Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

mMBsmBMMnnMBMEsmmBmí <PPA:<IMMAGtaR-HrRMEf 1930 snárdns 30, nwánu^. JSz :: Lá.zK.öi^wKab'RiRA ^^.gycwsawg^agBagca^^r^íflMtasMBiEwsBata^^ Ellenforradalmi dráma Moszkvában 4 szovjetsajtó Aíexej Tolsztoj Péter cárijának betiltását követeli, mert a darab leplezett formában a proletáruralom bukását jósolja Moszkva, március 22. AJexoj Tolsztojt, akinek színdarabjáról, az „I. Péteriről lesz szó, nem szabad összeté­veszteni az ugyanilyen nevű klasszikus szer­zővel, aki a „Feodor Ivanovics cár" szerzője. Ez az első Tolsztoj azonban most sok gondot ad a szovjetnek. Mondani sem kell, hogy a kommün cenzúrája a leggyilkosabb módsze­rekkel dolgozik s ha már egyszer egy dráma orosz színpadon színre kerülhet, akkor előbb megjárta az összes ‘kritikusok re tortáját és mégis az „I. Péter cár“, Moszkvának legfris­sebb újdonsága valóságos forrongást keltett, mert az ultra vörös (kritika azt hangoztatja, hogy a darab ellenforradalmi természetű és destruálja a bolsevizmus eszmevilágát. Az uj dráma olyan témát visz,a színpadra, mint a klasszikus görög tragédiák: egy ha­talmas, erős egyéniség hiú küzdelmét a ná­lánál is erősebb elemekkel, viszonyokkal. Péter cár uralkodói (karrierjének egy ilyen­fajta felfogása történelmileg plauzibilis és drámaikig meggyőző. Jóllehet, a darab koszr tümjei, nyelve, eszméi a kétszáz évvel ez­előtti Oroszországot tükrözte tik, mégis erő­sebben fogja meg a nézőt, mint azok a szov­jet ideológiában fogant drámák, amelyeknek a hősei munkászubbonyokba vannak bujtatva és a kommün fantasztikus utópiádról szaval­nak. Az orosz közönség is már unja ezt a sok handábandázást és nem rajong azért, ha a színpadról is örökösen csak Lenin propagan­dájának elcsépelt szólamait hallja. Ezek az újsütetű, drámák éppen ezért teljesen elvesz­tik a kontaktust a közönséggel és ezért van nagy átütő sikere az I. Péternek. Megdöbbentően eleven, lenyűgöző jelene­tekben vonultatja fel a szerző azokat a gyak­ran titkos, néma, de a maguk együttségében megrázó erőket, amelyek ellen Péter démo- nikus lendülettel küzd, csakhogy Oroszorszá­got tetőtől-talpig újjáformálja. A paraszt, aki szinte ősszeroskad már az adók terhe és a katonai vekzaturák alatt, fejszét ragad, élíbuj- dosik az erdőbe, hogy valamilyen haramia- bandához csatlakozzék és odadobja a* életét egy falat kenyérért. Egy régimódi orosz fő­nemes halálos elkeseredésében zendülővé válik, mivel a zsarnok cár parancsára a sza- kállát levágták, egy másik orosz főur felesé­ge pedig szinte hisztérikus rohamokiba esik, mert hírét hallja, hogy ugyancsak a cár pa­rancsára minden orosz alattvalónak tiszto­gatni kell a fogait. A kiéhezett, agyonsanyar­gatott jobbágyok, akiket erőszakkal hurcolnak a Néva partjára, ahol a cár rettenetes szeme ügyel a Szentpétervár fölépítésén dolgozó rabszolgákra, föllázadnak, megölik az elő- munkást, mihelyt egy pillanatra hátat fordit ' nekik, a zavargásokat pedig egy pópa szítja köztük, aki elhiteti velük, hogy a oár nem más, mint a testet öltött Antiikrisztus. Egymást követik az ilyen jelenetek, de a legfélelmesebb köztük mégis csak az, amikor Péter udvari emberei odaférkőznek Alexej cárevics ágyához, akit előzőleg a kegyetlen cár parancsára félig már halálra kínoztak és most szenteskedő képmutatással ‘bocsánatáért esedeznek. A tragédia