Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-27 / 71. (2292.) szám

Í95Ű március 87, csÜBrigk. 'X>RSGM-A\\G^AR.HTR1iAI> MŰSORON KÍVÜL ttjai MARAJ SÁNDOR SZÖNYEGKIMÉLÖ Est a budai erifonáscsdát azért fr«ae<reieca> ráéri nincs-e® beame sémim! ál-regéaiyesség, aemmi a Budából és semmi a oiíkrasadábál, a fedőn nem lóg aeeélőóna, hanem egy vefeker, vonalai tárgyilagosaik és modemek, nem pisa- .teos’ haanem ragyogóan tiszta, világos, sivár és nyers, miaut állítólag a kor, amelyben étiünk. Olyan, mint egy vegyi laboratórium, a tejszínhab itt nem ér rá fojtogató®® édesnek lenni, hanem rögtön savanyú. iÉsizirevettem- hogy a kései és zavaros sze­mlém jár ide randevmzmi, — egy szerelem, mely nem kaoérae bújik a világ elől, hanem szomorúan. Vízivárosi polgárasszonyok ran- devuznaik itt, negyvenen erősen felül, dere­sedéi számvevőségi hivatalnokokkal a maga­sabb rangosztályíból. Az ilyen kései szerelem­ben van valami illetlen és szórnom’ ha nyilr vánosan mutatkozik. Az asszonyok inkább a kávéért jönnek, mint a férfiért. A férfiak csak azért jönnek, hogy megjátssíhassák még egyszer maguknak a randevút. Valami fa­nyar és már elöre-csalódott van a párokban, ez nem a kamasz-szerelem eukirászdéja, ez a krémes-pitéé és vandliaMk)őrős> kigyulladt- füilü önfeledkezés, mely a budai cukrászdá­nak kliséje az elbeszélésekben, hanem va­lami józan és keserű kerete a kispolgári bűn­nek, az uzsonnakávéra alapított, rosszhisze­mű házasságtörésnek. A párok itt hangosan beszélnek géné nél­kül, az ur nem iszik snapszot, mert sava van, a hölgy tíz év előtti vasárnapi kalapját hord­ja s elgondolkozva simogatja frissen tisztított., benzinszagai cérnakesztyűjét. Budai táncmu­latságokról beszélnek és illetményrendezés­ről. Érdekes híreket tálalnak fel egymásnak a környező vidéki városokiból’ a Krisztinavá­rosból vagy Óbudáról, aihol vailószániülleg pezsgő élet zajlik. Vagy hallgatnak, ásítanak, híűmmögndk, a nő fonnyadt kezével titokba® ni'ég egy ma­zsolás kalács után nvul’ ál-szórakozotteággal, a férfi diszkréten nem néz oda. Vannak helyek, melyek magukban gyűjtik, felszívják az élet nyers, iüuziótlan hangula­tait, például a szerelem második garnitúrájá­nak’ a nem teljesen jóhiszemű érzelmekre ala­pított szerelmek atmoszféráját. Vannak ilyen hotelek, sétányok, cukrászdák, egész város­részek, melyeket az elsőrangú szerelem ke­rül. Nem tudom máért’ de így van. Az első­rangú szerelem menekül ilyen helyekrőL Egy ilyen nagy darab, szelíd ember tilt a késbedt és rosszhiszemű, szomorú párok kö­zött, magányosan az egyik aszalnál s óriási kezével egy száraz kiflit dugott a szájába. Csak félig ölt a széken, mint aM nem meri teljesen kényelembe helyezni magát- érzi, hogy nincs teljesen joga itt lenni, felöltőjét ’ nem vette le, kalapja, aktatáskája mellette : hevert a széken. A hatalmas ember úgy ült az apró széken, az apró márványasztal mel­lett’ úgy tologatva szörnyű vörös mancsával i az apró kiflit nagy szájába, mint Gulliver a törpék országában, oly tehetetlenül ebben az apró világban, magányos és elhagyott óriás. A nagy darab embernek ijedt, rágcsáló feje volt- szerényen rágcsált a száraz kifli­ken, bocsánatkérő pillantással, hogy zajt okoz. A kifliket az elébb vásárolta a kasszá­nál, három darabot s kis tálkán hozta magá­nak be a terembe, szelíden nekiült’ mint va­lami finom csemegének, kecsesen óriási uj-! jacskái közé fogott egy kiflivéget s gnaciözen ■szájába dugta és ropogtatta, de kávéit nem rendelt hozzá. A természet túlméretezett figu­ráinak bánatos bája és tehetetlensége volt benne. Kabátos ember volt, kopott és uriae. Tájé­kozatlan szemeit úsztatta kiflievés közben a tárgyakon az emberekre nem mert pillantani; Mikor megette a kifliket — majomeledel j egy elefántnak — azzal a babyszerfl ügyetlen; fékzegséggeh moly minden túlméretezett fi­zikum sajátja, csúszkálni kezdett a széken, feszengett. Azitán felemelt egy széket a szom­széd asztal mellől * vizsgálni kezdte a szék lábait. Halkan köhögött, rosszalóan a fejét csó­válta- szelíden ezt bömbölte: „Fizetni 1“ A tulajdonosúé felkelt a kasszából s ő kifi­zetett három kifliért 18 fillért, ez óriás. Ami most következett, azt sokáig nem fe­lejtem el: Az óriás szelíd szemrehányással megkér­dezte a tulaj donosnőtől, hogy miért nem j használ szőnyegkknélőt. Mit kérem? •— kér­dezte ijedten a cukrásznő. Az óriás felemelt egy széket és azt súgta: ,,Teppid«schouer.“ 6 rögtön aktatáskája után nyúlt’ lázasan * előkapta kaűsówwí a saettmum német taUU~l mányt, a Laposfejü szögeket, melyeket a székek talpába kell verni, hogy a, szőnyeg örökéletü maradjon. A eükrászné undorral nézte az óriási em­bert, akirői kiderült, hogy kliensnek maszkí­rozta magát álruhába öltözve belopakodott a cukrászdába s Mflilogyasztás ürügye alatt üz­letiét akart itt csinálni, egyszerűen ügynök volt. ,’Tizenöt fillér egy ilyen szög*' — .mondta az óriás s magasra tartotta a szöget, azt a vívmányt, melyre az emberiség évszázadokon át hiába áldozott munkái’ tehetséget és időt, de most végre sikerűit. S közben szemérme­sen lesütötte a szemét. A. cukrászáé utálattal azt mondta: .,á ugyan", — s visszament a kasszába. Utálata nem annyira a szögeknek szólt, márt az ügy­nök ravaszságának, aki belopakodott ide* mint fogyasztó s aztán szögöket akart neki eladni. S ezt mind éreztük, akik ott ül tűnk. Mind tudtuk, hogy itt mi történt, az óriást nemrégen Mvágtéik állásából s most ügynö­kösködni szeretne s egyelőire ilyen szemér­mes még, kiflit rendel* hogy joga legyen be­ülni a cukrászdába s miikor eLmaíjsaolta a kif­liket, megjátssza a jóindulatú vendéget,. aki baráti tanácsot akar adni a tulajdonosnak s a végén előszedi a. szögeit. Azt számitottaun, hogy hány kiflit eszik meg hiába naponta? Valami elviselhetetlen volt a dologban, va­lami szégyenletes. A nagy ember vissza dug­ta .a szöget az aktatáskába s vette a kalapját. A reménytelen szereltmespárok felfigyeltek’ elhallgattak. Most mind a megszégyenült óri­ást néztük, aki lelkében azt az aljias meréaiy- letet forralta embertársai ellen, hogy szándé­kában volt eladni nekik néhány tizenötfillé­res szöget. Ha olyan nagy irő Lennék, mint Doszto­jevszkij, talán meg tudnám most mondani’ hogy mi volt mindebben az. amit most máir tovább fogok cipelni életemben, a kimos és zűrzavaros, szégyenteljes és érthetetlen em­lékek között’ melyeket itt a földön gyüjtenem sikerült? De miután megközelitőleg sem vágyott olya® nagy iró, mint Dosztojevszkij, beérem azzal, hogy befejezzem ezt. a cikket annál is inkább, meri már unom. Az idő s a hely rövidsége miatt a jelenet kortörténeti értékét se óhajtom kidomboríta­ná van nékem más dolgom is. Csak annyit jegyzek meg> hogy mikor az óriás már távozni készült, az egyik rosszhi­szemű szerelmespár magához intette - vettek tőle négy szöget, hatvan fillérért. .