Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-07 / 55. (2276.) szám

m&rékas 7, péstotiu kusan mindent: humanizmust, emberi jogokat és a háború intézésének fair sport-szerűségét. A tengeralattjárók eszköze, amely elsősorban bé­kés kereskedelmi hajók és mitsem sejtő utasok ellen irányult, az emberiség köztudatában bű­nös eszköznek számított. Tirpitz nem törődött a népek pszihológiaja- val és a cél érdekében föláldozta a józanabb belátást. Nem utolsó sorban ö volt az, aki a megszigo­rított tengeralattjáróharc meggondolatlan és célhoz nem vezető alkalmazásúval magára ha- ragitotta a semleges hatalmakat, elsősorban Amerikát és ő volt az, aki a németséget a világ ■szemében „barbárrá” alacsonyitotta. Németor­szág a szigorú békeföltételeket legfőképpen Tirpitz háború-előtti és háború alatti tevékeny­ségéért kapta. Valahányszor a nyugati hatalmak azzal ér­veltek, hogy Németország szisztematikusan készült a háborúra és a háború alatt is meg nem engedett eszközöket használt, mindig Tirpitzra mutattak, mint a legnagyobb kár­tyakeverőre és a legerőszakosabb hadve­zérre. Ka nincs is egészen igy, bizonyos, hogy Tirpitz a katonai nyers erőt- többre becsülte a diplo­máciai munkánál és a jól megszervezett sztra- tégiát a konferenciázásáuál. Számítása csődöt mondott, a kocka, amelyre mindent föltett, nem a javára dőlt el és az elmaradhatatlan ka­tasztrófa b ek ö v et.k ez e tt. Elsősorban Tirpitz példája mutatja, hogy a huszadik században egyedül a fegyverekre építeni nem lehet, bármily tökéletesek is ezek a fegyverek és bármily kitűnő is az a szellem, amely mögöttük áll. A Isvitézlett TirpSfs A háború után a fiatal német köztársaság Tirpitzhen látta a szerencsétlenség egyik fő­okozóját és mint ilyet, nem vette rajongásával körül. Kinderburggal ellentétben, Tirpitz a Lu- dendorffok sorsára jutott, nem utolsó sorban azért-, mert az öregur a megváltozott világban sem tudott szakítani kardcsörtető és kihívó modorával: nem tudott megbarátkozni a föltö­rekvő nj osztályokkal és tovább is a megszer­vezett. brutális erőt prédikálta a világ megvál­tójának. Nevetséges figurává vált, amikor a német reakció élére állt és Ludendorffhoz hasonló logikátlan módon támadta az uj német rend­szert. Lassan-lassan ugyanabba az osztályba került, mint. a híres 'szárazföldi vezérkari főnök és övig érő szakállas alakja mindennapi vendége lett a köztársasági élclapoknak. Á személye körüli vita végre teljes visszavonulásra kénv- szeritette és az utóbbi években nem jött elő • ielsöbajorországi magányából. A hatalmas ere­jű, tántorithatatlan energiájú, -szívós és kitűnő .„szervező képességű szakember nyolcvanegyéves korában halt meg. — Magyar katolikus istentisztelet Prágá­ban. Pfeiffer Miklós dr. kassai székesegyházi kanonok március 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakoT a prágai Szent Kelemen templomban (I., Karlova u., a Kár olybád mellett) misét és magyar szenté eszedet mond. Előtte 10—11-ig gyónni lehet. A pozsonyi országos képviselőtestület dbzQKst faltait Iteanli elnök tiszteletére A szociális biztosító megemlékezése a nyolcvanéves elnök' születésnapjáról Prága, március 6. A szociális biztosítási központ igazgatótanácsa mai ülésén elha­tározta, hogy Masaryk elnök nyolcvanadik születésnapja alkalmából húsz millió koro­nát fordít az intézet tagjainak gyógy&lapja javára. Azonkívül megkéri az elnököt, hogy a Magas Tátrában most épülő tüdő- beteg-szanatóriuma az ő nevét viselhesse. ft szlovenszbói eariosssény­gifiílés disziiiése Pozsony, március 6. (Pozsonyi szerkesztősé* güinik telefon jelentése.) Ma délelőtt 9 órakor Szloveuezkó országos kópváselőtiesíbüiete a régi vármegyeháza nagytermében Országih József dr. a 1 elnök elnöklete alatt díszközgyűlést tartóit. Az orsizágos képviselőtestület tagjai közül har­mincain voltak jelen. Feltűnésit keltett, hogy a régi vármegyeháza épülete előtt és a fo­lyosókon sok politikai detektív tartózko­dott. Állítólag kommwiista tüntetést vár­tak, ami azonban elmaradt. A diszgyüilés megnyitása után a képviselőtes­tület három uj tagja, Pechold Rezső nemzeti szocialista, Minapik Frigyes nemzeti szocialis­ta és Medivecziky Károly bajmóci prépost cseh néppárti letették a fogadalmat, Országh József dr.- ezután ünnepi beszédet tartott Masaryk elnökről, amit a képviselőtestület tagjai állva hall­gattak végig­Majd ftek>lvasta A'lexy János akadémiai festő által készített művészi emléklap szövegét. Ez­után bejelentette, hogy Droibny János orszá­gos elnök, Káílay dr. agiránpárti, Kormain Mi­hály szociáldemokrata, Pöstyéná szlovák nép­párti, Macik agránpár-ti és Cybulk János ag­rárpárti képviselőtestületi tagok Prágába utaztak és ma délelőtt 11 órakor kűldöitsé- gileg fejezik ki a köztársasága elnöknek a tar- tománygyűlés tiszteletét és hódolatát. Ezután Fvikorn Jenő dr. választmányi tag referálta az országos választmány előterjeszté­siét a Masarykrói elnevezendő öiszá&ó&er icoronás atapitvá/ny tárgyéban, amelynek kmnatít az egyetemet végzett főis­kolai hallgatók további tudományos kikép­zésére fordítják. Az országos képviselőtes­tület ezenkívül Masaryk-intézetet létesít a szellemi fejlődésben visszamaradt gyerme­kek nevelésére. A képvisel©testültet az előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. Ezután Dusek Viktor dr. vá­lasztmányi tag terjesztette elő az országos vá­lasztmány ama javaslatát, hogy a-pöstyéni Vághidat, amely első nagy müve a szlovenszlcói országos közigazgatásnak, Masarykrói nevezzék el. A képviselőtestület ezt az előterjesztést is egyhangúlag elfogadta, amely után Masaryk elnök éltetésével az díszül és véget ért- Feltűnő volt, hogy a kommunista képviselő- teiS'büJléti tagok a diszüilésre nem jöttek el- Ezután szünet következett. Tiz óraikor az or­szágos kép veslőte sitül et rendes ülést tartott. Az elnök bejelentette, hogy Fleischmann Gyu­la dr. tártomáinygyülési képviselő betegségé­re való hivatkozással táviratilag kimentette magát. A mailt évi zárszámadásokat a napirendről levették, mert egyes képviselőtestületi ta­goknak nem kézbesítették ki azokat. A kórházi alkalmazottak szolgálati szabály­zatára vonatkozó javaslatot az országos kép­viselőtestület egyhangúlag elfogadta. Az elő­adó az egyes országos képviselőtestületi bi­zottságok tagjainak utazási költségeire napi hatvan koronát javasolt, de Zsinko dr. szlo­vák népipárti indítványára napi 150 koronára emelték fel ezt. Ezután