Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-27 / 71. (2292.) szám

CW» , ■ >'«!«■ 1930 mAtteiu* 97, ©sfWönfiöir.- -millljjllfll IV .....Ili I TÍTTY'II lWBIIim A mezőgazdasági javaslatok elfogadásától teszi függővé a cseh agrárpárt a régi nyugdíjasok nyugdijának rendezését Újabb cinikus elodázása ennek a legégetőbb kérdésnek — Szőnyegre került a behozatali állatvámok emelésének problémája A 127.000 régi nyugdíjasnak mindéin egyes el vésziétt nap végtel enül fon.íos> mert hi szen n agyobbrészt Irat)van éven felüliekről van szó, sőt — mint jelent ettük — közel háromszáz kilencven éves veterán várja már tizenegy év Prága, március 26. A múlt hét végén nagy gaudihiimmal jelentette be a keltei ós sajtó, hogy a kormány többség megegyezett a kis munkaprogramban és most már megkezdődik a rendes parlamenti munka. A képviselőház elnöksége eszerint tette meg e hétre szóló a pozícióit és elhatározta’ hogy a képwise- lőház keddtől kezdve a hét végéig minden nap ülésezni fog. A házéinökség terve azon­ban ismét felborult. Kedden csak egészen rövid ülés volt s a házat ismét egy hétre el­napolták, mert az agráriusok jimktnmba állították a szo­ciális és a mezőgazdasági javaslatokat. Áz agráriusok azt követelik, hogy a képvise­lőhöz először a mezőgazdasági javaslatokat tárgyalja le. A junfctim egyrészt a genti rend­szerről és a régi nyugdíjasok egyenjogúsítá­sáról szóló javaslatok, másrészt a mezőgazda- sági vámok, a behozatali jegyek és az állatvá­óta ügye rendezését, hogy élete utolsó nap­jain jobb falat kenyérhez jusson. A képvisel őház ezek miatt a huzavonák! V: Att csak szerdán délután két órakor tartja ©ok c zeneibb i ülését. \onoLT ttafcnicL kéú&e**-— Hereád feí j^ormúcdat \ ■ért&wúz kéfcbX&v*' f I Déré? miniszter a községeknek adandó Imsszüieiaratu kölcsinökkei akar Szlovenszkó iskolahiányán segíteni A szenátus költségvetési bizottságának ülése mok között áll fönn. A behozatali jegyek és a vámok kérdésében már előzőleg folytak tárgyalások, az agráriusok azonban most az állatvám problémáját is szőnyegre hozták’ sőt a zöldségtenmelők tegnap küidöttségileg a zöldségre is követelték a vámvédelem ki­telj esztését. ,4r agráriusok azonkívül a csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi szerződésnek azonnali revízióját, vagy szükség esetén egyenesen a felmondását követelik, mert szerintük a már megszavazott és még le­tárgyalandó mezőgazdasági törvények ©nélkül nem lennének hatással a belföldi mezőgazda- sági válságra. Ugyanez vonatkozik a esek- sz’ovák-lengyel kereskedelmi szerződésre is. A többi kereskedelmi szerződést nem boly­gatják, hanem egyedül Magyarországgal és Lengyelország­gal szemben tartják szükségesnek az erő­sebb vámvédelmet úgy a gáboume miiek­ben, mint az állatbehozatal'bm. A helyzet mindezek dacára nem válságos s rövidebb-hosszabb elhúzódás után a szocialis­ták bizonyára kompromisszumot 'kötnek az agráriusokkal. A legnagyobb cinizmus azon­ban az, hogy ezekbe a junktimos fiuzavonákba mindig bevonják az éhező és nyomorgó régi nyug­díjasok Ínséges kenyerét is. Prága, március 26. A szenátus költségve­tési bizottsága gyorstalpaló módszerrel éjjel- nappal tartó üléseken tárgyalja az ez évi költségvetést. Tegnap éjszaka fejezte be az iskolaügyi tételek fölötti vitát. Dérer iskola­ügyi miniszter rövid expozéjában kijelentet­te, hogy a szlovenszkői tanügy terén csak akkor lehet nagyobb előhaladást eléreni, ha a sürgősen szükséges iskolákra meglesz a kellő