Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-21 / 67. (2288.) szám

7

#

1930 március 21, pémiok.

BMBKSD1H-,

rpRxgM-MAfifeiRHnaiaR

MBMB————C—g————BM——

„Tiltsák el feleségemet a színpadtól!"

Nelson Morris, amerikai konzervkirály a párisi törvényszéken pörli vissza feleségét, Jane Aubert-t, a szép revüsztárt — A színésznő ügyvédje Paui Boncottr aki Párisi és Európái védi Amerikával szemben

Páris, március' 20.

Jane Aubert ünnepelt szépsége a párisi mu- sic hallóknak. Nagy feltűnést keltett- két- évvel ezelőtt, hogy

a szép revüsztár feleségül ment egy dúsgazdag amerikai ezredeshez, Nelson Morrishoz.

Barátnői irigykedve nézték a szép szőke Ja-ne-t, amint dúsgazdag férjével vonatra ült, majd áthajózott Amerikába. Ja-ne Aubert házassága igazi „párisi esemény'1 volt 1928-ban. Még a re- vüsztárok is ritkán jutnak ilyen szerencséhez. Az amerikai ezredes ugyanis

egyike a leggazdagabb gyárosoknak. Hatalmas konzervgyárai vannak Amerika nagy városaiban. Ö Amerika konzervkirálya.

A házasság története rövid és egyszerű. A kon- zervkirály 1928-ban néhány hétre átrándult Európába. Először volt Párisban. Betévedt az egyik music hallba, leült az első sorban és gj'ö- nyörködve nézte Jane Aubert-t, aki táncolt és énekelt. Ez az első találkozás a színpadon szereplő revüsztárral megpecsélte az ezredes sorsát. Már ott az előadáson

elhatározta, hogy feleségül veszi a szép szőke Janet.

Előadás után rögtön óriási virágcsokrot küldött be Jane Aubert öltözőjébe s engedélyt kért, hogy másnap meglátogassa.

Az első látogatáskor rögtön megkérte Nel en Morris Jane kezét, aki rögtön igent mondott. Egy francia városkában, Vésinetben kötötték meg a házasságot. A konzervkirálynak mimdösz- sze az volt a kivánsálga, hogy

Jane Aubert soha többé ne lépjen színpadra. A színésznő meg is Ígérte ezt, búcsút vett barátaitól és imádóitól s mint Morris felesége elutazott Amerikába.

ügyvéd elpanaszolta., hogy Jane Aubert megszegte szavát, hiszen a házasságkötéskor ünnepélyes Ígéretet tett, hogy visszavonul a színpadtól. Hivatkozott az amerikai törvényekre és bebizonyította-, hogy

Jane Aubert amerikai állampolgár s ezért férje tudta nélkül és akarata ellenére nem volt joga a music hall igazgatóságával a szerződés megkötésére. A konzervkirály felesége „jóhirnevének csorbítása és érvénytelen szerződés megkötése címén" 200.000 frank kártérítést, azokivül Ja-ne Aubert minden fellépéséért kárpótlásul 5000 frankot követelt a music hall igazgatóságától.

Európa pőre Amerika ellen

A tárgyaláson nagy vita indult meg. A music hall ügyvédje mindenáron bizonyítani akarta, hogy a francia törvények értelmében a színésznő ma is francia állampolgár, tehát jogosan kötött ^szerződést az igazgatósággal és teljes cselekvési szabadsága van. Gúnyosan aposztrofálta a konzervkirá-lyt, akit kőkorszakbeli múmiának nevezett, amiért nem engedi feleségét színpadon szerepeim.

— Bevallom, — mondta könnyes szemmel Jane Aubert, amikor a bíróság elnöke maga elé szólította — hogy amikor Newyorkba-n elbúcsúztam férjemtől, a bibliára tettem kezemet és megesküdtem neki, hogy nem lépek színpadra.

De amikor ismét itthon voltam Párisban, ellenállhatatlanul visszahívott a rivalda fénye ... Nem tehetek róla... Én imádom férjemet, de a színpadot is imádom!

A konzervkirály ügyvédje bejelentette még. hogy Nelson Morris élete egy év óta a pokoli szenvedések sorozata.

Öngyilkosságot is kísérelt meg

és hogy élet-ben maradt, ez csak csodának köszönhető.

Külön érdekessége a pernek, hogy Jane Aubert ügyvédje Paul-Boncourt, a kiváló francia politikus.

Paul-Boncour a tárgyaláson nem szólalt fel, csak az öngyilkossági kísérletnél jegyezte meg gúnyosan:

— A királyok még Amerikában sem szoktak öngyilkosok lenni...

Az újabb bizonyítékok beszerzése céljából az elnök két napra elhalasztotta a tárgyalást. A legközelebbi tárgyaláson Paul-Boncour mond nagy beszédet, amelyben kérni fogja Nelson Morris keresetének elutasítását. Hir szerint Paul-Boncour politikumot is visz bele beszédébe

és meggyőző érvekkel bizonyítani fogja, hogy Jane Aubert-nek a színpadhoz és Párishoz való ragaszkodása tulajdonképpaz európai ember természetes ellenszenve Amerikával szemben.

A jelek szerint tehát Jane Aubert és a konzervkirály pere Európa és Amerika pőrévé változik, amelynek eredményét egész Páris kíváncsian lesi. Páris ugyanis nem nagyon kedveli az amerikaiakat, különösen az amerikai beszélő filmek térhódítása óta. A párisi nép, amikor csak teheti, tiltakozik az angol beszéd és az amerikai széliem ellen. El Amerikától! — ez a mottója a szép revüsztár perének. Kérdés, hogy a párisi bíróság igazat ad-e neki?

Katonai titok elárulásáért háromévi Segyházra ítéltek egy naprágyi földbirtokost

Rimaszombat, március'20. Két napon át tárgyalta a rimaszombati kerületi bíróság Szu- hay Mátyás naprágyi földbirtokos kémkedési bíinpörét zárt tárgyaláson. A vádirat szerint Szuhay Mátyás 1928 februárjában egy csehszlovák gyalogsági szolgálati szabályzatot akart Bánrévére átvinni, a határon azonban a csehszlovák vámőrök elkobozták tőle a könyvet s őí magát azonnal letartóztatták. A kerületi bíróság bűnösnek találta a könyvet csempésző földbirtokost és katonai titoknak idegen állam részére való elárulásáért háromévi fegyházra, mint fő s 1000 korona pénzbirságra^ valamint 3 évi hivatalvesztésre, mint mellékbüntetésre ítélte. Az Ítélet ellen úgy az ügyész,' mint a kaució ellenében szabadlábon lévő elítélt föl- lebbezett.

1 kisebbségi jogokat

i lojalitás nem formntózlsató és tisztázatlan fogalmával összekapcsolni — szerződésellenes

A Sdiaffhauser Zeituiss jogi kritikája a népszövetség politikai álláspontjáról a kisebbségvédelmi kérdésben

Vissza a színpadra!

Mindössze négy -hónapig éltek együtt. Jane Aubert-t eleinte boldogította a gondolat, hogy királyné lett, konzervkirá-lyné; örült, hogy csak ki kell mondania, mi a vágya és teljesül. De négy hónap alatt csakhamar ráeszmélt arra. hogy n ;

idegenül él férje mellett a rengeteg gazdagságban, idegen neki Amerika.

A szive Visszahúzta Párisba és a — színpadra. Azt mondta férjének, hogy beteg s csakugyan a búskomorság jelei mutatkoztak az örökké vidám revüsziároti.

Férje elhitte, hogy felesége egészségét-. csak egy rövid európai ut állíthatja vissza. Kikisérte Newyorkba-n a hajóállomáshoz s elbúcsúzott tőle abban a hitben, hogy nemsokára viszontlátja. Másfél év telt el azóta, de

Jane Aubert nem utazott vissza férjéhez Amerikába.

Nem törődöttt .ostromló leveleivel, hanem minden esetben azt válaszolta-, hogyha férje nem tud nélküle élni, akkor költözzön Parisba. Ő nem tudja elviselni Amerikát, ő csak Parisban tud élni.

A konzervkirály érthető üzleti okokból nem tehette át lakóhelyét Párisba. Egy évvel ezelőtt mégis rászánta magát, hogy Párisba jön. Nagyon vágyakozott felesége után. Alig szállt partra Európában, megdöbbenve olvasta az első újságban, hogy

az egyik nagy párisi music hall főszereplője: felesége, Jane Aubert.

Súlyos szemrehányásokat tett ezért feleségének s követelte, hogy azonnal mondjon le a további szereplésről. Jane azonban kijelentette, hogy a színpadtól nem tud elszakadni, Kérte Morriet, nyugodjon bele, hogy felesége színésznő.

Az ezredes egyetlen napig maradt Párisban. Követelte, hogy Jane Aubert azonnal utazzon vissza vele, A színésznő azonban maradt és hagyta, hogy férje egyedül utazzék Amerikába.

„Feleségem jóhirnevét csorbítja a szmpad(<

Egy éven át csupa kétségbeesés é? szomorúság volt a szerelmes konzervkirály élete. Elhatározta, hogy

mindenáron visszahódítja feleségét.

Ügyvédet fogadott Párisban, Rosenmark-ot, a nagy polgári perek divatos ügyvédjét. Rosen- mark azt a tanácsot adta a-z ezredesnek, hogyha mád semmiképpen sem engedi meg, hogy felesége színpadon játszók s ha nem akar elválni tőle. akkor indítson pert a music hall igazgatósága ellen és érvénytelen]llesse Janó Aubert- nek a szerződését azon az alapon, hogy

a férj engedélye nélkül amerikai törvények értelmében a feleségnek nincs joga önálló szerződés megkötésére.

Egyszerűbben szólva a konzervkirály pert indított, amelyben a,zt követeli, hogy a bíróság tiltsa el feleségét a színpadi szerepléstől.

Rosenmark ügyvéd a konzervkirály nevében félévvel ezelőtt beadta keresetét a párisi törvényszékhez. Most aztán meg is tartották a.z ügyben az első tárgyalást. A konzervkirály erre az alkalomra ismét Parisba- érkezett és megjelent a tárgyaláson. Ügyvédje mellett foglalt helyet 3 szemben ült vele szép felesége, Jane Aubert, aki átmosolygott reá.

Minthogy a konzervkirály nem tud franciául, mindent az ügyvédje mondott el helyette. Az

Schaffbausen, március 17. (Alkalmi tudósítónktól.) A svájci Sehaffhausen kanton és város hivatalos lapja, a Sehaffhausener Zeitung írja a következőket: —- Mivel a-z Európában negyvenmillió lélekre becsült kisebbségek azon az utón vannak, hogy nemzetközi nagyhatalomfélévé váljanak, a felekezeti és nemzeti kisebbségek kérdései általános figyelmet érdemelnek. Ezen kisebbségi kérdések egyik kevéssé ismert oldala az, hogy a többségek lojalitást követelnek a kisebbségektől és pedig annál inkább, mert a többségek és a felelős állásban lévő államférfiak ezt a lojalitási követelést kijátszók a kisebbségi jogokkal szemben és azt hangoztatják, hogy a lojalitás a szerződések kisebbségi paragrafusai teljesítésének az előfeltételét képezi.

— A szerződések — veti ellen a lap — semmit sem tudnak a lojalitás követeléséről és a kisebbségek jogait nem kötik ehhez. Egy jogi instancia, amely az Írott joghoz Igazodik, például a hágai nemzetközi bíróság, ha megkérdeznék, nem foglalkozna a lojalitással.

A népszövetség azonban, amely politikai alakulat, 1922 szeptember 22-én határozatot hozott, amely a következőket mondja:

..A vezér titkárságnak, amelynek az a- kötelessége, hogy a kisebbségi -szerződések végrehajtáséra vonatkozó információkat gyűjtse, a tanácsot nemcsak a szerződések megsértése címén benyújtott, panaszokat illetően kell támogatni.

Kötelességévé teszik azt is, hogy segítségére legyen a tanácsnak annak ellenőrzésében is, hogy a faji, felekezeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek hogyan teljesítik kötelességeiket az állammal szemben."

A vezér titkárság 1925-iki jelentése megismétli -ezen, a lojalitás és a kisebbségi jog közötti juriszdikciót. Bár a lojalitást nem állítja oda a jogok előfeltételének. A tanács persze érdeklődhetik az iránt, ami iránt éppen érdeklődni akar. Állásfoglalása azonban azt. mutatja,

hogy annak megítélésében, vájjon a kisebbségek a békeszerződésekben nekik megítélt jogaikban részesülnek-e, vagy sem,

tekintetbe akarja venni a kisebbségi személyeknek az állammal szemben való lojalitását

— Ezzel a tanács legalább is tisztázatlan helyzetet teremtett. Ehhez járul még, hogy a lojalitás tágítható fogalom. A törvények Írott joga nem ismeri. Legfeljebb az volna lehetséges, hogy a büntetőtörvényeknek a felségsértésről, hűtlenségről, lázadásról, izgatásról szóló paragrafusait illojalitásnak jelentsék ki. Azonban még ebben az esetben is veszedelmes volna a kollektív kisebbségi jogokat kérdésessé tenni azért, hogy egyesek bűntettet követtek el az állammal szemben. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy a vétkező egyesektől büntetésképpen jogokat megvonnának, de csakis az esetben, ha a szerződések ezt tartalmaznák.

— Még rosszabb, hogy a többségek és ál- lamférfiaik illojalitási vádjaikat egyáltalában nem büntetőjogi bűntettekre alapítják, hanem a kisebbségek „érzü!et“-ére.

így például Maniu román miniszterelnök nemrégiben éppen a kisebbségi jogokkal kapcsolatban fordult Erdély kisebbségei ellen, amelyek a román államérdekekkel nem érzik magukat -szolidárisnak és sajtójukban például az optáns- k-éidősben nem viselték kategórikusan a román álláspontot. Maniu nem elégedett meg azzal, hogy ezek .az újságok -távoliártották magukat a vitától.

— Ha fontolóra vesszük, hogy a békeszerződések a „népek önrendelkezési jogá"-ból indultak. ki, úgy tekintetbe kell venni —- még ha az elvet oly számos vonatkozásban áttörték is —, hogy ezen az alapon másképp kell, mint a háború előtt megítélni az állam lojalitáskövetelését, legalább is ott, ahol nincsen szó törvény- ellenes bűntettről. Mindent egybevéve a népszövetségi tanács azon tendenciáját, hogy a kisebbségi jogokat a lojalitás jogilag nem formulázható és tisztázatlan fogalmával

kapcsolja össze, szerződésellenesnek és a kisebbségi jogok szempontjából veszedelmesnek kell tekinteni. Nem szabad elfelejteni, hogy minél jobban hajtják végre az államok az írott kisebbségi jogokat és minél jobban őrködik efölött a tanács, annál lojálisabbak lesznek a kisebbségek nemcsak tetteikben, hanem érzéseikben is az állammal szemben.

%

I Március g Péntek

Els®! ©a m Ételi!

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 2787. Grössling-ucca 36/L

KASSAI szerkesziőség és kiadóhivatal:

Telefon 495. Rurnan-ncca &

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Pavlovics-ueca 2,

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Method-tér 8.

BUDAPESTI kiadóhivatal:

VIII., Mária-ucca M.

*

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Grössling-ucca 36. L Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, as összeget ntánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská uL 12. III. eszközli

*

VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, Ungváron, Rimaszombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselizen, Párkányban, Föstyénben, Vágnjhelyen, Nagytapolesányban, Gáíszécsen, Dunaszerdahe- lyen, mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük.

—- Raffay püspök állapota javult. Budapesti

szerkesztőségünk jelenti: Legutóbb aggasztó hírek terjedtek el Raffay Sándor dr. evangélikus püspök ismeretes balesetével kapcsolatban, a püspök lábsérülésének rosszabbodásáról. Értesülésünk szerint Raffay Sándor állapota fokozatosan javul és bár a gyógyulás még hetekig eltart, remélhetőleg egy hónap múlva a püspök ismét átveheti hivatala ve zetését.

— Grosschmid Géza meglátogatta, a ma gyár diákjóléti intézményeket. Grosschmid Géza dr. szenátor az elmúlt napokban meglátogatta a prágai két magyar leányotthont Doferánszky János képviselő és Flodh István klubtitkár társaságában — a pozsonyi magyar diákmenzát Jabloniczky János dr. képviselővel együtt — bét napot pedig Brüam- ben töltött az egyetemi ifjúság körében, Brünmben és Pozsonyban felülvizsgálta a menzákat és mindenütt behatóan érdeklődött az Ifjúság szükségletei iránt és az ifjúsági intézmények vezetőivel megbeszéléseket folytatott az ifjúság szellemi munkájának fejlődéséről.

— Halálozás. Stuckner János dr. szepesi prelátus, apátkanonok, aki évek során ái egyházmegyei főtanfelügyelő volt, életének 61-i-k életévében Szepeshelyen elhunyt. A súlyos kór rövid idő alatt vetett véget életének, az egyházmegye nagy veszteségére. Hosszú éveken át tanárkodéit, később püspöki titkár volt, mindvégig élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagy tudományos képzettséggel rendelkezett és értékes irodalmi tevékenységével már kora ifjúságában felkeltette a figyelmet képességei iránt. Egyház- megyéjében nagy népszerüsgének örvendett.

— Dobsina uj plébánosa. Losoncról jelentik: A rozsnyói. egyházmegye püspöke a Dob- sinán megüresedett r. kát. plébánusi állásra Kontross János losonci r. kát. segédlelkészt nevezte ki.

— A SzJovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület közgyűlése. A Szlovenszkói Magyar Szán pártoló Egyesület március 23-án délelőtt 11 órakor tartja rendes közgyűlését Kassán, a Lőcsei-ház Fő-ucca 69. szám alatti nagytermében, amelyre az elnökség ezúton hivja meg a szinpártoló egyesület helyi csoprtjait és tagjait. A közgyűlés tárgysorozata a következő:

1. Elnöki megnyitó. 2. Évi beszámoló a helyi csoportok és az egyesület működéséről. 3. Zárszámadás és pénztári jelentés. 4. Alapszabály- in ód esi tó javaslat. 5. Általános jelentés. 6. Indítványok. Az egyes helyi csoportok az alapszabályok értelmében külön is meg lesznek hiva a közgyűlésre. A tagok külön meghívót nem kapnak és a jelen közlemény szolgál az összes tagok meghívására.