Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-09 / 82. (2303.) szám

mákokként nagy mennyiségű szerves és szervetlen savak keletkeznek, melyek 'semlegesítését csakis lúgos kémhatásu műtrágyákkal, tehát méezuítro- gérmel, rhenamafoszfáttal vagy t/hom áss alak kai tudj-uk biztosítani. Ha az erjesztés a talajban fo­lyik, akkor természetesen a, talaj mész állapotát is •mindenkor szem előtt' kell tartanunk. Alkalmam volt már SzJovenszkó területéről sok talajt biaíógiailag megvizsgálni és meggyőződtem arról, hegy azok messze túlnyomó részben töb­bé-kevésbé savanyuak és a legtöbb közülük mész- ben telítetlen. Ezek a vizsgálati eredmények arra mutatnak, hogy itt a talajok megfelelő meszezé&e talaj-javítási szempontokból alapvető fontossággal bir. Ugyanolyan fontos azonban az is, hogy a mű­trágyák megválasztásánál mindig szem előtt tartu­suk azt, hogy csakis oly műtrágyákat alkalmaz­zunk, amelyek egyben talajjavitólag is hatnak. Ilyenek a mésznitrogén, rhennniafoszfá1? thomas- salaik. Az ipari termelés racionalizálása s az emberi munkaerő A csehszlováktiai ipariigyd felügyelők évi jelen­téséből vesszük a következő érdekes adatokat: így nagy vasiüzem a bő célszerű kihasználásával a® 19(20—1928-as évek folyamán a (fűtőanyag szük­ségletét 45 százalékkal csökkentette. A mecilianizá- ció következtében kitérne év alatt egy m'unkás napi teljesítménye 896 kg.-ról 1434 kg. vasárura emel­kedett. Emellett a régebben hulladék gyanánt fel­halmozott salakból semmi sem maradit, mert abból utkövezésre felhasználható kockát, homokot s egy éb építőanyagot csináltak. Egy nagy papírgyárban 1918-ban 1540 munkás 16 millió kg. papírt termelt, vagyis egy munkásra egy év alatt 10.000 kg. papiir jutott. 1928-ban 1930 munkás 40.5 millió kg. papirt termett^ vagyis egy munkásra már 21.000 kg. jutott. Egy automobi'gyárnak érdekes tapasztalatai van­nak a mozgó szalag bevezetésével. MeigiáliLapitást nyert az, hogy az uj rendszert a fiaital, uj munkások sokkal könnyebben sajátítják el, mint a régiek, inéit ezek szaikképeseégeik lebecsülését látják ab­ban. Egy izzólámpagyár a mozgó szalag bevezetésével a termelési kapacitást teljes 100 százalékkal növelte. Egy sörgyár oly gépet szerelt fel, amely óránként 3000 palackot képes kimosni. A palackoknak a me­chanikus töltőhöz és dugaszt óhoz való juttatása any- nyira tökéletesedett, hogy a munkások számának emelése nélkül a téíjeeitrnémy 80 százalékkal emel­kedett.. Egy szövőgyár automatikus száritóberendezéssel a munikáeok létszámának három negyedrészét pótol­ni képes, emellett a gőzfogyasztás a felére esett. Egy keményítőgyár azt közli, hogy az uj techni­kai berendezéseivel a régebbi 24 órai szárítási időt egy órára leszáiLitatia. A legnagyobb cseh automobilgyárak egyike 1919- beu 1200 munkással 474 automobilt állított elő, a forgalom 32 millió koronát tett ki. 1920-ban 1100 munkással már 560 automobilt gyártottak s az évi forgalom 85 millió korona volt- 1923-ig a defláció következtében a termelés erősen visszaesett, köa­Vérszegény gyermekek igyák a o Csizi-vizet, Csizfürdő ben a munkások számát állandóan apasztották. 1924-ben már 760 munkás 788 automobilt állított elő, vagyis még 1918-ban egy automobil gyártásához 3 munkás kellett, 1924-ben mái- egy munikásira ju­tott egy kész automobil. Bkfco<r a termelés ismét erősebb mértékben kezdett fejlődni, 1928-ban 3800 munkás már 5800 automobilt gyártott s az évi for­galom 338 millió korona volt. Most tehát egy mun­kásra már egy és fél automobil jut. A gyár kapaoi •fása 1918 óta, tíz év alatt, 1020 százalékkal, evvel szemben a munkásak száma csak 320 százalékkal s a forgalom 400 százalékkal emelkedett. A gyáriparosok szövetsége a munkanélküliek se­gélyezéséről. A csehszlovákiai gyáriparosok szövet­ségének munkaadói bizottsága a múlt napokban tárgyalta a kormánynak a munkanélküliek segélye­zésére vonatkozó legújabb törvényjavaslatát. A bi­zottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a ja­vaslat végleges szövegezésénél a kormány a szövet­ség számos indítványát felhasználta. A legfontosabb kérdésben, a szakszervezeti segély és az állam által füzeteit pótlék Viszonyának kérdésében azon­ban a kormány az eredeti szöveget .tartotta meg, noha még a 3:1 arány is_rettenetes megterhelést jelent az állampénztárra. A javaslatban indítványo­zott 4:1 arányt az állampénztár nem lesz képes tel- jesitenii annál! fis ^ kevésbé, mert a j&yáslait: indokolá­sában összegezéríién ikí^ámitott s^élypiénzr jávoliród sem lesz' elég a munkanélküliek segélyezésére szük­séges összegek fedezetére. A közellátástigyi minisztérium a rossz méz ellen. A köeeJ'IáitásÜgyi miniztéríum most adott ki egy rendeletet, amelyben a járási hivatalokat felszólítja, hogy a mézhamisitásuak fokozottabb ügyeimet szen­teljenek e a hamisítókkal szemben a törvény tel­jes szigorúságával lépjenek fel. A mesterséges méz­nek valódi méz gyanánt való eladását feltétlenül hamisításnak s igy büntetendő cselekménynek kell minősíteni. A mürnéz előállítása csak azoknak a cé­geknek van megengedve, amely elv a közellátási mi­nisztériumtól erre engedélyt kaptak. Az eddig ki­adott mümézgyártási engedélyeket revízió alá ve­szik s a jövőben csak nagyon kevés számú uj enge­délyt adnak ki. Közvetlen tarifák Csehszlovákia s a kikötők kö­zött. Értesüléseink szerint a csehszlovák külképvi­seleti hatóságok több kikötőváros államának kor­mányával tárgyalásokba bocsátkoztak közvetlen va­súti tarifák megállapítása érdekében. Elsősorban Danzlg, Fiume, Trieszt és Susaik 6 néhány kisebb jugoszláv kikötőről van szó. önkéntes munkakönyvek a mesterségeknél. A kereskedelmi testületek már hosszabb idő előtt olyértelmü memorandumot nyújtottak be a keres- íkieddlemügyi minisztériumhoz,. hogy az törvény- javaslatot készítsen a munkakönyvét-; eltörléséről szóló törvény olyértelmü módosítása ia, hogy a műnlsakönyvek fakultatív használatát megenged­jék. Ezek. a törekvések eziöeág sikertelenek ma­radtak, ezért a mesterségeiket űző iparosok e Iható- •roztálk, hogy önállóan is fellépnek a mamik aiköny- vek újabb alkaílmazásánák engedélyezése érdeké­iben. A beitiiJesitők és mázolok országos