Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-07 / 55. (2276.) szám

'PítAAiALu v tAGIfAR HIRLAP mo március 7, péntek. ICöZtíAZDMÁGP . „Harc a szuperfoszfát ellen” Irta: FODOR JEWÓ „A Nap" című lap február 27-iki számában Prtza János az állami föiömiv. kísérleti intézeteik köz­ponti főigazgatója ezen cim alatt válaszolt a P M. H. február 12-iki számának közgazdaságii rova­iában megjelent „Franchet d'Esperay és a Foez­.facld“ c. cikkemre. A könnyebb megértés és helyes vélemémykiala- kniás érdekéből szükségesnek tartom a Nap vá- iaszcikkét alábbiakban szó szerint leközölni: „A Prágai Magyar Hírlap" az elmúlt héten egy incidensből kifolyólag nem is titkolt szándékos­sággal igyekezett egy külföldi származású és sa­ját beismerése szerint is vízben nem oldható fo z- i'orsavat tartalmazó műtrágya érdekében hangula­tot teremteni és ugyanabban a cikkben a legszé­lesebb körű szaktudatlanságot eláruló módon bí­rálja a belföldi szuperfoszfát használatát. A cikk Írója a szuperfoszfát ellen, annak fi- zio’ógiai savanyúságát használja ki főfegyverül. Amióta a hydrogénionok koncentrációja a talaj savanyúságának, illetve alkalikus jellegének mé- i lsére szolgál, gyakran használták ki a talaj- elemzés egyoldalú alkalmazását arra, hogy a gya­korlati gazdákban tévhitet keltsenek. Éppen ezért, legfőbb ideje, hogy a laikusok, akik rendesen j „egy szakember; szerény pseu-donynn alatt bújnak j meg és akiknek a talaj aciditás a meg nem emészt- j hét8 kérdés, végre megszűnjenek imi. Tény az. hogy a jól megművelt szlovensz.kói ta- j laj éppen úgy. mint a Duna-. Vág. és tiszamenti j talajok, amelyekben búza, cukorrépa, árpa, tengeri és dohány terem, gyengén alkalikus. vagy semle­ges talajok, amelyeket még a háború előtti erős szuperfoszfát-trágyázás sem tudott rn egsa van ju­tán i. Sz 1 ovenszkóban tényleg vannak akfciv sava­nyú, vagy savanyúságra hajlamos talajok, de ezek csak 500 méteren felüli magasságban fekszenek. Az ilyen talaj savanyúságát a praktikus gazda rncszesités, illetve márgázás utján a növényzetre kedvező mértékben csökkentheti. Egyébként már gazdaságilag normális időkben is elismerést nyert az a tudományosan megalapo­zott elv, hogy a kultúrnövények fejlődésére olyan t ápanyagoknak van legtöbb értéke, melyeket a ta­laj, vizben oldható formában tartalmaz, annái ke­vésbé lenne logikus ma, a gazdasági válság ide­jén. amikor a rögtönhajtó és mindjárt gyümölcsö­ző trágyázásra van szükség, ettől az elvtől el­térni. Ami a foszforsavat illeti, ennek a követelmény­nek egyedül a szuperfoszfát felel meg, mert ezt a fontos tápagyagot vizben oldható alakban tartal­mazza. Rhenániafoszfát azért nem felelhet meg, mert foszforsava vizben nem oldható és csak a hűmus-savaik, vagy szénsav utján válik a növény számára táplálóvá. Ezt a fokozatosan ható mű­trágyát tehát nem lehet ma a gazda céljaira fel­használni. Ezt egyébként minden praktikus gaz de . tudja és nem is alkalmaz Sziovenszkó csapadék bán szegény vidékein menániát m ütrágyának j Sziovenszkó esőszegény területein 35 évi megfi gyelés alapján megállapítást nyert, hogy a csapa­dékok átlagos mennyisége februártól májusig nö­vekszik és azután fokozatos csökkenés áll be. A hőmérséklet júliusig emelkedik és a napsugárzás állandó növekedése mellett augusztusban tetőpont­ra. hág. E két hónapot nagyfokú és szinte vesze­delmes párolgás jellemzi. A bratislavai állami kí­sérleti állomás bioklimatikai intézetében megálla­pították, hogy Délszlovenszkó buzavidékein. a Csallóközben, valamint a Vág és Nyílra déli vi­dékein aránylag kisebb a légnedvesség, mint a történelmi országokban, amelyeknek 500 mra-es átlagos csapadékuk van. holott ezeknek a e-z lóvén- szkói vidékeknek az átlagos csapadéka a 600 imn-t is eléri. Az elpárolgás legnagyobb júliusban és: augusztusban, ebben az időben tehát a búza és árpa megérésének be kell fejeződni. Nagyon jó segítőtárs ebben a foszforsav5 amely elősegíti a növény minden funkcióját és sietteti az érést, vagyis ellensúlyozza a nitrogén hatását. Ha tehát a gazda idejében gondoskodik arról, hogy a gabonafélék a talajban elegendő és köny nyen oldható foszforsavat találjanak, akkor már a gyors párolgás nagy kárt nem okozhat, mert már a növény fejlődését befejezte. Ennek a cél­nak pedig kizárólag a szuperfoszfát fele! meg. Ugyanez áll természetesen nemcsak a gabona­félékre, hanem a kapásnövényekre is. mint cu­korrépa, tengeri és dohányra is. mert ezeknél ép­pen olyan fontos, hogy még a nagy szárazság be­állta előtt kifejlődjenek és így a nedvesség hiánya bennük nagyobb kárt ne okozzon. Ezeknek a növényeknek a szükséges foszforsa­vat egyedül a szuperfoszfát képes szolgáltatni. Rossz szolgálatot tesz tehát a gazdának, aki bár­milyen okból hangulatot akar a szuperfoszfát, el len szóval, vagy írásban kelteni. A szJovenszkói gazda különben már ig meggyőződött erről és nem hagyja magát befolyásolni". * Eddig a válasz! Mindenek előtt kénytelen vagyok megáll api tani. hogy én cikkemben nem a szuperfoszfát ellen szán­dékoztam harcot indítani, hanem annak ka.rtelliro- dája, a Foeafocid ellen. Nem tehetek róla, de nekem gazdának ez a kartell nem szimpatikus, erre talán bővebb magyarázat nem is szükséges. Lehet, hogy önnek t. kisérletügyi főigazgató ur az, arról sem tehetek. De még inkább ellenszenves nekem az az eljá­rás, amit a Fosziacid a szuperfoszfát propagálásá­nál elkövet, cikkemben ezt ostoroztam. A második helytelen megállapítás az. hogy é.i „nem is titkolt szándékossággal igyekeztem egy külföldi származású és saját beismerésem szerint is vizben nem oldható foszforsavat tartalmazó mű­trágya érdekében hangulatot teremteni". Hát vegye tudomásul a t. kísérleti ügyi vezér- igazgató ur. hogy én „egyes" műtrágyáidat so­hasem propagáltam és nem is fogok. Én nem va­gyok öszeházasodva egyikkel sem. De kitartott szeretője sem vagyok egyiknek sem! Én nem „egyes" műtrágyákat, hanem mindig a műtrá­gyák helyes alkalmazását propagálom. Én soha sem mondottam és mondom, amit ön. hogy „a növényeknek a szükséges foszforé:; vat egyedül a szuperfoszfát képes szolgáltatni". Ezt mondhatja egy műtrágya-kereskedő. de egy állami kísérleti központi síi). főigazgató szájából nagyon furcsán hangzik! Pedig önnek tudnia kellene, hogy a mezőgazda­ságban semmit sem lehet általánosítani, legke­vésbé a szuperfoszfát alkalmazását. A mezőgazda­ságban „egyedül jó" ..egyedül üdvözítő" nincs! A helyes tanács az, hogy a műtrágyát a talaj- viszonyokhoz mérten kell megválasztani! Az én talajviszonyaim mellett pl. a lúgos kémhatást] műtrágyák alkalmazása indokolt, tehát foszfor- trágyának Thomas-salakot vagy rfoenama-foswfatot használok. Őszintén megvallva, rosszul esik, hogy valószín illeg a szuperfoszfát kartell befolyása ré­vén egy vaggón Rhemania után igazságtalanul és jogtalanul 1000 korona vámot kell kifizetnem. Ez bizonyára másoknak is sérelmes, azért hírfám fel rá a figyelmet. A vála&zcikk harmadik megállapítása az. hogy „a legszélesebb körű szaktudatlanságot eláruló módon bírálom a belföldi szuperfoszfát használa­tát". Azt már nem én vagyok hivatva eldönteni, hogy ez igaz-e? Senki sem lelhet a maga bírája. Én, amit a szupertoszfábról sérelmezett cikkemben írtam, változatlanul fenntartom és megismétlem: .,A szuperfoszfát ugyanis a legtöbbször nem azérf nem hat. mert nincs elegendő csapadék, s így az nem oldódik, hanem azért, mert a legtöbb szlo­véné zk ói talajra egyenesen nem való. A szloven- szkói talajok nagyobb része mész ben szegény, savanyu reak.cióju tehát-, beteg talaj, A