Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-11 / 84. (2305.) szám

•pRAffiAii * lAfiVAR-HIRIíAR 1930 ipríBs 11, pénteft. iKmaarrEg^.gj^ggr^^ggjgggg^agsgts. Böhm Rudolf szenátusi beszéde a mezőgazdasági válság orvoslásának méd­iairól és lehetőségeiről A Higiigudiiips; viliig Szigvenszkét is Ruszinszkót sokkal érzéfceoyebbeo sajtja, mint a történelmi országokat. - épp azért a kormánynak elsősorban 'Sztevmszké és Ruszinszfcó érdeleit keltene szem előtt tartania Prága, április 10, A rntult hátén beszámoltunk arról, hogy Böhm Rudolf országos k emszíényszrO daik ta. párti szenátor hosszabb beszéddel vett részt a szenátus költségvetési vitájában $ a közérdekű beszéd nagyobb részét le is kö-zöltüík. Most utó­lag közöljük Böhaxt Rudolf szenátor beszédének azt a részét, amelyben a mezőgazdasági válság­gal kapcsolatos szlovemszkói és ruszínszkói problémákat vetette föl a tjörvényhozás színe előtt. llsösorbtiit szlovenszköi és rasxiitszliől válságról van sző A költségvetési bizottságokban — mondotta Böbm szenátor, — törvényibo zpirik teljes szak- aviatottsággal föltárták és minden oldalról meg- Tdlágitották. a. mezőgazdasági válság okait és következményeit és a legmesszebbmenő alapoe- ■sággad megjelölték azokat a sürgős tennivaló­kat, amelyeket a mezőgazdaság úgy saját, mint­áz egész gazdasági élet érdekében teljes jog­gal elvárhat a kormánytól. A földamvelésügy’ mklázter trr meghallgatta a képviselők indít­ványát és javaslatait és válaszában elismerte, hogy a „gazdák nem élhetnek meg az állam tá­mogatása nélkül14, de ezen beismerése ellenére a miniszter úrtól csak általános Ígéreteket- hal­lottunk és adóé maradt végleges elhatározásá­nak megismerte tás évéi, illetőleg egy kész és részletes programmal, melynek végrehajtását a válság sürgősen szükséges enyhítése céljaiból már is megkezdene. A miniszter ur bizonytalan és semmitmondó válasza kényszeríti arra, hogy a válság enyhítésére szükséges teendőkkel ismé­telten foglalkozzon ás a miniszter ur azon meg- áiiapitása, hogy Szlovemszkón a mezőgazdasági termelés se kvantitative, se kvalitatív e nem Melégitő, egyenesen kötelez arra. hogy Szlo- venszkó mezőgazdasági érdekében a. követke­zőkben megjelölt intézkedések halaszthatatlan végrehajtását követeljem & kormánytól, A legerélyeseW) fellépésre feljogosítva érzem magam azáltal, hogy a köztársaság egész oaántóföíd területének 33 százaléka SzJoveusrikóra esik és a mező- gazdasági lakosság 40 százaléka Szlovén- szkon és Ruszinszkóban éh Sziovenszkő egész, területének a szántóföld 34 százaléka és ®gjész lakosságának 60 százaléka a mezőgazdaság Hói él. ’A mezőgazdaság válsága tehát SzSoveuszkót nagyon közelről érinti és mivel a mezőgazdaság Szlovemszkón a miniszterr ur beismerése szerint is sokkal rosszabb helyzetijei;, van., mmt a tör- ténebni országokban, a válság Sz-lorermkót sokkal érzékenyebben sújtja, mint a történel­mi országokat. Éppen ezért teljes joggal köve­telhetjük, hogy a kormány a válság megoldásá­ra teendő intézkedéseinél elsősorban Szüoven- sakó érdekeit tartsa, szem előtt és a mi köve bé­léseinket minden további nélkül azonnal végre­hajtsa. Vagy éppen azért késlekedik a kormány a szükséges intézkedésekkel. mert Szíovensr-kó érdekéről van szó? * Mez6gazd*ságí kamarákat! Msmfemeés fontosabb és legsürgősebb fel­adat, hogy 9. mezőgazdasági érdekek képviselete törvé­nyes szabályozást nyerjen ée olyan szervezettel bírjon, mely szervezet a közigazgatás ée a kormányzat élőit megfelelő ^örvényes gulyái és tekintéllyel képviselheti a mezőgazdaBág érdekeit, A mezőgazdaság fej- leeztéeéuek elengedhetetlen feltétele ©gv