pénzügyi fedezet is. Az iskolaügyi mi­nisztérium már kidolgozott egy javaslatot, amely azon községek számára. amelyekben isko­lák épitésc, vagy kibővítése a legégetőbb pénzügyi fedezetet biztosit. A minisztérium ezt olyképpen gondolja megoldani, hegy a községeknek kölcsönt szerez, amelyet az egyes községek viszonyai szerint vagy egészben vagy részben állami segítséggel amortizálnak. A szakiskolákról és továbbképzőkről szóló törvényjavaslat már elkészült, azonban a mi­nisztérium ezt csak akkor terjesztheti á mi­nisztertanács elé, ha a ráfordítandó 28 millió korona kiadás fedezete is meglesz. A minisztériumban jelenleg több bizott­ság dolgozik a közép-, polgári- és elemi is­kolák reformján. Végül még azokban a szlo- venszkói iskolákban elterjedt imakönyvekről is említést tett, amelyeket a szlovenszkői püspöki kar istenteleneknek minősített. Eb­ben az ügyben megindult a vizsgálat. A mi­niszter szerint minden polgárnak jogában áll állást fog­lalni az iskolarendszer kérdésében, tehát a püspöki karnak és minden egyes püs­Románia u! külpolitikai orientációt keres? A Neue Züricher Zeitung érdekes cikke Romániának a kisantanttéi való elidegenedéséről Zürich, március 21. (Alkalmi tudósítónk­tól.) A Neue Züroher Zeitung egyik leg­utóbbi száma Románia külpolitikájával fog­lalkozik s azt a tételt állítja föl, hogy Romá­nia mindinkább elhajlik a kisantant kon­cepciójától. — E lap hasábjain annak idején, mindjárt a kisautant megalapítása után rámutattunk arra — Írja a lap —, hogy Románia ebben a hatalmi osoportbau nem találja meg a számi- fását, mert a két szláv szövetségesétől egyet­lenegy katonát sem fog kapni az Oroszország elleni védekezésére, holott Oroszország — és pedig a jövendő polgári Oroszország még a szovjet Oroszországnál is erősebben — a legnagyobb veszélyt jelenti Romániára néz­ve. Már Román iában is gyökeret kezd verni ez a gondolat, habár a kisantant másik két államával a végleges szakítás még sok ideig váratni fog magára. E fordulat ]levezetésé­nek tekinthető a bukaresti Cuvantul cikke, melyben a lap szerkesztője kifejtette, hogy a kisantant Romániának csupán egyes cél­jait szolgálja, míg más céljai számára más orientációt kell keresnie, melyet legjobban egy nagyhatalom oldalán találhatna meg. K levezetést Maniu minisz­ter: triók interjúja követte, melyet Maniu a Stefani-ügynökség képv illőjének adott. Mi­min h&ngftulyttrtfl * rcgnénotaoeií Wetwx­szággnl való vér- és nyelvrokonságát s <még inkább a két állam érdekközösségét, amely­ből következik, hogy kormánya mindent meg fog tenni a két álflam közötti kapcsola­tok kiépítésére. Az olasz lapok is kezdenek ilyen szellemben írni. Ha tekintetbe vesz- szük — írja a Neue Züroher Zeitung — a Ju­goszlávia és Olaszország, valamint a Cseh­szlovákia és Olaszország közti — habár ki­sebb mértékű — feszültséget, akkor Maniu nyilatkozata a kisantanttól való el­fordulás kezdetét jelenti. A jövőbeli ellentétek előre vetik árnyékai­kat. Bemos és Masaryk a nyugati szláv álla­mokat egy újonnan fölmerülő pánszlávizmus vizeire vezeti, Mussolini, kinek hazája Jugoszláviában erős ellenfelet kapott, védbástyákat kezd kiépíteni a pánszlávizmussal szemben, mely majd csak Oroszország megújhodása után válik igazán veszedelmessé. Romániá­nak Oroszország eliten ,nincsen semmi táma­sza, pedig Oroszországgal a beaszarálbiai kérdésben össweküliönbözötit s amellett Ro­mánia a Konstantinápoly felé törő polgári Oroszországnak ultijában fog állami s igy valló­ban kénytelen lesz külpolitikájának átorjen­től ásóra gondolni, hogy a jövőben leghatal­masabb ellensége, Oroszország ellen fölvér- tezato magát, símig nem któaő. péknek külön is, de nem tartja helyesnek, hogy ezt az iskolásgyermekek előtt agitá- ciós eszköznek használják fel. Dérer azon a véleményen van, hogy a püspökök ál­láspontjukat az iskolán kívül érvényesít­sék.