Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-12 / 59. (2280.) szám

10 )( Amerika, uszóstafétája szeptember hónapban Prágában vendégszerepei )( Újabb terv merült lel Parisban Cochet és Kozseluh Károly exhibitions-meccsére nézve. A két VQÍág.baa'iniO'k a ! délirancSaoirszági árvízkárosultak ja­vára mérkőzne, amennyiben a nemzetközi szövet­ség erre az engedélyt- megadja. )( Földessy János dr. magyar szövetségi kapi­tányt az MLSz saját kérelmére zsűri elé állítja a legutóbbi futibívllpör ükben tett vallomása kapcsán ért támad ások tisztása érdekében. A kapitányt Pataky Mihály, profi-e. vetségi kapitány helyette­síti a vizsgálat végéig. )( Magyarország fodettpálya-tenniszbajnokságait tegnap befejezték. Férfiegyes bajnok: Rrepusk. Női bajnok: Baiumgiarten Magda, fénpipáros bajno­kok : Krepusha—-Báné Lehel Vegyespáros baj­nokok: Bauimgarten Magda—Döme-. RÁDIÓMŰSOR '*saBBK®aRaKSS5Ssmz.”:eic.ti^aE8iR-^{*«» CSÜTÖRTÖK ‘PRÁGA: 11.15 Híres művészek gmmoíonou. 12.35 Zenekari hangverseny. Modem táncok. 16.30! Kamarazene. Közremiüködiiik az Ondrísék-kvartett.; 1. Mozart: Vonósnégyes C-dur. 2. Dvorák: Vonós-' négyes D -moll. 17.25 Német híreik és előadás. 22.15 B. Wiedermanm orgonahauigversenye a Béréinek j mozgóból — BRÜNN: Gramofon. 16.30 Zenekari, hangverseny Oberthor, Fuc6ik, Pro váznak,. Vasata! unéveiből. 17.25 Német est. Többi műsor mint! Prága. 19.05 Francia zene a nagy forradalomból. —J POZSONY: 11.30 Operák gramofonon. 12.35 Prága. 13.30 Magyar és néniét hírek. 14.00 Terménytőzsde. 16.30 Zenekari hangverseny. 1. Ridíky: A május meséje. 2. Énekbeiét 3. Gounod: Meditáció Bach A ve Mariájára. 4. Énekbetét. 5. Klaes: Balettszvit 18.05 Tarka est gramofonon. 19.05 Briinu. Egyéb. ■mint Prága. — KASSA: 12.05 Zenekari hangver­seny. 1. Lehár: Fiatalságom. 2. Jessek Valcer. 3. Kálmán: Egyveleg. 4. Siede: Esti csönd: 5. Yadn: i Ta Bouche. 17.10 Tarka esi gramofonon. 19.05 Briiinin. 22.00 Prága. 22.55 Magyar hírek. — MÁHR.- OSTRAU: 12.30 Zenekari hangverseny Verdi, Puccini, Mascagni müveiből. — HAMBURG: 20.00 Wagner-esi — RÓMA: 17.30 Anoona zongora­művész, Marciano szopránénekesnő, Mooesohi bari­ton énekes közös hangversenye. 21.02 Opera a kir. színházból. — BÉCS: 11.00 A Silving zentekar hang­verseny. 15.00 Kóprádió. 15.15 A Baner zenekar játéka. Weber, Straiues, J. Goldmamk müveiből. 17.10 Gyermekek és áltatok idegen országokban. 20.00 Bécsi dalok estje Utána a SSüvingBenekar hangversenye. Brit nemzeti est (261.3 m. 1148 ke.). 16.00 Egyházi ének a Westmánsteri apátságból 16.45 A Chelsea okiéit hangversenye. 21.35 Halié hangverseny. 1. Schumann: I. szimfónia. 2. Beetho­ven: V. szimfónia. 23.45 Tánczene. — BUDAPEST: 9.15 A m. kir. Országos Tiszti Kaszinó szalon­zenekarának hangversenye. Vezényel Bertha István karnagy. 1. Joh. Strauss: Perzsa induló. 2. Friml JJose-Marie — egyveleg. 3. Tirendelli: Mistica — zenek ép. 4. J. Strauss: Udvairi bál-táncok (Hafball- tajQze) — keringő. 5. Bayer: Babattmdér — egy­veleg. 6. Longhiborough: Summer neon — inter­mezzo. 7. Parlow: Gigányezerenád. 8. Rubinstein: Melódia. 12.05 G ramofonhangvereeny. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az iökolánfciviili népművelés rádiéelőadás.) 1. Dalok Szigliigetá Ede „Csikós “- bői Előadja Szabó László, a Városi Színház ope­raénekese, Bura Sándor és oígányzenekaránaik kí­séretével 2. Horn József dr. felsőkereskedelmi isk. igazgató: „Az lparszervezet“. 3. Dalok Szigligeti Ede „Csákós“-ából. Előadja Szabó László, Bura Sándor és cigányzenekarának kíséretével 17.10 A m. kár. Földmive légügyi Minisztérium rádáóelő- adásecrozata. Németh József m. kir. gazdasági ta­nácsos, kertészeti tanár: „A szántóföldi dinnye­termesztés". 17.45 Zenekari hangverseny. Vezényel Berg Ottó karnagy. 1. Boildieu: A fehér nő — nyitány. 2. Verdi: Aida — ábránd. 3. Eysler: A 'halhatatlan lump — keringő. 4. Grieg: I. Peer Gynt szvit. 5. Kálmán: Tatárjárás — egyveleg. 19.00 Angol nyelvoktatás (J. W. Thompson). 19.35 Hangverseny. Közreműködik M. Hir Sári (zongora) és Mohár Imre dr. (ének). Zongorán kieér M. Hít Sári. 1. Régi olasz áriák: a) Astorga: Ó jöjj halál (Vogl’io morir); b) Paisielto: Nem pezsdiil már szivemben (Ned cor...) (Molnár Imire dr.) 2. Cho­pin: a) Des-dur és c-uiolil előjáték; b) As-d-ur Poionaiee (M. Hir Sári). 3. Régi magyar dalok Hodula István feldolgozásában (Molnár Imre dr.). 4. a) Rachmaninoff: g-moll előjáték; b) Prokof­fieff: Induló; c) Liszt: Rákóczi-induló (M. Hir Sári). 5. Magyar népdalok Lajtiha László feldolgo­zásában (Molnár Imre dr.). 20.40 A Budai Dalárda hangversenye. Vezényel Szeghő Sándor m. kiír. honvcdtörTskairmester, a Budai Dalárda karnagya és a Magyar Dalos Szövetség országos karnagya. Közreműködik a m. kir. 2. honvédgyatogezred tel­jes zenekara és Feremcsik János zongoraművész, a m. kir. Operaiház korrepetitora. L Bacih; Prefl/u- dium és Fuga. felőndij-a Feirencsik János. 2. Üdvözlő beszéd. Tartja Ripka Ferenc főpolgánmesiteT, a Bu­dai Dalárda elnöke. 3. Cheru'bini; Rekviem — Férfikarra és nagv zenekarra. 4. Szeghő Sándor: Előjáték a „Báthory Erzsébet" c. operához (zene­kar). 5. Áxlám Jenő: Falu végén kurta kocsma (férfikar). 6. Szeghő S’ándor: „Báthory Erzsébet" c. operából: „Martaitok bordáin “ (férfikar és zímekar). Majd: Ferii s Jenő és cigányzenekarának hnngverse®ye a Britannia-szállőből. 1 mezőgazdasági váiság a rakfárszővetgcezeteStre is ránafíaiaciik Prágta, március 11. Szlovensakón és Ruszinszkóban a szőve tke- - zeti szervezkedés a történelmi országaik szé­les alapokra fektetett szövetkezeti hálózatá­val szemben még naigyon kezdetleges állapot­ban van. Bizonyára hasznos munkát végzünk, ha legalább egy rövid pillantást vetünk a történelmi országok raktárszövetkezeteinek működésére s akkor meglátjuk egyrészt azt, hogy ezek a szövetkezetek milyen hatalmas és áldásos munkát fejtenek ki a kisgazda tár­sad a lom, a földművelő nép érdekéiben, de megláthatjuk azt is, hogy a szövetkezeti szer­vezet minden előnye mellett is a mezőgaz­dasági válság leküzdésének csupán egyik szerény eszköze, amely a mezőgazdaság vál­sága folytán maga is erősen szenved. A prágai szövetkezeti központ, a gazdasági szövetkezetek központi jednotájának raktár- szövetkezeti alosztálya a múlt napokban tar­tott évzáró közgyűlést. Az ott elhangzott gaz­dálkodási és pénzügyi jelentés szerint a múlt év második felében a gabona áresése miatt jelentősen megapadt a raktárszövetkezetek üzleti tevékenysége. A gazdák keveset vásárol­tak, akkor is csak hitelbe s ennek következ­tében a szövetkezeteknek a tagokkal szem­ben fennálló követelései erősen megszaporod­tak. A szövetkezetek sokat szenvedtek az egyre szaporodó fizetésképtelenségek miatt is, ami ellen nem volt védekezés. A szemes terményekkel való kereskedés erősen szenve­dett az értékesítés válsága folytán. A keres­kedelmi és hitelszolgálatot érintő informá­ciós tevékenység a legpontosabban van meg­szervezve. A mezőgazdasági válság, ez az akut jelenség, a raktárszövetkezeteket üzemi költségeik legnagyobb mértékű korlátozására kényszeríti. Csehországiban a múlt év folyamán 95 rak­társzövetkezet 190 fiókkal működött. Ezek a szövetkezetek az 1928—29. gazdasági évben 100.730 vagon árut adtak el 1 milliárd 183 millió koronáért. Az előző év forgalmával szemben ez a forgalom 33 százalékos növe­kedést mutat. Az árukereskedelem 57 millió korona nyereséget ért el, vagyis a haszon 4.92 százaléknyi, ami azt jelenti, hogy a gazdák­nak valóban olcsó értékesítési szolgálatuk volt s a fogyasztók sem terhelték meg. Vala­mennyi raktárszövetkezet igazgatási költsége 55 millió korona volt, amiből 15.12 százalék a kamatokra, 9.2 százalék a tőke törleszté­sére s 26.6 százalék a hivatalnoki kar ellát­mányára esett. A raktárszövetkezetek rész­jegytőkéje 28 millió koronát, a tartalékalapok 37 millió koronát tesznek ki. A. tagok száma 88.000. A közgyűlés elhatározta, hogy a nem szövetkezeti kereskedelmi ügyletekkel telje­sen felihagy s a hitelnyújtást is meg fogja szo­rítani. Dvorák László dr. vezérigazgató beszámoló beszédében rámutatott arra, hogy a mezőgaz­da ság már többször volt súlyos válságban, de azután mindig jobb napokat is látott. A mai válság idején nemcsak az a kérdés áll fenn,, hogy milyen lesz a termés, ma a helyzet sok­kal nehezebb, mert állandóan működő okok nehezítik meg a me­zőgazdasági termények értékesítését. A há­ború után a népesség szaporodása nem olyan nagy, mint a háború előtt volt. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés egyre intenzivebbé válik, s a többtermelés sokkal gyorsabb lépésben halad előre, mint a há­ború előtt. A tengeren túl levő államok mezőgazdasága olcsó géperővel műveli a földet, uj területek megművelésével növeli a termelést. Egyes mezőgazdasági termé­nyek, igy a zab, fölöslegessé váltak. De a fogyasztás is erősen átorientálódik, a liszt helyett a vitaminokban gazdagabb termé­nyek felé fordul a közönség figyelme. Mindezek az okok közösen idézték elő a ga­bona áresését. A kanadai Pool is válsággal küzd Számos közgazdászunk a mezőgazdasági válság egyetlen orvosszerét a mezőgazdaság­nak a kanadai Poolok mintájára való meg­szervezésében látja. Hogy ez a felfogás meny­nyiben állja meg a helyét, azt a Pool évi je­lentésének vizsgálatából láthatjuk. A múlt gazdasági évben az 1928. évi ara­tásból, amely 104 millió busbelt tett ki, (1 bushel 27 kg), 1929 augusztus 31-én mind­össze 48 millió bushel volt a Pool kezében. Jellemző, hogy , a Pool egyetlen egy kilogram gabonát sem adott el az Egyesült Álla,rmokba, noha a ka­nadai mezőgazdaság egyébként 27 millió bushelt szállított oda. A winnipegi gabonatőzsde nézete szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy az Egyesült állainok-beli kereskedők a Poolt és annak törekvéseit bojkottálják. A Pool gazdasági jelentése szerint az utób­bi évben óriási mértékben megszaporodott a coimbines-nek nevezett arató-cséplőgép, amellyel 5—6 munkaerőt meg lehet takaríta­ni. Eme gépek bevezetése a munkanélküliség katasztrófái is emelkedését hozta magával s a gazdák két-három hónappal korábban bocsá­tották a Pool rendelkezésére a gabonakész­letet, mint az előző években. A munkanélkü­liség leküzdése és a gabonakészletek túlságo­san rohamos növekedésének megakadályozá­sa céljaiból a Pool 2 oemt jutalmat fizetett bú­st elenként a december 1-e után szállított gá­ti onakészle tokér I. A Pool 1929. évi gazdálkodása 288 millió 97.971 dollár forgalmat tüntet föl, ami 38 mil­lió dollár csökkenést jelent az előző év ered­ményével szemben. 1923-ban, a Pool létesíté­se előtt a farmer 1.01 dollárt kapott 1 bushel gabonáért. 1924-ben a gyenge termés után a Pool 1.66 dollárt fizetett, 1927-ben 1.42-t és 1928-ban 1.18 dollárt kapott a farmer, emellett a Pool a termelőknek ama 48 mil­lió bushel gabona árával tartozik, amely az 1928. évi termésből visszamaradt s amelyre a farmerek csupán némi előlegeket vettek fel, a végleges árak máig sincsenek megálla­pítva és nincsenek kifizetve. A jelentés szerint a kanadai gabona értéke­sítése az utóbbi két évben rendkívül válságom volt. Ennek ellenére a Poolnak 70.000 vagon gabonát sikerült elhelyeznie. A Pool igazga­tósága ismételten hangoztatta azt, hogy az I Csizi jód-bróm gyógyfürdőJ A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektnst a fűrdöigazgatóságtől ___________________________________Caixffirdgn- | ár akat nem a kínálatnak, hanem a kereslet­nek kell kialakítania. Ezt az elvet szemmel tartva, a Pool visszatartotta a készleteit az erős kínálat heteiben. Ez a kereskedelmi politika az 1929. évben nem vált be annak ellenére, hogy a Poolt számos nagy kanadai pénzintézet olcsó hi­tellel támogatta. Kanadának búzával bevetett területei évről- évre növekszenek s kitűnő termések éveiben oly mennyiségű gabonát kínálnak a farme­rek, hogy azt még oly hatalmas szerve­zet sem képes elhelyezni, mint amilyen a Pool. Vannak olyan törekvések is, amelyek a 100 százalékos Pool megszervezésének a szükségességét hangoztatják, vagyis azt kí­vánják, hogy abban minden farmer résztve- gyen. Ez azonban csak törvény utján volna lehetséges és a magán-gabonakereskedelem­nek a teljes megszüntetését jelentené. Kétségtelen az, hogy ha a mezőgazdaság valóban fölösleges készleteket termel, azo­kat a száz százalékos Pool sem képes elhe­lyezni. A csehországi rak tár sző vetkezetek és a kana­dai Pool évi jelentéséből egy kétségbevonha­tatlan tény tűnik ki: a mezőgazdasági válsá­got a termésértékesités legkitűnőbb meg­szervezése sem képes megszüntetni. Akik a kanadai Poolokban valami ideális és tökélev- tes értékesítő alakulatot látnak, azok számá­ra kiábrándító a jelentésnek ama része, hogy a farmerek az 192S-ban beszolgáltatott 48 millió bushel gabonának az értékét a Pooltól a mai napig sem kapták meg. Mindezekből az következik, hogy a mezőgazdasági termé­nyeknek a szövetkezetek utján való értéke­sítése, illetve ennek megszervezése csak részben enyhítheti a mezőgazdasági válság bajét, radikálisan azonban nem képes azt or­vosolni s akik a raktárszővetkezetekjnek tör­vényes kényszermegszervezését sürgetik, azok a magánkereskedelmet kizáró s lényegié­ben a gabonakereskedelem monopolizálásá- hoz vezető, tagadhatatlanul százszázalékos Pool bevezetéséért dolgoznak. ______________1930 március 12, szerdák wm manmMsmKB^^BnaBBEsxmixiseniK&zxxitm&masamm---------------------------------------------------------—------------------------­Fe bruárban csökkent a vasúti forgalom. Folyó év február havában a csehszlovákiai ál­lam vasutakon összesen 405.104 vagont távol- tak, ebből 361.005 vagon a belföldi szállításra esik s 44.099 vagon árut a külföldre szállítot­tak. Fedett tehervagonrakomány 178.090, alacsony oldalfalas 9852, magas oldalfalas és szénvagon 290.360 volt. A múlt év február ha­vában mindössze 374.135 vagont távoltak; az idei eredmény a belföldi forgalomnál 37.148 vagonnal emelkedett, a külföldre irányított szállítmányok azonban 6169 vagonnal csök­kentek. A végeredmény 30.960 vagon emel­kedést mutat. A folyó év február havában az enyhe tél következtéiben a szénszállítás na­gyon megcsappant: 16.192 vagonnal kevesebb szenet szállítottak, mint a múlt év február ha­vában. Ai Odera-hajózás megkezdődött. Az Odera folyón a hajóforgalom teljes mértékben megindult A ked­vezményes Odera -haj ózási tarifákról az Odera-hajó- zási részvénytársaság M.-ostraui vezérképviselete ad felvilágosítást. A vágvölgji magyar kisgazdák gazdasági tanul- mányutja és tenyészállatvásárlása Tornaiján. Vág- hosszu'failváról irjáik: Tudvalevő, hogy az áillamfor- dulait óta Szlovenszkó ©zairvasimarhaiíenyésztése nagy visszaesést mutat, aminek égjük főoka a megfelelő tenyészbikák hiánya. Mig a kis Magyarország az évenként, tartott budapesti teny északatkiálliláeon európai színvonalon álló tenyészetet tud bemutatni s a magyar talajon nevelt szarvasmarha tej élőké- pességót sok-sok, évi 8000—10.000, sőt 14.000 liter tejbozamu tehén dicséri, addiig nálunk Szlovén szkon, egyes nevesebb tenv'észrtők kivételével, a gazdák kezén silány minőségű szarvasmarha-állomány van s csak az utóbbi években eszméltek rá az illetékes hivatalos körök, hogy a jobb tenyészetek felkutatá­sával! s azok terjesztésével foglalkozzanak. így te­relődött a figyelem többek között Tornaija egyik szorgalmas mezőgazdájának, Hámos .László földbir­tokos szarvasmarháira. Hámos tehenei az 1928. évi országos tejelőversenyen az első dijat kapták, leg1- jobb tehene, Maitild, évi 7892 kgr. tejet termelt 4 százalékos zsirtartailommal A versenyre feilálilitott többi tehene is hasonló eredményt ért eh — A Vág- völgye öt magyar községéinek (Vágsellye, Vág­’hosszuíaiiu, Vágfarkasd, Szslőce, Tardoskedd) gaz­dái 300 km.