szuper- foszfát savanyu kém hatású műtrágya, mert a ben­ne levő foszíorsav kénsavval van feltárva s a kö­tőanyaga gipsz, mely szántén erősen savas kémhatásai. A szuperfoszfát tehát a savanyu talajt még jobban elsava-nyitja, valósággal megmér­gezi"’. Cikkem jelenlegi keretei nem engedik meg, hogy ezen állításomat még további bizonyítékokkal tá­masszam alá, gondolkodni fogok azonban arról, hogy e lap hasábjain európai hárü talajtani szak­embereket. szóTittassak meg, akik majd eldöntik, hogy melyikünknek van igaza és melyikünk cikke nélkülözi a szakszerűséget! A negyedik: az általunk „laikusok" által „meg nem emészthető kérdés": a t-alaj-aoiditáe. Hát tes­sék tudomásul venni, hogy ezt már sokan meg­emésztették és gondoskodni fogunk, hogy azok is megkaphassák az emésztést elősegítő pirulákat, akiknél ez még nem történt meg. Az Ur 1930-ik esztendejében sötétségben már nem járhatunk. A talaj-aeáditáe (talajreakció, kémhatás) .is­merete rendkívüli fontos a gazdákra nézve, nem csak azért, mert a műtrágyákat a talaj kémhatása szerint kell megválasztanunk, de azért is, mert a kedvezőtlen kémömtásu (savanyu) talajokon op­timális terméseket elérni nem lehet, az ilyen ta­lajok beteg talajok s azokat előbb meg kell gyó­gyítani. Aciditás tekintetében vannak lúgos, semleges és savanyú kém hatású talajok. Régen te a talajok kémhatására csak a szabadon termett növényekből következtettek. Savanyúnak mondták azt a talajt, amelyen főleg sóska,félék, savanyú füvek s sás és kákafélék termettek. Az utolsó két évtizedben a talajtan és talaj­kémia roham-lépésekben haladt előre és ma már a talaj kémiai reakcióját igen finom árnyalatok­ban is meg tudják határozni. A talajreakciót (aciditás) „pH“-val jelzik. Treitz Péter, a magyar földtani intézet főgeo­lógusa most megjelent „Gazdasági ásványtan és talajiemoret" című könyvében a pH-t a következő számokkal méretezi: pH 3.5—1.5 nagyon erősen savanyu, pH 4.5—5.5 erősen savanyú, pH 5.5—6 savanyú, pH 6—6.8 gyengén savanyu, pH 6.8~*-7.2 semleges, pH 7.2.—8 gyengén lúgos, pH 8—8.5 lú­gos, pH 8.5—9.5 erősen lúgos, pH 9.5—11 nagyon erősen lúgos. A talajok kémhatását a talajtani és kémiai in­tézetek a. beküldött-t talajminták alapján egész pontosan meg tudják állapítani. Nálunk az a baj, hogy érdekvédelmi szervek hiányában a gazdák­nak ezen intézetekkel nincs meg a szükséges kap­csolatuk, azok létezéséről alig tudnak. így a talaj- elemzéseket nem is igen veszik igénybe. A gyakorlati gazdáknak a talaj kémhatásának hozzávetőleges megállapítására igen jó szolgála­tot tesz a „Földfény" talajreakció (pH) meghatá­rozó oldat (beszerezhető Dukes és Herczog cégnél Pozsony, Midhalska ul. 2. Ára 60 kor.) Amint tu­dományos alapon is ellenőrizték ez az oldat tájé­koztató adatok szolgáltatására alkalmas. (Lásd Mezőgazdasági Kutatások c. tudományos foiyó- irat 1929. évi áprilisi számát). Ezekből látható, hogy a talajaciditási. vagyis a talajok kémhatását nem is olyan nehéz ,.meg­emészteni" és igazán itt volna a legfőbb ideje, hogy ezt minden gazda mielőbb megeméssze! Ha ez megtörténik majd. kevesebb pénzt fognak ros-z- szul megválasztott műtrágyákra elpocsékolni. (Vége következik.)- !.? erdSreform végrefraftésáMk uj elvei A földhíva Iáihoz közelálló körökből szerzel 1 értesüléseink szerint az erdőreform végre­hajtása során legújabban azt az irányelvei követik, hogy a lefoglalt erdőket mindenütt, ahol csak azt az állaim érdeke megengedi, a községieknek és városoknak juttassák. Az ál­lam érdeke — értesüléseink szerint — főkép­pen az állam határain fekvő erdőkhöz fűző­dik, mely erdőterületeket éppen ezért az ál­lam tulajdonába fogják átadni. A földhivatal a továbbiakban különös gondot fog fordítani arra, hogy a kiosztott erdőket uj tulajdono­suk ne zsákmányolja ki, tehát, hogy az erdő- állomány mint nemzeti vagyon sértetlenül megmaradjon. Ebből a célbél, illetve ennék az elvnek érdekében a földhivatal az erdőte­rületeket a lehető legnagyobb összefüggő komplexumokban igyekszik átadni az uj tu­lajdonosnak, mert az erdőterületeknek egy tagban való meghagyása az erdőgazdálkodás ellenőrzését lényegesen megkönnyíti. Miután az erdőket igénylő községek szánna igen nagy s minden községnek nem lehet er­dőt adni úgy, hogy a kiadott erdők egy tag­ban maradjanak, a földhivatal azt tervezi, hogy az egyes községeket külön közjogi ala­kulatokban csoportosítja, illetve egyesíti az erdők átvétele és közös kezelése céljából. Az erdőterületeket aztán ezek a községi egyesü­lések kapnák és ezek közösen volnának kö­telesek gazdálkodni, mert csak ilyen módon biztosítható a községi erdőgazdálkodás pros­peritása. A községek egyesülései kötelesek szakképzett erdészeket tartani, amit főleg a kisebb községek aligha volnának képesek megtenni. Az erdőgazdálkodás szigorú állami ellenőrzése továbbra is fennállana, illetve ez a mai állapottal szemben még könnyebbé válnék, lia a községek egyesüléseinek élén szakképzett hivatalnokok állanának. önállóan csak azok a községek, illetve váro­sok kaphatnak erdőterületeket, amelyek ed­dig is racionális erdőgazdálkodást űztek és saját endőmérnököt alkalmaztak. Magános személyek csak nagyon indokolt esetekben ? a legritkábban kaphatnak erdőt. Faipari ankét a fakiviteli vámokról. Érte­süléseink szerint a csehszlovákiai faipari központi szervezetek a fa termelőket és a fa­kereskedőket újabb ankétre hívják meg, amelyen a fakiviteli vámok vajúdó kérdését fogják tárgyalni. Mint ismeretes, az érdekelt szakkörök a kereskedelemügyi minisztérium­ban már ismételten folytattak tanácskozáso­kat, azonban eredménytelenül: a fakereske- dők s termelőik egyrészt és a faipari szakma másrészt mindezideig nem tudott megegyez­ni abban, hogy bevezessék-e a fakiviteli vá­mot vagy sem. Értesüléseink szerint a fake- reskeduk újabban már hajlandók beleegye­zésüket. adni ahhoz, hogy a rönkfa kivitelére köbméterenként 3 korona vámot állapítsanak meg, ezzel szemben a fűrésztelep-tulajdono­sok 16 koronás vámot indítványoznak. Ezzel a csoporttal szemben állanak viszont az erdő­tulajdonosok, akik a vámok levezetésével alap­vető létérdekeik kockáztatását látják. A fa- feldolgozó ipar a magas kiviteli vámok mel­let!; foglal állást s azt állítja, hogy a nyers­anyagot a belföldi piacokon tuifizetni kény­telein s ezért a kivitel csökkentését tartja szükségesnek. A vágómarliapiaeokon kévéé a fiatal hus- állat. A prágai és brünni vágóm arhapiacokom az utóbbi időben erősen érezhető a fiatal húsáratok hiánya. így a legutóbbi prágai vá- gómarhavásárra 500 romániai s 600 belföldi ökröt, bikát és tehenet hajtottak fel; Máh- risch-Ostrauban 400 romániai ökröt s 80 len­gyel, öreg vágómarhát; Olmützben és Brünn- ben 200 romániai ökröt s alig 80 fiatalabb n övendék mairhát hajtották fel. A román ök­rök nagy felhajtása a húsárakat egy koroná­val lenyomta. A belföldi husfüstöiő ipar fia­tal vágómarha szükséglete azonban egyálta­lán nincs kielégítve, mert csupán fiatal mar­hából is elfogyna annyi, amennyi az utóbbi időiben az egész szarvasmarha-felhajtás volt. A belföldi fiatal állatállomány felhajtása csak néhány hónap múlva várható. Ezt az állapo­tot figyelembe véve a földművelésügyi mi­nisztérium a jövő hétre 260 darab fiatal szar­vasmarha behozatalát engedélyezte. Nincs jelzáloghitel. A pénzpiacon várható feszültség miatt az utóbbi hetekben a nagy központi intézetek úgyszólván teljesen be­szüntették a hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök folyósítását. A vidéki pénzintézetek, amelyek már hónapok óta nagyobb összegű takarékbe­téteket szállítottak a központhoz, újabban azt jelentik, hogy a falusi nép tömegesen veszi ki betétjeit, ami a mezőgazdasági válságban leli magyarázatát. Emellett a falusi nép ké­széről igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a kölcsönök iránt. Miután a legközelebbi hetek­ben a nagyipar hdt&'■ Keresletén©k emelkedé­se is várható, pénzügyi szakértők nézete sze­rint április-május hónapokban a pénzpiac igen feszült lesz. A jelzái'gkölcsönökre igé­nyelt összegek előteremtése céljából a Cseh Jelzálogbank uj zálogleveleket lesz kénytelen kibocsátani s még az is nagy kérdés, hogy ezek az uj záloglevelek a különböző intéze­teknél, mint a központi Szociális Biztositő, a Nyugdijbiztositő s a Balesetbiztosítónál kellő­képpen elhelyezhetők lesznek-e. A pénzügyi köröknek tehát erős munkát ad ezeknek a kérdéseknek kielégítő rendezésé. Csökken a belföldi iivegíogyasztás. A bel­földi üvegfogyasztás, főleg a táblaüveg fo­gyasztása a műit éviben erősen megapadt., anni főképpen az építkezési mozgalom ellany- hulásának az eredménye. Azonban a többi üvegfajtából is sokkal kevesebb fogyott, mint az előző években s a külföldi fogyasztásnál is sokkal (kisebb volt az itteni üvegáru-eladás. Az üvegiparosok gazdasági szövetségének statisztikai megállapitásai szerint 1928-ban átlag 3.97 kg üveget fogyasztott, a köztársaság minden lakosa; ezzel szemben Franciaország­ban 4.90, Angolországban 5.70 s Amerikában 8.50 kg üveg jutott minden lakosra. A gabona irányárai március hónapban. Ajz országos központi munkahivatal közli: A prá­gai gabonatőzsdén február hó folyamán jegy­zett gabonaárak alapján a március hónapra az irányárak a következőképpen állapíttatnak meg: búza 177, rozs 105, árpa 130 korona mé- termázsánlként. Ezek az 'árak irányadók a szerződéses gabona jár andóságtnak március hóban való megváltásánál. A virágok fényüzési adója. A virágkerté­szek iés virágkereskedők szervezeteinek egy küldöttsége tegnap Matousek kereskedelem­ügyi miniszternél interveniált, hogy ő járjon közbe a pénzügyminiszternél, hogy a virágok mentesittessenek a fényüzési adó alól. A ke­reskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy értesülése szerint a pénzügyminisztérium azokat a közönséges virágokat hajlandó men­tesíteni a forgalmi adó alól, amelyeket a kö­zönség legszélesebb rétegei lakásdiszátésre s más célokra vásárolják. Javul a vaskereskedések helyzete. Az utób­bi időben jelentős kereslet nyilvánul meg a vasgyárosoknál és a nagykereskedőknél a vasáru iránt. A vidéki vaskereskedők a ta­vasszal meginduló építkezési mozgalomra ké­szülnek. Azonban nemcsak épületvas, hanem szerszámok iránt is figyelemreméltó kereslet nyilvánul meg. A cipésziparosok szanálási akciója. A cseh­szlovákiai cipésziparosok szanálási bizottsá­gának egy küldöttsége tegnap a kereskede- delemügyi miniszternél járt s a további sza­nálási segély kiutalását sürgette. A küldött­ség különösen a mintavásárokon és kiállítá­sokon való csoportos részvétel lehetővé téte­lét sürgette. A miniszter megígérte, hogy a túlságosan gyors tempóban haladó racionali­zálással tönkretett cipésziparnak a megmen­tésére mindent megtesz és a cipésziparosok­nak mindig módjuk lesz tárgyalni a minisz­tériummal az őket érintő intézkedésele ki­adása előtt. — Mint ismeretes, az állami költ­ségvetés erre a célra 3 millió koronát elő­irányzott, ami valóban jelentéktelen kis ösz- szeg s ebből alapos és komoly szanálási ak­ció alig valósítható meg. Könywásárlólnk figyelmébe! Minden lsen lisztéit Etöftzeföntinek fis Olvasónknak, aki legalább 60.— korona ára Mimet rendel kSadtikivafalnnfe könyvesboltjában, tettesen ingyen adlak az Atbenaeum 1030. évi irodalmi Almanachja!, amis készletünk tart-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents