Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-23 / 69. (2290.) szám

atówwhtg SS. vasáarmafp. ^iri^flllil *■ ^ ív jr ^ ' j|j, ' || j^ jr r ^j*® jjj^ ^ o&' ' : ' 0r m jr •...'. w m m | Az ipar iiiafeis krízis psriaéisáfes isist!, a mezőgazdaság válsága még fokozódni fog — 1 közigazgatás túlságos terheket rak a gazdasági életre — ÖttManaSI&red, mérckra 22. (Kiküldött mun­ka társunktól.) Szomíbatom délután 5 órakor kezdődött meg ötáfcrafüredtetn a szjovenszkői gyátniiparosok szövetségének ll-i)k iközgyülése. lirdebes, hogy ax idén a gyáriparosok közül többen azt az óhajukat fejezték iki, hogy a közgyűlés, amelyet már tíz év óta állandóan Ötátra furádén tartanak meg, az idén Pozsony­ban legyen, mert ott a .gyáriparosok az egyes főhivatalnokokkal közvetlenül is érintkezhet­nék. Hosszas tanácskozások után, amelyben végre is Prága szava volt döntő, Ótátraiiired győzött s igy az idea közgyűlést is a tátrai fürdőhelyen tartották meg. Tegnapelőtt még síeltek a hegyek között, amelyeknek lejtőiről még most is ide villan a hó. A tavaszba for­dult időjárás lassan megbirkózik a hórébe- gekkel s a tátrai telepeken már lázas a ké­szülődés a szezonra. A gyáriparosok egy része már péntek este megérkezett. Százharminc szlorensxkói gyáriparos jelen­tette be érkezését. Szombaton délelőtti a prágai gyorsvonattal megérkezett Matou- sek József kereskedelmi miniszter, Hodáes Ferenc vezértitkár és Drobny János orszá­gos elnök. A közgyűlést a Gtnand Hotel nagyi érmében szombaton délután 5 órakor nyitotta meg' Bondy Egon elnök. Rámutatott arra, hogy 1929 végével a konjunktúra visszafeji Mött és a krízis 1980-ban még fokozódik. Több nagy ipari vállalat redukálta üzemét, sőt néhány gyár teljesen be is szüntette azt. A műnk anélküli ek száma növekszik, a foglal­koztatás általános csökkenésének periódusa következett be. A termeüés és forgalom számadatai gyorsab­ban csökkentek, amint azt -vártáik. A belső fo­gyasztásra szánt termékek elhelyezésében lassabban következett be ez a csökkenés, mint a kivitelben, amely az egyes szakmákban veszteséggel v-olt kénytelen az árukon túlad­ni. Kartell szerükig szabályozott árakat i-s le- száílitottak. A pénzpiacon az ilyen periódusok alkalmával .szokásos megkönnyebbülés követ­kezett be. Rz export J®!esrtG$£ge ’A kereskedelmi mérleg rosszabbodása kü­lönböző kritikákat hivott ki. Az export jelen­tőségét sokhelyütt lebecsülték. A hatékony kezdett * radMetgen. Ssfolébca, fiiból ekkor Háttá elöesör „aa Illető" cewzmahu&őtját, egy ptaracb/vx«rt- toftos fehér .rreeltéry-Öt, viharvert papnosák be rpdt ■meg nem tenm a® ember a® igazság érdekében? Aas asszonyok a takarítás után snegel^esdieítten fctbaítagtak, a kajpaifcnttsat vjsssríhsrík-ttáJí &% udvarba, mint akár vatenseüy fo®?yegetá£t * Hol volt eaaiSaltt ,,a» IUeHC**, hogy háríNójéiban foed-vüfcre takaríthattak, IcuitiattaSj; idegesnek? A delákvenfi s padláson, poMríáskáibain. volt és nem -ment éleseit adni magáról. Se a mindenki álltai szeretett özvegyasszopy, ee a gyümölcs örícoóa előtt, mert tulajdoniképpen nem is tudta, hogy mit mondhatott volna nékik, m-ikor fel rázták sbí>1- xnazsá'kját, megjőbálták ócgtaa cipőjét, vizét kiésai- tettek a mosdőtáliba, fenyőgatlyal tüzködték körül, vadad tükrét, debreceni ikoíbászt és vajait hagytak ez asBÍa-lán a száraz almáeekáldcal, fügócskiékke.1, cifra papirosba hurkolt niogyorócskáíkíkal együtt..... A d-efliiilcvens, akit eddig hol Macskás Pálnak, hol az ,,Rleto“-nek nevezhettek: vesztét érezte, mert látta, hogy alig látott vagy alig ismert erők átüt- gatnalk fed kelepcét részére. „Könnyű azoktól a nőktől megszabadulni, akiket anegüHetoi tehetne egy ferde, unott tekintettél, — de próbálj ieim-eret- Jen nők gyöngédsége, vagy gonoszságai elől kitér­ni", — mond magáiban Macskás, áruikor alkonyat-j te! a táimipalhiorog roellé ásott Je-.lyukhoz merész­kedett, lenézett a saját lakásába, a kitakarított szobába, a lakomára terített asztalra, a rendire és « régén nem égett ifiiggőlániipás bűvkörébe. A bűvkörben esőjárta. őrbáziköhojs hasonlatos nagy köpönyegben, egy szákén félig eltemetitezve, félig nyitott szemmel az eüólíjáróeági szolga ült. hatóságilag, komoran ügyelve a eety-empapirosba burkolt narancsokra és Mats-fkás Pál lelkére. — Kelepce, — riadt fel' a padláson a hajszába votf „Illető". — Sohase szabadulhatok meg többé. De hat -miit is telítem, bogv ilyen nyomorúságba jutottam? A padMeaibfeíkíból, ebből a falusi lyukból ki- tekiintve: elkeseredett irigységgé] nézte a Dunát, aanetyűíek partján az aíkoaiyatiban piros hailásztüz lobogott, szürke sirályok hallattók a folyón napi teendőjüket, a varjak különböző csapatokban, lengedezve kfteetedtek dél felől «• óbudai sziget felé. — Mit tettem, ihogy nem kegyelmeznek? — riménlkodott magában a padliáelvuknái a megtört i „rifető". A. hatóságii szolga felkerekedett, elrúgta a lét rát j a padlás ímeHőI, döngve. zuhogva hullott alá a létra a semnnisóglbe. l — Szegény leányoknak nem szabad háziul,iti, - J WMVOdta az emberfeletti szolga és köpenyegnwlől. | oőzmát-iő! lefeklidlt az „Ttl-eltő" \mén\l felvetett i ágyába. Rövid idő múlva horkolni kezdett. Így! kisioztá'k Márkás Pálit, amiiíkioir a-w'ke jutott egy - j «««•, Rogy örtígfiógiérR hamis g^ászjelontés alapjául távozi.k az elevenek sorából, de Imiikét ol'folcjloíh' j magával vinni. ke-reakedelmi politikának előM tétele e*L&5-1 sohban a laü-lönböső gazdaságii ágaknak, a me­zőgazda ságmaik és. iparnak harmőniLiis együtt- miHlöödés© az állam keretén belül. A legjelen­tősebb iparágak léte az eddigi piacok team- j tartásától és uj külföldi piacok megnyitásá­tól függ. Az export csökkenése jelentős zaiva- j rokkal jántü az egész gazdasági politikához. Ezért az export fenntartására és annak fej­lesztésére igen nagy figyelmet kell forditani és modern eszközöket kell alkatniazui. A munkanélküliség leküzdéséi alkalmazott egyetlen eszköz sem Olyan hatékony, mint az a megkönnyebbáté?, amit az export jelent. A kereskedelmi tárcáinak költségvetését, a köz­lekedési politikát és a kereskedelmi adóknak1 alakítását még intenzivebben ennek a gondo­latnak a szolgálatába kell állítani. A mezdgaxdaság s Ipar harmőosiála A belső piac szemponfcjálból a legfontosabb probléma a mezőgazdaság krízisének megol­dása. Örülünk, hogy sikerült az elhamarko­dott lépéseket megakadályozni, mert ez a me­zőgazdaság érdekében is van. Szívesen hozzá­járulunk a mezőgazdasági üzemek rentabili­tásának helyreállitásához, csupán azt kíván­juk, hogy ezzel kapcsolatban se az iparnak a kereskedői mi szerződések rendszerében el­foglalt pozíciója, se a bérnivó az ipar helyze­tét ne rontsa. A mezőgazdaságnak más fogikdikozási ^ak megterhelése nélkül i« egész sor könnyeb- bidést lehet nyújtani. Kül'önösten a mezőgazdasági jeízálogköícsön terén kell megszüntetni a nehézségeket. így a szlo ven szikéi mezőgazdák most sem tudnak hitelhez jutni, mert még a telekköny v rend­szerének elévült előírásai érvényesek. Az építkezések terén alkalmazott helyes program egész sót iparágat segíthet fel. Az elnök ezután rámutatott arra, hogy a mostani közgyűlés jubiláns jelentőségű, mert a gyáriparosok szervezete 1920 március 7-én alakult meg. Jellemezte a szövetségi munká­nak a jelentőségét és bizalmát fejezte ki a jö­vő iránt. Bondy elníSk általános helyesléssel fogadott szavai után Hexner Ernő dr. főtitkár terjesz­tette elő részletes évi jelentését, amelynek lényegét a következőkben foglaljuk 'össze: Jelentése beveaető részében rámutatott azokra a hibákra, amelyek abból állottak elő, hogy egész Szlovensakónak ipari fejlődéisét ■eg}rí?ége9en Ítélték meg, bár ojö^ati, kösépső és köteti viszonyai küKíabőzöek. így például 1 ÖOÍDban az össaes ipari üseanék- nék 23 százaléka, 1910-1)611 már 85 százaléka és 1926-ban már 46 számBéka volt Nyugat- ezlovenszkón, míg középső és keleti Szloven- ezkó csöfekeaő arányt mutat. Mig nyugati Szlovenszkőn egészben véve ai összes iparágak kedvezően fejlődtek, közép­ső Szlovenszkón lassan elsorvadt a bányá­szat, vasföldolgozóipar, az üveg-, bőr- és íextilipar. A fát földolgozó-, az éleimiszer- és az épitőanyagipar itt is növekedett. Ke­leti Szlovenszkón szintén megszűnt a bányá­szat és a vasföldogozőipar, mig a faipar, az építőanyag gyártás és az élelmiszer gyártása lassanként fejlődött. Az ipar fejlesztésére irá­nyuló törekvések középső és keleti Szloven­szkón csak részleges eredményre vezettek. Ezzel van összefüggésben a szlorenszkói pana­szok Tiagvrésze. A Riult éi? rrttírlegc Az 1929. év a sríoveoszkói ipar szempontjá­ból nem ad rossz összképet. Csupán a bőripar és a textilipar volt rossz helyzet­ben. 1929-ben az előző évvel szemben a munkások ■száma néhány százalékkal emelkedett, a mun­kaórák száma azonban kisebb volt, mint 1928- ban. A betegsegé 1 yzőkben és társládákban 1928-ban átlag havonként 347.000, 1929-ben. 354.000 munkás volt biztosítva. A nyugdíjin­tézetben biztosított munkások s-záraa három­ezerrel növekedett. A iszlovenszkói és rusrín- szkói iparban 1929-ben kifizetett bérösszegek megközelítik az egymilliárd koronát. A szlo­vén szkói vasutakon a teherforgalom 1929-ben ennellvedett. a havi átlag 158.Ó00 vagont tett ki. ami 1500 vagonnal haladja meg a múlt- évi átlagot. Ezzel szemben a behajtott forgalmi adó 1929-ben az előző évvel szemben 235 mil­lióról 225 millióra csökkent, mig a behajtott luxusadó 1929-ben valamivel növekedett. Szomorú képet mutat a kivándorlás hirtelen növekedésig. Amíg a történelmi országokban a kivándor­lók számának jelentékeny csökkenése követ- kereti be, 1929-ben Szlovenszkón 40 száza­lékkal több kivándorlónak állítottak ki út­levelet, mint az előző évben, vagyis 19.500 darabot. A kivándorlók legnagyobbrészt a mezőgazda- sági foglalkozásnak sorából rokru tál ódnak. 1929 végével a szlovenszkói iparban de­presszió jelentkezett, amely mostanra jelen­tékeny mértékben megerősödött és olyan iparágakra is átterjedt, amelyek az eddigi krizisperiód usokban meglehetős ellent állási erőt tanúsítottak. A gyapoiszövöioarban, a g.vapiuíöldolgo zóiperban és a bőriparban az állapotok a krj­A saJovenazkói ipar bizonyos upügtelaoság- | gal nézi, hogy milyen > I lassan megy régbe a közigazgaiás raciona­lizálása. Mimién foletslegcs munka megsok- j szorozza a dolgot. Gazdasági szempontból káros, ha a legfőbb közigazgatási bíróság reformja oly soká ké­sik és ha a törvények inflációját a defláció váltja fel. Nincsenek nagyvonalú tervek a jogi nonmák unifikálására, amire igen kis összegeket fordítanak. Nemcsak a közigazgatós mérhetetlenül nagy és megfogható kiadásai ellem harcolunk, hajiem azok ellen a túlnyomóan rejtett ki­adások eliten, amelyek a* áltól állanak elő hogy ÜTacionális és elévült közigazgatási intézkedésekkel a polgároknalk időveszte­séget és felesleges munkát okoznak. Az unifikáláfe lassú folyamata Szlovén szkot mesterséges izoláltságba helyezi. A közigazgatás racionalizálásának nagy szol­gálatot tennének a tartományi kormányzás keretében létesítendő szakbizottságok. Mig a történelmi országokban ilyen bizottságok már régóta vannak, Szlovenszkón ilyeneket nem szerveznek meg, valószínűleg azért, mert a tartománygyüTés tevékenységének de- j centralizálásától fél. A tőkeszegény SzSo&ensakö i A szlovenszkói gazdasági szervezet vérsze- j gérjységéaiek egyik jele a tőkében való I hiány. Szlovenszkón a tőkeképződés rendki-, vül lassan megy végbe. 1920-ban egy-egy szlovenszkói lakosra 676 korona betét esett, mig a történelmi országokban ennek három és félszerese. 1928-ig a viszony ugyanez ma­radt. Szükséges volna, hogy pénzintézeteink éppen úgy, mint a történelmi országokban, ' feladataikat megosszál,. A takarékpénztárak hálózatának kiépítése előfeltétele a viszonyok javításának. Ilyen módón lehetne előmozdi­a Szlovenszkóra vonatkozó hivatalos szá­mok nem megbízhatóak, a munkanélküliek száma jelesatókecyess, na­gyobb, mint azt a hivatalos kűnatótós ftlMin- teti. A dezíndssxtriallzáfós Mind sűrűbbeíi. hangzik áöl a panasz, hogy Szlovenszkón nem alapítanak aj üzemeket, ellenben a régieket még mindig beszüntetik. Tény, hogy az alapítási tevékenység :lg*nt kiesül és egyes üzemeknek beszüntetése kö­vetkeztében egész vidékek az elnyomor tu­dásnak esnek áldozatni. Az is megtörténik, hogy az itt beseriiatetett és külföldre átültetett üzemek uj hazájuMúsri is meghaltak. Ez történt a gácsi: posztógyár­ral, amelyet Magyarországiba vilitek át. Nem lehet vitatni, bo^r a meBŐgazídasáK Szlovensskő emhenfölöslegét nem tudja fel- venini, ha ez az emberfölösleg az elkövetke­ző években jelentékeny mértékben csökken­ni is fog, mert most azok az évfolyamok, me­lyek a háborús évek következtében a pciulá- ció szempontjából meglehetősen kícskiyek voltak, abba a korba lépnek, amelyben m iparban hassnálódoak fel. As a kérdés, hogy milyen ipar fepódéséwc kedvező kö®ép?*ő és keleti Sriovanezkő, sok­kal komplikáltabb, mint az első piHanaihaw feUünik. A belföldi é« a külföldi töke m olyan területeket keresi fel, amelyen a re­latív nyereség a legmagasabb. A szállítási viszonyok és a fogyasztási alap különösen ke­leti. Szioveuszkón nem nyújt megfelelő garan­ciát a tőkének. A kartellek A sadovenezkőí ipar az állami gazdaság tes­tével már meglehetősen összeforrott. Az ipa: legnagyobb része kantelles konvenciókkal kötött, vagy pedig nagy konzernek rész®, Na- oyo® érdekes, hogy a közvélemény a közvet­len koncentráteió iránt lelkesedik a fúziók­kal és korszerűekkel szemben, mig bizonyos körök a kartellekkel szemben még mindig ellenszenvvel viseltetnek. A kartellek ellen folytatott harcban soha konkrét adatokat nem hoznak fel, tulajdonképpen mit hibáztatnak ezekben. Mivel az utóbbi időben a nagyipari kon zeniek az állami határokat áttörik - és nagy nemzetközi konzeraetobe tömöríilnek, ebben a kérdésben helyénvaló volna a meto­dikai meggondolás. tani az építkezési mozgalmat, mely gazda­sági életünk egészsége sédé són ek előfeltétele. Nagy hiány mutatkozik a szlovenszkói teljes biztosítéki! obligációkiban, ezen a nehézségen a sdovenszkói tartományi bank létesítésével lehetne segíteni. A hosszú já­ratú hitelek kérdésének külön szabályozása a rövid lejáratú hitelek kérdését is könnyen megoldaná. A tartozik és követel kamatláb- közti feszültség Szlovenszkón még mindig igen nagy. Az ipar a mezőgazdasági kérdés krízise ivei szemben előzékeny álláspontot foglal el és mindent elkövet, hogy a mezőgazdasági üzemek rentabilitása helyreálljon. A kanadai uj közlekedési utak megnyitása és az Egye­sült Államokban a mezőgazdaságnak nyúj­tandó nagy hitelek azonban újabb nehézsé­geket fognak okozni. A szlovenszkói iparnak lei kell tartania azon az álláspontján, hogy a mezőgazdaság krízise ne érintse az általános bérnivót és ne járjon lényegesebb kereskede- 1 em politikai bonyodalmakkal. Az elektrifikálás terén már elég sok tör­tént, tény azonban az, hogy Szlovenszkón csupán a községek 7 százalé­ka, mig a csehországi községeknek több miint a fele elektrifikálva van. A szociális biztosítás kérdésében az ipar a biztosító intézetek valódi autonómiájának azonnali helyreállitását követeli a válásztólsok kiíró sa. által, különösen pedig követeli a nyue- dijbittositó intézet autonómiáját. Hexner dr. befejező szavaiban különösen Szlovenszkó keleti felének gazdasági szaná­lása érdekében szállt sikra. Az itt alkalma­zott rendszabályok még elégtelenek. Hexner dr. jelentőse után a közgyűlés ta­nácskozásait tovább folytatta. Lapzártakor a oviilés még tart. Ma telisek miniszternek és Hodáes Ferencnek felszólalásait ig\ csak hét fői számiunkban tudjuk közölni. \ !®i# Egei m®s«iiritója Hexner dr. főtitkár jelentése A kfizigazgatás nehézségei zrs sere aaraonsH, s* > Asasiyagui / iparban a depresszió kű Jő nősen az email- müveket érinti. Annak következtében, hogy & középeorépai amaiimüvek szöveteége föloszlott, három-négy hónap óta az exportban rendkívül éles ver­seny mutatkozik, amelynek következtében az áx&k 20—35%-kai csökkented. A ceiíulóze- és papíriparban sem rózsás a helyset. A oelliuMze- ipar helyseiét aa «xp>rtoiaeeai as a k^riilmésíy kompükálta, hogy a* Balti 'tengeröböi; as egéss ■ télé®, át hajó iktató volt és igy olyan nagymeny- nyiségfl áruval terhelték meg a piacot, hogy azt a &zIovemvskőí eeMufcózegyártás érezte meg. A mezőgazdaság krízise az inkasszóvisxo- nyokat abnormálisán lerontotta. A nehézségeket még az is fokozta, hogy a tör­vényesen megállapított késedelmi kamatok csak 5 ezázalékot tesznek ki. Az utóbbi időben igen jelentős mértékben süllyedtek az élelmi­szerek. és iparí termékek árai és most még nem lehet megmondani, vájjon nem kdfl-e számítani az általános ámivó süllyedésének tartós jelen­ségével. Katasztrofális műnk attéikfilwégTŐl nem lehet beszélni, ámbár

Next

/
Thumbnails
Contents