-es útira váüak.oztak, hogy megtekintsék az országos hirü tenyészetet. Hámos László dir. ha­gyományos magyar vendégszeretetbe 1 fogadba a kis­gazdákat és tanulságos magyarázat kíséretében mu­tatta be tenyészetének értékesebb példányait 6 be­számol ója tulajdonképpen az atyja idejében kifej­lesztett tenyészetnek negyven évi fajkiváilasiztiásá munkájáról adott tanulságos kénét Többek közölt rámutatott arra, hogy mennyire fontos a kiválasztás a tejelés szempontjából még a legnemesebb fajok vérkeveredése eseten is. Mintegy' huszonöt évvel ezelőtt a tehenészetbe az ürményi Hunyady-féle beírná tehenészetből egy fajtiszta bika került, azon­ban utódai a tejelés szempontjából erős visszaesést mutattak, igy például egy napi 25 latért adó tehén tőle való leszármajottjai már csak napi 3 litert ad­tak e ennek következtében az apaállat összes le- szármaaottjatt ki keltett selejtezni a tenyészetből. Az öt vágmentd magyar község kiküldöttei a halot­tak és látottak alapján a 6—8000 liter évi tejlhozamu ivadékaiból kilenc bikaborjut vásároltak meg, hogy a sajóvölgyi kitűnő tejelőfajnak Yágvölgyre való átplántál ásával ott is előbbrevigyék a tejtöbbterme- lés ügyét. A postatakarékpénztár felállításának tervéhez. Közöltük már, hogy a postaügyi minisztérium pos- tatakarékpénatár megszervezését tervezi. Ez az in­tézet venné át egyebek között a csekk hivatal mai ügykörét is. A folyószámláiul!jdonosok pénze 1.5 százalékkal fog kamatozni. Az illetékes törvényja­vaslat szerint a kormány meghatalmazást kapna arra, hogy még ennek a minimális kamatnak a fi­zetését is megszüntethesse. Ezt az intéizkedést a javaslat indokolása azzal magyarázza, hogy a postai folyószám'laszolgálatot a postaigazgatás nagyon cse­kély dijak ellenében végzi s a postai oeekkhivatal- nál rövid ideig fekvő számiaíbeiét kamaímemteseége esetén a folyószámla tulajdonosát különösebb káro­sodás nem éri. Megfelelő imtézkedér történik annak érdekében, hogy a megszűnő postai csekkhivatal agendáját a takarékpénztár simán és zavartalanul vehesse át, illetve folytathassa. Ezért a postataka­rékpénztárról szóló törvény kihirdetése napján lép életbe. A postatakarékpénztár megszervezése már csak a csekkhivalóinak a Yencelitéri uj palotába való átköltözése után várható. Kevés a® ötfilléres váltópénz. A kereskedőív kö­reiben állandóan szaporodnak a panaszok az öt és tizMléres váltópénzben mutatkozó hiány miatt. A pénzügyminisztérium ugyan már régebben kilátás­ba helyezte, hogy ebből a váltópénzből megfelelő mennyiséget fog veretni, eddig azonban semmi sem történt eme hiány pótlására, ellenkezőleg, ebből a pénzből mindig kevesebbet ás kevesebbet lehet lát­ni forgalomiban. A pénzügyminisztérium azórt nem siet eme panasz orvoslására, mert az öt és tiizfillé- res váltópénz verése határozottan passzív. Ezen ugv lehetne segíteni, hogy a minisztérium például 25 fillér névértékű váltópénzt bocsátana forgalomba e hogy azok ne legyenek összetéveszthetők a 20 vagy 50 filléres váltópénzzel, a 25 filléres ki volna lyukasztva, mint azt Franciaországban bevezették. lonsiorakiallifiás Jtk ,'t—I——■Wl JlUIMWHWMlimW'UI-r. gk M v n BS V SBI 4% £ Kosice, z lina, MOTIIbSF’KBS® W SF H Forp™ Mozipalota, „Musika" Hangszerház. vliácfiliirii zongoráiból

Next

/
Thumbnails
Contents