Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-19 / 65. (2286.) szám

1930 március 19, szerda. 3 Arvizveszedelem Szlovenszkón és Ruszinszkóban A Tisza vízállása elérte a maximumot Kassa, március 18. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A hirtelen beállott tavaszi olvadás Ruszinszkóban rendkívül megduzzasztotta a folyókat. Bustyaháza kö­zelében a Tereblya folyó vízállása 170 centi­méterrel emelkedett. Rendkívül veszedelmes méreteket ölt a Tisza áradása is. Tiszaujlak közelében a viz magassága elérte a 305 cen­timétert és a Tisza továbbra is állandóan j emelkedik. Az éjszakai órákban a vízállás! elérte a maximumot Az ungvári hidrografi-! kai intézet az áradásról nyomban értesítette; a romániai és a magyarországi hatóságokat.; A legutóbbi napok esőzései a Laboré folyót is annyira megduzzasztották, hogy elkerül­hetetlenné válik az árvíz. A folyómeder nem Hitt dili képes levezetni a hegyekből lezúduló hatal­mas víztömeget és az árviz bármely percben bekövetkezhet. A Nagymihálytól néhány ki­lométerre fekvő Lasztomér község közelében már ki is öntött a Laboré, egyelőre azonban nagyobb károkat nem okozott. Nagymibály- ban a csendőrség és a katonaság állandóan készültségben van. Késmárk, -március 18. (Saját tudósítónk telei anjelentié&e.) A Zipser Deutsche Pariéi fenmál'iásámak tízéves jubileumát ünnepeüte meg vasárnap Késmárkom egy jubiláns pártülés keretében. A Szetpesség minden tá­járól íöbíb mint négyszáz delegátus volt je­lem, azonkívül megjelent Szemt-Ivány Józs-eí nemzetgyüliési képi viselő, a magyar nemzeti párt vezére^ továbbá a szuidétanémetek Kö­zül Horpynika német nemzeti párti képvise­lő, Mayer tartománygyüllési képviselő és Tséhapek német iparospárti szenátor. Az el­nöki emelvényem helyet foglaltak: Stemzel Pál helyi pártelnök, Nitsrih Andor és Hor- pynka nemizetgyüiési képviselők, Tschapék szenátor és Mayer János tartomámygyülési képviselő. Szent-liváiny József a nagy hóviha­rok miatt autójával megakadt és csak az ut eltakarítása után (kiétórái késéssel érkezhe­tett Késmárkira. Nitsch ünnepi beszéde Niisch Andor képviselő beszédében hang­súlyozta a párt óriási fellendülését, ami el­sősorban a Kárpátban Pást érdeme, mert e®em kézísmárfei német lap köré osportoeu- ló egyének alakították meg a szepesi német pártot és úgy ezen körnek, mami magának a lapnak rendületlen és becsületes munkájával sikerült a szepesi németek egységes pártját felépítem. Minden zipszernek szent jelszava legyen: A Szepesség a szepesieké. A kisebbségi front megalakításának első lépését abban látja, hogy a mostani párt- ülésen jelem vaunak a szepesi németekkel együtt érző saudétamémiet pártok törvény­hozói, továbbá a szí ovenszkói német nyelvszi- getek kiküldöttei és a magyar nemzeti párt nagynevű vezére. Az a kisebbségi politika, amit a német kormánypártok űznek, többet árt, mint használ a németségnek. Nem jelszó a-z, amit a német kormánypártok mondanak, hogy a kisebbségi kérdés el vám- intézve,' miért két miniszter ül a kormányban. Ez nem mond semmit sem, mert hiszen gar­madával fel lehet sorolni azokat a panaszo­kat, melyek a német kisebbségeket minden té­ren érik. A német kormánypártok azt han­goztatják, hogy az esetleges gazdasági ki­egyezés magával hozza a nemzetiségi békét is. Ez a tétel nem helytálló, mert a gazdasági megegyezést meg kell előznie a politikai kiegyezésnek, amely abban nyilvánul, hogy a kisebbségek összes jo­gaikat megkaphassák és tényleg egy sza­bad állam egyenrangú polgára legyenek. Az egységes kisebbségi front jelszava és célkitűzése: a nemzeti autonómia és erre kell törekedni egységesen valamennyi ki­sebbségi pártnak. Azok a pártok, — fezete be Nitedh beszédét' •— akik boldogulásukat jelenleg más utón keresik, rövidesen vissztérnek erre az útra, amelyet mi hangsúlyozunk. Mert ha ezt nem teszik, úgy választóink nagy tömegei egyha­mar elhagyják őket S:enz>el helyi, elnök köszöneté után felszó­lalt Hans Mayer tartománygyülési képviselő, aki visszapillantott az elmúlt évtized polití-‘ kajára. Amióta élsőizben 1922-ben járt a Sz• ességen, azóta sajnos a szepesi németeket is meg akarják osz­tani. 1926-ban a késmárki gazdásági kiállítás, amelyben őneki is oroszlánrésze volt, minta­képül 'szolgálhatott a szudétanémeteknak a német egységre. iíorpynka nemzetgyűlési képviselő üdvöz­A szepesi némes párt tíz éve Símnél Pál helyi elnök a jubilárds párt- gyülésí megnyitva üdvözölte a Saepességen általános közkedveltségnek örvendő Nitsch Andor nemzetgyűlési képiviselőt a jelemvol- tak nagy tetszésnyilvánítása mellett. Ezután Strobel János pártfőtitkár felolvasta a párt tizéves történetét. Kiemelte, hogy a szepesi németek a forradalom első napjaiban önálló szepesi német köztársaság létesítésére gon­doltaik, majd jellemezte a szepesi német népnek az ujj állam alakul a tba való beillesz­kedését és a párt eddigi működését. A sze­pesi németek a köztársaság fennállásának első éveiben felvették a kapcsolatot a szudé- íanémelekkel, akiknek akkori vezetője Lodg- man azt ajánlotta, hogy a magyarokkal mű­ködjenek együtt. Ez a testvéri együttműkö­dés főleg a magyar nemzeti párttal azóta rendületlenül fennáll. Este a kaszinó nagytermében 150 teríté­kes pártvacsora volt, amelyen Szeait-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezére, nagy politikai beszédet mondott a helyesen értel­mezett n acionali zmus ról. Kifejtette többek között azt, hegy a nacionalizmus csak akkor jogosult, ha demokratikus, vagyis ha az más nemzetek ellen nem irányul. A köztársaságban érvényesülő nacionaliz­mus jogosulatlan, mert nagyrészt a kisebb­ségek ellen irányul. A merev negáció nem helyes politika, mert pusztulásba viszi a né­pet. Nem lehet a nemzet gondtalan életét biztosítani, ha a nemzet gazdasági léte nincs biztosítva. Helytelen az a felfogás, hogy a negáció a nemzetet nemzeti elkeseredésbe viszi, mert az éhínség, a nyomorúság a kommu­nizmus karjaiba kergeti a népet. A szudétauémet politikai pártok magatartá­sa legjobb példája annak, hogyan nem kell nacionalista politikát folytatni. A szudétamé- metek egyik része az aktivista politikát űzi anélkül, hogy ezzel a szudétanéimetség gaz­dasági előnyeit biztosi tolta volna. Ennek az áktivizmusnak a széles népréteg hasznát egyáltalán nem látja. Épp olyan helytelen a merev negáció, amely kizáró­lag a nemzeti gondolatra építi fel politiká­ját. A helyes utat a kettő között kell ke­resni, vagyis azon a középuton kell halad­ni, amelyen a legaktívabb és legszélsőbb negativisták is elhelyezkedhetnek. A pilla­natnyi helyzetet a nép és a nemzet érde­kében mindenkor ki kell használni. Beszéde további részében elesem ostorozta az úgynevezett Karpatüi-endeutsóhe Partei-t, amely tisztán csak azért alakúit, hogy a szal­dót anémet vidékeken elveszett szavazatokat a Szepesfcégen pótolják. A csehországi és a szlovénszkkói kisebbségek gazdasági helyze- j te nem egyforma. Most arra kell törekedni, ‘ hogy a tóét nagy Kisebbség egyenlő politiká­vá! kiküszöbölje a különbségeket. Mayer a német-magyar viszonyról A nagyhatású beszédet ezután német nyel­ven is elmondotta Szent-lyány, majd felszó­lalt Mayer és kijelentette, hogy Szent-Jvány beszéde őt aura kényszeríti, hogy állást fog­laljon. A szudétanéimetség nagy tragédiája, hogy politikája nem egységes. Volt idő, ami­kor a szudétauémet politikusok az egység­nek ugyanazon szükségét hangsúlyozták, mint jelenleg Szen't-Ivány. Sajnos 1926-ban egyesek idegei felmondták a szolgálatot, nem tudtak tovább haladni a kisebbség röges-fövises utján, részt akartak venni a hatalomban és szakadás állott be a szudéta- német táborban, amely szakadás csakis az ellenfél javát szolgálja. Helyesen jegyezte meg Szent-lyány, hogy a pillanatnyi helyze­tet a kisebbség érdekében ki kell használni. Egy ilyen pillanat volt 1926-ban. amikor a többségi nemzet nem tudott zöld ágira ver­gődni s ha akkor a németek türelemmel bevárták volna az alkalmas pillanatot, úgy í ez nagy hasznára vált volna, Csehszlovákia összes kisebbségednek. Szent-Ivány vezetésével sokat tárgyaltunk abban az időben, azonban egyesek nem vol­tak tekintettel az összességre és olyan idő­ben kezdtek aktivista politikát folytatni, amikor Európában a kisebbség iránti érdek­lődés egyre növekszik és amikor nemzetközi fórumon a kisebbségek eredményeket érhet­tek volna el. Mayer nézete szerint a kisebbségek összefogásához nagyban hozzájárul gzent-Ivány politkája. S annak a reménynek adott kifejezést, hogy az a koncepció, amelyet Szent-Ivány ír az itt élő magyar és német kisebbség zászlajára, hamar meg is fog valósulni. A pártivaesoráu még számos felszólalás hangzott el s különösen nagy figyelmet kel­tett Knllman János felsőerdőfa-lva német j költő alkalmi költeménye. Végül Moór Gyű- j la a szepesi németség jelenjéről, múltjáról! és jövőjéről tartott érdekes előadást. ' Primo de Rióéra holtteste Madridban Pária, március 18. Primo de Rivera spa­nyol exdiktátor földi maradványait tegnap a déli expresszel Madridba szállították. Bor- deauxban San Juro tábornok és Cuervo ve­zérőrnagy fogadták a koporsót. A spanyol kormány elhatározta, hogy az elhunyt diktá­tornak utólag megadja a főkapitányi méltó­ságot. A temetés Madridban a legnagyobb ünnepségek között fog lefolyni, de a király nem vesz részt rajta, mert nem akar hivata­los színezetet adni a temetésnek. A lengyel államfő elfogadta a kormány lemondását Varsó, máricus 18. Közvetlenül a német­lengyel kereskedelmi szerződés aláírása után a köztársasági elnök végérvényesen elfogad­ta a Bartel-konmány lemondását. Politikai ködök szerint a Bartel-lkomnáiny a közeli he­tekben ujiból megalakul!, annál inkább, mert a saejm a közeli hetekben ratifikálni fogja a Németországgal kötött szerződéseiket, vate- min-t számos más nemzetközi szerződést s a hágai egyezményt is. A könyörtelen Gandhi Anand, március 18. Gandhi a Cambay­oböltől ötven kilométernyi távolságban észak­nyugatra állomásozik. Gandhi két kísérőjé­nek, aki a fárasztó utón megbetegedett, nem engedte meg, hogy visszatérjen szülőföldjé­re. Gandhi szerint visszavonulás nincs és a kitűzött célt minden körülmény között el kell érni. Törökország válságos pénzügyi helyzete Angora, március 18. A Renler-iroda jelen­tése szerint a török kormány a közel jövő­ben kénytelen lesz külföldi tanácsadókat ho­zatni, hogy az ország pénzügyeit reorgani­zálhassa. Jólinforraált körökben úgy tudják, iiogy a török obligációk külföldi tulajdono­sainak angol és francia megbízottai meg­győzték-, a kormányt arról, hogy az ország pénzügyi helyzete rosszabb, mint a kormány gondolja. Törökország a közel jövőben alig­ha tud eleget tenni nemzetközi, vágj7 becsü­letbeli kötelezettségének. illőbb árviz . Franciaországban Paris, március 18. Ugvlátszik, hogy a ta­vaszi árvízkatasztrófáknak nem akar régük szakadni. Most, hogy a Garonne s az Adour árvizhullámai visszahúzódtak, Poitiers vi­dékéről jelentenek újabb árvizet. Ez az ár­víz azonban — szerencsére — enyhébb le­folyásúnak ígérkezik, mint a Garonne pusz­tító áradása. Tegnap óta a Seine te "résen emelkedik. Papagájbetegségtsefl megfeefese- dett 8 Pasteur-títézet több orvosa Paris, március 17. A Pasteur-imtézet több orvosa, akik a papagáj'betegség kórokozójá­nak kutatásával foglalkoztáik, néhány nappal ezelőtt papagájbetegségban megibegedett. Az illető orvosok abban az irányban folytattak kísérleteket, hogy7 papagájbetegségben meg' betegedett emberekről egészséges papagá­jokra vigyék át az állítólagos kórokozót s ezen kísérleteik köziben fertőzést kaptak. MEGHÍVÓ a Oeehefislövákáiai Magyar Újságírók Uniójának 1930 április 6-án délelőtt 11 órakor Prágáiban, a Hotel. Gráf (II., Nám. Petra Oevoboditela 4.) külön termé­ben tartandó I. rendes évi közgyűlésére, melynek napirendje a következő: 1. Titkári jelentés az egyesület mülködéeérőL 2. Pénztári jelentés ée mérlegkimutatás. 3. Az ellenőrző bizottság jelentése. 4. Az újságírói ügyek (biztosítás, törvényeTőkó- ezátés ©tb.) 5. A távozó tisztikar számára a felmentvány megadása. 6. Az uj tisztikar (elnöki tanács és ellenőrző bizottság) megválasztása. 7. Indítványok. A rendes közgyűlés csak olyan indítványokról tárgyalhat, amelyeket legalább egy héttel a közgyű­lés napja előtt Írásban benyújtottak az elnöki ta­nácshoz, vagy amalyéket az elnöki tanács tűzött a közgyűlés napirendjére. (Alapszab. S.) Prága. 1930 március 14. A C-s. M. U. U. elnöki tanácsa. ütsch: A Szepesség a szepesiekéi Hatalmas jubiláns ülésen ünnepelte tizéves fönnállását a szepesi német párt - Szent-Ivány és Horpynka képviselők, Tschapek német iparospárti szenátor és Mayer tartománygyülési képviselő megnyilatkozásai a testvérnép ünnepén nevében mondott köszönetéi a szepesi né- j metekmek, hogy a cipszer szigeten a német kultúráért olyan fáradhatatlan munkát fejte­nek ki. Ezután aa országos keresztényszocialista pánt nevében Teschler Antal dl*, körzet^ el­nök, a magyar nemzeti párt nevében pedig Eörsiter dr. üdvözölte a jubiláló pártot. A pozsonyi németek névéiben Érben szerkesz­tő mondott üdvözlő beszédet és hangsúlyoz­ta, hogy elérkezett az idő arra, hogy a szlovenszkói összes németek egységes pártba tömörül­jenek. A németiprónai és Körmöobánya-vidéki németek üdvözletét Wesserle Antal némel- prónai városi titkár, a göln icbány a iákét Ab- , tóny Albert tolmácsolta. Távirati üdvözlete-j két küldtek: Ritíhter János, Füssy Kálmán.! KorTáth Endre dr. magyar nemzeti párti sze­nátorok, Törköly József dr. és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselők, Giller János I dr. tartománygyülési képviselő, továbbá a magyar nemzeti párt és a smdétanémet ipa- | rospárt központjai. Késmárk város nevében Palentár város- binó üdvözölte a pártot. Az utolsó szőnék Galgon német kisgazda volt, aki a pártot a német kisgazdák törhetetlen ragaszkodásáról biztosította. Szent-Ivány beszéde ío ioesaeaeDftn Hangsúlyozta, raogy a irasenn- ségd nemzetek életében tíz év egy évszázad l munkájával egyenlő. A köztársaságban a német kisebbségnek potítíkaüag ssoroeau együtt kell működnie a magyarokkal. f Tsohapek szenátor a szudétauémet nép J

Next

/
Thumbnails
Contents