akkor éri el csúcspont­ját, amikor Péter észreveszi, hogy legmeghit- tebb tanácsosai a legszemérrnetlenebb kor­rupciókba vannak keveredve. A kétségbe­esett cár, ez a vérből és vasból összeková­csolt ember szinte magánkívül tombolva ki­ált föl: — Hát akkor kiért dolgoztam egész éle­temben, kiért öltem meg önnön fiaimat? Ki­ért? ... Az utolsó jelenetben éri a cárt a legna­gyobb megpróbáltatás. Életének legnagyobb büszkesége, a flotta, a szelek játékává lesz, a vihar tönkreteszi büszke gályáit. Péter ér­zi, hogy beteljesedett sorsa. Már csak a ha­lál vár reá, belátja, hogy minden reformját csak homokra építette, utolsó szavaiban szinte profetikus erővel látja azt, aminek be kell következnie: — Csakhamar eljön a vég... Az érdekes históriai dráma ellen erősen kirohant a szovjetkritika. A Kornszomolszka- ja Pravda, a kommunista ifjúsági unió hiva­talos lapja, a szerzőt azzal vádolja, hogy drá­májában ellenforradalmi tendenciákat vall. Valóban Péter cár az, aki a drámában meg­hal? — kérdezi Rachelis, az újság kritikusa. — Vagy pedig az egész dráma koncepciója, amelyben a történelem meghamisítása sem tudja leplezni a jól ismert burzsoá párhuza­mokat, nem arra vall-e, hogy gyáva és sze­mérmetlen támadás folyik az osztálybarc el­len? A moszkvai müvészszinháznak, ha hi­vatását tisztességesen fogja föl, csak egy fel­adata lehet, azonnal 'beszüntetni a darab elő­adásait a prötetárf o nradalom sikerre érdeké­ben. Tagadhatatlan, hogy eléggé erősen kifeje­zett külső analógiát vehet észre a figyelmes néző Nagy Péter kora és a mai szovjeturalom között, mert miudakettő döntő változásokat igyekezett produkálni, még pedig a konzer­vatív erők ellenállását elsöprő erőszakos és kegyetlen módszerekkel. A népnek kegyet­len sanyargatása, amely zendülésekben, for­radalmakban, lázadásban keresi a maga ki­vezető útját, valóban nemcsak Nagy Péter ko­rának vélt velejárója, hanem százszorosán erő­sebben a bolsevizmus gyilkos órájában. Szalay Géza érsehujvári hiáltiíása Érsekújvár, március 29. (Saját tudósitónktól.) Szalay Géza gimná­ziumi tanár Érsekujvárott. Két éve él a csen­des alföldi városban s alig tudják róla, hogy festeni szokott. Most egyszerre 60 fest mién yé- vel a nyilvánosságra lépett, kiállítást rende­zett az Arany Oroszlán nagytermében. A 60 festmény között nagy vásznak is vannak, olaj­festmények, pasztellek, akvarellek, portrék, kompozíciók, tájképek, aktok, tanulmányok, Egy festő teljes skáláját mutatja meg. A vidéki ember rendszerint fölényes szkep­szissel fogadja a másik vidéki ember munká­ját, legyen az művész, író, ‘közéleti tényező. Amilyen kritikátlan reverendával hajlik meg minden „beérkezett" név előtt, olyan fölénye­sen semmibevevő az uj ember, pláne a vidéki festőművész iparkodásával szemben. Szalay Géza kiállítását is igen kevesen tartották szükségesnek megnézni a megnyitás napján. Pedig nem volt belépődíj. Még ingyen sem kell a művészet. Akik azonban megnézték ennek az isme­retlen, fiatal festőnek munkáit, csodálkozás­sal látták, hogy nem mindennapi tehetségről van szó. A hatvan kép között legalább 15—20 kép van, amelyek a kritika legszigorúbb mér­tékével mérve is megállják a helyüket. „Az altató <M“ cimü nagyobb kompozíciója klasz- szikusan szép munka, az esti hangulat finom kifejezésével. Nagy elmélyedésre ? abszolút technikai készségre mutatnak