Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-25 / 70. (2291.) szám

flgg'JB Kerenski: Csak a parasztság, a munkásság és a szovjet-bürokrácia hármas pillérén épülhet az uj demokratikus orosz köztársaság Áthidalhatatlan távolság választja el az orosz emigráció mbb- és hafszárnyát — Stalin, a vasöhlü Lenin-epigon utolsó csapást mér a magángazdálkodásra Irta: HUNGARICUS VÍATOR — S mfflyein vágjon a mai helyzet? — kérdez­őik Kerenskitől. — Miután Stalin legveszélyesebb ellenfeleit eltávolította, s a kevésbé veszedelmeseket hi­degre állította, — a legszemórmetlenebbül maga is balra fordult, s mért további hatalmának megtartásához ez látszik ma a legcélirányoeabb ntnaik, most már ö maga is a megerősödött pa­rasztság ellen fordult, és &e szó, se beszéd, Trotzkij politikáját magáévá téve, azt a legerő­szakosabb eszközökkel igyekszik realizálni. Trotzkij eláraltatása után azonban most már Bubharinra sem volt többé Stalinnak szüksé­ge, sőt mivel egyetlen számbavehető riválisává fejlődhetett volna, őt is megbuktatta, s ma kor­látlanul uralkodik egész Oroszország fölött. Állandóan Lenint citálja, lég erőszakosabb .in­tézkedéseiben reá hivatkozik. Könnyű a dolga, a ravasz Lenin oly sokféle volt, minden eshe­tőségre készített kibúvót, őt idézni a legellenté­tesebb helyzetek között is lehet és célirányos ma Oroszországban. Magángazdálkodás letörése A mai orosz irányzat tehát a legélesebben parasztság ellenes. Jelszava a kollektivizmus, a magángazdálkodást megszüntették, csakis „Kol- lektivnoje hozajsztvo“, — kollektív gazdáiko dási rendszer, mely abból áll, hogy harminc magángazdaság határát ledöntik, közösen be­dolgozzák, minden felszerelés, minden haszon, az összjövedelem az államé, melyből csak any- nyit oszt ki az egyesnek, amennyi a létmini­mumhoz szükséges, a többit az állam konfis- ViíS.lia. «JL feltenni, — válaszolt igen komoly hangon Kerenski. — Igen, sajnos, mérhetetlen távolság választ el bennünket ajz orosz emigráció cárpárti ré­szétől. — Meg is fogom teljesen őszintén mondani miért? Szükségesnek tartom azonban mindenek­előtt- megjegyezni, hogy mi sohasem harcoltunk régenfce a monarchia ellen, hiszen a Romanovok elűzéséről nem is álmodtunk akkortájt, harcom egytlen célja Oroszországnak demokratikusan szociális szellemben való átszervezése volt. Ma már persze egészen más a helyzet, s ezzel a megváltozott helyzettel, ha önzetlenül szeretik hazájukat, a mon a-r oh is Iáknak is kellene szá mohunk. A cárizmus restituáíása vagy demokratikus köztársaság ? — A jövendő uj Oroszország megtervezésénél nem az emigráció párt- és számarányait, hanem az otthonmaradt bolsevistaellenes oroszság hangulatát kell figyelembe venni, pedig ez óriás többségben, vagy majdnem kivétel nélkül a régi cári régimé visszaállítása ellen foglal állást, a Romanovokról többé hallani sem akar. A mai Oroszországban magja veszett a régi ideák­nak, s három elem létezik csupán: a paraszt­ság, a munkásság s a szovjetburokrácia. Három olyan erő, mely semmi bázist mona.rchiaalapi­tásra nem ad. — Ezt az itteni monarohisták nem látják és nem hiszik, ők még a régi ideológiában leleldze­nek s nem akarják és nem tudják észrevenni, hogy 1930-at egy világ választja el 1911-tő; és hogy ezek a régi idők, régi állapotok soha. többé vissza nem térhetnek. Igen, minket áthi­dalhatatlan távolság választ el egymástól, ők egy ideális, mi pedig egy reálisan megvalósít­ható helyzetért harcolunk, s fogunk vérünk utolsó cseppjéig harcolni. ■— S nem volna lehetséges, közös tárgyalá­sok kapcsán a véleménykülönbségeket kiküszö­bölni, 6 a közös cél érdekében közös bázi-ra helyezkedni? — Én szívesen tárgyalok, s aki komolyan óihajt velem ez ügyben tárgyalni, rendelkezésére állok, de biztosítom önt, a monarchisták any- nyira meg vannak saját álláspontjuk kizáróla­gos helyességéről győződve, hogy velünk még tárgyalásokiba sem bocsátkoznának. * Befejeztük. Búcsúzáékor a közös szerkesztői termen ke­resztül kisér a kijárat felé. Lapja többi munkatársának is bemutat. — Darab történelem — mondom fontoskodva­Keserű mosollyal válaszolja egyikük: — Dehogy történelem uram, ma már csak: kafíaire de vivre. Szlovenszkó tarifáiis, pénzügyi, termelési is adóügyi kérdései a gyáriparosok kongresszusi!) Matousek kereskede m! miniszter a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés rövides felmondását jósolja — Mács dr. a külföldi kapcsolatok gyengítése ellen — „Szloven­szkó speciális érdekeit nem lehet tekintetbe venni külkereskedelmi viszonylatban" Ha pedig a kiosztott termő sr észből ipari szük­ségleti fedezése céljából valami keveset el alkar a paraszt adni, azt is csak. az államimnak adhatja el, s egy púd (— 16 kiló) lisztért 20 kopektől 1 rubel 20 kopekig terjedő árat kap. holott máskülönben 6—9 rubel annak a piaci ára, , A kutak dilemmája Mi a következmény? Vagy ellenáll a konfie- fc ál ásnak a paraszt, s ekkor mindenét lefoglal­ják, elárverezik, őt bebörtönözik, ■— vagy egy­szerűen nem törődik gazdaságával többet, s csak annyit termel, ami az ő és háza népe el­tartására elég, az államnak nem juttat semmit, a gazdasági passivresistencia uj éhínség alapja lesz. Kétségbeesett harc folyik tehát a kommunis­ták, s a kulak, a birtokos paraszt között. S mivel a kis keretben folytatott gazdálko­dásban fölöslegessé vált állatállományát úgyis elszednék tőle, — tömegestől viszi marháját vásárra a paraszt, a hu® értéke a minimumra, a lisztté ellenben oly magasra emelkedett, hogy azt megfizetni a proletárnép már képtelen. —- Ez az ut nyilvánvalóan óriás éhínség felé vezet, s egy olyan általános elkeresedésnek, esetleg felfordulásnak fogja képezni magját, melynek következményeit alig lehet ma még belátni. — Úgyis puskaporos hordó Európa egy a szomszédból átpattamó szikra, lángba boríthat mindent. — Legyünk résen, értsük meg az idők ko­moly voltát, míg még nem pattognak Európa házfedelein is a vörös lángnyelvek. Egy utolsó kérdést kockáztatok: Az aj Oroszország leié — Ugye bár, minden házépítést az alapnál kell kezdeni? Önök, emigráltak, valamennyien egy uj ház, uj Oroszország felépítésén dolgoz­nak. Monarchisták, Cyrillisták, centrumpártiak, radikális és nem radikális balpártiak, — vég­célban különbség nincs közöttük. Ennek a házépítésnek azonban általunk kí­vülállók által képzelt alapja, főfeltétele, hogy az építők között ne legyen differencia s ha a mindennek' „conditio sine qua non“-ját., a leg­nehezebb feladatot, a szovjetunió megbuktatá­sát akarják elém], első sorban egyetértő közös munkára van szükségük, uj hazájukat csak ezen az a-lapon építhetik fel újra, minden egye­netlenség gyengíti erejüket, kockáztatja az eredményt, vagy legalább is messzebbre tálja ki a várva várt időt. Mély szomorúsággal látják a külföldön, hogy az orosz emigráció pártokra szakadt részei kö­zött mily óriási mélységek tátongnak. Nincs lehetőség e távolságok áthidalására, nincs mód, hogy a közös cél érdekében közös frontot alkotva, egyesült erővel döntsék meg a mind­nyájuk által méltán gyűlölt vörös rérűurálmát? — Ha jobban ismerné a uiouarelásták mai s«n im* m i k&áéft Ótátrafiired, március 24. (Kiküldött munka­társunktól.) Vasárnapi számunkban beszá­moltunk a szlovénszkói és ruszinszkói gyár­iparosok szövetsége őtátrafünedi közgyűlésé­nek megnyitásáról s ismertettük Bondy Egon elnöki megnyitóját és Hexner Ervin dir. fő­titkári jelentését. Hexner dr. főtitkár után Matousek dr. kereskedelemügyi miniszter szólalt fal. Beszédét most a következő kiben is­mertetjük: Matousek miniszter beszéde A szlovenszkói gyáriparosok szövetsége ép­pen most 'érte el működésének tizedik évét. A szövetség az államfordulat után a szloven- szkói gazdasági életben beállott egyenetlen­ségek kiküszöbölését tűzte ki céljául. A szlo- venszkói iparban a legsúlyosabb viszonyok már leküzdettek s az most a csehszlovák köz­társaság gazdasági rendszerének kereteibe il­leszkedett bele. A háborús intézkedések leg­nagyobb része már megszűnt, a jogrend egye­sítése halad, a közigazgatási reformot végre­hajtották s az uj adórendszerbe kedvezménye­ket iktattak a most keletkezett uj vállalatok javára. Az önkormányzati testületek pénz­ügyeit rendezték, a nosztrifikáció megtörtént s a stabilizációs mérlegekről szóló törvényt végrehajtották, megvan az útalap e egyéb üd­vös Intézkedések is megtörténtek, A szlovenszkón megszűnt gyáripari válla­latok helyébe uj vállalatokat kell építeni és létesíteni, A miniszter miriden akciót támogat, ha az a ' közérdekkel egyezik s a magánikedvezménye- zést is segíteni akarja. A meglevő vállalatok műszaki, kereskedelmi és pénzügyi megerő­södését s uj üzemek létesítését lehetővé kell tenni. A szlovenszkói gyáriparosok szövetsé­gének mindenekelőtt az oly magánkezdemé­nyezést kell támogatnia, amely uj vállalatokat alkot s ezek útjában álló akadályokat kell el­hárítania. Ezzel egyidejűleg természetesen a kisipar és kereskedelem is megfelelő gon­doskodásban részesítendő. Az ipar utánpótlást nevel, különleges szak­munkásokat nevel s bizonyos esetekben a ta­lálmányok létrehozását is lehetővé teszi. Ezért nagy áldozatokkal hozták létre Szlovenszkó számára Turócszentmártonban az ipart nép­szerűsítő intézetet. A szlovenszkói közgazda­ság érdekében nemcsak az élelmiszerekkel való gazdálkodás unifikációját kell megvaló­sítani, hanem törekedni kell főképpen a ha­tásköri viták kiküszöbölésére s különös gon­dot kell szentelni a kiviteli hitel biztosítására vonatkozó gondolat kérdésének, a fúziókról szóló törvénynek s a fényűzés! adó alá eső tárgyak jegyzéke revíziójának. A. miniszter részletesen ismertette a feb­ruár 2-án Pekingben aláirt csehszlovák—kí­nai kereskedelmi szerződés jelentőségét, amely szerződés Csehszlovákia számára a leg­nagyobb kiviteli lehetőségeket nyújtja. Ép­pen most lép hatályba az Egyiptommal kötött aziefződós, amely idegben ele­jét vette a 100 százalékos vámpótlék fenyege­tő veszedelmének. Az Egyiptomba irányuló export évi 200 millió koronát jeleni. A mai napig 36 állammal kötött a köztár­saság kereskedelmi szerződést, hátra vannak még a közép- és délamerikai államokkal kö­tendő szerződések, továbbá Németországgal s a balti államokkal is a közeljövőben létrejön­nek a kereskedelmi szerződések. Pozsonyi tényezők készítették el a Romániával kötendő uj kereskedelmi szerződés referátumát. Az utóbbi' időben a nemzetek szövetsége eltávolítani törekszik a nemzetközi kereske­delem akadályait s a behozatali és kiviteli ti­lalmak megszüntetésére vonatkozó egyez­mény ratifikációját sürgeti. Ezt az egyezményt csak akkor ratifikálhatjuk, — mondotta a mi­niszter, — ha ezt a szomszédaink is megte­szik. A nehézség abban van, hogy Lengyel - ország vonakodik ratifikálni ezt az egyez­ményt s ezért más államok is vonakodnak ezt megtenni. A Genfben, február 17-ike óta tartó konferenciának nincsenek nagy eredményei. A munkában mintegy 30. javarészt európai állam vesz részt. A konferencia most azzal az inditvánnyal foglalkozik, hogy az érvényes kereskedelmi szerződéseket egy évre fel­ni ondhatatlanoknak nyilvánítsák. Ez a felmondihatatlanság nem vonatkoznék a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződésre. A belföldi vámpolitika a mezőgazda>sági vál­ság csökkentésének eszközeit keresi. A ke­reskedelemügyi minisztérium gondját viseli, annak, hogy a gyáripar és a fogyasztók érde­ke ne szoruljon háttérbe és hogy emellett ne jöjjenek létre kereskedelmi politikai kompli­kációk. Március 7-én volt tizedik évfordulója a szlo­venszkói gyáriparosok központi szövetsége' megalakulásának s örvendetes jelenség, hogy megelégedéssel tekinthet vissza munkásságá­ra. Az egész csehszlovák állam ipara egy nagy szervezetben tömörült s a.z egész fejlődési irányzat az egységesség felé halad és soha­sem merült fel ezen a kereten kivül álló, kou- kurrens szövetség létesítésének a terve. Az egyesülés munkája az egész állam közgazda- sági életének konszolidációja számára nagy' sikert jelent. (Matousek kereskedelemügyi miniszter be­szédéből kitűnik, hogy a miniszter a szloven- szkói ipari kérdésekben „homo novus“. Egy szava sincs arra, hogy mit szándékszik ten­ni az elődjei által oly véres sikerrel végre- h a j t o 11 dezi n du sztri ali zác ió ellen súly ozá sára. Egyenesen tragikomikusán hat az adóreform­ra s — last nőt least — az önkormányzati tes­tületek' pénzügyeinek rendezésére való hivat­kozása. Amit pedig a magyar kereskedelmi szerződés felmondásáról kijelentett, az egye­nesen megdöbbentő. A miniszter szavai el­árulják azt, hogy a csehszlovák kormány egy éven belül, te­hát rövidesen fel akarja mondani a cseh-, szlovák—magyar kereskedelmi szerződést. Megdöbbentő ez a bejelentés nem a magyar kormány ? Magyarország népe szempontjából, amely meg lesz és megél a csehszlovák ipari termékek nélkül, hanem megdöbbentő egy­részt a szlovenszkói gyáripar számára, amely elsősorban Magyarországba exportált s meg­döbbentő azért, hogy a csehszlovák kormány a szomszédos államokhoz való — legalább gazdasági — közeledés helyett az elkülönülés útjára téved. Vámfalak, kereskedelmi szerző­dés felmondása, Szlovenszkó dezindusztriali- záíása — mindez nagyon sivár program. En­nél jobbat is érdemel ue Szlovenszkó megpró­bált gyáripara.) Matousek miniszter beszéde után Novak László volt kereskedelmi miniszter fejezte ki. szerenceekivánatait a szövetség tízéves fenn­állása alkalmából. Szlovenszkó önálló (sekkhivatalt kapt A következő felszólaló Pospisil dr,. a cseh­szlovák Nemzeti Bank elnöke volt. aki többek között a következőket jelentette ki: — Most van munkálat alatt az országos bank újjászervezése. Ez főleg Szlovenszkói ér­dekli, mert Szlovenszkó önálló országos ban­kot fog kapni. Szerintem azonban nagyon he­lyes lenne, ha a kötvények kibocsátása ez al­kalommal is a régi alapokon történnék. A szlovenszkói önálló postatakarékpénztár és postacsckkhiratai felállitási munkái is már tető alatt vannak, annak ellenére, hogy mindkét hivatal felállí­tásának igen sok akadálya és akadályozója vált. Én a két hivatal felállításán kívül ön­magában azt is uagyon kívánatosnak tartom,, hogy a két hi­vatalnál felgyülemlő és Szlovenszkó hói szár­mazó tőkéket a szlovenszkói piacon helyez­zék el, ami az ipari hitel kérdésének megoldását is sokban megkönnyitené. E két intézmény fel­állítása az egész szlovenszkói gazdasági élet számára rendkívül hasznos szabályozó lesz. — Igen tanácsos lenne, ha a szlovenszkói és csehországi bankok között nagyobb szoli­daritást lehetne létrehozni. Nemrég volt. a pénzintézetek szövetségének gyűlése Prágá­ban és ekkor sok panasz merült fel amiatt, hogy Szlovenszkóban a bankok nem lojális eszközökkel (?) dolgoznak a verseny kedvé­ért. így elmondták azt is, hogy egyes bankok ügynökökkel szereztetnek betéteseket, ami természetesen nem egyeztethető össze a ren­des banküzlet tradícióival. — A kamatláb leszállításának problémájá­hoz csak annyit említek meg, hogy nekünk nem lehet követni Svájc és Hollandia példá­ját. mert a mi államunk pénzügyi struktúrája egészen más, mint az említett két államé. Mi uejw dolgozunk külföldi tőkével s egyes oiv jobb szövete, 03 Minden jobb szabóságban kapható. Ügyeljen a beszőtt védjegyre! ■■■■■■■■■■■■■■MnaBngaMHCTmiimewmnTHi'faaaosit':­■ —in —mi iw> iimimmim nmiiHiii MiiiMmPiiiWMMMWMMBW

Next

/
Thumbnails
Contents