\ házas­ságtörő nő valószínűleg kitűnő család'-;® yi- is volt polgári életében s megragadta az a'kai ­mat, hogy a családi vagyon megkímélé-:■ ér­diekében egy kísérletet tegyen. Azért vett négy szöget hatvan füléiért, mert egy széknek négy hiba van. Ez minden> amit tudok. A Párisi Nagy Áruház égésére emlékezteio borzalmas tűz pusztított egy A ház lakóit tüzoHólétrával kellett kimenteni a lángtengeren keresztül Hét tűzoltó és 22 lakó sebesült meg .— A tűz a házban lévő cipészkellékgyárban keletkezett Budapest, március 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése-.) Tegnap dél­után a Paulay Ede uocában lévő Welüsöh Got bfried-léle ci pészkellékgyárban veszedelmes méreteket öltött tűz pusztí­tott, amely a Párisi Nagy Áruház égésére emlékeztet. A tűz rövidzárlat következtében a gyár üvegtetős udvari raktárában keletkezett, majd a lángnyelvek rövid idő alatt az egész, földszint körülvették. A rendőr jelentéktelen bolti túszként jelentette a tüzet a tűzoltóság­nak, ezért, csak a VI. kerületi tűzoltóság' vo­nult ki a tűz színhelyére. A tűzoltók balták­kal fészitették fel a lehúzott vasi-edényüket, amelyek mögül füst lódult ki. A következő pillanatba® óriási detonáció hallatszott, amelynek ere­je egy tiizöltótisztet és hat tűzoltót az ueca másik oldalára repített, ahol eszméletle­nül terültek el. Pár perc múlva az összes kerületi tűzoltósá­gok és a mentők kivonultak a tűzhöz, amely mindinkább elhatalmasodott. Egy második robbanás szét vetet te az üvegtetőt ée meg­rongálta az egész házat. A nyitott folyosók vasrácsai pirosán izzot- tafe és a lángmyelvek az emeleti ablakokba csaptak fel. Az ablakokban kétségbeesett, segítségért kiáltozó emberek jelentek meg. — Mentsenek meg, bemnégünk, ég a föld a talpunk alatt, megőrülünk — ri- mánikodtak a lakók. A tűzoltók az uccáról a ház faléinak támasz­tott létra segítségéivel a láng tengerem ál -egy­másután kiemelték a fenyegetett helyzetben lévő lakokat. Több lakó elszédült a hőségtől és ájult állapotban mentették ki a tűzoltók. A tűz folyamán hét tűzoltó és huszonkét lakó szenvedett kis e bő-nagy óbb sérülé­seket. A tűz által okozott kár 200.000 pengő, amely biztosítás révén megtérül. A robbanásokat a raktárba® lévő celluloid okozta, amely ki Jós csomagokba® volt. csomagolva. A ház, amelyet a tűzvész borzalmasan megrongált, Poppel Gyula prágai nagy- kereskedő tulajdona. aki régebbe® WelMsdh társa volt, majd a komműn után Prágába® telepedett le. Marconi drótnélküli utón ielgyujtotta Sydney hétezer villanylámpáját A nagy kísértei sikerüli — Ö — A technika fejlődésének korszakalkotó napja — Génua, március 26. Az United Press tu­dósítói jelen voltak Marconi Electra nevű yachtján, amikor a feltaláló uj erőátvivö készüléke segítségével drótnélküli utón fel­gyújtotta az ausztráliai Sydney elektromos- sági kiállításának villanylámpáit. Marconi az újságíróknak kijelentette, hogy gyenge intenzitású elketromoe áramot adott lo, amely elég erős volt a sydneyi kontaktus megteremtésére. Természetesen egyelőre csak kis villamos energiát küld ki a világ­ba, amely azonban a külön erre a célra konstruált rendszerű gyengeáramú áram­kört bármikor bezárhatja. A gyenge­áramú készülék bekapcsolja az erős áramot amely a világitó hálózatot üzembe helyezi. Sydney, március 26. A kis érlet, amelyet Marconi Electra yadhtjának fedélzetén vég­zett az olasz partok közelében, teljes si­kerrel járt. A génuai gombnyomás után a sydneyi kiállítás kétezer villanylámpája azonnal kigyult. Milánó, március 26. Marconi nagy kísér­letével egyidejűleg drótnélküli telefonösz- szeköttetést létesített Sydney-vel és igy azonnal tudomást szerzett a kísérlet sike­réről. A sydneyi városháza előtt óriási em- bertöraeg gyűlt össze, amely lelkes üdvri­valgásban tört ki, amint a villanylámpák lágyultak. Beszédek hangzottak el, melyek a kísérletet a modern technika egyik leg- nagyobbjelentőeégU eseményeként ünne­pelték. A viHanylámpák drótnélküli föl- gyujtása ugyanolyan korszakalkotó jelen­tőségű tett, mint az első mozdony megindu­lása, vagy az első repülőgép fölszállása volt. Az uj találmánynak kiszámíthatatlan a fejlődési lehetősége. Marconi másfél óra hosszat beszélt tele­fonon a sydneyi rádiókiállitás igazgatójá­val. Az olasz föltaláló részletesen elmon­dotta a kísérlet technikáját. A genuai ké- -riiléken történő gombnyomás segítségé­ve! az egyik nagy angol leadóállomáson nagy intenzitású villamos hullámokat vál­tanak ki, amelyeket egy ausztráliai felve­vő készülék felvesz és kábel segítségével watometiknean Sydneybe továbbit Ott ez az áramkör bekapcsolja a világító hálózat áramkörét s a lámpák meggyulnak. A kí­sérletben az újdonságot főleg az óriási tá­volság jelenti. Rövidébb távolságokon az efajta kísérletek nem tartoznak a ritkasá- mk közé. A hajók távolról való kormány­zása ugyanezen az elven alaszik. Leg­újabb kísérlete számára Marconi Ausztrá­liát választotta, mert a Földközi tenger és az Ausztrália közötti óriási távolságban számításba vehette a légkör ; , v íaiyi villamos, klimatikus és máskj.-.- '•• égé­sét. Génuában tavasz volt és regg Ausz­tráliában éjszaka és ősz. A kiváltót- áram húszezer kilométert tett meg drót nélkül, mert nem a legrövidebb uíon ment, hanem az előbb említett angliai kerülővel. Uj reményi flottakoirferenciái (Folytatás az első oldalról.) London, március 26. Az utolsó pillanatban állítólag szenzációs fordulat történt a lon­doni flotíakonferencián. Amerika hajlandó­nak mutatkozott arra, hogy a négy jelenlévő más hatalommal együtt tárgyalásokba bo-j csátkozzék az úgynevezett konzultatív biz-1 tonság! paktumról. Ezzel Amerika a francia j kívánságoknak legalább elvben eleget tett. j Az uj biztonsági paktumban a hatalmak kö- j telezik magukat, hogy abban az esetben, ha; az öt londoni hatalom egyikét háború fényé-; geti, a többi négy hatalom azonnal csatlako- í zik hozzá és egyesült erővel alkot frontot a 1 békebontó ellen. Az amerikai delegáció egyetlen, de mindenesetre lényege, föltételt szabott, amennyiben azt kívánta, hogy az aláírandó öthatalmi szerződés egyetlen ha­talmat se kényszeresen katonai szankciók alkalmazására és a közös front adott esetben csak diplomáciailag, vagy bojkott és blokád segítségével jöjjön létre, A kitűnő amerikai forrásból származó hir körülbelül azt jelen­tené, hogy a konferencia Tardieu és Briand bázisán folytatni hajlandó a tárgyalásokat. Briand küszöbönálló londoni utazása állító­lag már Amerika engedékenységével áll ös­szefüggésben. Április 6-án d. e. 11 árakor a pozsonyi Vígadé nagytermét Magyar cserkész ünnepség ■Win—iummi iiiiimi—iihhmii ni 11 ii —r -: I iiwi mw minim, Jegyek 20.15,1®, 8.5K Orbán a „Szent Jósser* S’lnr^sres- kedésben (Lörínckapu utca 31 vkftiiafók

Next

/
Thumbnails
Contents