fejtan.nlmá- nyai. A „Miatyánk“, a „Rágyújtás", néhány zsidó stúdium egészen olsőrendiixek. Portói erőteljesek, de nincsen meg bennük a kifeje­ző erőnek az a finomsága, nmelji egyéb mun­káiból érezhető. „Tűz van!" cimü kompozí­ciója önkényleien ül is Kukán Gézára em lé­I kezdeti a nézőt, azonban a kép drámaisága nem egészen teljes. Általában azok a képek a legkifogástala- nabbak, amelyek témájuknál fogva bizonyos nyugodtságot fejeznek iki. Ezek között is ki­emelkedik az önarcképe. „A eigánylány" cimü olajfestménye talán a legerőteljesebb valamennyi festménye között, amelyek között nagyon figyelemreméltó, ér­dekes alkotások finom kidolgozáou tollrajzai s akvatelijei. Szalay Géza a szlovenszkói művészetnek egyik legizmosabb tehetsége, aki — megfe­lelő stúdiumok során — olyan fejlődés előtt áll, amely rövidesen a legelső szlovénszkói festőművészek közé emeli őt. Érdekes, hogy egy Érsekujvárott járt buda­pesti műkereskedő megtekintve képeit, azon­nal hajlandóságot mutatott arra, hogy az egész kollekciót megvásárolja. A fiatal művész kiállításának rendkívüli erkölcsi sikere élénk visszhangot keltett az érsek-újvári társadalomban. (s. d.) Magyar írók olasz könyve Magyarországról Budapest, március vége. A magyar visEouyoík és kultúra iránt ma egy ‘külföldi nép körében sem nyilvánul meg olyan órdjeklődtée, minit az olaszoknál. Ha vajaiból, úgy Olaszországiban igazán őszinte barátsággal törek­szenek a magyarság m ucijának óe jelenének megis­merésére és vallóban, a tegisizólesebb körű tájékozó­dással alkarnak miinél teJijeGobb képet nyerni a magyarokról. Ennék az óvek óta erősödő érdeklő­désnek természetesen az irodalmi kihatása is je­lentős, amit nemcsak olasz írók munkái, de azok a. reprezentáns magyar müvekből rendezett soro­zatok iö bizonyultam;.1 ik, amelyeket az Alpesi és Mon­dádon kladóváilliailiatok dobtak piacra. Ezeknek a, magyar tárgyú vagy magyar eredetű könyveknek iegrecmekebb kmrouáQa az a 450 oAdafe®, előkelő torntóitíunru és tartalmai köbeit, amely nenmrégtBbeai jelent meg a római Keleéeurópai Intézet kiadásá­ban. Ciarve: l’Umg’henia. írói: a magyar politikai, szeHleam és müvészi élet vezetői. A könyv nagyvonalú, de minőiig speciális tudás­sal megalapozott tmnuthnáinyai a magyar nvuflt és jóién olyan pompásan csoportosított, átfogó képét vetünk tel, hogy nemcsak az olasz, hanem a témá­val igen ismerős magyar olvasó figyelmét fe mind­végig ébren ‘tudják tanban! Beíhíteu István gróf bevezetőjében a legmelegebben, emltékeaik meg három óv előtti okuszianszágá tartóetkodásáiróO. és kiteanete, hegy a római Keleteumópai Intését és a Korvin Mátyás Társaság nagy hiányt pótoltak, amikor közős erővel tehetővé tették egy olyan ha­talmas munka megjelenését, amely idegien nyelven ■először adja részletes, Ihö és tárgyilagos képét a maá Magyarországnak és az eddigi fejlődést: meg­szabó mozgatóerőkn efc. Berzeviozy Albert az olasz-magyar történelmi kapcsolatokat ismerteti bevezető tanulmányában; ugyancsak az ő tolóból eredt Magyarország jéten- ilegi külpoOőlfcikai helyzetének erős vonalvezetéssel írott ismertetése. Teleki Pál gróf Magyarország földrajzi, Bátky Zsigmond pedig néprajzi viszonyai­ról nyújt alapos és objektív tájékozódást az olasz olvasónalk. Puky Endre (kiílenc tömören össze­fogott fejezetben a magyar belpolitikai élei utolsó hatvan évének