olyan tényező, mely állandóan és minden oldaílról tájékozat ven a mezőgazdáéig összes érdekeiről és amelyen keresztül á gazdáközöneég utat ta­lál a földművelésügyi kormányzathoz és viszont az a, mezőgazdaság fejlesztésének érdekében a gyakorlatban rendszeresen életre hívhatja cél­kitűzéseit és megjelölt fed adatait. Az ipar ren­delkezik ilyen érdekképviselet,? szervezettek mely önkormányzati alapon nyugszik, de emel­lett rendszeres munkát lát el. törvényileg van szabályozva, sőt közhivatali jogkörrel is fel van ruházva. Tói sem tudjuk képzelni az ipari közigazgatást az iparkamarák működése nél­kül A mezőgazdaság pedig, mely a gazdasági élet egész rendszerének alapja és élctforrá«a, nélkülözni kénytelen a kamarai szervezetet. A írni helyzet azonban a mezőgazdaságot a j lét, vagy’ nem lét kérdést elé állította és eb- i ben a hefyjtetbeo a mezőgazdaság egy percig! 'Hím nélkülöz,hetf (tovább a mezőgazdasági ka-’ mvrá.k munkáját. Az egyes o-rszárrtózek olyan különböző termő?; •'7,éti virv-onyoiktel rend óik űznek és azbkiwtó ■ megfelelően a mezőgazdaság; tér meló.-'bon olyan különböző Irányok®,! kóll követni, hogy általá- j o<>h törvényeik é# generálig. totó/,kedéseik nem feleinek meg feiadateikiDalk és nem szolgálhat­ják a mezőgazdaság vidékek szerint rendkívül különböző érdekeit. A fejlődés ezámoe technikai és főként üzleti eszközét a hivatalok nem alkal­mazhatják. azokat egyedüli csak a gazda társa­dalom önkormányzati gizervei kezelhetik. A me- zőgazdiátársadalorn nevében ezért- olyan mező- gazdasági kamarák felállítását követeljük, me­lyek törvényes jogkörrel vannak felruházva és a működésükhöz szükséges anyagi erő törvé­nyileg van biztosítva, melyek utján a mezőgaz­dasági igazgatásban maga a gazdíatár s ad alom is részt vehet és érdekeit biztosíthatja, végül me­lyeknek módjában áll a mezőgazdaság, érdekeit nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is biztosí­tani. A kamarák mellett szükség van a legkülönbö­zőbb célt és feladatot szolgáló gazdasági egye­sületek működésére is és ha a miniszter ur át- érzi beismerését, hogy a mezőgazdaságon segi- tei kell, akkor úgy erkölcsileg, mint anyagilag a íegmesz szebbraenőeu? elő kell segítenie nemzetiségre és ^célkitűzésre való tekintet nélkül minden olyan egyesület megalapítását és működését, mely a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzendő munkái vese fel programjába. A í®fcl> termelésért A miniszter ur is leszögezi, hogy a mezőgaz­daságnak alkalmazikodnia kell a fogyasztó szük­ségletéhez, illetve igényéhez, hogy a kvalitatív termelés terén még sok javításra van szükség, hogy termelésűinknek minőségileg is versenyké­pesnek kall lenni a külfölddel. Ezt a követel­ményt- mi mindnyájan nagyon jól ismerjük és ennek szükségességét évek óta, folyton hangoz­tatjuk. A megvalósítás felé azonban egy lépés­sel sean segít- előre, hogy ennek szükségességét a miniszter ur ie megállapít ja, a miniszter úrtól nem megáll api táöt, hanem megvalósítást vá­runk. A kormánynak minden eszköz rendelkezé­sére áil, hogy a staindurdlrozást elősegítse és a minőségi és származási tanúsitv ány okát beve­zesse. Nem kételkedünk benne, hogy a minisz­ter ur kimeri a töíbbt-ermelés és a minőségi ter­melés, illetőleg a könnyebb és jobb értékesítés ezen módszerét és eszközeit. Ezek bevezetésé­nek tizenkettedik órája ugyancsak ütött és ideje, hogy a kormány késedelem nélkül a különböző természeti, illetőleg termelési vi­szonyok figyelembe vételével körzetenklnt kísérleti telepeket és kísérleti gazdaságokat állítson fel. megállapítsa a termelésre leg­megfelelőbb féleségeket és az, ország terüle­tét standard körzetekre ossza be, a követel- mények figyelembe vételével megállapítsa a minőségi előírásokat és olyan szerveikről gondoskodjon, mely ok a márkázást és a származási tanúsítványok kiállí­tását- elvégzik. Az egészséges szövetkezeti mozgalom feltételei A mezőgazdasági temelós bizt-0öitáeá®ak és fejlesztésének elengedhetetlen további követel­ménye a szövetkezeti működés teljes szabadsága és legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támoga­tása, mert a me-zőga-zdaisági termelés minden fá-zi- 7,álban a szövetkezeti működét, segítségét igény­li. A miniszter ur (kifejezésre juttatja, hogy a gazdákon okító hitele) kíván segíteni. Ezen szándékát ée ígéretét örömmel vesszük tudo­másul, de a hitelnyújtás eredmóny ességéiről csak úgy lehetünk meggyőződve, ha a kormány részéről biztosítékát látjuk annak, hogy a me­zőgazdaság természetének megfelelő hitelforrás és ez megfelelő alakiban fog rendelik evés ümkr e állni. Ezt pedig csak egy kiépített altruista ala­pon működő hitelszövetkezeti szervezet, illető­leg működés tudja biztosítani A Vzájonmá poíkladmieák élettelen működése a legprimití­vebb szükségletet &em elégíti ki. Az Ustredné diruzstvo nem az a szervezet, mely az e térem megnyilvánuló kívánalmakat kielégítheti és ennek a fontos feladatnak megfelelhetne. A kormánynak a legerősebben egy’ állami felügyeld Miatt álló teljesen füg­getlen, tisztán a mezőgazdaság érdekében! működő hitelszövetkezeti központot kell élet re hívni, mely elegendő anyagi bázis*a 1 bír. szervezet; nemzetiségi különbözet náditól minden falub; elnyulik és pártállásra való tekintet nélíkil minden jogos igényt kielégít. Különös figyel ivhí 1 ig-óiye'lneik e férői) a- magya-r szövetkezetek, j melyek még mindig a hrdiköletónöik térivé alatt .-íny,lödnek. A köztársaság önös érdeke, hogy özeiket »• hRoljozöv c fk ez eteket m áüara megma baditása minden, örahübákcn krvflfi rájuk szakadt- tehertől, egée-zséges aispra- helyezne ée lábra ál­lítsa őket. Az olosöbb termelésnek eüódázhatatlan felté­tele. hogy a fogyasztási szövetkezetek hálóza­tának kiépítése és annak biiztositáea, hogy a földuiíves nép fogyiasztási és a termeléshez- szükséges oikkeit a legolcsóbban szövetkezeti utón szerezhesse be. A gsövetkezeti törvény novellája már évek óta várat magára és ed­dig még a szövetkezeti törvény umfikációját sem tudtuk megélni. Megfelelő törvény hi­ányában a szövetkezeti működés kifejlődé­se elé a közigazgatás ezer egy akadályt emel. Mi akadályát sem látjuk annak, hogy e té­ren a kormány azonnal intézkedjen. A vál­ságos idő nem tűr késedelmet és a kormány segítő kezének szükségességét a miniszter ur maga is elismerte. A segítségnek egyik nagyon egysseria mód­ja, ha a kormány olyan liberális szövetke­zeti törvényt léptet életbe, mely lehetővé teszi a szövetkezeti központok szabad léte­sítését. A fogyasztási szövetkezetek terén semmiféle megkötöttségnek nincs helye és ezen téren a legnagyobb szabadságnak kejl érvényesül­nie. A szövetkezeti működés annyira a me­zőgazdaság érdekében való, hogy a szövet­kezeti központok működését az államnak bő­séges anyagi támogatással kell elősegíteni. Ezen a téren Szlovemszkón hihetetlenül ked­vezőtlen állapotok varrnak és nagyon kívána­tos volna, ha azokat a miniszter ur beható vizsgálatnak vetné alá A sikeres meztógazdasági értékesítés szin­tén szervezettséget kíván és ennek is egye­düli megfelelő formája az értékesítő szövet­kezetek kiépített hálózata lehet, mely álla­milag ellenőrzött központok vezetése alatt működik. A legsürgősebb feladat a gabona­raktár és a sertés értékesítő szövetkezetek létesítése. Úgy ezek, mint általában minden szövetkezet létesítése a mezőgazdasági ér­dekképviseletek munkakörébe vág, de még mielőbb azok felállítása megtörténne és azok azok ezen feladatukat elvégezhetnék, meg kell kezdeni a* érték esi tő szövetkeze tek létesítését, inért ezek nem várathatnak magukra. A mai nagy verseny és a mai értékesítési nehézsé­gek. az alacsony ámivó és a nehéz anyagi helyzet és értékesítés azonnali megszervezé­sét teszi szükségessé. Biztosítsa a kormány, hogy a gabonaé.rtékesitő szövetkezeteknek a berak tározofct gabonára folyási tandó lom fjardíkölcsönhöz szükséges tőkét, valamint a serié sér tőkésítő szövetkezeteknek a tengeri beszerzéséhez szükséges bizlalási hitel nyúj­tásához szükséges tőkét rendelkezésükre bo­csátja. Ezen intézkedésével a kormány má­ról-holnapra megszüntetheti, hogy a gazdák a kényszerüli gabona értékesítésből kifolyó­lag igen sokszor nagyon tetemes károsodást szenvedjenek és nagyon jelentékenyen hoz­zájárulhat a nagy sertés-behozatal ellensú­lyozásához. De már most figyekneztetjük a miniszter urat, hogy nem elégséges elszige­telten egyes értékesitő szövetkezeteket ala­pítani és nem szabad a I éteri tett szövetke­zeteket magukra hagyni, hanem gondoskod­ni kell állami felügyelet alatt álló, szaksze­rűen vezetett tőkeerős értékesitőszövetkezeti központokról, melyek az értékesítést a piac viszonyainak teljes ismerete mellett megfe­lelően irányítják és gondoskodnak, hogy az egyes országrészek te emelvényei tervszerűen kerüljenek piacra. A vámemelések ké$es értéke Habár a miniszter ur a válság megoldása céljából tervezett intézkedéseinek legna­gyobb részét már feladta, még mindig kitart azon nézete mellett, hogy a vámvédelmi elv érvényre juttatását nem lehet mellőzni és el­kerülni. Soha senki sem vonta kétségbe, hogy a vámok az államok mai gazdaságpoli­tikájának egyik alkotó részét képezik, és senki sem állította a kormánnyal szemben azt a követelést, hogy a vámokat teljesen el­törölje, csali az iránt állnak fenn nyomós ké­telyek, hogy a vámok, legyenek azok akár fix, akár simulékouy vámok, a mezőgazdaság inai súlyosan válságos helyzetén tényleg gyö­keresen és tartósan segíteni tudnának; és ab­ban az irányban keltek igen okadatolt aggo­dalmak életre, hogy a vámemelés az ipari termelésre nézve, ngy belföldi, mint 'külföldi relációban ká­ros hatással lehet, melv egész gazdasági életünk niegrázkódla- UEsá’f. eredményezheti és a iik* tóga/dóságra is: i,ai’os visszahatással lehet. A földművelés-; ügyi miniszter ur ezt ilkdőiny i> adós ma -1 nidi a megnjruwtető vá'kwswíl és »dő* nwrwii ' A Szovjet fél a berlini telefoniéi Berlin, április 9 Miég csak négy napja, hogy 15 évi sziianoleiée után B&rlki és Moezkva kör tóri ujjfböl megáttudjuit ?■ tel eíonforgai om és máris úgy látszik, hogy a forgalmat rövide­sen be fogják sziki te tói, A szovjetkormány .* német és az orosz postaigazgatóság között létrejött megállapodás eüénére csak hivate- los beszélgetéseket engedélyez, úgyhogy aa. ujságiirék nem juthatnak a telefonhoz. Á moszkvai néanet laptuxiósitók panasBzal for­dultak: a német, postaigazgatósághoz, mire * német káliigycmimisztériuni most tel fogja szólitana a szovjet-kormányt, hogy tartsa, b* a megállapodási, amelynek értelmébein az állalmi beszélgetéseik után tenmauadó szalbad- időben mindenki basznélhatja a beriin— l«i©«gfeaI©icRál Kiélje a csisi jőd-bróm ivó- & fürdokurák baasnálnti atasitísát. I Cateffed^ moszkvai telefont. Ha a szovjetkonmány ro- nakoílik eleget lenni a telezőiitásnak, akkor a néímet postaigazgatóság Mr szerku be fogja szüntetni a teleionfoigalma-t a