(?) A költségvetési bizottság ma a vasutügyi és postaügyi minisztérium költségvetési tételeit tárgyalta.- A miniszterek csak a késő éjeli órákban fognak felszólalni. Közben a bizott­ság vita nélkül elfogadta a lakók védelmé­ről és a kényszerkilakoltatásról szóló tör­vén v java s 1 átok at. Steettsági üléseik a képviseüShásban A képviselőházban ma csupán két bizott­ság ülésezett. A költségvetési bizottság le- táravalta az építkezés támogatásáról szóló törvényjavaslatot a véderő bizottság pedig a legutolsó repülőszerencsétlenség ügyével foglalkozott s a legközelebbi ülésen a nem­zetvédelmi miniszter fog nyilatkozni a sze­rencsétlenséget előidéző okokról. 1 fliiliiiiiil ref.egyhf zkerölet lispifcs i Derüket árvák loiill Páter Mihály, TomaSyay Zoltán, Busza János és larna Béla látogatása a béreltei érealtazban Tornaija, március 26. A szlovenszkői magyar reformátusság egy- házhüségét és áldozatkészségét dicsérő beret- kei árvaházát, amelynek alapjait Tornallyay Mamgit nemes: adománya teremtette meg, va­sárnap látogatta meg Péter Mihály, a tiszán- inneni ref: egyházkerület püspöke Tornallyay Zoltán kerületi főgondnok, Dusza János espe­res és Barna Béla egyházmegyei gondnok és Papp József püspöki titkár társaságában. A sajóvölgy panyiti szakaszának egyik legkima­gaslóbb pontján fekvő Beretke község lako­sainak ünnepnapja volt az egyházfők látoga­tása, az árvaházban szülői szeretetre talált 16 árvának, a nevelést végző diakonisszáknak, ta­nítójuknak és papjuknak pedig egy életre szóló biztatás és elmosódhatatlan emlék ma­rad az a pár óra, amit körűikben töltöttek el az előkelő vendégek. A kihalt *Beretkey-család kastélyában. van elhelyezve az egyetemes ref. egyháznak még a kezdet kezdetén levő, de gondos tervszerű­séggel egyre jobban fejlődő árvaintézete. A kastély tőszomszédságában fekszik a sziklára épített évszázados templom s a pap­iak, hatalmas parkkal körülvéve. Ideálisaid) elhelyezést egy árvaintézmény részére keres­ve sem lehetett volna találni. A Tornallyay Margit által adományozott ősi kastély termeit ügyesen alakították át az árvaház céljaira. Hálótermek, tanulószobák, ebédlők és tár­sai góhelyiségek lettek az ősök valaha sarkan­tyú pengéstől és kardesörtetéstől hangzó szo­báiból és minden egyes helyiség a legmoder­nebb higiénia követelményeinek megfelelően berendezve. Ragyog a tisztaságtól az egész épület s a folyosók, konyhák, éléskamrák, ru­határak is egytől-egyiig visszatükrözöl annak a példás fegyelemnek és rendnek, ami körül­lengi ezt a vallásos nevelést nyújtó, szülői há­zat pótló épületet. A felszerelést a hivek ál­dozatkészsége ho-zla össze, talán nincs egy pohár sem a házban, egy törülköző sem, arait pénzen kellett beszereznie az árvaház gond­nokságának. Az egész intézmény tündöklő megnyilatkozása a kálvinista áldozatkészség­nek. Beretke lakossága ünnepélyes fogadtatás bán részesítette a vendégeket. A templom előtt gyűlt össze a falu népe és az egyházta­nács vezetősége nevében Bácsy Gyula, az ár­vaház igazgatója köszöntötte a püspököket és kíséretét. A lelkes fogadtatást kedves szavak­kal köszönte meg az egyházfejedelem, aki az j üdvözlés után először az ősi templomot, majd a paplakot, azután pedig az árvaházat tekin­tette meg. Az árvák nevelőikkel együtt az egyik teremben várakoztak a püspökre, raj­tuk kívüli azonban ott szorongott már a te­remben úgyszólván az egész beretkei refor- mAtuaság, senki sem akarván kimaradni az ünnepélyes aktusról, arait isteníti sztélét veze­teti be. Az istenlisztéléi ünnepi szónoka Pé­ter Mihály püspök volt, akinek minden szavát; lól egze I v i sszn főj tv a I iá 1 Iga t Iák. Hálás köszönetét fejezte ki Tornallyay Mar­git előtt fejedelmi bőtkeaüaégéért. Szeretettől átitatott szavakkal buzdította további építő munkára az árvaház igazgatóját és lelkes munkatársait s azután rendkívüli hatású fő­pásztori beszédét az árvákhoz és az egyház hívéihez intézett atyai intelmekkel végezte be. A püspök ünnepi beszéde é3 imája után Bácsy Gyula lelkész mondott még rövid be­szédet, azután a kis árvák adtak elő egy kar­éneket harmónium kíséret mellett, majd né­hány szavalat után a püspök Isten áldását kérte az egész gyülekezetre. Istentisztelet végeztével a magas egyházi vendégek sorra járták az árvaház helyiségeit s a látottak és tapasztaltak feletti elismeré­süknek adtak kifejezést Bácsy Gyula árva­házi igazgató és neje elölt, aki férjével együtt elévülhetetlen érdemeket szerzett az intéz­mény kiépítésében. Az árvaház fenntartása természetesen sú­lyos feladat elé állítja az egyház vezetőségét, hála azonban a hivek valóban példás áldozat készségének, eddig minden anyagi nehézség könnyen volt áthidalható s az intézmény jö­vője biztosítottnak tekinthető, ha ez a . nemes áldozatkészség is megmarad. Az árvák nagy számánál fogva azonban elmaradhatatlan az intézmény további fokozatos fejlesztése, en­nélfogva az áldozatkészségnek egyre erösbö- dő mértékben kellene megnyilvánulnia, hogy az egyháznak ez a nélkülözhetetlen intézmé­nyé a köve tel menyeknek megfelelhessen s békés falai között minden református árva otthonra találjon. Az egyházkerület vezetői örömmel vették tudomásul, hogy nap-nap mellett érkeznek pénzbeli és természetbeni adományok az ország minden részéből az ár­vák részére s hogy a könyörületes szivekhez intézett felhívásoknak milyen foganatja van, arra nézve Bácsy Gyula igazgató egy élet­fogytiglani elitéit lipótvári fegyenc példáját hozta fel, aki — kezébe jutván a .,Szeretet" nevű újság felhívása, rendkívül megható le­vél kísérőiében 100 koronát küldött, az árva- háznak, megígérve, hogy mintegy vezeklésül minden évben fog 100—-100 koronát küldeni a református árváknak. v..•-??TSWCTtr’v??-—'wn~t- -v-. * Braltóban beomlott egy cementgyár Eddig üt halottat huztafs ki a poiiseli aiül Braila, március 26. Tegnap délelőtt a városban bedőlt egy cementgyár oldalfala, amely az ott dolgozó munkásokat maga alá . temette. Eddig öt munkás holttestét húz­ták ki a romok alól, azonban valószínű, hogy még több halálos áldozata van a ka tasztroíának. Korhadt gerendák booinlásH okozta a szerencsétlenséget. — A* Ezüst Golyó színváltozása. Dayton Beaoh- 'bőd jelicfflitiük: Kéve Don, o SUvcr Bűbe! ver.-miy/ője. akii Segnavo világrekord jól akarja ineg'javikuii. .tűid! heti tök öntetein kísérlete után ,-önkc pépének Oíoj-ét és hátuljái pirosra festette. Dinien Be:-eh vn- roa i«iiuíoK»Vn-nik íi Ihiílcoy.iWnvi a piros ts/.int autójáról eJ'távoliiU.’Tii kónyidKortUit én így a* Ezüst Golyó Ixv vábbt^ te iteA uwffldt

Next

/
Thumbnails
Contents