szövetsége a múlt napokban máris kibocsátott munkakönyve- toet a segédek számára; ezek a könyvék természe- 'lesen nem kötelezők. Értesü'tésednk szerint ezt a példát követve egyéb mesterségeik központi iparos- szervezetei is kibocsátanak munkakör yveket. értéktőzsde Gyengült a prágai értéktőzsde Prága, április 8. A mai tőzsdén nagymér­tékű üzlettelenség Uralkodott, csupán jelen­téktelen kötések jöttek létre alacsonyabb ár­folyamokon. Később az ipari piacon az ér­tékek egy része visszanyerte veszteségét, sőt kisebb-nagyobb javulások is estek. Az ipari részvények közül a Königshoffer 20, Dux Bo- denbachi, Solo, Helmann 15, Schöller, Po- doli Cement, Berg és Hütten 10, Prágai Dux és Északi Vasút 5, Rézmüvek 3 és Poldi 2 koronával estek. — Ezzel szemben javult a Pozsonyi Kábel 20, Sellier 15, Cseh-morva 10, Cseh. Kereskedelmi 5, Skoda 5, Kosnia- nos 3, Cseh Cukor, Aussigi Vegyi, és Ring­RÁDIÓMŰSOR hoífer 2 koronával. — A bankpiacon egyedül a Nemzeti Bank emelkedett 25 koronával. — A beruházási piacon a konszolidációs 6 szá­zalékos 5, az osztrák népszövetségi 15, a 2.5 százalékos negyedik államkölcsön és a 4.5 százalékos államkölcsön 30—30, az amortizá­ciós 5 százalékos 15, a 4.2 százalékos pótköl- csöm, valamint a 4 százalékos államkölcsön 25, a 3 százalékos hadiszállitási kötvény 5 fillérrel gyöngült. — Exotákban a Caisse Commune járadékok a párisi közvetítési tár­gyalások következtében megszilárdultak. Prága, április 8. Valuták: Holland 1352, jugoszláv 59, német 803.60, belga '169.25, magyar 587.75, ro­mán 20.05, svájci 652.52, dán 900, angol 163.30, spa­nyol 428.50, olasz 177.0A óstzakarnerdkai 33.61, nor­vég 899, francia 132.45, bolgár 23.65, svéd 902. len­gyel 376.50, osztrák 474.25.-f- A prágai devizapiacon nem volt egysé­ges az irányzat. Berlin 0.15, Madrid 0.5, egy­séggel emelkedett, Paris 0.055, Bécs 0.025 ponttal esett.-|- Kedvtolen a budaüesti értéktőzsde. Az üzlet csaknem egész nap stagnált és a barát­ságtalan irányzat zárlatig tartott. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem sze­replő értékek közül a Moktár 85.5, Pestszent­lőrinci 15.2, Részvénysör 119, Felien 207, penoő árfolyamot értek el.-}- Élénk a bécsi értéktőzsde. A forgalom főleg az elektromossági, elsősorban pedig a Siemens értékekben nyilvánult meg. Ezek azonban kezdetben! árnyereségeiket hamaro­san leadták. Gyöngébbek voltak a magyar ér­tékek, főleg a montán-részvények, miután Budapestről nagyobbarányu leadási akció in­dult meg. A. csehszlovák értékek közül a Skoda szilárdult prágai vásárlásra. Zárlat fe­lé az üzlet ellanyhult.-j- Nyugodt a berlini értéktőzsde. Külföldi érdeklődés kissé emelkedettebb volt, minek következtében az irányzat tartott. Egyes spe­ciális értékek 3 százalékkal emelkedtek, né­hány érték kissé esett. A devizapiacon a bel­ga és francia frank határozottan szilárd, napi- pénzszázalék változatlan. Szlovenszkói utak javítása. A sztovensizkóí köz­utak szinte hírhedtek már, olyan rossz állapotban vannak. A tartományi és járási hivatalok most fo­kozottabb mértékben szentelnek figyelmet a