fejlődéséről, váilit-ozásairól és viha­rairól fest idéztektől tarkított, saimies, eleven ifcópeft. Domianiovszky Sándor, a kitűnő történész a magyar történetem főbb eseményeiről ad finoman kicsiszolt összefoglalót; Polmer Ödön egyetemi tanár 'pedig Magyarország jeteutegi alkotmányát ásmertete világos, sőt érdiekfesziltő elrendezésben. Szterényi József ‘báró és Éber Antal statisztikai adatokban ‘bővelkedő tanulmányai az ország kül­kereskedelmiéről, (közgazdaságéról és pénzügyeiről számodnak ‘be. A könyv negyedik része remekbe (készült mo­nográfiák (keretében az egész magyar kulturális életet felöleli. Cario TagMavánd, a fiatal olasz nyelvész, aki tanár a Pázmány Péter -egyetemen, öGszehasonilifó filodógdáivaíl mutatja be a magyar nyelveit honfitársainak. Császár Elemér irodalom­története igyekezik történeOam távlatokból nézni a közeknorít, sőt a jelem diixxLatem eseményeit és egyé­niségeit is. Mamtabür irodalmi portréd néhány vo­nással de (karaMertsrtliikufiafc. Genevidh Tibor a régi, Réti István a modem megjár képzőművé­szetiről ít. Ez a két pompásan illusztrált tanulmány a hatalmas kötetnek talán ‘legvonzóbb okvaemánya. Gerevdöh Tibor a régi magyar művészeit, sokszor a magyar szem előtt is rejtett káncsesházát mara­déktalanul feltárja. Aa építészet remekedtől kezdve a kisplasztikáig, az aranyműveseik, ötvösök, érem- tervecoők, kódexek fölé bajió mániaMnfiesbők mü- véeaefbéig. Mindenütt, szervesen szövi a magyar témát a nagy európai együttesbe, ép úgy meg­emlékezve a hatásról, aradit a magyarokra gyako­roltak, mint a szerepről, amit a magyarság játszott a környező országok művészetében. Réti István szép tanulmánya a modem magyar festőkről és szobrászokról a stffins és a szeltem meleg ragyogása. A magyar zene történetét Attila udvarától Bartók Bókáiig siklós Albert dolgozta tel a tők* már meg­szokott, széles (körben szétágazó tudással, érdekes adatok és jellemző részletek ügyes csoportositásá- vah Madzsar Imre egyetemi tanár a magyar tu­dományos élet fejlődését ismertette komoly ala­possággal. Koraié Gvulánaik a magyar közoktatás történetéről szóló nagyszerű tanulmánya méltó be­tetőzése Ungheria büszke könyvének. A 460 nyomtatott oldalon félűi, kerek száz, tel­jes oldalt kitevő, gyönyörű illusztráció diszátá a kötetet, amelynek nyomdatechnikai káálilitása min­dem kritikát nyugoditan kibírhat. A hibátlan szö­vegért és a könyv szép, külső megjelenéséért — amiint azt a kiadó előszava is nyomatékosan fci- erael/i — elsősorban Zamibra Alajos egyetemi tanárt iíltetá a dicséret, akii másfél éven keresztül fáradhatatlan korrektora volt a fordítósoknak és kefelievooatokuafc. V. M. (*) Kodály Zoltán: „Háry Jánoskának má­sodik pozsonyi előadássá. Pozsonyból jelen­tik: Az a nagy, páratlan síkor, amelyet ez a mü első előadása alkalmával elért, késztette a Toldy Kör férfikarát aura, hogy kedden, áp­rilis 1-én este 9 órakor a V igadó nagy termié­ben „Háry János"-t másodízben előadja. Az előadás ismét Németh L. István tanár veze­tése alatt áll, közreműködnek Csernoohné- Tocsfons Józsa, Chovanetzné-Stögar Róza és John Elemér hangversenyénekets, a Toldy Kör női-, gyermek- és férfikara, valamint a pozsonyi szimfonikus zenekar. A jegyek árát jelentékenyen leszállították. Elővételben kap­hatók a Seifert-cégnél, Halászkapu ucca 4. szám alatt. (*) Kiirthy György a