tájfesté&zet európai hang* zásu neveket mutathat fel, európai vonatkozásba!*, is nagy művészeket termelt ki magából. Marké,1' Károly, Mednyánszky László, Katona Nándor, Olgyal V iktor, a Zipeerföld szülöttei és a Zipeer­föld csodás természeti szépségei, a Zipeerföld ■sajátos varázsa ihlette meg őket, művészi termelé­sük ennek a földnek az erejéből fakadt és ennek a földnek az Istenadta ragyogását örökítették meg vásznaikon. Kétségtelen, hogy a tájfestészet olyan vidéken, amely gazdag természeti szépsé­gekben, könnyebben fejlődhet, mint egyebütt, kétségtelen azonban az is, hogy kevés olyan, á hegyvilág szépségeiben szintén bővelkedő vidék van, amely annyi Isten áldó tt-ta festői talentumot termelt volna ki magából, mint éppen a Szépéé­rt ég. Bucihlboltz Györgytől kezdve Sohweizer An= talon, Czauezik Józsefen, Müller Jánoson, Probst- ner Andráson, Müller Gusztávon. Lumnitzer Já­noson, Pollag Gusztávon, Tibéllyn, Szetn-Istvány Tituszon, Molnár Józsefen, Alt Jakabon. Libav Lajoson, Myekovszky Viktoron át Forberger Vil­mosig, Vallachy Jenőig, Mednyánszkyig, Kato­náig, igen nagy művészi ut vezet és ez a nagy ut jelzi azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szepes­ségi tájfe6tészet el tudott érni. A külföldi tájfestészet főerőesége a dnamatika, a hegyvilág fenségességének és döbbenetes nagy­ságának érzékeltetése, a realisztikus rámutatás, a dekoratív akarat. A &zepe»ségi tájfestészet művé­szei — különörten a mostani generációban, Katona, Köszeghy Elemér, — fe&tőibb látásnak, mint kü!= földi társaik, képeiken több a lírikus megérzés, sokat mutatnak a zipservérrel kevert magyar tem­peramentumból és a művészet itt i® parancsoló erejéből. Képeik nem csupán pontos és hűséges tolmácsoló), a hegyi természetnek, a sarkos és éles. fiemmivel nem enyhített kopárságu hegycsúcsok­nak és eziiklaformációlknak, hanem egyéni hangu­latúak, melegséget árasztóak, különös, nyugodt és rnélyenzengő lírával telítettek, lelkesek és érzik rajtuk, hogy a művészi fellángolás mellett a Z'ip- serföld mély és a lélek'ben-szivben gyökerező szere- tete irányította a fe«tő szemét és ecsetét. Ennek a szepességi tájfestészetnek két élő és egy — sajnos, — már elhunyt reprezentánsa: Katona Nándor, Köszeghy Elemér és Mednyánszky Lásíló aratott most a budapesti nemzetközi alpini képkiállrtáson megéTdemeliten nagy sikert. Ausz= tria, Németország. Magyarország, Csehszlovákia, Franciaország, Anglia, Svájc, Lengyelország. Finn­ország, Norvégia és Olaszország mintegy 300 táj­képfestője több mint ezerháromszáz képet állított ki a Magyar Turistaszövetség kezdeményezésére ,a budapesti Nemzeti Szalonban és a hegyi képek­nek ebben a tömegében is nagy feltűnést kelteíteJc i és megérdemelt méltánylást értek el a.z említett j bárom szépéé*égi művész munkái. A Pesti Hírlap szerint: Feltűnnek Köszeghy Elemér, a Kárpáti- [ Muzeum igazgatójának tátrai képei. A vörös ló-' nál, Rézpadok a lomnici csúcsnál. Mélységek fő- ’ lőtt, Gerlaobfalvi csúcs. Katona Nándor, a Ma* i gas Tátra kitűnő művész-tolmácsa hat válogatót-! (*) A Toidy-Kdr budapesti hangversenye. Pozsonyból jelentik: Virágvására apján este fél 6 óraikor lesz a ToMy-Kör férfikarának hangversenye Budapesten a Zeneakadémia nagytermében. A (hangversenyen, amelynek védnékiségét az Országos Magyar Dalos Szö­vetség vállalta el, közreműködik Bartók Béla is zongoraszámokkal. A Toldy-kör dalosai szombaton délután utaznak el Ligetfaluu át Budaipestre. A ikisérőkkel együtt 1'20-an vesz­nek részt ezen a művészi kiránduláson, amelyről virágvasámap éjjel térnek vissza. " Budapestre este negyed 8 órakor érkeznek a , ■pozsonyi vendégek, akiket a Keleti pályaud­varon az Országos Dalos Szövetség vezetősé­ge fogad és kalauzolt a t szállásukra. Vasár­nap a hangverseny után a Rákóczi-üti Paiaoe-szállőban társasvacsora lesz, amely után hazautazik a pozsonyi társaság. Buda­pesti jelentések szerint ott a pozsonyi ma- j gyár dalosok hangversenyét nagy érdekló- ■ déssel várják és bizonyára a dalosok épp oly | sikert aratnak, mint aminő tavaly Becsben kísérte hangversenyüket. A férfikart Németh István László zenetanár, a kitűnő karnagy vezeti. A Toldy-Kör elnökségét Aixinger László dr. átélnék képviseli, mert Jankovics Marcell dr.-t gyengélkedése akadályozza az. elutazásban. A han^gversenyröl majd részle­tes tudósítást adunk. (*) Szakmáry Magda és Koncz János kassai hang­versenye. Kassai szeikes'ziöségűrak jelenti: Szakmá- ry Magidia és Koucz János tegnapi hangversenyén Kassa város zene értő közönsége zsúfolásig megtöl­tötte a Sühalikház-sizáilló nagytermiét. Szakmáry Magda Kassa város szülötte s a rnsytekántélyü ének- művésznő kassai fellépését — külföldi sikereinek hatása alatt — érthetően nagy érdeklődés előzte meg. És Szakmáry Magda meg is érdemelte úgy az érdeklődést, mint a fond ünneplést. Nem túlságos nagyterjedalmű mezzoszopránja bársonyos, kok>ra- tuiraja széles skálájú. Különösen Stnauss egy daítá- val és néhány magyar stilizált dallal aratott, nagy sikert. — Konoz János egyike a legjobb nevű ma­gyar hegedűművészeknek. Wiemavsky hegedű- hangversenyét játszotta bravúrral és Sarasaié Ta­rantella-In trodukedóját meg is kellett ismételnáe. Nem az áttörő erejű mesterek közé tartozik, de a könnyebb muzsika feltétlen negyjövőjü hegedűse- A rendezést a Vitéz hangversenyiroda végezte. A kíséretet M. Hemerifea Mary zongoraművésznő látta el bravúros sikerrel, mély minőkét művész telje- eitmiényét ihatásosan színezte alá. (g.) o Filmfelvétel vasúti menetrend alapján. A Metró egyik készülő hangos filmjének több jelenete egy kikötő-negyed rakodó vágányának közeliéibe® játszódik. Miközben a felvételeket forgatták, az arra haladó tehervonatofc gőzsiipjad igen zavarták a han­gos felvételek menetét. A kétségbeesel4 rendezőnek végre az a mentőötlete támadt, hogy a vasúti igaz­gatóságtól menetrendet .lóért, amelyből megállapít­hatta pontosan, hogy 'mikor haladnak arra a vona­tok. Ezekután a meuetkönywol a kezében dirigáltba a filmet olyképp, hogy az egyes vonatok elhaladása közötti időt használta fel a tilmfelvételek elkészíté­sére. (*) Chaplin mint süketncina. Charlie Chaplin el­határozta, hogy végre fellép egy hangosfilmben, amelyben egy süketnéma ember1 fog aiLaldtaná. Chaplin egyébként, mint mér jelentettük, több sztárral együtt n é ma-(filmgyárat aűiapit.

Next

/
Thumbnails
Contents