Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-21 / 67. (2288.) szám

1 sarlósok pesti kalandja IRTA: MURÁNYI LÁSZLÓ Éppen tegnap volt lapunk hasábjain szó arról, hogy mi a magyarországi belső politi­ka dolgaival szemben — részbe® államjogi helyzetünknél, résziben a nemzetközi ildo- mosság elvénél fogva — fair módon a dés- interessement álláspontjaira helyezkedünk. Hogy ezzel a következetesen keresztül vitt gyakorlattal ma soakitunk, azt egy egészen [ különös, rendkívüli esemény involválja. A szlovenszkói magyar főiskolai ifjúság­nak egy gyakorta szélsőségekbe billenő moz­galmát egy zavaros márciusi hevület át- sodo.rta a határon túlra, ahol Petőfi szobrá­nak lábánál. el akarták helyezni koszorúju­kat a dunai népek nagy megbékélése jegyé­ben és valami újat kereső, groteszk átérté­kelésével és átfogalmazásával .* kossuthi eszméknek. Rajta volt a koszorún, mint olvassuk, a magyar szalag mellett a horvát, a szerb, a romám, a szlovák és a cseh szalag is és rajta volt — ami már a naivitásban fogant gyer­mekes politikai játékot aggályossá teszi, de egyben alapgondolatát is összezúzza — rajta volt a SBweiáldemoíkrácia vörös szalagja is. A® egész furcsa él kiforratlan agyveMk- ben tulstilizált lépés egyik nagyon jellem aö tünete a mai fiatalság kereséseiben sokszor Örvénybe sodró pszichózisának. Különös ez tak rájuk, budapesti incidensüket, amely voltaképpen nem is volt incidens, mert hi­szen a Petőfi-szobor megkoszorúzásától hig­gadt tanácsra önmaguk állottak el, közönsé­ges pártpolitikai manőver céljaira használ­ták a magyarországi parlament arénáján. Lapunk hasábjain ma beszámolunk róla, hogy a sarlósok budapesti kalandja a ma­gyar képviselőházban összecsapásra vezetett a kormány és a szocialista oldal között s eb­ben az összecsapásban, mint azt meg lehe­tett volna jósolni, hogy nem a küzdő felek, hanem a sarlósok kapták a legnagyobb se­beket. Scitovszky belügyminiszter szociáldemok­rata ellenfeleihez szabta fegyvereit akkor is, amikor pálcát tört a pozsonyi sarlósok fölött. Mi nem vonjuk kétségbe a magyar belügy­miniszternek azt a jogát, hogy véleményt és kritikát mondjon egy olyan politikai ak­cióról, vagy aktusról, amely az ő országa területén kíván valamit kifejezésre juttatni. De a leghatározottabban ellent kell monda­nunk a belügyminiszter ur Ítéletének akkor, ha az akcióval kapcsolatban „hazaárulásban" akarja ezeket a kalandos fiatalembereket el­marasztalni. Mert ilyen megállapításra cseh­szlovák állampolgárokkal szemben egyedül prágai kollégája, jobban mondva az itteni igazságszolgáltatás lenne illetékes. De ilyen liazaárulási vád a sarlósok budapesti föllé­pésével kapcsolatban egyáltalában föl nem merülhet. Ha lenne vágj’ lehetne valamilyen támasztó vád, úgy ez a neuizetáralás vádja lehetne, de ebben is egyedül a szlovénszkői | magyarság hivatott ítélni, í Mi ezt a vádat sem látjuk fönn forogni. Mi nem látunk ebben a márciusi kirándulásiban bűnt, hanem csak egy sajnálnivaló játékos- dát, amely rászolgál az itthoni apák moso- lyos dorgálására, de semmi esetre sem ér meg ennyi emóciót. Fiataljaink sem idefelé nem akarhattak ártalmat hozni, sem pedig a vendéglátó országban ne;m akarhattak ildom- talanságot elkövetni: ők egyszerűen úgy gondolták, hogy táskájukba becsomagolják a maguk legjobbnak hitt magyarságát, bizony- i tálán hóin apu kallódó sorsukat, amit Petőfi szabadságesizimélből és Kossuth koncepciójá­ból jóbrosszul megtanultak, de egészen fo­gyatékosán emésztettek meg; belecsomagol­ták az ideálisan elgondolt testvériséget, egy kis dunai konföderációt és végül leönt ölték az egészet egy jobb szociális jövő piros tevé­vel s azt hitték, hogy március tizenhatodiká- I tói a dunai medencében uj história kezdő­dik s benne a magyarság szebb holnapja, mert a Petőfi lábainál fogant uj megváltó Mattoltaid közeledik az olaszokhoz Briand elhagyja a londoni konferenciát MacDonaM és Briand drámai lefolyású dinerle — Ellentétes nyilatkozatok a megegyezés lehetőségéről a pszichózis, amely az eleven élettel való kontaktusra és a boldogulás útjainak reális megtalálására törekszik s amellett papiros- szagu irrealitásokra épít. zavaros és félre- j érthető szimbólumokkal dolgozik, amelyeket j joggal félreérthetnek innen is, túl is. I Mi tudjuk, nem akarnak öl? rosszat. Csak éppen a való élettel, a gyakorlati élettel nem számolnak. Azt hiszik, hogy kis játékos szalagocskákkal pótolhatják azt, ami a szi­vekből hiányzik és egy hangzatos koszorú- felirattal akarják helyettesitenii azt a pro­liim dón, március 20. Mussolini vissza- j utasító válasza miatt a londoni flottalesze- j relési konferencia helyzete rendkívül kri-1 tikitól. Briand tegnap este bejelentette, hogy elhagyja a konferenciát. MacOonal az olaszokhoz; közeledik Paris, március 20. A párisi lapok jelen- j tései szerint a londoni flottaleszerelési konferencia tegnapi eseményeit az idézte elő, hogy Mussolini egy Grandihoz intézett gramot, amelynek a középeurópai politiká­ban még az elemi előfeltételei is hiányoz­nak, ugy politikán, mint gazdasági térem. Nos, a koszorú végül is odakerült a Tán­csics Mihály sirjára: ahol nem vét senkinek s talán végeredményében ez a kusza elgon­dolásában elhibázott és mint a következmé­nyek mutatják, a legsúlyosabb félreértésekre okot szolgáltató szimbólumban-utazás nem is hagyott volna rossz emléket, ha köriből baj nem történik. De Sarlós fiataljainkat Budapesten is utolérte az a részben néha éppen az 5 zava­ros taktikai módszereikkel elkerülhetetlenül kihívott nemezis, amely már itthon is sok­szor fejükre zúdította hol a hivatalos cseh­szlovák körök, hol pedig a magyarság íté­letét, sőt olykor kemény vádakat is, ame­lyekre az ő ügyetlenségeik, fegyelmezetlen akciómodomk és feltűnési vágytól hangza­tos szólamokba hajtott túlzásaik adtak okot. Nem egyszer megtörtént, hogy ezeket a vajúdó és belső zavaraikból — ugy látszik — nehezen tisztuló naiv fiatalokat és akció­ikat kétes szándékú politikai kártyakeverők a saját céljaikra igyekeztek kisajátítani, ami súlyos hiba, mert hiszen a kisebbségi fiatalságnak bármennyire is tiszteletreméltó legyen is az idealizmusa, a maga Ítéletében gyorsabban kellene férfikorba serdülni, fegy­vertársait és tanácsadóit körül tek in többen megválogatni és magyar hitvallásának félre­érthetetlen fogalmazást adni. A budapesti esetnek i< ez a tanulsága, mert a sarlósok világosán megláthatják, hogy szociáldemokrata lord protektoraik, akár ók keresték őket, akár azok ahaszkod­táviratában — miég mielőtt Rómában de- marsot intézhettek volna — Grandit utasí­totta, hogy az eddigi állásponttól millimé- ternyire se térjen el. MaoDonaldot a mi­nisztertanácsban kollégái súlyos szemre­hányásokkal illették s az egyik miniszter, amint Pertinax állítja, azt követelte, hogy a konferenciát minden további nélkül hat hónapra napolják el. MaeDonald szorult helyzetében ugy egyezett meg a* ameri- kaiaíkkal, hogy az olaszoknak a francia flottával szemben ti :5-ös relációt ajánlanak fel az eddigi 3:2-ősseI szemben. Mac- Donald ezeií hirtelen álláspontváltoztatása, amely szöges ellentétben áll a Tairdieunek és Briandnák a weekendezéseken tett ígé­retekkel, viszont Briand-t arra az elhatá­rozásra bírta, hogy a londoni konferenciát azonnal elhagyja. Paris, március 20. Briand <és MaeDonald i tegnap esti megbeszélése lényegesen nem j javított a helyzeten, mivel a párisi mimsz- í leitanács imég azt is elhatározta, hogy sem- j milyen körülmények között nem tesz enged­ményeket az eredeti francia követelések ká­rára és igy MaeDonald és Briand meglehetős feszült hangulatban vált el. A Journal hangsúlyozza, hogy eléggé ag­gasztó az a körülmény, hogy az olasz dele­gáció a tegnapi tárgyalásokon nem vett részt. KacBorcatd és Briand tfmer-kőzti tánácsbozása j London, március- 20. A Daily Telegraph | diplomáciai levelezője jelenti: A londoni 1 fiottaleszerelési konferencián uralkodó pesz-1 szimizmus tegnap este megerősbödött. ami­dőn hirtelen köztudomásra jutott Briand elhatározása, hogy ma reggel Paris j ba utazik, ahol a kamara külpolitikai bi­zottsága kéri megjelenését. Amikor Mae- Donald erről tudomást szerzett, kifejezte azon kívánságát, hogy Briand-nak elutazd- j §a előtt beszélhessen, mire Briand dinérre hívta meg MacDonaldot a szállójába. A vacsorán a két államférfi 'részletesen megbeszélte a konferencia jelen­legi helyzetét és különösen arról a lehető­ségről tanácskozott, hogy miképpen lehet­ne a konferenciát minél előbb befejezni. A beszélgetés után MaeDonald kijelentette a <sajtó képviselői előtt, hogy­egy egyezménynek a kilátásai „sok re I ménnyel kecsegtetnek44. zeniének. Remélem, hogy ez sikerülni fog. El vagyunk határozva arra, hogy a flotta­konferenciát mindenkit kielégítően fejez­zük he. Mindig találni módokat és utakat ügyek el­intézésére és már a konferenciák természe­te, hogy mindig akkor találnak kiutat, ami­kor a dolgok a legrosszabbul állnak." Az­után kijelentette még, hogy Londonba való visszatéréséig a szakértők folytatni fogják munkájukat. Ma reggel egyébként Briand sokkal éle­sebb formában nyilatkozott már elutazásá­ról. Briand ugyauis egy újságíró előtt a kö­vetkezőket mondotta: „Nincsen értelme, hogy a szállóban üljek és az ablakon keresztül figyeljem az időjá­rást. Csak akkor térek vissza Londonba, amikor ott munkát találok.44 A francia külügyminiszter viszont azt a ki- j jelentést tette, reméli, hogy Tardien-vel Lon­donba visszatér, de az időpontot ezidősze- -rint nem tudja meghatározni. „Vacsora alatt — mondotta Briand — megbeszéltük azokat a módokat és lehe­tőségeket, amelyek gyors megoldásra ve­London. március 20. A Daily Telegraph francia levelezőjének jelentése szerint nem volt lehetséges Briand-tól hivatalos, vagy félhivatalos magyarázatot kicsikarni s ami a londoni francia delegációnak további maga­tartását illeti, a döntés a párisi miniszterta­nács kezében van. > Mussolini beszámolója a fasiszta nagytanács előtt Róma, március 20. A fasiszta nagytanács tegnapi ülésén Mussolini miniszterelnök be­számolt a nemzetközi helyzetről és felolvas­ta a fiottaleszerelési konferencia kialakulá­sáról érkezeti jelentéseket. Mussolini beszá­molója után a. nagytanács a londoni olasz delegátusok által képviselt álláspontot teljes egészé­ben magáévá tette s arra az álláspontra helyezkedett, hogy Olaszországot a tenge­ren megilleti a paritás joga a legerőseb­ben felfegyverkezett kontinentális hata­lommá! szemben. Mussolini azután a belügyi helyzetről be­szélt. A fasiszta nagytanács határozata arra mu­lat. hogy Olaszország nem enged a Francia-, országgal szembeni paritás követeléséből. A félhivatalos Popolo d‘ Itaiia hangsúlyozza, hogy Franciaország nem annyira gyarmati vé­delmére, mint inkább az európai hegemé nia megszerzésére törekszik. A lap azon reményének ad kifejezést, hogy az angolok is ezt még idejekorán be fog ják látni. Mai számunk H2 oldal M' 67'<2288> S*6m * P*"tBh * 1930 márClUS ^ Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, £ szlwenszkói és ruszmszkói ellenzéki pártok Szerkesztős^: Prága 1U^Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: •? * 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: politikai napilapja Feietös szerkesztő: hivatal: Prága II., Panskáui 12/III. — Te­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1 '20 Ke DZURANY1 LASZLC FORGACH GÉZA lefon:34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Thumbnails
Contents