köz­utak javítása kérdésének. A legközelebbi jövőben a Poprád—ótátrafüredd utat fogjak megjavítani. Ezen. kívül elsősorban a fürdő- és turistahelyeket összekötő többi közutat fogják megjavítani. A „dumping14 fogalmának nemzetközi meghatá­rozása. A nemzetközi kereskedelmi kamara az egyes államok kamarai központjaihoz kérdőiveket küldött, hogy az ily módon összegyűjtött anyag alapján a dumping fogalmát egységesen határozza meg. A csehszlovákiai kamarai központ nem tartja célszerű­nek azt, begy ebben a kérdésben nemzetközi anké­tet tartsanak, mert az egyes államokban oly eltérő rendelkezések vannak hatályban, hogy egy nemzet­közi ankét nem képes dumipingeflleneis intézkedése­ket kidolgozni. A prágai kamarai központ nézete szerint a dumping a legtöbb esetben a túlzóét pro­tekcionizmust szolgáló rendszabályok összességé­vel egyenlő. Behozatali jegyközpontot létesítenek. A mező­gazdasági, gabona és lisztkereekedelimii érdekelt * ségek a múlt napokban tanáoskózásokát folytattak airról a kérdésről, hogy a behozatali jegyek értékét miképpen keltene stabilizálni, mert a nemteljes értékű és nem stabil behozatali jegyek éppen ellenkező hatást idéznek élő, mint amit a köz­gazdaság vár tőlük, főleg azért, mert a behozatalit előmozdítják s a kivitelt hátráltatják. A behozatali jegyeket jelenleg az exportőrök igen nagy, sok­szor 50 százalékos diezázcióval kínálják, ami jelen­tős vámcsökkentést jelent. Ezáltal a belföldi ter­melés súlyosain károsod! « kivitel hanyatlik s az államnak az egész eljárásból semmi haszna sincs. A behozatali jegyek használatának kiterjesztésére való tekintettel az érdekelt testültetek azt indít­ványozzák, hogy a kormány központi behozatali jegyintézetet létesítsen, amely a behozatali jegyeket 2—4 százalékos ázrióhü'önbözéttel vásárolná s az importőröknek eladná. Az intézet csupán 1 száza lékot ezáirni'ihaitna fel kezelési költség óimén. Je­lenleg a terménytőzsdéken magánforgalomban sze­rezhetők s eladhatók a behozatali jegyek. Az önkormányzati testületek gazdálkodása és a kereskedők. A csehszlovákiai kereskedők központi szövetsége egy, a kormánynak átadott memoran­dumban az önkormányzati testületek pénzügyi gaz­dálkodásáról szóló törvény küszöbön álló novelllálá- eához foglal állást. A kereskedők felhívják a kor­mány figyelmét arra, hogy a községeknek a lég­ül óbbi években bekövetkezett eladósodását nagy- részben az állami pénzügyigazgatás Idézte elő azzal, hogy a községi pótadóik címén befizetett összegeket nem utalta ki azonnal a községeknek, hanem a hát­ralékos állami egyenes adók fedezetére vissza tar­tót Eá.A községek pénzügyi válságának okául nem tekinthető, tehát a pótadók korlátolt volta, hanem sokkal inkább a pénzügyigazgatás éppen említett eljárása a hibás. Emellett tagadhatatlan, hegy a községek pénzügyi gazdálkodásáról szói törvény mó­dosításokra szorul A kereskedők azonban már ele­ve tiltakoznak a pót adóhatár emelése ellen, mert az elhatárolt pótadó az egyedüli garancia a községek pazarló gazdálkodása elten. A. kereskedők központi szervezete végül azt is javasolja, hogy a községi terthekhez oly személyek is kötelesek tegyenek hoz­zájárulni községi adók formájában, akik ma nem fizetnek községi adót. A községek mai 6ulyos hely­zetén a kormány csak úgy segíthet, ha a községek visszatartott adóit az állami adóhivatalok azonnal visszafizetik. A faérdekeltségek ankétje. Értesüléseik szerint a vasutügyi minisztérium a legközelebbi jövőben ankétre hívja meg a fatermelők és faikereskedők érdekeltségeit. Az ankét elsősorban a szlovenszkói fának nyújtandó tarifakedvezmények kérdését tag­ja tárgyalni. Napirenden szerepel továbbá az orosz­országi fa piaeradebásu folytán emelkedő verseny kérdése is. Csehszlovákia részvétele a milánói minta vásáron. Csehszlovákia kereskedelmi és ipari körei az idei milánói mintavásáron sokkal nagyobb mértékben vesznek részt, mint a múltban. A milánói minta- vásáron ugyanis nemcsak olasz, hanem jugoszláv, görög és más bálikáuáilamok kereskedelmi köreivel ■is kitűnő összeköttetések létesíthetők. Megszüntetik a disznótor-adót. A mezőgaz­dasági válság orvoslására irányuló kormány- intézkedések között a hasadó megszüntetése is szerepelt. Főleg az állami költségvetés szempontjából ez a terv nem valósítható meg, a pénzügyiminiszter hajlandó azonban adómentességben részesíteni az otthon, a házi szükségletre ölt állat húsának a fogyasz­tását, vagyis — ha a terv megvalósul — a pénzügyőr nem fog megjelenni hívatlan ven­dégként a disznótorokon. A február havi kivándorlás statisztikája. Az álla •mi statisztikai hivatal közlése szerint ez óv február jábau Csehországban. 567, Mórva országban 204, Szló- venszkón 1175 és f\uszinszkóban 234, öészeeeai tellát 2180 kivándorlási útlevelet állítottak ki (1930 ja nuárj'ában 1760). Franciaországba 656, Németország­ba 227. Belgiumba 291, Ausztriába 60. Magyaror­szágba 2, Romániába 11, Jugoszláviába 11, Lengyel országba 9, Szóvjeíoroszországba 4 e a többi euró­pai államba 53 személy kért és kapott kivándorlási útlevelet. Kanadába 461, Argentínába 219, az Egye sült Albumokba 154, Uruguayba 2, Brazíliába 7, Tu nie-ba 6 s más túl a tengeren levő államokba 1 sze­mély kapott útlevelet. Ezzel szemben a tényleges kivándorlás a Mióvá dallal ők kimutatása szerint így alakult: Kanadába 287. az Egyesült Államokba 441, Argont inába 226. Uruguayba 5, Brazíliába 2 s más túl a tengerem levő állam tokba 5 személy vándo­rolt ki­CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Gramofon. Operaáriaik. 12.35 Zeneikari h-angvenseaiy Suppé, Jones, FeMu, Albin! és Nedbal müveiből. 16.30 Kamarazene. Műsoron Ondfisek és Ivrejcí müvei. 17.25 Német hírek és előadás. 19.05 Szórakoztatózene. Műsor bem ond'ás szerint. 20.00 Leadás a Mozarteumból. Mahler Gusztáv dalai. 21.15 Modern táncok. Gramofon. 22.15 B. Wiedermann orgonahang v e rsenye. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.30 Prága, 13.30 Hírek magywul. 16.30 Zenekari hangverseny. Mű­soron d’Albert müved. 19.05 Szólista hangverseny. J. Wiaková ének, E. K rizsán zongora, E. Mysiive- csek gordomika. 20.00 Opera Columbia lemezeken 21.00 Szórakoztaitózene. 