Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-19 / 65. (2286.) szám

4 to«<mMag£arhirla& 1930 március 19, szerda. műsoron kiviül ltja; MÁRAI SÁNDOR — DOLGOZNI — Egyszerre föllépnek a fák. A ködből jönnek, a télből és nyomorból. Mint a harmadik rend, egyszerre felvonulnak a horizonton, helyet kér­nék a nap alatt, meztelen és aszott tagjaikat vádlón emelik a,z ég felé. Az egyiknek, melyet személyesen ismerek, a tél lecsapta törzséből legnagyobb ágát, bénán csiigg a halott tag. A természet o fióküzemének, a flórának is vannak boldogjai és átkozottjai, szerencsései és szerencsétlenek A növényvilág­nak is vannak proletárai. Nincs még semmi a levegőben, egy napsugár •se. Egy fűszál nem hasad még. Ez az a pillanat, előadás előtt, mikor a világosító leoltja a né­zőtéren az első lámpasort, — ez még nem sö­tétség. nem a gongütés, a függöny meg sem mozdul, egészen bizonytalanul szalad át az ide­geken. hogy kezdődik, többen köhögnek, hát-ra- d ülnek tárni áss zékü k ön. Köhögök, bátrad ülök tánilásszékernen. Az irodalomból tudom, hogy az állatok ilyenkor idegesek és az emberek szomorúak. Tapaszta­lásból tudom, hogy ez nem igaz. Egyidőben szerettem a télét, a hidegek a homályt. Most úgy várom a napot., mint a betegek, semmit nem tisztelek, csak a fényt, világosságot, ke­gyetlen és erős fényt, molyben élesen látni min­dent, a ráncokat és szemölcsöket is szemtől- szembe. Nem várok a természettől hangulatot, burkolt világítást, félhomályt, retusálatlanul szeretném látni az életet, foltokkal és hibákkal. Csali világosságban lehet élni. Minden télen meghal az ember valamit. Három aranyhalat nézek és egy kaktuszt, Mindenre felkészülten, tragikus nyugalommal, konzekvensen viselkednek & várják a jövőt, A tavasz nem aznap kezdődik, mikor a rügyek fakadnak, a pacsirták dalolnál: és a napsugár elűzi a tél felhőit. Észrevettem, hogy a, költők általában a legkevesebbet tudják a tavaszról és az őszről, tehát a két föladatról, melyről leggyakrabban készítik dolgozataikat, Horatius meglehetősen pontos rajzát adta a tavasznak, mikor azt irta, hogy solvitur acris hiems, grata vice veris, mert az szórókszóra így van. A tavasznak azok a gyengédebb jelen­ségei, ínelyek méltóak az igazi költő tollára, nem a napsugár és a pacsirták, hanem a szél és az eső. Megrohanásszerűen, egyik óráról a másikra hoz a szél egy kiilöns esőt. mely va­lami végtelenül vékony fénymázzal ereszti be a természetet. Ez az első, alig langyos eső. ez A Szent Imre-év programja Budapest, március 1>. A Szent Imre herceg 900 éves jubileumi ünnepsé­geit rendező országos főbizottság most tette köz­zé Magyarország szent-évének részletes program­ját, amelyből a kiemelkedőbb jelentőségű esemé­nyeket alább soroljuk föl: 1930 április 5—17-i.g; Szent Imre n&pmisszíók j Budapest összes templomaiban. Május 18-án, vasárnap: Budapest és környékének j férfizarándoklata Máriabesenyöre. Május 19-én: A Szent Vince Szeretet-Kgyesületek országos gyűlése. Este a Szent Imre színmű ünnepi bemuta­tója a Nemzeti Színházban. Május 21-én: A Zene művészeti Főiskola ifjúsági díszhangversenye. Má­jus 25-én: A magyar főváros és környékének nagy női zarándoklata Esztergomba. Május 26-án: A Magyar Tudományos Akadémia disztilése Szent Imre tiszteletére. Május 28-án délután: A Katolikus Lányok Országot. Szövetségének nagygyűlése a Vigadóban. Május 29-én: Országos Leányzarándok- lat a Szent Margitszigetre. Dó lelőtt: Az Összes Szent Imréé intézmények ünnepi matinéja a fő­városi Vigadóban. Junius 1-én: Országos Szent Imre-ünnepség Szé­kesfehérvárott, Junius S—9-én: Az Országos Daíos- szöve-teég díszhangversennyel egybekötött Árpád- házi ünnepsége Budapesten. Junius első harmadá­ban a magyar irodalmi és tudományos társaságok Szent. Imre-ünnepségei. Junius 23—26-án: Oi&zá­gos katolikus hitoktatókongres-szus Budapestem. Junius hó folyamán: Erkel Szent Istvánjának ünne­pi előadása a m. kir. Operában. Julius 1—-4-én: Katolikus pedagógusok és nép­nevelőik világkonferenciája. Julius bó közepén: Nemzetközi katolikus szociális hét. Augusztus 1-től: Az Iparművészeti Muzeum régi egyházmüvészeti kiállítása. Képzőművészeti kiállí­tás a Műcsarnokban, rendezi a Képzőművészeti Társulat. A Nemzeti Muzeum kiállítása az árpád­házi emlékekről. A Nemzeti Szalon művészeti kiál­lítása, Művészeti és történelmi kiállítás Esztergom­ban augusztus 10—24-ig. Augusztus 4-én: A buda­pesti Domonkos-zárda 700 éves fennállásának ju­bileumai ünnepsége. Augusztus 10-én: Olasz—ma­gyar válogatott atlétikai verseny Szent Imre tisz­teletére. Augusztus 16—20: A katolikus ifjúság nemzetközi kongresszusa. Augusztus 16—21: A ka­tolikus eazperantisták világgy ülése. Augusztus 17—Ebén: A* Unió Cleri pro Miseionibus országos gyűlése külföldjeik részvételével Augusztus 17-én: délelőtt az Izabella hercegasezony által a magyar nemzetnek ajándékozott Szent Imre-szobor felava­tása. Délután 500 cigányzenéd monstre hangverse­nye. Augusztus 17—18-án: A Credo Egyesület or­szágos kongresszusa* Augusztus 18-án: Nemzetközi katolikus női nap. A Foederatio Emericana nagy Szent Imre-ünnepélye s a külföldi ifjúsági vezér­férfiak értekezlete. Augusztus 19-én: Nagy Eucha­risztikus Kongresszus külföldiek részvételével. Reggel: Tábori mise a Vérmezőn. Délelőtt: Eucha­risztikus nagygyűlés a külföldiek közreműködésé­vel. Elnök Apponyi Albert gróf, társelnök Zichy János gróf. Délután: Krisztus Király didahnene- te a Dunán. Ugyané napon rendezi közösen a Ma­gyar Atlétikai Club és a Királyi Magyar Automo­bil klub nemzetközi Szent Imre automobil, esil- J lóg túráját. Augusztus 20-án: Egymillió szentáldozás felaján­lása- Reggel: Zenés ébresztő a fővárosban. Dél­előtt: Szent Jobb-körmenet a pesti körutakon és Andrá&sy-uton. A Szent Jobb elhelyezése a MilJe- aiumi emléknél s a közönség hódoló elvonulása a Szent Jobb előtt. Délben: A magyar törvényhozás Szent lm re-emlék ünnepe a Parlament kupolacsar­nokában. Szent István intelmeinek márványtáblán való megörökítése. Egy órakor: A Magyar Atléti­kai Club és a Királyi Magyar Automobil Club ke­gyeleti diszfelvonuiá&t rendez automobilokon a Milleniumi emlékmű előtt. Délután: Katolikus gazdagyülés a Vérmezőn, keresztény iparosgyülée az Iparcsarnokba.n, kérésztényszooiálie munkás- gyűlés a Tatberealíban és katolikus anyák ünnepe a Szent Margitszigeten. Augusztus 19—20-án: A Szent Korona ünnepélyes közszemlére tétele a Bu davári Koronázó Főtemplomban. Augusztus 20— 23-án: A Mária-kougregáeiók általános gyülésezése külföldi csoportok részvételével. Augusztus 21 — 23-án: Katolikus nemzetközi jogászok, szerkesz­tők, közéleti férfiak, publicisták nemzetközi érte­kezlete. Augusztus 21—23-án: Nemzetközi katoli­kus orvos-gyűlés. Augusztus 21—26-án: Nemzetközi katolikus irodalmi bét. Augusztus 22-én: A Párbaj- ellenes Liga országos gyűlése. Szeptember 8-án: Országos férfizarándoklat Esz­tergomba. Szeptember Mén: A Szent László és Boldog Margit ifjúsági körök fővárosi ünnepélye. Szeptember hó folyamán: A szegedi egyetem mel­lett, épülő főiskola kollégium felszentelése. Szent Imre szobrának felállítása Sopron városéban a Szent Imre Kollégium előtt. Október 5-én: A Ró­zsafüzér Társulatok országos ünnepsége Budapes ten. Október 12-én: A Foederatio Emericana nagy zarándoklata Székesfehérvárra. November 5-én: Ifjúság hódolata Szent Imre szobra előtt. No­vember 9-én: A Foederatio Emericana országós ti is /gyű lése Búd apesten. Úgy a budapesti, mint a nagyobb vidéki 'ünnep- h'gok re utazók a. magyar vasutakon óv a dubai hajózási tára-hágok vonalain ütvén f zúza lékos, werictdíjkedvertiiínyben része,.üIlletnek. az. hogy solvitur acris hiems. Tárgyakra gondoltam, melyek fullad tan és préseiben várják hónapok óta a levegőt. A. bunda, ez a rendhagyó medve, gyertyaszente­lőkor megkezdi nyári álmát. Óvatos, kábult kabátok másznak elő sötét és káraforezagu börtönükből, káprázva a dideregve merészke­dik végig az uccán az első bátrabb trenchcoat, a covereoat-ruha zsebéiben sistereg egy levél tavaly őszről, egy autóbuszjegy, egy expressz- ajánlottról feladóvevény. Különös, hogy akkor ilyen sürgős volt. Most. már egészen biztos, hogy nem is volt sürgős. A fűszeres nagyobb tétel keserüvizet rendel. Arra gondol, hogy uj élet fakad a romokon. * A nők idegesek, többet telefonálnak, kap­kodnak. Mind tele vannak a tavaszi érig a •Je­ment, gondjával, nem tudják elszánni magukat, ideges tájékozatlanságukban engedékenyen s tanácstalanul mosolyognak. A pillanat válsá­gos, hetek, sőt, hónapok sorsa dől el egy tele­fonnal, realizálják a telet, kötnek, bontanak. Aki télen eleget táncolt, az tavasszal most gond nélkül cirpelhet. A tengeren megindul a jég. A fotográfusok izgatottak, minden fotográfus izgatott ilyenkor, árjegyzéket lapoznak, szűrő és lágyító lencsé­ket rendelnek, uj lemezeket, melyeket vörös lámpa mellett se szabad előhívni, annyira fényérzékenyek. A jósnők arról beszélnek, hogy egy nőt látnak, aki szerepet fog játszani az életedben. Karlsbadban azok az öregasszonyok, akik délelőtt élénk társadalmi, este oly elhagyott- életet élnek erdei házikóikban, beköltöznek er­dei házikóikba. A rigók csattognak. * A szenesek szomorúak. Láttam egy szenest- az Attila-köruton, kis odúja ajtajában ült, te­nyerébe hajtott- fejjel és regényt olvasott. Az autóbuszokon a kalauzok uj vezényszava­kat találnak ki izgalmukban a közönség szóra­koztatására. Az egyik azt mondta: ..Hölgyeim és uraim, szabad jegyet kérni, van még néhány darab." Az a veréb, mely egész télen fölkereste a ne­gyed jószívű és módosabb lakóinak párkányait, •ma leült, az erkély szélére, tolláit borzolta, né­zelődött. elhelyezkedett, felnézett az égre. meg­vizsgálta a fákat, komoly pofát vágott és azt mondta: ..Mindjárt kezdik." KOMMENTÁROK * Non=Violence, Non=Cooperation, Non=Participation a három lefordíthatatlan sző ég a külö­nös forradalmat tervező hinduk lelkében és Mahatma Gandhi zászlaján, bárom sző, ami­ből jelszó és világnézet lett, s valamikor ta­lán megváltja Indiát és a világot. Az első azt jelenti, hogy a hindu szabad­ságvárók diaméiráiis ellentétben Lenin ta- | naiv&l az erőszak alkalmazása helyet a tö- ! kéieies passzivitás fegyverével akarják ki­vívni igazukat. Lenin és Gandhi, két pólusa egyazon vágynak; az első a szadizmus, a má­sodik a mazohizmus útját választotta az egye­dül üdvözítő útnak. Amióta Havelock tábor­nok 1857-ben Khauipurnál szétverte a si- poyok rettentő lázadását, India megtanulta, hogy a fehér ember elleu erőszakkal nem sokra megy. Az angol'had vezér nemcsak egy übercihernek adott halhatatlan nevet, ha- ! nem Indiában olyaD utálattal él a nép ajkán, ! mint valamikor nálunk Haynau neve élt, s elindítója lett ama belátásnak, amely ma Gandhiban csúcsosodott ki a tökéletességig. Vájjon mit kezdhetnek a gyenge hinduk az angol Maxi in-gépfegyverek ellen? Elhullnak és a kierőszakolt döntésben feltétlenül ők húzzák a rövidebbet. Más fegyvert válasz­tottak tehát, rettenetesebb fegyvert, amelyet a Gárdámmá Budhává révült Siddharla ki­rályfi vallása adott nekik, amikor az.- élet teljes negálásáról, az abszolút kikapcsoló­dásról, a nirvánáról beszélt. Non — violence, a teljes passzivitás. A lefekvés a sínekre, s nem mozdulás, ha száz vonat jön is. Non — cooperatíou, non participation. ami az első jelszónak természetes függvénye, az adók megtagadása, a politikai munka megtagadá­sa, s egyáltalán a munkáé, nem baj, ha jár- 1 vány és éhhalál jön, a csendes és a rettene­tes szenvedés, amely ellen ép oly ‘ehetetlen ■ Nagy Británia, mint a Sátán, inért vájjon mit kezd ezzel a néppel, mely nem ad, nem bánt, nem eszik, nem panaszkodik, de meg­hal, ha kell? Elfut a kíoakából és megtörik, mint ahogy előbb-utóbb kifárad az aki egy megmozdithatatlan tömböt akar helyéből ki- : lendíteni. A tűrés és a szenvedés mint fegy- . ver, nem uj dolog, valamennyi keletről jött . forradalom ismeri és igy indult a keresz­ténység is Előázsiában, ne felejtsük el. A keletibb fajták ma sem vetik meg, s valami , távolról jövő hasonlatosság van Gandhi afe- 1 ciófa —- vagy inakcióju ... és a szabadságharc ; utáni magyar passzív rezisztencia közölt, I mert. az inakció nem más, mint a nem udó- 1 zunk, nem dolgozunk, nem tanulunk politi Icája, amely a múlt század közepén mint va­lami lappangó keleti velleitás merült fel hirtelen a Duna-Tisza táján és — eredmény­hez vezetett. A hinduk évezredes vallása, amely az élet alappillérévé emeli az abszolút tétlenséget, kellő gyakorlatot ad a népnek, hogy az inak­tivitás fegyverét a politika terén ís alkalmaz­hassa. Tűrni senki nem tud úgy, mint a hin­du. Most kamatoztatni akarja ezt a tehetsé­gét. A nép sokmindent megpróbált Have- lockig és később is, de ránienő játéka örökké csődöt mondott. így érlelődött meg a gondo­lat Mahandas Karamchand Gandhiban, hogy az eddig, megszokott politikai^ fegyverek — az erőszak, a forradalom — helyébe újat tesz, olyat, ami a budhisták legnagyobb ereje és lebirbatatlansága: a passzivitást. A fegy­veres ellentáUást letörik az angolok és rabr szolgáik, a maharadzsák. A hindu forradal­mat a hindu vallás különleges tehetségével kell megvivni, ahogy a tizenkét zsidó apos­tol a passzivitás erejét állította a különben legyőzhetetlen római birodalom elé és már­tírjaival, tűrésével diadalmaskodni tudott. Indiát csakis vallása mentheti meg az ango­loktól, mondotta Gandhi, mert indokolja és beszugerália a passzív rezinsztencia óriási fegyveréinek három főelemét: a non violeu- ce-t, a non cooperation-t és a non participa- tjon-t. Gandhi útja nem volt könnyű Indiában sem. Sokáig tartott, amig belátásra bírta a hindu nép vezetőit és élete nagy példájával bebizonyította, hogy az üdvösség útja csak a sajátos hindu életsémán és vallásos­ságon át vezet. Mint Ázsiáiban mindenütt másutt, Indiában is kél irányban haladt a fölszabaditási törekvés. Az egyik irány a nyucrati kultúra átvételét és feldolgozását ál­lította célnak, s úgy érvelt, ha a hinduk el­érik a nyugati népek nívóját, akár a fegy­verek rafinériájával, akár automatikusan fölszabadulnak. Ezek a reformok Japánra hivatkoztak. Vezérük az 1920-ban elhunyt nagy Tilak volt, akit Gandhi is tisztelt és magánál százszorta különbnek ismert el. Máig sajnálja korai halálát. A másik irány — Kossuth iránya Széchényi reformjaival szemben — a forradalmat és a tiszta erő- s'/lakot hirdeti. Példaként lebeg előtte az orosz bolseviziiius, Ázsia népeinek másik nagy felszabaditója, s tagadhatatlan, hogy ennek a rend szer nők Ka'kulla ér- Bombay felvilágosull munkássága közölt rengeteg híve van. Az angolok pusztán ezzel az irány­nyal szemben lépnek föl erőszakosan, s már­is letartóztatták vezérét, Jalkuira Michan Sen Suptát, Kalkutta polgármesterét, aki éveket töltött Moszkvában és felesége angol nő. A harmadik irány Gandhié. Ma ez áll elő­térben. Gandhi nem fél az időtől. Nem a mának dolgozik. Tudja, hogy évtizedek kellenek, amig a vallás fegyvere, a passzív reziszten­cia, hathatóssá válik. De akikor lebirhatatlan, mint természetszerűleg mindaz, ami csökö­nyösen megmarad, s Gandhi szeret a nagy példára utalni, a kereszténység keletkezé­sére. Naggyá csak az nőhet, ami kicsiny, de csiratelt magból származik — s ez a mag Gandhi iskolája, ahonnét most hetven em­ber elindult, hogy énekszóval megdöntse Nagy-Bnitániát. Donkihótéria? Tényleg olyan mulatságos epizód, mint bizonyos angol körök felfogják, akik nem félnek Gandhi vallásos megmoz­dulásától, s legföljebb annyiban tartanak tő­le, amennyiben a másik — a kommunista — szabadságmozgalmat készíti elő közvetve? Egyelőre az angolok sem biztosak, s Gandhit ugv kezelik, mint az utolsó lovagot, aki tor­nára indul. Amikor a szent kivonult a for­radalomra és százezer „éhes lázadó" gyűlt össze Ahmedabad uceáin, a harcias népet, angol forgalmi rendőrök tartották rendben. A harcias nép az uccákon csak balfelé ha­ladhatott, mert igy követelte az előírás — Csizi jód-bróm gyógyfürdő,! A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. I Kérjen prospektust a fürdőigazgatóságtól I CsizfíÉrdőn. £ és haladt is — a harcias népet angol kato­nák óvták meg attól, hogy agyonnyomja egy­mást, angol szanitécek és filmoperatőrök orditoztak és követelődztek a szentek kö­zött, mig a menet rendjét Gandhi két szárny- segédje, az angol Mister Reynolds és Miss Slade szabályozta. Az angol is, a hindu is „law — abiding peoples", törvénytisztelő nép, s nem szívesen vét az előírások ellen még a forradalomban sem, ami — valljuk be — komplikálja a helyzetet. Egyrészt azért, mert a hinduk nem hajlandók minden elszántságuk ellenére megsérteni az elő­írásokat, vagy egyszerre legfeljebb egyet s nem valamennyit, másrészt, mert az angolok .pontos jogi indokolás nélkül nem hajlandók börtönbe vetni a forradalmárokat, bármeny­nyire tudják, hogy rossz fába vágták fejszé­jüket és jő volna elejét venni a bajnak. így azután Gandhi szabadon járhat és hirdet­heti a non violencet Abban a pillanatban, amint a tengerből sót áfllit elő és megtöri a monopóliumot, ki­hágás miatt letartóztatják. A forradalmárt, a szentet, mert engedély nélkül sóval keres­kedett Az európai előtt szinte érthetetlen az indok és az eljárás, Indiában óriási ak­ciót jelent, s az aktív bátorság non plus ultráját, mert valaki meg merte szegni a meglévő törvényt és sót gyárt. Ekkora de­monstrációt alig bir el India forradalom nél­kül. Több az, mint százezer passzív halál, dögvósz, pestis, börtön, akasztóía. A hetven ember elindult, hogy megtegye a hallatlant. Az elindulás a lovagiasság ösz- •szes kellékeinek betartásával, történt, Lord Irwin é-s Gandhi valóban úgy búcsúztak el, mintha a trubadúrok középkori világában élnének. Mindkettő gentleman, mindkettő oxfordi diák volt, s tudni kell, hogy Gandhi, a porbandari miniszterelnökök utódja, a gaz­dag és magasraugu, nem indult meztelen aszkétának, hanem elegáns angol ügyvéd­nek, aki 1888 szeptemberében, tizenhétéves korában azzal érkezett meg Londonba, hogy soha vissza nem tér Indiába. Nem is került vissza, csak 1914-ben, de máskép, mint gon­dolta. Közben huszonhárom évig Dólafriká- bau ólt, ahová a véletlen vetette s véletlen volt, hogy az előkelő hindu ügyvéd, akit An­gliában és Indiában mindenki becézett, a kétszázezer dólafrikai hindu kuli közé ke­rült. Látta nyomorukat, a saját bőrén érezte •a megvetést, amivel Sniutks tábornok a szí­nes bérűeket sújtotta, s elhatározta, hogy sze­gény elhagyott honfitársainak vezetője lesz. 'Akkoriban évi 6000 fontot keresett, de lemon­dott mindenről, munkásnak állt, szenvedett, börtönben ült, havi 3 font bérből tengődött, forradalmakat szított, ellenállást szervezett, s végül győzött: Délafriká1 a eltörülték az idegeneket sújtó kivételes törvényeket Gandhi visszatért Indiába, s még angol párti volt. A háborúban Anglia mellett harcolt, •mert a 985.000 Európába küldött hindu ka­tona fejében azt remélte, hogy a háború után India megkapja az alkotmányt, a Hind $5waraj-t, mint Londonban Ígérték a vesze­delem pillanataiban. Negy-Británia nem tar­totta bo a szavát és Gandhi 1919-ben a csaló­dottak, a forradalmárok élére állt. 1922-ben bebörtönözték s a börtönben belátta, hogy Indiát egyedül a vallás tanai ragadhatják ki Anglia karjaiból. A nou-violence, a non coo- peratiun és a non participation. Amikor ki­szabadult, levetette európai ruháját, iskolát alapított, s mivel kiskorától vallásos volt g Péla.fri.kában bebizonyította, hogy türelme és szeretető végtelen, csakhamar másodszor ís megnyerte a hindu nép bizalmát. Moi ti elven apostol generálisszimuaza. Útban van Jalapur leié. ljlba.ii van, hogy a hindu vallással, gyengeséggel és türelem­mel mogdöutso Nagy-Briláuiút. El)UGOR.

Next

/
Thumbnails
Contents