behozatalnak behozatali szindikátusok ut­ján. történő irányításáról alkotott véleményé- vei. Mindenesetre megnyugtató azon közlése, mely különben válaszának egyetlen pozitívu­ma, hogy a behozatali jegyek alkalmazásá­nak szabályozásáról külön törvényt készít, de szerettük volna bővebben és részletesebben hallani, hogy milyen elvek vezetik e törvény készítésénél és miként gondolja a behozatal jegyek alkalmazását. Nagyon szeretnék és kiváaatosnak tartanok, ha ezen törvény- tervezet nem zárt ajtók mögött készülne, hanem annak készítésénél megfelelő mező­gazda-sági érdekképviselet hiányában meg­hallgatná az érdekelteket és a különbén mostohán kezelt szlovensskói magyar me­zőgazdák véleményét is. A vámemeléssel kapcsolatban nem hallgat­hatom el a gazda társadalom azon alapos meg­győződését, hogy semmiféle vámemelés nem enyhítheti a nehéz helyzetet, ha a termelés egyéb és részben itt felsorolt feltételei nem nyernek biztosítást és viszont a termelés bel­ső feltételeinek biztosítása feleslegessé teheti a vámemelést. A gazdasági béke iü|a A torüfakérdés rendezését a miniszter ur szükségesnek minősítette és reméljük, hogy ez az igazán egyszerűen és könnyen rendez­hető kérdés végre hosszú évek után megol­dást nyert, — nem tett azonban a miniszter ur említést a mezőgazdaságot igen érzéke­nyen sújtó szociális terhek, a gazdasági be- tegsegélyzői járulékok rendezéséről, arról, hogy a szociális terhek nagyobb összeggel sújt­ják a termelés minden métermázsáját, mint amilyen összeggel a vámot fel akarja emel­ni. Kétségtelen azonban, hogy a kű[forgalom szabályozást és a behozatal irányítást kíván. A mezőgazdasági termelés a külföldi beho­zatallal szemben védelmet követel. Bátorko­dom ennek a célnak elérésére a kiviteli, illetve behozatali szindikátusok működésének rendszerét kombinálva a be­hozatali jegyek rendszerével a miniszter ur és az egész kormány figyel­mébe ajánlani, mint a külforgalom szabá­lyozásának és irányítására egyedül helyes és kizárólag megfelelő legmodernebb rendsze­rét. A rendszer nagy előnye, hogy lehetővé teszi, hogy behozatal irányítása üzleti alapon és üzleti elvek szerint az egész gazdasági élet érdekeinek szem előtt tartása mellett történ­jen. Figyelemmel lehet a mezőgazdaság ér­dekeinek védelmére a nélkül, hogy előny­telen árdrágítást idézne elő és sértené más államok érdekét, mely semmiesetre sem le­het érdekünk egyrészt iparunk szükséges ex- pansióját és másrészt külföldi versenyképes­ségét illetőleg. Nagy előnye, hogy7 szolgálja és megerősíti az államok között annyira szük­séges gazdasági békét és közelebb hozza egymáshoz az egymásra utalt országokat, Nincs helye itt, hogy részletesebben ismer­tessem a nemzetközi szindikátusok működé­sét és működésűk szabályozásának részle tort, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ezen szindikátusokat természetszerűleg nagy hatáskörükre való tekintettel állami felügye­let alá kell helyezni és működésűket törvé­nyileg kell szabályozni. Ebben az esetben a behozatali jegyek kezelését kiviteli, illetve behozatali szindikátusokra lehet bízni, me­lyek azok kezelését a szabad forgalomnak á* a kereskedelemnek megfelelőbben tudják el­látni. mint az állami hivatalok. A költségvetésben a mezőgazdasági válság enyhítését szolgáló intézkedések céljaira egyetlen egy fillért sem találok. Égj ellen té­tel sincs, mely Szí övei íszkó zda.tótó fejlő­désé! elősegíteni igvokez-ue. ©gyeMén tétel sincs, mely a vázolt szükségességek megva­lósítását lehetővé tenne, avagy csak fizok Hő- késritóeére Legalább reményt nynjtfr>«tn» %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents