Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-02 / 51. (2272.) szám

•PBSBOTTVVMÍtSR-HTRMW

13

PtMfíirO KöÍiÓliií IS QVLtOJiti

adta & büszke asszonyt, akinél a büszkeség előbbre való a ezerelomnél i*. Alakítása nagyon jó volt. A bájoa szőke Alistáli Mária Zsófi szerepében remekelt. Juranics Irén — bár alighanem első szerepléseinek egyike a „Vereehaju**, kitünően bevált, épp úgy, mini Mihálcalca Györgyi, aki egy tűzről pattant temperamentumos menyecskét adott nagy sikerrel Gál Ella az anya, özvegy Sajgóné szerepét alakította finom érzésű árnyalatokkal Külön említést érdemel Wowy Manci szereplése mini komika. Sári szolgáló szerepéből olyan kabinetalakitást csinált, hogy a közönség több ízben nyílt tapesal jutalmazta elsőrangú humorát, amiben a inaozskinnás nem kis szerepet játszott.

Sárai Pali a régi Körülötte forog az egész elő- adás, mint ahogy ő az előadás körül forog. Min- denüttt ott van, mindenütt remekel és természetes művészi komikájával az előadás sikerének orosz- lánrészese. A közönség, amely hálásan tapsolt kedvencének, nem győzte ünnepelni Sárait, akit már aligha lehet műkedvelőnek nevezni Kiforrott tehetségű színművész ő.

Farka# Lajos és Fügersy Gyula kellemes hanggal előadott magyar dalaikkal szereztek érdemeket. Különösen említés remélté Farkas Lajos, aki komoly szinésztehetség, bár rovására lehet Írni, hogy néha túlzottan aláfestette éppen a legnaivabb költői áradozásókat, ami kiesé ártott. De erről le rókább a szerző tehet Böjtöa József jó! bevált a karakterezioész szerepben, ezzel szemben Tolnai Gézának — bár benne is megvan a jóakarat és tényleg helyenként el is találta a kellő pózt, hibájául lehet felróni, hogy csaknem állandóan a sugólyuk felé figyelt és beszélt. Viszont ezzel szemben népies nyelvezetű zamatos magyar beszéde ketlomcBon hatott.

A többiek, Palm Muci, SflgerI Erzsi, Zlmmer Irma, Szántó Ilonka, Hofer Ega. Sárközy Bözsi, Zlmmer Gréti, Broliy Piri, Jandó Bella, Kerekes Gábor, Schiffler Otmár, Fenesi-Fillberger Sándor, Dömök Béla, Kaiser Zoltán, Kövy Zoltán atb. kisebb szerepekkel juttatták a darabot a megé~de- meLt sikerhez.

Külön fejezetet érdemel a zenekar, a „Kis Kárpátok" caerkóezcigányzenoka, amelyet Sendicin János zenetanár betaeritásávai régi ismerősünk, Fekete Andor vezényeli közmegelégedéssel Mindenesetre az énekszámok precíz kíséretével részese a sikernek. A hatalmas tenned szín ül tig megtöltő előkelő közönség, ahol Pozsony magyarságának színe-java képviselve volt, helyenként frenetikus tapsviharral jutalmazta a Toldy Kör műkedvelő gárdájának elsőrangú szereplését. A nagy sikerre való tekintettel as előadást március 9-én megismétlik ugyancsak az Átlómban.

Lenke István.

Tervszerű a magyar kulima ápolása Eperjesen

Eperjes, március 1.

Eperjes ntagyarságárnak életszükséglet a kultúra. Flnuai és müveit közönsége vágyódik az irodaimi estélyek, hangversenyek, sainielóadások utájo. Ez a vágya talán egy évben sem elégül'! ki annyira, mint a mostani téli szezonban. Az estélyeket rendező kövületek: a Casinó, az Evang. Nőegylet é« a kebelében működő Ifjúsági Csoport, a Daltestvérek, a kérész tény szocialista Leány Club gazdag és eredményes munkát fejtettek ki a kultúra terén: tanulságos és mulattató irodalmi, zenei, műkedvelői estélyeket ren- deetek, még pedig előre kidolgozott terv szerint. Egész szezonra kidolgozták a programjukat, meg is valósították szép eredménnyel, fényes sikerrel. Irodalmi szempontból is nagyon értékes és tartalmas munkát végzett az tl n. magyar kisebbségi könyvtárbizotí&ág, amely a Szabad Egyetem módjára terjesztette a magyar és az általános kultúrát. A régi Széchényi Kör irodalmi szakválasztxnányának a szerepét vett© át az a lelkes, munkás bizottság, amely a mostani téli szezonban szép és gazdag sikerekre tekinthet vissza. E télen öt előadást, estélyt rendezett Előadók voltak: Máriássy Béla d,r. (Velencéről, vetített képekkel), Skripeczky Béla (Vallás és tudomány), Bárkány Jenő (A távol és közel Kelet, útja. hazafelé a hadifogságból), dr. BotSh Tamásné Taihy Erzsébet (Konstantinápoly). Az előadások sorozata méltó befejezést nyert február 26-án, amikor is Bujanovicané Fáy Éva Rómáról tartott előadást vetített képekkel. Magas intelligenciája, nagytudásra melegérzésil, finom lelkű asszony, akinek éles a szeme, éber a megfigyelés© kifinomult a művészi ízlése. Csak igy magyarázható meg, hogy Rómáról, az őiők városról, egy előadás keretében olyan elhatározó, nagy sikerrel tudott beszélni, vonzóan, lébilincselően. Mert az anyag óriási áttekintése és megértése nagy történelmi és archeológia! tudást, művészettörténeti tájékozódást igényel. És Bujanovicsné fényesen megállta a helyét úgy is. mint tudós, mint élénk megfigyelő, mint melegen érző néz-.

serény és műit elsőrendű előadó. Szinte csodálatos volt, milyen könnyedén szőtte bele * nagy történelmi ismeretekbe egyéni élményeit, megfigyeléseit. Kellemes csengésű hangjával, színes képeivel, zengzetes ma- gyarságu beszédével mindjárt az elején behízeleg le magát a közönség szivébe, amely azután élvezettel hallgatta végig szépséges előadását az örök város leikéről, az antik és keresztény Rómáról és a Vatikánról. Elő- ! adása végén percekig ünnepelték őt.

A magyar Ikisebbségi könyvtárbizottság élén Máriássy Béla dr. áll. ő rendezte ezeket az előadásokat is. És ez tulajdonképpen

mindent megmagyaráz: a zsúfolt házakat, a fényes sikereket Mert Máriássy Béla már a Széchényi Körben is vezetője volt a Szabad Egyetemnek, tehát megvan a praxisa. Máriássy Bélának kiváló az ízlése. Azután könnyű neki, 6 olyan népszerű ember Eperjesen, hogy ha valakit felkér egy előadás megtartására: senki se utasítja vissza. És ha a közönség azt olvassa, hogy ezt vagy azt az estélyt Máriássy Béla rendezi, akkor már biztos benne, hogy az nívós, tanulságos és élvezetes estély lesz. így volt az ebben a téli szezonban is. Elismerést és köszönetét érdemel érte. W&Uentinyi Samu dx.

„Nincs a művészetben miért, egyetlen célt a szükségszerűség

Látogatás Halász-Hradtl Elemér kassai műtermében

ii

valódi csomózással 1

(*) Possonybo végleg bevonult a hnngM&lK. Pozsonyi saeriuwAŐBégüuk jelenéi: Nagyoetoeeeo

ugyaffl, de végre Poexmyba is be-vooult a hangosfilm. Pénteken két po«*Jtiyí rouagóbes )« vök «ajtó- í bemutató. Aa Aöonban ée a Tátrában. Élőbbében a Singing-fooM játssootöák, a Tátrában pedig a Broadway melódiát Mimikét yéllaleí nagy köttaéggel tt- alakJttatta minpadát a banguefikn mámára, küflö- nöaen a Tátra mosó ig8ag.'«<t<ó«óg* belyeaeát nagy súlyt arra, hogy a haogoafi tarnak megtételé nwtaőt ia teremtsen. A Broadway melódia a megjelent vendégeknek különöse® tetszeti. Hétfőn már német nyelven ia fogják vetíteni a szöveget A terem akusztikája is kifctoő. A* ©Moékeoy igoagwtésóg sxüoet kőoben umotnán látta vendégül a megtórot

Kassa, február 26.

(Kassal szerke?7rtőségíüuiktóL) A kassai Fegyverház uccában áll egy régi, évszázados toronyszerű épület. Az egykori várerődiit- ménybon ina két művésznek a műterme vau. Halász-Hradil Elemér az egyik művész, akit nem kell Szloveuszkó közönségének felfedezni. Régen felfedeztette már magát művészi teljesítményed vei, amelyek az alkotó képzőművészet igazi remekműved.

Amilyen érdekes a művész otthonának külső képe, annyira érdekesen egyéni a mŰJte- j rém két nagyszerű helyisége.

Rafael, Van Dyok, Tizián nagy vásznainak hű másolatai a falakon, melyeket a mester müncheni stúdiumai alkalmával készített.

— A művészet, — mondja Halász liradii beszélgetésünk során — ha túlságosan igyekszem a kérdés felett elmélyedni, azt kell mondanom, csak azért van, mert önmagáért létezik. Keresztülmentem a festőművészet »ok fázisán, sok kísérlet ejtett engem is rabul, míg a mai nyugalomhoz nem érkeztem «s megállapításom az, hogy

egyetlen mlírósta irány nem nélkülözheti

az akadémikus elemeket, melyek csak keretet jelentenek,

amiket a művész egyéniségének fceH kitölteni.

— íme, mint tóthatja, ess a kép — rá matat Mártái Sándornak egy Firenzében készült képére — teljesen az expresszionizmua formájában készült, a laikusok szerint, akik a pillanatok hatása alatt született természete? mozdulatokban, megélt impressziókban valami extravagauc iát látnak, pedig nem egyéb ez, mint a feető élménye azzal a hűséggel megrögxttve, mely nem akar sem kevesebbet, sem többet mondani, mint amit az alkotás pillanatában érzett éé látott. Ez a kép például Márai Páriában készült portréi között, — melyek közül néhány, amit a firenzei lakásán megmutatott nekem, kubista festők munkája volt, — az én szerény impresszionista festményem úgy hatott, mint a legkonzervatívabb kép.

— Általában úgy vagyok a különféle mü- véraá irányokkal, hogy ón a művészi megnyilatkozásokat, legyenek azok bármely „izmus“- hoz tartozók, csak a művészi megnyilatkozás lényegének megítélésén át látom, onnan van azután az. hogy

a művészetben szerintem csak egyetlen feladatot kell látni: a szükségszerűséget s annak a pillanatnak a szépségét kell benne felbecsülni, mely megfogta, alkotásra ösz- lőnőzte a művészit. A régi mesterek műveiben megnyilatkozó önállóság, melyből akadémikus iskolák rendszerét állítják fel, legfeljebb korjelző útmutatások, de soha arra nem jellemzőik, hogy a művészt mily tudatos célok vezették, amit szívesen olvasnak bele a műtörténészek a műremekek szintézisedbe. Egyetlen cél lebeghet csak a művész szemei előtt, még pedig a magáért valóság tudata, mely annyira domináló feltétele a művészetinek, hogy minden mást elnyom.

Kiesd vászonra mutál rá ezután Halász mester. A kép szürke, mély tónusú festmény. Egy galíciai zsidó temetőt ábrázol. Düledező sírkövek százai. Sűrű emberhullás komorsága döbbenti meg a nézőt. Az egyik eldülőben levő sírkő tövében halott katona fekszik. A képnek története van, így beszéli el a mester:

— Künn voltunk a galíciai harornezőköii. Ezrediiník egy temető tövében pihent meg.

YITKAY ffltfC!

prágai szerzői estje

a MÁK kuituresfle Hereiében március 4-én 9 érakor a Zsvnost. Beseda (Kartova el. 30}

nagy termében

Megkapott a temető sok-sok ázás riremiéke.

Úgy hatott, mint egy népes piaci gyülekezet, ahol az emberek, a kidőlni készülő sírkövek nagy beszélgetéseket folytatnának egymással. Ide-oda hajlásúkban csoportok képződését kellett látni, majd amott egy magányosan elhajló sirkő, mintha távozóban lenne a vásár után. Sok-sok mozgásban látszott az egész tarkóié bor. A kép annyira megkapott, hogy bementem a temetőbe, ahol megdöbbenve láttam, hogy egyik sírkő tövében egy halott katona fekszik teljes fegyverzetben. Ennek a pillanatnak emléke e kép. Legkedvesebb képeim egyike. Nem eladásra készült

Majd újra visszatér beszélgetésünk a művészet lényegére.

— Minden művész áthalad bizonyos káeér- téseken, melyeket később kihever. Az én első stációm az akadémikus festés, mely minden művészi indulás ábécéje. Majd jött az életemben a plénér korszak, azután az iimpresz- szionizmus. S ha. ma meg szeretném állapítani, hogy hogyan is állok én a körülfogalmazott művészi osztályozás közepette, akkor valami olyan izmust kellene megfogalmazni, mely valahol az akadémikus festés és az ex- presszioD izmus között foglal helyet. Úgy érzem, áthidalása vagyok sok-sok hánynak, élő bizonyságául annak, hogy a kksexifikálás minden vonatkozásban eiexner értékű s * határozott mü vés tarán fokba sorolgatások legfeljebb a formák, a külső bírálata, azonban sohasem a lényegé és a művészet valódi tartalmát nem érinthetik.

— Nem fogadom ed például a különféle művészi irányok képviselőinek művészi meg ítélésében azt a tételt sem, hogy vannak művészi Irányok, melyek teljesen nélkülözik az akadémikusrág elemeit. Ezt határozottan tagadom. Ahogy a betűvetés tudományában az abc megtanulása az első lépés, úgy a festőművészet első lépései sem nélkülözhetik a festészet akadémikus, őrökértékü fogalom- megállapitésait, melyeket a különféle irányok saját Ízlésük szerint csomagolnak be művészi törekvéseikbe, a feleslegeset, mely szerintük korlátozza őket, elhagyják, de müveik alkotásának mélyén mégis helyet kell foglalnia az ősi elveknek, amelyek oly egyszerűek, mint az egyszeregy. A térkitöltés, a felépítés, a technika örökösen egyforma utakon jár, s ha valaki ezektől akar eltérni, akkor megteremti a művészetben a Nihilt.

Minden tanulmánya, mely akár olasz városok, akár München tárlatai, akár a párisi aszfalt talaján hangolták művészi mondanivalókká, testé a benne rejlő művészi erőt, arról tanúskodik, hogy Halász-Hradil konvencio- nalizmus nélkül hiszi az életet, hiszi az élet szépségeit, sok élniakarás és életszeretet lüktet minden ecsetvonása alatt. Ha akadémikus megállapítások is jutnak benne kifejezésre, az sem nem jelenti nála a forma teljességét, sem nem béklyózhatja le egyéni művészetének varázsát, mely optimizmusig menő élethit.

Génért Jenő.

(*) A kettős beszélőfilm Prágában. Az Elekta- fikn a napokban mutatott be Prágában meghívott közönség előtt egy érdekes kísérletet, amely hivatva van arra, hogy megoldja azokat a nehézségeket, amelyeket a beezélöfÜBi nyelvi tekintetben támasztott. Kistemaekers-nek „Mienk az éjszaka* című darabjának filmváltozatát mutatta be a Paesage-mozgóban Frőhlioh Károly rendezésében Az első napon francia szereplőkkel, francia „be-, ezéd-szöveg“-gel pergett a film, má>sik nap ugyan- ■ az a ezcenárium, ugyanaz a ez özéé német eziné-! székkel, németül Az amerikai beezélő- és hangos- j filmektől teljesen — és pedig határtalan előnyére ! — eltérő uj rendezés ée az uj film osztatlan tét- ezéseel találkozott s nyiiegyeneiSen mutatja a mozi fejlődésének útját. Érdekes volt megfigyelni, hogy az uj totálisan hangos, ée beszélőfilm kiküszöböli a színészek túlságos teatralitását s eokkal közelebb hozza őket a vászontól, amelyen eddig némán, gőgösen trónoltak. A francia és német színészek játéka két külön tradicióju sziné&ztipus játékát tükrözte vissza b noha a rendező, a szce- nárió, a szüzsé ugyanaz volt, az alkotósz.néez ereje mindkét változatban más és más benyomásokat vésett a. hálás és előnyösen meglepődött néző, leikébe. i

(*) Cirt»»s a „C*médi« PnuM*be~-bM. PArtttodi

Írják: A téti mrÁnhbaa «erón uGgy eaaménye te—ó lőtt. Coeteau, as egykori «van gmr\fc»tók remetébe telett ia ei()ári az idő, a- ő helyét ma már a .^aür- reohőták" vágtató csoportja foglaltja ed, — a „Gmod Ecart“ szerzője pedig bevonult p. „Gomódiie Fran- caiee' -ba a eszel együtt a konzeirvatíáv haJhatatltt- nők kfaé. „Aa emberi hang" (La vodx humoáoe) óimén egyfelvanánoee kerük scínre Cootenunofc • „Comédke Franraitte*,-baa, amely nem máa, máét egy nagyon költői, nagyon mépeo megMt pároa jelemet, melynek témája aaoabctn bizony éppen eéég régi, miként e*t a párita lapok IcritikuBeá ia megáiba pitoiták. Egy assaooyt elhagy a Broretóje, akit az asszony eaerek A kettéosztott miopadon utoleó telefon beszélgetés a amkitáe után. Aa assesony mint annyi irodahni elődje — könnyed biuigoo tréfál, bucéueiik éa eaküsrik, hogy •emond aem íéj. tikkor anonbao seoe foszlányai ütik meg Káét a telefonon keresetül, a vek barát egy zenés étteremből telefonál neki, — g aa asszonyból kitör erre minden lefojtott elkeseredés és bánat. A betelem mellett meglátja a férfi ottfelejtet*, pár kesztyűjét, hirtelen érzi, a eBakitás végleges, e ékkor olsirja bánatát a telefonon mégegyszjer a férfraak, akit eneret, — majd saereocsót, bakiogBégot kíván neki, — • végűi egészen összetörve a telefen me&é buti... Ec aa egész. A nő szerepében Ber<be Bovy aratott nagy sikert, — Coobean darabjának a kitté- knsok azonban nem jósoknak hossza étetsd különösen hibáztatva az egytelvooásos jelenei bosszúságát és bőbeszédűségéi, vakumrfat a téma eknépett voSát is.

AZ IYAK-TABSULAT MŰSORA ROZSNYÓK: Vasárnap dékrtán: Katica, operett.

este: Diáksgerelem.

Hétfő: Földnélkflly János, vígjáték.

Kedd: Farazngi előadás.

Csütörtök: A Nossty-fís esete Tóth Marival (PSy Béla juta lom játéka.)

Pénteken: Ida regénye.

Szombaton: Tommy ás társai (ntelsó eóőadás).

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Az éjszaka leánya. (C. Moore-hangoefdm.) BERÁNEK: Három testvér. — Egy éjszaka hőse. ALFA: Akasztófa ToncsL (E. Kiech beezélőfilm.) Ita Rita.

FLÓRA: A szegény leány. (Belföldi fűm.) HVEZDA: Pat és Patachon, a divatklrályok. — Harold Lloyd nősül.

LUCERNA: Pária gyermekei. (Beszélőfilm.) 4. hét. KOTVA: A táncosnő. (Beszélőfilm). 4-ik hét. METRÓ: Tembi. — Deményfalva. (4-ik hét.) RÁDIÓ: Jannfa. (Belföldi film.) Horváth Gabriella, PASSAGE: A singapuri leány. (Hangosfilm.)

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

Február 28-tóJ március 3-ig:

REDOUTE: Lncky Boy. (Jeesel György.) Beszélő- ée hangosfilm.)

ÁTLÓN: Singing Fool: A] Jolson és Dávid Lee.) Beszélőfilm.

TATRA: Broadway Melodle. (Anita Page.) Hangosfilm.

A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA péntek, szombat, vasárnap, február 28, máre. 1„ 2»:

Irodalmi filmek eorozada I. Henry Bataille a nagy francia Lró.Poiiche cianü komédiája *ilan«n: A SZERELEM BOLONDJA Poliche Rendezte: Olga Tsche* cbowa. Michael Tsehechoff, Dolly Davis, Afiee Róberté. Egy öregedő férfi őriöugő és megráeé siereb me minden poklon és megpróbáltatáson keresztül II. A SCHWARZWALDI LEÁNY. Az oanuh évek legnagyobb szindara hsaik erének na <rvraerü éB teljes filmváltozata, csupa kedves derű, bájos romantika, megható gyöngédség. Főszereplő: Liáné Haid.

Hétfőn: Maurice Dekobra legújabb regénye: Éjfél... Palace-PigaMe. Főszereplő: Renée Herribeá, a narkózis nagyszerű hősnője.

Tekintettel as óriási érdeklődésre, ajánlatoz )•- gyét idejében megváltania. Telefon: 520.

HALTEHBERGER

SfárfeSepek:

Sudanes! - KoSice PieSfany

FEST - TISZTIT - MOS

Központi üzem címe:

Haltenberger Pestögydr, Kőéire 2.

jH«IIIIIIHMll»tH—1 »i I in i»—il.lll»IMI I unni ^ - '1—T