22.00 Prága. — KASSA 12.05 Gramofon. 13.00 Hírek. 17.10 Zenekari hang­verseny. 1. Mozart: Fantázia a Don Juan motívu­maira. 2. Lortzing: Fantázia az Udima operaiból, 3. Gounod: Faust. 19X55 R. Straues dalait énekli E. Koíe&ová. 19.30 Lengyel zongora szerzemények. Moszkovezky, Chopin, müvei. 21.00 Zenekari hang­verseny Műsor bemondás szerint. 22.55 Hírek ma­gyarul. — LEIPZIG: 21.15 A jelenkor zenéje. — MILÁNÓ: 21.15 Zenekari hangverseny. Műsor be­mondás szerint. — MÜNCHEN: 20.50 Didó és Aeneas. H. Ouroella operája. — RÓMA: 21.02 Opera a kir. színházból. — BÉCS: 11.00 Zenekari hang­verseny. 15.30 A Hauiptmann zenekar hangverse­nye. 17.10 Mesék kicsinyeknek, nagyoknak. 20.00 Bécs és környéke. Dalok. Brekii A. Arnodd, zongorán kísér G. Hegedűs. 21.00 Szökés. Auer rádióidimje négy képben. Utána zenekari hang­verseny. — BUDAPEST: 9.15 A m. kár. Orsz. Tiszti Kaszinó szalonzenekarának hangversenye. Vezé­nyel Beriha István. 1. De Mieheili: Spanyol induló. 2. Kóter Béla: Vígjáték nyitány. 3. Lanner: Udvari táncok — keringő. 4. Gáordano: Andrea Ohenier — ábránd. 5. Mioheili: Valencia — Pasadoble. 6. Fali Leó: A kedélyes paraszt — nyitány. 7. Mamiéi die Falta: Aragoaosa. 8. Rossdni: Semiramis — nyitány. 9. Iradier: La Paloana — szerenád. 10. Sontis: Ámor Eriolio — tangó. 12.05 Eugen S’tepat oirosz batatejka zenekarának liangversenye. 1. Ta­mara, keringő. (Zenekar.) 2. Mi cigányok — cigány­dal. (Andreeff, Sohafranof és kórus.) 3. Este volt — románc. (Adreeff.) 4. Orosz népdalok: a) Folyó mellett; b) Dollija ziiaja; c) A mii Munkban. 5. Jermiak sírja — orosz ballada. (Kórus.) 6. Stepat— Kalmár: Van egy kis lakás. (Zenekar.) 7. Abaza: Ködös őszi reggel — cigányrománc. (Hegedű: Misdba Guroenik — ének: Solraíranof.) 8. Vág ka­tonádat. (Ghomufov, kórus.) 10.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az fekolánkivüli népművelés rádió- előadása.) 1. Bihari verbunkosok. Előadja Bura Sándor és cigányzenekara. 2. Dely Ferenc dr. pénz­ügyi s. tóflkár: „Az il'leitéikek lerovása”. 3. Massány Ernő dir.: „A mindenség határán”. 4. Bihari verbun­kosok. Előadja Bura Sándor és cigányzenekara. 5.10 A m. kir. Földmiveiésügyi Miinisztérium rádió- eiőadássorózata. Borbély Kálmán m. kir. gazd. fő­tanácsos: .Magyarország mezőgazdasági termelése 1929-<ben“. 17.45 Az Első Budapesti Oiferakör hang­versenye. Vezényel Bundsohuh István. 1. Niki: A réteken keresztül — induló. (Együttes.) 2. Niki: Vidám életképek — keringő. (Kvartett.) 3. Kaste- neder: Cigány szeretem. (Együttes.) 4. Egy ablak­nál állj meg cigány. (Bundschuli és Link.) 5. Niki: Hangversenynyitány. (Kvartett.) 6. Alímann: Ci­gány estidal, (Bundschuli.) 7. Chnnak: Aludj ked­vesem — szerenád. (Bundschuli.) 8. Niki: Induló. (Együttes.) 18.50 Angol nyelvoktatás. .1. W. Thomp­son.) 19.25 GyO'i'sirási lunfolyám. (Salabey Géza.) 21.15 A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Közreműködik Bársony Dóra, Ha­tása Gitta és Rétté Geibrieillia. a in. kir. Operahá/. művésznői. Vezényel Beng Ottó. 21.45 Farkas Jenő ée> aigányzeuekarónáik hangversenye­ÁRUTŐZSDE + A prágai cukorpiac gyönge. Nyersáru- jegyzés Aussíg loko 95—95.5. + A prágai terménytőzsdén szilárd irányzat ural­kodott. Később búzában a kínálat nem elégítette ki a keresletet, úgyhogy az áraik 2 koronával estek. A többi áru tartott.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidéki búza 24.10—24.30, felsőtiszai 21.95—22.25, egyéb 21.60—21.95, rozs 11.60—11.85, tengeri tiszántúli 12.55— 12.80, egyéb 12.75—12.95 pengő. A többi ga- bonacikkben az árak változatlanok maradtak, J- A mai budapesti terménytőzsde határidő­piacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyengébb, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok magyar búza májusra .21, 21.02, 21.04, októberre 20.53, 20.55, 20.57 pengő. + A berlini terménytőzsdén lanyha irányzat mel­lett a következő árakat jegyezték: búza 262 —265, rozs 163—165, mialátaárpa 199—202, takarmány­árpa 180—1S9, zab 158—166, búzaliszt 29.5—37.5, rozsliszt 23.75—27, búzákorpa 10.25—11, rozskorpa 10.5— 11.25, viktoriahorsó 23—28, apró ehető borsó 19—23,' taharmányborsó 18—19, peluska 17—19, bükköny 20—22.5, repcepogácsa 15—15.5, lenpogá­csa 19—19.5. szárazszeiet 7.2—7.5, burgonyareszelék 15.5— 16. ffl iuidanesfi értékW-zsúe árüoüysmal: íV/S tv V. Ang’.-Maryar ...... 78.— 80.— Hazai bank . ...... 51.— 52.— Magyar Hitel 70.— 75.50 Jelzálog. ........ 40.— 40.— Leszámítoló ....... 86.30 86.20 Magyar-Olasz . 67.— 67.— Osztrák Hitel ..»«** 41. - 41]— Kereskedelmi bank .... 108.20 !1Q]50 Magy .ált tkpt. ...»»• 82. 8180 Első hazai tkpt. 182.- 180^ — Borsod-Miskolci 14]50 14'60 Oonoordia ....»»»» 4]20 4 30 Budapesti malom • , « < • 24 10 Oizelia malom . . » • » ■ 12'50 12 50 Hungária malom . » » • • — j— 18 90 Beocsini . . . . « • • — ' — Felsőm szén ..*•»• —■ Drasche ..,.!»!.•• 150"— 150' — Magnezit ..................... ..... * • 223"— 226*— Magy ált. kőszén » » » • g64" - 656*— Salgó .............................* » • 44'70 47-60 Ur ikányi ^25 50 119 — Kóburg )7 50 16- — Osáky ............................... 8'— — • — Mag yar fegyvergyár . . * » 2fj7 50 242 80 Ganz Danubius ...*»» 99'1Q ”97-50 Ganz villamos . . , » * * —' — — • — Hofherr......................... * s * 10'30 10-20 Láng ........................ * » • 72‘— 70- — Li ptak.....................* » a > — Győ ri vagongyár .***-• 28'30 28- — líima . . . . . 1 » » * * 82‘40 82 60 Schliok .,..»*»** —*— — Orsi. fa .•«*■*«» 8’— 8.— Naschitzi . , . r » » « * —144-— ijevante 8.— Közati . ■ t t i • i • • — üélivasnt . .»**»** lllamvaeut .•*«»»• 27'80 <890 Tröszt ........ 29 3 28.90 Magyar cukor ...... U8 20 110.— ! * * * 11010 10950 Hungária műtrágya .... 3J.50 33 30 Kiotild......................... » » • ____ ___ ta immi........................ 53 _ P3 50 PR ÁGÁI MAGVAR HÍRLAP Kéziratodat ticm firziiuk meg é& nem udunl< vis«*a Szlovenszkó) szerkesztő: Telléry Gyula — Rusziuszkói 'zerltesztő: Ráca Pál. Irodalmi ftK munkatárs: Szikla? Ferenc dr. Kassa ildcr-u 9 — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, l Döbrentei- tér 9. Telefon: Ant. 530-02.

Next

/
Thumbnails
Contents