szegedi Városi Színház uj igazgatója. Szegediről jélenlták: Szeged pirosa a Városa Színház művezető Igazgatói áldására orszá­gos pályázaJliot hirdetett, ennek eredményeképp >hu- szonhaten pályáztaik. A ‘tegnap délutánra összehi- ovtt igazgatóváláfizfcó 'törvénythaitó9ági kisgyülés előtt öt pályázó visszavonta pályázatát. Az elnöklő Aigner Károly d»r. [főispán elirendeJibe a tiiitlkos szavazást', melynek eredményeként Kürtlhy Györgyöt, a budn- ipeefci Nemzeti Színház kiváló művészét, jeles rende­zőt és diszfettervező művészt tizenhat szavazattal a szegedi Városi Színház uj művezető-iigoizgíitéjává vá­lasztották. Tarnál Ernő nyolc és Fodor Oszkár két szavaztat kapott. (*) Ányos Laci szlovenszlíói turnéra jön. Pozsonyból jelentik: Ányos Laci, a magyar dalköltészet híres reprezentánsa április első napjaiban Szlovénszkóba jön s több városban fog magyar nótaestélyt tartani. Ányos dalait (Nem én lettem hűtlen hozzád... Féltelek a széltől... Nem ragyog a csillag szebben.... Amióta asszony lettél... Ha elmentél, ne jöjj l vissza... stb. stb.) mindenki, aki a magyar muzsikál kedveli, jól isimeri. Pozsonyban áp-j riüs 3-án lesz Ányos rióLa estélye, utána Ko­máromiéin, EreekjU'jváirotit, LoeomcocL, Léván, Riima-szoanbaton és Kassán fog Ányos egy-egy dalestédyt tairtani. A magyar dalkóOtésaetnek három mestere közűi Fráter Lóránd nemrég halt meg, Balázs Árpáid nem jöhet Szloven- szkóba, igy hát bizönyoa, hegy Ányos Lacit —? és benne a magyar daikőlt érzetet — Szioveav szikó magyarsága nagy szeretettel fogja fo­gadni. ) (*) Uj magyar férfikarok. Bödapesípől irtfák: A» „Apóllio" ibudapeetd Bseoeművészéii fofiyóáiröt most megjelent lQO-ik száma EtoMósy Koraól, a misílooicl városi zemeóskaba. kitűnő tanáráníak: átóratóban 0 régi magyar népdalt közöl, amelyeíknek mándegyfta kűlön-külőn is értéket jetenüt Vfioár Béla, Sralérd Jámoe és Bartók Béla gyűjtéséből tettek öbsbb- válogatva. A Soanogyszobi temetőibe ... Haittettad a hírét... Debrecenben Mcbobalték... Lement • vacsora csiStag ... Kutyasaariftóá csárda---- rueinv kűlön iben a tnzesifcétitő, tázemhárom, tózenmégy.... diáitok mindegyike, érdekes öesshangoeiitásft és mű­vészi feldolgozása megmutatja, (hogy raélyeti hatat- más eddig még tóaknázaittan értókot jeienteoek • irégi magyar népda'líkÖMiészeit kincsesiháizáoak érte­ked. Még Atot Ferenc: Elpdhienit a nap Bugára........ ke zdetű szerenádját taataímaiaza ex a szám, amely- lyed most már 6&Ö korból éftió gyüjtiemiéiny HM m magyar dalcsegyeeütetek rendeUkezéBére. Aa ,.Apotlo*< 33 éves múltra, tekint immár vissza, idő­köz ben 11 évi szünetelés utón 1926-4*hi ándiuÉt meg újból. Az „Apolík)" eddig megjeiiect számai egyen­ként is kaphatók, a veaórköayvefeen ksvQi a Bzűk- eéges számú ezólomok: is reodeíkeaéare áüTaacafle. Előfizetéed dija vezérkönyv éB szóteamokra évi 10 pengő. Tartalomjegyzéket az eddig roegjeitent kiadványokról (készséggé] küld az érdeklődőknek a kiadóhávatall, Budapest, VIII. NépeziijaháMioca 20. (*) Aa uj iró. Egy magyar folyóirat fiattá műnk*- társat szerződtetett; ée kön yvreoemrióka't Íratott ve­le. Az ifjú titán nem használt sem pontot, sem vesz- szőt az iráfiban. A segédezerkjeeBtő feöBzólrtotta, hogy használjon. Írásjeleiket Másnap az író behozta a kéziratait é» egy másfe papirkpot A segédszer­kesztő megikérdezite, (hogy minek; ez a két lap. „Erre a másik papírra írtam tel a pontokat és a vesszőket, tessék belőle annyit teShasznádtó, ameny- nyíre szüksége van." (*) Az olasz mesterek londoni kiálHtásának vi­lágsikere. Londonból jelentik, hogy bezárult az olasz mesterek kiállítása, amelyet összesen 540.000 látogató nézett meg. Ez Világrekordot jelen* a műkiállítások történetiében, összesen 9400 állandó bérletjegyet és 151.000 képes katalógust adtak eh A látogatók száma & múlt szerdán meghaladta a 17.700-at. A közönség csak vonakodva a terem- örök többszöri felszólítására hagyta «4 a terme* két és mondott búcsút a képeknek. Ezután meg­kezdődött a képek becsomagolása. A kisebb köi- eeőngyüjtemén yeket már néhány nap múlva elvi­szik, de az olasz kormány által köfesönzött anyag csomagolása még két hetet vesz igénybe. Miihelyt a csomagolással elkészültek, táviratilag Londonba rendelik a Leonardo da Vinci gőzöst, amely házán szállítja a ttae«aégyin#Hó fontra biztosított gyűj­teményt. (•) A <h értén: Amikor a kod el oszlik. Mind sű­rűbben jelennek meg népszerű orvosa könyvek, amelyek a szeretem pszichológiájával és fizioló­giájával floglaillkoznak. Fejtegetéseik kodkíuziója többnyire az, hogy a nő, ha testileg meg is érett, még nem alkalmas a szerelemre. Ehhez még egy külön speciális érettség is szükséges, mondhatnánk, hogy tréning, amely felébreszti a nőben az érzéket a szeretem iránit, elosrzlliatja benne az idegenkedést, kinyitja a szemét, hogy a maguk valóságában lássa a dolgokat. — Athénben amerikai író regény fá­májában fogJiaftkozik ezzel a kényes, de sok szem­pontból érdekes témával. Uj résénw. ..Almáikor a köd élesztik", egy gazdag leányról szóíl, bM csak azért megy férjhez, hogy szabadabb mozgásihoz és több szórakozáshoz jussom A férjét jó pajtásnak te­kinti, semmi többnek. Amikor a férj ennél több akar lenni, a fiatal asszony revolverrel tartja vissza magáiból. De ez nem marad végig igy. Alberton azt állítja, hogy nincs bádieg nő •— csali a partneren múlik minden. A kitűnő amerikai iró biztos kéz­zel rajzolja meg azt az átalakulást, amelynek során a köd eloszük és a leányból igazi asszony lesz. —- Atherton finom ízléssel megárt, ötletes regénye a Pantheon kiadásában, a közkedvelt Színe-Java soro­zatiban jelent meg, kapható a P. M. H. kiadóhivata­lában, fűzve Kő 10.40. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Kedd: Szökik az asszony. Operett Megnyitó előadás. Szerda: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Móric* Zeágmond vígjáték®. Csütörtök: Nem siketek mnzsikaszé nélkül. Péntek: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szombat délután: Krétakör. este: Katica. Operetb-ujdoueég. Vasárnap délután: Szökik aa asszony. este: Katica. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Miénk az éjszaka. (Utolsó liét) BERÁNEK: A becstelen ember. (John Güfcenfc) HVEZDA és FLÓRA: A baskerriUei kutya. KOTVA: A szerelem rapszódiája. (Utolsó bét) LUCERNA: A szerelem dala. (3. hét.) METRÓ: Amerika leánya. (Auny Oodra.) 3. bőt RÁDIÓ: Akinek nem szabad férjhozmenni. MACESKA: Fekete szemek, 'miért zirtok? A POZSONYI MOZIK MŰSORA REDOUTE: Da.s Tagcbuch einer Gefallenen. (Mária Kid, Fred Dedortein.) ÁTLÓN: Atlantic. Uangocdilm. (F. Kartner, F. Le- dorer.) TATRA: A négy ördög. Joanotte Gaiioor, Ch. Farai. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents