Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

1$ assmmssaaamu 1030 márdiu 30, vasárnap. KdZtiAZPA^ÁfiP Hogyan kezeljük i fűlt évien elfagyott üléfükat! Irta: BIICHTA VIKTOR A (nmít év nyomán iirtoník már e tongyirói s Bfefeomi dgéretüníkKöz hivein a iák tavasai és nyári keze­léséről adunk átomitotest Mindjárt most hangsúlyozzuk, hogy amely fia a említ óv őszéig nem hajtott íki, vagy csak itt ott ihocott egy-egy gyönge hajítást, már mienthetetten s ezért minél előbb el ke 111 távoli tani. Tedjeeen hiába­való a reménykedés, hogy ez év folyamán még magához térfiet.. Miméi előbb vágják ki az ilyen fát apaál jobb, mert a különben egészséges fa, buitorilakánít jód érbékesMihető (1 m*-ért 400—500 koronát fizetnek). Viszont ha a fát (tovább hagyjuk helyén, elveszíti értékét. De veszedelmes a fáik meg­hagyása azért is, ment az ilyen fákon elszaporod­nak a kártevők, amelyek azután az egéráséges fákat is megtámadják. Ezért nemcsak magát a fát, de még gyökereit íb él kell t&voJlitamL Amely fa a tavalyi nyár folyamán Mhmfjtott, az csak részben fagyott c\ álllletve a fagy csak a fiatal részekben tett kárt, az idősebb részek egészsége­sek maradtak. A fagykár kisebb vagy nagyobb aszerint, hogy hány éves fárész hajtott íkL Máméi fiatalabb részekből törtek elő ez nj hajtások, annál kisebb a kár, minél öregebb részekből, annál nagyobb. A* uq hajtások tulnyoemé része erős, egészséges, a hossza és száraz ősz következfcébesi jól beérett s az enyhe telet jód bírták. E hajtásokat érintetlenfii kell hagyni, sem ritkítani, sem met­szem eseken semmit sem ss&bad. E hajtások stop­ját képezik majd az uj, koronának, amelyet a ter­mészet maga újra létrehoz. Az erősebb hajtásokból Hesznék az nj korona ágad, mag a gyönge ágak idő­vel megáktól elhalnak. A régi korona elpusztult ágait (atnelyekiniek elhalása egész biztonsággal megáítopitható) ed lehet távolítani a szokott módon. Minden kit óva intek attól, hogy egészséges, élő fát messen, mert ezáltal csak ártana a fának. Tehát most csak elszáradt, esetleg gomibabetegség ál­tal erősen megtámadott részeket szabad metszeni. Az élő fára való metszés vafemdnf a koronaatokátóe csak nyáron végezendő. Aki nem tudja megikíidőn- böztetná most, a vegetáció megindittte. előtt az egészséges fát a szárazból, úgy inkább várjon min­den munkával nyárig. Tavasszal, mikor a vegetáció megindul, tnzbosan megáiltopithaitó, mi az egészséges és má pusztult el. 6 még okkor is ajánlatosabb várni altatásig, amely idő a legalkalmasabb a fagyott ágak eMvoMlására. E munka június vágótól szeptember közepéig végezhető, éspedig úgy, hogy minden ágon kere­sünk egy egészséges jól fejlődött erős hajtásit, amely fölött a régi, elpusztult ágat a szokott módon, nagy óvatossággal ettávoiMitijuik. fia azt látnék, hogy a fa még ott is hibás, akikor tovább ikelil menni a metszéssel az egészséges femészig. Az irányadó e munkánál az, hogy miinél közelebb a korona szélé­ihez végezhetjük a metszést, annál hamarabb fog magáihoatérná és tereanoá a fa- A sebeket rendesen kell kecelni. Természetes, hogy nagyon kell ügyel- m. anra, hogy nagyobb ágak elüávolttásémál kánt ne tegyünk a fában. E munkával elvégeztük már * ttconomatoSdtás mimlksáját is, a többit már a tenmészebr© bízzuk. A diófa minden külső beavatkozás n<3fcüíl szép kxxronát fejleszt és eegtt magán most is. Mindig goeudoikíunk Leáll anm, hogy a diófa nem nagyon tűri a metszést s ezért miméi kevesebbet dolgoz­zunk rajta fűrésszel, késsel Még egy dobogna kell feSávnuink a Sgyetortet a ea a PolypoiTUfl gombák kárióteto. E sebpanaziMk a diófák óltetóműB iegyöngiülése következtében a törzsön és koronán most elég gyakran jelemtlkea- nek s miivel igen veszedelmessé is válhatnak óvatosaknak keH tennünk. Több féle PolyporuB gomba jelemlkeffiik a diófákon éspedig: a Polyporus cinnabarinns, P. loraentariua, P. hispidus, P. ignia- rius, P. aquamostis, P. sulfureus, P. imbricatus. AÍnánt e goanbák megyélennélc, ki keld ineísaemi a megtámadott részt az egészséges fáiig és a sete helyet oltóviasszad jól be keilil kenni'. E sorok befejezéséül még megemlítem, hogy a diófa igen értékes fa, amelyet nagyon meg lsei 'becsülni s ezért a tavalyi nagy elemi csapás uiiáa Ikettőzött szeretettél és odaadással kell gondjaikat viselnünk, hogy azt miniéi előbb kiheverjék. Az aránylag ilds ápolást a diófa gazdájának mindig meghálálja. A Délszlovenszkóí VHamosmfivek 1929. évi teljesítményei Komárom, március 29. (Saját tudósítónk­tól.) A D élszlovenszkói Villamoamüvek har­madik esztendeje a továbbfejlődés jegyében mailt eL Az első év csak csonkaévnek tekint­hető, a szervezés előmunkálataival telt el, a tulajdonképpeni épitő munka azonban az 1929. évvel kezdődik, amikor már le tudta győzni a szervezkedésnek nagy nehézségeit. Ebben az elmúlt üzleti évben emelte fel a közgyűlés tiz millióra az alaptőkét, e mellett egy rendkívüli közgyűlés elhatározta, hogy a többi közhasznú villamos társaságokkal kar­öltve kötvénykibocsátási joggal való felruhá­zását kéri Erről külön törvényjavaslat fog érdemlegesen intézkedni. Magának az áramszolgáltatásnak adatait az alábbi számok világítják meg. A Délszlo- venszkói Villamosmüvek komáromi központi áramfejlesztő telepén az állami villamosaim naponta 1700 kilowatt áramot termelt; ezen­kívül a vilLamosmüvek átvették a Haodlován termelt napi 150 kilowatt áramot is. Az ál­lami villamosmü miden zavaró incidens nél­kül működött, de a handlovai áramszolgálta­tásnál gyakran fordultak elő zavarok. A ko­máromi központi villamosmü 5,235.000 kilo- wat áramot termelt, mig más villanytelepek­től átvett árammemnyiség 133.882 kilowattot tett ki. Ez aj 1928. évi eredménnyel szemben 59 szá­zalékos emelkedést mutat. Az áramvezeték magasfeszültségű hálózata újabb 66 kilométerrel bővült és kiépültek Ér­sekújvár környékén a Surány—Kenderes, Su- rány—Ivánka, Surány—Óhaj, Szimő—Negyed, Berencs—Nagycétény, Privigye—Németpró­na vonalak. A 22 kilowattos vezeték hossza 264 km., amely az 1928 évihez képest 32 százalékos emelkedést mutat. A helyi hálóza­tok kiépültek Bátorkeszi, Bucs, Ekel, Kamo- csa, Nemesócsa és Párkány községekben. A falvakat a mezőgazdasági krízis akadá­lyozta, hogy a villamos energia fogyasztók sorába lépve ebbe belekapcsolódjanak annak ellenére, hogy segélyezésre is tarthat­nak számot. Az említett községeken kívül ti­zenhárom nagyfogyasztó is kapcsolódott be az elmúlt évben a távvezetékekbe. A termelt 5,368.882 kilowatt áramból el­adott az üzem 4,281.068 kilowatt áramot, a megmaradt 20 százalék a saját fogyasztásra és a veszteségekre esik. Az átlagos eladási árak a következők: világítási céloknál 3.07, kismotorok részére 2.03, ipari üzemeknek 0.68 K kilowattonként. Figyelemre méltó a kismotorok fogysztása, mely 14 százalékos emelkedést mutat és ez csaknem kivétel nél­kül a mezőgazdasági üzemekre esik. A Délszlovenszkói Villamosmüvek a múlt év végén átvették az érsekujvári gázgyárat, amelynél a gázgyártás elérte mélypontját, azonban a gazdaságosabb gyártás utján és a termelt gáznak fűtési célokra való eladásával az eredmények javulhatnak. A Délszlovenszkói Villamosmüvek 1929 évi üzleti eredménye 1,981.662 K, melyből leírásokra 1,604.908 K-t javasol fordítani az igazgatóság, ami a beruházások összegének 9.1 százalékát teszi ki. Ezzel az összeggel a megújítási alap 2,479.621 K-ra emelkedik, ami a beruházások 14 százalékának felel meg. A tiszta nyereség 393.260 K és ebből a rész­vényeseknek 2 százalékos osztalékára 200.000 K-t javasol kiosztani az igazgatóság és a fel­ügyelő bizottság, mig 161.754 K-t tartalékol­ja és 25.584 K-t uj számlára visz át A fogyasztás mérve lehetővé tette az el­múlt év végén a mezőgazdasági üzemek áramárainak leszállítását A fogyasztásnak ötven százalékos emelkedése a mellett bizo­nyít, hogy a Délszloveuszkói Villamosmüvek kifogástalanul teljesitik a közgazdasági élet­tel szemben való hivatásukat és egy Komá­romtól Németprónáig terjedő messze vidék igényeit annak megelégedésére elégítik ki. A villamosmüvek központi igazgatásának ólén Kunovjanek Ferenc igazgató áll, aki mellett mérnöki kar és műszaki, valamint kereskedelmi osztály működik Komáromban. Revízió ai érsekujvári Zsidó Hitelintézet­ben. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Alig né­hány hete, hogy az uj érsekujvári Zsidó Hi­telintézet megalakult s máris feltűnő ered­ményeket ért el. A napokban Érsekujvároít járt Arimovici, dr., az amerikai „Joint“ ber­lini főmegbizottja és Lilienfeld dr., a zsidó hitelszövetkezetek munkácsi központjának vezértitkára s revíziót tartotttik az uj szövet­kezet könyveiben. Aj revízió után megelége­désüknek adtak kifejezést, hogy a hitelszö­vetkezet alig egy hónap alatt biztató fejlő­désnek indult. Arimovici dr. kijelentette, hogy a Joint közeljövőiben, Berlinben meg­tartandó nemzetközi naggyülésén támogatni fogja az érsekujvári hitelszövetkezet kérvé­nyét, hogy a Joint jelentős összeget bocsás­son kamatmentesen a szövetkezet rendelke­zésére. Az érsekujvári szövetkezetnek a két ur annál nagyobb jelentőséget tulajdonított, mert benne látják a nyugatszlovenszkói zsi­dó hitelszövetkezetek jövő gócpontját. A hi­telszövetkezetnek eddig 850 tagja van, körül­belül 1600 részjeggyel, — élén Fuchs Fe­renc nagykereskedő áll, mint az igazgatóság elnöke. A koztyüvarrás-nemesitósi eljárást jövő ér már­cius 31-ig meghosszabbították. A mailt hetekbe® je­lentettük, hogy a csdhsatiovákihaá toeriyügyárak a kor- ntonymál ttttakoatofk »a ugyiwyv'esoett (keztyű-nemeei- teeá eljárás éltem, aana abba® áil, hogy a Magyaror­szágiba®, Németo osságba® s Ausztriáiban IkiszaJbott keatytít vámanemfteeem hozták CBehszkwákáájba, itt az otthon dolgozó kieatyü gyári mumikásoik megvarr­tak s újból káváittók. A pénaügymimtejterioOT a bel­földi kieriyügyárak órtLefoeiöek védelmére megvonta a roemeeiitiési eljárás céOjálbÓl importált szabott kéz- *yü behozatalát. Most azoribam. kiderült, hogy eme kedrvezimiémy megvonása mtoittt sok száz község to- (koeaá mamka nélkül marad mik. Ebből az óikból a pénzügymtoisztériiuím ujttbb rendeletet adott ki, amellyel a régebbi állapotot jövő év márcioie 31-lg tartó hatállyal visszaállította, vágyás a krütltföMöm szabott leeztyü továbbra is vámmentesem hozható be, természetesem a vássaasaáilitáB feltételével. A csehszlovákiai karbidtermelés és a karbid- árak. Mutt év decemnbemébem nyalt meg Sasaiban a másodok nagy kanbádgyár; addig az aaissigi vegyi- i’pari kiairbádtermeléG vereeoy nélBriil áltett- A foar- flbdd-áirak az utóbbi betektoem mintegy 70 kononávril estek s jelenleg métesTmásssérikéiut 340—300 korona körül mozognak. Görögorsság emeli a csehsilovák ára rámját A francia kormány a mailt év nyarán, kiadott rendébe- tévéi a görög bor beho^atalái Lányegieeen korlátoz­ta. A görög kormánnyaíl lneadett tárgyalások során Franciaország lemioaidott nómely ipari termékének görög vámkedvezményére, küflöoőeetn a texrtná, fém és vegyi ipari ezaíkimákhan. Az így megvátóoztaibott vámegyezmény épriíns elsején láp hatályba. A gö­rög vámemelés a ceehsEtováMaá eredbertü árait to ér­zékenyen sújtja, mert Csehsizilovákááiiwik jedenileg a legnagyobb kedvezmények élve alapján költött ke­reskedelmi szerződése van Görögországgal Egr nagy textilgyár fizetésképtelensége. Goki- scihimiid Alfréd mecbanükaá textt'lgyára Hdhene>Ilbó- ben fizetésképteLeinségeit jelentett be; a oég aiMivái 253, a passzívád 2L64 málló koronát tesznek ká. A cssehszlováikiaá MtelezSk egyesületeinek jelentése szerint a hoihenelbeá jáirásábróság a tárgyalások ha- táraapjáit ápráilas 3>ra, íiHebve májaffi 5nre tűzte M. A Lévai ípartárgulat a* üzletek zárórájá­nak országos rendezése mellett foglalt állást. Lévai tudósítónk jelenti: A lévai járási hi­vatal véleményezés céljából a járási ipartár- sulatnak megküldötte a Léva városi és a já­rás területén levő üzletek zárórájának sza­bályozására vonatkozó tervezetét. A járási ipartestület ennek kapcsán értekezletre hív­ta össze a kereskedőket és a nyílt üzlettel biró iparosokat Az értekezlet eredménye gyanánt megállapították, hogy a járási hiva­tal tervezete többé kevésbé egyezik a hely­beli kereskedelem kívánságaival, csupán azt kérik, hogy az üzleteket a mai nyole óra he­lyett fél nyolc órakor nyithassák ki, továb­bá az élelmiszer üzletek fé>l órával később zárhassanak, hogy ezáltal a munkásságnak alkalma legyen élelmi eikekkel ellátni ma­gát Továbbá kimondotta az értekezlet, hogy az alkalmazottak nyolc órás munkaideje nin­csen összefüggésben a zárórával, mert a ke­reskedelmi alkalmazottak nem vonhatók egy kategóriába azokkal az ipari alkalmazottak­kal, akik munkaidejük alatt állndóan foglal­koznak, ennek következtében az üzletek nyit­vatartási ideje alatt a kereskedelmi alkalma­zottak által végzett munka túlórázásnak nem tekinthető. A kereskedő és iparos társada­lom javaslata alapján kimondotta az ipartár­sulat azt is, hogy a záróra rendezése ügyé­ben nem kívánja a járási hivatal intézkedé­sét, mert ha minden járási hivatal külön kü­lön intézkedik Szlovenszkóban .saját terüle­tén az üzletek zárórájának rendezése tekin­tetében, akkor még a jelenlegi zavarnál is nagyobb káosz fog uralkodni ezen a téren, közgazdasági életünk hátrányára. Ismeretes például, hogy a lévai kereskedők önkéntes elhatározással már évek óta vasárnap egész napon keresztül zárva tartják üzletekeiket, ezzel szemben a környező városokban nem tartanak általános vasárnapi munkaszünetet a kereskedők, igy természetszerűleg a vasár­napi vásárló-közönség a vidékről, Léva he­lyett ezeket a városokat keresi fel, ennek következtében a lévai kereskedelem termé­szetesen hátrányos helyzetbe kerül. Mivel Léváin, a vasárnapi általános munkaszünet rendszere már évek óla jól bevált, azért a lévai kereskedelmi érdekeltség a vasárnapi munkaszünet általános kiterjesztését óhajtja. Ennek alapján most az ipartestület is azt követeli, hogy a záróra rendezés kérdését ne a járási hivatalok, hanem az országos hivatal, illetve a kereskedelmi minisztérium egész Szlovenszkó területén egyöntetűen rendeleti­leg szabályozza. Ez alkalomból megjegyez­zük, hogy Fleischmann Gyula dr. orsz. kér. szoc. párti tartománygyülési képviselő, már régebben terjestett is ez irányú javaslatot szlovenszkó országos választmánya elé, mely­ben a vasárnapi kötelező mun ka szünet érde­kében az egyedülálló lévai példára hivatko­zik. Mivel ez a kérdés fontos közgazdasági érdekeket érint, kívánatos volna az ügy sür­gős rendezése. LesaiUitj&k am ttnjr irái. Kofaa (toetaastoválstobm a osont ára tartósén magas, a aecntenyvóipar tu A- to láncé Joöczgazcteusági depresszióra való be&toteütel ellhaMixwta, hogy a készáru árát máaxáoe 27-íki faa- taÖyaá tía eeáaaiLékíkíBl l««B.^tótetta. A kereskedelmi kamarák központja a két és több­rétű lcTöleaólapokért. A kereakeKteknil ó» iparfoBína- iráík központjáiniaik toöeteikiecbégrilgyj hdaottséga a mailt napotkíban tartott űibéséoi a két és többrétű teveteaö- topofc saáilMtáBámík foórdésséved fogtotkozctt s edíha- tórozta, hogy a kameraá kőenpoot utgán a poétaügyi mánásabóriiumTEájl ofliy érteteembetn fog ánteffvenéátoá, hogy a posta a Uflöt és többréíü levek®őlapdkat egy- ecserQ levetezŐtap- s nem itevéiporíó eáteoétoess hbííL- ítófea. A kamaraá központ waiáSbett szaíktidzottsátráiKtíc vétoaménye smesrint a mswi közgazdasági válság ideién a postának teíbéttienjüil a kereskedők keoére 'koffi Jár­nia ; az iiyen levelezőfarpok a^yarme javarésalt üaWd reklámnyomtatványok. A péinizügymánnsabérijuan 1926-ibaai ezüiíbette be a bét és többrétű tevetotcő- fcupök szálditásáit, addig az iidieág esmmá akadálya sean vo34 az öHy iöbbnStiíi ayoantai' '/áoydk eEjáiMtáá­ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, március 29. A smiárdaPás a fautösez- bói indult ki, de a korlát magatartása is ttor nátságoe vak. Az ipari részvények páncán ja­vuk Nosrdbahn 80, Skoda 25, Besg éa EKKttén 20, Prágai Vas 15, Cseh Kereskedelmi 10, Aussági Vegyi 8, néhány ért®: 2—5 koroná­val. Zsávnofbaník 6, Spotro és Lándenbaok 20 koronával javult, Nemzeti Bank 20, Prágai Hitel 5 koronával gyengült Haditoölcaöökár- pétlás 30, a 4%-os pót és pfíémiumkölesőn 10, faadászáillMáe és az 5J5%-ob negyedik 5 fillérré, javult, óüamiköicsöai 10, kaoveriátl- ható és népszövetségi 5 filiérrel gv’angült. Prága, márcdjns 09. Valuták: HoTfsmd 13M, Jrigo- szláv 58.85, német 803.25, belga 408.50, magyar 587, román 19.75, svájci 651.50, dán 900, angol 163.85, spanyol 418.50, olasz 176.90, éwxi 1 í ameniikad 33.62, norvég 899, francia 132.20, bolgár 23.15, svéd 903, lengye1! 376.25, osztrák 473^0.-f- A prágai deyipiaeou Amszterdam 0.75, Belgrád 0.02, Berlin 0.30, Brüsszel 0.17 J4, Budapest 0.12 Zürich 0.12)4, London 0.006, Newyork 0.01 Jí, Pária 0.01, Bécs 0.15 koro­nával javult Bukarest 0.005, Milánó 0.04 ko­ronával gyengült-f- Üélettelen a budapesti értéktőzsde. A mai forgalom csak egy óra hosszat tartott, néhány papír javult és az érdeklődés előte­rében árbitrázsértékek állottak. Az üzlet igen szűk határok között mozgott A deviza­piac élénkebb volt Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 81.5, Részvényoör H5^> pen­gő árfolyamot értek eL-f- Uzlettelen a bécsi értéktőzsde. Nyitáskor stagnáció uralkodott, később barátságosabb volt a hangulat A jegyzések egyáltalában nem változtak.-{- Szilárd a berlini értéktőzsde. Különösen villany- és montánértékek iránt érdeklődtek. Az előbbiek 3—4, montánértékek 3, festékipar 5 százalékkal javult. ÁRSJTfeSIlE-f- Az olmützi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Tengeri 160—161, rozs 117— 120, zab í 16—118, aprószemü román tengeri 84—85, bab 270—280, holland kömény 630— 635, hagyma 30—35, prompt vagonrizs 245— 255.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfo­lyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 24.30— 24.45, felsőtiszai 22.10—22.30, egyéb 21.40— 21.70, rozs 11.40—11.60, tengeri, tiszántúli 12.10—12.20, egyéb 12.30—12.50, pengő. A többi gabonacikkben az árak változatlanok maradtak.-f A mai budapesti terménytőzsde határ­idő piacún, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos, a forga­lom közepes. Nyitási árfolyamok: magyar búza májusra 21.48, 21.45, októberre 20.50, 20.48, 20.45 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén a. következő ára­kat jegyezték: Búza 252—254, rozs 147—149, zab 137—147, tengeri űzi ette len, búzaliszt 28— 30, rozsliszt 21—24, buzakorpa 8.75-—9.25, rozskorpa 9—9.50, Viktória-borsó 20—25, pe- luska 16.50—19, lóbab 16—17.50, bükköny 19 —22, repcepogáosa 13.50—>14.50, lenpogáosa 17.20—18, &zára?szelet 6.70—G.90. PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kóvir&tokat nem őrifink meg és nem adnnk rissia Szlovenszkóá sierkesitő: Tellóry Grula. — Rnsxinszkói **erkesztő: Rári Pál. -■ Irodalmi tő- mnnkatárs: SsiRlav Ferenc őr- Kassa, I?der-n. 9. — Budapesti szcrkesifő: Ziílyomi Oeiső, L Döbrentei- tér 9. Telefon: Aut 530-02. rfff | Megnyílt „MUSIICA” Sxigeti zongorakészitö és hangoló songor«fi paistára,, Braitlffi0«*va, mcc© St©« ííaJctárósi cssaSs wüGágmárleás s:or»gorák és ip5asiiií!i68«. ^ro»K« kfis havi rg3Zle4re i%m kérien üimvmlm éaralánHatói. Mamg<»líSis. üiawBtáe® -- v8ctélr,®n is — Jutön^tan, söB-sincfidval. nmBuwKjuca

Next

/
Thumbnails
Contents