a' hidaknak ■ és utak­nak országos kezelésbe vételére vonatkozó ja­vaslatot tárgyalta le a képviselőtestület, mely­nek ülése délelőtt féltízenkét órakor ért vé­get. A magyar ujságirőszervezetek sságSzli táviratai A magyar ujságiTÓszerveaetek a jubiláris alkalomból táviratilag üdvözölték a köztár­sasági elnököt. A két távirat a következő: I. A csehszlovákiai magyar újságírók uniójában tömörült összes magyar újság­író nevében szívből köszontjuk Elnök urat nyolcvanadik „ születésnap ja aHc-Mmából. Uniónk az újságírók szociális és gazdasági szerve s mint ilyen, Elnök urban a szociá­lis érzelmű államiöt, tudóst és embert ün­nepli. Jóindulatú támogatását kérjük El­nök urnák abban az irányban, hogy a ma­gyar újságírók szociális és gazdasági hely­zete kielégítően alakuljon. Elnök urban a publicistát, a nemestől!u kartársait és a sajtószabadság eszmei harcosát is van sze­rencsénk köszöntem, őszintén kívánjuk, hogy Elnök ur még sokáig munkálkodhaa- sék töretlen egészségben ée lankadatlan munkaerőben. Az unió elnöki tanácsának1 megbízásából Koppén Miksa ügyv. titkár, Véesey Zol­tán dr. titkár, jegyző. n. A csehszteváMai magyar újságírók s«Éa­dikátuaa szive mélyéből kíván elnök ur­nák minden jót nyolcvanadik g®ttletés- . napja alkalmából. Érdemekben eltöltött élete példát nyújt nekünk arra, maként kell nemzetünket szeretnünk és miként kell nemzetünkön át a többi nemzetbe® közelednünk. Az államférfi, a tudós és a nemesszivü ember példáját mutatja Elnök ur egy olyan korban, melynek eszmények­re annyira szüksége van. Elnök urat éltes­se az Isten az emberi kor legvégső hatá­ráig. Az elnökség megbízásából Bzurányi László országos elnök, Tömöri János ügy­vezető elnök, Kopper Miksa ügyv. titkár. '#^6MHfit®WDsaaBMaFT:^aaEizSEse»'UE?®MS".::2SSSseBr:f í ■'wrr'jixsssm A pipi az ifjnség főbb neveléséért Róma, március 6. XI. Pius pápa a húsvéti böjt előestéjén kedden délután egy nagyobb papi küldöttséget fogadott és különböző uta­sításokkal látta el őket a böjti prédikációk tartalmát illetőleg. Az idén a böjti prédiká­ciókban elsősorban az ifjúság nevelésének kérdésével kell foglalkozni — mondotta a Szentatya. — A nevelést az utóbbi időkben úgy a szülők, mint a tanárok elhanyagolták. A" mai ifjúság az erkölcsi romlásba rohan. A gyermekek túlságosan korán törekszenek ön­állóságra s ez természetesen megbosszulja magát. A pápa ezután a ponyva irodalom ve­szedelméről beszélt. A modern irodalom er­kölcstelensége oly fokra emelkedett, amilyent még a pogány ok sem törtek. Még a fasiszta párt .hivatalos könyvkatalógusa is tele van plyan állítólag ifjúsági könyvekkel, amelyek nemcsak hogy alkalmatlanok ifjúsági hasz­nain Lra, hanem egyenesen romboló hatással le­hetnek a fiataFlétekre. Igen sok olyan könyv is van ebben a katalógusban, amely indexen van. Reméli, hogy a fasiszta párt rövidesen revideálni fogja ezt a katalógust. A pápa hangsúlyozta, h,ogv ezzel a kijelentésével semmiféle politikai célja nincsen és már előre tiltakozik az ellen, hogy szavait politikának vegyék. £V nttáiN/éfe véhál&it... zzTKsmsnaes^rrsxr'iia* Mié '/* r-g- r, v^oqian!? a * g ■prvx«MKg»^^-AP«a» pawi aMMMBMpglggBBIWIMIWBBP < a ' ..IP, IctaA UHÍ1YI HU Ki OS­Este, amikor magára maradit, lehívta Be­nedeket, hogy elbúcsúzzék tőle, Az iró nem volt otthon. Leült tehát és hosszú levelet irt neki. Megköszönte, hogy hónapokon keresz­tül kedves és hűséges barátja volt, megírta, hogy ő nem asszony, hanem huszesztendős leány, Klárikának hívják, de megirta azt is, hogy ő most férjhez megy, ennélfogva be kell szüntetni a telefonon való ismeretségü­ket. Kérte, hogy ne válaszoljon, ő nem akar­ja látni, nem Írja meg sem azt, hogy hol la­kik, sem azt, hogy ki tesz a férje, tegyen ez az égtek titka, az égiefcé, akik a világ leg­tisztább és legszebb szerelteiének voltak a tanúi. A levelet másnap elküldölte Benedeknek, a telefont pedig kikapcsolta. Vége van. Klárika néhány napig keservesen sirt az ő szertefoszlott telefonszereimé után. Hazauta­zott a szüleihez és az esküvőre készült. An­dor minden szombaton meglátogatta és vele töltötte a vasárnapot. Klárika huszesztendős voltt és a telke nem volt fogékony a tragédiák iránt; az uj helyzetbe beletörődött és már úgy érezte, hogy a nagy iró szerelme csak egy szép állóim volt, amiért örökké hálás tesz a sorsnak, de Andor szerelme maga a való­ság. az élet, amely meghozza neki a lwddog- ■-ávol. Most már csak azt sajnálta, .hogy azon a végzetes napon megírta Benedeknek a né­vé!, hogy leleplezte és kiszolgál lat la magát (.fjv idegen embernek, aki talán még vissza is él. ezzel az őszinteséggel. Benedekről csak keveset hallott. Április közepén azt olvasta róla az újságokban, hogy a nagy író az Udvari Színháztól visszavonta benyújtott darabját. Nagy sajnálkozás és mindenféle furcsa kommentárok és találga­tások a színházi lapok hasábjain. Az író állí­tólag elkedvetlenedett*,' kedélybeteg lett; kül­földi utazásra készül. Az egész ország aggó­dik az egészségéért. És más effélék, amik a szegény Klárika lelkét is aggodalomba ejtet­ték. Hált mindennek ő volna az Oka? Klárika titokban sokszor megsajnálta, hogy oly ke­gyetlen volt a nagy íróval szemben. Április végén azonban uj hírek jöttek Be­nedek felől. A színházi lapok megírták, hogy a (ki tűnő szerző két hét alatt uj darabot irt, a színház felvonásr ól-felvonásra kapta ki ke­zéből a kéziratot, mert még május közelién, szezonzárás előtt be szeretné mutatni a kis remekművet. Az uj darab elme: És mégsem véletlen!... Furcsa, izgató és titokzatos cím. A darab tárgya, témája és technikája is az. A bennfentesek -már egyetem ást tudnak a me­séből. Arról van szó, hogy egy férfi és egy nő a maguk akaratán kívül megisimerked- n -'k egymással, miég pedig telefonon keresz­tül, egy hibás kapcsolás véletlenéből. Mikid­éig.) \ eszeveszett szerelemre lobban.., De... És itt jön az igazi költői szenzáció, amely modernségében felülmúlja az összes eddigi olasz és francia kísérleteket. A kél szerelmes ugyanis a valóságban is össze!a-1 lálkozik, elkapja őket a szenvedély forgó­szele, összeházasodnak és aztán... aztán meggyülölik egymást. Klárika nem alkart hinni a szemének. Hát lehetséges ez? Benedek elárulta őt, Benedek almára ő nem volt egyéb, mint téma, ame­lyet kiélt, feldolgozott, színpadra vitt és si­kert aratott vele. Üzleti célra használta fel őt, ágén önző, cinikus, lelketlen iró módjára, aki az égi és földi dolgokat, a hajnalt, a ta­vaszt, a mennyet és a poklot, a legszentebb érzéseket, a szerelmeket, a szivet és az em­beri lelket úgy méri ki, mint a fűszeres a borsét, a szabó a posztót, a ynészáros a húst. Az ilyen embertől kitellik minden; az ilyen ember piacra viszi a legszentebb titkát és máglyára dobja a legdrágább ereklyéit is; ez az ember nem riad vissza attól sem, hogy élve felboncolja azt a szivet, amely ő' érette dobog és közprédává állítja ki azt a szemér­mes és szerelmes lelket, amely érte, egyedül érte és a szerelméért levetkőzött néki. Alig tudta tovább olvasni a tudósítást. ... És uteggyüllölték egymást... Mi ez? Hát Benedek meggyülöTto őt? Miért? Talán a szakítás által okozott fájda­lom okozta ezt a gyűlöletet? Ez még némi­leg enyhítené bűnét, mert az azt mutatná, hogy ő is igazán és mélyen érezte a szenve­dély szépségét és boldogságát. De úgy lát­szik, a darabban nem erről éan szó. A tudósítás megmagyarázta az érzelemvá!- toizás motívumait is. A darab minden sajá­tossága mellett is ez a legtisztább létekben. A férfi, amikor igazán szerelmes lett a*, élő, a megismert, a gyönyörű, a végzetszorüleg •neki rendelt lányba, elkezd gyanakodni: hát ez olyan könnyen szokott véletlen ismeret­ségekéit kötni, ez olyan léhán és vakon és j meggondolal'anul szokta magát átadni az! első alkalomnak, amely szerelmi izgalmakat ígér-? Nagyon finom és modern gonddal: a férfi féltékeny lesz saját magára, mert úgy érzi, hogy a lány már megcsalta őt, mielőtt megismerte volna. — De vele csalta meg — mondhatná valaki. Igen ám, de ez egyre megy. Az csak véletlen, hogy a telefon szere­lem és az igazi, az életszerelem tárgya egy es ugyanaz a személy. Ez lehetett volna el­lenkezőleg is. Az első ember, akivel meg­csalták. Véletlenül én voltaim magam — em­lékszik erre a mondásra a harmadik felvo­nás közepén? — sok ember mondhatná el ezit a szerelmesének, csak nem tudja igy megfogalmazni. És sok ember lelkében éb­red fel a féltékenység éppen amiatt, hogy visszagondol, hogy kezdődőit el az ő szerel­me azzal, akinek a hűsége, a tisztasága, a jellemereje, a megközelitbetetlensége, a lelki szolidsága most életkérdés a számára. Klárát a darab tendenciája is kétségbe- ejtette. Az iró léha, frivol kalandorléleknek tartja őt, akinek csak inteni kellett volna és elbukik,' aki maga kereste az alkalmat, hogy kiélje erkölcstelen, hitvány hajlamait, aki lelkileg már megcsalta azt, akit később testi­leg is szeret... Klára megdöbbent... el- iszonyodott, mert arra gondolt, hogy meny­nyivel inkább erezhetné ezt Andor, a vőle­génye, aki ellen csakugyan vétkezett, akit csakugyan megcsalt, mert tilalma ellenére hónapokig folytatta teleifonibeezé]getéaeit Be­nedek Gáborral... Klára úgy érezte, hogy katasztrófa fenye­geti mindkettőjük sorsát. Andor is bizonyá­ra olvassa az ismertetéseket és akkor ... Klára szívd obogva várta a szombatot, ami­kor Andorral találkozni fog. Andor szomba­ton nem jött. Este távirat érkezett, amelyben kimentette magát. ... .Halaszthatatlan ügyek miatt ma Tehe­tetlen. ltomé lem, holnap reggeli vonattal ott teszek.” Párbaj! sikolt ott fel Klárika és az­nap éjjel nem tudta lehunyni a széniét. (Folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents